A MOHU még a két évvel ezelőtti alvállalkozói árakon is faragna | 2025. augusztus 26.

Lejártak a 2023-ban kötött kétéves alvállalkozói szerződések a hulladékpiacon. A cégek árat szeretnének emelni, a MOHU viszont sok esetben 20 százalékkal csökkentené a szolgáltatási díjakat. Papír esetében 80-90 forintot fizet kilónként az alvállalkozóknak, miközben 171 forintot kap a MOHU a gyártóktól. Plusz 50 forintos kilónkénti áron értékesítheti tovább a begyűjtött, leválogatott haszonanyagot a hulladékpiacon. A MOHU-nak látszólag nem elég az 50-80 százalékos marzs. Sok alvállalkozó csak egy lehetséges kormányváltásban bízik, különben lehúzza a rolót.

A hulladékkoncessziós rendszer 2023-as indulásakor a MOHU kétéves szerződéseket kötött az alvállalkozókkal. Ezeknek a szerződéseknek a nagy része lejárt, vagy mostanában fog lejárni. A MOHU szeptember végéig meghosszabbította a kontraktusokat, az ártárgyalások jelenleg is zajlanak. Vannak, akivel már megállapodott a MOHU, más cégekkel még tárgyalnak.

Az alvállalkozók az elmúlt két év inflációjával emelnék az árakat. A MOHU azonban nem partner ebben, sőt inkább az árak letörésében érdekelt. A Szabad Európa több szereplővel beszélt az elmúlt hetekben, akik a nevük elhallgatását kérték.

Milliárdok a MOHU-nak

Az új hulladékrendszer 2023. júliusi indulását követően, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol), a lakossági és az intézményi hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) kezelte.

A 2023-ban indult hulladékkoncessziós rendszerben más változás is volt. A korábbi termékdíjas rendszert felváltotta az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul: a termék legyártásakor, vagy forgalomba hozatalakor előre kifizetik a majdani hulladékkezelés díját, arra az időre, amikor már nem lesz szükség a termékre, vagyis amikor szemétté válik.

Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.

A korábbi termékdíjas rendszerből mintegy 85 milliárd forint folyt be az államkasszába, az új EPR-díjból éves szinten mintegy 240 milliárd jut a MOHU-nak. (A cég tavalyi beszámolója szerint 220 milliárd forintos bevétele származott az EPR-ből). Vagyis, miután megjelent a MOHU a hulladékpiacon, az állam úgy módosított a jogszabályokon, hogy háromszorosára emelte a biztosan befolyó bevétel összegét.

A két rendszer (termékdíj és EPR) párhuzamosan fut. A mindkét díjjal érintett áru után fizetendő termékdíjból le kell vonni az EPR-díjat, amennyiben marad termékdíj, csak azt kell befizetni. A gyakorlatban azonban a termékdíj háttérbe szorult és a cégek által közvetlenül a MOHU-nak utalt EPR-díj vált dominánsá, vagyis nincs mit levonni, hiszen az EPR sokkal magasabb összeg.

A termékdíjhoz képest jelentősen nőttek ugyanis az EPR díjtételei, vagyis brutális drágulást hozott az új rendszer. Egy kilogramm műanyag csomagolásért korábban 57 forintot kellett kilogrammonként termékdíjként befizetni, az EPR ugyanerre 219 forintba került. De például kisgépek esetében 57-ről 261, az akkumulátor esetében 57-ről 238, monitorok 57-ről 362 forintra nőtt a az EPR díja kilogrammonként.

Ésszerű nyereség

Emiatt sok piaci szereplőnek érthetetlen, hogy miért akarja a MOHU az alvállalkozók díját csökkenteni. Sőt, ahogy a Deloitte adótanácsadó cég felhívta a figyelmet rá, az EU-szabályozás határozottan rögzíti, hogy a gyártók által fizetett EPR-díj egyetlen anyagáram esetében sem lehet nagyobb, mint az észszerű nyereséget is tartalmazó indokolt költség mértéke.

Információnk szerint a papír csomagolóanyag begyűjtéséréért, válogatásáért és bálázásáért a MOHU 80-90 forintot fizet jelenleg az alvállalkozóknak. A papír csomagolóanyag EPR-díja 173 forintba kerül. (A termékdíjas rendszerben 19 forint volt kilogrammonként). A 173 forintból a jogszabályok szerint 2 forint megy az önkormányzatoknak. Ha a MOHU 80-90 forintot kifizet a hulladékkezelő cégeknek akkor is marad 81-91 forintja.

