A magyar nemzet, mint történelmi közösség úgy gondol a múltjára, hogy az a legszorosabb kapcsolatban van a jelennel és a jövővel. Úgy érezzük, hogy a jelen lehetőségeit meghatározzák a múltban lezajlott események, és kevésbé vagyunk annak tudatában, hogy az, ahogyan mi a jelenünkkel foglalkozunk, meg fogja határozni a jövőt, amiben majd élünk.

Régi nagyjainkra gondolva mindig megkisérelhetjük beleélni magunkat az ő korszakukba, az akkori életmódba.

Egy valaha Széchenyi István könyvtárszobájában álló serleg hosszú utazása ért véget, amikor Hegykő, Isztambul, Párizs, Willebadessen után hazatért a Magyar Tudományos Akadémiára.

Az adományozók Wrede-Széchenyi Alexandra és Schönburg Széchenyi Beatrix.

Alexandra bárónő így mesél a műremek kalandos útjáról.

"Édesapánk, Széchenyi Bálint 1947-ben kevéske személyes csomagjában menekítette ki a kelyhet, amikor el kellett hagynunk a nagycenki uradalomhoz tartozó birtokot.

Elhangzott gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából a
Budavári Önkormányzat és a Budavári Lakosok Szövetsége által rendezett emlékülésen, 2010. március 19-én

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

Köszönöm a felkérést ennek az előadásnak a megtartására, nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy itt lehetek, hasonlóan nagy élmény számomra, mint amikor Brassóban, Érsekújvárott, Szabadkán borulhattunk a meghívó magyar közösségekkel egymás keblére.

Kedves emlékezők!

SZÉCHENYI ISTVÁN IDŐSZERŰSÉGE

Megemlékezés születésének 200 éves évfordulójára 1991-ben

Rev. Mustos N. István Sch. P.
Passaic, N.J. USA.

Széchenyi a mi tanítónk is

Amikor a magyar hon hosszú gúzsbekötött tespedésből igyekszik újra hallatni az élők szavát, amikor újra egy reformkor törekvéseivel igyekszik az új Európa földjén ismét elismert nemzetté válni, amikor újra erőrekapott szabad törekvéseit bizalmatlanság, kételyek gátolják a nemzet jobb jövője felé haladásban

- szabad legyen idéznem Széchenyi István szellemét és kegyelettel emlékezni a legnagyobb magyarra.

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében nyílt gazdag eredeti iratokat felvonultató kiállítás elegánsan félreteszi mindezt, és nem egy távoli ikont mutat be, hanem egy érző és tevékeny embert.

Bizonyos értelemben deheroizál: megmutatja, hogy Széchenyi nem volt sem magányos hős, sem kivételesen kemény egyéniség. Ugyanakkor a pályájához kapcsolódó dokumentumok és műtárgyak bőségéből kirajzolódik a valódi nagysága mindannak, amit véghezvitt.

Széchenyi István év kapcsán olvassuk gyakran idézeteit, mondásait

Vegyünk példát erről az igazi nemzeti érzelmű politikusról!

Széchenyi István

magyar politikus, író
1791. szeptember 21. — 1860. április 8.

A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.

Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni - ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.

150 éve húnyt el Széchenyi István, a legnagyobb magyar

Igencsak elgondolkodtató, hogy a kormányzat tervei között (amelyben a magyar történelmi személyiségek jubileumi ünneplését jelölik meg) Széchenyi István neve 2010-ben nem szerepel. A szándék szerint Erkel Ferencről (szül. 1810. november 7.) való megemlékezés évét jelölik meg - írja olvasónk.

Ez nem is lenne gond önmagában, hiszen Himnuszunk, a Bánk bán stb., nagyszerű művek zeneszerzőjét tiszteljük Erkel Ferencben, s nemzeti tudatunk egyik jeles személyisége.