Még mélyebbre lökheti a magyar–ukrán viszonyt a mozgósított kárpátaljai férfi halála, akinek sérülését és magyarságát is vitatja az ukrán fél | 2025. július 10.
... „Kétségtelen, hogy az ellenőrzésekért felelősök országszerte sokkal rámenősebbek. A körözöttek listájára is könnyebb felkerülni, ha valaki nem tesz eleget az adatai frissítésének a hadkiegészítésen, de újabban azért is, ha nem sikerül értesíteni azt, akinek ukrán állampolgársága van ugyan, de nincsen Ukrajnában bejegyzett lakcíme” – mondta egy kárpátaljai forrás. Megjegyezte, hogy ez nem csak Kárpátaljára vagy annak magyarok lakta részeire igaz, hiszen általánosságban nagyobb a nyomás, hogy a mozgósíthatókat az ország minden részén elérje az állam, és bevesse őket a fronton az Ukrajnára támadt Oroszországgal szembeni háború negyedik évében.
Van, aki szerint „elszemtelenedtek a mozgósításért felelős járőrök”, akiket az utóbbi időben jellemzően már lakhelyüktől távolabbi régiókban vetnek be, hogy a személyes ismeretségek ne befolyásolják működésüket. Ez egyrészt az esetleges korrupció kiküszöbölését szolgálja, de azt is, hogy könnyebben intézkedjenek akár a törvényesség határát súroló keménységgel az érintettekkel szemben. Azt tehát nem lehet kizárni, hogy a rámenősség akár a szabályokat átlépve erőszakos fellépésbe is átmehet.
A József halálával kapcsolatos hírben – amelyről először az áldozat nővére számolt be a Facebookon, de később privátra állította a posztját – az a legfontosabb kérdés, hogy történt-e erőszakos hatósági fellépés vele szemben a mozgósítás során. Az Ukrajnát háborúpártinak minősítő magyar kormányhoz közeli portálokon – így József haláláról itthon elsőként hírt adó Mandineren – tényként kezelik, hogy ilyen erőszak történt.
Kérdéseinkkel előbb az ukrán nagykövetséghez fordultunk, végül az ukrán fél diplomáciai forrásokon keresztül közölte, hogy a beregszászi „RTCK és SZK” – hadkiegészítési és szociális juttatásokért felelős területi központ kerületi kirendeltségének vezetőjével való megbeszélés alapján állítható, hogy a mozgósításkor nem került sor erőszakra. Ezt József sem állította egyértelműen, állítólagos utolsó nyilatkozata alapján Munkácson érte erőszak és környezete is ilyen beszélgetésről számolt be.
Kétségtelen, hogy Józsefet még elszállították a kiképzésre Munkácsra – erőszak akár itt is történhetett. A helyzetet nem egyszerűsíti az a videófelvétel sem, amely egy bizarr jelenetet mutat. Vélhetően Munkácson, a gyakorlótéren készült, de keletkezésének időpontja és publikálásának körülményei is kérdésesek. A felvételen az látható, hogy József fájdalomra hivatkozva négykézláb mászik a gyakorlótéren.
„Miért mászol?” „Fáj a hátam” – válaszolja József a felvételt készítő katonának, majd elmondja, hogy a sátrakat tartó vascsövek sértették fel. „Nem bántottak?” – kérdezte erre valamiért a felvétel készítője, mire József térden állva közli, hogy nem. Nem világos, hogy az elesésről szóló válasz után miért merül fel a kérdezőben, hogy egy esetleges verés lehetőségére is rá kell kérdeznie a nemleges válasz érdekében.
Ez a felvétel állítólag 17-én készült, az ukrán hivatalos papírok szerint másnap megszökött, azaz nem jelentkezett szolgálati helyén.
Kórházban volt vagy ismeretlen helyen?
