Módosítani kell a palackvisszaváltási jogszabályt | 2024. november 7.

Több termék esetében is változhat a palackok visszaváltási díja a jövőben egy Orbán Viktor miniszterelnök nevével ellátott kormányrendelet tervezete szerint. A jogszabálytervezetet szerdán bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium, és jövő csütörtökig lehet véleményezni.
https://kormany.hu/dokumentumtar/450-2023-x-4-korm-rendelet-mod-szolo-rendelet-terv-tars-egyeztetese

-- A változtatásokra az indoklás szerint a „gyakorlati észrevételek alapján” van szükség. A szövegből azonban elég egyértelműen kiderül, hogy ezek nem a felhasználók, hanem a gyártók és a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU MOL Hulladékgazdálkodási (Mohu) Zrt. észrevételei voltak.

Mi várható? A módosítások többsége jogszabály-értelmezési korrekció, vagy a gyártók és a Mohu viszonyát, illetve kötelezettségeit pontosító intézkedés, például a visszaváltási díjas termék regisztrációjáról.

-- A felhasználókat közvetlenül egy intézkedés érinti: a jövőben „a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék díja … csak kerekítés alkalmazása nélkül készpénzben kifizethető, egész számmal meghatározott forintösszeg” lehet.

-- A díjváltoztatás tehát csak azokat a palackokat érinti, amelyeket nem bezúznak, hanem visszajuttatnak az italgyártókhoz és tisztítás után újratöltik őket (többutas). Ilyenek vannak például a kis űrtartalmú üveges üdítők között.

Számokban: a legtöbb visszaváltható palack nem ilyen, hanem úgynevezett egyutas, ezeknél marad a korábban is jogszabályban rögzített 50 forintos díj.

-- A többutas termékeknél azonban eddig is a gyártó határozhatta meg a díjat, ami gyakran el is tért az 50 forinttól. Ezeknek egyébként a jelölése is más: a díj nem egy körbe, hanem egy palackba írva szerepel a terméken.

-- Korábban többször is előfordult, hogy a gyártók bruttó értékként forintban nem egész értékű díjat határoztak meg. Ez a kifizetésnél okozhatott konfliktusokat. Arra is volt példa, hogy a hasonló termékeket nem vették vissza egyesével az üzletek. A módosítással ezt a helyzetet próbálják kezelni.

Tágabb kontextus: a jogszabály módosítása a visszaváltási rendszert nem teszi kényelmesebbé a felhasználóknak, a hónapok óta fennálló problémákat, mint a sorban állás, és a palackok keresztülhurcolása a teljes üzleten továbbra sem oldja meg.

-- Pedig ezen a területen is szükség lenne a szabályozás pontosítására. Ahogy korábban írtuk, a vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladóterekből és még az üzletek előteréből is.
https://g7.hu/vallalat/20240915/tarthatatlan-a-helyzet-a-palackvisszavalto-automataknal-lepnek-a-boltok/
Ez azonban nagyon körülményes és bürokratikus folyamat.

https://g7.hu/vallalat/20241107/modositani-kell-a-palackvisszavaltasi-jogszabalyt/

Válasz

A MOHU miatt gyorsabban telik a Pécs melletti hulladéklerakó | 2024. október 26.

Kritikus kapacitáshiány fenyegeti a kökényi lerakót a megugró szemétszállítási mennyiségek miatt. A MOHU a helyi önkormányzati társulásban nem szereplő területekről is ide szállítja a szemetet, miközben az állam nem biztosít plusz forrást a társulás tulajdonában álló lerakó bővítésére.

Az utóbbi évben ugrásszerűen nőtt a Pécs melletti Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba irányított hulladék mennyisége a MOHU rendszerátalakítása nyomán, ami a vártnál hamarabb, már 2026-ra megtöltheti a lerakót. Az önkormányzati társulás szerint a helyzet sürgető, de a szükséges beruházásokra még nincs biztosítva a forrás – számolt be a Telex.

Tavaly júliusig évente körülbelül 80 ezer tonna hulladék került a kökényi lerakóba, miközben a létesítmény engedélyezett kapacitása 120 ezer tonna. Ezt a szintet korábban sosem érték el, mivel a Délkom Nonprofit Kft. által üzemeltetett létesítmény mindig is nagy hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra. A MOHU koncessziós jogainak bevezetése és a hulladékelőkezelési eljárások átszervezése azonban jelentős változást hozott a kökényi központ életében, így a lerakóba évente már 100 ezer tonna feletti mennyiséget szállítanak, ami sürgeti a kapacitásbővítést. A Pécshez közel fekvő telephely korszerűsége miatt a MOHU úgy döntött, hogy máshonnan is ide szállít, mostanra pedig a Dél-Dunántúl hulladékainak jelentős részét itt helyezik el.

