Dragomán György: „Azt szeretnénk, hogy ez az alkotóház mindenki otthona lehessen” | 2025.04.17.

Mint arról beszámoltunk, alkotóházként születhet újjá Esterházy Péter egykori, rómaifürdői családi háza. Bár az épülettel még rengeteg munka van, a tervek szerint az első vendégek már ősszel megérkezhetnek, a pályáztatás pedig jövőre indulhat meg. Az alkotóház egyik megálmodójával, Dragomán György József Attila-díjas íróval beszélgettünk. Villáminterjú.

Saját tapasztalatai alapján hogyan segítheti egy író munkáját, ha eltölthet néhány hetet egy alkotóházban?

https://fidelio.hu/konyv/dragoman-gyorgy-azt-szeretnenk-hogy-ez-az-alkotohaz-mindenki-otthona-lehessen-182937.html

Előzmény

Válasz

Konyhai kémia
Hogyan működik főzés közben a tudomány?
Barotányi Zoltán

https://teakiado.hu/konyvek/tarsadalomtudomany/konyhai-kemia/

Most 30% kedvezménnyel továbbá:

https://teakiado.hu/magyar-narancs-konyvek/

Válasz

Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából | 2025. április 10.

Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.

Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.

A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.

A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.

A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/programsorozatot-indit-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar-nagy-budapest-megalakulasanak-75-evforduloja-alkalmabol-275888

Programok:

https://fszek.hu/News/nagy-budapest-beszelgetessorozat

Cikkünk folyamatosan frissül.

Válasz

„Minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit” | 2025. március 29., 07:16

Kalapos Éva Veronika ifjúsági regénye, a Nem hagylak itt is felkerült az Év Gyerekkönyve Díj shortlistjére.
https://jo.444.hu/2025/03/13/kiralylanyok-es-kommunizmus-meselo-fak-es-helyesiras-kiosztottak-az-ev-gyerekkonyve-dijakat

Ezekből a könyvekből közlünk részleteket szombatonként.

A fülszöveg szerint a 21. század első negyedében járunk, és egy láthatatlan állami szerv, a Hivatal irányítja az életünket. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről.

A szerkesztő, Pavlovic Tijana azt írta nekünk a könyvről: „A megjelenés óta eltelt körülbelül fél évben szerencsére sokan méltatták már Kalapos Évi legújabb könyvét. Számos kritikus kiemelte fontosságát, (sajnálatos) aktualitását és a szerző érzékeny, hiteles kamaszhangját. Mindezek mellett azonban számomra attól igazán különleges a regény, hogy minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit, hogy igenis vannak itt Ramihoz és barátaihoz hasonló kamaszok, akik nem fogják tűrni, hogy a Hivatal bedarálja a lelküket.”

https://jo.444.hu/2025/03/29/minden-mondatabol-sut-a-fiatalokba-vetett-remeny-es-hit

Válasz

„A kisebbségi élet jellegzetessége, hogy nincs teljes világa” – Tolnai Ottóra emlékezünk

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját veszítettük el: meghalt Tolnai Ottó. Most rá emlékezve felidézzük, miről és hogyan beszélgettünk vele 2016-ban.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-kisebbsegi-elet-jellegzetessege-hogy-nincs-teljes-vilaga-tolnai-ottora-emlekezunk-275591

Válasz

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten
Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
https://fidelio.hu/plusz/p-howard-szellemeben-5-rejto-program-budapesten-182748.html

Válasz

Az „emberi jogok bibliájaként” emlegetik a Karsai Dániel küzdelméről szóló könyvet | 2025. február 25.

Az Egy tökéletes nap című kötetnek – amely a jogász sorsát feldolgozó színdarabból és egyéb kapcsolódó írásokból, fotókból áll – rövid időn belül a második kiadása került a boltokba.

