OLAJ, GÁZ, PÉNZ, POLITIKA - interjú Holoda Attila olajmérnökkel /// Friderikusz Podcast 131.
Friderikusz Podcast | 2025. nov. 27.

Ebben a mostani podcastban arra keresünk válaszokat Holoda Attila olajmérnökkel, energetikai szakértővel, hogy hogyan fonódik össze Magyarország energiaellátása a geopolitikai hatalmi játszmákkal, a mindennapi rezsiszámláinkkal és a nemzetközi szankciók következményeivel, amit a magyar kormányfő persze ellentmondásosan magyaráz.

Szó lesz arról, honnan és hogyan érkezik hozzánk a gáz és az olaj, mit jelent az LNG, mi a különbség az orosz és más olajfajták között, és hogyan hat mindez a magyar gazdaságra.

Megvizsgáljuk, mit ér valójában a rezsicsökkentés, lehetne-e nagyobb, kik profitálnak az energiaimportból, és mennyire átlátható ez az egész magyar energiarendszer. A beszélgetés betekintést nyújt a fosszilis korszak lehetséges lezárulásába és az új energiaforrások várható jövőjébe is.

https://www.youtube.com/watch?v=UTfVaxVSpWw

Válasz

Fognak még az oroszok könyörögni nekünk – az olajháború háttere
Válasz Online | 2025. nov. 6.

Az amerikaiak orosz olajat célzó új szankciós lépései hatékonyabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak – mondja a HetiVálaszban Pletser Tamás. Az olaj- és gázpiaci elemzőt azért hívtuk podcastunkba, hogy a témában sok alapos cikket szerző kollégánkkal, Magyari Péterrel közösen átbeszéljük a washingtoni Trump–Orbán-találkozó hátterét. Mit okoz Magyarországnak az amerikaiak által sürgetett olajleválás? Hogyan alkudozhat a kormány? Ezekre a kérdésekre is választ adunk. Műsorvezető: Borbás Barna

https://www.youtube.com/watch?v=HOVOCN4guuw

Ha most tényleg kivezetjük az orosz olajat, azzal lezárul egy hosszú korszak. Nem fogjuk megbánni? Nem fenyeget a veszély, hogy ha már nincs az olaj- és gázérdek, akkor még nagyobb lesz egy EU–Oroszország-konfliktus kockázata?

Pletser Tamás: Sajnos amikor kialakultak ezek az olaj- és gázpiaci együttműködések, azzal nem számolt azzal az európai politika, hogy Oroszország még mindig a korábbi, több száz éves narratívái és birodalmi logikái szerint él. Viszont ha megnézem Oroszország mostani helyzetét, van egy olyan érzésem, hogy 5-10 év múlva könyörögni fognak Európának, hogy hadd jöjjenek vissza. Ugyanis egyre kevesebb tőkéjük van, az olaj- és gázipar pedig tőkeintenzív iparágak: állandóan be kell ruháznod ahhoz, hogy fenntartsd a termelést. Ki fogja ezt a tőkét berakni?

Például a kínaiak.

Pletser Tamás: A kínaiak évekkel ezelőtt megmondták, hogy „tanulni kell az európaiak hibáiból”. Nem szabad kontroll nélkül megvenni Oroszországban semmit. Tehát ha megveszünk valamit, mondják a kínaiak, akkor a teljes kontroll a miénk kell, hogy legyen. Többé-kevésbé ismerem az orosz mentalitást, azt gondolom, hogy számukra ez annyira megalázó lesz, hogy ebbe nem fognak belemenni. Akkor inkább szegények maradnak. Vagy visszajönnek Európa felé, és azt mondják, hogy próbáljunk veletek valami jobb üzletet kötni. Ezért gondolom, hogy eljön az idő, amikor vissza akarnak ide térni. És akkor kell majd észnél lenni.

https://www.valaszonline.hu/2025/11/06/trump-orban-washington-olaj-pletser-magyari-podcast-2/

Válasz

Holoda: Emberi mulasztás okozhatta a százhalombattai tüzet | 2025. okt. 21.

