Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját

Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

Az új szuperbank három pénzintézet, illetve pénzügyi csoport fúziójával áll össze. Mindháromról külön regényt lehetne írni, a legérdekesebb minden bizonnyal a Takarék-csoport története.

Demján Sándort megpuccsolták

Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett Demján Sándor nagyvállalkozónak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) társadalmi elnökének egy jelentős tőkejuttatásra a takarékszövetkezetek számára. Ez nem valósult meg. Ellenben 2013 közepén a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a takarékok államosításáról szóló törvénytervezetet. Az államosítás gyakorlatilag a takarékok pénzügyi önállóságának a végét jelentette: a parlamenten sürgősséggel, mindössze egy nap alatt átvert jogszabály – ez akkoriban még nem volt a napi rutin része, mint manapság – alapján a szövetkezetek összesen 60 százalékos tulajdonrésze (a versenyhivatali és a felügyeleti jóváhagyást megkerülve) a Magyar Postára, illetve az MFB-re szállt, amely nem sokkal korábban megszerezte a maradék 40 százalékot. Emellett a Takarékbank gyakorlatilag teljes ellenőrzésre kapott jogot az integrációban, a működést pedig központilag meghatározott irányelvek határozták meg.

A puccsszerű tervekre Demján az OTSZ elnökségével együtt már másnap reagált. Kemény hangú levélben kérte számon a kormányfőt amiatt, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg érdemi egyeztetés, hogy a tulajdoni arányokat egy tollvonással változtatták meg, kétségbe vonta a teljes kontroll jogszerűségét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte szembe megy a magántulajdon védelmének, a vállalkozás szabadságának és a tisztességes versenynek az Alaptörvényben megfogalmazott alapelveivel. Tény, hogy a szövetkezeti vezetők egyeztetés helyett mindössze egy vázlatos prezentációt kaptak a benyújtás előtt, amely leginkább a változásnak a kormány szerint pozitív következményeit sorolta fel, ráadásul az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta a valós érték helyett mindössze 1,6 milliárd forint közpénzért szerezhette meg a totális kontrollt a Takarékbank felett. Orbán Viktor mindössze annyit válaszolt: továbbra is számít Demján támogatására.

A kormány olvasatában a vidéki kiskirályok által korszerűtlenül működtetett szövetkezetek áramvonalasítása volt a cél, mellesleg egy kis segítség az állami Postának, amelynek a helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt, így jól jött neki az újabb szolgáltatási kör bevezetése.

Spéder Zoltán felemelkedett és bukott

A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, bejött a képbe egy másik bank, az FHB. Nem sokkal az államosítás előtt az Index hírportált is tulajdonló Spéder Zoltán vezette FHB Jelzálogbank együttműködési megállapodást kötött a postával (az állami szolgáltató vezetésébe is több korábbi FHB-vezető került be), ez alapján a posta becsatlakozott Spéder egy másik ügyletébe, a Díjbeszedő Holding Zrt. többségi tulajdonrészének megvásárlásába, majd az FHB 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben – ettől kezdve a postahivatalokban hozzáférhetővé váltak az FHB termékei is. Mindez a vidéki lakossági pénzforgalom jelentős szeletének a megkaparintását jelentette, ami a koncepció szerint jól jöhetett a postának és az FHB-nak is, akárcsak a takarékszövetkezetek beintegrálása az egyre bonyolultabb rendszerbe. [...]
https://hvg.hu/kkv/20230429_mbh_bankholding_mkb_budapest_bank_takarekbank_ner_meszaros_lorinc

Előzmény

Válasz

Ferenc pápa magyarországi látogatásának tiszteletére a Magyar Posta tematikus személyes bélyeget bocsát forgalomba. A szelvényes bélyegív 2023. április 27-től a készletek függvényében megvásárolható a Filapostán, továbbá a Magyar Posta internetes áruházából.

Ferenc pápa (latinul: Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17.) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája. A bíborosi testület március 13-án választotta a Római egyházmegye püspökévé, pápává, ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc pápa az első jezsuita egyházfő, az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Pápává választásáig 1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segéd-püspöke, majd 1998-ig koadjutor érseke, onnantól érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa. A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.

A Magyarországi Apostoli Nunciatúra 2023. február 27-i közleményében jelentette be, hogy Ferenc pápa, elfogadva az állami és egyházi hatóságok meghívását, apostoli látogatást tesz Magyarországon 2023. április 28. és 30. között. A Szentatya látogatása nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl.

