2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. Bár az érdemrendet Lavrov adta át, annak odaítéléséről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött. Nem véletlenül, hiszen a földgömböt körbe ölelő olívaág-koszorút formázó medál – hátoldalán a cirill betűs felirattal: „Béke és Barátság” – a legmagasabb orosz állami kitüntetés, amit külföldi kaphat.

„Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére – szövetségesi kötelezettségeink tiszteletben tartásával párhuzamosan – fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával” – dicsekedett a kitüntetésével a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit...
https://www.direkt36.hu/putyin-hekkerei-is-latjak-a-magyar-kulugy-titkait-az-orban-kormany-evek-ota-nem-birja-elharitani-oket/
___

... a külügyminiszter megfenyegeti a sajtó egyik munkatársát:
https://www.youtube.com/watch?v=6QmrRO2b4q4
___

4.000 munkaállomás, és több, mint 900 szerver (960): ekkora léptékű támadás soha, semelyik európai tagországot nem ért.
https://www.youtube.com/watch?v=q1rBvtN1ZUU&t=1837s
___

Csütörtök este Kalocsán tartott lakossági fórumot Szijjártó Péter | 2024. 05. 24.

Az eseményt nyilvánosan hirdették meg a helyi médiában, viszont a Telex beszámolója és videófelvétele szerint, miután az internetes lap újságírói odaértek, a portál stábját megakadályozták, hogy beléphessen a fórumra. Pedig más sajtómunkások bejuthattak a lap szerint.

Ezután a Telex a parkolóban várta a minisztert, hogy a magyar kormányzati rendszereket ért orosz hekkertámadásról kérdezzék. Csakhogy a rendőrség, amikor látták, hogy ott várakozik egy riporter és egy operatőr, hirtelen műveleti területté nyilvánította azt a pár négyzetmétert, ahol az újságírók tartózkodtak. Amikor az újságíró megkérdezte, pontosan hol van a műveleti terület, a Telex stábját hirtelen igazoltatni kezdték, sőt fontosnak tartották azt is, hogy ellenőrizzék, a kamerájuk nem lopott-e, ennek ürügyén pedig megpróbálták a kamerát lekapcsoltatni velük, hogy a szériaszámát leolvashassák.
https://media1.hu/2024/05/24/rendorallam-telex-szijjarto-peter-igazoltatas-kamera/

A rendőri intézkedésről videófelvétel itt látható:
https://www.youtube.com/watch?v=LmfskDzYlp8
___

Jogot sértett a rendőrség a Telex vegzálásával a MÚOSZ szerint
https://media1.hu/2024/05/24/telex-szijjarto-peter-vegzalas-muosz-kalocsa/

Válasz

Németh Zsolt: „Ha nem lennénk NATO-tagok, jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” | 2024.05.08.

„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke korábban is hangot adott már a kormányzati kotta vezérdallamától eltérő szólamoknak, ám kedd délután még e tényhez képest is erőseket mondott. Például:

„A NATO ugyanis – bármit mondjanak is Putyin elnök nagyra becsült propagandistái – nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk.”

Továbbá :

„A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok – vagy legalábbis a NATO-tagok egy része – felett, és ezt a NATO ellehetetleníti. Oroszország magatartása többet mond el önmagáról, mint rólunk.”

A fideszes külpolitikus szerint

-- az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.

Azaz a magyar szuverenitást kezdenék ki, ezért „a NATO nemcsak fizikai biztonságunk garanciája, hanem szuverenitásunké is – ez a szuverenitásvédelmi politika egyik legfontosabb eleme”.

Ráadásul „amikor Lavrov orosz külügyminiszter legfrissebb nyilatkozatait olvassuk, vagy amikor Fehéroroszország, ahová Oroszország atomfegyvereket telepített, dróntámadással vádolja a NATO-tag Litvániát”, akkor az ukrajnai háború eszkalációja komolyan fenyeget, ezért „Magyarország NATO-tagságának az elmúlt 25 év során most van a legnagyobb jelentősége”. Németh Zsolt szerint határozottan állást kell foglalni azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek szembefordíthatják a magyar közvéleményt a NATO-val. „A közvélemény bármiféle megvezetése NATO-ügyben jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását.”

Németh azt sem hagyta homályban, kik dolgoznak tudatosan azon, hogy a NATO-ba vetett közbizalom meginogjon. „A közép-európai országok NATO-tagságát biztonsági kihívásnak értékelő orosz katonai stratégia részét képezi a tagállamokban – köztük Magyarországon – a NATO-hoz tartozás iránti közbizalom megingatása.” Ettől még szerinte lehet kritizálni a NATO-t, ám csak olyan megközelítéssel, hogy a szövetség mitől lehetne jobb, illetve hogy hogyan tudunk jobban élni a NATO-tagságunkból származó lehetőségeinkkel. Ezt élesen el kell különíteni attól a vonaltól, amelynek „az a következtetése, hogy alapvetően nem szabadna a NATO-hoz tartoznunk: a NATO maga a gonosz, és Te, magyar állampolgár, stratégiai tévedést követtél el, amikor a NATO-népszavazáson a tagság mellett szavaztál. („De ez talán még korrigálható…”) Ez az a kritika, ami ellen mindig következetesen és határozottan állást kell foglalni, amikor csak jelentkezik, felbukkan.”

A fideszes politikus utalt ráadásul arra is, hogy utóbbi a jelenség a kormányoldalon figyelhető meg. „Itt nekünk, a kormányoldalnak különösen résen kell lennünk. Világossá kell tenni, hogy

-- a NATO-tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja kormánypártiként hangszerelni magát.”

Németh Zsolt ezen a ponton konkretizálta is fentieket, Ukrajna helyzetével modellezve a megfelelő és nem megfelelő kritikai irányokat. Az elsőbe az tartozik szerinte, ha valaki latolgatja, mit tesz jól vagy rosszul a NATO a béke vagy a NATO-tagországok biztonsága érdekében. Németh állítása szerint a kormány csupán ezt teszi NATO-fórumokon. „Viszont rendkívül káros annak a panelnek az ismételgetése, hogy a NATO miatt tört ki az orosz-ukrán háború. A mantra így hangzik: indokolt uralmat gyakorolni a nagyhatalmak, Oroszország, esetleg Kína részéről a saját érdekszféráik felett. Számukra ugyanis kedvezőtlen precedens, hogy a világ szuverén országai szabadon élhetnek az ENSZ Alapokmánya 51. cikkében biztosított jogukkal szövetségeseik megválogatására.”