A MOL kizártnak minősítette a szándékos külső károkozást, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
Holoda Attila energetikai szakértő elemezte a helyzetet.

https://www.youtube.com/watch?v=fmzFurE1GgM

Válasz

... energetikai kérdésekben gyakran hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az áram- és gázkereskedelem nem államok között zajlik. Nincs olyan, hogy Magyarország leállítja a szállításokat Ukrajna irányába. A piacon kereskedők adják-veszik a különböző energiahordozókat, amelyek esetenként átlépik az országhatárt.

Persze a magyar kormány már sokszor bizonyította, hogy elég kreatívan tudja a piaci kereteket szabályozni, de így sem egyszerű ilyen kereskedelmi ügyletekbe beavatkozni, vagy azokat megtiltani. Egy állami cégnél – nyomásgyakorlással – még csak-csak el lehet érni, hogy leállítson szállításokat, de ha ez megtörténik, akkor mások ugranak azonnal a helyére, hiszen ez üzlet, és amíg megéri kereskedni, addig mindig lesznek cégek, amelyek megpróbálják.

Nem véletlen, hogy az ominózus interjúban Orbán Viktor sem direkt tiltásról beszélt, hanem arról, hogy történhetnek balesetek, például

-- „kidől néhány oszlop, meg elszakad egy-két vezeték”.

Az infrastruktúra megrongálásával vagy blokkolásával ugyanis fizikailag valóban meg lehet állítani a közvetlen energiaszállításokat a két ország között. Egyrészt azonban súlyos károkat ezzel sem lehetne okozni Ukrajnának, másrészt Magyarország szempontjából is nagyon nagy kockázatot jelentene egy ilyen lépés, amit a G7 kérdésére több szakértő is úgy jellemzett, mint az első dominó eldöntését.

Kiesik az áramexport harmada

Érdemes a földgáz és a villamos energia kereskedelmét különválasztani, mivel elég jelentős különbségek vannak a kettő között. Kezdjük az árammal, már csak azért is, mert a kormányzati kommunikációban az elmúlt hetekben ez jelenik meg hangsúlyosabban. Szijjártó Péter pár napja egyenesen azt állította egy Facebook-posztjában, hogy Ukrajna áramellátásának nagy része Magyarországról érkezik. Kedden pedig arról beszélt, hogy Ukrajna a villamosenergia-importja 30-40 százalékát kapja hazánkból, majd feltette a költői kérdést, hogy „gondoljunk bele, ha kiesne egy ország villamosenergia-importjának 30-40 százaléka, az milyen hatással lenne”.

A válasz erre az, hogy Magyarország esetében katasztrofális, Ukrajnánál viszont kezelhető. Hazánkban ugyanis az erőművek termelése a teljes belföldi villamosenergia-igény* mindössze 70-78 százalékát fedezte az elmúlt években, a különbözetet külföldről kellett behozni. Ráadásul a tényleges import aránya a fogyasztáshoz viszonyítva ennél is sokkal nagyobb volt.

A napelemek rohamos terjedése miatt ugyanis egyre gyakrabban vannak olyan szakaszai a napnak, amikor túltermelés van az országban, így ilyenkor exportálunk. A napelemtermelés leállása után, az esti fogyasztásfelfutás időszakában azonban kilő az import, és az elhasznált áram 40-50 százaléka is érkezhet külföldről. Ha ennek a harmada kiesne, azt hazai forrásból lehetetlen lenne pótolni, és más országokból sem tudnánk könnyen és főleg nem olcsón behúzni.

Ukrajnában ezzel szemben az éves villamosenergia-termelés rendre meghaladja a -felhasználást. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne szorulnának importra, hiszen napon belül náluk is ingadozik a termelés, illetve a fogyasztás is. A behozatal jelentősége azonban sokkal kisebb, mint Magyarországon, egyrészt mert több a termelőkapacitásuk, másrészt mert a termelés is kiegyensúlyozottabb, kisebbek a kilengések.