Ugyanakkor József beregszászi ismeretségi köréből úgy tudni, hogy 17-én már egészségügyi intézménybe került még Munkácson, de innen még visszakerült a gyakorlótérre, ahonnan 18-án szélnek eresztették – legalábbis erről számol be a neki tulajdonított nyilatkozat. Állítólag innen gyalog ment 30 kilométert Dédára, majd Beregszászon került kórházba.
Itt megint eltérnek az ukrán fél által ismertetett iratok és József környezetének beszámolói, hiszen a hivatalos papírok szerint József dezertált, amire 18-án derült fény. A katonai rendőrség azonban ekkor még nem indított eljárást, így Józsefet nem körözték. Az ukrán fél szerint 19-én, a jelentkezése napján ki is írták Józsefet a kórházból és csak öt nappal később tért vissza, de ekkor már a pszichiátriára.
Más források szerint viszont 19-én a Linner Bertalan kórházban maradt József, és két nappal később ugyanott kómába esett. Június 24-én aztán – még eszméletlen állapotban – áttolták az utcákon a pszichiátriai intézetbe, ahol injekciót kapott, magához tért ugyan, sőt néha járkált is, egy ideig összefüggéstelenül beszélt, a következő naptól kezdve azonban már haláláig meg sem szólalt.
Az iratok szerint tehát épp akkor, amikor ismerői szerint kómában volt, valójában a kórházban sem járt, és a papírok alapján akkor jelent meg a rendszerben újra, amikor a személyes beszámolók szerint a vitatható indokoltságú áthelyezés után épp magához tért.
Ügyvédjével 19-e és 21-e között beszélt – azaz akkor, amikor az ukrán fél szerint József nem is volt a kórházban. Június 24-e után érdemben már nem tudott beszélni július 6-án bekövetkezett haláláig.
Sérülést ismerői láttak, az orvosi papírok nem
A papírok alapján leletei szerint minden rendben volt vele, sérülései nem voltak. A személyes beszámolók szerint a fején lévő sötétlő duzzanatot többször megvizsgálták, de állítólag nem találtak ott semmi említésre méltót. József viszont egy vérrög miatt végül meghalt, de a vérrög az orvosi iratok alapján épp ott, a lábában keletkezett, ahol látványos ütések József szerint sem érték.
József környezete szerint az ukrán fél igyekszik a felelősséget hárítani, miközben az ukrán oldal azt sugallja, hogy dezinformációs tálalástól, rosszindulatú politikai értelmezéstől tart, ami kapóra jön az Orbán-kormány Ukrajnával szembeni kampányának. Tisztánlátás hiányában azonban József halála újabb tehertétel lehet az Oroszország által megtámadott, a magyar kormányt oroszbarátsággal vádoló Ukrajna és a kijevi kormányt a háború szításával vádoló, erre hivatkozva Ukrajna EU-tagságának gondolatát is elutasító Magyarország vezetése között.
https://telex.hu/kulfold/2025/07/10/ukrajna-karpatalja-magyar-ferfi-halala-mozgositas-korhaz-beregszasz
___
Nyilas Gergely és Huszti István összeadva körülbelül három hónapot töltöttek már a jelenleg háború sújtotta Ukrajnában. Az újságíró és a fotóriporter már a háborút megelőző időszakban is járt az országban: egészen 2014-ig visszanyúlik az ottani tudósító munkájuk. Abban az évben már készítettek riportokat a megszállt területeken és igyekeztek megvizsgálni, majd szemléltetni is, hogy az Ukrajnában történtek milyen közvetett és közvetlen hatásokkal voltak már akkoriban is a helyiek életére. Ekkor a háború szele azonban még csak közeledett. A fegyveres konfliktus tényleges kirobbanásakor, 2022 februárjában, Nyilas és Huszti itthon, Magyarországon tartózkodtak, azóta viszont többször is visszalátogattak Ukrajnába. Az ott tapasztaltakról és az őket ért hatásokról, illetve a megnehezedett körülmények között végzett tudósítói munkájukról meséltek most az előadás keretén belül az ELTE Média tanszék kíváncsian figyelő hallgatóinak.