A termékdíjas rendszerben 14 százalék körül volt a koordinátor „jutaléka”, ez most 47-53 százalék. És ebben nincs benne a haszonanyag értékesítés bevétele. Iparági forrásaink szerint a leválogatott, bálázott papír kilogrammja mintegy 50 forintot ér a piacon. Ha ezt is beleszámoljuk, akkor 75-81 százalékos marzzsal dolgozik a MOHU.

Forrásaink szerint ezért érthetetlen, hogy az állami Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) miért határozott meg ilyen magas EPR-díjakat. (Pontosítás: a MEKH díjelőkészítő tevékenységet folytat, az EPR-díjról az energiaügyi miniszter rendeletben határoz.) Ahogy korábban beszámoltunk róla, ezek a díjak többszöröse, mint amit Ausztriában fizetnek a gyártók. Miközben az uniós előírások szerint nem lehet nagyobb, mint az ésszerű nyereséget is tartalmazó indokolt költség. Az ésszerű nyereség 9,11 százalékban van meghatározva a koncessziós rendszerben.

Az EPR esetében ugyanúgy, ahogy a palackvisszaváltáskor megírtuk, a MOHU megkapja azon termékek után is a pénzt, amelyek nem kerülnek be a hulladék közé. „Ha ezek után is veszteséges a MOHU, akkor nagyon nagy baj van a cégnél. Nem csoda, hogy távozott a vezérigazgató” – fogalmazott egy forrásunk.

Húsz százalék mínusz

Forrásaink szerint a MOHU áltagosan húsz százalékkal csökkentené az alvállalkozók díjait, vagyis ennyivel kevesebb pénzt kapnának a cégek a munkájukért. Itt fontos megjegyezni, hogy már két évvel ezelőtt is nyomott árakon szerződtek le a MOHU-val. Abban bíztak, hogy a szerződések lejártát követően kedvezőbb feltételeket fognak kapni a koncesszortól.

https://www.szabadeuropa.hu/a/a-mohu-meg-a-ket-evvel-ezelotti-alvallalkozoi-arakon-is-faragna/33510189.html

Nem lehet megmenteni, ezért beszkennelték Szeged ikonikus platánjának “disznófejét”
Sokszínű Vidék | 2025. 04. 21.

Egy 3d-s szkenner segítségével őrzi meg Szeged az örökkévalóságnak a Széchenyi téri kivágott platán disznófejét – írta meg a szeged.hu.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk menthetetlen volt, ezért kivágták Szeged híres vaddisznófejes fáját. Gombás fertőzést kapott, amit többször próbáltak orvosolni, ám annyira leromlott a fa állapota, hogy nem maradt más megoldás, ki kellett vágni. A törzse már teljesen kettényílt, így balesetveszélyessé vált. A “disznófejet” megpróbálták megmenteni, kimetszették a fa törzséből, de sajnos kiderült, hogy a gombafertőzés benne van a szövetben.

-- Egy élő szövetről van szó. Sajnos a gombafertőzés benne van a szövetben, igyekszünk ezt valamiképpen megállítani, de inkább csak késleltetni tudjuk az elhatalmasodást, azaz ezt az élő szövetet előbb-utóbb más organizmusok lebontják. Ezért 3d-s szkennerrel beszkenneljük utána már bármit lehet azzal a kópiával kezdeni: kicsinyíteni, nagyítani, lehet nyomtatni. A terveink szerint ki is lesz nyomtatva, azaz megmarad ez a forma, ami egyedi és ikonikus része volt sokáig Szegednek, a Széchenyi térnek

– mondta a portálnak Makrai László hozzátéve, hogy a szkennelés után gyakorlatilag tényleg bármit lehet majd csinálni a formával, akár kulcstartó is készülhet belőle, olyan ajándéktárgyakat készíttethet az önkormányzat, amilyet akar.

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2025/04/21/szeged-vaddisznos-fa-platan-fakivagas/

Gulyás Gergely és Vitályos Eszter egyre nehezebben viselik a nyomást

https://www.youtube.com/watch?v=tQiPOR4U-E0

Előzmény

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek | 2024.10.12.

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.

A mesterséges intelligenciával generált, rossz minőségű tartalom már a Wikipédia használhatóságát is veszélyezteti, ezért az online enciklopédia szerkesztőinek egy csoportja elindította a WikiProject AI Cleanup programot a forrás nélküli, rosszul megírt, MI-vel létrehozott tartalmak elleni fellépésre.

https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:WikiProject_AI_Cleanup

A kezdeményezés célja saját meghatározásuk szerint nem a mesterséges intelligencia felelős felhasználásának akadályozása, hanem azoknak a hallucinatív vagy más módon haszontalan mesterségesintelligencia-tartalmaknak a semlegesítése, amelyek rombolják az évtizedek óta működő webes ismerettár nívóját.