Tavaly úgy kellett az áramfogyasztás 4-5 százalékának megfelelő mennyiséget importálniuk, hogy ezzel hosszú évek óta nem látott szintre nőtt a behozatal. Az ottani kimutatások alapján ennek a 4-5 százaléknak a bő harmada jött Magyarország felől. De ezt mutatják az elérhető hazai adatok is. Ezek szerint tavaly nagyjából másfél terawattóra áramot importált Ukrajna Magyarország felől, ami a teljes fogyasztásának 1,5-2 százalékát tette ki. Ennek a mennyiségnek a bő fele pedig más időszakokban vissza is jött hazánkba, azaz ha a teljes mérleget nézzük, akkor a magyarországi ügyletek az ottani igények 1 százalékát sem fedezték.

Az idén ráadásul megfordult a korábbi egyenleg, azaz 2025-ben már több áram jött Ukrajnából Magyarországra, mint amennyit mi exportáltunk nekik. Most a mi fogyasztásunk szűk egy százalékát fedezték az ukrajnai szállítások. Ez egyébként nem is annyira meglepő: már a háború elején felmerült, hogy Ukrajna fontos európai áramellátóvá válhat. Az országban ugyanis jelentős termelési kapacitás van, a nagyobb fogyasztási helyek – gyárak és egyéb üzemek – egy jelentős részét viszont már a harcok elején szétlőtték, így a kereslet csökkent. Később azonban az oroszok elkezdték szisztematikusan támadni az ukrán energetikai infrastruktúrát is, így – ahogy a fenti grafikonon is látszik – a termelés is bezuhant.

-- Összességében tehát az ukránok nincsenek rászorulva a magyar áramexportra, sőt a kapcsolat jelenleg fontosabb nekünk, mint nekik.

Még akkor is, ha közvetlenül az abból az irányból érkező szállításokkal nem az importunk harmada, csak néhány százaléka esne ki.
Kikerüli az áram a kidőlt oszlopot

Ráadásul önmagában az, ha – amint a miniszterelnök fogalmazott – kidőlne néhány oszlop, meg elszakadna egy-két vezeték, nem jelenti azt, hogy a magyarországi áram ne jutna el valamilyen más útvonalon Ukrajnába. Ifjabb Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója egy találó hasonlattal korábban úgy írta le a G7-nek a hazai villamosenergia-rendszert, hogy az olyan, mint egy nagy kád. „Van kismillió lefolyó alul, amiket néha bedugnak, néha kihúznak, és néhány nagyobb, illetve több kisebb csap, amelyekből különböző intenzitással folyik a víz. A feladat pedig az, hogy ebben a kádban mindig ugyanannyi víz legyen.”

A hasonlatban a lefolyók az áramot vásárló háztartások, vállalatok, üzemek, a lefolyó mérete pedig arra utal, hogy az egyes fogyasztók mennyi áramot használnak fel. A csapok ezzel szemben az erőművek, amelyek mérete logikusan a létesítmények kapacitásbeli különbsége miatt tér el. Ha egy ország szintjén gondolkodunk, akkor a határkeresztezők a jolly jokerek, amelyek, ha kell, csapként és lefolyóként is tudnak működni. Ha túl sok víz jön a csapokból, akkor ott ki lehet engedni a felesleget, ha túl sok lefolyó van nyitva, akkor pedig lehet pluszvizet hozni a kádba.

Jelenleg, ha a mi kádunkban sok a víz, az ukránokéban pedig kevés, akkor egyszerűen átfolyik a víz. Ám ez akkor is megtörténne, ha lezárnánk az átjárót a két kád között, csak kerülne egyet a szlovákok kádja felé. Egyszerűen azért, mert a vízszinteknek ki kell egyenlítődniük.

-- Az európai villamosenergia-hálózat ugyanis mostanra egy nagyon erősen összekapcsolt rendszer, nem lehet csak úgy leválasztani egyes elemeit, ha valaki úgy dönt.

Az áram pedig folyik a termeléstől a felhasználási hely irányába. Ha nincs vezeték, akkor is, csak más úton. Jó példa erre Németország esete, ahol egy időben jókora gondot okozott, hogy az ország északi és déli része között nem volt elég vezeték. A termelés jelentős része ugyanis északon volt, ahol a tengeri szélerőművek működnek, az áram nagy részét viszont a déli gyárakban használták volna fel. A vezetékek kapacitása sokszor nem volt elég ahhoz, hogy elszállítsa az áramot, amely így kerülő úton, a lengyel és a cseh hálózatot is útba ejtve jutott el a célállomásra.

