Krasznahorkai László tavaly a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárnak (Österreichische Nationalbibliothek) adományozta írói hagyatékát.

https://szinhaz.online/becsben-orzik-krasznahorkai-laszlo-iroi-hagyatekat/

Miután a szerző irodalmi Nobel-díjban részesült, a könyvtár is gratulált az elismeréshez, a 444 pedig ennek apropóján számolt be az adományozás híréről, ami nem is az első példa arra, hogy egy hazai kortárs író hagyatékát egy külföldi kulturális intézmény vegye át.

A gyűjteményben rengeteg dokumentum, hang- és videóanyagok és fényképek is vannak. A Krasznahorkai László regényeiből készült filmek forgatókönyvei és dokumentáló anyagai mellett regények és elbeszélések kezdeti vázlatait, illetve eddig kiadatlan művek szövegeit is tartalmazza. A 1980-as évek óta összesen 23 ország több mint 700 levelezőpartnerével folytatott terjedelmes levelezései is részét képezik a gyűjteménynek.

A lap felidézi azt is, hogy az első irodalmi Nobel-díjas szerzőnk, Kertész Imre hagyatékát is külföldön őrzik, az övét a Berlini Művészeti Akadémia vette át. A számtalan értékes kézirat, vázlat és levél egy külön Kertész-archívumba került, a 2016-ban elhunyt író szövegeinek szerzői jogairól azonban a Schmidt Mária-féle Kertész Intézet diszponál.

https://jo.444.hu/2025/10/20/kertesz-imre-utan-krasznahorkai-laszlo-is-kulfoldon-helyezte-biztonsagba-irodalmi-hagyatekat

Előzmény

Válasz

A maga műfajában kiemelkedő hablatyolást sikerült előadnia Demeter Szilárdnak, aki a fél magyar kulturális élet mellett a Petőfi Irodalmi Ügynökségért és így a frankfurti könyvvásár magyar programjaiért is felelős.

... egy könyvvásár nem erről szól: „Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra. Hanem azért, mert könyveket írt. Jó és fajsúlyos könyveket. A frankfurti könyvvásáron sem poszterfiúkkal kereskednek, hanem könyvjogokkal. Értem én, hogy marketing, de pont Frankfurt nem a ledfalakról szól. Még csak nem is az írókról. Hanem a könyvekről.” A marketingről való lemondás akkor is ellentmondana mindennek, amit a (könyv)piacról általában gondolunk, ha nem lenne kéznél egy már-már komikusan egyértelmű példa arra, hogy Demeter képes százmilliókat elverni a magyar irodalom marketingjére, kétes eredményekkel.

https://444.hu/2025/10/18/demeter-szilard-a-frankfurti-fiasko-utan-is-a-konyvszakmat-fikazza

... sokan felháborodtak, mert a könyves világ legnagyobb eseményén, a frankfurti könyvvásáron a magyar stand egy A4-es lapon jeleníti meg Krasznahorkai Lászlót.

https://jo.444.hu/2025/10/16/krasznahorkai-frankfurti-konyvvasar-magyar-nemet-pavilon-nobel-dij

Előzmény

Válasz

Krasznahorkai fordítója: Nehéz szerzőként szokták számontartani, ez azonban olyan beskatulyázás, ami elriasztja a potenciális olvasókat | 2025. október 13.

https://telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/10/13/ottilie-mulzet-mufordito-krasznahorkai-laszlo-nobel-dij
___

Az irodalom nem halott, csak átszervezték – Krasznahorkai Nobel-díja pedig új lökést adhat neki | 2025. október 13.

Az 1997-ben regisztrált 24,4 milliárd forintos bevételhez képest 2008-ig évről évre nőtt az éves könyvforgalom. Vagyis Magyarországon egészen a gazdasági válságig könyves konjunktúra volt.

A 2008-as válság azonban komoly törést hozott. A 2008-as összforgalmat 2023-ig nem tudta meghaladni a hazai könyvpiac (a számok annyiban torzítanak, hogy 2012 óta a tankönyvek forgalmát az éves összesítésekbe nem veszik bele). 2010 után hosszú éveken át a szépirodalom volt a magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata, és 2017-ben törtek az élre a gyermek- és ifjúsági kötetek. „Jelenleg nagyjából az éves forgalom egyharmad-egyharmad részét teszi ki ez a két szegmens” – tudtuk meg Gál Katalintól, az MKKE elnökétől, aki arról is tájékoztatott, hogy az általuk ismert becslések alapján 2024-ben növekedett a hazai könyvpiac.

