Most már mindegy

Marx, Lenin és Sztálin találkozik a…találkozik a Másvilágon.
– Nahát! Mivé lett ez a világ! – dühöngött Marx. – Maguk nem voltak normálisak! Nem vették észre, hogy mekkora lehetőségek vannak az osztályharcban? Az osztályharc a leg…
– Ugyan már, ugyan már! – Sztálin nagyokat csapkodott a levegőbe. – Hol vannak már azok az idők!?! Maga akkor még szépen elképzelte, hogy a munkások meg a parasztok összeállnak, puszilgatják, ölelgetik egymást és jól eltörlik azt a pár burzsoá bohócot, mi meg gond nélkül átvesszük a hatalmat.
– Na, várjunk egy pillanatra – szólt Lenin. Döbbenet ült ki az arcára és a szívét kezdte masszírozni. – Tehát, miután én meghaltam, akkor nem ez lett a dolgok vége?
– Akkor talán egy kicsit még hittünk benne– válaszolta Sztálin -, de aztán a későbbiektől hallottam dolgokat, amik teljesen összezavartak. Nem lehetett az ilyen egyszerű, hogy osztályharc, meg ilyenek. A történelem nem egy sakktábla.
– Na, kérem, mondjon már valamit – sürgette Marx.
– Jött még egy, szóval, egy még nagyobb háború, ami nekünk tényleg nagyon jól végződött. Európából a keleti rész majdnem mind a miénk lett. A felvonulásokon és a kapitalizmus elleni tüntetéseken meg még évekig a mi hatalmas képeinkkel vonultak föl az emberek.
– Képeinkkel? – kérdezte Lenin.
– Igen. Marx, Engels, te, meg én. Nagy rudakon emelték a magasba az arcunkat és kiabálták, hogy éljen a béke, meg éljen…szóval, hogy éljek én, Sztálin, mert akkor még éltem pár évig.
– És Engelsről mi a csudáér kellett oda kép? – kérdezte Marx.
– Engels nem volt nagyon sokáig, mert a falakon, nagyobb házak homlokzatán sokkal szimmetrikusabbnak tűnt, ha maguk voltak ketten, én meg maguk fölött.
– Fölöttünk? Középen? – Leninnek kimeredtek a szemei.
– Hát miért ne? Én nyertem meg a háborút, nem?
– Kozákokkal? Lovakkal?
– Fenéket! Addigra már jöttek a komolyabb dolgok. Repülők, erős tankok, bombák, ágyúlövedékek. Aztán végül jött az atombomba.
– Micsoda? – kérdezte egyszerre a két szakállas.
– Atombomba.
– Mi, szovjetek?
– Hát, nem egészen, de ennek nincs jelentősége.
– Az nagy találmány volt?
– Igen – hagyta meg Sztálin, – de az igazán nagy találmány mégis az volt, hogy a munkások, meg a parasztok ehettek, ihattak, autót vehettek és agresszív indulataikat levezethették a sportban, a meccseken, ahol mindig győzött valaki, vagy vesztett. Ezeket meg aztán lehetett szeretni, vagy gyűlölni.
– És ez elég volt az osztályoknak? – Marx mindkét tenyerét elképedve fordította felfelé. – És a burzsoá rétegek? Mi lett a gazdagokkal?
– Na, hát hiszen ez az! A gazdagokkal nem lett semmi, mert a jóllakott munkás a kocsijával elvitte a családját kirándulni, meg külföldi nyaralásokra. A gazdagot minek haragítsa magára? Vegye el előle az ételt, meg vegye ki alóla az autót? Hiszen, ha nem volt munka, nem volt lakás, sem kenyér. Autó meg pláne.
– Hogy ez nekem nem jutott eszembe. – Marx nagyon finoman, de ököllel belebokszolt Lenin hasába. – Na? Erre maga sem gondolt, mi?
Marx kárörvendően kacarászott, Lenin arca meg komoly volt, mint akit tényleg megdöbbentett, mekkorát hibázott. Persze nem szólt egy szót sem. Alig észrevehetően bólogatott és arra gondolt, milyen kár, hogy nem kezdheti elölről. De hirtelen feltette a kérdést:
– És ez kinek jutott eszébe?
– Micsoda? – pislogott Sztálin, de aztán rájött, mi a kérdés. – Hát mit számít az?
– Igen. Most már mindegy. – Lenin gondterhelten, de barátságosan belekarolt a másik kettőbe: – Na, menjünk. Kilenc és tíz között hideg zuhany van. Nem szabad késnünk.