A lerakó tulajdonosa, a Mecsek–Dráva Önkormányzati Társulás – amelynek Pécs polgármestere, Péterffy Attila az elnöke – már tavaly év végén jelezte az első figyelmeztető jeleket. A társulásnak azonban nincs beleszólása abba, hogy a MOHU milyen döntéseket hoz, így kizárólag a hulladéklerakóba érkező mennyiség hirtelen növekedésének következményeit tapasztalják. A lerakó kihasználtsága így a korábbi becslésekhez képest akár egy évvel hamarabb elérheti a telítettségi szintet, amely korábban 2027 elejére volt tervezve.

-- Az önkormányzati társulás álláspontja szerint a MOHU átszervezési gyakorlata nincs összhangban a helyi igényekkel és a fenntarthatósági elvekkel.

https://greenfo.hu/hir/a-mohu-miatt-gyorsabban-telik-a-pecs-melletti-hulladeklerako/

Válasz

A rendőrség szerint nem büntetést, hanem köszönetet érdemel, aki összegyűjti az eldobott palackokat | 2024.október 16.

„Közös érdekünk, hogy egészségünk és környezetünk védelme, tisztán tartása, valamint a fenntarthatóság elérése érdekében a lehető legtöbb hulladék visszakerüljön a körforgásba újrafeldolgozásra. Aki ebben azzal működik közre, hogy a mások által kidobott visszaváltható palackokat összegyűjti, és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel. De annyit mindenképpen, hogy önmagában ezen tevékenységéért ne kelljen rendőri fellépéssel számolnia” – írta szerdai közleményében a rendőrség.

https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/helyi-hirek/hulladekugy-lassunk-tisztan

A mostani közleményben azt írják, hogy a hulladék kezelése felelősség, ezért rendelkezik a törvény úgy, hogy a hulladéknak mindig van tulajdonosa, aki számonkérhető.

„A rendőrség minden esetben szem előtt tartja, hogy melyek a törvényi szabályozás mögött húzódó valós társadalmi érdekek. Éppen ezért pusztán az, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, nem ad okot rendőri intézkedésre” – írták, hozzátéve, hogy utóbbival csak annak kell számolnia, aki mindezt nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi. Vagyis aki kiborítja a kuka tartalmát, megrongálja a tárolót, a lakóközösséget zavarva, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik.

Azzal zárják, nem céljuk, hogy a békés, másoknak kárt nem okozó állampolgárokat zaklassák, az ő tevékenységüket nem minősítik társadalomra veszélyesnek. „Célunk ebben az esetben sem a büntetés, hanem a társadalmi normák betartatása és a békés együttélés biztosítása”.

https://444.hu/2024/10/16/a-rendorseg-szerint-nem-buntetest-hanem-koszonetet-erdemel-aki-osszegyujti-az-eldobott-palackokat

Előzmény

Válasz

65 ezer forintos bírság járhat azért, ha valaki kukából gyűjti össze a visszaváltható palackokat | 2024.10.05.

A guberálás e formája szabálysértésnek minősül.

Nem csak veszélyes az egészségre, de jókora rendőrségi bírság is járhat a visszaváltható palackokat kukázóknak - derül ki a Dívány cikkéből, amit az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján közöltek.

https://divany.hu/edesotthon/visszavaltas-birsag/

A cikk szerint a guberálás e formája szabálysértésnek minősül, ami nagy összegű bírsággal, sőt, akár elzárással is büntethető. A kidobott palackok jogállását A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szabályozza. A szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok települési hulladéknak minősülnek.

Az ORFK a lap kérdésére azt közölte: „A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a hulladéktermelő (akinek tevékenységeiből hulladék képződik) tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül. Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.”

Ez alapján tehát a kidobott palackoknak van tulajdonosa, amit nem szedhet csak úgy össze bárki.

-- „Amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul”

- írta az ORFK.

A kiszabható helyszíni bírság összege

-- 6 500 forinttól 65 000 forintig terjedhet,

-- ha a guberálót fél éven belül újabb szabálysértésen érik, akkor akár 90 000 forintos bírságot is kaphat a nyakába.