Holott magyar szempontból teljesen indokolatlan a NATO hibáztatása, a NATO ugyanis „semmi olyat nem művelt Ukrajnában vagy Ukrajnával, ami Oroszországot a nemzetközi jog alapján felhatalmazta volna preventív csapásra Ukrajna ellen akár 2014-ben, akár 2022-ben”.

Németh Zsolt határozottsága már csak azért is figyelemreméltó, mert 2022 nyarán Tusványoson házigazdaként ő éppen ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a miniszterelnök gyakorlatilag a fenti mantrát adta elő.
https://www.valaszonline.hu/2024/05/08/nemeth-zsolt-nato-ukrajna-oroszorszag-magyar-atlanti-tanacs-konferencia-szuverenitas/
___

Az utolsó nyugatos fideszesek nyilvános megalázása – ez volt az idei Tusványos
https://www.valaszonline.hu/2022/07/25/tusnadfurdo-orban-viktor-nemeth-zsolt-politika-riport/

Előzmény

Válasz

Sztahanov elvtárs élete csak látszólag szólt a példamutatásról | 2024. január 03.

A szorgalmas és termelékeny munkavállalókra viccből még ma is sokan azt mondják, hogy „sztahanovista”. A kifejezés egy világrekorder, szovjet bányász nevéből ered, aki az akkori beszámolók szerint több ember termelési kapacitását egymaga képes volt teljesíteni.

Andrej Sztahanov (ahogy születésekor hívták) kiválasztott lett a sztálini idők munkaversenyében. Ő lehetett az, akinek jól megszervezett világrekordot biztosítottak, hogy a propaganda részeként példaként állhasson teljesítményével a többi munkás előtt. Bár a születési neve Andrej volt, a rekord felállítása után a Pravdában tévesen Alekszejként említették. A hírről ugyanis az újság szerkesztősége egy táviratból értesült, amelyben a keresztnév helyén csak egy A. szerepelt, az újságírók pedig az Alekszejt tartották a legvalószínűbbnek. Állítólag Sztahanov emiatt később levelet írt Sztálinnak, aki elutasította a változtatási kérelmet. „A Pravdánál nem tévedhetnek!” – válaszolta Sztálin. Sztahanov nem tudott mit tenni, kicseréltette a személyi iratait, és Alekszejként élt tovább.

Miközben a propaganda gépezete tovább tupírozta a munkaversenyt és annak sokféle vonatkozását, akadtak kétkedők is. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen sokan rájöttek, hogy egyszerűen fizikai képtelenség elérni azokat a számokat, amelyek a híradásokban szerepeltek. Nem volt azonban helye a kételkedésnek, aki nem hitt a számokban, annak büntetés járt. A Magyar Szó 1946. 02. 28-i számában komoly retorzióról olvashatunk.

-- „A bányászbizottság plénuma szükségesnek tartja, hogy figyelmeztesse mindazokat, akik becsmérlik Sztahanov elvtársat és rekordját, mintha az véletlen, elképzelt volna. Ezeket a bizottság a legvisszataszítóbb ellenségeknek nyilvánítja, akik a bánya legjobb embere ellen lépnek fel, hazánk ellen, olyan emberek ellen, akik önfeláldozóan dolgoznak, hogy megvalósítsák pártunk vezetője Sztálin elvtárs által kitűzött feladatokat. A párt bizottsága bízik abban, hogy Sztahanov elvtárs után újabb hősök jelennek meg, akiket szervezetünk örömmel és büszkeséggel fogad, mint olyan embereket, akik becsületes munkájukkal valósítják meg Sztálin által kitűzött feladatokat.”
(Magyar Szó, 1946. 02. 28.)

Sztahanov munkája elismeréseként egyre feljebb lépkedett a társadalmi ranglétrán. Mindez persze nem volt könnyű egy egyszerű bányásznak. Akadtak is gondjai, mert a hatalmas hírnév ellenére sem tudott a családjának megfelelő körülményeket biztosítani, és az itallal is meggyűlt a baja. A Kurír - reggeli kiadásának 1992. február 12-i számából derül ki néhány részlet azzal kapcsolatban, hogy a párt mi mindennel segítette Sztahanovot.

-- „A Központi Pártlevéltár utódszervezete, az oroszországi Legújabbkori Történelmi Levéltár gyűjteményéből került elő az a panaszos levél, amelyet a munkahős Sztahanov írt Sztálinnak. Sztahanov egyébként már 1936-ban letette a csákányt és egyre feljebb kapaszkodott a szamárlétrán: kezdetben előadó, majd bányaigazgató, 1943-tól pedig a Szénipari Minisztérium dolgozója. A fent említett levelet 1945 szeptemberében írta, akkor, amikor az egész ország romokban hevert. Nem véletlen, hogy a Központi Pártlevéltárban „Szigorúan titkos!” jelzéssel ellátva őrizték.

-- „C. M. Malenkov elvtársnak Az OK/b/P KB Titkárságának 1945. IX. 5-én kelt határozata értelmében bennünket bíztak meg azzal, hogy intézkedjünk Sztahanov elvtárs Sztálin elvtárshoz intézett, anyagi segítséget kérő levelével kapcsolatban. Beidéztük Sztahanov elvtársat, és kiderült, hogy valóban meglehetősen rossz körülmények között él családjával. Nagy családja van: négy gyereket és három öreget, őt magát is beszámítva 10 embert kell eltartania. Kétezer rubel fizetést kap, sokba kerül a lakás fenntartása és a család ellátása. Sürgősen intézkedtünk, hogy tatarozzák a lakást, néhány bútordarabbal is kisegítettük, és közbenjártunk a lakbér csökkentése érdekében. Elláttuk kedvezményes élelmiszer- és iparcikk-vásárlási könyvecskével és háromezer rubelre emeltük a fizetését. Ezenfelül Csadajev elvtárs megígérte, hogy keres számára egy kisebb nyaralót. Ami az autót illeti, valóban van két autója, de mindkettő rossz. Pobjedát még nem adhatunk, mert még nem került forgalomba, addig is keresünk neki valamilyen autót.