https://elteonlinenew.elte.hu/kozelet/2022/11/18/egy-haboru-tudositoi-szemmel-a-telex-munkatarsai-az-elte-median/
___
Nyilas Gergely újságíró még 2015-ben vegyült el a menekültek közt, és fogatta el magát Ásotthalomnál, a magyar hatóságoknak kirgiznek vallotta magát, egészen a bicskei menekülttáborig jutott. A célja az volt, hogy hogy oknyomozó-riportot készítsen a magyar hatóságok munkájáról. Az Index újságíróját a hatóság félrevezetésével és okirathamisítással vádolták.
https://444.hu/2018/03/06/eliteltek-nyilas-gergelyt-az-index-ujsagirojat
___
A kárpátaljai Sebestyén József haláláról: keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak
----------------------------------------------
Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak. Annyi teljesen biztos, hogy Sebestyén nagyon rosszul volt a kiképzése során, de nem kapott rendes orvosi ellátást. Ezzel együtt néhány dolgot hasznos elmondani a kontextusról, illetve arról, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben.
.
1.Először néhány szó a hazai kontextus miatt: nincs olyan, hogy "kényszersorozás". Akkor sincs, ha Orbán Balázs és féltucatnyi másik, hasonló képességű fideszes ezt összevont szemöldökkel, szigorúan ismételgeti.
Több okból sincs ilyen.
Egyrészt, a magyar terminológiában a sorozás békeidős tevékenység. Háború, hadiállapot idején nem sorozás van, hanem mozgósítás. Ukrajnában is ezt a helyzet: a 2022. február 25-től érvényben lévő hadiállapotnak része a mozgósítás is.
Másrészt, Ukrajnában 2013 (!) óta nincs kötelező sorkatonaság, ergo, sorozásról beszélni is értelmetlen. 2014 után több hullámban részleges mozgósítás volt, egészen 2016-ig, utána pedig megint nem.
Harmadrészt, a "kényszersorozás" kifejezés ráadásul tautológia, mivel a sorozás definíció szerint kényszer - hiszen az általános hadKÖTELEZETTSÉGBŐL következik. Körülbelül annyi értelme van a "kényszersorozás" kifejezésnek, mint annak, hogy "bogárrovar" (tudjuk: minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár :) )
.
.
2)Az ukrajnai mozgósítási rendszer rengeteg problémával küzd, szervezeti és személyzeti oldalról egyaránt. A TCK-nak nevezett hadkiegészítési szervezet munkatársai sok esetben erőszakosak, korruptak, és nagyon nem a szabályok szerint járnak el. Ukrán hivatalos források is elismerik, hogy a legrosszabb a helyzet Odesza és Kárpátalja megyékben.
Ez nem jelenti azt, hogy Sebestyén Józseffel is biztosan ez történt - lentebb részletesen megírom, hogy valójában nagyon kevés dolgot tudunk biztosan. De a probléma általánosságban létezik és nagyon kiterjedt is. Kárpátalján 2024-ben történt egy elég hasonló eset, amikor egy Szerhij Kanalas nevű férfi olyan súlyos sérüléseket "szerzett" a munkácsi TCK-n, hogy néhány nappal később belehalt (1. hivatkozás).
.
Elit frontalakulat sajtótisztjétől hallottuk idén januárban, hogy az első dolog, amit a hozzájuk kerülő újoncoknak mondanak, hogy "nyugi, srácok, mi nem a TCK vagyunk, ez itt egy normális hely."
.
.
3. Különösen kemények a TCK-sok azokkal szemben, akik ilyen vagy olyan módon nem teljesítik a honvédelmi kötelezettségüket. Két fő típusa van a nem teljesítésnek.
.
Ukrajnában, mint egyébként minden más országban is (nálunk is), általános honvédelmi kötelezettség van. Ez békeidőben az átlagember számára túl sok konkrét dolgot nem jelent, de hadiállapot esetén számos kötelezettség lép érvénybe a honvédelmi kötelezettség alapján.