2018, Göteborg

https://web.archive.org/web/20180904050043/http://muv.hu/rovatok/irott-muvek/prozai-muvek/novella/most-mar-mindegy/

Válasz

Mikó Istvántól tanulhatunk mesét olvasni a Libri első Meseakadémiáján

A tökéletes meseolvasás rejtelmeibe avatja be Mikó István színművész a nagyszülőket és szülőket a Libri első Meseakadémiáján. A résztvevők nemcsak a megfelelő hangsúlyozást és a karakterek életre keltésének szabályait sajátíthatják el, de a workshopon akár az improvizációs technikákat is gyakorolhatják. A Meseakadémiára november 21-én a Scruton Belváros közösségi terében kerül sor, és a résztvevők a program végén a meseolvasásban való jártasságukat igazoló oklevelet is átvehetnek – vagyis „diplomás meseolvasók” lesznek.

https://papageno.hu/intermezzo/2025/11/miko-istvan-meseakademia/

Válasz

Krasznahorkai László tavaly a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárnak (Österreichische Nationalbibliothek) adományozta írói hagyatékát.

https://szinhaz.online/becsben-orzik-krasznahorkai-laszlo-iroi-hagyatekat/

Miután a szerző irodalmi Nobel-díjban részesült, a könyvtár is gratulált az elismeréshez, a 444 pedig ennek apropóján számolt be az adományozás híréről, ami nem is az első példa arra, hogy egy hazai kortárs író hagyatékát egy külföldi kulturális intézmény vegye át.

A gyűjteményben rengeteg dokumentum, hang- és videóanyagok és fényképek is vannak. A Krasznahorkai László regényeiből készült filmek forgatókönyvei és dokumentáló anyagai mellett regények és elbeszélések kezdeti vázlatait, illetve eddig kiadatlan művek szövegeit is tartalmazza. A 1980-as évek óta összesen 23 ország több mint 700 levelezőpartnerével folytatott terjedelmes levelezései is részét képezik a gyűjteménynek.

A lap felidézi azt is, hogy az első irodalmi Nobel-díjas szerzőnk, Kertész Imre hagyatékát is külföldön őrzik, az övét a Berlini Művészeti Akadémia vette át. A számtalan értékes kézirat, vázlat és levél egy külön Kertész-archívumba került, a 2016-ban elhunyt író szövegeinek szerzői jogairól azonban a Schmidt Mária-féle Kertész Intézet diszponál.

https://jo.444.hu/2025/10/20/kertesz-imre-utan-krasznahorkai-laszlo-is-kulfoldon-helyezte-biztonsagba-irodalmi-hagyatekat

Előzmény

Válasz

A maga műfajában kiemelkedő hablatyolást sikerült előadnia Demeter Szilárdnak, aki a fél magyar kulturális élet mellett a Petőfi Irodalmi Ügynökségért és így a frankfurti könyvvásár magyar programjaiért is felelős.

... egy könyvvásár nem erről szól: „Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra. Hanem azért, mert könyveket írt. Jó és fajsúlyos könyveket. A frankfurti könyvvásáron sem poszterfiúkkal kereskednek, hanem könyvjogokkal. Értem én, hogy marketing, de pont Frankfurt nem a ledfalakról szól. Még csak nem is az írókról. Hanem a könyvekről.” A marketingről való lemondás akkor is ellentmondana mindennek, amit a (könyv)piacról általában gondolunk, ha nem lenne kéznél egy már-már komikusan egyértelmű példa arra, hogy Demeter képes százmilliókat elverni a magyar irodalom marketingjére, kétes eredményekkel.

https://444.hu/2025/10/18/demeter-szilard-a-frankfurti-fiasko-utan-is-a-konyvszakmat-fikazza

... sokan felháborodtak, mert a könyves világ legnagyobb eseményén, a frankfurti könyvvásáron a magyar stand egy A4-es lapon jeleníti meg Krasznahorkai Lászlót.

https://jo.444.hu/2025/10/16/krasznahorkai-frankfurti-konyvvasar-magyar-nemet-pavilon-nobel-dij

Előzmény

Válasz

Krasznahorkai fordítója: Nehéz szerzőként szokták számontartani, ez azonban olyan beskatulyázás, ami elriasztja a potenciális olvasókat | 2025. október 13.

https://telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/10/13/ottilie-mulzet-mufordito-krasznahorkai-laszlo-nobel-dij
___

Az irodalom nem halott, csak átszervezték – Krasznahorkai Nobel-díja pedig új lökést adhat neki | 2025. október 13.

Az 1997-ben regisztrált 24,4 milliárd forintos bevételhez képest 2008-ig évről évre nőtt az éves könyvforgalom. Vagyis Magyarországon egészen a gazdasági válságig könyves konjunktúra volt.

