Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot | 2024. október 2.

Háztartási napelemet telepíteni Magyarországon ma már alapvetően nem éri meg, miután a kormány a lakosság számára rendkívül kedvezőtlen elszámolási és áramátvételi szabályokat alakított ki. Kivételt jelenleg csak az állami támogatásos konstrukció (NPP) jelent, de ez hamarosan kifut, és nem tudni, mi lesz utána.

A szabályok meglehetősen bonyolultak, de a fő problémát az okozza, hogy az elektromos áramot jellemzően kilowattóránként 37, a rezsicsökkentett éves kvóta határa után 71 forintért veszik meg a háztartások, de a napelemek által (az adott időpontban feleslegben) termelt áramot 2024-től havi elszámolásban és mindössze 5 forintért adhatják el az áramszolgáltatóknak. Ez a 32-66 forintos különbség azt eredményezi, hogy a napelem nem csökkenti annyira az éves villanyszámlát, hogy megérje felszerelni (a mondat végén lévő csillagra kattintva megnyíló jegyzetben bemutatunk egy egyszerűsített példaszámolást erre).

Hogy mennyire kevés az 5 forint, az abból is látszik, hogy az áramtőzsdén (HUPX) tavaly a havi átlagos vételi ár sosem volt 24 forintnál kisebb...

-- Magyarországon területi alapon hat áramhálózati elosztó van, és mi a számításaink szerint akkor fogunk tudni elindulni a tőzsdén, ha mind a hat területről összességében legalább 1-1 megawattóra névleges kapacitással rendelkező ügyféllel kötünk szerződést

– mondja az ügyvezető.

Ha az átlagos 4-5 kilowattos háztartási méretből indulunk ki, akkor ez a minimum elosztókörzetenként 200-250 ügyfélnél lehet majd.

Boczkó Tamás a saját házán lévő napelemrendszer adataival le is modellezte, hogy 2023-ban mennyiért tudta volna eladni a fel nem használt áramot, ha a PentaSun a tervezett üzleti modellben már működött volna, és 15 forint lett az eredmény.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy (ebben a konkrét esetben) a 10 kilowattos napelemrendszer mellett a ház éves összesített villanyértékesítése 44 ezer forint lett volna 5 forintos állami átvételi árral, a 15 forintos tőzsdei átlagár viszont 133 ezer forintra növelte volna ezt. Ez háromszoros növekedés, és fizikailag semmit sem kell tenni érte, csak máshol kell eladni az áramot.

Boczkó Tamás hangsúlyozza, hogy a fenti számolás nem jelenti sem azt, hogy a PentaSun fix átvételi árat vagy fix villanyszámla-csökkenési mértéket ígérne bárkinek. Az állami rendszerrel szemben ez a modell tisztán piaci alapon működik, így semmi sincs kőbe vésve, a 15 forint sem, és a 200 százalékos növekedés sem. Kizárólag arról van szó, hogy az ügyfelektől összegyűjtött kilowattórákat mindig az aktuális tőzsdei árfolyamon adják el, ami állandóan változhat – de azért vélhetően átlagosan sosem lesz 5 forinthoz közeli mélységben.

Ma már gyakran előfordul, hogy bizonyos órákban túltermelés van a nemzetközi árampiacon, ilyenkor negatív árak is kialakulnak a tőzsdén (fizetni kell azért, hogy az áramot átvegye valaki), és kiegyenlítési díjat is kell fizetni a hálózatirányítónak. A PentaSun úgy számol, hogy az ügyfelektől átvett és tőzsdén eladott áram utáni bevétel 40 százalékát kell visszatartania ezek fedezetére (és saját maga működésére), vagyis a bevétel 60 százalékát fogja kifizetni az ügyfeleinek (ennek fényében külön érdekes, hogy az állami 5 forint helyett még így is átlagosan 15-öt adott volna 2023-ban).

Mivel a cég bevételei euróban keletkeznek (a tőzsdén), euróban is fog havonta fizetni az ügyfeleinek. A csatlakozók mérlegelhetik, hogy megéri-e emiatt devizaszámlát nyitniuk, ha azonban forintszámlára kérik az elszámolást, akkor a bankjuk az utaláskor érvényes saját árfolyamán és feltételei mellett fogja az összeget forintra váltani. A PentaSun ugyanakkor fintech számlákra (Revolut, Wise és hasonlók) is tud majd utalni.