Az egyik ilyen kötelezettség az adataid frissen tartása a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ukrajnában 2024 óta előírás, hogy a hadköteles korú férfiak, tehát a 25 és 60 év közöttiek (korábban 27 volt az alsó korhatár) kötelesek frissíteni az adataikat a helyi TCK-nál. Amint frissíted az adataidat, onnantól a rendszer tudja az elérhetőségedet, a végzettségeidet, nyelvtudást, családi állapotot, stb. - és szükség esetén ezek alapján dönt arról, hogy kapsz-e behívót.
Az adatfrissítés után kapsz egy igazolást arról, hogy eleget tettél ennek a kötelezettségednek. Ha az utcán megállít egy TCK-s járőr, akkor felmutatod az igazolást és kész, elköszöntök egymástól és ennyi.
Az adatfrissítés elmulasztása viszont súlyos bűncselekmény - hiszen de facto azt jelenti, hogy az illető ki akar bújni a honvédelmi kötelezettség alól. Jelenleg több, mint négy és fél millió ukrán férfi eleget tett már ennek a kötelezettségnek - de hivatalos adatok szerint van másik legalább négymillió, aki viszont nem.
Ha pedig a TCK-s járőr olyasvalakit fog meg, aki ellógta az adatfrissítést, nos, igen, őket elviszik azonnal a helyi hadkiegészítő parancsnokságra.
.
A másik eset az, ha az illető már megkapta a behívóját katonai szolgálatra, viszont nem jelenik meg az előírt helyen és időben. Ha jól emlékszem, van egy vagy két plusz felszólítás... de ha utána sem jelentkezik, akkor bizony körözési listára kerül. Ha pedig elfogják, akkor viszik.
.
.
Az utcáról történő elhurcolásokat ábrázoló videók jelentős részben a fenti két eset valamelyikének végkifejletét mutatják. Tehát legtöbbször nem az van, hogy a TCK teljesen random embereket visz el, hanem olyanokat, akik nem teljesítik a honvédelmi kötelezettségük egyik vagy másik elemét, tehát már körözött bűnözők.
Ez akkor is így van, ha a videóhoz csatolt felirat - fun fact: igen gyakran orosz nyelvű felirat - esetleg mást állít.
(Nota bene: a világháború alatt a Magyar Királyi Honvédség sem bánt kesztyűs kézzel a "lógosokkal", sőt... :( )
.
A gond az, hogy ahogyan egyre súlyosbodnak az ukrán haderő mozgósítási problémái, egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy felcserélődik a normális sorrend: előbb viszik be az illetőt erőszakkal az utcáról és csak utólag, amikor már ott van, állítják ki neki "visszamenőleg" a behívót. Nem tudjuk, hogy Sebestyén Józseffel is ez történt-e.
.
.
3) Ami a konkrét esetet illeti, valójában nagyon kevés biztosat lehet arról tudni, hogy pontosan mi, hogyan és milyen sorrendben történt Sebestyén Józseffel. Elég sok ellentmondás van az esetről először tudósító Mandiner (2. hivatkozás) által közölt adatok és az ukrán hivatalos vizsgálat között. Ezt Nyilas Gergely remekül összeszedte egy tegnapi cikkében, beteszem a linket kommentbe (3. hivatkozás). A kiindulási alap egy, az elhunyt testvére által írt Facebook poszt, amit ráadásul azóta töröltek is.
.
Megbízható, elsődleges forrás alig van: nem tudjuk, hogy ténylegesen megverték-e, és ha igen, akkor hol és kik. Nem tudjuk, hogy a kórházban felboncolták-e Sebestyént és ha igen, a vizsgálat pontosan mit állapított meg (csak azt, hogy a halál okaként tüdőembóliát jelöltek meg). Nem ismerjük azt az állítólagos dokumentumot sem, amit a Mandiner szerint Sebestyén az ügyvédjének írt és amiben beszámolt a verésről - csak azt tudjuk, hogy a Mandiner ezt írta.