„Ez a könyv az emberi jogok bibliája” – ezekkel a szavakkal jellemezte a kiadónak az Egy tökéletes nap című, október közepén megjelent kötetet az Alkotmánybíróság egy ma is regnáló bírája.
https://minervakiado.hu/

Dési Péter, a Minerva kiadó vezetője szerint bírói körökben nyilván ismert Karsai Dániel ügye, és ez a megfogalmazás, még ha némi barokkos túlzással is, de szépen megragadja a könyv lényegét.

A család azt szerette volna, ha a Minerva adja ki a kötetet. A nagy múltú kiadóról tudni kell, hogy az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított olyan könyvek megjelentetésére, amelyek középpontjában gyógyíthatatlan vagy rémisztő betegség és annak elszenvedője, egyúttal szerzője vagy társszerzője áll.

-- „Célunk mindig a példaadás, az emberi küzdelem bemutatása”

– fogalmaz Dési Péter, aki szerint az Egy tökéletes nap műfaja meghatározhatatlan. A kötet középpontjában az a színmű áll, amelyet Dániel kezdett el írni, s amelyből – Szenteczki Zita rendező és Bíró Bence dramaturg közreműködésével – olyan színdarab született, amelyet június óta nagy sikerrel játszanak a Jókai utcai 6SZÍN teátrumban.

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Az alkotmányjogász 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje: a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, állapítsa meg, hogy Karsai Dániel emberi jogai nem sérülnek amiatt, hogy Magyarországon a jogszabályok szerint nem megengedett az aktív eutanázia. Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét, szeptember elején pedig indoklás nélkül a fellebbezését is.

Az október közepén megtartott könyvbemutatót követő harmadik-negyedik héten már jelezték a terjesztők, hogy nagyon fogy a könyv – olyannyira, hogy karácsonyra el is kelt a háromezer példány. Mint Dési Péter a Narancs.hu-nak elmondta, mostanra a második kiadásnak is több mint a fele elkelt. „Ez magyar csúcs két hónap alatt.”

-- „Ez egy nagyon érvényes és fontos kortárs színdarab.

Mert elmesél egy különleges történetet. Egy olyan emberről, akinek egyik pillanatról a másikra változott meg az élete, változik meg minden értékrend körülötte, és változnak meg körülötte az emberek is” – írja az Egy tökéletes nap előszavában Alföldi Róbert. A színész-rendező számára a darab „legbátrabb és legfájdalmasabb kegyetlensége, hogy arról is mer beszélni, hogy mennyire összezavarodunk mi, egészségesek is, és hogy mennyire nem tudjuk sokáig, hogy hogyan és miként is kellene egy halálos betegséggel küzdő barátunkkal, családtagunkkal, szerelmünkkel létezni, beszélni. Hogy igenis lehet és kell is összeveszni egy halálos beteggel.”

„Belépni egy életbe, meglesni, kikérdezni...”

A Karsai-könyv nem csupán a színdarab átiratát tartalmazza. Mondhatjuk:

-- egy végletekig őszinte kordokumentum,

amennyiben az alkotmányjogász méltóságteljes életért és kegyes halálért vívott küzdelmének valamennyi apró mozzanatát, elhangzott dialógusát, belső monológját és írásos dokumentumát magába foglalja.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/az-emberi-jogok-bibliajakent-emlegetik-a-karsai-daniel-kuzdelmerol-szolo-konyvet-274836

Válasz

Apámnak/lányomnak – Philomène Grandinnel aparegényéről és Bob Dylanről | 2025.02.22.

A XX. századi zenetörténet egyik ikonikus figurájáról, a 2019-ben elhunyt „Izzy” Youngról a lánya, Philomène Grandin írt regényt, amely magyarul Csak engem el ne felejts címmel olvasható. A Budapesten is vendégeskedett svéd szerzőnővel a családjáról, önéletírásról, zenéről – és persze Bob Dylanről beszélgettünk.

https://nepszava.hu/3267799_apamnak-lanyomnak-philom-ne-grandinnel-aparegenyerol-es-bob-dylanrol

Válasz

Ne várjuk meg, hogy ide jussunk! | 2025. február 17.