Ez történne a magyarországi többlettermeléssel is, ha kidőlne pár oszlop: egyszerűen kikerülné az akadályt az áram, és végső soron eljutna oda, ahol igény van rá.

Panganak az ukrán tárolók

Az áram esetében tehát egyáltalán nem áll meg, amit a kormány állít: a magyarországi szállítások jelentősége az ukrán igény kielégítésében nem jelentős, ráadásul technikailag sem lehetne megoldani az export leállítását. Tavaly ilyenkor valószínűleg elég hasonló lett volna a helyzet a gázzal is, most azonban már nem az.

A háború kirobbanása után – ha nem is példátlan mértékben, de – jelentősen megugrott a Magyarországról Ukrajnába szállított gáz mennyisége. A 2010-es évek végén már volt hasonló mértékű áramlás abba az irányba, de 2020 és 2022 között egyáltalán nem volt ez jellemző. A háború kezdete után azonban fokozatosan növekedett a kivitel, amely most már elég fixen 200-300 millió köbméter havonta.

Igen ám, de ez nem törvényszerűen ukrán felhasználásra ment. Az energiaválság első két évében Európában csurig töltötték a tárolókat, és egyre általánosabbá vált, hogy a kereskedők Ukrajnában is tároltak – azaz tettek félre télire – földgázt. Persze elképzelhető, hogy később ezt Ukrajnában is értékesítették, de valószínűbb, hogy egy részét visszahozták Európába, amikor éppen igény volt rá.

Ukrajna ugyanis a háború első két évében földgázból is közel önellátó volt. Ha importáltak is gázt, annak – ahogy egy forrásunk fogalmazott – főként technikai okai voltak. Az országnak jelentős földgázkészlete van, amiből az elmúlt időszakban évi 18-19 milliárd köbmétert hoztak felszínre, és ez nagyjából fedezte is a felhasználásukat (pdf).
https://www.eia.gov/international/content/analysis/countries_short/Ukraine/Ukraine.pdf

Ez azonban az idén megváltozott. Az oroszok – akik az első két évben inkább az ország elektromos hálózatát igyekeztek megbénítani – tél végén elkezdték lőni az ukrán gázinfrastruktúrát, és súlyos károkat okoztak benne. Egyes források szerint az orosz csapások miatt a kitermelés időszakosan 40 százalékkal csökkent, pont abban az időszakban, amikor a hideg miatt megugrott a kereslet is. Ekkor már csak nyugati importtal tudták fedezni a földgázigényt, és ebben a magyarországi szállítások is fontos szerepet kaptak.

Az év elején okozott károkat pedig nem lehetett egyik pillanatról a másikra kijavítani. Bár a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint a kiesett termelőkapacitás körülbelül kétharmadát újra sikerült üzembe helyezni, a javítások további része még hosszú hónapokig elhúzódhat. A berendezéseket ugyanis elég sokáig tart beszerezni, különösen most, amikor Donald Trump „drill baby drill” politikája nyomán az amerikai kitermelés is felpörög, és ott is nagy a kereslet ilyen eszközökre.

-- Felborult a korábbi törékeny egyensúly, és ennek helyreállítása évekig is eltarthat – fogalmazott egy, az ukrán piacot jól ismerő ágazati szakértő.

Ennek megfelelően az ukránok egyáltalán nem állnak jól a téli felkészüléssel. A tárolókban nyár elején kevesebb földgáz volt, mint 11 éve bármikor. Ennek ellenére szakértők szerint a helyzet nem kezelhetetlen, és nem is a földgáz fizikai leszállítása, inkább a beszerzés finanszírozása okoz majd gondot Kijevnek. Az ország azonban egyáltalán nem Magyarország felől szerezné be a hiányzó mennyiséget: elsősorban azeri és amerikai gázt vásárolnának, ezek pedig más útvonalon érkeznek. Például Lengyelország felől. A két ország közötti vezetéket a háború kirobbanása óta jelentősen bővítették, így már abból az irányból is havi 300-350 millió köbmétert tudnak vásárolni az ukránok.