A látogatás jelmondata: Krisztus a jövőnk.

Ferenc pápa első alkalommal 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére látogatott Budapestre. A Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a püspöki kar tagjaival, valamint a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának képviselőivel és Magyarország zsidó közösségeivel. Ezt követően pápamobillal üdvözölte az embereket, majd misét celebrált a Hősök terén.
https://www.posta.hu/belyeg/belyegeink/ujdonsagok/FerencP

Előzmény

Válasz

Nagy Márton tervei alapján nagyvárosi posták százait zárhatják be

Nagy Márton április elején beszélt arról, hogy a Magyar Postát rendbe kell tenni, jobban oda kell figyelni, a maximumot ki kell hozni és a magyar állam számára a legolcsóbb működést kell biztosítani. A gazdaságfejlesztési miniszter azonban nem árulta el, hogy miként gondolja ezt a rendbe tételt és legolcsóbb működést.

Most viszont felkerült a kormányzati portálra a postatörvény módosításáról szóló javaslat, amelyből már körvonalazódik, hogy mi a szándék az ezer sebből vérző állami vállalattal.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium úgy módosítaná a törvényt, hogy a postának

-- a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania.

Jelenleg 25 ezer lakosonként kell egy posta az ennél nagyobb településeken.

A portál példákat is hoz, mit jelenthet ez. Az 50 ezres lakosú Egerben törvényileg elég lenne csak egy postát fenntartani. Ez persze csak egy törvényi lehetőség, a Magyar Posta elvileg dönthet úgy, hogy többet is működtet. De ez azt is jelenti, hogy Budapesten és a többi nagyvárosban is számos postát bezárhat az állami vállalat, az is törvényes lesz. Eddig Budapesten a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett mintegy 112 posta állt az ügyfelek rendelkezésére. A 30 ezres szabály alapján viszont a fővárosban elvileg elég lenne a jövőben csak 55 postát üzemeltetni.

Érdekesség, hogy a törvénymódosítás egyáltalán nem indokolja, hogy miért van szükség a változtatásra.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/14/postak-szazait-zarhatjak-be-nagy-marton-tervei-alapjan-nagy-varosokban/
___

Mint ismert, a Magyar Posta tavaly október végén döntött úgy, hogy 366 postahelyet ideiglenesen bezárnak az energiafelhasználás csökkentésére hivatkozva. A november 12-étől elrendelt ideiglenes bezárásból azóta végleges bezárás lett ott, ahol az önkormányzat nem kötött szerződést a postával, hogy díjfizetés ellenében újranyithasson a postahivatal. Január második feléig 32 – jellemzően nagyobb – település összesen 45 postáján valósult meg az üzemeltetés átvétele, például Szolnokon, ahol évi 42 millió forint a szolgáltatási díj.

Lapunk nem régiben megtudta, hogy az 1500 fő alatti településeken is bezárhatják a postákat. A posta azóta sem cáfolta ezt az információt. A vidéki polgármesterek szerint kaotikus a helyzet, nem tudják, mi lesz a postáikkal.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/07/posta-bezaras-kistelepulesek/

Előzmény

Válasz

Befejezi a nyomtatott lapok árusítását a Magyar Posta

Ezekben a napokban sorra értesíti a Magyar Posta hírlapüzletága a kiadókat, hogy 2023. május 31-ével a „működés racionalizálása okán (…) a hírlapok értékesítése megszüntetésre kerül a postai hálózatban”.

A Magyar Hang úgy értesült, hogy a postákon június elsejétől egyáltalán nem lehet majd újságot vásárolni.

A lap úgy tudja, a postaboltok is bezárnak, magyarán csokoládét vagy más terméket sem lehet majd ott vásárolni, kizárólag a hagyományos postai szolgáltatásokra koncentrálnak majd. Információik szerint a döntéssel 546 postán szűnik meg az újságok értékesítése, és ezeken a helyeken több mint 600-féle hírlapot értékesítettek.

-- A Magyar Hang megjegyzi, hogy a postákon hetente több tízezer példányban adtak el különféle sajtóterméket, így júniustól jelentősen szűkül a magyar sajtó értékesítési lehetősége.

