Vámos Miklós: Senki ne dőljön be ennek a provokatív címnek! | 2025.08.05.

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kemény Zsófi Nyelni című könyvével foglalkozik, és mint írja, a költőként, slammerként és forgatókönyvíróként is ismert alkotót komolyan kell vennünk. Gondolataira az Open Books-nál megjelent kötet szerzője reagál.

„Ez egy igen-igen kemény, kemény világ” – énekelte az URH (szöveg: Müller Péter Iván, később Sziámi). Háromszorosan kemény az a család, amelyben az apa, Kemény István, kiváló költő, s mind a két lánya írástudó. Kemény Lili a Nem című regényszerű vallomással hívta föl magára a figyelmet. Most pedig itt van Kemény Zsófi, a testvére, aki a változatosság kedvéért valódi fikciót publikált: Nyelni (Open Books, 2024). Az első meglepetés, hogy férfi a főszereplő. A második, hogy az aranymetszéspont tájékán akkora fordulat lepi meg az olvasót, amire legszebb álmaiban sem számított. Többet erről aligha mondhatnék anélkül, hogy poéngyilkossá válnék.

Ajánlom, senki ne dőljön be a provokatív címnek, másról van itt szó.

Sajátságos azonban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem bedarálása éppen úgy e regény egyik tárgya, ahogyan a Nemben is az események fő centruma. Zsófi az intézményt – híven fikciós alapállásához – Szexművészeti Egyetemnek titulálja, ahová egy babkonzerven át vezet a titkos út, nem viccelek. De még sincs több testiség ebben a könyvben, mint bármely kortárs regényben. A szerző fő fegyvere a humorérzéke, és a szöveg alapvetően játékossággal teljes. Picit malaszttal is, de mire azt észrevesszük, már a végére értünk.

Milyen különleges, hogy a Kemény családban ennyi a tehetség. Zsófi költőként, slammerként és forgatókönyvíróként már szert tett némi ismertségre. Mostantól igazán komolyan kell vennünk. Amúgy a vezetéknevével ellentétben a szövege telis-tele van lágysággal, szolidaritással, érzelmekkel, ami prózának még sosem ártott. A kötet hátoldalán az író látható, szőkére festett hajjal, modellalkattal, fedetlen hasfallal. Nem ránk néz, hanem talán a jövőbe, bizakodva. Teljes joggal.

A kiadó kartoncsík-könyvjelzőt illesztett a lapok közé. Amelyen kellemes olvasást kíván, fölkiáltójellel. Csatlakozunk hozzájuk.

Maradok őszinte:
Vámos Miklós

https://fidelio.hu/konyv/vamos-miklos-senki-ne-doljon-be-ennek-a-provokativ-cimnek-183401.html

A kötet szerzőjének kommentárja:

Köszönöm szépen Vámos Miklós kedves ajánlóját. Nagy öröm nekem, hogy olvasta és szerette, remélem, ezzel is enyhítettük kicsit azt a vádat, amivel gyakran illetnek: hogy ún. „generációs irodalmat” írnék, vagyis olyat, ami a szűken vett korosztályomon kívül senkihez nem szól. Mert igaz, hogy arról szoktam írni, amit ismerek, és – mint a korosztályom nagy része – én is nyakig-fülig benne élek a mai Budapest nyüzsgő és szikrázó éjszakáiban, de az olvasóimat inkább megmeríteni szeretném bennük, mintsem elrémíteni tőlük. Azt szeretném, ha velem nevetnének a gyarlóságainkon és a világmegváló terveinken, meg az elhasznált, kifacsart, de mégis újra és újra támadó, nagy érzelmeinken. És remélem, az sem fogja idegesíteni őket, hogy a regény nyelve olyan, amilyen. Higgyék el nekem (és Vámos Miklósnak), hogy a szövegben az angol szavak és a nyegle káromkodások mennyisége meg se közelíti a valóságost. Ahogy az abszurd történetelemek száma sem.

Kemény Zsófi: Nyelni

Open Books
Megjelenés: 2024. szeptember 18.

