Internet: Észtország elnökének beszédét hamarosan talán tankönyvekben fogják példaként hozni

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1040 fő
  • Képek - 4113 db
  • Videók - 1102 db
  • Blogbejegyzések - 1227 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 548 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1040 fő
  • Képek - 4113 db
  • Videók - 1102 db
  • Blogbejegyzések - 1227 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 548 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1040 fő
  • Képek - 4113 db
  • Videók - 1102 db
  • Blogbejegyzések - 1227 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 548 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1040 fő
  • Képek - 4113 db
  • Videók - 1102 db
  • Blogbejegyzések - 1227 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 548 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

https://itcafe.hu/hir/esztorszag_elnok_beszed.html
2017-05-05 | Forrás: IT café


És nem a levegőbe beszél, tények állnak mögötte.

A svájci University of St.Gallen hallgatói szerveznek egy konferenciát,
http://www.symposium.org/
ahová a világ államainak vezetőit hívják meg, hogy beszéljenek a jelen problémáiról és az általuk elképzelt jövőről.

E konferencián tartott beszédet tegnapelőtt Észtország elnöke, és ő arról a szinte páratlannak tekinthető fejlődésről mondta el véleményét belülről, melyet a Budapestnél kevesebb lakosú, 1,3 millió lakossal rendelkező kicsi balti ország az utóbbi években a digitális társadalommá válás útján megtett.

Észtország kiemelkedő jelentőségű fejlesztéseiről az IT café is többször beszámolt,
https://itcafe.hu/hir/esztorszag_gemalto_egov.html
s mivel hallatlanul tanulságos mindaz, amit náluk végigvittek, érdemes pár mondatban összefoglalni, amit a tavaly ősszel megválasztott Kersti Kaljulaid, aki az állam első nő elnöke, a szimpóziumon elmondott.

A digitális társadalom felé

Az elnök azt hangsúlyozta, hogy határozott céljuk volt a digitális társadalom egyeztetéseken és tárgyalásokon alapuló kialakítása, hogy országuk versenyképességét növeljék, polgáraik számára elégedettséget és jövőt biztosító környezetet hozzanak létre. Elmondta, hogy – adottságaikat figyelembe véve, természetes módon – nem ők akartak csúcstechnológiákat kifejleszteni, sokkal inkább a rendelkezésre álló megoldásokat kívánták egy olyan rendszerbe szervezni, mely a legjobb eredményhez vezethet. Ezért körültekintően jártak el, igyekeztek olyan, már kipróbált, tesztelt megoldásokat választani, melyek a célok elérését segíthetik. E változtatások igen széles körre terjedtek ki, az adathozzáférés nyilvánosságától kezdve az elektronikus szavazási rendszerig (itt megjegyezte, hogy bár sokan aggódtak ez utóbbi rendszer sebezhetősége miatt, a bevezetése óta eltelt hét évben a rendszer intakt maradt).

Az elnök ezek után kiemelte és újra hangsúlyozta, hogy az ő irányítói feladatuk nem a technológiai fejlesztés volt, hanem a már meglévő technológiai eredmények társadalmi hasznosítása. Ennek konkrét példájaként megemlítette, hogy az észt polgárok immár 17(!) éve a számukra születésük után járó digitális azonosító segítségével gyakorlatilag minden közösségi és magánügyüket képesek elektronikus úton kényelmesen és egyszerűen elintézni. Utalt arra, hogy kezdetben akadtak nehézségek, de a digitálisan kevésbé képzetteket, például az idősebbeket, a vidékieket komoly energiákat és munkát mozgósítva sikerült bevonni ebbe a világba – ami nem is volt olyan nehéz, amikor az érintettek rájöttek a kínált lehetőségek előnyeire.

A koncepciózus gondolkodást mutatja, hogy a komplex digitális infrastruktúra gyakorlatilag egy platformot használ, amelynek lényege, hogy a különféle digitális rendszerekből érkező adatokat és akciókat egy erre szolgáló rendszer kezeli és teszi biztonságosan alkalmazhatóvá – a „crossroads” rendszer azt is biztosítja, hogy az észt szolgáltatásokat mások, külföldiek, az úgynevezett „e-polgárok” is használhassák.

Racionálisan és távlatosan

Az elnök kiemelte, hogy senkit nem kényszerítenek arra, hogy „digitális polgár” legyen: ám az előnyök annyira nyilvánvalóak, kézzel foghatóak, hogy az emberek szívesen és önként lépnek be a rendszerbe. És itt nagyon fontos kijelentést tett Kersti Kaljulaid: a közjólét szempontjából nem az a fontos, hogy az alkalmazott technológia kiemelkedően innovatív, csúcsszintű legyen, de csak kiválasztottak vagy vagyonos kevesek használhassák, hanem az, hogy alacsonyabb szintű ugyan, de már kipróbált, megbízható, sokak számára elérhető legyen, mely a polgárok számára egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést és informálódást biztosít. A digitális szolgáltatások használata Észtországban a GDP arányában 2 százalékos megtakarítást eredményez: nem kell hivatalokba és bankokba járni (ez utóbbiakból egyre kevesebben tartanak fenn kiszolgáló egységeket, fiókokat náluk) – mondta az elnök, aki hozzátette, hogy a hagyományos hivatali hálózat erősen visszaszorulóban van az országban, mióta a korábbi várakozással, sorban állással járó ügyintézés a digitális ID segítségével otthonról egyszerűen megoldható. És ezt a megtakarítást az állam a vállalkozásfejlesztésre és a polgárok támogatására fordíthatja.