Láncreakciót indítana el

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne folytatódnának a szállítások Magyarország felől is, vagy hogy ne lenne szükségük beszerzésre hazánk irányából. Azért is érdekes, hogy mostanában a magyar kormány miért az árammal fenyegeti gyakrabban Ukrajnát, mert jelen állás szerint a gázexport visszaesése sokkal nagyobb fejtörést okozna Kijevnek.

-- Az országok közötti szállításokat azonban – az áramhoz hasonlóan – a gáz esetében sem lehet csak úgy leállítani.

Magyarország és Ukrajna is olyan nemzetközi megállapodások és szervezetek tagja, amelyek ezt nem teszik lehetővé. Egy ilyen lépés elég súlyos jogi és minden bizonnyal komoly anyagi következményekkel is járna, ráadásul számos elvileg független hatóság és szervezet is belekeveredne a sztoriba. Persze az esetleges jogi szankciók és az állami bevételek elbukása nem mindig szokta visszatartani a magyar kormányt attól, hogy valamit meglépjen, itt azonban ennél súlyosabb következmények is lehetnek.

-- „Ennek a valószínűsége nulla. Egy ilyen lépés olyan láncreakciót indíthat el, ami katasztrofális gazdasági következményekkel jár Magyarország számára is. Mi van, ha ennek a mintájára a bolgárok is közlik, hogy valami történt a Török Áramlattal, és leáll Magyarország gázellátása is?”

– fogalmazott egy forrásunk.

Összességében tehát a földgázszállítások megszakadása elvileg akár nagyobb problémát is okozhatna Ukrajnának, de egyrészt láthatóan itt is van tervük a hiányzó mennyiség pótlására, másrészt a magyar félnek nincs meg az eszköze arra, hogy érdemben korlátozza az exportot vagy lezárja az útvonalakat.

Ezek alapján pedig a magyar kormánytagok energiaszállítások leállításáról szóló nyilatkozatai üres fenyegetésnek tűnnek. Belpolitikai hasznuk valószínűleg van, de Ukrajnát biztos nem lehet ezzel rávenni, hogy ne támadjon olyan hazánk számára is fontos energetikai infrastruktúrát, mint amilyen a magyar olajellátás jelentős részét biztosító Barátság vezeték.

https://telex.hu/g7/2025/08/28/ukrajna-energiaszallitas-foldgaz-aram-fenyegetes

Előzmény

Válasz

Sérülékeny az orosz olajipar | Holoda Attila
Klubrádió | Aug 28, 2025

A Reggeli személy 2025 augusztus 28-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt.

https://www.youtube.com/watch?v=HPK3orxzwuI

Válasz

Lengyelország megütötte a főnyereményt, hatalmas olaj- és gázlelőhelyet találtak a Balti-tenger partjainál | 2025.07.23.

Az éves lengyel kőolajtermelés hússzorosát, a földgázénak pedig az ötszörösét kitevő készletekről van szó.

A kanadai alapítású Central European Petroleum lengyelországi leányvállalata (CEP) bejelentette Lengyelország történetének legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhely-felfedezését Świnoujście közelében, amely jelentősen növelheti a lengyel termelést és csökkentheti az importtól való függőséget - írja az Euractiv.

A mező hat kilométerre a Balti-tenger partjaitól fekszik a víz mélén. Az erről szóló közlemény szerint a lelőhely több mint 33 millió tonna olajat és 27 milliárd köbméter piaci minőségű földgázt tartalmazhat. Rolf Skaar, a CEP vezérigazgatója a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta, a lelőhely a Lengyelországban valaha felfedezett legnagyobb hagyományos szénhidrogén-lelőhely, és az elmúlt évtized egyik legnagyobb hagyományos olajlelőhelye Európában. Hozzátette, a megerősített tartalékok vetekedhetnek, vagy akár meg is haladhatják a Barnówko-Mostno-Buszewo mező méretét, amelyet korábban Lengyelország legnagyobbjának tartottak.