Viszont, mivel a Mandiner bármiféle, Ukrajnával kapcsolatos ügyben évek óta a legszennyesebb propagandát folytatja, ezért célszerű fenntartásokkal kezelni az állításaikat. Pontosabb, jobb információk kellenének - ilyenek viszont alig vannak.
.
.
4. Két olyan elsődleges forrásunk van, ami alapján Sebestyénnek a kiképzés során komoly egészségi problémái voltak (azt viszont megintcsak nem tudjuk, hogy miért.)
Az egyik videón (4. hivatkozás), egy erdei helyszínen konkrétan négykézláb próbál mászni, amikor pedig megkérdezik tőle valakit, hogy mi történt, akkor azt mondja, hogy a sátor vasa nyomta meg a hátát. Külön megkérdezik, hogy bántotta-e valaki, erre nemmel felel. A dologban az a döbbenetes, hogy ezek után ott hagyják, hadd másszon tovább - bár a video itt véget ér, szóval nem látszik, hogy utána mi történt. Lehet, hogy azonnal segítséget hívtak hozzá, de az is lehet, hogy nem.
.
Azért valószínűbb, hogy nem, mert egy második, egészen szürreális videón (Facebook-ról azóta levették, de az M1 tudósításában benne van - 5. hivatkozás), ami egy gyakorlótéren készült, az újra négykézláb látható Sebestyén arra panaszkodik a mentősöknek, hogy szédül, körkörösen több helyen is fáj a hasa, és nem tud a lábára állni. Kifejezetten puffadtnak is tűnik a hasa a saját, korábbi képeihez képest. Egy ponton térdelő helyzetből vissza is fekszik a földre és látható fájdalmai vannak.
Ehhez képest a mentősök - legalábbis a video által ábrázolt pillanatokban - olyanokat mondanak neki, hogy ne szórakozzon, álljon a lábára, legyen férfi, és egyébként is, mit akar... eközben pedig állnak mellette és nem vizsgálják meg.
.
Nem tudjuk, hogy mi történt a videó után, nyilván. De olyat még a világ nem látott, hogy egy láthatóan súlyos fájdalmakkal küzdő, dezorientált, szédülésre panaszkodó, négykézláb közlekedő, viszont biztosan józan (ez is fontos!) sérültnek azt mondjuk, hogy álljon már lábra... (Kis személyes adalék: képzett elsősegélynyújtó vagyok, elég sok év vöröskeresztes önkénteskedés, mindenféle tanfolyamok itthon és külföldön is, stb.)
.
Itt a mentősök és Sebestyén közvetlen felettesei nyilvánvalóan hibáztak. Ez az ember annyira rosszul volt, hogy azonnal katonai kórházba kellett volna küldeni.
Azt pedig még az ukrán hivatalos közlemény (5. hivatkozás) is elismeri, hogy ez nem történt meg - hiszen azt írják, hogy június 18-án önkényesen elhagyta az egységét és pár nappal később, 24-én a beregszászi kórház sürgősségi osztályára ment be.
Innen már nem került vissza kiképzésre. Ergo, a két kiképzési video nyilván még június 18 előtt készült. Ha Sebestyén akkor rendes orvosi ellátást kap, értelemszerűen nem szökött volna meg, hogy aztán maga menjen kórházba. Ha kórházba küldték volna Sebestyént, azt nyilván írta volna az ukrán közlemény is, már csak a felelősség kérdése miatt is.
.
Hogy június 18 után mi történt, az megintcsak ellentmondásos (lásd megint Nyilas Gergely cikkét). Ettől az még tény marad, hogy megmagyarázhatatlan, hogy ha Sebestyén ennyire rossz állapotban volt a gyakorlótéren, mint a videók mutatják, akkor hogyhogy nem került azonnal kórházba és kapta meg a szükséges ellátást.
.
.
5.Végezetül az a kérdés marad, hogy mi az, amit ebben a helyzetben tenni lehet. Sebestyén József életét sajnos nincs mód visszaadni. Néhány más dologra viszont volna lehetőség, illetve törekedni kellene rá.