A jövő itt van és sose lesz vége

Az elnök ezek után két fontos kérdésben fogalmazott meg határozott véleményt.

A robotizációtól félőknek elmondta, hogy a munkahelyek megszűnésétől félve butaság lenne például azt bevezetni, amit mostanában sokan mondogatnak, hogy adóztassák meg a robotokat: ez Kersti Kaljulaid szerint hasonlóan szűk látókörű gondolkodás, mint az ipari forradalom idején a géprombolás. Ehelyett az emberek képzésére kell helyezni a hangsúlyt, hogy a formálódó új társadalmi és gazdasági környezetben minél könnyebben találhassák meg új helyüket. Emellett felhívta a figyelmet arra a már sokszor bizonyított tételre, hogy a technológiai változások egyszerre szüntetnek meg régi, és egyszerre teremtenek új foglalkoztatási lehetőségeket – az újak természetesen más jellegűek, ezekre kell felkészülni. Megemlítette az Észtországban is jól működő megosztáson alapuló új vállalkozásokat, de hozott egy példát arra, hogy egy Észtországban élő, de egyébként dél-afrikai kézműves az új digitális lehetőségeket kihasználva korábban elképzelhetetlen globális piacot teremtett magának.

És a végére hagyta az atombombát. Ha a digitális társadalmak kora jő – és az elnök szilárdan meg van győződve, hogy így fog történni –, akkor kénytelenek vagyunk azzal szembenézni, hogy a jelenleg használatos kormányzati modellek – pl. a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere – fenntartható-e, használható-e még az új körülmények között, vagy inkább itt is radikális újragondolásra van szükség. Ha eltűnik, felszámolódik a korábbi gazdasági modell, vajon az arra épülő társadalombiztosítás és adórendszer fenntartható-e? Az élethosszig tartó munkavállalás eltűnőben van, sokkal inkább az időben és térben részekre tört, alkalmazkodóképes, sok tényező által befolyásolt, folyamatos dinamizmusban létező munka nyer teret – emellett a foglalkoztatás, a munkavégzés és a vállalkozás is egyre inkább áthágja a határokat, nemzetközibbé válik. Erre a helyzetre jelenleg nem vagyunk még felkészülve, mondta az elnök, számtalan kétség és kérdés merül fel, melyeket megoldani a jelen vezetőinek feladata, akiknek le kell számolniuk a régi beidegződésekkel – már ha felelős vezetőknek tekintik magukat.


A beszéd

President of the Republic at the St. Gallen Symposium on 3 May 2017
https://www.president.ee/en/official-duties/speeches/13242-president-of-the-republic-at-the-st-gallen-symposium-on-3-may-2017/index.html
03.05.2017

network.hu

 

Dear Mr Chairman Peter Voser,
Dear Federal Councillor Schneider-Ammann,
Excellencies,
Distinguished guests,
Dear members of the ISC Team, thank you for making this symposium happen,

As president of Estonia I represent the world's only digital society which actually has a State – the Estonian digital society of 1,3 million people, our whole population.

We have gone through a societal disruption to make sure our citizens and businesses have a totally digital environment to deal with both the State and also with their private partners. Important notice – at no point during this process has Estonia created any cutting-edge technology. Tech-wise, all we use is pretty well tried and tested by other actors, mostly private, in the world. It makes it cheaper, and more reliable. Part of it is even open data, namely our e-voting system, so all and sundry can try to hack it if they can – but they have not managed, in 7 years' time.

The disruptive innovation from Estonians is thus not technology itself, the innovation lies elsewhere – in the process of bringing businesses and government together to help all people, young and old, to benefit from digital services options available. Already for 17 years, Estonians have a digital ID and can use this to sign and time stamp documents, including private contracts, apply for different public services, pay fines and taxes, query the registries, change their services packages and simply send encrypted e-mails.

It took some special effort to get all people in all generations to use it, but through patient coaching plans called Tiger leap this was achieved also for older generation, who soon realised the advantages of taking to the PC instead of taking the bus in order to communicate with, say, pension's office. Even if the computer was at first more often in village library than at home, it was remarkably closer than the office.

Digital ID is an integral part of all ID cards, since 2001. Digital identity is created at birth, by the way, automatically and in the background when a doctor enters the details of a birth into medical records, without the doctor hitting one additional button to undertake this task. They are a civil registry manager, but they do not even notice! The parents can then later on, using their own IDs, add a name to the baby with an already created e-identity. They can then start applications for social services, kindergarten places etc., if they wish, from their maternity hospital room. A new digital citizen is born.

Both private and public entities use the same platform, called crossroads, for safe identification purposes, thus making the number of services available unlimited. Nowadays, some of the services are also open to citizens of other countries, called e-residents.

There is no enforcement to go digital. But as it is simple, cheap and available, everybody has done so by now. As it has to be simple, cheap and work every time, it cannot be too innovative, untried and tested. It is not. But it includes every one and works every time. It demonstrates that for a society as a whole high rates of technological penetration even when the technology itself is no cutting-edge, may pay off better than having something truly innovative in the hands of a few select people. You all have experienced this – the lives of millions have been transformed by cheap cars or washing machines, not by deployments to the moon. It is important to keep that in mind when digitalising societies.