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/nyelni

Válasz

Virág Erdős: gyerekvers
az ALIGALI című gyerekkönyvből, amit holnap 2-től dedikálok a MÓRA kiadó Vigadó téri, 69-es standjánál
www.erdosvirag.hu

https://www.facebook.com/photo?fbid=24226092916976249

Válasz

95 éve született Padisák Mihály magyar író, szerkesztő, rádiós újságíró. A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora – Miska bácsi levelesládája – fűződik a nevéhez.

Irodalmi műsorok, vetélkedők, dokumentumjátékok és sorozatok fűződtek a nevéhez. Íróként több, népszerű ifjúsági regényt írt. Legismertebbek Kanóc kalandjai (Éljen a száműzetés, Kanóc, az emberszelídítő, Kanóc, az életművész).

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1150017997142041

Válasz

Dragomán György: „Azt szeretnénk, hogy ez az alkotóház mindenki otthona lehessen” | 2025.04.17.

Mint arról beszámoltunk, alkotóházként születhet újjá Esterházy Péter egykori, rómaifürdői családi háza. Bár az épülettel még rengeteg munka van, a tervek szerint az első vendégek már ősszel megérkezhetnek, a pályáztatás pedig jövőre indulhat meg. Az alkotóház egyik megálmodójával, Dragomán György József Attila-díjas íróval beszélgettünk. Villáminterjú.

Saját tapasztalatai alapján hogyan segítheti egy író munkáját, ha eltölthet néhány hetet egy alkotóházban?

https://fidelio.hu/konyv/dragoman-gyorgy-azt-szeretnenk-hogy-ez-az-alkotohaz-mindenki-otthona-lehessen-182937.html

Előzmény

Válasz

Konyhai kémia
Hogyan működik főzés közben a tudomány?
Barotányi Zoltán

https://teakiado.hu/konyvek/tarsadalomtudomany/konyhai-kemia/

Most 30% kedvezménnyel továbbá:

https://teakiado.hu/magyar-narancs-konyvek/

Válasz

Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából | 2025. április 10.

Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.

Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/programsorozatot-indit-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar-nagy-budapest-megalakulasanak-75-evforduloja-alkalmabol-275888

Programok:

https://fszek.hu/News/nagy-budapest-beszelgetessorozat

Cikkünk folyamatosan frissül.

Válasz

„Minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit” | 2025. március 29., 07:16

Kalapos Éva Veronika ifjúsági regénye, a Nem hagylak itt is felkerült az Év Gyerekkönyve Díj shortlistjére.
https://jo.444.hu/2025/03/13/kiralylanyok-es-kommunizmus-meselo-fak-es-helyesiras-kiosztottak-az-ev-gyerekkonyve-dijakat

Ezekből a könyvekből közlünk részleteket szombatonként.

A fülszöveg szerint a 21. század első negyedében járunk, és egy láthatatlan állami szerv, a Hivatal irányítja az életünket. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről.

A szerkesztő, Pavlovic Tijana azt írta nekünk a könyvről: „A megjelenés óta eltelt körülbelül fél évben szerencsére sokan méltatták már Kalapos Évi legújabb könyvét. Számos kritikus kiemelte fontosságát, (sajnálatos) aktualitását és a szerző érzékeny, hiteles kamaszhangját. Mindezek mellett azonban számomra attól igazán különleges a regény, hogy minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit, hogy igenis vannak itt Ramihoz és barátaihoz hasonló kamaszok, akik nem fogják tűrni, hogy a Hivatal bedarálja a lelküket.”

https://jo.444.hu/2025/03/29/minden-mondatabol-sut-a-fiatalokba-vetett-remeny-es-hit

Válasz

„A kisebbségi élet jellegzetessége, hogy nincs teljes világa” – Tolnai Ottóra emlékezünk

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját veszítettük el: meghalt Tolnai Ottó. Most rá emlékezve felidézzük, miről és hogyan beszélgettünk vele 2016-ban.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-kisebbsegi-elet-jellegzetessege-hogy-nincs-teljes-vilaga-tolnai-ottora-emlekezunk-275591

Válasz

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten
Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
https://fidelio.hu/plusz/p-howard-szellemeben-5-rejto-program-budapesten-182748.html

Válasz

Az „emberi jogok bibliájaként” emlegetik a Karsai Dániel küzdelméről szóló könyvet | 2025. február 25.