A 2008-as válság azonban komoly törést hozott. A 2008-as összforgalmat 2023-ig nem tudta meghaladni a hazai könyvpiac (a számok annyiban torzítanak, hogy 2012 óta a tankönyvek forgalmát az éves összesítésekbe nem veszik bele). 2010 után hosszú éveken át a szépirodalom volt a magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata, és 2017-ben törtek az élre a gyermek- és ifjúsági kötetek. „Jelenleg nagyjából az éves forgalom egyharmad-egyharmad részét teszi ki ez a két szegmens” – tudtuk meg Gál Katalintól, az MKKE elnökétől, aki arról is tájékoztatott, hogy az általuk ismert becslések alapján 2024-ben növekedett a hazai könyvpiac.

-- „Erős túlélési vágy jellemző azokra, akik könyveket készítenek idehaza

– mondta Gál Katalin: szerinte a nyers számok mellett a tendenciákat is érdemes szem előtt tartani. – Szóval igaz ugyan, hogy 2023-hoz képest a következő év 8-9 százalékos nominális árbevétel-emelkedést hozott, vagyis több pénzt költöttünk könyvekre tavaly, mint tavalyelőtt, azonban ne feledjük, hogy mindez 10 százalékkal kevesebb eladott példányból állt össze.”

A legfontosabb trend Gál Katalin szerint a példányszámok csökkenése mellett a könyvpiac koncentrációja. Jól mutatja ezt, hogy évről évre kevesebb kiadó realizálja az összforgalom legnagyobb hányadát. Gál Katalin azt is elmondta, hogy a fő profilú könyvkiadók száma az utóbbi években csökkent. Az MKKE-nek azonban egyre több olyan szervezet lesz a tagja, amelyek egyéb tevékenységeik mellett könyveket is készítenek (elsősorban múzeumokat, egyetemeket, kutatóintézeteket sorolhatunk ide). Az olvasók helyzete azonban nem lett egyszerűbb, hiszen, amint Gál Katalin fogalmazott,

-- „a könyv a 2008-as nagy válság utáni években sem számított annyira iszonyatosan drágának, mint amilyen most kénytelen lenni”.

https://telex.hu/karakter/nagyito/2025/10/13/az-irodalom-es-konyvpiac-15-eve
___

Harc az előítéletek ellen – így elemezte a Fradi és a Soroksár kapusa Az ellenállás melankóliáját és Krasznahorkai Nobel-díját | 2025. október 13.

https://444.hu/2025/10/13/harc-az-eloiteletek-ellen-igy-elemezte-a-fradi-es-a-soroksar-kapusa-az-ellenallas-melankoliajat-es-krasznahorkai-nobel-dijat

Előzmény

Válasz

Ehhez a díjhoz 40-50 évet megállás nélkül írni kellett, és nem hibázni - élő műsor a Nobel-díjról
Telex․hu | 2025. 10. 10.

Péntek reggel élőben elemeztük Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának jelentőségét, lehetséges hatásait, valamint a szerző életművének fontosabb állomásait, ehhez Ott Anna, Valuska László, valamint Dávid Anna és Szegő János a Magvető Kiadótól volt a segítségünkre a Telex stúdiójában.

5:00 Ránk szakadt a boldogság
11:03 Milyen Krasznahorkai Lászlót szerkeszteni?
14:25 Morcsányi Géza öröksége
17:42 Indulnak az újranyomások
25:05 Krasznahorkai elzárkózása
27:17 Hogy működik a címadás, borítótervezés?
30:01 Pályatársak, barátságok, hatások: Allen Ginsberg, Thomas Pynchon, Oravecz Imre, Spiró György, Mészöly Miklós, Kertész Imre
34:01 Mivel kezdjük Krasznahorkait?
37:53 Novemberben érkezik az új könyv
42:10 Sokáig azt éreztem, hogy Krasznahorkaihoz kevés vagyok, de hatalmas élmény volt
46:42 Ehhez a díjhoz 40-50 évet megállás nélkül írni kellett, és nem hibázni
53:01 A Nobel-díj a svéd akadémia nagyon titkos projektje, de hogy lehet ezután alkotni?
1:00:08 Nádas Péter, mint többször előkerülő esélyes
1:03:08 Krasznahorkai megteremt egy világot a nyelvünkön
1:06:20 Nem szabad tartani a hosszú mondatoktól
1:11:12 Ne higyjük el azt, hogy kevesek vagyunk egy szöveghez
1:13:27 Személyes kedvencek

https://www.youtube.com/watch?v=IEAe8XF-AXc&t=300s

Előzmény

Válasz

2016-ban az (akkor amúgy éppen nem kormánypárti) Magyar Nemzet készített interjút Krasznahorkai Lászlóval, és az első kérdés-válasz rögtön ez volt:

„Évek óta Nádas Péter mellett önt emlegetik a Nobel-esélyes magyar írók között. Idén mégis Bob Dylan kapta az elismerést. Mennyiben változtatná meg privát és alkotói életét az elismerés? És mit szólt Dylan díjazásához?

