Annie Foley: Atkák nyüzsögnek a szemhéjainkon

A demodex atkák elszaporodása a szemhéj gyulladásán túl számos bőrprobléma -akne, seborrhea, rozacea, stb.- okozója lehet

Olyan kicsik, hogy valószínűleg nem is látja őket. És talán hasznosak is. Egy bizonyos pontig.

A viszkető, vörös szemek több mint két évig kínoztak egy kínai nőt, mielőtt végre kezelésre szorult. Az orvosok megdöbbenve tapasztalták, hogy több mint 100 Demodex atka élt a szempilláiban és a belső szemhéjak mentén (1). A nő rossz higiéniája, valamint az, hogy több mint 10 éven keresztül ugyanazt a párnát és párnahuzatot használta, volt a szempilla atkafertőzés vélhető oka.

Talán nyugtalanító lehet megtudni, hogy az atkák nemcsak a porban élősködnek, megtelepednek az otthoni felületeken, és problémákat okoznak az allergiásoknak és asztmásoknak, hanem ezek az apró, szivar alakú paraziták a szemhéjak szélein és a szempillák tövében is megtelepedhetnek, és a világon a legtöbb embernél - beleértve a nyugati országokat is - gyakoriak.

A Demodex néven is ismert, szinte mikroszkopikus pókfélék - körülbelül 0,3-0,4 mm hosszúak, vagyis kisebbek, mint egy sószemcse - négy pár lábbal rendelkeznek, amelyekkel könnyen megragadnak cső alakú dolgokat - például a szempillákat. A szempillák bőségesen nőnek (legalábbis egy atkához képest), szemhéjanként 3-4 réteggel, a felső szemhéjon 90-160 szempillával, az alsó szemhéjon 70-80-nal .

Az atkák a szemhéj szélén lógnak, ahol fülledt meleg van, és az elhalt bőr- és szőrtüszősejteket rágcsálják, valamint az olajokat szürcsölgetik.

Míg ön éjszaka alszik, a szempilla atkáknak ilyenkor élénkülnek fel. Mivel a paraziták el akarják kerülni a fényt, lefekvéskor kezdenek el foglalatoskodni, így amíg mi álmodunk, addig táplálkoznak, párosodnak és szaporodnak. Minden egyes atka körülbelül 20-24 petét rak a szőrtüsző belsejébe, amelyeknek körülbelül három hétig tart az érésük. A kifejlett egyed néhány hét után elpusztul, de rengeteg utóda van, akik folytatják a "munkát". ...

https://www.tenyek-tevhitek.hu/atkak_nyuzsognek_a_szemhejainkon.htm

„Oroszország nem megbízható partner, minden további ebből következik”
Pelle Anita közgazdász, az SZTE docense az EU változó fejlesztéspolitikai célkitűzéseiről
2025. november 19.

A világgazdasági centrumok közötti verseny, a Covid-19 gazdaságra gyakorolt hatása, az évek óta zajló orosz–ukrán háború az unió egészét érintő fejlesztési tervek újragondolására késztették Brüsszelt.

Magyar Narancs: A világgazdaság három legnagyobb szereplője – az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió – közötti folyamatos versenyben Európa lemaradni látszik.

Pelle Anita: Mario Draghi 2024-ben megjelent, az EU versenyképességéről szóló jelentése volt az első dokumentum, amely megfogalmazta, hogy az Európai Unió lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Az utóbbi újdonság volt, korábban nem volt szó arról, hogy Kínához képest is. Ezzel összefügg, hogy a Covid-19 járvány padlóra küldte a világgazdaságot, de annak szereplői különböző módon jöttek ki a válságból. Kínában szigorúak voltak a korlátozások, és szigorú a visszavezetés is. Amerikában rugalmas volt az alkalmazkodás. Európában az itteni modellnek megfelelően uniós és tagállami forrásból rengeteg pénzt költöttek arra, hogy a munkavállalók akkor is megkapják a jövedelmüket, ha nem dolgoznak. Emiatt nagyon megnőtt az uniós tagállamok eladósodottsága.

MN: Az EU fejlesztéspolitikája hogyan igyekszik lépést tartani a két másik nagy gazdasági centrummal?

PA: A legutóbbi stratégiai dokumentum az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), amelyet 2019. december elsején mutatott be Ursula von der Leyen, közvetlenül azt követően, hogy az Európai Bizottság elnökévé választották. Ez volt új tisztségébe való belépője. Ebben elsősorban a károsanyag-kibocsátás terén fogalmaztak meg stratégiai célokat 2030-ra, 2040-re és 2050-re. E célkitűzések szerint, és ez a lényeg, Európának a zöld technológiákban kell – és azokban is fog – a jövőben az élen járni. A zöld technológiákról először mindenkinek az elektromos autók jutnak az eszébe, amelyek terén Kína megelőzi a világot. Itt azonban ennél szélesebb körű technológiákra kell gondolni. Gyártástechnológiára, energiatermelési megoldásokra, hulladékfeldolgozásra, és egyebek mellett a „tiszta ipar” technológiára.

MN: Értelmezhető ez úgy, hogy az EU szembenézett azzal, hogy gazdasága miben maradt le a vetélytársaktól, és ehhez képest fogalmazta meg a fejlesztési céljait?

PA: Ellenkezőleg, a versenyelőnyeit összegezte. Ebben a helyzetben a versenyhátrányokat csak tudomásul venni lehet. A kínai fejlődési pályát nem lehet lemásolni.