-- „Erős túlélési vágy jellemző azokra, akik könyveket készítenek idehaza

– mondta Gál Katalin: szerinte a nyers számok mellett a tendenciákat is érdemes szem előtt tartani. – Szóval igaz ugyan, hogy 2023-hoz képest a következő év 8-9 százalékos nominális árbevétel-emelkedést hozott, vagyis több pénzt költöttünk könyvekre tavaly, mint tavalyelőtt, azonban ne feledjük, hogy mindez 10 százalékkal kevesebb eladott példányból állt össze.”

A legfontosabb trend Gál Katalin szerint a példányszámok csökkenése mellett a könyvpiac koncentrációja. Jól mutatja ezt, hogy évről évre kevesebb kiadó realizálja az összforgalom legnagyobb hányadát. Gál Katalin azt is elmondta, hogy a fő profilú könyvkiadók száma az utóbbi években csökkent. Az MKKE-nek azonban egyre több olyan szervezet lesz a tagja, amelyek egyéb tevékenységeik mellett könyveket is készítenek (elsősorban múzeumokat, egyetemeket, kutatóintézeteket sorolhatunk ide). Az olvasók helyzete azonban nem lett egyszerűbb, hiszen, amint Gál Katalin fogalmazott,

-- „a könyv a 2008-as nagy válság utáni években sem számított annyira iszonyatosan drágának, mint amilyen most kénytelen lenni”.

https://telex.hu/karakter/nagyito/2025/10/13/az-irodalom-es-konyvpiac-15-eve
___

Harc az előítéletek ellen – így elemezte a Fradi és a Soroksár kapusa Az ellenállás melankóliáját és Krasznahorkai Nobel-díját | 2025. október 13.

https://444.hu/2025/10/13/harc-az-eloiteletek-ellen-igy-elemezte-a-fradi-es-a-soroksar-kapusa-az-ellenallas-melankoliajat-es-krasznahorkai-nobel-dijat

Előzmény

Válasz

Ehhez a díjhoz 40-50 évet megállás nélkül írni kellett, és nem hibázni - élő műsor a Nobel-díjról
Telex․hu | 2025. 10. 10.

Péntek reggel élőben elemeztük Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának jelentőségét, lehetséges hatásait, valamint a szerző életművének fontosabb állomásait, ehhez Ott Anna, Valuska László, valamint Dávid Anna és Szegő János a Magvető Kiadótól volt a segítségünkre a Telex stúdiójában.

5:00 Ránk szakadt a boldogság
11:03 Milyen Krasznahorkai Lászlót szerkeszteni?
14:25 Morcsányi Géza öröksége
17:42 Indulnak az újranyomások
25:05 Krasznahorkai elzárkózása
27:17 Hogy működik a címadás, borítótervezés?
30:01 Pályatársak, barátságok, hatások: Allen Ginsberg, Thomas Pynchon, Oravecz Imre, Spiró György, Mészöly Miklós, Kertész Imre
34:01 Mivel kezdjük Krasznahorkait?
37:53 Novemberben érkezik az új könyv
42:10 Sokáig azt éreztem, hogy Krasznahorkaihoz kevés vagyok, de hatalmas élmény volt
46:42 Ehhez a díjhoz 40-50 évet megállás nélkül írni kellett, és nem hibázni
53:01 A Nobel-díj a svéd akadémia nagyon titkos projektje, de hogy lehet ezután alkotni?
1:00:08 Nádas Péter, mint többször előkerülő esélyes
1:03:08 Krasznahorkai megteremt egy világot a nyelvünkön
1:06:20 Nem szabad tartani a hosszú mondatoktól
1:11:12 Ne higyjük el azt, hogy kevesek vagyunk egy szöveghez
1:13:27 Személyes kedvencek

https://www.youtube.com/watch?v=IEAe8XF-AXc&t=300s

Előzmény

Válasz

2016-ban az (akkor amúgy éppen nem kormánypárti) Magyar Nemzet készített interjút Krasznahorkai Lászlóval, és az első kérdés-válasz rögtön ez volt:

„Évek óta Nádas Péter mellett önt emlegetik a Nobel-esélyes magyar írók között. Idén mégis Bob Dylan kapta az elismerést. Mennyiben változtatná meg privát és alkotói életét az elismerés? És mit szólt Dylan díjazásához?