Lengyelország jelenleg az általa használt nyersolaj 95 százalékát szerzi be importból. A CEP becslései szerint az új mező több mint kétszeresére növelheti az országos olajtermelést, és 20 százalékkal növelheti a gázkitermelést. Dariusz Joński, a kormányzó Polgári Koalíció európai parlamenti képviselője az X-en hatalmas lehetőségnek nevezte a felfedezést, s megjegyezte, hogy az éves lengyel kőolajtermelés hússzorosát, a földgázénak pedig az ötszörösét kitevő készletekről van szó.. A felfedezést üdvözölte Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is.

https://nepszava.hu/3288326_lengyelorszag-olaj-es-gazlelohely-balti-tenger

Milyen „jó”, hogy már nem barátkozunk velük...

Válasz

Tíz-tizenöt forinttal is drágulhat a benzin és a dízel, ha az olajár marad azon a magas szinten, amit a pénteki, Irán elleni izraeli támadás nyomán ért el – véli a 24.hu által megkérdezett szakértő. | 2025. 06. 13.

A tőzsdék ingadoznak, az államkötvények iránt is hektikusan változik a kereslet, az arany is drágul, de a legdrasztikusabban az olaj ára emelkedett a konfliktus hírére. A forint ingadozva gyengül közben. Szakértőink egyelőre nem várnak megnyugvást.

https://24.hu/kulfold/2025/06/13/izrael-iran-haboru-dragulhat-benzin-olajar-tozsde/
___

Aktuális üzemanyagár információk, előrejelzések, benzinkutakkal kapcsolatos információk
elektromos töltőhelyek.

https://holtankoljak.hu/

Előzmény

Válasz

Kipakolt az államtitkár
ATV Magyarország | Mar 4, 2013
A Szabad Szemmel vendége Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár.

https://www.youtube.com/watch?v=0lYC1OJdBvI

Régen sem volt más ember...

Előzmény

Válasz

A magyar energiapolitika belülről - HetiHavas, Holoda Attilával
Frisshírek Podcast | Feb 16, 2025

https://www.youtube.com/watch?v=zO5orwwtRi8

Válasz

Szijjártó a Vörös téren jelentette be, hogy fokozzuk az együttműködést az oroszokkal | 2025. március 26.

A mostani volt Szijjártó Péter 13. moszkvai látogatása azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát. Az orosz kormánytagokkal való egyeztetések után a magyar külügyminiszter a Vörös téren jelentette be, hogy megállapodtak Magyarország és Oroszország együttműködésének fokozásáról.

„Ez egyértelmű érdeke Magyarországnak, hiszen Magyarország energiaellátásának biztonsága nagy mértékben függ az oroszokkal való együttműködéstől. A tavalyi esztendőben rekord mennyiségű földgáz érkezett Oroszországból Magyarországra. Az idei évben is naponta 20 millió köbméter fölött van a szállított mennyiség. A kőolaj tekintetében is idén már 1,25 millió tonna fölé ment a Magyarországra szállított mennyisége.

A finn CREA kutatóintézet elemzéséből nemrég kiderült, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta a magyar kormány ezermilliárdokat utalt Moszkvának az energiahordozókért cserébe. Egészen pontosan a háború 2022. február 24-i kitörése óta a magyar kormány összesen 15,6 milliárd euróért, vagyis 6111 milliárd forintért vásárolt gázt és olajat az oroszoktól. Még bőven a hosszú távú szerződésben foglalt mennyiségen felül is vettünk gázt az oroszoktól. Tavaly Magyarország után Szlovákia és Franciaország fizetett a legtöbbet Oroszországnak a gázért és az olajért, utóbbi LNG-t vásárol csak.

https://444.hu/2025/03/26/szijjarto-a-voros-teren-jelentette-be-hogy-fokozzuk-az-egyuttmukodest-az-oroszokkal

A fenti videóban itt elemzi Mártha a bőrdíszműves miniszter „egyéb” tevékenységét...

24:55 - Uniós gázársapka és Szijjártó gázszerződése

Előzmény

Válasz