A vallásszabadság napja | 2025. január 13.
A magyar parlament 2018. évi I. törvényében a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át annak emlékére, hogy az Erdélyben 1568. január 6. és 13. között megtartott tordai országgyűlés a Torda piacvilágon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel négy vallásfelekezet – a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius, majd tíz évvel később ötödikként az anabaptista felekezet – szabadságát és egyenjogúságát.
A Tordán tartott 1568. évi országgyűlés, Európában először, a vallásszabadság elemeit magában foglaló határozatot hozott, amely szerint a prédikátorok szabadon terjeszthették nézeteiket. Az egyezmény tartalmazta a saját értelmezés szerinti igehirdetés, a szabad prédikátorválasztás és a prédikátorok védelmének jogát – még az egyházkerületek vezetői sem bánthatták őket –, valamint kikötötte, hogy vallásáért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés és senkit sem lehet hitbeli tanításért fogságba vetni vagy elhurcolni. A döntést kedvezően befolyásolta, hogy a protestáns prédikátorok a hitet Isten ajándékának tekintették.
A tordai egyezményt megelőzően Erdélyben már 1557-ben a katolikus vallással egyenrangúnak fogadták el a lutheránus vallást, 1564-ben pedig kimondták a lutheránusok és a kálvinisták vallásszabadságát. A tordai országgyűlésen a katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius vallás is megkapta a szabad vallásgyakorlat jogát.
Az unitáriusok a tordai országgyűlés határozatának kimondását tekintik az unitárius egyház születése pillanatának. A január 6. és 13. közé eső vasárnapon minden esztendőben ünnepi istentisztelettel emlékeznek meg a jelentős eseményről.
A Jeles napok szerkesztősége
https://baloghpet.com/2025/01/13/a-vallasszabadsag-napja/
Utolsó hozzászólás