Fiatalkorú elkövető esetén a legmagasabb bírságösszeg 32 500 forint. Mindemellett tulajdon elleni szabálysértés lévén a bíróság elzárás, pénzbírság, vagy közmunka büntetést is kiszabhat.

https://nepszava.hu/3252749_palackok-visszavaltas-birsag-orfk

Korábban lapunk beszámolt arról, hogy a visszaváltható palackok kukázásával egy óra alatt 5-10 ezer forintot is meg lehet keresni. Azoknak, akik rászánnak 4-8 órát, napi 30-50 ezer forint is összejön a köztéri szemetesekből gyűjtött, 50-50 forintért visszaváltható palackok után.

https://nepszava.hu/3250079_palackvisszavaltas-tarsadalom-magyarorszag-raszorulok

Válasz

MOHU: kocsi jön, elviszi az üvegeket...

https://www.facebook.com/reel/535672262257762

Válasz

Több milliós pénzbírságot is kaphatnak azok, akik tonnányi akkumulátort adtak le az elmúlt években jogosulatlanul. Ezzel ugyanis megszegték a fémkereskedés szabályait, amit a NAV szigorúan büntet | 2024. augusztus 9.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei fémkereskedelmi törvénysértés miatt indítottak eljárást, és lopás miatt tettek feljelentést több olyan magánszemély ellen, aki fémhulladékokkal üzletelt – adta hírül a NAV. Az elkövetőkre akár több millió forint pénzbírságot is kiszabhatnak.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=805801251727977&set=a.187965753511533

Pénzbírság jár az illegális fémkereskedésért

Az érvényes szabályozás szerint természetes személy saját ingatlanán legfeljebb három köbméter olyan fémhulladékot tárolhat, ami az ingatlanához köthetően keletkezett. Fémkereskedelmi engedély nélkül kizárólag ilyen saját tulajdonú fémhulladék értékesíthető fémkereskedő részére, illetve adható át koncesszori fémkereskedőnek. Az ellenszolgáltatásért (például ház körüli munkáért vagy telekrendezésért) cserébe kapott fémhulladék megszerzése is felvásárlásnak minősül, tehát ezért is pénzbírság járhat.

-- A koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan módosult a fémkereskedelmi szabályozás is. 2023. július 1-jétől a természetes személyek háztartási fémhulladékai, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékai (fém italdobozok, aludobozok, flakonok, csomagolási hulladékok, elemek, akkumulátorok) kizárólag koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző koncesszori alvállalkozó részére adható át.
https://divany.hu/mindennapi/penz-birsag/

Válasz

Zsákban húzzuk magunk után a műanyag palackokat, de nem működik, megtelt, visszadobja az automata | 2024. július 11.

Itt tart most a betétdíjas rendszer

Az idős házaspár 120 literes szemeteszsákban húzza maga után a palackokat a bevásárlóközpont automatájához. Faluról jöttek, indulnának haza, de a visszaváltásnál minden másodikat visszadobja a rendszer, miközben éktelen sípolással jelzi a hibát. Egy fiatal férfi ugrik, hogy segítsen. Átveszi a zsákot, aminek tartalma „vagy ezerötszáz forint”, és elkezdi behelyezni a palackokat. Türelmesen. Egy ideig. De az ő kezéből sem fogadja el az automata, ezért cifra káromkodásban tör ki, és a következő pillanatban megpróbálja szétverni a gépet. „Itt telik el a drága időnk, mert nem működik a rendszer” – kiált fel a néni, amikor a biztonsági őr is odalép. Már négyen ütögetik, rázzák az automatát, hátha bennakadt valami. Csodálkozva nézem őket, mintha egy Örkény-novellát látnék megelevenedni. Mint kiderül, nem egyedi esetről van szó, a közösségi médiában is sok a panasz arra vonatkozóan, hogy a betétdíjas rendszer inkább kiszúrás az emberrel, semmint környezetkímélő alternatíva. Ezért utánajártam annak, mit tudhatunk a betétdíjas rendszerről, és hogyan is működik a visszaváltás, amelynek száma a MOHU legfrissebb közleménye szerint a napokban haladta meg a tízmilliót. Bereczki Szilvia írása.

