Fogták a szemetet, hozzáadtak egy kis gombát, az eredmény magáért beszél

Német mérnökök egy olyan eljárást fejlesztettek ki, ami jelentősen csökkentheti a vegyipar károsanyag-kibocsátását.

A német Biophelion nevű biotechnológiai startup cég nemrégiben úttörő módszert fejlesztett ki az ipari hulladékok nagy értékű, fenntartható anyagokká alakítására. A folyamathoz egy élesztőhöz hasonlító fekete gombát használ fel, amellyel dekarbonizálhatják a vegyipart, amelyet széles körben a világ egyik legszennyezőbb ágazataként tartanak számon. Az iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 5 százalékáért felelős – emlékeztet az Interesting Engineering.

Az innovatív eljárás az említett gomba rendkívül rugalmas anyagcseréjét használja ki, hogy az ipari hulladékot értékes anyagokká alakítsa. A fekete élesztőszerű gombák egyedülállóak, mivel sokuk szélsőséges vagy épp mérgező környezetben él. A cég állítja: a gomba képes lebontani a bioetanol-gyártás, a cukorfeldolgozás és a papírgyártás során nagy mennyiségben keletkező, szénben gazdag hulladékot.

Ennek köszönhetően ahelyett, hogy az anyag szén-dioxid formájában a légkörbe jutna, a mikroorganizmus olyan hasznos vegyületekké alakítja azt, mint a bioalapú poliészter, vagy a pullulán. Előbbit csomagolásokhoz használják, utóbbit pedig elsősorban élelmiszerekhez, például ehető filmek és bevonatok készítésére. Mindezek mellett olyan felületaktív anyagok is képződnek, amelyek hasznosítását még most kutatják a szakemberek.

Till Tiso, a cég egyik alapítója szerint a meglévő felhasználási módok mellé újakat is keresnek a mérnökök, például, hogy a pullulánt lehet-e 3D-nyomtatásra használni. A szakemberek azt tervezik, hogy később 3D-nyomtatással készülő bioreaktorokat készítenének az anyagból a körforgásos biogazdálkodás számára.

A felületaktív anyagokkal már más a helyzet, hiszen azokat széles körben használják mosogató- és mosószerekben. Emiatt kevésbé zöld megoldás, ám ha a gomba által termelt anyagra váltanának a készítmények, azok környezetkárosító hatása és környezeti lábnyoma is jóval kisebb lehetne.

https://hvg.hu/tudomany/20251026_hulladek-gomba-szen-dioxid-gyartas

Válasz

Elromlott a telefonod? Zajos a porszívód? Levált a cipőd talpa? – Ne dobd ki! | 2025. október 18.

Minden év októberének harmadik szombatjára, idén október 18-ra esik az International Repair Day, vagyis a Nemzetközi Javítás Napja. A kezdeményezés célja, hogy világszerte ráirányítsa a figyelmet a tárgyaink élettartamának meghosszabbítására. A nap szimbolikus üzenete egyértelmű: a javítás nem csupán technikai feladat, hanem környezettudatos és közösségépítő cselekedet.

Ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hív mindenkit, hogy ezzel a szemlélettel nézzen körül a környezetében: mi az, aminek adható még egy esély javítás által?

https://tudatosvasarlo.hu/javittatas-vilagnapja-ido-elotti-elavulas-tippek/

Régen természetes volt, hogy a meghibásodott tárgyakat megjavíttatták vagy akár saját kezűleg is helyrehozták az emberek, ma azonban sokszor inkább újat veszünk – mert gyorsabb, könnyebb, vagy mert a gyártó eleve úgy tervezte a készüléket, hogy ne is lehessen megjavítani.

