Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

MIÉRT „BIBLIA”?

Bevezetőül szeretnénk megmagyarázni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne.  Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete.  A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava.  Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki.  A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint: 

A MAGYAR BIBLIA

            Magyar Bibliánkban igazságokat és a magyar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.

Kevesen tudjuk, hogy közel 90 ezer polgárőr és közel 2000 egyesület működik ma hazánkban. Pedig Európában egyedülállóan - hungaricumként - társadalmi munkában, szabadidejét feláldozva, ingyen és bérmentve dolgoznak ők a közrendért, közbiztonságért, a bűncselekmények megelőzéséért.

Maga a Polgárőrség hazánk egyik nagylétszámú társadalmi szervezete. Célja az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme.

Több ázsiai ország területéről is voltak vendégek.

Néhány program címekben:

1000 Őstermelő és kézműves országos vására

Magyar Találmányok Háza, a legfrissebb magyar találmányok bemutatója, az elektromos autótól a hordozható repülőgépig

Pusztaegyetem, 77 neves magyar tudós, és közéleti ember előadása

Nemzeti Könyvnapok, Nemzeti Könyvkiadók találkozója, írók, költők közönségtalálkozó, Magyar Versek Pavilon

Nemzeti Filmszemle: Szilaj Csikó Díj, az elmúlt 5 év legjobb magyar filmjeinek bemutatása és közönségversenye

Szép táncos magyarok, kárpát-medencei táncegyüttesek találkozója

Harcos magyarok, harcművészeti bemutatók

Zászló erdő, több tízezer Magyar Történelmi, települési és Nemzetzászló találkozója

Magyar Nemzeti Lovas Díszalegység több száz lovassal

Katonai Hagyományőrző Bemutató, Baranta, Lovas íjász bemutató, Lovas ügyességi versenyek,

Nemzeti Érdek Program bemutatója, 6 óriás sátorban

Civil Parlament, Civil Felsőház megválasztása

Békejobb sátor

Családok találkozója Keresztelők, esküvők

Szent Korona Szertartás

Gyógyítsuk meg Magyarországot Program, több száz természetgyógyász, orvos, csontkovács részvételével

Enyém a Vár, népi játékok, gyermekprogramok, gyermekvár ostrom

Kézműves foglalkozások 200 kézműves segítségével

Civil Ügyészség, visszaélésekkel kapcsolatos bejelentések, pertársaságok

alakítása szerződésekkel visszaélő bankokkal szemben

A Kurultáj keretében meghívásra került egy Ujgúr civil szervezet küldöttsége.

Láncocskák és birodalmak

Gróf Révay Péter koronaőr szerint a Szent Korona csüngői a korona alá tartozó tartományok szimbólumai. A csüngők hármas tagolású kőkompozíciói valóban értelmezhetők "ország" jelentésű hármas halomként. E kőhármasok keresztpántos foglalata   Révay Pétert alátámasztva   a korona szerkezetét és a székely "f" (Föld) rovásjelet utánozza. Azért van belőlük három, mert a korabeli szimbolikában a hegy és különösen a hármashalom (a három kő) „ország” jelentésű.