A bizottság nagy bátorságára vall, hogy merték egy zenésznek adni ebben az évben a díjat. Persze Bob Dylannek mindenféle díj jogos: ő tényleg korszakalkotó művész. Remélem, a Nobel-díj után sorban kapja majd a hasonlókat az Órások Világszövetségétől kezdve a Meteorológusok Nagytanácsának ragyogó érmeiig – csak bírja el őket az a gyönge test. S hogy mit jelentene egy olyan díj, amelyből a maga nemében csak egyetlenegy van? Már az büszkeséggel tölt el, hogy azon a tízes, húszas, ki-tudja-hanyas listán fogadtak rám, amelyen egy Bob Dylan is szerepelt! Ahol egy Thomas Pynchon! Egy Ko Un! Azt hiszem, tényleg itt a végítélet, hogy ez megtörténhetett. Csak az hoz kissé zavarba, hogy mellettem még lehetett fogadni lovakra, futballra, sőt, ruletteredményekre is...”

Aztán egy későbbi kérdésre azt válaszolja: „Mondhatnám, hogy az International Man Booker-díj megváltoztatta az életemet. De nem változtatta meg. Örültem neki, és örültünk sokan, aztán folyt minden tovább a régi kerékvágásban. Kertész Nobel-díja ugyan mit változtatott meg? Jobban szerették? Többen olvasták? Megváltozott a megítélése a magyar irodalmi közvéleményben? Nem változott meg. Egy dolog változott meg: hogy neki még jobban fájt, hogy nem tudják itthon befogadni, ami ő. Ha Kertész megkapta, akkor ez a Nobel-díj nem is ér olyan sokat, mondták, s gondolták. Uramisten.”

Általánosságban az elismerésekről 2017-ben azt mondta a Literának: „A díjak jólesnek, vagy védenek, vagy adnak egy újabb esélyt a próbálkozásra, hogy olyan produkciókkal álljunk elő, amelyek méltók az olvasók figyelmére. Szeretik az aszteroidákat? Na, egy díj, az pont olyan. Mi vagyunk a Föld, és mintha egy aszteroida kurva messze elmenne tőlünk, és csak mi látnánk. Jólesik nézni, hú, az anyját, de gyönyörű, mondjuk, na, de hát még csak nem is érinti a Földet. Értik?”

https://jo.444.hu/2025/10/09/mit-mondott-krasznahorkai-a-nobel-dijrol-korabban

Aki most kezdene el ismerkedni az író világával, annak ezt a podcastünket tudjuk ajánlani.

https://omny.fm/shows/borizuhang/hogyan-rdemes-krasznahorkait-olvasni

Vendégünk Krasznahorkai László köteteinek állandó szerkesztője, Szegő János, akivel a Sátántangótól indulva az új regényig tekintjük át az életművet, közben többek között a Krasznahorkai-univerzum állandó szereplőiről, a nemzetközi siker titkáról, kardigános bölcsészekről és Tarr Béláról is beszélgetve.

https://444.hu/2024/01/04/hogyan-erdemes-krasznahorkait-olvasni

Előzmény

Válasz

A magyar regényíró, Krasznahorkai László elnyerte a 2025-ös Nobel-díjat irodalom kategóriában!

A Svéd Akadémia „meggyőző és látnok műveit” emeli ki, amelyek „apokaliptikus terror közepette megerősítik a művészet erejét”.

1954-ben Gyulán született Krasznahorkai a Satantango (1985) című művel debütált, amely egy összeomlóban lévő közösség látnok portréja – később Tarr Béla legendás, hét és fél órás filmjévé vált; hosszú kreatív együttműködésük eredményeként született meg a Werckmeister-harmóniák is, amely A melankólia ellen című regényből készült.

A hosszú, kanyargós mondatok és a félelemmel átitatott világosság mestere olyan művekkel formálta a kortárs irodalmat, mint a Háború és háború, a Seiobo odalent és a Wenckheim báró hazatérése – ez utóbbi 2019-ben elnyerte a National Book Award for Translated Literature díjat (fordította Ottilie Mulzet). 2015-ben életművéért elnyerte a Man Booker International Prize díjat.