A javítás mára a fenntarthatóság egyik kulcsa lett. A javításhoz való jogról szóló irányelv (Right to Repair) 2024-ben lépett életbe az Európai Unióban. Ez előírja, hogy uniós állampolgárként jogunk van a hibás termékek könnyebb, olcsóbb és gyorsabb módon történő javításához. Az irányelv 2024. július 30-án lépett hatályba, a tagállamoknak 2026. július 31-től kell alkalmazniuk. Éljünk összhangban az 5 R-rel

A javítás szorosan összefügg az úgynevezett „5 fenntarthatósági R” elvével:

*** Refuse – Utasítsd vissza: ne vásárolj felesleges dolgokat, beleértve a csomagolást is.
*** Reduce – Csökkentsd: vásárolj kevesebbet, válassz tartósabb termékeket.
*** Reuse – Használd újra: adj második esélyt a tárgyaknak.
*** Recycle – Hasznosítsd újra: ha már semmiképp nem használható, gyűjtsd szelektíven.
*** Rot – Komposztálj: a szerves hulladék természetes körforgásba térjen vissza.

A javítás ezek közül különösen a Reduce és a Reuse lépéshez kapcsolódik: ha kevesebbet vásárolunk, és inkább újrahasználjuk vagy helyrehozzuk, amink van, sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.

Idő előtti elavulás: valóban létezik?

A javítás és a javíthatóság minden termékkategóriában fontos, a bútoroktól a ruhaneműkig, de a legnagyobb jelentősége talán az elektronikai termékek, műszaki készülékek piacán van. Ott, ahol a fogyasztók és a gyártók érdeke gyakran merőben ellentétes. Mert hiába szeretnénk megjavíttatni az elromlott mosógépet vagy tabletet, azt a gyártónak is akarnia kell. Nem ritka ugyanis éppen ők zárják el a fogyasztókat a saját eszközeik megjavításától azzal, hogy nem cserélhető egy alkatrész (például miboltelefon akkumulátor) nem biztosítanak pótalkatrészeket, szervizdokumentációt a javításhoz – vagy ha igen, akkor olyan drágán, hogy ne érje meg a javítás -, a márkaszervizekben pedig sok helyen csak a garanciaidőn belüli javításokat vállalnak, így ösztönözve a fogyasztót arra, hogy inkább vásároljon új készüléket.
Ez amellett, hogy merénylet a pénztárcánk ellen, a fogyasztói szabadságunkban is korlátoz, ezért a javításhoz való jog nemcsak környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból fontos.

-- “Az úgynevezett idő előtti elavulás, vagyis az a gyakorlat, hogy egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy rövid idő után használhatatlanná váljanak, régóta téma a közbeszédben” – mondja Dr. Haraszti Anikó, Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakembere.
-- „Ebbe a gyakorlatba éppúgy beletartozik a silányabb minőségű (például fém helyett műanyag) alkatrészek és gyártástechnológiák alkalmazása, mint az, ha egy néhány éves tableten már nem fut a szoftverfrissítés, nem használhatók az applikációk, a korábbi operációs rendszer pedig szándékosan lassítja a gépet” – sorolja a szakember. Az utóbbi miatt néhány éve egy konkrét bírósági ítélet marasztalta el az egyik gyártót, miután beperelték a vásárlói jogok megsértéséért. Ide tartoznak a mobitelefonok is, amelyek egyre inkább divatterméknek, mintsem hosszú távon használni tervezett készülékek – ezért is vannak többnyire 2-3 évre „hitelesítve”. Tagadhatatlan, hogy a háztartási gépek is egyre bonyolultabbak, egyre több bennük az elektronikus megoldás, ezért a javításuk is speciális tudást igényel(ne).

A gyártóknak már csak azért sem éri meg biztosítani a javíthatóságot, mert az ehhez szükséges logisztikai háttér, a szervizhálózat fenntartása nagyon költséges. S mivel az elektronikai hulladék kezelésének terhe nem náluk csapódik le, nem áll érdekükben, hogy csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét.

„A fentiekből is látszik, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem számos globális folyamat, jelenség vezet oda, hogy kénytelenek vagyunk inkább új berendezéseket venni, mint megjavíttatni a régieket. Érdemes idő előtti avulásnak hívni a jelenséget, a szándékosságot ugyanis nehéz bizonyítani” – mondja dr. Haraszti Anikó. Hozzáteszi: felmérések szerint az idősebb korosztályba tartozók fele megjavíttatná az elromlott műszaki cikkeit, ha tehetné, a fiatalabbak nagy részében azonban fel sem merül, hogy egy néhány éves telefon vagy tablet akár javítható is lenne. “Jó hír”, világosít fel a fogyasztóvédelmi szakember, “hogy a tavaly megszületett Európai Uniós direktíva szigorúbban szabályozza, hogy a jövőben milyen javítási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a gyártóknak”.

