Széchenyi István

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója.

Programja

Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen Széchenyi felszólalt a magyar nyelv oktatása mellett és birtokai egy évi jövedelmét felajánlotta e cél érdekében. Hazatérve mindenáron politikusi babérokra akart törni, és az egész magyar társadalom gondjait akarta megoldani.

Első kezdeményezései a Tudományos Akadémia magalapítása és a hazai társasági élet felvirágoztatása volt kaszinók és lóverseny szervezése által.

1830-ban korábban megírt művét, a Hitelt kiegészítette, reformprogramját rendszerezte.

A magyarországi birtokrendszer átalakításához az emberek nem rendelkeztek elég pénzzel, ezért a szegényebbek nem tudtak telket vásárolni, hitelre volt szükségük. Azonban az ősiség törvényére hivatkozva – a nemesi föld elidegeníthetetlen – nem kaptak kölcsönt a bankoktól.

Ez alapján Széchenyi az ősiség törvényének eltörlését indítványozta, ezzel együtt a szabad földvásárlást, a nemesek adózását és a jobbágyok fokozatos felszabadítását is.

Másik terve az önkéntes örökváltság bevezetése volt, mely szerint amelyik jobbágy akarja, és van elég pénze, jobbágyi szolgáltatásait megválthatja.

A művet megjelenése után gyorsan elkapkodták. Elképzeléseiben azonban ellentmondás jelent meg. Támadta ugyan az arisztokráciát, mégis angol mintára az állam irányítását az ő kezükbe akarta adni, és kényszeríteni őket, hogy önként adják fel elveiket és birtokaikat jobbágyaikkal együtt.

Művét leginkább az arisztokraták támadták, viszont támogatókat szerzett a köznemesek köréből. Széchenyi a támadásokra 1831-es, Világ című művében válaszolt.

1831-ben a Felvidéken parasztfelkelés tört ki, erre reagálva Széchenyi a fokozatosságot félredobva programját sűrítve tárta a nemzet elé, Stádium című művében, mely 12 pontban fogalmazza meg az elképzeléseit.

Hatalmas erőfeszítéseket tett a közlekedés terén: a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, dunai gőzhajózás kezdeményezése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése.

Elősegítette a mezőgazdasági termelés és az értékesítés fejlődését, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlődés útján.

A Stádium (1833) 12 pontja:

1. Hitel.
2. Ősiségi jog (aviticitas).
3. Fiscalitas.
4. Birtokképesség.
5. Törvény előtti egyenlőség.
6. Nemtelenek pártvéde.
7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje.
8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak.
9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése.
10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék.
11. Csak a helytartó tanács kormányozzon.
12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.