Krasznahorkai Imre Kertész (2002) után a második magyar irodalmi díjazott – ez mérföldkő a magyar irodalom és az író sötét ragyogású művészetét kedvelő olvasók számára.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1124465759857731

https://fidelio.hu/konyv/krasznahorkai-laszlo-kapta-a-2025-os-irodalmi-nobel-dijat-183931.html

Válasz

A mai napon ünnepli a 78. születésnapját a jelenkor egyik legismertebb és legolvasottabb szerzője, Stephen King. | 2025.9.21.

Stephen King kimeríti az élő legenda fogalmát; kevés kortárs író van, aki olyan jelentős életművel rendelkezik, mint a pszichológiai és természetfeletti horror koronázatlan királya. Termékeny és illusztris tollforgató: 65 regényét és több mint 200 rövid történetét publikálták, amelyek 400 millió példányban keltek el és negyvennél is több nyelvre fordították le őket. Valamennyi könyve azonnal bestseller lett, csupán néhány olyan regénye van, amit évekkel később kaptak fel.

Az amerikai író nevéhez fűződnek a kedvenc borzongató történeteink, úgy mint az Állattemető, A remény rabjai, A ragyogás, az Az, a Carrie, a Borzalmak városa vagy a Christine – hogy csak néhányat említsünk. King stílusa páratlanul egyedülálló: földöntúli, misztikus motívumokkal ötvözi és szimbolizálja a szenvedésről, veszteségről, halálról, szerelmi csalódásról szóló történeteit. A patinás életmű mögött egy különleges fizimiskájú, komplex lelkületű figura rejlik, akinek vitathatatlan zsenialitása és elismertsége ellenére az utóbbi években kissé megkopott a renoméja. De ne szaladjunk ennyire előre, idézzük fel előbb díszes pályafutásának mérföldköveit.

https://refresher.hu/10147-Stephen-King-portre-78-eves-lett-a-kultikus-irogeniusz-akinek-a-remalmainkat-koszonhetjuk

Válasz

A reformkorban is olyan volt a politika, mint ma? | Spiró Györgyöt kérdezzük új regényéről
Partizán | 2025. szept. 3.

A 19. század magyar történelméről mindannyian romanticizált események, idealizált hősök tetteinek soraként tanulunk. Spiró György legújabb regénye, a Padmaly ezzel a képpel szembehelyezkedve alulnézetből, kritikusan mutatja be a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés ellentmondásait, nagyon is esendő nagy embereit.

A ma esti adásban az írót regénye központi karaktereiről, a Táncsics családról, illetve a Padmaly által elmesélt korszakokról kérdezzük, valamint kitérünk napjaink Magyarországának irodalmi és politikai életére is.

https://www.youtube.com/live/aIGNlHlHPVA?si=Ph61LB-_LskebYwo&t=124
___

A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz, aki hosszú élete során szemtanúja lehetett a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. Mindezekről igen sarkos véleménye volt férjének, az újságíró és örök forradalmár Táncsicsnak, aki ezt nem is rejtette véka alá, emiatt hol börtönben ült, hol saját háza alatt volt kénytelen bujkálni évekig egy kivájt üregben. Ennek a rejtekhelynek régi magyar elnevezése a padmaly.

Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges, részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását. Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját.

„Már fiatalon szerettem volna írni a reformkori Pestről, erről a kivételesen izgalmas városról. Vörösmarty életéről színdarabot terveztem. Az a lelkesedés, ami a forradalomhoz vezetett, azok a drámai összetűzések, amelyek a szabadságharc során kirobbantak, a megtorlás elől üregben, padmalyban, pincében, padláson bujkáló vagy emigráló magyarok szenvedései, a kiegyezés ellentmondásai regénybe kívánkoztak. Amikor nemrég felkérést kaptam, hogy Ganz Ábrahámról írjak librettót, belemerültem a korba, és elképedtem, micsoda tébolyult élete volt Táncsics Mihálynak és a családjának. Jókai, aki vitázott vele, de hosszú ideig pénzzel támogatta, ekkora szélsőségeket soha nem talált ki a regényeiben, pedig neki aztán volt fantáziája. Rendkívül ihletett író a valóság, csak meg kell tanulni a nyelvét, a fordulatainak a mélyére kell hatolni, és lehetőleg tömören lefordítani.”