A javításhoz való jog rendszerszerű csorbítása közben izgalmas kezdeményezéseket is életre hívott, amelyek segítségével mi magunk is sokkal több dolgot helyre tudunk hozni a használati tárgyaink közül, mint gondolnánk. A Tudatos Vásárlók összegyűjtött jó néhány ilyen tippet, hogy ezzel is segítsen a hétköznapi nehézségeinkben, és egyúttal a Bolygót is tehermentesítse. A gyűjteményben hasznos forrásokat találhatunk a mindennapi javítási feladatokhoz, megtudhatjuk, hol és hogyan tanulhatunk meg újra szerelni, akár teljesen kezdőként is, példákat láthatunk arról, hogyan lesz a javításból élmény, nem pedig nyűg, inspirációt kaphatunk ahhoz, hogyan válhat a javítás a fenntartható életmód természetes részévé.

https://greenfo.hu/hir/elromlott-a-telefonod-zajos-a-porszivod-levalt-a-cipod-talpa-ne-dobd-ki/

Válasz

Tévhit, hogy a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni | 2025. április 13.

... tök mindegy-e, hogy elmossuk az ételes / italos dobozokat vagy nem? az a mennyiségű ivóvíz, amit erre a műveletre elhasználunk, biztosan nem segít a bolygónkon.

A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb

Ezután mindenki ment a dolgára, engem azonban nem hagyott nyugodni a kérdés, melyik a környezetkímélőbb megoldás: ha elmossuk a dobozokat és a flakonokat, és ezzel az ivóvizet pazaroljuk, vagy ha mosatlanul dobjuk a szelektívbe, azt kockáztatva, hogy végül nem lehet majd őket újrahasznosítani?

Mivel az interneten fellelhető források nem adtak egyértelmű választ a kérdésre, bejelentkeztem a MOHU Budapest által begyűjtött szelektív szemetet feldolgozó céghez, segítsenek ők igazságot tenni a kérdésben.

„Aki azt mondta, hogy nem kell elmosni a dobozt, már jöhet is hozzánk dolgozni, fel van véve – csapott a közepébe Karczub Mária, a csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtosdobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán. A mi telephelyünkre bekerülő hulladék így is, úgy is »illatos« lesz, mert nagyon sokféle anyagú és minőségű szemét érkezik hozzánk. Miután mi itt leválogattuk a műanyaghulladékot anyagfajtákra, a hasznosító a feldolgozás során átmossa az anyagot, csak ezután kezdődik meg az újragyártási folyamat.

-- Tehát a Föld szempontjából jobban megéri használat után mosatlanul kidobni a szelektív szemetesbe a tejfölös-, joghurtos- vagy ételes dobozt, mint a vizet fecsérelni.

Ha félünk, hogy otthon ettől büdös lesz a lakásban, akkor ürítsük ki sűrűbben a ház szelektív kukájába az otthoni tárolónk tartalmát” – mondja.

... hogyha egy hamburger csomagolását nem veszik ki, az asszonyok azt felelik, hogy „az rendben van”.

A kiválogatott papír a benne maradt apróbb, más típusú szeméttel – vagy ahogy Karczub Mária szaknyelven mondja, a „megengedett idegenanyag-tartalommal” – a Dunaújvárosi Papírgyárba megy, ők az egyik hazai felvásárló partnerük. Amikor megdöbbenésemben rákérdezek az ügyvezető igazgatónál is, jól tudják-e a munkások, hogy belemehet a hamburger zsíros csomagolása a papírszemétbe, azt mondja, hogy „igen.

-- Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni.”

