„Szűkösebb időkben hittel vacsoráznék” – 10 kedvenc idézetünk a nyolcvanéves Spiró Györgytől

1946. április 4-én született Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. A nyolcvanéves szerzőt köszöntve kiválasztottunk tíz megfontolandó idézetet munkásságából.

2.

A színház nem kultúrnövény, ahogy a hatalmasságok vélik, és a kritikusok bánatára esztétikai dogmákkal hiába trágyázzák. A színház gyom, felüti a fejét akárhol, ahol csak emberek tanyáznak.

(A gyom dicsérete)

https://fidelio.hu/konyv/szukosebb-idokben-hittel-vacsoraznek-10-kedvenc-idezetunk-a-nyolcvaneves-spiro-gyorgytol-184922.html

Válasz

ELTE Bölcsészettudományi Kar: Megrendülten tudatjuk, hogy életének 79. évében elhunyt Nádasdy Ádám professor emeritus, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének meghatározó alakja.

Nádasdy Ádám kivételes tehetségű kollégánk volt, aki méltán nyerte el pályatársai és tanítványai szeretetét és tiszteletét. Egyszerre volt tanár, nyelvész, költő, író és műfordító, és bármihez nyúlt, minden területen maradandót alkotott.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának évtizedeken keresztül az egyik legnagyobb hatású tanára volt, akinek híre és sokoldalú tevékenysége messze túlmutatott az egyetem falain. Korunk egyik utolsó polihisztora volt: elsősorban nyelvészetet tanított, de rendkívüli műveltsége és lényeglátása révén a világ bonyolult összefüggéseit is feltárta.

Számtalan verseskötete, prózai műve és műfordítása jelent meg: Dantétől Shakespeare-en át a 20. századi angol irodalomig ívelt fordítói munkássága. Több fontos díjat kapott, írásai a Digitális Irodalmi Akadémiában is olvashatók.

Az egyetemi közéletben is sokat tett: a kilencvenes években az ELTE BTK Kari Tanácsának tagjaként részt vett az oktatási rendszer korszerűsítésében, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője volt, majd az Angol-Amerikai Intézet megalakulása után tanulmányi igazgatóként és éveken át az Angol Nyelvészeti Tanszék vezetőjeként is dolgozott.

Szomorú szívvel búcsúzunk. Nyugodjon békében!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=945290504529120

-- Jó az a világ, ahol ennyire lehet valakit tisztelni

– írta Tompa Andrea búcsúposztjában. „Olyan sokat adott nekem, nekünk, két kezem nem elég, hogy megszámoljam, mi mindent. Nagy hatással volt rám az, ahogyan ő gondolkodott a nyelvről. Hogy a nyelv van, él, létezik, változik, nem fegyelmezni kell. És a mindenkié, aki akarja” – írta.

https://24.hu/kultura/2026/03/30/nadasdy-adam-meghalt-bucsu/

Válasz

A SZÍNÉSZ HALÁLA

Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.

A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.

A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.

Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:

- Ma nehéz napom volt.

https://mek.oszk.hu/06300/06345/06345.htm

:::::

Mától újra együtt vannak.
Örkény István és Radnóti Zsuzsa.
Fotó: Keleti Éva.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10164425140742210

Válasz

„Rejtő Jenő öröksége hungarikum” – Interjú Nyáry Krisztiánnal | 2026. március 12.

Tuskó Hopkins, Fülig Jimmy, Vanek úr, és a szenzációs Gorcsev Iván megalkotója, édes szülője, Rejtő Jenő 121 éve született. Maga építette fel saját legendáját, miközben valóban kalandos, fordulatos, megrázó utat járt be. Hatalmas figura volt, a legnagyobb az összes P. Howard alak közt. Kern András színművész és Nyáry Krisztián irodalomtörténész összeálltak, hogy megidézzék nekünk Rejtő semmihez nem fogható univerzumát, melyhez Berec Péter harmonikaművész ad zenei hátteret a korszak slágereiből. Március 16-án a Szentendrei Tavaszi Fesztivál nyitóelőadása a Piszkos Fred, a felolvasó című zenés irodalmi est. Nyáry Krisztiánnal beszélgettünk.

Miért vettétek elő Rejtőt?

Azért kell Rejtővel foglalkozni, mert az ő irodalmi öröksége 80 évig biztos pont volt, generációk számára ő volt a könnyen fogyasztható magyar irodalom képviselője, aki a ponyvát, a pesti nyelvi humort is úgy meg tudta emelni, hogy az a magas irodalom része lett. De nemrégiben az a visszajelzés jött több magyartanártól, hogy a fiatal generációknak ez már nem feltétlenül működik. Az akkor friss nyelvi világ mára megöregedett. Muszáj csinálni valamit, mert az nem lehet, hogy innentől kezdve nem olvasunk Rejtőt!