A szerkesztők a 404 Mediának nyilatkozva elmondták, hogy az MI visszaélésszerű használata egyes esetekben egészen nyilvánvaló. ...

https://bitport.hu/hadat-uzennek-a-wikipedia-szerkesztoi-az-mi-szennyezesnek

Kirúgta a szakszervezeti titkárt egy Pápán működő kínai cég | 2025. március 28.

Péntek délutánra szervezett tüntetést Pápára, a kínai érdekeltségű Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft. telephelyéhez a Vasas Szakszervezeti Szövetség, miután a cég kirúgta Zsédenyi Péter szakszervezeti titkárt.

A szakszervezeti szövetség alelnöke, László Zoltán szerint az elbocsátás jogtalanul, a szakszervezet egyetértése nélkül történt meg, ezért azt tervezik, hogy bíróságra viszik az ügyet, amely eredményeként akár vissza is állhat Zsédenyi munkaviszonya. A Yanfeng a döntés indoklásánál a termelési volumen csökkenésére és különböző gazdasági okokra hivatkozott.

Az első felszólaló maga a kirúgott érdekvédő volt, aki a Hvg tudósítása szerint többek között arról beszélt: „Jogellenesen felmondtak nekem, mert kiálltam a jogaimért”.

https://444.hu/2025/03/28/kirugta-a-szakszervezeti-titkart-egy-papan-mukodo-kinai-ceg

Vannak más (k)áder-ok...

Előzmény

Az elmúlt 15 évben közel 10 ezerrel csökkent a használható kórházi ágyak száma | 2025. augusztus 21.

2010 óta fokozatosan tűntek el a fekvőhelyek a magyar egészségügyi intézményekből. Egyszerre szűnt meg több ezer ágy, és az utóbbi években a „tartósan szüneteltetett” ágyak száma is megugrott. Az Európai Unión belül ugyan hazánkban még így is jónak mondható a jelenlegi összes kórházi ágy száma, de az aktív beteggyógyítás ma már csak alig 40 ezer ágyon üzemel. A magyar kórházi ágyak kihasználtsága pedig hiába nőtt az utóbbi években, már a közelében sincs a 2010-es állapotnak.

Az Eurostat legutóbbi, 2023-as adatai szerint Magyarország az élmezőnybe tartozik a 100 ezer főre jutó kórházi ágyak tekintetében. A 100 ezer lakosra jutó 650 ággyal hazánk a rangsor ötödik helyét foglalta el Ausztria (660), Románia (728), Németország (766) és Bulgária (864) után. A részletes adatok azonban erősen árnyalják ezt a pozitív képet.

A KSH ugyanezen hazai adatokat tartalmazó táblázatában 2023-ban enyhe eltéréssel, de nagyságrendileg ugyanaz a lakosságra arányosított ágyak száma (662), Viszont 2024-ben már szám szerint is 2167-tel kevesebb volt a kórházi ápolásra használható fekvőhelyek száma, és lakosságra arányosítva is (643).

A KSH ebben a táblázatban viszont nem közli a képet árnyaló változót, vagyis az aktív és krónikus fekvőbetegek számát és/vagy arányát. Ez az Eurostatnál azonban megtalálható: az aktív ágyak lakosságarányos számát tekintve hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik (9. hely), viszont a krónikus (és egyéb típusú) fekvőhelyeknél az első helyen állt 2023-ban.

Ha pedig a nemzeti és nemzetközi statisztikai hivatalok helyett mélyebbre ásunk, és megkeressük a hivatalos kórházi ágyszámstatisztikát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) weboldalán, még pontosabb képet kaphatunk a kórházi fekvőbeteg-ellátás helyzetéről.

Ami az adatokból elsőre látszik, az az, hogy a valóban mindennapi orvoslásra használt (tehát aktív) ágyak száma csupán az összes ágy alig kétharmada, a fennmaradó egyharmad krónikus ápolásra van fenntartva. Vagyis

2024-ben 68 484 ágyból csak 42 248 ágy volt fenntartva az aktív orvoslás számára.

Ennél pedig még beszédesebb a működő ágyak számának változása (ennek az összesített értékét tartja nyilván a KSH és az Eurostat is): 61 303 ágy, ebből 38 811 ágy aktív kezelésre fenntartott.

Összesítve tehát 7181 ágy hiányzik a hazai kórházakból,

(64.484-ból csak 61.303 működik), ezen belül pedig az aktív orvoslásból 3437 ágy (42.248-ból csak 38.811 működik). Ez 10,4 százalékos (aktívon belül 8,1 százalékos) szüneteltetési arány, ami az elmúlt tizenöt év adatait nézve nem mondható általánosnak.

