Péntektől interneten is alá lehet írni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést – közölte Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

A digitális aláírási ív nemzetiregiok.eu címen érhető el a „Támogatom” fülre kattintva. Az internetes felület lehetővé teszi, hogy ki-ki kiválassza, az állampolgárságának megfelelő adatlapot, és az adatszolgáltatás nyelvét. Az aláírási ív helyes kitöltése után a honlapon megjelenik a köszönet a támogatásért és az aláírási nyilatkozat azonosító kódja.

Nyelvi jogokat tartalmazó törvény-elemzéseink ezen részében folytatjuk a hatályos szabályozás megalapozásának felderítését.

A nemzeti kisebbségeket érintő kodifikációs hullám az első világháborút követően nagy iramban fejlődött.¹ A világégést lezáró szerződések külön rendelkeztek a kisebbségekről — hol részletesebben, hol felületesebben. Különösen igaz ez a Kárpát-medence ekkor újonnan alakult államaira, ahol a tényleges határok nem követték az etnikai határokat, így minden állam egyszerre szembesült a nemzeti kisebbségek megjelenésével és problematikájával.

Szombaton és vasárnap, kétszer kétórás vetítési szakaszban mutatták be Jelenczki István dokumentumfilmjét az Uránia filmszínházban.

Nagyon régóta, talán Kósa Ferenc Balczó Andrásról szóló emlékezetes alkotása óta nem foghatta el a filmen nem csupán szórakozni, hanem épülni is akaró közönséget ennyire katartikus élmény, mint most. Talán a Gulyás testvérek Hortobágyi kitelepítését és a kitelepítettek utóéletét, valamint Sára Sándornak a Don-i katasztrófáról szóló monumentális alkotásait lehet még ebbe a kategóriába, a nagy korszakkezdő alkotások közé sorolni.

A Magyar nemzetstratégia második kötetét mutatták be 2009. decemberben Budapesten.

Ahogy először, most is számos neves szerző írta meg tanulmányát a magyar társadalom helyzetével kapcsolatban.

Számos szerző tollából született meg a Magyar nemzetstratégia második kötete

A szerzők a teljesség igénye nélkül: Vértesaljai László jezsuita szerzetes, Lóránt Károly közgazdász, Hetesi Zsolt fizikus, Czakó Gábor író, Dr. Cservák Csaba ügyvéd, Bogár László közgazdász.

A történelem és a történelemszemlélet a társadalmi és politikai háttér függvényében gyakorta kerül egymással ellentmondásos viszonyba, s ennek egyik fő oka a történelemkönyvek, valamint az iskolai történelemoktatás milyensége. A politikai indíttatású történetírás olyan múltat kreált, amivel egy átrajzolt és megszépített eredetet, származást vitt be egy társadalmi rétegről vagy csoportról a köztudatba, és ezzel a „kincstári optimizmussal” próbált önmagáról kedvező képet alkotni.

 A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.

Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Bár ez utóbbi nem élte túl a XIX. századot, az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Nyelvtudományi Intézet igazgatója részére


Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Igazgató Úr!

A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújításáért
szolgáló Szent István Szövetség és ezen beadvány aláírói tisztelettel
kérjük Önt és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények
ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának
elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az
új magyar nyelvtan- és történelemkönyvek kidolgozását.