-- A Sztahanov elvtárssal folytatott beszélgetésből megállapítottam, hogy nagyon keveset olvas és kultúra tekintetében elmaradott. Már kértük önt, Malenkov elvtárs, adjon utasítást arra vonatkozóan, hogy könyvet juttathassunk Sztahanovnak. Nem valószínű, hogy nyomban ráveti magát a könyveire, de a juttatás valószínűleg felkelti az érdeklődését. Ami a magánéletben tanúsított magatartását illeti, keményen megfedtük és figyelmeztettük, hogy ne járjon annyit az éttermekbe, és ne veszítse el az önfegyelmét, ne garázdálkodjon. Kezdetben mindent tagadott, de amikor szembesítettük a tényekkel, ígéretet tett arra, hogy megváltozik. Majd meglátjuk, mennyit ér az adott szava... Ezt végeztük Sztahanov panaszos levele nyomán.”
(Kurír - reggeli kiadás, 1992. 02. 12.)
https://arcanum.blog.hu/2024/01/03/sztahanov_elvtars_elete_csak_latszolag_szolt_a_peldamutatasrol

Válasz

Még véget sem ért az orosz választás, máris „gratulált” Putyinnak az Európai Tanács elnöke, Charles Michel

Pénteken megkezdődött Oroszországban az elnökválasztás, amely három napig tart. A szavazás, amely a várakozások szerint nem lesz szabad és tisztességes, egyben az első jelentős választás Oroszországban azóta, hogy Putyin 2022 februárjában megkezdte az Ukrajna elleni inváziót.

A 2020-ban végrehajtott alkotmányreform tette lehetővé, hogy az eddigi négy elnöki ciklusa után Putyin akár még kétszer jelöltesse magát a tisztségre. – Putyin már csaknem 25 éve elnök vagy miniszterelnök – írja a Szabad Európa.
https://www.szabadeuropa.hu/a/oroszorszagban-mar-folyik-az-elnokvalasztas-az-eredmeny-aligha-lesz-meglepetes/32862750.html

Charles Michel már péntek délelőtt megelőlegezte az elsöprő győzelmet Putyinnak, és gratulált neki az X-en. Mint írta: „Szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak a ma kezdődő választásokon aratott elsöprő győzelméhez. Nincs ellenzék. Nincs szabadság. Nincs választás".

Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.

No opposition.
No freedom.
No choice.

— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
https://hang.hu/kulfold/meg-veget-sem-ert-az-orosz-valasztas-maris-gratulalt-putyinnak-az-europai-tanacs-elnoke-162475

Előzmény

Válasz

Kalapáccsal és könnygázzal támadtak rá Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista kabinetfőnökére litvániai otthona előtt kedd este – írta a Meduza orosz ellenzéki lap. Leonyid Volkov éppen beállt autójával a háza elé, amikor legalább egy ember rátámadt: betörte autója ablakát, könnygázzal fújta le, majd kalapáccsal kezdte el ütni.

Volkov a Telegram-csatornáján jelentkezett be szerdán, közölve, hogy támadója eltörte az egyik karját, de a lábát nem tudta, pedig „nagyjából 15-ször csapott rá a kalapáccsal”.

A litván hatóságok megerősítették, hogy nem sokkal este tíz óra után megtámadtak egy orosz állampolgárt vilniusi otthona előtt – írta a New York Times. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter „sokkolónak” nevezte a támadást, hozzátéve, hogy az elkövetőket felelősség fogják vonni.

Az eset majdnem egy hónappal Navalnij halála után történt.
https://rtl.hu/kulfold/2024/03/13/navalnij-munkatars-leonyid-volkov-litvania-vilnius-tamadas

Volkovval néhány éve a Fókusz készített exkluzív interjút, ezt az alábbi videóban nézheti meg.
https://embed.rtl.hu/embed/1765906?autoplay=0

Volkov alig pár órával a támadás előtt a Meduzának adott interjút, amiben arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár Navalnij szervezetének dolgozni, a férfi kijelentette:

-- Az a kockázat, hogy mindannyiunkat megölnek.

Előzmény

Válasz

Talgo-fölvásárlás: a spanyol kormány elutasítja a magyar ajánlatot

A Magyar Vagon cégcsoport mögött az oroszokat sejtik Madridban, így a közlekedési miniszter azt mondta kormánya nevében,

-- „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében.

Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere egy konferencián beszélt a Magyar Vagon csoport felvásárlási ajánlatáról, amelyről tavaly november óta érkeztek hírek. A kormány elutasító döntésének indoka, hogy attól tartanak, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött – írja az Activos spanyol portál.
https://www.epe.es/es/activos/20240306/consorcio-hungaro-ganz-mavag-prepara-99079411

A Dunakeszi Járműjavítót is birtokló Magyar Vagonnak korábban valóban voltak orosz kapcsolatai, az ajánlatban is részt vevő Ganz-MaVag International Kft. korábbi neve például Transmashholding Hungary Kft. volt, hiszen az orosz járműgyártó óriás volt az egyik tulajdonosa. Az Oroszország ukrajnai háborúja miatti szankciók következtében azonban az oroszoknak ki kellett szállniuk.

A Magyar Vagon pénzügyileg jó ajánlattal állt elő a Spanyolországban a stratégiai vállalatok közé sorolt Talgo járműgyártó felvásárlására. A tőzsdei cég részvényeiért 5 eurót adott volna, ami magasabb, mint amilyen szinten az elmúlt években forogtak a papírok.

A magyarok tisztában voltak azzal, hogy a kormány vétózhat az orosz háború miatt hozott törvény alapján, így neves helyi tanácsadót is megbíztak a lobbizással, sőt, a hírek szerint a bankokkal is megegyeztek arról, hogy a tekintélyes hitelállományt is fenntartják a továbbiakban akkor is, ha belépnek az új tulajdonosok. Úgy tűnik azonban, mindez kevés volt a sikeres vételhez.
https://iho.hu/hirek/talgo-folvasarlas-a-spanyol-kormany-elutasitja-a-magyar-ajanlatot
___

A spanyol kormány elutasítja a magyar konzorcium Talgo felvásárlási ajánlatát, mert úgy véli, hogy orosz befektetők állnak mögötte.