We save 2% of our GDP by never visiting any public office and we have very few bank offices left in the country. Postal ones have been replaced by automatic delivery lockers, too. A delivery announcement is routinely an sms. You may notice – I am here not talking anymore of public service. The laziness of people to go and queue allows businesses to save huge costs by offering digital, automated solutions without facing the risk of losing their client base.

2% of GDP is a huge amount of savings and it is skewed towards simple people and SMEs, who cannot face high administrative burdens in order to verify the identities of their business partners or communicate with state and its databases. It also has its role in the fact Estonia already in 2006 graduated into the group of high income countries in IMF tables. Ourselves we still say middle-income, as we compare ourselves to Nordics, but overall, we have done pretty well, having graduated in 1991 from the soviet occupation as a poor nation.

I would now, having explained how digitally disrupted society works, come to the other questions I see on the horizon, which will disrupt our societies through technology implementation.

I will touch upon two. One is the future of the jobs.

The other one is what I like to call the Alice in Wonderland issue.

First, on the future of jobs. Industrial area jobs are indeed vanishing fast and I hear weird voices saying we need to therefore pay everybody a sustenance fee and get money for that from taxing robots. It sounds pretty absurd. I doubt that we would have reaped the full benefits to our societies from industrial revolution if we had decided to tax tractors and pay a sustenance fee to everyone who lost their job in agriculture. Of course, that transition was socially painful and costly for majority of people, but that was because of lack of education, medical treatment and other social services we offer to people nowadays. It is not so scary for lower middle class and poor, facing this time around the deterioration of industrial employment.

Instead of curbing people's ability to adapt by talking sustenance fees we should focus on the ability of modern technology to rise the earning capacity of the society as a whole. We must not take technological development simply as something limited to the better industrial processes and therefore to job losses. It is not, it is comprehensive change, it reaches out to every single person.

In fact, remarkable amount of jobs created by technology development are surprisingly neutral to the occupations or educations in their nature. One might call them egalitarian opportunities even. They are not reserved to wise, well-educated and tech-savvy. Yes, those do best by creating tech infrastructure, but some of the quickest growing companies sell actually strikingly simple services or services we did not think existed at all.

Think chatting to each other, in long version facebook, in shorthand, twitter. Or Uber and AirBnb – allowing people to turn their spare resource into service to others. These are big examples, but SME versions exist, too. A bookkeeper can work for 10 companies from any end of the world. Their market is not global, I admit, as you need to know the laws, but it is bigger than their physical range is where they go to work by car, bus or train. In handicraft, a time-old available career option for people who do not wish to obtain degrees, previously it was limited in its earning capacity by the ability to drive around local markets, or later, in the 20th century, by the ability to sign distribution contracts with, say, souvenirs stands. Today, I know in Estonia a guy who is South African, he lives in a little county of 8 thousand people, he produces world class bows and his market is somewhere among the global billions of people, none of them living closer than probably 200 km from him.

These examples show how technology enhances earning capacity and lower provision costs in traditional tasks. In addition, tech use and more free time for bigger number of people stemming from efficiency gains creates permanently new jobs we do not know of yet. Travelling youtuber as a new job we know already, but the next one we do not.

To sum up, job creation will continue beyond industrial age as it did beyond agricultural period, the transition should be more tolerable to vulnerable classes of poor and uneducated due to existing social systems and the democratic nature of this transition, which creates opportunities for all social classes.

This brings me to the Alice in Wonderland issue I mentioned, my third topic of societal disruption I wanted to talk about. You remember, when the cat vanished, the grin just lingered on? If we talk about the disruption to current jobs and indeed, working habits of people, we need to test whether our governance models are sustainable through these disruptions? Or will our tax base, let's take a simple example, social tax base, simply vanish together with industrial jobs? If we do not believe that the grin stays on without the cat, we need to assume that social security model built on industrial model of work cannot survive if the industrial model itself is gone.

Indeed, new jobs and income methods – if you are not able to call youtubing a job yet – are free from physical location, therefore geographically not attributable to one state, and they are not easy to define as being employer, employee, benefits from assets etc. Worse, everybody is doing more than one thing to more than one customers, the economy is much more centred on each individual and his or her creation of added value than on enterprise as such. Add to this the fact that people do all these varied things intermittently and take long breaks if they can afford – and we see more and more can – to simply live their lives until money runs out. Working 12 months a year, 8 hours per day and 30 years, then retiring, is not an option for younger generation they want.

But we offer them societal support if they do. What is the result? Lots of people opt out at early years of their career of our social models, only to plan to opt back in once they need these services – medical ones, putting kids through school, etc. Pension systems are the only one which do not allow full benefits opt-in later in your career, as some of the potential to put money into your pension pillars – is lost. But medical, educational, all other systems are 100% vulnerable. Yes, we can tell people to work the old-fashioned way or go uninsured. It will not deter them, they will go uninsured. We lose the best part of the tax income from the life cycle value creation of each individual – the years between 20-35, maybe longer, if the need to have and school kids is not there. And they will then later opt in. It is not sustainable or tolerable for governments any more than it is sustainable for them to be the last ones forcing people to present themselves physically to apply for services.