A napelemeseknek a beérkező összegek után nem kell adót fizetniük,

amennyiben évi 12 ezer kilowattóra mennyiség alatt maradnak, és az éves adóbevallásban sem kell szerepeltetniük a tételt. Magánszemélyes adószám igénylésére szükség lesz, a számlázást pedig a PentaSun a számlázz.hu-n keresztül önszámlázással fogja intézni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az egyszeri engedélyek online megadása és a szintén online regisztrálás után az ügyfélnek semmilyen bürokratikus dolga nem lesz. A napelemes háztartás szemszögéből a rendszer automatikusan működik, csak havonta egyszer megjelenik a számlán az eladott áram aktuális egyenlege-értéke.

Mindez természetesen csak azoknak éri meg, akik nem a 2024 előtti, úgynevezett éves szaldóelszámolásban vannak. A szaldó ugyanis képes teljesen nullára kihozni az éves villanyszámlát (ezért is volt annyira népszerű), ezért nem lehet nála jobb a tőzsdei értékesítés sem. A jelenlegi szabályok szerint éves szaldóval azonban csak a telepítés utáni első 10 évig lehet elszámolni, vagyis mostanában azok kerülnek ki a rendszerből, akik 2014-ben kezdtek napelemmel áramot termelni. A PentaSun és a hozzá hasonló aggregátorok azokra az ügyfelekre számíthatnak, akik a következő években folyamatosan kikerülnek a szaldó alól, és azzal szembesülnek, hogy ha 5 forintért kénytelenek átadni az áramot, akkor elég magas villanyszámlájuk lesz ahhoz képest, hogy saját maguknak termelnek.

https://g7.hu/vallalat/20241002/johet-a-napelemesek-ellenlepese-nem-az-allami-kozmuveknek-adjak-el-az-aramot/

Válasz

Jönnek az újabb tiltások a napelemeknél – meglepő változtatásokról döntött a kormány | 2024. október. 01.

Jelentősen szigorítják az eddigi építési feltételeket.

Január elsejétől tilos lesz erkélynapelemek telepítése Magyarországon – derül ki az éjjel megjelent Magyar Közlönyből. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériuma egy hete mutatott be egy új jogszabálytervezet, amelyet egy hétig társadalmi egyeztetésre bocsátottak.

https://kormany.hu/dokumentumtar/a-telepulesrendezesi-es-epitesi-kovetelmenyek-alapszabalyzatarol

Vasárnap a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) azt közölte, hogy a tervezet elfogadhatatlan.

https://www.mnnsz.hu/figyelemfelhivas-a-napelemek-elhelyezeset-erinto-uj-szabalyozasi-tervezetre-mnnsz-allasfoglalas/

Szilágyi László alelnök egyenesen abszurdnak mondta a változtatást, mondván: az ilyen típusú tilalmak súlyosan akadályoznák a napelemes rendszerek telepítését, különösen városi környezetben, ahol az alternatív elhelyezési lehetőségek korlátozottak.

Mindezek ellenére a társadalmi egyeztetés lejárta után pár órával meg is jelent a kormányrendelet, amely tartalmazza azt a mondatot, miszerint „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”.

A rendelet határoz arról is, hogy „az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni olyan módon, hogy azok a tetőfelületről nem lóghatnak ki”. Ez, mint arra a portfolio.hu felhívja a figyelmet, lazítás az eredeti tervekhez képest, hiszen abban az is szerepelt még, hogy milyen lehet a dőlésszögük az egyes tetőkön a napelemeknek, és hogyan helyezhetők el.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241001/eldolt-betiltotta-az-erkelynapelemeket-magyarorszagon-a-kormany-es-uj-szabalyokat-hozott-a-szeleromu-telepitesekre-713459

Az a szigorítás azonban megmaradt, hogy „az épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket – helyezhető el napelem”.

A kormányrendeletben szerepel az is, hogy közterületen napelemes térburkolat csak csúszásmentes felülettel alakítható ki, illetve az is, hogy műemléken napelem és napkollektor nem helyezhető el, csak az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával.

Az a szigorítás is megjelent, miszerint „vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek elhelyezése a) tetőfelületeken zöldtető kialakításával biztosított vegyes rendszerben is történhet, és b) talajszinten csak akkor lehetséges, ha igazoltan nincs erre alkalmas tetőfelület”.