A kormány "mindent megtesz" a felvásárlási ajánlat elutasítása érdekében, amint azt Óscar Puente közlekedési miniszter kifejtette a Grupo Prensa Ibérica által szervezett II. Intelligens Mobilitás és Fenntarthatóság Kongresszusán. A kormány döntése, amely attól tart, hogy a művelet mögött orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll, bombaként robban egy egy olyan műveletben, amelyben a magyar konzorcium, amely 55%-ban Tombor András befektető Magyar Vagon cégéből és 45%-ban a Corvinus magyar állami alapból áll, a Talgo teljes felvásárlására tett ajánlatot. A Talgo-ra meghirdetett akvizíciós ajánlat (vételi ajánlat) formális bemutatása ugyanis már lezárult.

A Ganz-Mavag a hivatalos ajánlatot levélben küldte meg a spanyol vasúttársaság igazgatóságának, részvényenként 5 eurós áron. A Talgo most körülbelül 570 millió eurót ér a tőzsdén, hiszen részvényenként 4 euró felett forog. Ettől a pillanattól kezdve a folyamatot véglegesen meg kell nyitni azzal, hogy a vételi ajánlatot megküldték a Nemzeti Értékpapírpiaci Bizottságnak (CNMV).

Mint az "Activos" közzétette, órák kérdése volt a magyar konzorcium vételi ajánlata a Talgo-ra, miután Tombor Andrásnak sikerült támogatást szereznie a spanyol cég hitelező bankjaitól. A megállapodás alapvetően abból áll, hogy a több mint húsz pénzügyi szervezet, amelyek több mint 300 millió eurós hitelt tartanak fenn, a Talgo gazdát cserélésekor ne mondják fel ezeket a hiteleket. A paktum emellett azt is tartalmazná, hogy a bankok továbbra is anyagilag támogassák a magyar irányítás alatt álló új Talgot.
Jordi Hereu ipari miniszter már jó ideje figyelmeztetett, hogy a Talgo stratégiai vállalatnak számít. Ezért a magyar csoport terve az volt, hogy a bankok támogatásával és a felvásárlási ajánlat visszaigazolásával kikerülje az ügylet „politikai részét”.

Ez az akció most úgy látszik nem járt sikerrel mert bár a formális döntést az elutasításról a spanyol kormány még nem hozta meg, de a politikai döntés valójában már megszületett. 5 millió euró felett a kormánynak beleszólási lehetősége van az ügyletekbe, ha azok stratégiai vállalatot érintenek.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=779699437528156&set=a.612736534224448

Válasz

Kegyelmi botrány után; Navalnij tragikus halála - Önkényes Mérvadó 2024#598
00:00 Kegyelmi botrány után
22:46 Navalnij tragikus halála: Kételyek és vizsgálatok
44:49 A közösségi média platformok szubjektív rendje
1:06:46 A közösségi média platformok szubjektív rendje
Műsorvezetők: Horváth Oszkár, Puzsér Róbert, Szabó Eszter
https://www.youtube.com/watch?v=jPeg14W8SYQ&t=1366s
(Bréking: jót mondanak a Wikipédiáról! Sőt, még ennél is jobbat. Kb. az 53-54. perctől és még az 58. percnél is.)

Előzmény

Válasz

Razzia, mérgezés, magánzárka – Alekszej Navalnij legnagyobb csatái

Alekszej Navalnij meghalt – közölte a Jamal-Nyenyeci terület büntetés-végrehajtási intézete 2024. február 16-án. A negyvenhét éves orosz ellenzéki politikus ott töltötte büntetését. A Kreml-kritikus Navalnij, akit széles körben politikai indíttatásúnak tekintett vádak miatt előbb csalás vádjával kilenc, majd szélsőségesség címén újabb tizenkilenc évre ítéltek, fogva tartása alatt is többször felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ukrajnai invázió ellen. Navalnij több mint egy évtizeden át vezetett korrupcióellenes nyomozásokat, politikai tiltakozásokat, és indult a választásokon. 2021-ben tartóztatták le, amikor önként visszatért Moszkvába, miután Berlinben sikerült megmenti az életét a 2020-as Novicsok-mérgezés után, amely feltehetőleg az orosz titkosszolgálat akciója volt. (videó)
https://www.szabadeuropa.hu/a/alekszej-navalnij/32829396.html

Előzmény

Válasz

Navalnij felesége átveszi férje munkáját, ő folytatja a harcot

Navalnij neje évekig kerülte a nyilvánosságot, ritkán adott interjút. Ehelyett a férje mellett állt, amikor az tömeges tüntetéseket szervezett Oroszországban. Miután Navalnijt megmérgezték és kómába került, akkor kimenekítette az országból.

Sokan Oroszországban és azon kívül is az ellenzék természetes örökösének tekintik Navalnij feleségét. Navalnaja a 27 EU-tagállam külügyminisztereivel találkozik hétfőn Brüsszelben, az EU Külügyek Tanácsán.

Pár napja Navalnaja Putyinnak üzent (videó):
https://rtl.hu/kulfold/2024/02/19/navalnij-julija-navalnaja-orosz-ellenzek

Videóüzenetében mondja:

-- Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját. Szabad Oroszországban akarok élni, szabad Oroszországot akarok építeni

-- „Arra kérlek titeket, hogy álljatok mellém. Hogy ne csak a gyászban és a végtelen fájdalomban osztozzunk. Azt kérem, hogy osztozzatok a dühömben és a haragomban azok iránt, akik meg merték ölni a jövőnket.”
https://twitter.com/yulia_navalnaya/status/1759528536858087508
___

A 444 írta meg, hogy az egyetlen fideszes politikus, aki bármilyen módon nyilatkozott Navalnijról, az Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke volt. Németh nem írt hosszan a halottról, de azért leszögezte: „Navalnij halála korunk botránya”.