Governments need to start thinking how they will replace the current models' tax river flowing in from lifetime of careers defined as employee, employer, enterprise, independent worker, renter – with new streams. They will not be a river, rather an intermittent trickle from varied streams. It may not be any more linkable with any geographical state at all. We are hunting down huge companies to make them pay their fair share of tax in every country. Imagine trying to come to terms with every digital job nomad on where they need to pay their taxes? Yet we want them to pay, and be somehow connected to our society's social security network. They want too, but the effort to stay in one place, one job, permanently or with certain allowed gaps in order not to lose benefits – simply does not fit their understanding of work and life. We force them out with inflexibility, unless we offer them easy flexible opt-ins. I have no answer to this disruptive development and on how to come to terms with it, but I see we need to tackle this as quickly as possible. The ones who go quicker will win, digital and other nomads will dock in only at places which offers them more flexibility in paying taxes and earning benefits.

That's the next societal disruption, changing the perceptions about jobs and social models built upon the old perceptions. The disruption is already happening, but the governments all around the world are still grappling with the previous one – the digital disruption to their services model. As an Estonian I am relieved we can already concentrate on the new challenge, as the old one for us is solved. Thank you for listening!

 

:::::

 

A fordítás

 

“Mint Észtország elnöke a világ egyetlen digitális társadalmát reprezentálom, amelynek van állama

- az 1,3 millió lakosból álló észt társadalmat, teljes népességünket képviselem.

Társadalmi megrázkódtatáson mentünk keresztül, hogy polgáraink és vállalkozásaink számára teljesen digitális környezetet teremtsünk úgy az állammal, ahogy a magán partnereinkkel való kapcsolattartásban. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban Észtország nem hozott létre csúcstechnológiát. Technológiai értelemben csak használjuk azt, amit szerte a világban kipróbáltak és teszteltek más szereplők, főleg a magánszektorból. Ez a változás mindent olcsóbbá és megbízhatóbb tesz. Része, hogy az adatállományaink nyitottak, konkrétan például az elektronikus szavazási rendszerünk, nekieshet bárki feltörni, aki csak képes rá, de az elmúlt hét évben senkinek sem sikerült.

Ez a romboló észt innováció nem csupán a technológiára korlátozódik, az innováció más területeket is érint - a kormány és az üzleti szféra együttesen próbál segíteni abban, hogy mindenki, fiatal és idős, részesüljön az elérhető digitális szolgáltatások előnyeiből. Az észteknek 17 éve van digitális személyi igazolványuk, használhatják a dokumentumok aláírására és időbélyeggel való ellátására, beleértve a magánszerződéseket, igényelhetnek vele közszolgáltatásokat, fizethetik a bírságot és az adót, lekérdezhetik vele a nyilvántartásokat, megváltoztathatják a szolgáltatási csomagjaikat és küldhetnek titkosított e-mail-t.

Sok erőfeszítésbe került, hogy minden generáció használni kezdje, de kitartó felkészítéssel az idősebb generációnak is sikerült végrehajtani a tigrisugrást és hamar felismerték, hogy mennyivel jobb a számítógépet használni, mint elbuszozni ügyet intézni mondjuk a nyugdíjbiztosítóval. Eleinte a falusi könyvtárakban több számítógép volt, mint az otthonokban, de az is közelebb volt, mint a hivatal.

A digitális személyi 2001 óta integráns része az összes többi személyazonosító kártyának. A digitális személyazonosság születéskor keletkezik, automatikusan akkor, amikor az orvos a születés részleteit rögzíti az egészségügyi rendszerben, anélkül, hogy bármilyen más gombot meg kéne nyomni ennek végrehajtásához. Léteznek polgárok, akik a regisztrációban dolgoznak, de még ők sem veszik észre, hogy megtörtént! A szülők a létrejött digitális személyazonosságot használva maguk nevezhetik el később az újszülöttet. Elkezdhetik igényelni a közszolgáltatásokat, óvodát stb. ha akarják, már a szülészet kórházi ágyáról megindítva a folyamatot. Új digitális állampolgár született.

A magán- és a közszereplők ugyanazt az útkereszteződések nevű platformot használják a biztonságos azonosítás céljából, ezáltal a potenciálisan elérhető szolgáltatások száma korlátlan. Manapság ezek a szolgáltatások hozzáférhetőek más országok állampolgárainak is, az e-állampolgárság intézményén keresztül.

Nincs kényszer a digitalizációra. De mivel egyszerű, olcsó és hozzáférhető, mostanra mindenki élt a lehetőséggel. Mivel egyszerűnek, olcsónak és jól működőnek kell lennie minden alkalommal, nem lehet túl innovatív és nem lehet eleget tesztelni és tesztelni. Sose lesz tökéletes. De mindenki benne van és működik minden alkalommal. Azt bizonyítja, hogy egy társadalom számára hasznosabb, ha nagyon magas penetrációjú a nem csúcs-technológia, mintha kevés kiválasztott körében elterjedt a nagyon fejlett technológia. Önök mind megtapasztalhatták, hogy milliók életét mennyire átformálta az olcsó autó és mosógép - és nem a holdraszállás.

Évente a GDP 2%-át takarítjuk meg azzal, hogy sosem kell meglátogatni a hivatalt és már bankfiók is alig van az országban. A postát kiváltották a csomagküldők átvételi automatái. A csomag megérkezéséről SMS értesít. Észrevehették, hogy egyáltalán nem beszélek közszolgáltatásokról. Az emberek lusták elmenni sorban állni, és ez nagy költségmegtakarítást eredményez a vállalatoknak a digitális szolgáltatásokon keresztül anélkül, hogy félniük kellene az ügyfeleik elveszítésétől.