A Magyar Posta azt írja a honlapján (vélhetően egy korábbi állapot szerint), hogy „a Magyar Posta Zrt., mint a Lapker Zrt. kiskereskedője országosan 603 postahelyen kínálja árusításra a lapokat.” Arról is írnak, hogy több mint ötven éve végeznek efféle tevékenységet kimagasló szakmai tapasztalattal.

-- „Szolgáltatásunkat, mind a vásárlói, mind a nagykereskedői elvárásoknak megfelelően a legmagasabb szakmai színvonalon biztosítjuk. Széles lapválaszték – a vásárlói igényekhez igazodó, több százféle lapot forgalmazunk postai árusító helyeinken.”

Jó kérdés, mi lesz a sorsa azon postai dolgozóknak június elsejétől, akik eddig a hírlap és egyéb termékek árusításával foglalkoztak.

Tavaly ősszel a szankciókat hibáztatva 364 postát zárt be ideiglenesnek mondottan a vezetés, amelyből később 45 újranyithatott az önkormányzatok áldozatvállalásának köszönhetően, majd idén februárban közölték, hogy a bezárás végleges. Emellett a 24.hu arról írt idén áprilisban, hogy értesüléseik szerint az 1500 fő alatti települések hivatalaira mind bezárás vár.

Arról, hogy a hírlapforgalmazás mekkora pénzt hozott a Postának, csak 2019-es adatot talált a lap: akkor 8,6 milliárd forint bevételük volt erről a területről.

A hírlapfogalmazás megszüntetése azért is meglepő, mert a 2021-es üzleti évet 220 milliárdos nettó árbevétel mellett közel 14 milliárdos adózott eredménnyel zárta az állami cég (a tavalyi mérleg csak májusban várható).

A váratlan döntés több kiadónak okoz jelentős bevételkiesést. [...]
https://hang.hu/belfold/majus-vegetol-mar-ujsagot-sem-arul-a-posta-154015
___

A vezetőknek mindenesetre nem kell aggódniuk – március végén arról írtunk, a harminckét (!) postai vezető 2022 első három negyedévében összesen bruttó 1,23 milliárd forintot kapott, prémiumokkal és egyéb juttatásokkal együtt (a negyedik negyedév adatait nem töltötték fel honlapjukra), 2021-ben pedig bruttó 1,46 milliárdot fizettek ki nekik. A Magyar Posta vezérigazgatója, Balczó Barnabás havi bruttó 5 milliós fizetésével tavaly még lekörözte a miniszterelnököt is, ráadásul a fizetését kiegészíti a havi bruttó 650 ezer forintos igazgatósági honoráriuma és béren felüli juttatásai is.
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/egymilliardot-vihettek-haza-a-posta-vezetoi-153043
___

Mint korábban megírtuk, 2021. júliusától a Posta megszüntette a napilapok kézbesítését is, azóta egy, a Mediaworkshöz tartozó cég vette át ezt a feladatot. (a hetilapokat továbbra is kiviszi a Posta)
... és a Magyar Posta azt közölte: a hírlapforgalmazás nem közszolgáltatás, hanem üzleti tevékenység, és nem kötelezi törvény őket ennek a feladatnak az elvégzésére.

A Magyar Posta felbontotta szolgáltatási szerződését a napilapok kiadóival, mivel az állami vállalat úgy döntött, megszünteti a napilap terjesztési üzletágát, és csak a hetilapos terjesztést hagyja meg. A postai szolgáltatás hiányában házhoz szállítási szolgáltató nélkül maradó médiavállalatok ezután igencsak szorult helyzetbe kerültek: nem volt más választásuk mint megegyezni a kormánypárti kötődésű médiaholding terjesztőcégével, a Médialog-DMHM Zrt.-vel, ugyanis más céget nem találtak Magyarországon, aki rendelkezik a szükséges országos logisztikai háttérrel. Jelentős humánerőforrást és logisztikai szakértelmet igénylő feladat ugyanis, hogy reggelente zökkenőmentesen megérkezzenek az újságok az ország valamennyi otthonába és intézményébe, ahová napilapokat fizettek elő.

Így állt elő végül az a helyzet, hogy a kormányközeli vállalkozás megkapta a kiadótól a kormánykritikus Népszava előfizetőinek kézbesítési címeit is, hogy ki tudja vinni számukra a lapot. [...]
https://media1.hu/2021/07/01/mediaworks-kesma-medialog-sajtopiac-erofoleny/

Válasz