Az Egy tökéletes nap című kötetnek – amely a jogász sorsát feldolgozó színdarabból és egyéb kapcsolódó írásokból, fotókból áll – rövid időn belül a második kiadása került a boltokba.

„Ez a könyv az emberi jogok bibliája” – ezekkel a szavakkal jellemezte a kiadónak az Egy tökéletes nap című, október közepén megjelent kötetet az Alkotmánybíróság egy ma is regnáló bírája.
https://minervakiado.hu/

Dési Péter, a Minerva kiadó vezetője szerint bírói körökben nyilván ismert Karsai Dániel ügye, és ez a megfogalmazás, még ha némi barokkos túlzással is, de szépen megragadja a könyv lényegét.

A család azt szerette volna, ha a Minerva adja ki a kötetet. A nagy múltú kiadóról tudni kell, hogy az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított olyan könyvek megjelentetésére, amelyek középpontjában gyógyíthatatlan vagy rémisztő betegség és annak elszenvedője, egyúttal szerzője vagy társszerzője áll.

-- „Célunk mindig a példaadás, az emberi küzdelem bemutatása”

– fogalmaz Dési Péter, aki szerint az Egy tökéletes nap műfaja meghatározhatatlan. A kötet középpontjában az a színmű áll, amelyet Dániel kezdett el írni, s amelyből – Szenteczki Zita rendező és Bíró Bence dramaturg közreműködésével – olyan színdarab született, amelyet június óta nagy sikerrel játszanak a Jókai utcai 6SZÍN teátrumban.

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Az alkotmányjogász 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje: a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, állapítsa meg, hogy Karsai Dániel emberi jogai nem sérülnek amiatt, hogy Magyarországon a jogszabályok szerint nem megengedett az aktív eutanázia. Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét, szeptember elején pedig indoklás nélkül a fellebbezését is.

Az október közepén megtartott könyvbemutatót követő harmadik-negyedik héten már jelezték a terjesztők, hogy nagyon fogy a könyv – olyannyira, hogy karácsonyra el is kelt a háromezer példány. Mint Dési Péter a Narancs.hu-nak elmondta, mostanra a második kiadásnak is több mint a fele elkelt. „Ez magyar csúcs két hónap alatt.”

-- „Ez egy nagyon érvényes és fontos kortárs színdarab.

Mert elmesél egy különleges történetet. Egy olyan emberről, akinek egyik pillanatról a másikra változott meg az élete, változik meg minden értékrend körülötte, és változnak meg körülötte az emberek is” – írja az Egy tökéletes nap előszavában Alföldi Róbert. A színész-rendező számára a darab „legbátrabb és legfájdalmasabb kegyetlensége, hogy arról is mer beszélni, hogy mennyire összezavarodunk mi, egészségesek is, és hogy mennyire nem tudjuk sokáig, hogy hogyan és miként is kellene egy halálos betegséggel küzdő barátunkkal, családtagunkkal, szerelmünkkel létezni, beszélni. Hogy igenis lehet és kell is összeveszni egy halálos beteggel.”

„Belépni egy életbe, meglesni, kikérdezni...”

A Karsai-könyv nem csupán a színdarab átiratát tartalmazza. Mondhatjuk:

-- egy végletekig őszinte kordokumentum,

amennyiben az alkotmányjogász méltóságteljes életért és kegyes halálért vívott küzdelmének valamennyi apró mozzanatát, elhangzott dialógusát, belső monológját és írásos dokumentumát magába foglalja.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/az-emberi-jogok-bibliajakent-emlegetik-a-karsai-daniel-kuzdelmerol-szolo-konyvet-274836

Válasz