Mivel a kormány mindössze egyetlen hetet adott a jogszabály véleményezésére, az MNNSZ korábban azt kérte, hogy ezt tolják ki, hogy „lehetőség nyíljon a mélyebb szakmai elemzésre és egyeztetésre”. Ezt azonban nem vette figyelembe a kormány.

https://hvg.hu/kkv/20241001_Jon-az-ujabb-tiltas---meglepo-valtoztatasra-keszul-a-kormany-a-napelemeknel

Válasz

Amikor hasít a napenergia, fájón hiányzik a nagyobb szélerőműves kapacitás w 2024.05.22.

Április-május során sorozatban többször is le kellett terhelni a Paksi Atomerőművet, többek között a kiugró hazai naperőműves termelés miatt. Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kíván elérni a kormány.

-- Egy márciusi hét vizsgálata során jól látszik, hogy ha a jelenlegi szeles kapacitás tízszeresével (3300 MW) rendelkeznénk, az ki tudná tölteni ezeket a hullámvölgyeket.

A piac ugrásra készen áll, hogy finanszírozza az átállást, azonban a nagy mértékű ingadozások kezelésére jelenleg alkalmatlan országos hálózat és a rendelkezésre álló kiegyenlítő kapacitások (energiatárolók, gyorsan indítható erőművek) hiánya miatt ez lassan halad. A problémák orvoslásáig megoldást jelentene, ha a már meglévő naperőművi hálózati csatlakozási pontokra kötnék rá az újonnan épülő szélerőműveket, ami a hálózatot így nemhogy nem terhelné, de a nap-szél hibrid erőmű kiegyensúlyozottabb össztermelése, feltáplálása miatt még hasznos is lehetne a hálózat szempontjából.

Minél több fajta energiaforrásra támaszkodik egy ország, annál stabilabb és rugalmasabb energiarendszere és energiaellátása – és ez alól Magyarország sem kivétel. Energiaellátásunk stabilitását erősíti a források diverzifikálása, különösen, ha olyan hazai, kvázi “ingyenesen” (nem kell költségesen kitermelni, mint a fosszilis energiahordozókat) rendelkezésre álló erőforrásokról beszélünk, mint a nap- és szélenergia.

A nap- és a szélenergia jól kiegészíti egymást. Ha egymás mellett alkalmazzuk őket (ideális esetben nagyjából egyenlő mértékben), akkor részben ki tudjuk egyensúlyozni az időjárásból fakadó napi és évszakos termelési kilengéseket. Ezáltal az energiarendszer üzemeltetése egyszerűbbé és olcsóbbá válik.

A szélerőművek ugyanis a téli félévben működnek nagyobb kihasználtsággal, a naperőművek pedig – nem meglepően – nyáron. Ugyanez a kiegyenlítő hatás kisebb mértékben, de egy napon belül is megfigyelhető: a szélerőművek az éjszakai, a naperőművek a déli órákban a legaktívabbak.

Az éves kihasználtság a hazai naperőműveknél 14-15%, míg a szélerőműveknél 22-23%, ami jelentős különbség a szélerőművek javára. Mi több, a mai modern szélturbinák már 30% körüli vagy azt meghaladó kihasználtsággal működhetnének Magyarországon.

Több energiánk lenne, kiegyenlítettebb viszonyok között

Mivel egy új típusú szélerőmű ideális elhelyezéssel képes lenne a magyarországi éghajlati, földrajzi adottságok mellett éves szinten nagyjából kétszer annyi energiát megtermelni, mint egy ugyanakkora méretű naperőmű, így ha a jelenlegi 6000 MW naperőmű mellett 3000 MW szélerőmű is működne az országban, nagyjából ugyanannyi energiát nyerhetnénk a két forrásból.

Szemléltetésképp megvizsgáltunk egy 5 napos periódust márciusban, amikor láthatóan voltak felhős napok, és visszaesett a napenergia-termelés, miközben a szél – ingadozóan, de – intenzívebbé vált. Mivel nagyon kevés a szélkapacitás az országban, ezért megvizsgáltuk, hogy hogyan nézne ki a termelés, ha a mai 330 MW szél helyett a tízszerese, 3300 MW lenne a rendszerben az aktuális napelem-kapacitás mellett. A kiegészítő jelleg így már jóval látványosabb.
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/05/22/amikor-hasit-a-napenergia-fajon-hianyzik-a-nagyobb-szeleromuves-kapacitas/

Válasz

16 millió otthont láthat el árammal: indítják a világ legnagyobb megújulóenergia-parkját Indiában

Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.