2024-ben minden eddiginél furcsábban zajlik a bevásárlás Magyarországon: hosszú perceket töltenek az emberek az italpolcok előtt, keresik a visszaváltást jelző logót a palackok, dobozok és üvegek címkéjén. Sokan éppen azért, hogy még véletlenül se vigyenek haza egyet is belőle, mert az ital elfogyasztása után kezdődik csak az igazi haddelhadd. A csomagolást gyűjteni kell

-- egyes családok a spájzban gyűjtögetik a flakonokat, 120 literes szemeteszsákokban, hogy aztán a következő nagy bevásárlásra egyetlen családtag egy dugig megpakolt autóval induljon vásárolni és visszaváltani;

mások, például az idősebbek, porcelánok módjára dédelgetik a visszaváltható termékeket, mert minden 50 forint érték, csak éppen eljuttatni nem tudják a nagyáruházakhoz, főként akkor, ha távol élnek a várostól.

Ha mégis sikerül, hosszú sorokban kígyóznak az automaták előtt, amelyek megtelnek, nem működnek, vagy egyszerűen a bolondját járatják az emberrel. Vannak, akik a buszon utaztatják a rengeteg csomagot, mások a biciklijükre kötik, úgy egyensúlyoznak a közeli bevásárlóközpontokig, de az sem ritka, hogy inkább lemondanak az 50 forintról és mindet a kukába dobják, ahonnan aztán a hajléktalanok vagy az arra rászorulók halásszák ki, hogy visszaválthassák. Van szándék az emberekben a változásra. Csak az alkalmazkodás és az infrastruktúra nehézkes, pedig külföldön már évek óta működik ez a rendszer.

Magyarországon januártól él a kötelező visszaváltási rendszer, július elsejétől pedig már csak visszaváltható csomagolásban lehet forgalmazni az italokat

Egy elemzés szerint évente egymilliárd műanyag palack és hozzávetőleg 350 millió italos doboz kerül a magyar piacra. A jó szándék ellenére továbbra is ott vannak a PET-palackok a vízparton, a sörösdobozok a padok körül, az üvegszilánkok még a járdán is. A szemét halmokban tornyosul.

Hogy a környezetszennyezést és annak következményeit valamelyest enyhítse, 2022-ben az Európai Bizottság előterjesztette a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatot. A javaslat különböző újrahasznosíthatósági és csomagolásminimalizálási intézkedéseket tartalmaz, többek között azt a követelményt, hogy

-- 2029. január 1-jéig minden tagállam vezessen be betétdíjas és visszavételi rendszert az egyszer használatos, legfeljebb 3 literes műanyag és fém italtartályokra.

A betétdíjas rendszerre (Deposit Return System; DRS) való átállást uniós rendelkezés teszi kötelezővé, a részletszabályokat azonban a nemzeti hatóságok határozzák meg. Ilyen például az, hogy mennyibe kerüljön a betétdíj, milyen logó kerüljön a termékre, és pontosan milyen termékekre vonatkozzon a visszaváltási kötelezettség. Van, ahol a tejtermékeken kívül a szeszes italok és a szörpök csomagolásai sincsenek a kötelezően visszaváltandók között.

-- Ez a rendelkezés azért fontos, mert a tagállamoknak 2025-ig a műanyag palackok 77 százalékát, 2029-ig pedig 90 százalékát kell visszagyűjteniük. A cél az, hogy 2025-re a palackok legalább 25 százaléka újrahasznosított műanyagból készüljön, és 2030-ra ez az arány 30 százalékra növekedjen.

Ez nem kis feladat, tekintettel arra, hogy július elsejéig még csak nem is volt kötelező visszaváltható csomagolásban forgalmazni az italokat. Ezért jelenleg a bevásárlóközpontok polcain találni még olyan csomagolású italokat is, amiket nem lehet visszaváltani – ez pedig jócskán összezavarja a vásárlókat. Most, hogy már kötelező, az 50 forintos jellel ellátott palackok, dobozok, üvegek lassan kiszorítják a még nem környezetbarát csomagolásokat a boltok polcairól, bár tény, hogy szükség van néhány hónapra, míg teljesen frissül a kínálat.

Külföldön jól működik, Magyarországon nyögvenyelős

Németország, Finnország és Dánia több mint két évtizeddel ezelőtt az első alkalmazók között volt, azóta a PET-műanyagok esetében 90 százalék feletti újrahasznosítási arányt értek el. Ezt látva Észtország, Hollandia, Horvátország és Litvánia is követte a példájukat. Szlovákia, Lettország és Málta 2022-ben vezette be a betétdíjas rendszert, Lengyelország, Románia, Portugália, Görögország és Írország pedig úgy tervezte, hogy még 2025 előtt megteszi.