A GDP 2%-a nagy megtakarítás és a hétköznapi embereknél és KKV-knél csapódik le, akik nem engedhetik meg maguknak a nagy adminisztratív költségét annak, hogy az üzleti partnereiket azonosítani kell vagy hogy az állammal kell párbeszédet folytatniuk. Szerepe van a folyamatnak abban, hogy az IMF 2006-ban Észtországot a magasan fejlett országok közé sorolta. Mi azért közepesen fejlettnek tartjuk magunkat összehasonlítva az Északiakkal, de ahhoz képest nem állunk rosszul, hogy csak 1991-ben szabadultunk fel a szovjet megszállás alól szegény nemzetként.

Miután kifejtettem, hogyan működik a digitálisan forradalmasított társadalom, áttérnék más kérdésekre, amelyek már ott vannak a látóhatáron, és a technológiai változásokon keresztül felforgathatják a társadalmainkat.

Két témám lesz. Az egyik a munkahelyek jövője.

A másik, amit én Alice Csodaországban-esetnek neveznék.

Először is a munkahelyek jövőjéről. Az iparban a munkahelyek valóban gyorsan tűnnek el, és furcsa hangokat hallok, amelyek azt mondják, hogy a megtartásuk költségeit mindenkinek fizetni kéne és meg kellene adóztatni a robotokat. Abszurd felvetés. Kétlem, hogy élvezhettük volna az ipari forradalom összes társadalmi előnyét, hogy ha úgy döntöttünk volna, hogy adóztassuk meg a traktorokat és mindenkinek fizessünk valamiféle segélyt, aki elveszítette az állását a mezőgazdaságban. Az átmenet természetesen fájdalmas volt társadalmilag és sokba került az emberek többségének, de ez csak az oktatás, az egészségügy és más szociális ellátások hiánya miatt volt így, melyek manapság elérhetőek az emberek számára. Ma az alsó-középosztálybeli és szegényebb rétegeket nem annyira fenyegeti az ipari munkahelyek elveszítéséből következő lecsúszás.

Ahelyett, hogy segélyekről beszélve fékeznénk az emberek alkalmazkodási képességét, arra kell koncentrálnunk, hogy a modern technológia miképpen növeli a társadalom egészének jövedelemtermelő képességét. Nem szabad a technológiai fejlődést egyszerűen a hatékonyabb ipari fejlődés kialakítójának és a munkahelyek elveszejtőjének tekinteni, nem, ez egy átfogó változás, ami minden egyes emberhez eljut.

Valójában a technológiai változások által létrehozott új munkák zöme meglepő módon nem kötődik bizonyos foglalkozásokhoz vagy végzettséghez. Még azt is lehet mondani, hogy egyenlősítő szerepe van. Nem csupán a bölcseknek, magasan iskolázottaknak és technológiailag képzetteknek jönnek létre munkahelyek. Igen, ők azok, akik a legjobbak az új tech infrastruktúra megteremtésében, de a leggyorsabban növekvő vállalatok olyan pofonegyszerű szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekről azt sem tudtuk korábban, hogy léteznek.

Gondoljunk arra, mennyit csetelünk egymással, hosszabban a Facebookon, rövidebben a Twitteren. Ott az Uber meg az AirBnb - lehetővé teszik, hogy fölöslegesen álló kapacitásaikból szolgáltatást nyújthassanak másoknak az emberek. Ezek látványos példák, de KKV verziók is vannak. A könyvelő 10 cégnek is dolgozhat, akik lehetnek a világ négy sarkában. Jó, elismerem, hogy ez a piac nem teljesen globális, mert mindenhol mások a törvények, de azért sokkal nagyobb piac, mint amekkorát fizikailag el tudnak érni, mint amikor munkába mennek autóval, busszal vagy vonattal. A kézműipar egy régi bevált karrierlehetőség olyanoknak, akik nem akartak diplomázni, korábban a kézművesek csak akkora rádiuszban kereshettek pénzt, ameddig kocsival el tudtak menni a piacokra, vagy a 20 században amennyire meg tudtak egyezni a szuveníreket áruló üzletekkel a termékeik forgalmazásáról. Ma ismerek egy dél-afrikai fickót Észtországban, egy nyolc lelkes kis faluban él, világszínvonalú íjakat készít és a potenciális ügyfélköre sok milliárd ember, egyik sem lakik közelebb hozzá, mint 200 kilométer.

Ezek a példák mutatják, hogy a technológia miképpen növeli a jövedelemszerző képességet és csökkenti a hagyományos feladatok ellátási költségét. Ezen kívül a technológia használatából fakadó hatékonyságjavulás több szabadidőt ad az embereknek, és ez állandóan új munkahelyeket kreál, melyeket még nem is ismerünk. Az utazó youtuber ismert új foglalkozás, a következőről még fogalmunk sincs.

Összefoglalva a munkahelyek képződése folytatódni fog az ipari kor után is ugyanúgy, ahogy folytatódott a mezőgazdasági kor után, és az átmenetnek jobban tolerálhatónak kell lennie a szegények és iskolázatlanok sérülékeny rétegei számára, mert immár rendelkezünk szociális rendszerrel és maga az átmenet demokratikus jellegű, minden társadalmi csoport számára kreál lehetőségeket.