Indiában található a világ legnagyobb zöldenergia-farmja, a Khavda. Az ország nyugati részén, Gudzsarát államban található napelemes park becsült csúcskapacitása meghaladja a 30 GW-ot. A projekt első szakaszában az üzemeltető Adani Green Energy ebből mintegy 1000 MW mennyiségű napenergia-kapacitást kapcsolt be. A teljes rendszer várhatóan 2029-re áll fel – írja a Interesting Engineering.

A 538 négyzetkilométeres napelempark területe ötször nagyobb, mint Párizsé.

A beruházással nemcsak a fosszilis energiahordozók felhasználása mérséklődik, hanem becslések szerint 15 200 új munkahely is létrejön.

A választás nem véletlenül Gudzsarát állam területére esett, az építkezés helyén ugyanis 2060 kWh/m2-es napsugárzással, valamint 8 m/s-os szélsebességgel lehet számolni. Ennek köszönhetően itt épülhet meg India legnagyobb szárazföldi szélturbina-generátora, ami 5,2 MW-os kapacitással bír majd.

A panelek bifaciális, avagy kétoldalú napelemek, vagyis mindkét oldalukkal képesek áramot termelni. Emellett mozgatni is lehet őket, így képesek lekövetni a Nap mozgását. Az egységekről vízmentesen, robotok segítségével takarítják majd le a rárakódott port.

A cégnél úgy számolnak, ha a park teljes kapacitással üzemel majd, az 16,1 millió háztartást láthat el elektromos árammal. Ami pedig szintén nem mellékes: 58 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet így a légkörbe, ami pedig 2761 millió fa szén-dioxid megkötési kapacitásának felel meg. De számolhatunk úgy is, hogy 60 300 tonnával kevesebb szenet kell elégetni, vagy, hogy 12,6 millió autóval kevesebb van az utakon.

A rekorder park megépítése nem meglepetés: a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint 2026-ig a megújuló energiaforrással kapcsolatos globális kapacitásbővítés több mint fele indiai eredetű lesz. Az ország a tervek szerint 2030-ra a teljes villamosenergia-szükségletének 40 százalékát akarja ilyen forrásból fedezni.
https://hvg.hu/tudomany/20240415_napelemfarm-panel-zoldenergia-kornyezetvedelem-elektromos-aram

Válasz

Héjasas vagy szélturbina? | 2024. április 13. # euronews

A megújuló energia görögországi felfutásának vagyunk tanúi. Gombamódra szaporodnak a szárazföldi és a tengeri szélerőműparkok is. De hogy élik túl ezt az eddig érintetlen területek? Az Euronews exkluzív riportja.

Friss szelek fújnak Görögország felett. Vajon energiaexportőr lesz belőle? Néhány akadályt még le kell küzdenie, mielőtt Európa zöldenergia-központjává válik. Az Euronews Witness riportere, Hans von der Brelie nézett utána ennek ott, helyben.

Európa késésben van vonatkozó stratégiájának végrehajtásával. A nemrégiben elfogadott “Szélenergia cselekvési terv” ugyanakkor fontos támogatást nyújt:

-- az engedélyeztetés folyamatának rövidítésével, az Európai Beruházási Bank hitelgaranciáival, és sok uniós pályázattal.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023DC0669

Komoly veszélyben van a természeti környezet

Vassziliki Kati professzor az Ioannina Egyetem egyik kutatólaboratóriumát vezeti. A szélerőműparkok földhasználatának tervezéséről szóló tanulmánya nagy port kavart. (PDF)
https://www.researchgate.net/publication/351356922_Sustainable_scenario_for_windfarm_spatial_planning_in_Greece_for_minimal_impact_of_wind_energy_projects_on_biodiversity

A szélerőműparkokat nem szabadna természetes tájakra vagy endemikus fajok élőhelyei közelébe telepíteni: “Ausztriában a szélerőművek mindössze 12 százalékát telepítették hegyvidéki övezetekbe, Görögországban a 92 százalékukat. Ez mutatja, mennyire nem tudatos a területfejlesztés Görögországban” – mondta a professzor.