Elmondása szerint a papírgyárban ugyanis a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, például zsír, matrica, műanyag fólia, az egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül később az újrapapír. „Éppen ezért a környezet szempontjából jobb, ha beledobja az ember a pizzásdobozt a szelektívbe, és abból a hasznosítható anyag hasznosul, mintha az is a szemétégetőben végezné. Persze azért a fél pizzát előbb vegyük ki belőle” – mondja.

A csarnokban a válogatási folyamat végén külön bálázzák a kartonhulladékot és külön a vegyes lakossági papírhulladékot, az előbbinek nagyobb az értéke, az utóbbi „alacsonyabb minőségű anyag”. Mindkét fajta a Dunaújvárosi Papírgyárba kerül, ...

Ezen a telephelyen évente 16 ezer tonna hulladékot válogatnak, és ennek nagyjából a fele kerül a felvásárlókhoz újrahasznosításra, a másik fele viszont szemét, amit a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállítanak.

Ez brutálisan hangzik, és az is valójában. A hulladékégetőben ugyanis legalább villamos energiát és távhőt fejlesztenek a maradék szemétből, a hulladéklerakóban viszont ott áll majd tonnaszám a műanyag addig, amíg le nem bomlik (fajtától függően 50–1000 év), hasznosítani pedig csak a depóniagázt lehet a bomlási folyamatból.

De az is megdöbbentő, ha azt nézzük, hogy Budapest területén évente mintegy 700 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik, és ehhez viszonyítva a nemcsak egész Budapestet, hanem több Pest megyei települést is kiszolgáló Hamburger Recycling Hungary Kft.-be mindössze évi 16 ezer tonna szelektív szemét kerül be átválogatásra – tehát az összes szemét alig 2,2 százaléka.

Karczub Mária szerint „hogy ez az arány megnő-e a jövőben, egyrészt azon múlik, hogy az emberek megtanulnak-e végre otthon jobban szelektálni, másrészt pedig azon, hogy a gyártók elég intenzíven dolgoznak-e azon, hogy csak olyan csomagolóanyagokat gyártsanak, amik újrahasznosíthatók.”

https://telex.hu/belfold/2025/04/13/szelektiv-hulladek-muanyag-fem-papir-valogatas-mohu

Válasz

Új helyszíni bírságot vezetnek be Magyarországon: 20 ezer forintot fizethetnek a szabályszegők illegális hulladéklerakásért | 2025. április 7.

A szabályozás szerint az, aki illegálisan rak le akár 100 kilogrammnál kevesebb veszélyes hulladékot, 20 ezer forintos helyszíni bírságra büntethető. Ez még abban az esetben is érvényes marad, ha a szabálysértő a hulladékot 15 napon belül elszállítja.

Raisz Anikó emlékeztetett, hogy a környezetvédelmi törvény tavalyi módosításával létrehozták a kiemelt környezetvédelmi szabályszegők kategóriáját. Ez azokat érinti, akiket egy naptári év leforgása alatt 50 millió forintnyi bírsággal sújt a hatóság. Ők felkerülnek egy nyilvános listára, és két éven belül nem kaphatnak meg bizonyos támogatásokat.

https://divany.hu/eletem/helyszini-birsag/

Válasz

Elindult a regisztráció a TeSzedd! programra, az ország legnagyobb szemétszedési programjára, aki szeretne részt venni, az a szelektalok.hu oldalon jelentkezhet március 27-ig – tájékoztatott Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára hétfőn, az M1 aktuális csatornán.

Magyarország legnagyobb önkéntes hulladékgyűjtési mozgalmát, a TeSzedd! programot április 7. és 13. között tartják, az akcióban önkéntesként és koordinátorként is részt lehet venni. Az eszközökről és az összegyűjtött hulladék elszállításáról a szervezők gondoskodnak – erősítette meg.

Kitért arra, hogy már 13 éve rendezik meg, és egyre népszerűbb a kampány, tavaly több mint 700 helyszínen segítettek az oktatási intézmények, és mintegy 2300 helyszínen több mint százezer ember vett részt benne.