Alekszej Navalnij önéletrajzi kötete nem csak az ellenzéki politikus portréja. Állókép a putyinizálódott Oroszországról, amely épp azon recept nyomán formálódott diktatúrává, amelyet Orbán Viktor ún. szuverenista törekvéseivel másol.

Kedves Olvasónk!

A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.

Alekszej Navalnijról egészen sokáig a legtöbben csak annyit tudtak, hogy ő „Putyin kihívója”, a legnépszerűbb ellenzéki aktivista. Az első stimmelt, az aktivista kifejezés ugyanakkor egyszerűen nem helyes: tavaly február 16-án egy harpi börtöntelepen 47 évesen meghalt Navalnij nem aktivista, hanem

-- igazi politikus volt, csak hát az igazi politikusokat Oroszországban előbb kizárják a politizálásból, majd ha így is folytatják a pattogást, elüldözik, börtönbe zárják vagy megölik.

Navalnij számára, ha tevékenysége emlékeztetett az aktivizmusra, legfeljebb kényszerpályát jelentett, hogy változatos módokon – taktikai szavazásokkal, utcai akciókkal és a putyini rendszer korrupciójának leleplezésével – támadta a rendszert. Miután elindult Moszkva polgármesteri címéért, eltiltották bármilyen megmérettetéstől. De a népszerűségét ez sem törte meg: az államhatalom ezután novicsokkal mérgezte meg, amiből egy németországi klinikán felépült, és elhatározta, hogy hazatér Oroszországba. Hazatérésekor azonban rögtön letartóztatták és börtönbe zárták.

-- „Tizenkilenc év maximálisan szigorított fokozatú büntetőtelepen. Az évek száma nem számít. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mint sok más politikai fogoly, én is életfogytiglani büntetést töltök. Ahol az »élet« jelentése lehet az én életem hossza, vagy ezé a rezsimé”

– értékelte az ítéletet a könyvben Navalnij. Olyan rabkórházban kezelték, amit a rabtársak hajlandók voltak azon az áron is elkerülni, hogy felvágják az ereiket. Végül egy éve, 2024 februárjában séta közben rosszul lett és meghalt. De hogy pontosan mi történt, alighanem csak a Putyin-rendszer bukása után tudjuk meg. Az orosz elnök egykedvűen kommentálta politikai ellenfele meggyilkolását. Férje harcát pedig az özvegy, Julija Navalnaja folytatja, aki ellen hazájában már elfogatóparancsot adtak ki.

Az ellenzéki politikus még szabadlábon volt, amikor belekezdett saját memoárjának írásába, amit végül börtönnaplóként folytatott. A Hazafi méltó emlékmű a politikus előtt, aki szinte 19. századi hősként áldozta fel életét a szabadságért. De hiába viccelődött vele többször, hogy akár a könyv megjelenése előtt meghalhat, arra gyanakszunk, komolyan nem számolt ezzel az eshetőséggel.

-- Navalnij ugyanis – bár talán mindenkinél jobban értette a putyinizmus lényegét –, egy dolgot nem jól gondolt: azt, hogy Putyinnak mindig adnia kell a látszatra, ezért nem csinálhat mártírt az ellenfeléből. Azt, hogy a hírneve megvédi majd a legrosszabbtól.

De még így sem tévedett akkorát, mint azok az európai vezetők, akik már a Krím annektálása után is hittek abban, hogy Putyinnal – aki a belpolitikában nyílt fasizmust, a külpolitikában pedig maszatolás nélküli szovjet nosztalgiát képviselt – egyezkedni lehet.