A bizottság nagy bátorságára vall, hogy merték egy zenésznek adni ebben az évben a díjat. Persze Bob Dylannek mindenféle díj jogos: ő tényleg korszakalkotó művész. Remélem, a Nobel-díj után sorban kapja majd a hasonlókat az Órások Világszövetségétől kezdve a Meteorológusok Nagytanácsának ragyogó érmeiig – csak bírja el őket az a gyönge test. S hogy mit jelentene egy olyan díj, amelyből a maga nemében csak egyetlenegy van? Már az büszkeséggel tölt el, hogy azon a tízes, húszas, ki-tudja-hanyas listán fogadtak rám, amelyen egy Bob Dylan is szerepelt! Ahol egy Thomas Pynchon! Egy Ko Un! Azt hiszem, tényleg itt a végítélet, hogy ez megtörténhetett. Csak az hoz kissé zavarba, hogy mellettem még lehetett fogadni lovakra, futballra, sőt, ruletteredményekre is...”

Aztán egy későbbi kérdésre azt válaszolja: „Mondhatnám, hogy az International Man Booker-díj megváltoztatta az életemet. De nem változtatta meg. Örültem neki, és örültünk sokan, aztán folyt minden tovább a régi kerékvágásban. Kertész Nobel-díja ugyan mit változtatott meg? Jobban szerették? Többen olvasták? Megváltozott a megítélése a magyar irodalmi közvéleményben? Nem változott meg. Egy dolog változott meg: hogy neki még jobban fájt, hogy nem tudják itthon befogadni, ami ő. Ha Kertész megkapta, akkor ez a Nobel-díj nem is ér olyan sokat, mondták, s gondolták. Uramisten.”

Általánosságban az elismerésekről 2017-ben azt mondta a Literának: „A díjak jólesnek, vagy védenek, vagy adnak egy újabb esélyt a próbálkozásra, hogy olyan produkciókkal álljunk elő, amelyek méltók az olvasók figyelmére. Szeretik az aszteroidákat? Na, egy díj, az pont olyan. Mi vagyunk a Föld, és mintha egy aszteroida kurva messze elmenne tőlünk, és csak mi látnánk. Jólesik nézni, hú, az anyját, de gyönyörű, mondjuk, na, de hát még csak nem is érinti a Földet. Értik?”

https://jo.444.hu/2025/10/09/mit-mondott-krasznahorkai-a-nobel-dijrol-korabban

Aki most kezdene el ismerkedni az író világával, annak ezt a podcastünket tudjuk ajánlani.

https://omny.fm/shows/borizuhang/hogyan-rdemes-krasznahorkait-olvasni

Vendégünk Krasznahorkai László köteteinek állandó szerkesztője, Szegő János, akivel a Sátántangótól indulva az új regényig tekintjük át az életművet, közben többek között a Krasznahorkai-univerzum állandó szereplőiről, a nemzetközi siker titkáról, kardigános bölcsészekről és Tarr Béláról is beszélgetve.

https://444.hu/2024/01/04/hogyan-erdemes-krasznahorkait-olvasni

Előzmény

Válasz

A magyar regényíró, Krasznahorkai László elnyerte a 2025-ös Nobel-díjat irodalom kategóriában!

A Svéd Akadémia „meggyőző és látnok műveit” emeli ki, amelyek „apokaliptikus terror közepette megerősítik a művészet erejét”.

1954-ben Gyulán született Krasznahorkai a Satantango (1985) című művel debütált, amely egy összeomlóban lévő közösség látnok portréja – később Tarr Béla legendás, hét és fél órás filmjévé vált; hosszú kreatív együttműködésük eredményeként született meg a Werckmeister-harmóniák is, amely A melankólia ellen című regényből készült.

A hosszú, kanyargós mondatok és a félelemmel átitatott világosság mestere olyan művekkel formálta a kortárs irodalmat, mint a Háború és háború, a Seiobo odalent és a Wenckheim báró hazatérése – ez utóbbi 2019-ben elnyerte a National Book Award for Translated Literature díjat (fordította Ottilie Mulzet). 2015-ben életművéért elnyerte a Man Booker International Prize díjat.