A megújuló energiaforrásoknak hatalmas tárolókapacitásokra van szükségük. Görögország építi is ezeket. Az Amfilochia szivattyús víztározós vízerőmű-projektben több mint ezer dolgozik majd. A felesleges szélenergiát igény szerint vízenergiává alakítják át. A PCI-3.24 közös érdekű európai projektet az “Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” társfinanszírozza. “Projektünk teljes beépített kapacitása 680 MW a termelésre és 730 MW a szivattyúzásra” – mondja Vangelisz Vasszisz a projektfejlesztő csapatból. A 650 millió eurós teljes költségvetésből 250 milliót az Európai Unió biztosított. És egy tucat hasonló projekt van előkészítés alatt.

A hálózat korszerűsítése elkerülhetetlen, ha drága is

A megújuló energiaforrásokat össze kell kötni az energiahálózatokkal, ami nem mindig egyszerű feladat. A jó villamosenergia-hálózat előfeltétele az áramszolgáltatásnak. Az Európai Bizottság becslései szerint az európai hálózatok korszerűsítésére akár 600 milliárd eurót is el kell költeni az évtized végéig.
https://greenfo.hu/hir/hejasas-vagy-szelturbina/

Előzmény

Válasz

A naperőművek állami elővásárlási joga ismét leértékeli a magyar cégeket

A kormány decemberben állami elővásárlási jogot vezetett be a napelemes cégekre. Pontosan nem lehet tudni, hogy mi az intézkedés célja: valamilyen kontroll a megújulópiacon, esetleg egy ellátásbiztonsági gondolat, más piaci szereplők helyzetbe hozása? Mindenesetre az ilyen szabályok a külföldi befektetőket nemcsak a napprojektektől, de más megújulószegmensekről is elriaszthatják, akár az elvileg feléleszteni remélt szélpiacról is.

Amikor az állam kellemetlenséget okoz a hazai cégeknek, valamiképpen leértékeli őket, az sokszor érthető. Ha nincs elég pénze a költségvetésnek, akkor például a vállalkozásoktól mindenféle különadókat szed be. Ez természetesen nem növeli az érintett cégek értékét, de legalább értjük az okát.

Vannak azonban olykor olyan intézkedések is, amelyek úgy értékelik le a hazai cégeket, vagy úgy rettentik el a külföldi befektetőket, hogy igazán az intézkedés valódi célja, vagy állami haszna sem látszik.

Állami elővásárlási jog a napparkokra

Ilyennek tűnik az is, hogy a kormány elővásárlási jogot vezetett be a napprojektekre. Vagyis amennyiben valaki eladná a hazai napelemparkját, akkor az állam megelőzheti a piaci vevőt, és ugyanazon az áron ő veheti meg az erőművet, amit hamarosan az MVM-be apportál. A témával mélyebben egy olvasónk jelzésére kezdtünk el foglalkozni, aki egy külföldi megújuló energiás cég „elbizonytalanodásáról” számolt be lapunknak. A társaság vizsgált volna hazai projekteket, de most óvatosabb lett.

Több kisebb szabályozásról van szó, előbb 2023. december 14-én jelent meg az 566/2023. (XII. 14.) rendelet az elővásárlásról, amit 2024. január 13. napjától kell alkalmazni,
/e7f59a2f1d69403f98627395c1ffd048976c5d75/megtekintes
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok

majd december 19-én megjelent az 1576/2023. (XII. 19.) határozat is, amely a kormányrendeletben foglalt állami elővásárlási jog egyes kérdéseit tisztázza.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/ef21343541b4f51ba2bbea199c4bc0e0ed340b85/megtekintes

Visszatérünk még a szakmai finomságokra, de előbb nézzük meg közérthetően, hogy mi is a baj ezzel az egésszel!

Mi a probléma?

Felmerülhetne ugyanis a kérdés, hogy mégis mit problémázunk, mi ezzel a baj? Hiszen amennyiben egy hazai üzleti kör el szeretné adni az ipari méretű napparkját, mindenképpen jól jár, vagy megveszi a külföldi vevője, vagy az állam fizeti ki ugyanazt az összeget.

Sajnos egyáltalán nem ez a helyzet. Sikerült elérnünk egy olyan üzletembert, aki konkrétan egy napprojekt értékesítésén dolgozott az év végén. Mint mondta, számára nagyon bosszantó és nem is érthető az intézkedés.