Spiró György

https://moly.hu/konyvek/spiro-gyorgy-padmaly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spir%C3%B3_Gy%C3%B6rgy

Válasz

Vámos Miklós: Senki ne dőljön be ennek a provokatív címnek! | 2025.08.05.

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kemény Zsófi Nyelni című könyvével foglalkozik, és mint írja, a költőként, slammerként és forgatókönyvíróként is ismert alkotót komolyan kell vennünk. Gondolataira az Open Books-nál megjelent kötet szerzője reagál.

„Ez egy igen-igen kemény, kemény világ” – énekelte az URH (szöveg: Müller Péter Iván, később Sziámi). Háromszorosan kemény az a család, amelyben az apa, Kemény István, kiváló költő, s mind a két lánya írástudó. Kemény Lili a Nem című regényszerű vallomással hívta föl magára a figyelmet. Most pedig itt van Kemény Zsófi, a testvére, aki a változatosság kedvéért valódi fikciót publikált: Nyelni (Open Books, 2024). Az első meglepetés, hogy férfi a főszereplő. A második, hogy az aranymetszéspont tájékán akkora fordulat lepi meg az olvasót, amire legszebb álmaiban sem számított. Többet erről aligha mondhatnék anélkül, hogy poéngyilkossá válnék.

Ajánlom, senki ne dőljön be a provokatív címnek, másról van itt szó.

Sajátságos azonban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem bedarálása éppen úgy e regény egyik tárgya, ahogyan a Nemben is az események fő centruma. Zsófi az intézményt – híven fikciós alapállásához – Szexművészeti Egyetemnek titulálja, ahová egy babkonzerven át vezet a titkos út, nem viccelek. De még sincs több testiség ebben a könyvben, mint bármely kortárs regényben. A szerző fő fegyvere a humorérzéke, és a szöveg alapvetően játékossággal teljes. Picit malaszttal is, de mire azt észrevesszük, már a végére értünk.

Milyen különleges, hogy a Kemény családban ennyi a tehetség. Zsófi költőként, slammerként és forgatókönyvíróként már szert tett némi ismertségre. Mostantól igazán komolyan kell vennünk. Amúgy a vezetéknevével ellentétben a szövege telis-tele van lágysággal, szolidaritással, érzelmekkel, ami prózának még sosem ártott. A kötet hátoldalán az író látható, szőkére festett hajjal, modellalkattal, fedetlen hasfallal. Nem ránk néz, hanem talán a jövőbe, bizakodva. Teljes joggal.

A kiadó kartoncsík-könyvjelzőt illesztett a lapok közé. Amelyen kellemes olvasást kíván, fölkiáltójellel. Csatlakozunk hozzájuk.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

https://fidelio.hu/konyv/vamos-miklos-senki-ne-doljon-be-ennek-a-provokativ-cimnek-183401.html

A kötet szerzőjének kommentárja:

Köszönöm szépen Vámos Miklós kedves ajánlóját. Nagy öröm nekem, hogy olvasta és szerette, remélem, ezzel is enyhítettük kicsit azt a vádat, amivel gyakran illetnek: hogy ún. „generációs irodalmat” írnék, vagyis olyat, ami a szűken vett korosztályomon kívül senkihez nem szól. Mert igaz, hogy arról szoktam írni, amit ismerek, és – mint a korosztályom nagy része – én is nyakig-fülig benne élek a mai Budapest nyüzsgő és szikrázó éjszakáiban, de az olvasóimat inkább megmeríteni szeretném bennük, mintsem elrémíteni tőlük. Azt szeretném, ha velem nevetnének a gyarlóságainkon és a világmegváló terveinken, meg az elhasznált, kifacsart, de mégis újra és újra támadó, nagy érzelmeinken. És remélem, az sem fogja idegesíteni őket, hogy a regény nyelve olyan, amilyen. Higgyék el nekem (és Vámos Miklósnak), hogy a szövegben az angol szavak és a nyegle káromkodások mennyisége meg se közelíti a valóságost. Ahogy az abszurd történetelemek száma sem.

Kemény Zsófi: Nyelni

Open Books
Megjelenés: 2024. szeptember 18.

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/nyelni

Válasz

Virág Erdős: gyerekvers
az ALIGALI című gyerekkönyvből, amit holnap 2-től dedikálok a MÓRA kiadó Vigadó téri, 69-es standjánál
www.erdosvirag.hu

https://www.facebook.com/photo?fbid=24226092916976249

Válasz