MN: Mik a 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklus legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzései? Mivel ezek politikai egyezkedés eredményeként álltak össze, sok esetben a tagállamok saját önös érdekei formálhatták. Lehetett volna ennél jobb fejlesztéspolitikai célokat meghatározni?

PA: A jelenleg futó költségvetést és annak célkitűzéseit 2020-ban kellett véglegesíteni. Annak az évnek a tavaszán érte el Európát a Covid-19, s ezzel egy soha nem tapasztalt helyzetben kellett letárgyalni a költségvetést. Bátor döntés született. Az EU közel 1000 milliárd eurós hét­éves költségvetését a Next Generation EU 750 milliárd eurós alapjával kiegészítették, vagyis a költségvetési tortát háromnegyedével növelték. Ez óriási horderejű újítás volt. Ez utóbbi fedezetét nagyobb részben kötvénykibocsátásból teremtették elő. A prioritás 2020-ban a Covid-19 által sújtott gazdaság(ok) helyreállítása volt, mellette a válságállóság és a rugalmas alkalmazkodás (reziliencia) kialakítása lett a cél. Ennek rendelték alá a regionális és az agrárpolitikát. Előírták, hogy a Helyreállítási Alapból (Recovery and Resilience Facility – RRF) lehívható összeg 40 százalékát digitális és zöld célok megvalósítására kell fordítani, ami szorosan kapcsolódik az Európai Zöld Megállapodás programjához. Magyarország a Helyreállítási Alap forrásaihoz nem fér hozzá, miközben más tagállamokban rengeteg energiatakarékossági beruházást végeztek és végeznek el.

https://magyarnarancs.hu/kulpol/oroszorszag-nem-megbizhato-partner-minden-tovabbi-ebbol-kovetkezik-277906

FALAT

Volt egy magyar tanárnő. Pontosabban egy némettanárnő. Szóval egy magyar nő, aki nem német. Csak németet tanít. Volt egy német barátnője. Aki német és tanárnő. De nem némettanárnő. Szóval volt egy magyar nő meg egy német nő. Két tanárnő. Csak ez így túl egyszerűen hangzana. A német nő meghívta a magyart világot látni. A magyar hölgy ment is. Repülőre ült, de fapadosra. Olcsó repülőnek híg a leve, nem adnak ingyen enni. Magyar ember nem vesz pénzért kaját a levegőben. Ez ősi alapelv. Az alkotmányban is benne van. Majd még mit nem! A Maléven nem kellett fizetni érte! Most sem kell, mert már nincs Malév.
Megérkezik a magyar nő Kölnbe, szeme kopog az éhségtől. A német nő fogadja:
– Azt találtam ki, hogy hazamegyünk hozzánk, bekapunk egy falatot, majd városnézés. Jó lesz így?
A magyar nő nagyot nyel, bólint. Miért is? A dolog mögött szótári félreértés lappang. Mit jelent magyarul „bekapni egy falatot”? Egy hordó aranyló húsleves, fél mázsa rántotthús, petrezselymes krumpli rogyásig, pacalpöri nagy lavórral, öt-hat tepsi csirkecomb, vájling kaszinótojás, kazalnyi savanyúság, egy hektoliter franciasaláta (amit a franciák különben kikérnek maguknak, ezért orosz salátának hívják). Plusz nagyika hajnaltól süt, most éppen a negyedik fajta rétest nyújtja, egyetek, angyalom!
Nos, németül nem ezt jelenti. Hanem három darab korpás kekszet, geometrikus alakzatban a terítőre helyezve, s rajta egy-egy karika banánt. Ezt mind felfalták, majd három-négy óra intenzív városnézés során megnézték az összes porig rombolt templomot, melyeket az akkurátus németek tervrajz alapján kockánként építettek újjá.
A magyar nő alig élt, lelki szemei előtt egyetlen szó lebegett: VACSORA. Ez is szótári félreértés. Hiszen magyarul a vacsora annyit tesz, mint „bekapunk egy falatot”-szor három, plusz nagyika épp a tizenkettedik sütinél tart, na még egy kis könnyű zserbót, darázsfészket, hájas tésztát, gyerekek!
A német vacsora mást fed: férj, feleség és vendég kapott egy-egy szelet kockakenyeret, rá egyetlen szelet felvágottat. Plusz intelligens beszélgetés Wittgenstein filozófiájáról.
Pár nap ridegtartás után a magyar nő vendéglátója elé állt, és coming outra kényszerült: ha ez így megy tovább, ő éhen pusztul, pedig igazán nem nagyétkű, csak hát... magyar. A német nő elkerekedett szemmel nézett rá:
– Ó, éhes vagy? Hiszen ott a hűtő, egyél, ami szemed-szád ingere!
A német hűtőzabáló népség, számára a darwini küzdelem ott dől el, az étkezések puszta társadalmi formalitásnak minősülnek. Ezért van, hogy Jürgenke, a cserediák, aki bosszantóan turkálja a papa által négy napig rotyogtatott igazi birkatokányt, a házigazdák felháborodására ráveti magát a hűtőre, és kieszi belőle a „LAJOSKÁÉ, és mindenkit agyonver, aki hozzáér” láthatatlan felirattal ellátott joghurtot.
Magyar ember számára a hűtő szentség... Már a delejes fény is, mely ajtónyitásra kihull belőle! Az ilyesmi nem tréfadolog. Más hűtőjébe beleenni éppúgy illetlenség, mint hitvesi ágyában szerelmeskedni.

Jó pár falat sztori:
https://www.libri.hu/konyv/lackfi_janos.minden-napra-egy-sztori.html