Magyarország szintén a környezettudatosság jegyében igyekezett megoldást találni, és más tagállamokhoz hasonlóan a betétdíjas rendszert érezte a visszagyűjtés és újrahasznosítás leghatékonyabb módjának. Az elképzelés valóban egyszerű: amikor a fogyasztó megvásárol egy italt 0,1–3 literes űrtartalmú italcsomagolásban – műanyag, fém- vagy üvegpalackban –,

-- a termék árához egy meghatározott betétdíjat adnak hozzá.

Az illetékes miniszter egy rendeletben állapítja meg az egységnyi díjat egy évre vonatkozóan, ez 2024-ben egységenként 50 forint. A következő évit elvileg 2024. szeptember 15-ig tudhatjuk meg majd.

A 24.hu cikke szerint az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül, ebből finanszírozza majd a MOHU utólag a visszaváltó automaták összességében több mint 50 milliárd forintos értékű beszerzését.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/19/kotelezo-visszavaltasi-rendszer-drs-epr-mol-mohu-italcsomagolas-palack-doboz-elelmiszer/

Ez a díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1–8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra. Ezen felül a gyártóknak meg kell fizetniük a szolgáltatási díjat, amelyből a MOHU a hulladékgyűjtést, -válogatást és -hasznosítást finanszírozza. Ez az összeg darabonként 10–20 forint között lehet majd, attól függően, milyen a csomagolás típusa. Ezeket az 50 forintos betétdíjon felüli tételeket a gyártók előbb-utóbb beépítik a termékek árába, amennyiben a kiskereskedők elfogadják ezt.

Miután a vásárló elfogyasztja az italt, visszaviszi az üres csomagolást egy kijelölt visszavételi helyre. A palackokat, dobozokat, üvegeket ép állapotban és üresen kell behelyezni az automatákba, de nem szükséges őket kimosni.

-- A sárga, szelektív tartályokkal ellentétben – amikben a műanyag- és fémhulladék gyűjthető – a visszaváltható csomagolásnak tömörítetlenül és kupakkal együtt kell az automatába kerülnie. Emellett gondoskodni kell arról is, hogy a vonalkód olvasható maradjon rajtuk, mert a rendszer ezt használja az azonosításhoz.

Ezt követően az automata a PET- és fémpalackokat összetömöríti, az üvegeket pedig összetöri – ezzel nemcsak helyet spórol, de azt is megakadályozza, hogy többször visszaváltsák ugyanazt a palackot. Arra viszont figyelni kell, hogy a tej és tejitalok műanyag, tömörített karton- vagy fémcsomagolására nem vonatkozik a visszaváltási rendszer.

De a többi esetében a visszavételi hely visszatéríti a vásárlónak a korábban felszámított betétdíjat. Ez történhet készpénzben, kupon formájában, amely a boltban levásárolható, vagy egyéb módon, például bankszámlára utalással.

-- Az automaták a Magyarországon forgalomban lévő betétdíjas rendszerbe tartozó termékkört visszaváltják a kereskedő kínálatától függetlenül.

A visszavett csomagolásokat ezután összegyűjtik, és elszállítják az újrahasznosító létesítményekbe. Itt feldolgozzák őket, és újrahasznosított anyagokat állítanak elő belőlük, amelyekből pedig új termékek készülhetnek.
Fél éve tart, de még mindig sok a kérdés

Az egykor FKF-ként ismert MOHU Repont automatáival 2024 januárja óta ismerkednek a magyarok, és mivel július elsejétől már csak visszaváltható csomagolásban forgalmazhatják termékeiket az italgyártók, a visszaváltások száma egyre nő: mostanra több mint tízmillió visszaváltás történt országszerte – közölte pénteken a hulladékgazdálkodási vállalat.

Közleményében arra is kitér, hogy mivel az erre vonatkozó kormányrendelet szerint minden 400 négyzetméteresnél nagyobb üzlethelyiségben kötelező az automata – a 200 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben pedig ajánlott –, így jelenleg háromezer ponton lehet visszaváltani az automatákban.

-- Emellett ezer kisebb üzlethelyiség is csatlakozott a kézi visszaváltási rendszerhez, ami számításaik szerint még növekedni fog – erre egyébként a tapasztalatok szerint nagy szükség lenne, mert a vásárlók a kisboltoknál nem tudják visszaváltani a csomagolásokat, ami miatt sokan hosszú utat tesznek meg a legközelebbi automatáig.