-- Ha ugyanis az állam a tranzakciókra ráír egy elővásárlási jogot, akkor sokkal kevesebben, jó eséllyel senki nem fog érdeklődni, vagyis vevői oldalról pénzt, munkát, energiát tenni a tranzakció előkészítésébe. Gyakorlatilag meghalhat a piac.

Amennyiben végül az állam él az elővásárlási jogával, akkor nem fogja az első vevőnek megtéríteni az addig beletett pénzét. Az átvilágítás, a jogi előkészítés, a szerződéstervezet és a fotovoltaikus projektek során szinte minden esetben a külső finanszírozási konstrukció sok idő és pénz. Forrásunk becslése szerint ez az egész alaphangon 100-200-300 ezer euróba fáj a vevőnek.

A gyakorlat

Végül pár szót arról, hogy miként néz ki az elővásárlás a gyakorlatban. A közvetlen külföldi befektetésekre (FDI) vonatkozó szabályok alapján a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a naperőműves beruházásokra. Vagyis ha egy külföldi befektető azt tervezi, hogy megvásárolna egy fotovoltaikus projektet (ide nem értve a háztartási méretű kiserőműveket, vagyis a lakossági napelemeket), akkor az államot mindenki mást megelőző törvényes elővásárlási jog illeti meg.

-- Az eljárás lebonyolításával a nemzetgazdasági és az energiaügyi miniszternek van feladata, az elővásárlási jogot a magyar állam 60 munkanapon belül gyakorolhatja.

Az állami elővásárlási jog következtében állami tulajdonba kerülő stratégiai céltársaságok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójává az energiaügyi minisztert kell tenni, majd a céltársaságokat az állami tulajdonba kerülésüket követő 6 hónapon belül az állami tulajdonú MVM Zrt.-be kell apportálni. A kormány alighanem komolyan gondolja ezt az egészet, mert a határozat forrásokat is rendelt az új feladathoz.
https://telex.hu/gazdasag/2024/01/09/a-naperomuvek-allami-elovasarlasi-joga-ismet-leertekeli-a-magyar-cegeket

Válasz

Szélerőmű, szélenergia: Magyarország ismét egyedüliként nem írt alá egy uniós kezdeményezést, ami Kína érdekeit sértené

26 uniós tagállam állapodott meg abban, hogy végrehajtják a az EU szélerőmű csomagját. Az egyetlen tagállam, amelyik nem támogatta a kezdeményezést, Magyarország volt.

Az európai szélerőmű-turbinákat gyártó cégek nincsenek jó helyzetben, miközben a kínai turbinákat gyártó cégek egyre jobban teljesítenek. Ennek az oka az, hogy a világ nagy részén az előállítás költsége a döntő a szélenergia-aukcióknál, a legtöbb áramot azok tudják eladni, akik a legolcsóbban állítják elő azt. Európában egyelőre nincs kínai turbina üzembe állítva, de sokan ettől tartanak.

A 26 ország, amelyek aláírták a mostani kezdeményezést, elkötelezte magát, hogy legalább 2026-ig elég erőforrást fektetnek a szélenergiába, és hogy az ár helyett magas minőségű, környezetbarát, kiberbiztonsági szempontból is ellenálló szélerőmű-rendszert építenek majd. Ez magában foglalja azt is, hogy átalakítják a szélenergia aukciós rendszereit.

Kínának különösen a kiberbiztonsággal kapcsolatos elvárások fájhatnak. Ez a szélerőművek szempontjából kiemelten fontos terület, mert a legtöbb turbina csatlakozik az internetre, és több tucatnyi szenzorból méri a környezetét, ezért sok mindent meg lehet tudnia megfigyelésükből.

A Telekom-szektorban korábban már történt ilyen, a Huawei-t ki is zárták az európai hálózatokra kiírt pályázatokból. Az elektromos autók piacán pedig mostanában történik hasonló, mert az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogyan támogatja állami pénzzel kínai az elektromosautó-iparát, hogy az minél nagyobb területet tudjon szerezni az európai piacon.

Maga a kezdeményezés így kifejezetten protekcionista, alapvetően az európai gyártású, minél biztonságosabb turbinák vásárlását szeretné felpörgetni.
https://24.hu/kulfold/2023/12/19/europai-szelenergia-csomag-magyarorszag-nem-irta-ala/

Előzmény

Válasz

Kihirdették a napelemes döntéseket: van két újabb könnyítés!

Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben (2023.09.13.), amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.

Mi a rendeletek lényege?

