Csak spórolásból alakítja át a kormány a szülészeti ellátást, az anyák érdekeire fittyet hány
Hétfőn derült ki egy rendeletből, hogy a kormány átalakítaná a szülészeti ellátás rendszerét. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet értelmében április elsejétől módosítják a különböző progresszivitási szintek, vagyis kockázati tényezőknek megfelelő TB-finanszírozott, előírt ellátásokat, ami elsősorban a szülészeti ellátások színvonalának csökkentését jelenti, írja bejegyzésében a szülészeti ellátással foglalkozó, anyaközpontú gyakorlatokat követelő EMMA Egyesület.
https://emmaegyesulet.hu/2024/03/18/progresszivitasi-szintu-szuleszeti-ellatas-a-korhazakban/
A lépés akár még jó is lehetne, amennyiben az otthonszülés vagy a születésházakban – vagyis a szülő nők érdekeit és igényeit az előtérbe helyező, szakembereket foglalkoztató, biztonságos terekben – levezetett szülésekre vonatkozó igényeket szolgálná ki, és általánosságban a szülő nők érdekeit, valamint a szakmai szempontokat figyelembe véve hajtanának végre régóta várt reformokat. A valóság azonban ennél prózaibb:
a rendeletet szülészeti érdekképviseleti és szülőjogi szervezetek szerint elsősorban a szakemberhiány realitása és a spórolás lehetősége inspirálta.
Azon kívül ugyanis, hogy az alacsonyabb kockázatúnak ítélt szülések levezetését alacsonyabb ellátottságú kórházi osztályokra bízzák, a szakma és az érintettek – vagyis a szülő nők – hangját továbbra sem hallgatja meg az egészségügyért, ezen belül a szülészetekért is felelős Belügyminisztérium. Ami nem meglepő fordulat a kormány nőpolitikájának ismeretében, ami elsősorban a paternalista szemléletre épül.
Pedig, ahogy a Másállapotot a szülészetben mozgalom Facebook-posztjában felhívja a figyelmet, amellett, hogy a rendelet nem konzisztens a jelenlegi rendszerrel, és több fontos kérdést is nyitva hagy, számos reformra lenne égető szükség a szülészeti ellátás terén. Az egyik ilyen épp a születésházakra vonatkozik: az ugyanis nem derül ki a rendeletből, hogy az előbbiek rendszerét kívánja fejleszteni a Belügy, vagy a kórházi osztályokon oldaná meg a fenti módon a szakemberhiányt. Mindazonáltal kifejtik, hogy utóbbi „megoldás” valójában nem megoldás:
-- „Otthonos és családias szülésélmény továbbra sem attól lesz, hogy van ott kanapé, macis tapéta, de nincs ott támogató szakember. A készenlétben álló, de a háttérben maradni tudó, bármikor megszólítható, és a komplikációkat felismerni és kezelni tudó, bábai modellt ismerő ellátó kulcsfontosságú szereplője az ellátásnak”
– írják bejegyzésükben. Ahogy az sem derül ki, hogy a szülések esetében milyen lesz a szülésznő-orvos arány.
További kérdések, hogy
-- lesz-e szakdolgozói, szülésznői béremelés;
-- ki és mi alapján dönt az alacsonyabb szolgáltatást nyújtó osztályok kiválasztásáról;
-- választhatnak-e a szülő nők, hogy milyen ellátottságú osztályon szülnek, vagy aki ilyen körzetben lakik, csak ezt választhatja-e;
-- fogadják-e körzeten kívülről, aki ilyen osztályon szülne;
-- könnyebb lesz-e születésházat létrehozniuk a független szakembereknek, miután jelenleg a rendszer komoly akadályokat gördít ezen kezdeményezések elé;
-- fizetős marad-e az otthonszülés, ha az alacsony progresszivitási szintű kórházi szüléseket támogatja a TB;
-- megfelelően felkészültek lesznek-e az alacsony progresszivitási szintű szülészeteken dolgozók, illetve nekik is olyan drága felelősségbiztosítást kell-e kötniük, mint az otthonszüléseket levezető szakembereknek, vagy ha nem, akkor a bábáknak olcsóbb lesz-e?
https://merce.hu/2024/03/19/csak-sporolasbol-alakitja-at-a-kormany-a-szuleszeti-ellatast-az-anyak-erdekeire-fittyet-hany/
___
Másállapotot a szülészetben: Ha már a döntéshozó nem kérdezett meg minket, nőket és családokat, mi azért rágjuk át ezt a rendelettervezetet, ami a lakossági igényekre született válaszként.