Amikor én fiatal voltam Rejtő nem volt a tananyag része, de imádtuk és olvastuk a műveit, egymásnak adtuk a pad alatt, értettük a poénokat. Ha ezt az idő elkoptatta akkor fel kell újítani, kulcsot kell adni ezekhez a szövegekhez. Ha tavaly, születésének 120-dik évfordulóján teszem azt az ország 20 színházában játszottak volna Rejtő bohózatokat, ha lett volna mondjuk egy animációs filmpályázat, ha lett volna elképzelés egy jó, működő játékfilmre máris újra beszédtéma lenne. Ráadásul neki az életével is érdemes foglalkozni az iskolai tananyagban. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Thuróczy Gergely irodalomtörténész kutatónál a legjobb kezekben van a hagyatéka, de az önmagában kevés, ha tudományosan foglalkoznak egy szerzővel.

https://szinhaz.online/rejto-jeno-oroksege-hungarikum-interju-nyary-krisztiannal/

Válasz

APÁNK A MÁSVILÁGRÓL
Eötvös10 Művelődési Ház, Pilinszky János Kamaraterem
1067 Budapest, Eötvös u. 10.
2026. Ápr 18. szombat, 19:30

Mono-színjáték Nagy László életéről a költő és Szécsi Margit versei, írásai alapján Betz István összeállításában és előadásában.


https://www.jegy.hu/program/apank-a-masvilagrol-189884

Válasz

Most már mindegy

Marx, Lenin és Sztálin találkozik a…találkozik a Másvilágon.
– Nahát! Mivé lett ez a világ! – dühöngött Marx. – Maguk nem voltak normálisak! Nem vették észre, hogy mekkora lehetőségek vannak az osztályharcban? Az osztályharc a leg…
– Ugyan már, ugyan már! – Sztálin nagyokat csapkodott a levegőbe. – Hol vannak már azok az idők!?! Maga akkor még szépen elképzelte, hogy a munkások meg a parasztok összeállnak, puszilgatják, ölelgetik egymást és jól eltörlik azt a pár burzsoá bohócot, mi meg gond nélkül átvesszük a hatalmat.
– Na, várjunk egy pillanatra – szólt Lenin. Döbbenet ült ki az arcára és a szívét kezdte masszírozni. – Tehát, miután én meghaltam, akkor nem ez lett a dolgok vége?
– Akkor talán egy kicsit még hittünk benne– válaszolta Sztálin -, de aztán a későbbiektől hallottam dolgokat, amik teljesen összezavartak. Nem lehetett az ilyen egyszerű, hogy osztályharc, meg ilyenek. A történelem nem egy sakktábla.
– Na, kérem, mondjon már valamit – sürgette Marx.
– Jött még egy, szóval, egy még nagyobb háború, ami nekünk tényleg nagyon jól végződött. Európából a keleti rész majdnem mind a miénk lett. A felvonulásokon és a kapitalizmus elleni tüntetéseken meg még évekig a mi hatalmas képeinkkel vonultak föl az emberek.
– Képeinkkel? – kérdezte Lenin.
– Igen. Marx, Engels, te, meg én. Nagy rudakon emelték a magasba az arcunkat és kiabálták, hogy éljen a béke, meg éljen…szóval, hogy éljek én, Sztálin, mert akkor még éltem pár évig.
– És Engelsről mi a csudáér kellett oda kép? – kérdezte Marx.
– Engels nem volt nagyon sokáig, mert a falakon, nagyobb házak homlokzatán sokkal szimmetrikusabbnak tűnt, ha maguk voltak ketten, én meg maguk fölött.
– Fölöttünk? Középen? – Leninnek kimeredtek a szemei.
– Hát miért ne? Én nyertem meg a háborút, nem?
– Kozákokkal? Lovakkal?
– Fenéket! Addigra már jöttek a komolyabb dolgok. Repülők, erős tankok, bombák, ágyúlövedékek. Aztán végül jött az atombomba.
– Micsoda? – kérdezte egyszerre a két szakállas.
– Atombomba.
– Mi, szovjetek?
– Hát, nem egészen, de ennek nincs jelentősége.
– Az nagy találmány volt?
– Igen – hagyta meg Sztálin, – de az igazán nagy találmány mégis az volt, hogy a munkások, meg a parasztok ehettek, ihattak, autót vehettek és agresszív indulataikat levezethették a sportban, a meccseken, ahol mindig győzött valaki, vagy vesztett. Ezeket meg aztán lehetett szeretni, vagy gyűlölni.
– És ez elég volt az osztályoknak? – Marx mindkét tenyerét elképedve fordította felfelé. – És a burzsoá rétegek? Mi lett a gazdagokkal?
– Na, hát hiszen ez az! A gazdagokkal nem lett semmi, mert a jóllakott munkás a kocsijával elvitte a családját kirándulni, meg külföldi nyaralásokra. A gazdagot minek haragítsa magára? Vegye el előle az ételt, meg vegye ki alóla az autót? Hiszen, ha nem volt munka, nem volt lakás, sem kenyér. Autó meg pláne.
– Hogy ez nekem nem jutott eszembe. – Marx nagyon finoman, de ököllel belebokszolt Lenin hasába. – Na? Erre maga sem gondolt, mi?
Marx kárörvendően kacarászott, Lenin arca meg komoly volt, mint akit tényleg megdöbbentett, mekkorát hibázott. Persze nem szólt egy szót sem. Alig észrevehetően bólogatott és arra gondolt, milyen kár, hogy nem kezdheti elölről. De hirtelen feltette a kérdést:
– És ez kinek jutott eszébe?
– Micsoda? – pislogott Sztálin, de aztán rájött, mi a kérdés. – Hát mit számít az?
– Igen. Most már mindegy. – Lenin gondterhelten, de barátságosan belekarolt a másik kettőbe: – Na, menjünk. Kilenc és tíz között hideg zuhany van. Nem szabad késnünk.