A tartósan szüneteltetett ágyak száma az utóbbi években nőtt meg jelentősen. 2010-hez képest pedig a működő ágyak száma közel 10 ezerrel lett kevesebb, a valódi ágyszámcsökkentés és a szüneteltetés miatt.

A szünetelésből fakadó ágyszámcsökkenést leginkább a belgyógyászat érezte meg, itt közel 1000 ágy áll parkolópályán, és ez is az utóbbi három évben ugrott ki ilyen szintre. A legfontosabb szakterületeken is több száz ágyat állítottak félre,

-- a sebészeti osztályok 2024-ben 330-cal, a szülészetek 163-mal kevesebb ágyon voltak kénytelenek működni.

Az összes, adott osztályon lévő ágyszám arányát tekintve pedig a pszichiátriai osztályokon történt a legnagyobb csendes leépítés, itt az ágyak közel egyötödét tartósan kivonták a kezelések alól.

Az ágykihasználtság alacsonynak tűnő aránya viszont nem jelent rosszat: ha az arány túl magas lenne (90 százalék körüli), akkor az a kórházak túltelítettségére utalna, a túl alacsony arány pedig a szükségtelen fenntartásra. És ugyan

-- lenne hely a betegek fogadására (hiszen igény az van, ahogyan azt az akár évekig nyúló várólisták is jelzik),

https://atlatszo.hu/adat/2023/12/18/varolista-korkep-interaktiv-terkepeken-es-diagramokon-a-magyar-korhazi-varolistak/

-- a kezelésnél a szűkebb keresztmetszet nem a helyek száma, hanem a szakképzett, megbecsült, megfelelően bérezett orvosok megléte.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/17/jarvany-utan-taps-helyett-elvett-potlek-csokkeno-berek-megszolalt-egy-apolo/

https://atlatszo.hu/adat/2025/08/21/az-elmult-15-evben-kozel-10-ezerrel-csokkent-a-hasznalhato-korhazi-agyak-szama/

Előzmény

Facebook: végpontok között titkosított chatek visszaállítása PIN-kóddal: ha a számítógépen vagy okostelefonon (az alkalmazásban) megnyitod a chat-eket, nem látod azokat az üzeneteket, akikkel mostanában csevegtél...

http://szamitastechnika.network.hu/blog/szamitastechnika-klub-hirei/facebook-vegpontok-kozott-titkositott-chatek-visszaallitasa-pin-koddal

Rogán Antal előírta a boltoknak, hogy milyen plakáttal kell hirdetniük a kormányzati árréscsökkentést | 2025. március 22.

Kék színű plakátokon, meghatározott formai elemek szerint kell hirdetni a kormány által bevezetett árréscsökkentést a boltoknak jövő vasárnaptól.

https://assets.telex.hu/images/20250322/1742649728-temp-GbijIm_cikktorzs:xl.jpg

Rogán Antal miniszteri rendelete péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/85fb1a0fc5b5d4e0df419868f43ec571a8727f7f/megtekintes

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előírta, hogy a hipermarketekben, szupermarketben, diszkontüzletekben és a bruttó 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben a vásárlók által használható összes bejáratnál legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán kell feltüntetni a kormányzati tájékoztatást. A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletekben elég lesz csak 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) táblákat kitenni.

Orbán Viktor március 11-én, a vártnál magasabb februári inflációs adat megérkezése után jelentette be a Facebookon, hogy „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében bizonyos termékeknél korlátozzák a kiskereskedők árrését. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tételek esetében a beszerzési ár és az eladási ár között nem lehet több, mint 10 százalék különbség.

Az intézkedést a miniszterelnök azzal indokolta, hogy bizonyos áruk esetében 40, vagy akár 80 százalékos árrést is alkalmaznak a boltok, amiről ő azt mondta: „lássuk be, elfogadhatatlan”. Orbán arról már nem szólt, hogy még ezekkel az árréssekkel sem olyan elképesztő nyereséges a kiskereskedelem, sőt. A legutóbbi év, amiről van hivatalos adat a 2023-as, ekkor a Lidl szerény, 2,3 százalékos, a Penny pedig 1 százalékos bevételarányos nyereséget könyvelt, a félig már magyar tulajdonban lévő Auchan kicsivel 0 fölé jött ki, míg a többi nagy külföldi (Spar, Tesco, Aldi) veszteséges volt – az ő olvasatuk szerint a tízmilliárdos nagyságrendben fizetett kiskereskedelmi különadó miatt.

https://telex.hu/belfold/2025/03/22/arresstop-magyar-kozlony-rogan-antal-boltok-kek-plakat