Várják az önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalati szférát is, alapvetően a háztartási jellegű hulladédok összegyűjtésére fókuszálnak, ami biztonságosan gyűjthető. A középiskolásoknak pedig közösségi szolgálatként is beszámít ez a rendezvény – mondta.

Raisz Anikó a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában azt is elmondta, hogy tavaly 860 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A veszélyes hulladék, akkumulátor, gumiabroncs nem gyűjthető a TeSzedd! keretében, azt a hulladékradar alkalmazásban kell jelezni.

https://dontwasteit.hu/teszedd-hulladekgyujtes-2025/

Az akcióra az alábbi linken lehet regisztrálni:

https://regisztracio.szelektalok.hu/login

Előzmény

Válasz

... csak erős idegzetűeknek javasolt az alábbi videó és a képek.

Egy átlagos nap a Nyugati téren. Az látszik a videón, ahogy a Budapest-család dolgozói tisztítják a közforgalmi területen lévő csatornát, lapátolják ki belőle a minden szabállyal ellentétesen beöntött olaj és zsír hozadékát. A képek is a csatornákról készültek, és azért ilyenek, mert vannak, akik oda öntik a használt olajat, a használt zsírt. Mondom, elnézést mindenkitől a látványért, de a Budapest-család dolgozóinak ezzel minden nap szembesülniük kell. Szerintem elég világos, hogy így nem mehet tovább.

Persze a helyben sütés szabályozásából, meg ebből a trutyiból rögtön politikát akar csinálni a Fidesz, a szokásos módon, félremagyarázással, a tények, mondjuk így, felületes kezelésével. Bár vannak kételyeim, hogy van-e értelme úgynevezett tényeket állítani a politikai vagdalkozással szemben, de én újra és újra megpróbálom, hátha egyszer….

A tények jegyében: nem tiltottuk ki, és végképp nem a gyalogos aluljárókból az ételkészítést, pusztán ott lépünk fel, ahol ennek kapcsán rengeteg a jogos panasz, és ahol ez a képeken is látható módon teszi tönkre a közműveket. Ott időben értesítve a bérlőket, szabályozzuk az olajjal/zsírral történő helyben sütést. Elmondtuk, hogy egyedi az elbírálás, illeszkedik a helyhez és a tevékenységhez, például a Flórián téri gyalogos aluljáróban működő, sokak által kedvelt lángosos egy szagelszívó beszerelését követően meg is kapta az engedélyt.

Dolgozunk az aluljárók átfogó megújításának fővárosi programján, az aluljárókat naponta, újonnan beszerzett gépekkel is takarítják a kollégáink, de érthető, hogy egyes helyeken ebből a budapestiek mit sem érzékelnek, ha állandó bűzfelhőben kell közlekedniük. A csatornarendszer az esővíz elvezetésére szolgál, nem a zsíros, olajos szennyezés elnyelésére, és a szellőzőcsatornák sem bírják hosszú távon ezt a terhelést. Ebben az ügyben is, mint sok más esetben, a mégoly érthető magánérdekek állnak szemben a közérdekkel, a köztisztaság, a közegészségügy és a közművek biztonságos működésének közérdekével, és úgy tartom helyesnek, ha Budapest ebben az ügyben is, mint minden másban, a közérdeknek szerez érvényt.

https://www.facebook.com/watch/?v=650449540701940

Válasz

Routerben támad fel a régi okostelefon a Deutsche Telekom boszorkánykonyhájában | 2025. február 6.

Jóval több mint 50 százalékban újrahasznosított komponensekből álló routert épített egy konzorciumban a Deutsche Telekom, mely a cég szerint remek példája annak, hogy az elektronikai termékek a leselejtezésük után is új életet adhatnak akár teljesen más típusú eszközöknek.

Egy konzorcium tagjaként működő routert - jóllehet egyelőre csak prototípust - épített használt okostelefonok felhasználásával a Deutsche Telekom. A NeoCircuit Router nevű eszköz alaplapja korábban okostelefonban működött, a fizikai csatlakozókat leselejtezett eszközökről forrasztották le, a kábelek és tartozékok pedig szintén használtak lehetnek a koncepció szerint.