.
Az első értelemszerűen az elhunyt családjának megsegítése a rendelkezésre álló eszközökkel. Itt magyar állami és civil szerepvállalásra is lehet lehetőség, ha a család szeretne ezzel élni. A magyar állam a kárpátaljai diplomáciai jelenléten keresztül ukrán léptékkel jelentős, egyszeri pénzbeli segítséget nyújt az elesett kárpátaljai magyar vagy magyar kötődésű katonák családtagjainak, ha a családtagok ezt kérik. Bízom benne, hogy ez a lehetőség a kiképzés ideje alatt, de már katonaként elhunyt Sebestyén József családjára is kiterjed.
Emellett pedig lehetőség lehet - ismét: ha a család kéri - civil gyűjtést is kezdeményezni.
.
A második a lehető legalaposabb, lehetőség szerint független szakértők bevonásával lezajló hivatalos vizsgálat. Túl sok az ellentmondás a történetben, fontos lenne tisztázni, hogy pontosan mi történt, és ha valaki hibázott, akkor őt vagy őket felelősségre vonni - a mostani eseten túl azért is, hogy hasonló ne történhessen meg újra. Ha a család beleegyezik, akkor a holttest exhumálása és utólagos vizsgálata sok kérdésre választ adna - de, hangsúlyozom, ez csak a család beleegyezésével lehetséges.
.
A hivatalos vizsgálat azért is fontos lenne, mert így minden szereplő számára nyilvánvalóvá válna, hogy az ilyen tragikus hibákból "ügy" lesz, tehát következményekkel, költségekkel jár az elkövetők ill. felelősök számára. Ez pedig csökkenti annak az eselyét, hogy valami hasonló újra megtörténhessen.
.
A harmadik teendő annak elősegítése, hogy a Kárpátalján zajló katonai orvosi vizsgálatok a lehető legalaposabbak, leghatékonyabbak legyenek, és ne ismétlődhessen meg az, hogy olyasvalakit is kiképzése küldenek, aki - bármilyen okból - erre egészségileg alkalmatlan, vagy nem kap ellátást az a kiképzés alatt álló katona, akinek erre szüksége lenne.
Ezt pedig nemcsak szándék, de jelentős részben erőforrások kérdése is: van-e elég diagnosztikai eszköz, a használatukra kiképzett szakszemélyzet, orvosi anyagok, stb.
Egy, a hadköteles kárpátaljai magyarok sorsát a szívén viselő kormányzat a mostani tragédia után megfontolhatná, hogy - értelemszerűen az ukrán állammal szoros együttműködésben - segít a régió katonai egészségügyi központjainak a modernizálásában. Ezzel lehetne rövid távon - a diplomáciai tiltakozáson túl - talán a legtöbbet tenni azért, hogy mással ne történhessen meg az, ami Sebestyén Józseffel.
.
A negyedik pedig annak felismerése, hogy a hisztéria, a hőbörgés és a vádaskodás biztosan nem segít. Nemcsak az elhunyton nem, de a családján sem, a többi kárpátaljai magyar hadkötelesen pedig főleg nem. Ehelyett higgadt, nyugodt, részvétteljes, de határozott, céltudatos fellépésre volna szükség. Konkrét célokat kell követni (pl. a fentieket), nem pedig általánosságban verni az asztalt - utóbbiból ugyanis még semmi jó nem sült ki soha.
.
A fő magyar nemzeti érdek itt az lenne, hogy Sebestyén József tragédiája ne ismétlődhessen meg. Mivel a fő kiváltó okot, az orosz agressziót nem tudjuk megállítani, tehát Ukrajna folytatni kényszerül az önvédelmi háborút, ezért arra kellene törekedni, hogy a katonának behívott ukrajnai magyarok a lehető legjobb katonai orvosi ellátást, kiképzést és felszerelést kapják, mert ez segíti a legjobban az életben maradásukat.
# Rácz András
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1409049963706356
Utolsó hozzászólás