Az orosz ellenzéki politikus halálhíre után írásban érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál a magyar kormány hivatalos álláspontjáról, és például arról, hogy képviselteti-e magát a magyar kormány Navalnij-temetésén. A külügy nem válaszolt, Szijjártó Péter miniszter pedig nem tett említést Navalnijról a nyilvánosság előtt.
https://telex.hu/belfold/2024/02/18/alekszej-navalnij-nemeth-zsolt-megemlekezes

Németh Zsolttól egyébként annyira nem meglepő ez a megnyilvánulás. Ő volt az is, aki a Putyin-barát politikát félresöpörve, az orosz-ukrán háború 22. napján kiírta a Facebook-oldalára, hogy „Ruszkik haza!”.
https://telex.hu/zacc/2022/03/18/nemeth-zsolt-fidesz-ruszkik-haza

Előzmény

Válasz

Tompa Andrea: Navalnij börtöne addig tart, amíg a rezsim

Tompa Andrea közzétette egy korábbi esszéjét, melyben Alekszej Navalnij két szereplését elemezte, fókuszában a színjáték, a gonosz leleplezése és Navalnij üzenete állt.

Az orosz ellenzéki politikus halálhírét február 16-án közölték az orosz hatóságok. Portrénkban arról írtunk, hogy Navalnij az utolsó lélegzetéig kitartott az elvei mellett,
https://konyvesmagazin.hu/nagy/alekszej_navalnij_portre_putyin_oroszorszag.html
gyűjtésünkben pedig Vlagyimir Putyin rezsimjének megértéséhez ajánlottunk könyveket.
https://konyvesmagazin.hu/nagy/navalnij_putyin_oroszorszag_konyvajanlo.html

Tompa Andrea „A jó, a rossz és a színjáték – Gondolatok két Alekszej Navalnijról készült film kapcsán” című, rendkívül érdekes esszéjét a Literának írta, de az orosz ellenzéki politikus halálának hírére Facebook-oldalán is publikálta a teljes szöveget.

Az egyik az a Youtube-videó, amelyben Navalnij álnéven felhívta az ellene elkövetett novicsok-mérgezés egyik résztvevőjét, egy vegyészt.
https://www.youtube.com/watch?v=ibqiet6Bg38

Erre azután került sor, hogy 2020 decemberében az Insider, a Bellingcat, a CNN és a Spiegel közös oknyomozása kiderítette, hogy valóban az FSZB, vagyis az orosz titkosszolgálat ügynökei követték el a támadást, és néhány személyt is azonosítottak közülük. „Csak a színjáték tudja a felszínre csalni a gonoszt, amely rejtőzködni akar. (...)

-- Az emberi létezés óta használt eszközt veti be, a megjátszást, a színlelést, az átváltozás nagy művészetét”

– írja Tompa.

Navalnij magát az FSZB emberének kiadva beszél Artem nevű merénylőjével. Makszimként mutatkozik be, és különféle verbális és nonverbális trükkökkel, az ügynökség szókincsét használva egyrészt bizalmat kelt a férfiban, másrészt érezteti vele, hogy fölötte áll rangban. „És készségesen áll »Makszim« rendelkezésére a rezsim szürke, eufemisztikus nyelve, amelyen nem lehet kimondani az ölni, gyilkolni, mérgezni szavakat. A valódi szavak sosem mondhatóak ki. A hivatal nyelvén művelet, szituáció, helyzet, körülmények, hibák, problémák, részletek és feladatok vannak. Ölni – ez mindig kimondhatatlan. Lásd: katonai hadművelet Ukrajna megtámadása, végső megoldás a holokauszt” – mutat rá Tompa Andrea.

Tompa szerint Navalnij ebben a 49 percben színészeket megszégyenítő módon maradt benne a szerepben, „sztanyiszlavszkiji beleéléssel”, amellyel éles kontrasztban áll a mellette némán ülő két oknyomozó viselkedése, hiszen ők nem játszanak, arcukat a kezükbe temetik.

-- „A telefonbeszélgetésről készült videófelvétel csúcspontja a kimondás, amikor »Makszim« eléri, hogy a gyilkos valljon;

ebben a pillanatban a civil színész pedig triumfál: valójában két külön csatornán játszik, igazi idegrendszeri mutatvány szétválasztani csatornáit, a szavakat és a gesztust meg a mimikát, őrült kontrollról szól, vasfegyelemről, az előadóművészek sokat tréningezett tudása ez, hogy két különböző csatornán működjenek, ez már az elidegenítés” – írja Tompa, aki szerint Navalnij „a gonoszt a felszínre csalogatta, felmutatja a világnak.”

A másik Tompa által elemzett mű Daniel Roher Navalnij című dokumentumfilmje, amelyet a mérgezést követő időszakban forgattak.
https://konyvesmagazin.hu/friss/navalnij_cnn_dokumentumfilm.html

Az író-kritikus szerint Navalnij itt már nemcsak érezteti, hanem ki is mondja, hogy az egész ügy nem személyesen róla szól, hanem a „ti”-ről. „Nem ő egymaga mint legjelentősebb ellenzéki szereplő van a célkeresztben, hanem mindenki más, aki ellenzékben van – gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással is. (...) Egy absztrakt gesztusként értelmezhető inkább, nem (egészen) emberi, nem halandói léptékű, inkább héroszi.

-- Navalnij úgy cselekszik, mint aki bizonyítani kívánja visszatérésével: a gonosz igenis elmegy a falig,

lássátok a szemeitekkel, győződjetek meg róla. Nem azt mondja, hogy kövessetek engem, hanem hogy ismerjétek fel a világot, amelyben éltek” – írja. Az ezután következő három, oroszok számára megfogalmazott üzenet is ezt erősíti.
https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_alekszej_navalnij_halal_putyin_oroszorszag.html
___