Van két, eddig nem kommunikált lényeges könnyítés is a szabályokban. Egyrészt azok is élhetnek a tíz évig tartó éves szaldóelszámolással, akik 2026. január 1-ig menetközben bővítik a már meglévő napelemes rendszerüket (az eddigi szabályok szerint az ilyen bővítések az éves szaldó elvesztésével jártak), másrészt idén év vége helyett jövő év végéig a profilos elszámolásban maradhatnak az érintettek az idősoros elszámolási kötelezettség helyett.

Ezekkel szemben áll azonban az, hogy jócskán kiterjesztve a kört, bevezetik a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat, így végülis az történt, hogy egyik kezükkel adtak a döntéshozók (éves szaldó tíz évig, 2025 végi megvalósítási határidő), a másik kezükkel pedig ebből valamennyit elvettek az igazságosság jegyében (a forgalom arányában hozzá kell járulniuk a hálózat használati költségeihez).

A szerdai Kormányinfón a fentieken kívül további fontos döntések hangzottak el a lakossági napelemes hálózati betáplálási stop feloldási menetrendjéről, illetve a 2024-től induló bruttó elszámolási rendszerben a betáplált energia átvételi árára. Ezek a mai Közlönyben még nem jelentek meg, de a tartalmuk lényegéről itt írtunk:
https://web.archive.org/web/20230914080819/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230913/breking-ket-nagy-napelemes-bejelentest-is-tett-gulyas-gergely-639563
-- Bréking: két nagy napelemes bejelentést is tett Gulyás Gergely! (2023.09.13.)

A kormányrendelet lényege

Amint a bevezetőben jeleztük: három, egymással tartalmában szorosan összefüggő napelemes rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben.
https://magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/NJC0oGRxEEH7riMQxle264f76d4f9fbd7/dokumentumok/15cb808c782394fa4902bcccb92e31175d9b742a/letoltes

Előbb a 427/2023. számú kormányrendelet, ami már ma este 23 órától hatályba lép, és erre épül két energiahivatali rendelet (13/2023 és 14/2023 MEKH rendeletek). Nézzük sorjában, hogy mit tartalmaznak ezek és mit jelentenek a gyakorlatban!
https://web.archive.org/web/20230914080450/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230913/kihirdettek-a-napelemes-donteseket-van-ket-ujabb-konnyites-639587

Szintén lényeges a végrehajtási rendeletet módosító szóösszetétel,
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700273.kor
amely az idén szilveszteri dátumot átírta jövő év végi dátumra. Ez a gyakorlatban szintén könnyítést jelent, ugyanis lehetővé teszi, hogy okosmérővel rendelkező, profil alapú elszámolás alapján áramot vételezők 2023. december 31-e helyett 2024. december 31-éig is profil alapú elszámolás alapján vételezhessenek villamos energiát, azaz ne kerüljenek át idősoros elszámolásba 2023. december 31-e után. Ennek a könnyítésnek azonban van ára is, amit az alábbiakban fejtünk ki.

A két energiahivatali rendelet

A fentiekre épülnek tartalmukban a 13/2023, illetve a 14/2023. (IX. 13.) MEKH rendeletek. Utóbbi gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a tavaly novemberi MEKH rendelet azon részeit, amelyek anno értelmezési bizonytalanságot adtak azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz az éves szaldósokkal, lesz-e havi szaldóelszámolás belőle és mikortől.

Előbbi, tehát a 13/2023-as MEKH-rendelet egy 2016-os MEKH-rendeletet módosít (lényegében pontosít)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600010.mek
a kormányrendelet tartalmával összhangban, 2024. január elsején lép majd hatályba, és

a forgalomarányos (Ft/kWh mértékegységben megállapított) rendszerhasználati díjak kiszámítási szabályrendszerét tisztázza.

Válasz

Nemcsak meghátrált, de most már vissza is futott a kormány napelemes ügyben

Akár 2035 decemberéig is megmaradhat az éves szaldóelszámolás rendszere a napelemeknél – lényegében ezt jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legújabb videójában.
https://www.facebook.com/watch/?v=338378405292009

Miért fontos ez? A friss döntés gyökeresen eltér attól, amit a miniszter két hete bejelentett, akkor ugyanis azt mondta, hogy az éves szaldó 2024-től kivétel nélkül mindenkinek megszűnik, hiszen mindenkit az anyagilag sokkal kedvezőtlenebb havi szaldóba tesznek át.
https://www.tiktok.com/@magyarkormanytiktok/video/7271673801610480929

-- Az elszámolás részleteiről itt
https://g7.hu/elet/20220725/talan-nem-zarjak-be-a-rezsinovekedes-eloli-napelemes-menekuloutat/
és itt
https://g7.hu/kozelet/20230903/mit-tehetnek-a-napelemesek-ha-nem-akarjak-olcson-eladni-a-nyari-feleslegaramukat/
írtunk korábban.

Alulnézet: a fő problémát a már kiépített 200-220 ezer háztartási napelem sorsa jelentette, ezek megtérülése ugyanis nagyon kitolódott volna, ha mindenkinek havi szaldóra kell átállni. Emiatt óriási felháborodás alakult ki.

-- A szakminiszter egy brüsszeli irányelvnek való megfelelésre hivatkozott, indokolatlanul.

A kormány nagyon rövid idő alatt, már szeptember 5-ére meghátrált.
https://g7.hu/kozelet/20230905/meghatralhat-a-kormany-a-200-ezer-napelemes-elol-maradhat-az-eves-elszamolas-es-johet-a-nagy-roham-az-ev-vegi-valtoztatasig/

-- A kifordított kommunikációs stratégia szerint a Fidesz frakció felkérte az energiaügyi minisztert, hogy szálljon szembe Brüsszel akaratával, és védje meg a magyar családokat, azaz ne törölje el mindenkinek az éves szaldót. (Pedig az unió pont azt ellenezte, amit a magyar kormány csinálni akart: a zöld lakossági befektetések kedvezőtlen helyzetbe hozását.)

-- A miniszter mindenesetre formálisan eleget tett a kérésnek, és megkérte az energiahivatalt (MEKH), hogy vizsgálja meg a lehetőséget.

-- Ezek után pedig most bejelentette, hogy maradhat az éves szaldó.

Részletek:

-- Éves szaldóelszámolásban lesz mindenki a telepítéstől számított 10 évig, akinek már van kiépített rendszere vagy idén Szeptember 7-éig beadta a telepítési kérelmét, és legkésőbb 2026. január 1-ig be is üzemeli a rendszerét.

-- Aki idén szeptember 7 után adja be az igényét, az az úgynevezett bruttó elszámolásba kerül.

-- Utóbbi részleteiről semmit sem közöltek, azaz Magyarországon ma csak úgy tervezhet egy háztartás napelemes beruházást, hogy az áram adásvételi elszámolási rendszeréről semmit sem tud.

Ez azt jelenti, hogy aki 2025 december végén üzemeli be a napelemét, az 2035 decemberéig éves szaldóban maradhat, ez tekinthető jelen állás szerint e kedvező elszámolási módszer végső határidejének.

Mivel korábban mindig azt kommunikálták, hogy 2023 végéig kell az éves szaldóban maradáshoz átadni a napelemet, a mostani állás szerint a kormány ezt két évvel megtoldotta. Így nem csupán a havi szaldó ötletét vetették el, hanem még két évet rápakoltak az éves szaldó lehetőségére.

Felülnézet: mindez úgy történt, hogy az eltelt két hétben

-- semmilyen szabályozói, uniós és technológiai változás nem történt, a fordulat ezek egyikével sem magyarázható.

Az első körben a minisztérium olyan

-- érdemi szakmai egyeztetést nem folytatott az ügyben, amivel elkerülhető lett volna a sokadszorra jelentkező piaci káosz.
https://g7.hu/kozelet/20230908/nemcsak-meghatralt-de-most-mar-vissza-is-futott-a-kormany-napelemes-ugyben/

Előzmény

Válasz

Visszavonulót fújt a kormánypárt napelem-ügyben!

Kocsis Máté a posztjában lényegében az elszámolási szabály utólagos változtatását kéri számon, ami így rontja az érintett családok napelemes rendszereinek megtérülését, hiszen úgy fogalmaz: „nincs helye annak, hogy … rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat.”

A frakcióvezető leszögezi: „Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak”.

A fentiek miatt a poszt végén a rezsivédelem megvédésére hivatkozva leszögezi: arra kéri Lantos Csaba energiaminisztert, hogy “A már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!”

Hogy jutottunk el idáig?
https://greenfo.hu/hir/visszavonulot-fujt-a-kormanypart-napelem-ugyben/

Előzmény

Válasz