Szendi Gábor: Sütni jó

Sütéseim története

Már gyermekkoromban imádtam anyukám mellett kuktáskodni. Kevertem a tojás- vagy vajkrémet, ami fárasztó volt egy kanállal (robotgép csak sci-fiben volt), de jutalmul lehetett nyalakodni. Egy nyári nap, amikor anyukám dolgozott, úgy döntöttem, hogy barátfülét fogok készíteni. Tudtam már, hogyan kell krumpliból, lisztből, tojásból tésztát gyúrni, hogyan kell kinyújtani, felsarabolni, baracklekvárral megtöltve összeragasztani. Emlékszem, a konyhaablakon bekukkantott a házmester bácsi és megdicsért, milyen ügyes vagyok. Büszke is voltam magamra. Kicsit persze elméreteztem az adagokat, két lábasnyi barátfüle lett a vége, amit napokig ettünk.

Aztán ez az egész rövid, önfeledt korszak elmúlt, ahogy beköszöntött nálunk az egyre csak növekvő szegénység, anyukánk is folyamatosan betegeskedni kezdett, egyre többet volt kórházban, szanatóriumban. Abbamaradtak a vasárnapi sütések, szegény ember nem süt süteményeket, örül, ha van mit ennie.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/sutni_jo.htm

Az USA-ban és Kanadában is folyamatosan terjed a fertőző krónikus sorvadásos betegség, a CWD. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladáshoz hasonlóan prionok okozzák, és megvan rá az esély, hogy emberre is veszélyes legyen.

A szarvasfélék krónikus sorvadásos betegsége, angolul chronic wasting disease (CWD) közismertebb neve a zombi szarvas kór. Ez egy alattomos betegség, mivel hosszú ideig tünetmentes lehet a beteg állat. Az idegrendszert megtámadó kórság végső stádiumában lévő állatoknál nyálcsorgást, letargiát, egyensúlyzavart, és semmibe révedő tekintetet is megfigyelhetünk – akárcsak egy zombinál…

A betegséget prionok terjesztik. Ezek fehérjetermészetű fertőző ágensek. A gazdatest azonos fajtájú fehérjéit képesek önmagukhoz hasonlóan hibás térszerkezetűvé alakítani, így újabb prionokat létrehozni. Mivel az élőlények testében lévő legtöbb fehérje nem fajspecifikus (az adott faj közeli rokon fajaiban, de akár az élővilág legkülönbözőbb egyedeiben is létezhet, sőt hasonló feladatot láthat el), ezért

-- könnyen bekövetkezhet a fertőzés különböző fajok között is.

Erre példa a tévesen kergemarha kórnak nevezett szivacsos agyvelőgyulladás. 1995 óta a betegség Nagy-Britanniában több millió marha kényszervágásához vezetett. Az emberi változata, a Creutzfeldt–Jakob-szindróma kontójára pedig 178 haláleset írható.

A kockázat valós

Ugyan egyelőre nem volt konkrét eset, amikor embert fertőzött volna a CWD, de

-- laboratóriumi kísérletekben bebizonyították, hogy az emberi sejtek fogékonyak rá.

A másik óriási rizikó, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a vadászat és a vadhús fogyasztása nagy népszerűségnek örvend. A jelentések szerint 2017 óta évente 7000 és 15000 közötti azoknak a fertőzött szarvasoknak a száma, melyek húsát emberek fogyasztják el. Ez a szám a becslések szerint évi 20 százalékkal nő, mivel a betegség igen gyorsan terjed. A fő probléma, hogy a CWD-t nehéz kimutatni a tünetek megjelenése előtt. A fertőzött állatok 18 hónaptól akár 2 évig is tünetmentesek lehetnek, és ezalatt terjeszthetik a betegséget. Élő állat esetében pedig nincs mód vizsgálatra, mivel a mandulából és a nyirokcsomókból származó szövetminták szükségesek ehhez.

Minden lőtt vadak és megkerült tetem tesztelése fontos, hogy tisztában legyünk azzal, merre tart a betegség.