Tompa Andrea - Meghalt Alekszej Navalnij
Ezt az esszét pár hónapja írtam. "Alekszej Navalnij 2050-ben szabadulhat legkorábban, hetvenhét évesen. Hogy fizikailag vagy mentálisan mikor roppan össze, mit tesz a rendszer azért, hogy tovább roppantsa gerincét, elméjét, sejtjeit, lelkét, kiszámíthatatlan. Vagy éppen kiszámítható.
Vagy addig összeomlik a rezsim.
Vagy-vagy. Nincs köztes. Vagy a gonosz, vagy a jó. Börtöne addig tart, amíg a rezsim. Ezzel kell együtt élni. Együtt élnünk. Szemtől szemben az abszurddal, ahogy Camus mondja. "
Most a teljes szöveget publikálom a Litera.hu engedélyével (ott jelent meg, egy zárt közönség számára).
A jó, a rossz és a színjáték
Gondolatok két Alekszej Navalnijról készült film kapcsán
A színjáték és a történelem összefonódását, és ennek véres tétjét egyetlen jelenetből ki lehet olvasni: a gonosz, az a banális, a végtelenül álmos és bizonytalan emberi hang a telefonvonal végén, az a hétköznapi alak, akiben semmi feltűnő nincs és nem lesz sohasem, mert nem a cipőjéről vagy az arckifejezéséről ismered fel, mert soha nem fogod észrevenni, beleszól a telefonba, és beszédre kényszerül. Mert a színház – a másik, a játékos kis ördög – napfényre csalogatja, és rámutat ujjával, íme, itt vagy, megragadtalak, itt vagy láthatóan a világ szeme előtt, te, aki láthatatlan akarsz maradni, rejtőzködni, letagadni magad, hogy gonosz munkádat véghez vidd. Csak a színjáték tudja a felszínre csalni a gonoszt, amely rejtőzködni akar.
Nézd a gonoszt, nézzétek a gyilkosom, mutat rá Alekszej Anatoljevics Navalnij, 2020. december 14-én. A jelenet harminc millió megtekintésnél jár.
Cserébe majd a gonosz hamarosan őrá mutat, és eltünteti, elnémítja, láthatatlanná teszi a szigorúan (sztrogovo rezsima) őrzött börtönben. Két és fél évtized láthatatlansága és elnémítása következik, kilencezer nap börtön.
Navalnij felhívta a gyilkosát, és vallomásra kényszerítette.
Az emberi létezés óta használt eszközt veti be, a megjátszást, a színlelést, az átváltozás nagy művészetét. Ő egy ősi histrio, egy igazi színjátékos őrületes, veszélyes tudásával bír. Biztosítás nélkül mutatja be szédületes szaltóit a magasban, átsétál a kifeszített kötélen, és nem zuhan le.
Telefonon felhívja gyilkosát, de nincs egyedül. Jobbról-balról egy-egy ember ül mellette, egy hajnali órán történik mindez, a tiszta időben, micsoda mérlegelések és megfontolások tárgya lehetett az óra, hogy mikor is legyen, amikor sorra megcsörrennek a gyilkosok mobiltelefonjai (nevük is van, de még mennyire, hogy van nevük, hiszen éppen hogy ez a lényeg), talán otthonukban vagy szeretőjük lakásán éri majd őket a hívás. Reggel 6:30 van Moszkvában, a telefonáló 4:30-kor indítja a hívást valahonnan Németországból. A hajnal tiszta idő, hiszen a hirtelen ébredés után kevesebb a hazugság és gyanakvás, még kitart az ágy melege, a maradék gyermeki lét vágya az őszinteségre. A telefonáló többekkel megpróbálkozik, egyszer célba jut.
Már a telefonszám is, melyet a mobil kiír, megjátszott: az „ügynökséghez” tartozó, bizalomkeltő, ismerősnek tűnő számról indul a hívás. Halló, szól majd bele a gyilkos, halló, Artem.
Aki a telefonáló mellett ül, a mesebeli két segítő, mert a hős sosincs egyedül, a hős nem maradhat egyedül, hogy volna képes úgy hőssé válni, a rátapadt magányban, hogy lehetne „ügye” a hősnek, ha egyedül van, a jó nem lehet egyedül, kell hogy legyenek segítői, a róka, a kályha, egy furulya a mesében. Aki egyedül van, az csak magát tudja képviseli, saját ügyét, saját karrierjét. De Navalnij háta mögött millióknak kell lenni, milliárd embereknek, akik mégiscsak a jóra, az igazra, szabadságra vágynak. A két segítő: egyikük a nyomozó, az adatbúvár, aki feltárja a feltárhatatlan nyomokat (a Bellingcat munkatársa), bolgár származású férfi, akivel oroszul tudnak beszélgetni, szlávok, megértik egymást. Másikuk a mosolytalan nő, aki mellette áll, hogy közvetítse Navalnijt a világ felé, oknyomozó újságíró, Putyin palotájának leleplezéséről készült nagy hatású film egyik alkotója. Nevük is van: Hriszto Grozev és Marija Pevcsih.
Navalnij beszélni kezd, a gonosz erő képviseletében Makszimként mutatkozik be az ügynökség részéről, a gonosz segítője ő, állítja magáról, és csak tíz percet kér a beszélgetőtársától. De azt nagyon (ocseny szilno).
A szavak performatív ereje, a hanghordozás, az intonáció, a lüktetés, a beszéd sebessége – megannyi eszköz, amellyel elhiteti: én vagyok az erő, a te felettesedtől jön az utasítás, hódolj be most nekem, nyilatkozz, szóra bírlak, muszáj beszélned. „Makszim” bejelenti, hogy csak a munkáját végzi, így aztán nem lehet túlságosan izgatott, hisz ő is csak egy a banális gonoszok közül, a banalitás nem izgul túlzottan, végzi a munkáját rendesen, nagyobb erők mozgatják, izguljanak csak ők. De azért erőt fejt ki, a másikat maga alá kell gyűrnie. Szóra kell bírnia a gonoszt.
És készségesen áll „Makszim” rendelkezésére a rezsim szürke, eufemisztikus nyelve, amelyen nem lehet kimondani az ölni, gyilkolni, mérgezni szavakat. A valódi szavak sosem mondhatóak ki. A hivatal nyelvén művelet, szituáció, helyzet, körülmények, hibák, problémák, részletek és feladatok vannak. Ölni – ez mindig kimondhatatlan. Lásd: katonai hadművelet Ukrajna megtámadása, végső megoldás a holokauszt.
Negyvenkilenc percig tart a hívás. Ennyi lett végül a tíz percből. „Makszim” a beszélgetőtársát gyomrozza. Egy őrült, világfordító drámai párbeszéd, hangban, hiszen a telefonálók egymást nem látják.