Reggel már írtunk róla, de most megosztjuk veletek, bennünk mi merült fel azóta.
Ezek most akkor születésházak lesznek vagy csak legitimáljuk, hogy legyenek olyan kórházi osztályok, ahol nincs elég szakember, és azt mondják majd rá, hogy “csak hagytunk szülni”?
Otthonos és családias szülésélmény továbbra sem attól lesz, hogy van ott kanapé, macis tapéta, de nincs ott támogató szakember. A készenlétben álló, de a háttérben maradni tudó, bármikor megszólítható, és a komplikációkat felismerni és kezelni tudó, bábai modellt ismerő ellátó kulcsfontosságú szereplője az ellátásnak.
A mostani tervezet a szülésznői ellátáson alapul? Vagy hogy is lesz itt az orvos, szülésznő arány?
Együtt jár-e a tervezett intézkedés majd szülésznői, szakdolgozói béremeléssel?
Ki dönti majd el, hogy mely kórházak szülészetein lesznek ilyen alacsony progresszivitási szintű intézmények?
Ki és mi alapján kezdte el kiválasztani őket?
A nők választhatnak majd, vagy aki a körzetben lakik, és alacsony kockázatú, annak csak ez lesz elérhető?
Aki ilyen helyen szeretne szülni, fogadják majd körzeten kívülről?
Tervben van-e annak megkönnyítése, hogy születésházat létesítsenek a független praxisokban dolgozó szakemberek? Továbbra is ilyen nehezített marad a várandósgondozásra és szülésre alkalmas helyszín engedélyeztetése?
Ha az alacsony progresszivitási szintű intézményben az ellátás TB finanszírozott, és azok a nők szülhetnek ott, akik megfelelnek az intézményen kívüli szülést szabályozó rendeletnek, társadalmilag igazságos-e, hogy a saját otthonainkban nem vehetünk igénybe TB finanszírozott intézményen kívüli ellátást, és fizetni kell az otthonszülésért?
Ez most az “otthonszülés a kórházban” eszme folytatódása? Vagy lobbi, hogy bizonyos osztályokat semmiképp se kelljen bezárni?
Miért marad fizetős az otthonszülés, ha ez államilag finanszírozott lesz?
Az itt dolgozó szakemberek fel lesznek készítve szakmailag a nagyobb felelősség vállalására? Számukra is olyan drága lesz majd a felelősségbiztosítás, mint az intézményen kívül dolgozó bábáknak?
Ha számukra nem, akkor a bábáknak is olcsóbb lesz?
Mit szólnak ehhez a szülészetben dolgozó szakemberek? Velük egyeztettek a tervezett módosítás előtt? Várható nagyobb felmondási hullám azért, mert ilyen feltételekkel, a mostani bérrel és munkakörülményekkel, nem akarják majd vállalni a megnövekedett felelősséget és feladatokat?
Van most olyan szakember a szülészeti ellátásban, aki képes intermittáló szívhanghallgatást csinálni, ctg eredményt értékelni, élettani folyamatokat támogató és türelmes jelenléttel kísérni, faros szülést kísérni és vállelakadás esetén hatékonyan lépni, és az újszülöttet is megvizsgálni?
A váratlan helyzetekre fel lesznek készítve?
Itt most miért 30 percen belül kell lennie a magasabb szintű ellátásnak? Ez az intézeten kívüli rendeletnél is változni fog?
(Az intézeten kívüli szülésnél két szakember kell legyen jelen, aki rendelkezik a folyamatosan megújított újraélesztési tanfolyammal, és a távolság nem lehet több, mint 20 perc.)
Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a személyi feltételek és a szülészeti rendszer jelen állapota megfelel annak, amit a rendelet tervezete sugall, pedig olyan szuper lenne, ha itthon is lehetnének a németországiakhoz hasonló születésházak, vagy az angliai gyakorlatban meglévő midwife-led unit részlegek.
Nem vagyunk meggyőződve arról sem, hogy pont ez a lakosság igénye, vagy hogy ezt bárki felmérte.
Amúgy, ha ilyen fontos a lakosság igénye, akkor már mellékesen beengedhetnék minden szülőszobára a dúlát és az apát együtt, mert azt most tényleg sokan kérték, nem?
Korábban ezt írtuk:
Fontos kimondani, hogy bár fontosnak tartjuk a születésházak bevezetését, a szülésznői gondozás megszilárdítását, a köztes utat otthon és kórház között és az alacsony progresszivitási szintű ellátási helyeket, a híreket olvasva lettek aggályaink.
Az alacsonyabb ellátási szint, a születésház sosem lehet eszköz arra, hogy elfedjük a szakemberhiányt, és törvénybe iktassuk, hogy oké, hogy nincs elég kompetens szakember az ellátásban.
Az ellátás hiánya, a magára hagyottság, az ha nem néz ránk senki, nem növeli az érzelmi és fizikai biztonságunk, és továbbra is az egy szülő nő - egy szülésznő arány a biztonság záloga.
Nem az a lakosság igénye, hogy kevesen, és esetleg elavultan lássanak el.
A szülészet átalakításának első lépése az kell legyen, hogy EGYSÉGESEN biztonságossá, nőközpontúvá és kiszámíthatóvá teszik.
A folyamatos szülésznői gondozási modell, a születésház jó lenne, HA lenne elég szülésznő, és ha a szülésznők valós kompetencia határa magában foglalná a várandósgondozást, élettani szüléskísérést, a várandósság és szülés során szükséges beutalási és gyógyszerelési jogot (pl. vaspótlás vagy egy enyhébb húgyúti fertőzés kezelését, oxitocint, stb.) ÉS az újszülött ellátást is. Ennek érdekében az intézetben dolgozó szülésznőknek is lehetne kötelező a rendszeres újszülött és felnőtt újraélesztési tanfolyam.
A szülészorvosoknak egységesen képessé kellene válniuk az élettani folyamatok és a női döntés támogatására.
Évek óta hangsúlyozzuk, hogy ha hatékony reformokat akar a kormány, akkor a női csoportokat és a társszakmákat be kell vonni a szülészetet érintő döntések előkészítésébe. Nem oké, ha ezt a sajtóból kell megtudni!
Nem, nem az a családias és bensőséges, ha kevesen és elavultan látnak el! A tervezett intézkedések fontos, hogy ne ezt jelentsék!
Bízunk abban, hogy a nőnapi petíciónk pontjait vezérfonalnak tekintik az átalakítási tervek során. Annyi mindent lehetne és kellene tenni még a szülészetekkel!
Jövünk majd további reakcióval, mert a 30 perces távolság és a tervek megvalósíthatósága is sok kérdést vet fel, de leginkább azt, hogy ki és hogyan fogja az ellátást nyújtani ezekben az intézményekben.
Ha átolvasnátok, ez a tervezet:
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/4/48/485/485cfd6f9e82974e76ffa52ce34d052bfe86090b.pdf
A petíció, amit pár napja kiküldtünk a kormánynak:
https://szabad.ahang.hu/petitions/no-a-hangunk-tiszteletet-tamogatast-tudomanyos-bizonyitekokat-a-szuleszetben
Forrás:
https://www.facebook.com/masallapotot/posts/pfbid0fB1mgeMUXpjcdNoG6xpgVV7bSmwLgtC5NLTyAKSKTCd5CXMKVwfvPAXvCamXiN57l
Utolsó hozzászólás