Fontos kiemelni, hogy a Hazafi tényleg emlékmű – ne is várjunk tőle többet. Felesleges arra számítani, hogy szerzője részletesen beszámol azokról az időkről, amikor Navalnij gyanúsan jó kapcsolatot ápolt az akkor még antiputyinista oroszországi szélsőjobboldallal. (Orbán Viktor erre a kapcsolatra hivatkozva tagadta meg, hogy a Fidesz felálljon egy percre a magyar Országgyűlésben tisztelete jeléül.) De még így is megesik, hogy Navalnij őszintén beszél saját tévedéseiről. Például arról, hogy sokáig nyilvánvaló hazugságai ellenére is demokrata hősként tekintett Borisz Jelcinre és társaságára, és eltekintett attól az apróságtól, hogy az egykori elnök a világ egyik legnagyobb nyersanyagkészletével rendelkező országát pár oligarcha kezére játsszotta át „reform” és „demokratikus átmenet” címén. De azt is elismeri, hogy ekkor még ő is drága autót és könnyen szerzett diplomát akart, ahogy mindenki más.

A Hazafiban olyan részletességgel rajzolódik ki Alekszej Navalnij portréja, ahogy a napi sajtóban nem jelenhetett meg: ennek az embernek voltak politikai elképzelései, gondolatai az orosz külpolitikáról, és bármilyen meglepő, stratégiát dolgozott ki a korábban még nem teljesen megszilárdult putyini rendszer megdöntésére. Nem kiszolgálója, hanem partnere szeretett volna lenni a Nyugatnak, az afganisztáni háborúban éppúgy látta Oroszország tragédiáját, mint azt, hogy az amerikaiak tevékenységének hozadéka volt az iszlám fundamentalisták felfegyverzése. Miközben ő maga érezhetően vérbeli kapitalista volt, aki piaci versenyt akart látni maga körül. Ezért vágott bele a politikába, ezért szervezett közéleti vitákat Moszkvában, és saját bevallása szerint ezért barátkozott az orosz szélsőjobbal is: vallomása szerint Putyinról már az első pillanatban tudta, hogy ártalmas jelenség országa számára, szerette volna, ha a tőle független politikai szereplők összefogása alternatívát nyújt.

A Hazafi nagy erénye, hogy Alekszej Navalnij jól és kifejezetten szellemesen ír. Szívesen szórakozik saját magán és önmaga fontosságán, egyszerre rajong Tolsztojért és a Rick & Morty című rajzfilmsorozatért, és mintha nem kerülne saját messianisztikus szerepének hatása alá sem írás közben. Sőt, az embernek néha az az érzése, hogy Navalnij botcsinálta szabadságharcos, aki szíve szerint nem is áldozná arra az életét, hogy beszédet mondjon nagy tömegeknek és küzdjön egy rendszerváltásért – csak épp nincs senki más, aki megcsinálná helyette. A legtöbb orosz ugyanis nem annyira bátor, mint ő. Maga Navalnij is morfondírozik azon, hogy ha nincs a csernobili katasztrófa 1986-ban, amikor a kontrollvesztett szovjet vezetés látványosan hazudozott össze-vissza, akkor ő is egy lenne a megalkuvó, de jól élő moszkvai ügyvédek közül.

A könyv személyes történetként is elsőrangú, de érdemesebb tágabb látószögben értelmezni: nem Alekszej Navalnij története, hanem a Szovjetunió utáni Oroszországé.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/ne-varjuk-meg-hogy-ide-jussunk-274619

Válasz

Karácsony Gergely, Őrsi Gergely társaságában - Budapest II. kerület.

Hétfőn volt 80 éve, hogy megölték Szerb Antalt. Civil kezdeményezésre emléktáblát avattunk egykori lakóhelyén, a Torockó utcában, ahol többek között az Utas és holdvilág című regényét is írta.

Emlékének megőrzésével humanizmusát, szabadságát, játékosságát, a magyar kultúrát, és annak egyetemességét, európai beágyazottságát is őrizzük. A legjobb bosszú a gyilkosok felett, a szabadságot fenyegető rendszerek felett, ha ma is Szerb Antalt olvassuk.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1198615591627110

Válasz