2018, Göteborg

https://web.archive.org/web/20180904050043/http://muv.hu/rovatok/irott-muvek/prozai-muvek/novella/most-mar-mindegy/

Válasz

Mikó Istvántól tanulhatunk mesét olvasni a Libri első Meseakadémiáján

A tökéletes meseolvasás rejtelmeibe avatja be Mikó István színművész a nagyszülőket és szülőket a Libri első Meseakadémiáján. A résztvevők nemcsak a megfelelő hangsúlyozást és a karakterek életre keltésének szabályait sajátíthatják el, de a workshopon akár az improvizációs technikákat is gyakorolhatják. A Meseakadémiára november 21-én a Scruton Belváros közösségi terében kerül sor, és a résztvevők a program végén a meseolvasásban való jártasságukat igazoló oklevelet is átvehetnek – vagyis „diplomás meseolvasók” lesznek.

https://papageno.hu/intermezzo/2025/11/miko-istvan-meseakademia/

Válasz

Krasznahorkai László tavaly a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárnak (Österreichische Nationalbibliothek) adományozta írói hagyatékát.

https://szinhaz.online/becsben-orzik-krasznahorkai-laszlo-iroi-hagyatekat/

Miután a szerző irodalmi Nobel-díjban részesült, a könyvtár is gratulált az elismeréshez, a 444 pedig ennek apropóján számolt be az adományozás híréről, ami nem is az első példa arra, hogy egy hazai kortárs író hagyatékát egy külföldi kulturális intézmény vegye át.

A gyűjteményben rengeteg dokumentum, hang- és videóanyagok és fényképek is vannak. A Krasznahorkai László regényeiből készült filmek forgatókönyvei és dokumentáló anyagai mellett regények és elbeszélések kezdeti vázlatait, illetve eddig kiadatlan művek szövegeit is tartalmazza. A 1980-as évek óta összesen 23 ország több mint 700 levelezőpartnerével folytatott terjedelmes levelezései is részét képezik a gyűjteménynek.

A lap felidézi azt is, hogy az első irodalmi Nobel-díjas szerzőnk, Kertész Imre hagyatékát is külföldön őrzik, az övét a Berlini Művészeti Akadémia vette át. A számtalan értékes kézirat, vázlat és levél egy külön Kertész-archívumba került, a 2016-ban elhunyt író szövegeinek szerzői jogairól azonban a Schmidt Mária-féle Kertész Intézet diszponál.

https://jo.444.hu/2025/10/20/kertesz-imre-utan-krasznahorkai-laszlo-is-kulfoldon-helyezte-biztonsagba-irodalmi-hagyatekat

Előzmény

Válasz

A maga műfajában kiemelkedő hablatyolást sikerült előadnia Demeter Szilárdnak, aki a fél magyar kulturális élet mellett a Petőfi Irodalmi Ügynökségért és így a frankfurti könyvvásár magyar programjaiért is felelős.