Most jön az Alice Csodaországban-téma, amit említettem, ez harmadik dolog, amiről beszélni szeretnék a társadalmat felforgató változások közül. Emlékeznek arra a részre, amikor a macska eltűnt, de a vigyora megmaradt? Ha a munkahelyek mostani eltűnéséről és az emberek megváltozó munkavállalási szokásairól beszélünk, tesztelnünk kell, hogy a kormányzati rendszerünk fenntartható marad ezen változások közepette? Vagy az alap, amire az adót kivetjük, mondjuk a szociális adót, teljesen eltűnik az ipari munkák eltűnésével? Ha nem gondoljuk azt, hogy a macska nélkül megmarad a vigyor, akkor be kell látnunk, hogy az ipari munkahelyek meglétére alapozott társadalombiztosítási modell nem fogja túlélni az ipari munkahelyek eltűnését.

Valójában az újfajta munkák és jövedelemszerzési lehetőségek - ha nem áll rá a szád, hogy a youtube-ozást munkának nevezzed - nem kötődnek fizikai lokációhoz, ezért földrajzi értelemben nem köthetőek egyetlen államhoz sem, és nem könnyű őket definiálni olyan fogalmakkal, mint alkalmazott, alkalmazó, vagyoni jövedelmek stb. Tovább komplikálja az ügyet, hogy mindenki sok ügyfélnek dolgozik és nem egy dolgot szolgáltat, a gazdaság működése sokkal jobban koncentrálódik az egyénre és az általa létrehozott hozzáadott értékre, mint a vállalatokra. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy ezeket a különböző dolgokat az egyének szakaszosan, és ha megengedhetik, nagy beiktatott szabadságokkal végzik - és ezt egyre többen megtehetik -, hogy a munka után egyszerűen éljék az életüket, amíg a megkeresett pénz kitart. Dolgozni 12 hónapot évente, 8 órát naponta 30 éven keresztül, aztán nyugdíjba menni, ez nem opció a fiatal generáció számára.

Persze megadjuk nekik a támogatást, ha mégis ezt választják. Mi az eredmény? Sok ember egyszerűen be se lép a szociális rendszerbe a karrierje elején, és csak majd később jelenik meg, amikor szolgáltatás kell neki, orvos, iskola a gyereknek, stb. Csak a nyugdíjrendszer nem teszi lehetővé, hogy későbbi belépéssel teljes körű szolgáltatást lehessen kapni, hiszen a rendszerből kinyerhető összeg egy része elvész. De az egészségügyi és oktatási rendszerünk 100%-ban sérülékeny. Megmondhatjuk az embereknek, hogy dolgozzanak úgy, ahogyan régen vagy nem lesz biztosításuk. Nem fognak elriadni és akkor inkább nem lesznek biztosítva. Elveszítjük a 20-35 éves korosztály értékteremtő munkája után beszedhető adóbevételek zömét, és ez még későbbi évekre is kitolódhat, ha nem alapítanak családot és nem kell nekik az iskola. És majd csak később lépnek be a rendszerbe. Ez nem fenntartható vagy tolerálható állapot olyan kormányok számára, amelyek a legutolsó eszközként vetnének be olyan eljárást, hogy fizikailag kényszerítsenek embereket a megjelenésre és a szolgáltatások igénybevételére.

A kormányoknak át kell gondolni, miképpen helyettesítik azt a jelenlegi adóbevételi folyamot, amely az élethosszig tartó karrierekből áramlik, ahol a szereplők úgy vannak definiálva, mint alkalmazott, alkalmazó, vállalkozás, független dolgozó, bérlő - új bevételi forrásokkal. Nem lesznek ezek nagy folyók, hanem időszakos vízfolyások változó forrásból. És lehet, hogy nem is fognak kötődni egyetlen földrajzi államalkulathoz sem. Minden állam megpróbálja levadászni a nagy cégeket, hogy fizessék be a méltányos adót. Na most képzeljük el, ha ilyen megállapodásokat kéne kötni az államnak a munkaerőpiac minden egyes digitális nomádjával. Szeretnénk, hogy fizessenek és hogy be legyenek csatornázva a társadalombiztosításba. Fizetnének ők is, de az az előírás, hogy egy helyen kell lenniük, ugyanazt a munkát kell végezniük és csak kisebb megengedett megszakításokkal, hogy ne veszítsék el a jogosultságukat - ez egyszerűen nem illeszkedik a munkáról és az életről vallott felfogásukba. A rugalmatlanságunkkal elüldözzük őket, hacsak nem kínálunk nekik kevésbé merev kondíciókat. Nincs kész válaszom erre a romboló változásra és nem tudom, mi rá a megoldás, de úgy látom, hogy nagyon gyorsan meg kell találni rá a feleletet. Aki ebben első lesz, nagyot nyer, mert a munka digitális nomádjai csak oda fognak becsekkolni, ahol nagy rugalmasságot kapnak az adófizetésben és a szociális ellátórendszerek használatában.

Ez a következő olyan romboló társadalmi változás, ami teljesen megváltoztatja a munkáról kialakult fogalmainkat, és egyáltalán az egész, régi percepciókra épült szociális rendszerünket. És a változás zajlik, de a kormányok világszerte még az előző romboló változással vannak elfoglalva - nevezetesen azzal, hogy a digitalizáció lerombolja a szolgáltatásaik eddigi rendszerét. Észtként megkönnyebbüléssel vehetem tudomásul, hogy mi már erre az új kihívásra koncentrálhatunk, mert az előző problémát már megoldottuk. Köszönöm, hogy meghallgattak!”

Kersti Kaljulaid
az “Észtosztó”
St. Gallen 2017.05.03.
   