A fertőzött állatoknak nincs esélyük a felépülésre, és nincs is vakcina a betegség ellen.
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/02/25/cwd-emberre-is-atugorhat-a-zombi-kor/

FALAT

Volt egy magyar tanárnő. Pontosabban egy némettanárnő. Szóval egy magyar nő, aki nem német. Csak németet tanít. Volt egy német barátnője. Aki német és tanárnő. De nem némettanárnő. Szóval volt egy magyar nő meg egy német nő. Két tanárnő. Csak ez így túl egyszerűen hangzana. A német nő meghívta a magyart világot látni. A magyar hölgy ment is. Repülőre ült, de fapadosra. Olcsó repülőnek híg a leve, nem adnak ingyen enni. Magyar ember nem vesz pénzért kaját a levegőben. Ez ősi alapelv. Az alkotmányban is benne van. Majd még mit nem! A Maléven nem kellett fizetni érte! Most sem kell, mert már nincs Malév.
Megérkezik a magyar nő Kölnbe, szeme kopog az éhségtől. A német nő fogadja:
– Azt találtam ki, hogy hazamegyünk hozzánk, bekapunk egy falatot, majd városnézés. Jó lesz így?
A magyar nő nagyot nyel, bólint. Miért is? A dolog mögött szótári félreértés lappang. Mit jelent magyarul „bekapni egy falatot”? Egy hordó aranyló húsleves, fél mázsa rántotthús, petrezselymes krumpli rogyásig, pacalpöri nagy lavórral, öt-hat tepsi csirkecomb, vájling kaszinótojás, kazalnyi savanyúság, egy hektoliter franciasaláta (amit a franciák különben kikérnek maguknak, ezért orosz salátának hívják). Plusz nagyika hajnaltól süt, most éppen a negyedik fajta rétest nyújtja, egyetek, angyalom!
Nos, németül nem ezt jelenti. Hanem három darab korpás kekszet, geometrikus alakzatban a terítőre helyezve, s rajta egy-egy karika banánt. Ezt mind felfalták, majd három-négy óra intenzív városnézés során megnézték az összes porig rombolt templomot, melyeket az akkurátus németek tervrajz alapján kockánként építettek újjá.
A magyar nő alig élt, lelki szemei előtt egyetlen szó lebegett: VACSORA. Ez is szótári félreértés. Hiszen magyarul a vacsora annyit tesz, mint „bekapunk egy falatot”-szor három, plusz nagyika épp a tizenkettedik sütinél tart, na még egy kis könnyű zserbót, darázsfészket, hájas tésztát, gyerekek!
A német vacsora mást fed: férj, feleség és vendég kapott egy-egy szelet kockakenyeret, rá egyetlen szelet felvágottat. Plusz intelligens beszélgetés Wittgenstein filozófiájáról.
Pár nap ridegtartás után a magyar nő vendéglátója elé állt, és coming outra kényszerült: ha ez így megy tovább, ő éhen pusztul, pedig igazán nem nagyétkű, csak hát... magyar. A német nő elkerekedett szemmel nézett rá:
– Ó, éhes vagy? Hiszen ott a hűtő, egyél, ami szemed-szád ingere!
A német hűtőzabáló népség, számára a darwini küzdelem ott dől el, az étkezések puszta társadalmi formalitásnak minősülnek. Ezért van, hogy Jürgenke, a cserediák, aki bosszantóan turkálja a papa által négy napig rotyogtatott igazi birkatokányt, a házigazdák felháborodására ráveti magát a hűtőre, és kieszi belőle a „LAJOSKÁÉ, és mindenkit agyonver, aki hozzáér” láthatatlan felirattal ellátott joghurtot.
Magyar ember számára a hűtő szentség... Már a delejes fény is, mely ajtónyitásra kihull belőle! Az ilyesmi nem tréfadolog. Más hűtőjébe beleenni éppúgy illetlenség, mint hitvesi ágyában szerelmeskedni.

Jó pár falat sztori:
https://www.libri.hu/konyv/lackfi_janos.minden-napra-egy-sztori.html