Wiesel sértődötten távozott - Balog Zoltán jóvoltából

Távozása előtt mondta az atv riporterének nyilatkozva, hogy a részvételével lezajlott zsidó-magyar konferencián mennyire sértő volt, amit Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke mondott.

Elie Wieselt aggodalommal tölti el a hazai neonáci mozgalmak erősödése, nem látja annak jelét, hogy a társadalom kivetné magából őket. S ebben felelősnek tartja mind a köztársasági elnököt, mind Balog Zoltánt. A Sólyom Lászlóval való találkozóján sürgette, hogy a "holocaust"-tagadást - Németországhoz hasonlóan - nálunk is tegyék büntethetővé. Elmondta, hogy nem ért egyet azzal a logikával, amellyel Sólyom László megakadályozta a gyűlöletbeszéd elleni törvény meghozatalát.

De nem kímélte Balog Zoltán fideszes honatyát sem, aki az említett parlamenti konferencián azt mondta: vannak olyanok, akik az antiszemitizmus vádját kommunikációs csodafegyverként használják.

Wiesel erre így reagált: "Amit Balog Zoltán a jelenlétemben mondott, az visszatetsző, sértő és megbocsáthatatlan volt." Wiesel tehát a jelenlétében elhangzott szavakat nem bocsátja meg. Pedig a "holocaust"-terjesztő állítólag a béke hírnöke.

Nézzük meg hát, mi a baja a "holocaust"-médiumnak Balog Zoltánnal. Wiesel fenti nyilatkozata előtt két nappal, a parlamenti konferencián tényleg beszédet mondott az emberi jogi bizottság elnöke, majd beballagott az Echo TV stúdiójába, ahol Matúz Gábor kérdéseire válaszolt.

A műsor elején Balog ezt mondta: "Folyik Magyarország ellen egy rágalomhadjárat.

Elie Wiesel nagyon őszintén elmondta,hogy ha ő bárhol azt mondja, hogy Magyarország, a következő szó, ami elhangzik az, hogy antiszemitizmus." Igen, ezt mondta Wiesel a vendéglátóinak, vagyis nekünk.

És még ő nem tud megbocsátani nekünk...

Balog Zoltán azzal folytatta: fontosnak tartja, hogy "szálljunk szembe ezzel a gyűlöletáradattal". Hisz ma hazánkban a zsidóságnak olyan lehetőségei vannak, amelyek a Kádár-korszakban nem voltak. Sok zsidó oktatási intézmény működik, "virágzik a zsidó kultúra, a vallásosság is föllendülőben van". Magyarország tehát nem gyűlölködő ország.

Balog a Parlamentben azt mondta, hogy mindenkinek örülünk, aki tiszta szándékkal jön Magyarországra.
"Viszont én - mint az emberi jogi bizottság elnöke - nem teszek mást az elmúlt fél évben, egy évben, mint folyamatosan fogadom azokat a részben félrevezetett, részben manipulált delegációkat európai intézményektől, a világ emberi jogi intézményeitől, akik mind azért jönnek ide, hogy mielőtt még elkezdenék az utcán lemészárolni az embereket, akkor ők még utoljára bevetik magukat, hátha sikerül bennünket elfordítani ezektől a gonosz cselekedetektől." "Egy idő után ebbe belefáradunk."

Válasz

Az említett küldöttségekről van azonban néhány keresetlen szava is:

"Vannak köztük jó szándékú emberek, vannak alulinformált emberek, és vannak olyan emberek, akik azért jönnek ide, hogy a fejünkre olvassák azt, hogy szégyelljük magunkat.

Megjegyzem, olyan országokból és olyan közösségekből, akiknek valóban van mit szégyellniük. És akkor idejönnek és exportálják a gyűlöletkampányukat - ahelyett, hogy otthon csinálnának rendet."

Matúz Gábor ezután rátér a lényegre. Azt kérdezi Balogtól: mit szól ahhoz, hogy Wiesel a "holocaust"-tagadás büntethetővé tétele mellett kardoskodott?

Balog szerint két dolgot kell különválasztani. Az egyik a történelmi eseményekről szóló vita, hiszen a második világháborúról, a vészkorszakról való képünk "sokat változott". Balog szerint "kiderült bizonyos tényekről, hogy azok nem tények", ugyanakkor olyan új tények jelentek meg, amelyekről "eddig nem tudtunk". Balog szerint olyan országban élünk, ahol Auschwitzot negyven éven át manipulálták.

Arra használták föl, hogy a magyarságot "a bűnös népnek a mocsarába beletapossák". Balog hozzáteszi, hogy "ez egy politikai fegyver volt az elmúlt negyven évben, a kommunizmus ideje alatt, s azok, akik annak idején arra használták, azoknak a szellemi örökösei ma is annak akarják használni". Majd Balog leszögezi, hogy a történelmi vitát megtiltani "abszolút helytelennek" tartja.

A dolog másik része - az áldozatok emlékének a megsértése. A fideszes képviselő hivatkozik a Lomnici-féle nyilatkozatra, amelyet nemcsak az egyházak és felekezetek, hanem a politikai pártok képviselői is aláírtak. A Fidesz részéről éppen Balog Zoltán.

Ez a nyilatkozat nemcsak a rasszista, antiszemita közbeszéd, hanem a magyar- és keresztényellenes megnyilvánulások ellen is fellép. Balog szerint az a helyénvaló, ha kijelentjük: a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között "méltóság és tisztelet szempontjából nem lehet különbséget tenni".

Balog szerint elképzelhető, hogy a jövőben szankcionálnák azt, ha valaki az áldozatok emlékét megsérti, de ő ezt a megoldást csak végső esetben tudja elfogadni. Azt viszont nem tudja támogatni, hogy csak a nácizmus áldozatainak az emlékét védje törvény, mert a kettős mérce elfogadhatatlan, tehát ő ezt a megoldási javaslatot elutasítja.

A Wiesel-látogatásnak volt tehát értelme: a "holocaust"-médium budapesti vizitje nélkül ez a nézeteltérés talán nem tisztázódott volna. Balog kimondta azt, amit a magyarság többsége gondol a hazánkat bel- és külföldön rágalmazókról. Meg a "holocaust"-tagadás büntethetővé tételéről.

Balog szavai ez utóbbi kérdésben világosak: történelmi kérdésekről szóló vitát nem lehet a büntetőjog eszközeivel korlátozni. Ráadásul ez nem csak Balog - és a magyar többség - véleménye. A hatályos alkotmány 70/G. § (2) bekezdése is ezt rögzíti: "Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak."

Fölöslegesen ágál tehát Wiesel. S fölöslegesen sértődik meg. Szavának hazánkban - hál' Istennek - nagyon csekély súlya van.


Balog Zoltán az Echo TV Napi aktuális című műsorában
Az Atv tudósítása

Válasz