... egy könyvvásár nem erről szól: „Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra. Hanem azért, mert könyveket írt. Jó és fajsúlyos könyveket. A frankfurti könyvvásáron sem poszterfiúkkal kereskednek, hanem könyvjogokkal. Értem én, hogy marketing, de pont Frankfurt nem a ledfalakról szól. Még csak nem is az írókról. Hanem a könyvekről.” A marketingről való lemondás akkor is ellentmondana mindennek, amit a (könyv)piacról általában gondolunk, ha nem lenne kéznél egy már-már komikusan egyértelmű példa arra, hogy Demeter képes százmilliókat elverni a magyar irodalom marketingjére, kétes eredményekkel.

https://444.hu/2025/10/18/demeter-szilard-a-frankfurti-fiasko-utan-is-a-konyvszakmat-fikazza

... sokan felháborodtak, mert a könyves világ legnagyobb eseményén, a frankfurti könyvvásáron a magyar stand egy A4-es lapon jeleníti meg Krasznahorkai Lászlót.

https://jo.444.hu/2025/10/16/krasznahorkai-frankfurti-konyvvasar-magyar-nemet-pavilon-nobel-dij

Előzmény

Válasz

Krasznahorkai fordítója: Nehéz szerzőként szokták számontartani, ez azonban olyan beskatulyázás, ami elriasztja a potenciális olvasókat | 2025. október 13.

https://telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/10/13/ottilie-mulzet-mufordito-krasznahorkai-laszlo-nobel-dij
___

Az irodalom nem halott, csak átszervezték – Krasznahorkai Nobel-díja pedig új lökést adhat neki | 2025. október 13.

Az 1997-ben regisztrált 24,4 milliárd forintos bevételhez képest 2008-ig évről évre nőtt az éves könyvforgalom. Vagyis Magyarországon egészen a gazdasági válságig könyves konjunktúra volt.

A 2008-as válság azonban komoly törést hozott. A 2008-as összforgalmat 2023-ig nem tudta meghaladni a hazai könyvpiac (a számok annyiban torzítanak, hogy 2012 óta a tankönyvek forgalmát az éves összesítésekbe nem veszik bele). 2010 után hosszú éveken át a szépirodalom volt a magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata, és 2017-ben törtek az élre a gyermek- és ifjúsági kötetek. „Jelenleg nagyjából az éves forgalom egyharmad-egyharmad részét teszi ki ez a két szegmens” – tudtuk meg Gál Katalintól, az MKKE elnökétől, aki arról is tájékoztatott, hogy az általuk ismert becslések alapján 2024-ben növekedett a hazai könyvpiac.

-- „Erős túlélési vágy jellemző azokra, akik könyveket készítenek idehaza

– mondta Gál Katalin: szerinte a nyers számok mellett a tendenciákat is érdemes szem előtt tartani. – Szóval igaz ugyan, hogy 2023-hoz képest a következő év 8-9 százalékos nominális árbevétel-emelkedést hozott, vagyis több pénzt költöttünk könyvekre tavaly, mint tavalyelőtt, azonban ne feledjük, hogy mindez 10 százalékkal kevesebb eladott példányból állt össze.”

A legfontosabb trend Gál Katalin szerint a példányszámok csökkenése mellett a könyvpiac koncentrációja. Jól mutatja ezt, hogy évről évre kevesebb kiadó realizálja az összforgalom legnagyobb hányadát. Gál Katalin azt is elmondta, hogy a fő profilú könyvkiadók száma az utóbbi években csökkent. Az MKKE-nek azonban egyre több olyan szervezet lesz a tagja, amelyek egyéb tevékenységeik mellett könyveket is készítenek (elsősorban múzeumokat, egyetemeket, kutatóintézeteket sorolhatunk ide). Az olvasók helyzete azonban nem lett egyszerűbb, hiszen, amint Gál Katalin fogalmazott,

-- „a könyv a 2008-as nagy válság utáni években sem számított annyira iszonyatosan drágának, mint amilyen most kénytelen lenni”.

https://telex.hu/karakter/nagyito/2025/10/13/az-irodalom-es-konyvpiac-15-eve
___

Harc az előítéletek ellen – így elemezte a Fradi és a Soroksár kapusa Az ellenállás melankóliáját és Krasznahorkai Nobel-díját | 2025. október 13.

https://444.hu/2025/10/13/harc-az-eloiteletek-ellen-igy-elemezte-a-fradi-es-a-soroksar-kapusa-az-ellenallas-melankoliajat-es-krasznahorkai-nobel-dijat

Előzmény

Válasz