Az első prototípus komponenseinek ezzel összességében több mint a fele újrahasznosított, ami a DT csoport közleménye szerint nagyjából 70%-os cirkulációs arányt jelent pontosan.

A NeoCircuit Router alaplapja konkrétan egy Fairphone 2-ben szolgált korábban, a központi alkatrész összes komponensével (rendszerchip, memóriachip stb) együtt.

A prototípusnak ugyan még nincs burkolata, ám a cég szerint ezt ma már gyerekjáték 100%-ban újrahasznosított anyagból előállítani.

Bár az elképzelés kétségtelenül megsüvegelendő, a NeoCircuit Routernek azért van egy elég jelentős hendikepje. Az eszköz ugyanis egy DSL-router, vagyis egy olyan vezetékes topológiát támogat, amit körforgásos gazdaság ide-, körforgásos gazdaság oda, elég nehéz manapság a netezők torkán lenyomni, bár kétségtelen tény, hogy ott, ahol nincs más választás, az üzemeltetési költségeket meg a hálózat karbonlábnyomát legalább valamelyest lejjebb lehet szorítani általa.

https://www.hwsw.hu/daralo/68716/deutsche-telekom-neocircuit-router-korforgasos-gazdasag-recycle.html

Válasz

Bontott fából új bútor: egy román asztalos zseniális ötlete | 2024. szept. 29.

Az ipari bútorgyártás nagy környezeti terheléssel jár. Vevői oldalon viszont egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságot előtérbe helyező megoldásokra. A romániai Mihai Ciucur nem a megszokott bútorasztalos. Öreg tölgyfa gerendákból készít bútorokat, amelyeket Románia falvaiból gyűjt össze. Használaton kívüli pajtákat, faházakat szed szét, és a kidobásra ítélt fát a műhelyébe viszi, hogy új életet adjon neki. Küldetését egyre ritkábban fogadják értetlenkedve.

https://www.youtube.com/watch?v=X7DTyTNKDRE

Válasz

Jane Goodall Intézet: Már nem bírjuk tovább magunkban tartani az örömünket!

A Jane Goodall Intézet "Passzold vissza, Tesó!" kampánya nyerte a Telekom HU és a Hellononprofit.hu által kiírt "Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben" támogatási pályázatot.

A programot 2016-ban álmodtuk meg, és 2018-ban sikerült elindítanunk a KÖVET Egyesület, a Védegylet Egyesület, és az Afrikáért Alapítvány / Foundation for Africa / Fondation pour l'Afrique segítségével. Jogi partnerünk pedig az EMLA Egyesület.

Természetesen a több mint 1200 gyűjtőpont nélkül, és a hozzájuk kapcsolódó közösségek nélkül ez nem sikerülhetett volna. Köszönjük szépen a cégeknek is, akik a lecserélt mobilflottájukat adták le a kampányban.

Így ez egy közös siker!

Köszönjük szépen a támogatást, a sok-sok segítséget, a rengeteg munkát és az cselekvésre inspiráló lelkesedést, attól a 450.000 embertől akiket elért a kampányunk, és hogy folyamatosan reményt adnak a természet-, az állatok-, és az emberek számára.

"Together We can! Together We will! Together We must!" - Dr. Jane Goodall

https://www.facebook.com/photo/?fbid=946286834196427
___

VI. Életigenlő Kaláka - Tudod mit rejt a telefonod?

http://szamitastechnika.network.hu/video/erdekessegek/vi_eletigenlo_kalaka__tudod_mit_rejt_a_telefonod

Válasz

Humusz Szövetség: Belefér 10 perc segítség?

Ha kitöltöd kérdőívünket, azzal nagyon sokat segítesz nekünk abban, hogy egyik fő bevételi forrásunk, a társadalmi vállalkozásunk keretén belül a valós igényekre szabott, minőségi szolgáltatásokat tudjunk nyújtani! <3

Minden kitöltés számít! Nagyon köszönjük mindenkinek!

https://humusz.hu/hirek/segitsd-humusz-fennmaradast-egy-kerdoiv-kitoltesevel/32074

Válasz