Navalnij a gyilkosával Én és Te viszonyba kerül, azzal az emberrel, akinek neve is van, az azóta nyomtalanul eltűnt Konsztantyin Kudrjavcev, vegyész, az „ügynökség” alkalmazottja, halálos mérgek, porok, vegyi anyagok tudója.
Én és Te, ahogy Martin Buber javasolja, az egyetlen lehetséges viszony, amelyben a Másik szóra bírható és megismerhető. „Az Én–Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember.” Navalnij egész lényével, minden erejével és energiájával van jelen ebben a negyvenkilenc percben. „Makszim”, a telefonáló, aki feletteseitől azt az utasítást kapja, hogy kiderítse, miért, hol, hogyan csúszott el, hiúsult meg a „küldetés”. „Makszim” minden tudásával és energiájával fordul Konsztantyin felé. A beszélgetés tárgya: a meghiúsult művelet, melynek tárgya: Navalnij.
A Maximot alakító színész negyvenkilenc percen át egy pillanatig sem esik ki szerepéből: sztanyiszlavszkiji beleéléssel dolgozik, nem idegeníti el magától brechti eltartással, Brechtnek egyébként is kisebb a hagyománya az orosz színházban.
„Makszim” mindent tud a különleges műveletről, amikor a tárgy (Navalnij) ellen Tomszk városában merényletet hajtottak végre 2020. augusztus 20-án, mely tárgy repülőre ült, rosszul lett, és ezért a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszk városában, ahol kórházba került, majd onnan Németországba szállították. „Makszim” segítője, az elképesztő adatbúvár Bellingcat nevű szervezet munkatársa mindent a rendelkezésére bocsát, ismeri az „ügynökség” főszereplőit és szerepköreit, működését, kinyomozza mindenki útvonalait, mozgását, pontosan tud hivatkozni a szervezetre.
És „Makszim” ismeri a műveletet – első kézből. Tudja, milyen volt az alsónadrág, amit viselt, amelyre a vegyi fegyvert kenték, hintették, szórták. Hiszen a tárgy egyben alany is – ez a színjáték lényege.
„Makszim” felszólítja beszélgetőtársát: figyelj rám, mondd el pontosan, ezt a feladatot kaptam, nálad vannak az információk. Mindössze egy bekezdésre van szükségem tőled, állítja az elején. Kisebbíti a feladatot és rövidíti az időt: egy bekezdés, tíz perc. Semmit nem nevez meg, morzsolja az ügynökség bikkfanyelvét. A „tomszki művelet milyen okból hiúsult meg ön szerint?” És megerősíti bizonytalanságában a beszélgetőtársát, megérti őt, hogy persze, ezt ő nem tudhatja, de a véleményét kéri. „Nos, leszálltak [a géppel], és a helyzet úgy alakult, hogy... Nem a mi javunkra, azt hiszem. Ha egy kicsit tovább tartott volna, szerintem másképp alakulhatott volna a helyzet”, mondja ki végül ez elkövető. Vagyis ha nem száll le a gép, nem szakítja meg az útját, és a repülőút a terv szerinti három órán át tart, az ügynökség kitüntetett figyelmét övező utassal kapcsolatos küldetés sikeres lett volna. Talán a pilóta nem volt beavatva? Vagy az utaskísérő személyzet?, kérdezhetnénk.
„Maxim” már bizonyára érti, minden világos, de folyamatosan visszakérdez: kimondásra kényszerít. Közben azt játssza, hogy ír, jegyzetel, azért hallgat időnként a telefonba, mondja, mert jelentést kell írni. A visszakérdezés: megerősítés, még további bizonyíték számára, hogy a kimondott szó nem véletlen elszólás, így további finomítást, részletezést, pontosítást kaphat. És mint egy jó hivatalok, „Maxim” újra és újra összefoglalja a hallottakat és megerősítést kér.
„Makszim” időnként a beszélgetőtárs szavába vág, máskor hagyja, hogy a férfi nyögdécseljen, keresgélje a szavakat, vagy épp szavakat ad gyilkosa szájába. Mások szavába vágni hatalmi gesztus, erőfitogtatás, irányítás. „Makszim” a hívás elején fenyegetőzik, hogy világos legyen, kinél van a hatalom, ki a nagyobb erő. Ő a jó hivatalnok, sorszámozza az okokat, amelyek miatt meghiúsult a küldetés. Egyes ok: korai leszállás, kettes ok: túl gyors orvosi beavatkozás, mentés. Satöbbi.
A Maximot alakító performance-művész lágyan is beszél, olykor nevetgél, elgondolkodik, megfontoltan hallgat, amikor kérdés hangzik el. És megnevezi, vagyis nevet ad a dolgoknak. És megfontoltan keresi a nevet.
Hiszen nevet kell adni a gonosznak.
De ő az, aki majd a beszélgetés során merészen kimondja a meghalni szót: „A hotelben vagy a repülőn kellett volna meghalnia?”, kérdi „Makszim”, a tárgy pedig ő maga. A hotelben vagy repülőn kellett volna meghalnom. „Makszim” úgy beszél Navalnijról, mint egy távol lévő tárgyról. Én–Ő viszony ez Buber szerint, tárgy a tárgyak között, egy a sok közül, most épp Navalnij a neve, de ezrek ülnek politikai fogolyként börtönben.
Az Én–Ő teszi lehetővé mindig, hogy a távollévőt ne kelljen átélni, megérteni, a szemébe nézni, emberként tekinteni rá. Így lehet feladatként tekinteni rá, olyan valakiként, akit el lehet pusztítani.
A telefonbeszélgetésről készült videófelvétel csúcspontja a kimondás, amikor „Makszim” eléri, hogy a gyilkos valljon; ebben a pillanatban a civil színész pedig triumfál: valójában két külön csatornán játszik, igazi idegrendszeri mutatvány szétválasztani csatornáit, a szavakat és a gesztust meg a mimikát, őrült kontrollról szól, vasfegyelemről, az előadóművészek sokat tréningezett tudása ez, hogy két különböző csatornán működjenek, ez már az elidegenítés. Welcome to Brecht. Győztünk, rázza az öklét Navalnij a képfelvételeken (14.42 perc), miközben „Makszim” továbbra is szerepben marad a telefonban.
A segítők arca a felvételen drámai (19. perc): ők nem játszanak, ők azok, akik átélik a tragédiát egész lényükkel, felismerik, hogy kevésen múlt, hogy Navalnij mégsem halt bele a mérgezésbe. Arcukat eltakarják – az ősi gesztus, amely nemcsak megvédi az arcot, de távol tartja attól, amit lát: szemtől szembe állnak a banális gonosszal.
