(írás 2006 őszének, mára beért tapasztalatairól szól)

A bankárkaszt már 1982 óta tart minket pénzügyi megszállás alatt. Vagyis még a Kádár korszak alatt elkezdődött a tudatmódosítás, mert a másik módszer – a Rákosista – nem vált be! Így a módszerváltás már a hatvanas évek végén elkezdődött, amikor a televíziót bedobták, mint a tudati sulykolás képi és hangi eszközét. Ez annyival volt több a rádiónál, hogy le kellett mellé ülni, valamint azért, mert a képi megjelenítés hatása sokkal eredményesebb a tudatalatti számára a hangnál. Az ismétléses hang+kép együttes hatása és a képi effektek látványa új és hatásosabb módszer volt, amely – különösen, ha egy kis szórakoztató elemet is becsempésztek – könnyebben rögzült a tudatalattiban.

Mindenki érzékelheti környezetében, életfeltételeinek romlásában azt az anyagi elvonást-megkárosítást és közösségi szempontból káros szabályozást (előnytelen nemzetközi és állami vállalati szerződések formájában), melyet politikai vezetőink okoztak nekünk.

Nem tudom, hogy teljességében valaha is feltérképezhető-e az a kár, amit hazánknak országos és területi szinten az elmúlt évtizedekben pártvezetőink és csoportjai okoztak. De vajon pontosan mekkora  az országos és helyi vezetőink szerepe nemzeti vagyonunk elherdálásában?

Az utóbbi években jelentősen emelkedett Magyarországon a közműszolgáltatás ára, ezért sokakat kísértésbe ejtett a gáz- vagy az áramlopás elkövetése. Az interneten néhány kulcsszó begépelésével több száz módszer közül válogathat bárki a mérőóra visszatekerés vagy lassítás témakörében. Természetesen a szolgáltatók is érzékelték ezt, és kíméletlenül léptek fel a szabálytalan vételezőkkel szemben: gáz- és áramkommandók rajtaütéseiről lehetett hallani.

Pár nappal ezelõtt érdekes e-mailt kaptam. Egy dél-amerikai cég vezetõje keresett meg azzal, hogy vegyek részt egy induló vállalatban, mint befektetõ. Az ajánlat lényege az volt, hogy cégük jogot szerzett egy bánya létesítésére, a kutatómunkát befejezték, és már csak a kitermelést kell beindítani. A levélbõl az is kiderült, hogy aranyat bányásznánk, és ehhez nincs másra szükség, mint, az én befektetésemre, amit természetesen busásan jutalmazna az aranybánya.