Forrás
http://hicapacity.tumblr.com/post/160330416350/mint-%C3%A9sztorsz%C3%A1g-eln%C3%B6ke-a-vil%C3%A1g-egyetlen-digit%C3%A1lis

 

-----

 

Kersti Kaljulaid lett Észtország első női köztársasági elnöke, akit több sikertelen választási fordulót követően hétfőn választott meg nagy többséggel a tallinni parlament.

Az 1969. december 30-án Tartu városában született Kaljulaid a hétfői szavazáson 81 támogató szavazatot kapott 17 tartózkodás ellenében. A biológus végzettségű Kaljulaid 2004-től Észtországot képviselte a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszéken.

A politikus Toomas Hendrik Ilvest követi a köztársasági elnöki székben. Ilves második mandátuma októberben jár le, és harmadszor már nem indulhatott a választáson.

 

Forrás

https://mno.hu/kulfold/noi-allamfot-valasztott-az-eszt-parlament-1364590

 

Ötször nem ment

Észtország régóta küzd az államfőválasztással. Szeptember 24-én a korábbi négy sikertelen kísérlet miatt már nem a parlament, hanem a képviselőkből és önkormányzati vezetőkből álló, külön erre a célra felállított testület próbált meg államfőt választani az észak-európai országban. A legtöbb voksot, 332-ből 138-at Siim Kallas, korábbi jegybankelnök, pénzügyminiszter, külügyminiszter és egykori közlekedési ügyekért felelős uniós biztos kapta. Allar Joksra, aki pártfüggetlen jogászként szállt versenybe, a testület 134 tagja szavazott.

Hatodjára sikerült

Az észt televíziónak nyilatkozva Kallas "alkotmányos válságról" beszélt és a választási rendszer megváltoztatását sürgette. Az ötödik sikertelen próbálkozást követően ismét a parlamentnek kellett megpróbálnia dönteni az ország következő államfőjéről, hatodjára ez sikerült is.

Toomas Hendrik Ilves államfő ötéves mandátuma (2016.) október 9-én jár le.

Forrás
http://www.origo.hu/nagyvilag/20161003-esztorszag-elnokvalasztas-kersti-kaljulaid.html

Címkék: digitális infrastruktúra digitális társadalom kersti kaljualid robotizáció technológiai változások university of st.gallen észtország

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hónapja

Évtizedek múlva sem érjük utol az észteket
https://itcafe.hu/hir/esztorszag_gemalto_egov.html
2015-09-17 | Forrás: IT café

Annyira megszokták már az elektronikus ügyintézést, hogy szinte már el sem tudják képzelni a papíralapút.

Az IT café oldalain sok-sok éve számolunk be
http://itcafe.hu/hir/esztorszag_e-estonian_id_kotka.html
azokról a fejlesztésekről, melyeket Észtországban annak érdekében támogat, hogy minél fejlettebb szintre emelje digitális gazdaságát, az ország digitális kultúráját. Nem véletlen, hogy az első, politikai okokból lezajlott, igazán komoly kibertámadás az észteket érte,
http://itcafe.hu/hir/amerikai_szakertok_is_segitenek_az_esztorszagot_ert_online_tamadas_vizsgalataban.html
mivel ők akkor már olyan fejlett rendszerekkel rendelkeztek, hogy egy sikeres akció valóban súlyos üzleti és gazdasági károkat okozhatott. És az sem véletlen, hogy 2008-ban épp Tallinnba települt a NATO kiberháborús központja.
http://itcafe.hu/hir/nato_esztorszag_kiberhaboru_cyber_war.html

A körülbelül 1,3 millió lakosú Észtország azóta sem fogta vissza ilyen törekvéseit, és ma már mintaállammá vált a digitalizáció kiterjesztésében – sok szempontból a világ legfejlettebb országának számít, ha azt nézzük, hogy a mindennapi élet, a gazdaság, az üzleti élet, a kormányzás, a közigazgatás milyen mértékben állt át az elektronikus működésre.

A világ egyik vezető biztonsági cége, a Gemalto nemrég egy jelentésben foglalta össze,
http://review.gemalto.com/estonia/?/post/special-multimedia-feature-egov-leader-estonia
hogy Észtország milyen területeken és hogyan digitalizálta működését, és milyen módon segíti a polgárok életét.

Érdemes kiemelni a legfontosabb, illetve legjellemzőbb megállapításokat.

-- a gyermekszületés online regisztrálása: ez azt jelenti, hogy ha gyermek érkezik a családba, akkor egy formanyomtatvány online kitöltésével minden szükséges ügy elintézhető – akinek Magyarországon született már gyereke, tudja, hogy papíralapon, különböző hivatalokba rohangálva ez mennyivel időigényesebb (Észtországban gyakorlatilag már el is felejtették a papíralapú ügyintézést)

-- az eID használata: ez a kártya az észt nyilvános online szolgáltatások alapja. Szükséges hozzá egy kártyaolvasó, de ha nincs, az sem baj, a legtöbb Észtországban forgalmazott számítógépben már megtalálható. A kártyahasználatot többféle biztonsági rendszerrel védik

-- digitális aláírás: gyakorlatilag már mindenki ezt használja

-- elektronikus egészségügyi rendszer: az összes ellátás, minden orvos, minden páciens egy eHealth-platformon van nyilvántartva, dolgozik – a receptek közel száz százalékát már évek óta elektronikusan állítják ki

-- széles sávú internet: ez az alap, de az már nem, hogy Észtországban gyakorlatilag minden közösségi helyen (a hivatalokban, kávézókban, parkokban stb.) gyors és ingyenes Wi-Fi áll rendelkezésre

Videók
https://youtu.be/rb1i183ibtQ
https://youtu.be/Tv6r9LZEAeo

:::::

Az informatikai mintaállam is munkaerőhiánnyal küzd
https://itcafe.hu/hir/esztorszag_it_hiany.html
2016-10-24 | Forrás: ZDNet

Az észt kormányzat több úton is keresi a megoldást: több informatikus hallgató, külföldi szakemberek elcsábítása, tovább- és átképzések, távmunka.