Emellett önkéntesen is csatlakozhat minden olyan vállalkozás vagy szervezet, amelynek van adószáma, valamint vállalja a visszaváltó automata üzemeltetését és műszakilag megfelelő elhelyezését, vagy a kézi visszaváltás feltételeit. Az önkéntes csatlakozásnak nem feltétele az üzlet mérete. Az a szereplő, amely gondoskodik az üzemeltetési feltételekről, megpályázhatja a rendelkezésre álló automatákat, vagy kézi visszaváltó pontként csatlakozhat a rendszerhez, függetlenül attól, hogy gazdálkodó, nonprofit szervezet, üzlet, vendéglátóegység vagy éppen szolgáltató vállalkozás.

A MOHU közleménye szerint a visszaváltást segítheti a REpont applikáció, amely képes beazonosítani, hogy adott palack visszaváltható-e, vagy sem, illetve egy térképes keresőn azt is megmutatja, hol van a legközelebbi visszaváltási lehetőség. Az applikáció Európában egyedülálló újdonsága, hogy azon keresztül a vásárlók azonnal a saját bankszámlájukra utaltathatják a visszaváltási díjat. De a visszaváltás applikáció nélkül is működik, a vásárló három lehetőség közül választhat: a boltban levásárolja, saját bankszámlájára utaltatja vagy jótékonysági célra adományozza az összeget.

Egyszerű, mint az egyszeregy. Vagy mégsem?

Hiába beszél mindenki a visszaváltásról, a gyakorlatban nem annyira gördülékeny a rendszer, mint elméletben.

-- Ugyan ott van a rengeteg információ a sorra megjelenő cikkekben, közleményekben vagy az illetékes szervezetek weboldalán, az automaták azonban néha önálló életre kelnek, és nehéz velük lépést tartani. Legalábbis ezt látni a bevásárlóközpontoknál kínlódó embereken, vagy a kétségbeesett bejegyzésekből a közösségi felületeken.

De többen arra is panaszkodnak, hogy nehezen oldják meg, hogy a palack és a vonalkód sérülésmentes maradjon. Sokszor elszakad, összetörik anélkül, hogy bármit tennének. Így a betétdíjat ugyan kifizették rá, de pénzt nem kapnak vissza érte. Ez pedig bosszúságot okoz, főként azért, mert az ember a következő bevásárlásig gyűjtögeti, kerülgeti otthon a kifogyott italcsomagolásokat.

Másokat inkább az zavar, hogy a „kocsmák, szórakozóhelyek vissza sem térítik a pénzt. Adnak egy szemetet, aminek az adóját a vendég fizeti ki, de helyben nem kérheti vissza az árát, helyette azt tanácsolják, hogy vigye haza és valahol váltsa vissza.” Ez egyébként azért van így, mert ha a csomagolással együtt kapja az italt, akkor valóban a fogyasztó fizeti a felárat, őt illeti a visszaváltás is, míg a pohárban felszolgált ital csomagolását a vendéglátóegységnek kell visszaváltania.

-- Olyanok is akadnak, akiket az zavar, hogy a várossal ellentétben falun kész káosz a visszaváltás. „Falun mindenképp rossz opcióim vannak: vagy több kilométer séta a szomszéd faluig, legközelebbi városig. Vagy, ha van autóm, azzal járok bevásárolni, de mennyivel környezetszennyezőbb csak emiatt többször fordulni kocsival…”

– írják hangsúlyozva, hogy „a fejlett Nyugaton nem kell a falusi ABC-ben vásárolt PET-palackot elvinni a 25 kilométerre lévő Tescóba, hogy visszakaphassa az ember a pénzét”.

Sokan a kiépített infrastruktúrát hiányolják, ami most mehet a kukába. „Fizettünk egy hulladékszállítást, ami szelektívet is kezel, de ha vissza akarom kapni a pénzem, akkor ezt ezentúl ki kell hagynom. És nagyobb valószínűséggel fogja az ember szétszórni, bedobni a szemetesbe, ha az adót már úgyis kifizette” – írja egy magyar Reddit-felhasználó, akivel többen egyetértenek.

-- Válaszukban megfogalmazzák, hogy „ez a rendszer nem zöldebb, nem környezetbarát”.

Mert „hiába betétdíjas az üveg, a palack vagy a doboz, a gép nem fogadja be. Vagy azért, mert nem ott vásárolták (ami szembe megy az aktuális rendelkezésekkel), vagy azért, mert épp akkor telik meg”.

Ezt azzal magyarázzák, hogy előfordul, hogy az automatákat üzemeltető boltok, áruházak nem megfelelően felügyelik és takarítják a gépeket, a megtelt tárolózsákokat elfelejtik idejében cserélni, vagy éppen nem gondoskodnak a folyamatos internetkapcsolatról. És sokszor arról is elfelejtenek felvilágosítást adni, hogy a betétdíjas üvegek ára készpénzre is visszaváltható, nem kell minden esetben levásárolni.

A többség csak nevet a szerencsétlenségén, mert „végtére is így viccesebb eljárni bevásárolni: egy szatyor szemetet cipelni többször is, míg az automata úgy dönt, hogy végre visszaváltja a csomagolásokat”.

Egyelőre minden szereplő tanulja a rendszert, talán még természetes is, hogy vannak bukkanók. Kérdés, hogy a továbbiakban kikristályosodik és működőképessé válik-e Magyarországon is.

Forrás:

https://dwfgroup.com/en/news-and-insights/insights/2023/2/european-commission-calls-for-mandatory-deposit-and-return-systems-in-member-states

https://hvg.hu/gazdasag/20231006_pet_palack_sorosdoboz_visszavaltas_visszagyujtes_italos_palack_kerdes_valasz_hulladekgyujtes

https://www.lyreco.com/group/ce/hu/vallalati-felelosseg/blog/betetdijas-pet-palackok-es-dobozok-magyarorszagon

https://repont.hu/hu/visszavaltasi-pontok

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300450.kor

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0028

https://mohu.hu/rolunk

Előzmény

Válasz

A nagy üvegvisszaváltási trükk: lehullott a lepel a titokról | július 26, 2024

A vissza nem váltott üdítős palackok nagy üzlete: miért visszás a MOL rendszere?

Képzelje el, hogy minden alkalommal, amikor vásárol egy üveg üdítőt, bort vagy sört, automatikusan fizet 50 forintot egy külön díjként. Ez a díj a palack visszaváltási rendszerének része. Azonban, ha Ön nem viszi vissza a palackot egy gyűjtőhelyre, az 50 forint a MOL-nál marad, amely a rendszer üzemeltetéséért felelős. Ez első hallásra egy észszerű környezetvédelmi intézkedésnek tűnhet, de nézzük meg közelebbről, miért is visszás az egész rendszer.

A gyűjtőhelyek hiánya

A MOL ígéretet tett arra, hogy 4-5000 gyűjtőpontot létesít országszerte, ahol a vásárlók visszavihetik a palackokat és visszakaphatják az 50 forintjukat. Azonban jelenleg csak 2657 ilyen pont működik. Ez azt jelenti, hogy sok embernek nehézséget okoz megtalálni egy gyűjtőhelyet, így sokan inkább nem foglalkoznak a visszaváltással. Ennek eredményeként a MOL rengeteg pénzt tart meg a vissza nem váltott palackok után.

Miért jó üzlet a szemét?

A szemétkezelés hatalmas üzlet, különösen korrupt államokban, ahol gyakran a maffia is rárepül ezekre a lehetőségekre. Magyarországon a szemétkezelés nagy részét a MOL kapta meg. Palkovics miniszter egy interjúban elárulta, hogy ez a MOL kérésére történt. Az építési törmelék viszont nem tartozik a MOL-hoz, mivel abban Orbán Viktor miniszterelnök apjának cége is érdekelt.

Miért visszás a rendszer?

1. Kevés Gyűjtőpont: A MOL nem igyekszik elegendő gyűjtőpontot kialakítani, így sok ember nem tudja könnyen visszaváltani a palackokat. Ezért sokan inkább otthon hagyják a palackokat, és így a MOL megtartja az 50 forintokat.

2. Gazdasági Érdekek: Mivel minden vissza nem váltott palack után a MOL gazdagodik, érdekeltek abban, hogy minél kevesebb ember váltsa vissza a palackokat. Ez ellentétes a környezetvédelmi célokkal, amelyek az újrahasznosítást és a hulladék csökkentését szolgálnák.

3. Korrupt Gyakorlatok: A szemétkezelés nagy üzlet, és a rendszer úgy lett kialakítva, hogy az egyik legnagyobb céget, a MOL-t gazdagítsa, miközben mások, mint Orbán Viktor apjának cége, is profitálnak belőle.

4. Környezetvédelmi Hatékonyság: Az új rendszer nem ösztönzi eléggé a visszaváltást és az újrahasznosítást. A cél az lenne, hogy minél több palackot visszavigyenek és újrahasznosítsanak, de a jelenlegi rendszer inkább a profitot helyezi előtérbe.

Mit Jelent ez a vásárlóknak és a környezetnek?

A vásárlók sokszor kényelmetlennek találják a gyűjtőhelyek hiányát, ezért nem váltják vissza a palackokat, így elveszítik az 50 forintjukat. A MOL pedig ebből jelentős bevételre tesz szert, anélkül, hogy valódi környezetvédelmi eredményeket érne el. A rendszer így nem csak a vásárlókat, hanem a környezetet is hátrányosan érinti.

Összefoglalva, a jelenlegi visszaváltási rendszer úgy van kialakítva, hogy a MOL-nak kedvezzen, miközben a vásárlók és a környezetvédelmi célok háttérbe szorulnak. Ezért sokak szerint a rendszer visszás és igazságtalan.

Rengeteg pénz

A trükk egyszerű: a sorrendet kellett megfordítani, írják a Facebookon: Most már a MOHU automatikusan minden eladott visszaváltható üveg után előre kap 50 forintot a feldolgozásra, amit visszaváltás esetén fizet vissza. A vissza nem váltott üvegek után kapott 50 forint marad a MOHU-nál, és még tennivalója sincs vele. Így a MOHU abban érdekelt, hogy NE váltsák vissza a göngyöleget. Aki nem váltja vissza, automatikusan 50 forintot beletesz a MOHU zsebébe.

Ha minden nap csak 3 millió ember vásárol egy visszaváltható palackot, az 3 milliószor 50 forint, ami 150 millió forint naponta. Ha ennek csak az egytizedét nem váltják vissza, az napi 15 millió forint ingyen ajándék a MOHU-nak. Egy évben (15 milliószor 365) ez minimum 5,475 milliárd forint ingyen pénz, amiért a kisujját sem kell mozdítania. Érdekességképpen, naponta nem csak 3 millió darab göngyöleget vásárolunk, és nem csak az egytizedét nem váltjuk vissza. Ez a rendszer így rendkívül jövedelmező a MOHU számára, és minimális erőfeszítést igényel tőlük.
https://ellenszel.hu/2024/07/26/a-nagy-uvegvisszavaltasi-trukk-lehullott-a-lepel-a-titokrol/

Előzmény

Válasz

Fülkeforradalom a hulladékgazdálkodásban | 2024. febr. 10.

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése?

A Megújuló Magyarországért Alapítvány rendezvényén
-- Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke
-- Horváth István, a Holofon Zrt. alapítója
-- Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke
-- Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője
beszélgetett az elmúlt 10-12 év történéseiről. A beszélgetést Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke vezette.
https://www.youtube.com/watch?v=0NiMe9mlJ7Q
___

dr. Jávor Benedek: A kormányzati üvegvisszaváltó rendszer indulása úgy vicc, ahogy van | 2024. jan. 26.

Nem hulladékcsökkentő intézkedés, csupán Szentkirályi Alexandra kampányvideójának a valóságban nem működő, nevetséges kelléke. Még decemberben szembesítettem vele, hogy kampányvideójának állításaival szemben a gyakorlatban januárban nem indul a rendszer, az üzletláncok kötelezése az automaták kihelyezésére nem nagyon szolgált mást, mint hogy ő forgathasson előttük, mivel a gyártóknak nyárig nem kell forgalomba hozniuk a visszaváltható palackokat.
https://www.youtube.com/watch?v=22STeXVFIU8

Válasz

Elkészült a MOHU első újgenerációs hulladékudvara, ahol ingyen leadhatjuk a szemetünket

„Ha eljön valaki meglátogatni az Esztergomi Bazilikát, és van otthon egy használt mikrohullámú sütője, nagyon biztatom, hogy hozza be ide” – mondta Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere a MOHU újgenerációs hulladékudvarának a megnyitóján. A 28 ezer lakosú település szélén egy nagyjából 60 ezer fő kiszolgálásra alkalmas hulladékudvart építettek, amely a régebbi létesítményekhez képest több féle anyagot, és ha minden jól megy, olcsóbban is tud majd begyűjteni.

A következő tíz évben a MOHU további 82 ilyen parkot szeretne építeni országszerte, amelyekből kilencet már 2025 végéig átadnának. A tervek szerint minden tízezer főnél nagyobb település és 25 ezer főnél nagyobb gyűjtőkörzet kap majd egy hulladékudvart, míg az ötezer főnél nagyobb településeken is állandó vagy mobil hulladékudvarokkal készülnek a lakosságnak. A mobil változatnál a MOHU több, különböző hulladéktípust gyűjtő járművel fog megjelenni egy-egy településen egy előre egyeztetett időpontban.
https://telex.hu/gazdasag/2024/05/08/mohu-hulladekudvar-esztergom-hulladekleadas-uj-ujrahasznositas

Válasz