Amikor „Maxim” nyeglén azt kérdezi, a gyilkos milyennek találja őt, vagyis Navalnijt, azt a választ kapja: óvatos, nincsenek fölösleges mozdulatai. A gyilkos jó emberismerő tehát. Mintha csak egy megfontolt emberről, egy jó színészről beszélne – mindent tud, mindent ellenőrzése alatt tart.
„Maxim” győztesen teszi a le a telefont. A gonoszt a felszínre csalogatta, felmutatja a világnak.
De nem azt mondja: „engem” akartak megölni. Az „én” nem én. Nem egy személyes én, egy féltett kincs, egy elveszni látszó férj és apa vagy férfi. Valami más.
Nem engem ölnek, hanem titeket.
„Ti” vagytok, nem én. Ez rólatok szól. De ezt még nem itt, nem ekkor mondja ki.
*
Moszkva felett az ég azonban hamarosan beborul. Navalnij győztesen tér haza, miután lebuktatta gyilkosát, és felépült a vegyi fegyver okozta mérgezésből. Negyven percen múlt, hogy túlélte.
Navalnij úgy dönt, hazatér Oroszországba.
Mindezt már a Navalnij (Navalny) című dokumentumfilmből ismerhetjük meg, melyet a mérgezésből való gyógyulás és az Oroszországba való visszatérés között forgattak le.
Megint egy kényszerleszállás következik, egy újabb, Oroszország a kényszerleszállások helye számára, de ezúttal nincs rosszul egy utas sem. A földi követőivárják, akik számára ő a reménysugár Oroszországban – kéretlen, hatalmas tömeg érkezik egy moszkvai repülőtérre, hogy üdvözölje a győztest, aki legyőzte a halált, legyőzte a gyilkosát, le fogja győzni a gonoszt is, reméli annyi ember, aki miatta sietett oda. Az „ügynökség” azonban úgy dönt, a gép nem szállhat le ott és akkor, meg kell akadályozni a tömegtüntetést, hanem egy másik repülőtéren landolhat, ahol kevesebben várják.
Moszkva felett az ég tele van már ezzel a mérgezett levegővel, a gonosz levegőjével. Egy pillanatra látni, ahogy Navalnij és szeretett házastársa, Júlia megszorítják egymás kezét, összekapaszkodnak, most utoljára szabadon. Innen az út egyenesen a börtönbe vezet. Huszonöt év börtönbüntetést kap, szigorúan őrzött börtönben.
Miért ment vissza, miután politikai gyilkossági kísérlet áldozata lett, felgyógyult Németországban, családjával együtt tölthetett időt? Egy államilag elrendelt gyilkossági kísérlet után miért tér vissza a hazájába? Pontosan lehet tudni, mi vár rá, börtönévek vagy újabb gyilkossági kísérletek, a kettő egy.
Azért megy vissza, állítja, mert nem róla szól. Nem ő egymaga mint legjelentősebb ellenzéki szereplő van a célkeresztben, hanem mindenki más, aki ellenzékben van – gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással is. Erre fog majd figyelmeztetni.
Talán a szentség – ide lehet rángatni vagy könyörögni e szót – nem azt mutatja fel, amit másnak, mindenki másnak tennie kell, követve a szentséget. A szentség inkább azt példázza, vagy jó esetben valósítja meg, amit meg lehet tenni, a határokat átlépve és teljesen kifeszítve, el egészen az összeomlásig. Egy absztrakt gesztusként értelmezhető inkább, nem (egészen) emberi, nem halandói léptékű, inkább héroszi. Navalnij úgy cselekszik, mint aki bizonyítani kívánja visszatérésével: a gonosz igenis elmegy a falig, lássátok a szemeitekkel, győződjetek meg róla. Nem azt mondja, hogy kövessetek engem, hanem hogy ismerjétek fel a világot, amelyben éltek. Ha Navalnij ott marad, ahonnan kényelmesen politizálhat mint disszidens ellenzéki, a drámai felmutatás elmarad. Ez azonban már, a színház nyelvénél maradva, nem Sztanyiszlavszkij, hanem Artaud és a kegyetlenség színháza – önmaga színrevitelének óriási kockázata, a kegyetlenség színháza.
Mielőtt újabb ítéletet hirdetnének fölötte, a filmben Navalnij megfogalmaz egy három pontból álló üzenetet. Minden állítása arról szól, hogy nem én – nem én vagyok a fontos, a politikus, a személy, hanem ti.
Először: azt kéri, hogy az ítéletet, melyről sejteni véli, hogy súlyos lesz, vagyis „sztálini mértékű”, ne nevezzék sztálini ítéletnek. Mintha azt mondaná: minden, ami a múlttal való összehasonlításban elolvad, azt kockáztatja, hogy nem ismered fel benne és általa a jelent.
Másodszor: hogy az ítélet nem róla, nem a személyéről szól. „A célja, hogy megfélemlítsen. Nem engem, hanem titeket.”
Harmadszor: ne mondd azt, hogy nem tehetsz semmit. Mindig tudsz cselekedni.
A Navalnij film végén azt kérdezik tőle, mit üzen arra az esetre, ha megölik. Azt kérik tőle, oroszul fogalmazza meg az üzenetét. „Ha már megengedték, hogy engem megöljenek, akkor azt jelenti, hogy nagyon erősek vagyunk. Nagyon erősek vagyunk, használjuk ezt az erőt. Ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedjen, elég pusztán a jóknak passzívnak maradniuk. Nem lehetünk cselekvésképtelenek.” Ez a jók mulasztása tehát. A cselekvés, a szavak, a tettek mulasztása.
Alekszej Navalnij 2050-ben szabadulhat legkorábban, hetvenhét évesen. Hogy fizikailag vagy mentálisan mikor roppan össze, mit tesz a rendszer azért, hogy tovább roppantsa gerincét, elméjét, sejtjeit, lelkét, kiszámíthatatlan. Vagy éppen kiszámítható.
Vagy addig összeomlik a rezsim.
Vagy-vagy. Nincs köztes. Vagy a gonosz, vagy a jó. Börtöne addig tart, amíg a rezsim. Ezzel kell együtt élni. Együtt élnünk. Szemtől szemben az abszurddal, ahogy Camus mondja.
(Fotó a Forbes oldaláról, a Navalnij dokumentumfilmből)
https://www.facebook.com/tompa.andrea.writer/posts/pfbid02dDdtL7jRYqb3sAgd766j6S9oTuBirZ6DjtYZXo9x194itdVntUuZzkLLe7Jcr6njl

Előzmény

Válasz