Észtországban kritikus szintet ért el a munkaerőhiány a technológiai szektorban, és ezt a problémát már nem lehet a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának növelésével vagy a külföldi szakembereknek az országba csábításával orvosolni – közölte a múlt hónapban egy új projekt bejelentésekor Kristan Michal, a gazdaságért és az infrastruktúráért felelős miniszter.

Az új kormányzati projekt célja, hogy az előbb említett két lehetőséget kiegészítve bővítsék a tovább-, illetve az átképzési lehetőségeket.

A következő négy évben a minisztérium és partnerei 500 olyan embert akarnak – főként a .NET-re és a Javára koncentrálva – szoftverfejlesztővé kiképezni, akik korábban nem az IT területén dolgoztak. A képzésre pályázni kell, és az oktatás egy 14 hetes, teljes elfoglaltságot jelentő oktatással indul, ahol a kiválasztottak az első hat hétben egy intenzív programozási kurzuson vesznek részt, majd nyolc hétig gyakorlatra mennek a helyi informatikai vállalkozásokhoz. A tervek szerint a 14 hét letelte után a résztvevőknek képesnek kell lenniük arra, hogy megfeleljenek a junior szoftverfejlesztőkkel szemben támasztott elvárásnak.

Gondok minden téren

A minisztérium által készített állapotfelmérés szerint az IT területén roppant kritikus a helyzet Észtországban: az elmúlt három év történéseinek elemzése kimutatta, hogy a technológiai szektorban 2020-ig feltétlenül szükségük lenne még 6400 szakemberre (egy helyi thinktank még ennél is többre, 8600-ra becsüli a keletkező igényt). A körülbelül 1,3 millió lakosú országban egyébként az idei év második negyedévében az IT és a hozzá kapcsolódó területeken nagyjából 22 ezer ember dolgozott – a Magyarországgal való összevetés igen nehéz, különféle becslések látnak napvilágot, de annyi hozzávetőlegesen elmondható, hogy hazánkban a teljes IKT szektorban körülbelül 300 ezer ember dolgozik, ezek közül 80-90 ezret számítanak informatikus szakembernek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Észtországban is évről évre csökken a születések száma, így egyre kevesebb a potenciális informatikus hallgató, épp ezért a műszaki felsőoktatási intézmények megemelt ösztöndíjakkal és kedvezményekkel igyekeznek maguk csalogatni a diákokat, versenyeznek a hallgatókért. Ennek volt is eredménye, mivel a csökkenő létszámú korosztályok ellenére az elmúlt öt évben az informatikát tanulók száma stagnált.

Egy másik aspektusból az is problémát okoz a helyi felmérések szerint, hogy a munkaerőhiány miatt a fizetések elkezdtek felfelé kúszni, és ma már ez, hogy a középfokú felkészültséget igénylő munkahelyeken is magasak a bérek, a hatékonyságot és a versenyképességet rontja.

Egy helyi bank, a Swedbank IT-vezetője, Anu Kalmurand azt nyilatkozta a ZDNet megkeresésére,
http://www.zdnet.com/article/more-students-overseas-workers-cant-solve-our-coding-crisis-so-heres-estonias-solution/
hogy választ kell adniuk a növekvő munkaerőköltségek által okozott problémákra, és már felmerült annak lehetősége is, hogy a külföldről alkalmaznak dolgozókat, akik távmunkában végeznék munkájukat. Erre már ma is van példa, mivel trend az, hogy a vállalkozók Közép- és Kelet-Európából alkalmaznak távmunkás programozókat, akiknek munkájuk jellege miatt nem kell Észtországba költözniük, ugyanakkor az észt bérek vonzóak számukra. Az elmúlt években ezt óvatos lépésekkel a kormány is támogatta, ugyanis az EU-n kívüli munkavállalók alkalmazását igencsak nehézkessé teszik a szigorú törvények és túlterjeszkedett bürokrácia. Megszűnt például az az előírás, hogy ha egy vállalkozó külföldről akart valakit alkalmazni, akkor kötelező volt egy pályázatot kiírnia – ma ez már nincs így, sőt a jövőben a technológiai szakembereket kiveszik abból a kvótából, amely megszabja, hogy Észtország évente hány bevándorlót fogadhat be.

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

150 fontra (50 ezer forintra) büntetett meg a rendőrség egy...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

– Vannak, akik egy világbajnokság előtt ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Cartographia Kupa fotópályázat Karancs-Medvés ;-)...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Villogj! Vlog pályázat http://palyazatok.org/villogj-vlog...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A magyar válogatott a papírformának megfelelően ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Szabad Szoftver Pályázat 2017 http://fsf...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Amit lehetett várni, ez egy pankráció volt, de jól jöttünk ki ...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Két magzat beszélget az anyja hasában : - Mondd, te hiszel a ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Gyüttment Fesztivál - 2017. augusztus 24–27., Oszkó 2017.08.24.

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Levegő Munkacsoport Sok környezeti előnye van annak,...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu