Holokauszt-emléktáblát avattak a Boráros téren

A Holokauszt emléknapján felavatták a horthyligeti internálótábor áldozatainak neveit felsoroló emlékjelet.

Emlékjelet avatott fel Karácsony Gergely főpolgármester a Holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Boráros téren. Az emlékjelen a Csepel-szigeten 1944 tavaszán létrehozott horthyligeti internálótábor áldozatainak nevei láthatók. A rendezvényen Hegedüs D. Géza színművész szavalt, felszólalt Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének elnöke és Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke. Az emlékjelet Varga Tamás szobrászművész alkotta.

A volt Weiss Manfréd Művek (Csepel Művek) területén létrehozott internálótáborban 700 ember raboskodott, közülük 200 embert Auschwitzba deportáltak. A II. világháború idején a budapesti zsidóság 40 százalékát, a vidéki zsidóság 75 százalékát meggyilkolták. A magyarországi Holokauszt emléknapja április 16.
https://enbudapestem.hu/2024/04/16/holokauszt-emlektablat-avattak-a-boraros-teren

Az auschwitzi orvos, aki Mengele mellett dolgozott, és szörnyű etikai dilemmával szembesült | 2025. február 22.

„Soha senki nem fogja megtudni, milyen érzés volt elpusztítani azokat a csecsemőket. De ha nem teszem meg, az anyát és a gyermekét is kegyetlenül meggyilkolták volna.”

Perl Gizellát 37 éves korában, 1944 áprilisában deportálták családjával együtt az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A képzett orvost a rettegett náci doktor, Josef Mengele azonnal maga mellé rendelte a tábor kórházába, ahol nőgyógyászként minden állapotos rabot jelentenie kellett neki. Amikor Perl rájött, hogy a várandós zsidó nőkre szörnyű emberkísérletek vagy kivégzés vár, a túlélésük egyetlen esélyét abban látta, ha titokban megszakítja a terhességüket. A csendben, éjszakánként elvégzett abortuszokkal, és az idő előtt világra hozott csecsemők elpusztításával több száz nő életét mentette meg.

Perl Gizella túlélte a holokausztot, New Yorkba emigrált, ahol a meddőségi kezelések specialistája lett, és a nőgyógyász praxisa alatt közel 3000 csecsemőt segített a világra. 1948-ban megjelent Orvos voltam Auschwitzban című, angol nyelven közzétett emlékirata a világ első női holokauszt-memoárja, ami sokat tett a náci politika és gyakorlat nemi alapú működésének megértéséért. Perl ellentmondásos életmentő tevékenysége azonban még évtizedek múlva is etikai vitákat generál.

https://telex.hu/eszkombajn/2025/02/22/perl-gizella-auschwitzi-orvos-jozef-mengele-terhes-nok-abortusz-csecsemok

Előzmény

Wiesel sértődötten távozott - Balog Zoltán jóvoltából

Távozása előtt mondta az atv riporterének nyilatkozva, hogy a részvételével lezajlott zsidó-magyar konferencián mennyire sértő volt, amit Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke mondott.

Elie Wieselt aggodalommal tölti el a hazai neonáci mozgalmak erősödése, nem látja annak jelét, hogy a társadalom kivetné magából őket. S ebben felelősnek tartja mind a köztársasági elnököt, mind Balog Zoltánt. A Sólyom Lászlóval való találkozóján sürgette, hogy a "holocaust"-tagadást - Németországhoz hasonlóan - nálunk is tegyék büntethetővé. Elmondta, hogy nem ért egyet azzal a logikával, amellyel Sólyom László megakadályozta a gyűlöletbeszéd elleni törvény meghozatalát.

De nem kímélte Balog Zoltán fideszes honatyát sem, aki az említett parlamenti konferencián azt mondta: vannak olyanok, akik az antiszemitizmus vádját kommunikációs csodafegyverként használják.

Wiesel erre így reagált: "Amit Balog Zoltán a jelenlétemben mondott, az visszatetsző, sértő és megbocsáthatatlan volt." Wiesel tehát a jelenlétében elhangzott szavakat nem bocsátja meg. Pedig a "holocaust"-terjesztő állítólag a béke hírnöke.

Nézzük meg hát, mi a baja a "holocaust"-médiumnak Balog Zoltánnal. Wiesel fenti nyilatkozata előtt két nappal, a parlamenti konferencián tényleg beszédet mondott az emberi jogi bizottság elnöke, majd beballagott az Echo TV stúdiójába, ahol Matúz Gábor kérdéseire válaszolt.

A műsor elején Balog ezt mondta: "Folyik Magyarország ellen egy rágalomhadjárat.

Elie Wiesel nagyon őszintén elmondta,hogy ha ő bárhol azt mondja, hogy Magyarország, a következő szó, ami elhangzik az, hogy antiszemitizmus." Igen, ezt mondta Wiesel a vendéglátóinak, vagyis nekünk.

És még ő nem tud megbocsátani nekünk...

Balog Zoltán azzal folytatta: fontosnak tartja, hogy "szálljunk szembe ezzel a gyűlöletáradattal". Hisz ma hazánkban a zsidóságnak olyan lehetőségei vannak, amelyek a Kádár-korszakban nem voltak. Sok zsidó oktatási intézmény működik, "virágzik a zsidó kultúra, a vallásosság is föllendülőben van". Magyarország tehát nem gyűlölködő ország.

Balog a Parlamentben azt mondta, hogy mindenkinek örülünk, aki tiszta szándékkal jön Magyarországra.
"Viszont én - mint az emberi jogi bizottság elnöke - nem teszek mást az elmúlt fél évben, egy évben, mint folyamatosan fogadom azokat a részben félrevezetett, részben manipulált delegációkat európai intézményektől, a világ emberi jogi intézményeitől, akik mind azért jönnek ide, hogy mielőtt még elkezdenék az utcán lemészárolni az embereket, akkor ők még utoljára bevetik magukat, hátha sikerül bennünket elfordítani ezektől a gonosz cselekedetektől." "Egy idő után ebbe belefáradunk."