Krasznahorkai Imre Kertész (2002) után a második magyar irodalmi díjazott – ez mérföldkő a magyar irodalom és az író sötét ragyogású művészetét kedvelő olvasók számára.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1124465759857731

https://fidelio.hu/konyv/krasznahorkai-laszlo-kapta-a-2025-os-irodalmi-nobel-dijat-183931.html

Válasz

A mai napon ünnepli a 78. születésnapját a jelenkor egyik legismertebb és legolvasottabb szerzője, Stephen King. | 2025.9.21.

Stephen King kimeríti az élő legenda fogalmát; kevés kortárs író van, aki olyan jelentős életművel rendelkezik, mint a pszichológiai és természetfeletti horror koronázatlan királya. Termékeny és illusztris tollforgató: 65 regényét és több mint 200 rövid történetét publikálták, amelyek 400 millió példányban keltek el és negyvennél is több nyelvre fordították le őket. Valamennyi könyve azonnal bestseller lett, csupán néhány olyan regénye van, amit évekkel később kaptak fel.

Az amerikai író nevéhez fűződnek a kedvenc borzongató történeteink, úgy mint az Állattemető, A remény rabjai, A ragyogás, az Az, a Carrie, a Borzalmak városa vagy a Christine – hogy csak néhányat említsünk. King stílusa páratlanul egyedülálló: földöntúli, misztikus motívumokkal ötvözi és szimbolizálja a szenvedésről, veszteségről, halálról, szerelmi csalódásról szóló történeteit. A patinás életmű mögött egy különleges fizimiskájú, komplex lelkületű figura rejlik, akinek vitathatatlan zsenialitása és elismertsége ellenére az utóbbi években kissé megkopott a renoméja. De ne szaladjunk ennyire előre, idézzük fel előbb díszes pályafutásának mérföldköveit.

https://refresher.hu/10147-Stephen-King-portre-78-eves-lett-a-kultikus-irogeniusz-akinek-a-remalmainkat-koszonhetjuk

Válasz

A reformkorban is olyan volt a politika, mint ma? | Spiró Györgyöt kérdezzük új regényéről
Partizán | 2025. szept. 3.

A 19. század magyar történelméről mindannyian romanticizált események, idealizált hősök tetteinek soraként tanulunk. Spiró György legújabb regénye, a Padmaly ezzel a képpel szembehelyezkedve alulnézetből, kritikusan mutatja be a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés ellentmondásait, nagyon is esendő nagy embereit.

A ma esti adásban az írót regénye központi karaktereiről, a Táncsics családról, illetve a Padmaly által elmesélt korszakokról kérdezzük, valamint kitérünk napjaink Magyarországának irodalmi és politikai életére is.

https://www.youtube.com/live/aIGNlHlHPVA?si=Ph61LB-_LskebYwo&t=124
___

A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz, aki hosszú élete során szemtanúja lehetett a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. Mindezekről igen sarkos véleménye volt férjének, az újságíró és örök forradalmár Táncsicsnak, aki ezt nem is rejtette véka alá, emiatt hol börtönben ült, hol saját háza alatt volt kénytelen bujkálni évekig egy kivájt üregben. Ennek a rejtekhelynek régi magyar elnevezése a padmaly.

Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges, részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását. Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját.

„Már fiatalon szerettem volna írni a reformkori Pestről, erről a kivételesen izgalmas városról. Vörösmarty életéről színdarabot terveztem. Az a lelkesedés, ami a forradalomhoz vezetett, azok a drámai összetűzések, amelyek a szabadságharc során kirobbantak, a megtorlás elől üregben, padmalyban, pincében, padláson bujkáló vagy emigráló magyarok szenvedései, a kiegyezés ellentmondásai regénybe kívánkoztak. Amikor nemrég felkérést kaptam, hogy Ganz Ábrahámról írjak librettót, belemerültem a korba, és elképedtem, micsoda tébolyult élete volt Táncsics Mihálynak és a családjának. Jókai, aki vitázott vele, de hosszú ideig pénzzel támogatta, ekkora szélsőségeket soha nem talált ki a regényeiben, pedig neki aztán volt fantáziája. Rendkívül ihletett író a valóság, csak meg kell tanulni a nyelvét, a fordulatainak a mélyére kell hatolni, és lehetőleg tömören lefordítani.”

Spiró György

https://moly.hu/konyvek/spiro-gyorgy-padmaly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spir%C3%B3_Gy%C3%B6rgy

Válasz