NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Meddig lesz az exotikus szépség szigete Hawaii?

Két, egymástól különálló szemétfolyam hömpölyög a Csendes-óceán északi részén Japán és a Hawaii-szigetek térségében. A sziget méretű, tíz méter vastag, összefüggő hulladékszigetek. "Az elsősorban műanyagot tartalmazó képződmény jéghegy módjára viselkedik" - mondta Curtis Ebbesmeyer amerikai tengerbiológus, aki szerint tíz év alatt megduplázódhat a két szemétfolyam mérete.

"A szennyezés mértéke elképesztő, tíz éve napokon keresztül vitorláztam a masszív szemétfolyamban" - mondta Moore.

Több száz kilométer átmérőjű átlag 10 méter mély szemétfolyam áramlik a Hawaii-szigetek partjainál. A víz felszíne alatt hömpölygő hulladék, amely műholdképekről nem látható, elpusztítja az óceánok élővilágát. A jelenséget tanulmányozó intézet munkatársa szerint az "úszó kontinens" mérete tíz év alatt a duplájára is nőhet - írja a The Independent.

"Focilabdák, kajakok, legódarabkák és reklámszatyrok is úszkálnak a víz felszínén" - állítja Charles Moore, aki 1997-ben vitorlázás közben fedezte fel az óceán felszínén is megfigyelhető szennyezést. Ezt követően hozta létre az Algalita kutatóközpontot a szemétfolyam vizsgálatára és alternatív megoldási lehetőségek kidolgozására. "A szennyezés mértéke elképesztő, tíz éve napokon keresztül vitorláztam a masszív szemétfolyamban" - mondta Moore.

A hulladékszigeteket az óceáni áramlások mozgatják, és egy esetleges áramlatváltozás súlyos következményekkel járhat. "A keleti szemétfolyam jelenleg a Hawaii-szigetek felé sodródik, és elképzelhető, hogy nekiütközik a szárazföldnek" - figyelmeztet Ebbesmayer, aki szerint a katasztrófa következményei kiszámíthatatlanok. "A becsapódáskor konfettiként hullik majd a szemét a hawaii tengerpartra!"

Megesszük

Az ENSZ környezetvédői szerint a kidobott műanyag 90 százaléka a tengervízbe kerül, és jelenleg az óceánok felületén közel 18 ezer darab jut belőlük minden egyes négyzetkilométerre - írja a The Independent. A hömpölygő hulladék egyötöde a hajók fedélzetéről és olajfúró tornyokról, míg többségük a szárazföldről kerül a nyílt vízre.

A szennyezés következtében 100 ezer tengeri emlős és több millió vízimadár pusztul el évente. Az elhullott madarak gyomrából orvosi fecskendők, öngyújtók és fogkefék kerültek elő. A víz felszínén úszó tárgyak megtévesztik a halra vadászó állatokat.

"A szemétszigetek az emberi szervezetre is veszélyt jelentenek" - mondta Marcus Eriksen, az Algalita munkatársa, aki szerint ezek a vegyipari anyagok a tengeri halak szervezetét is ugyanúgy megmérgezik. "A szennyezés pedig előbb-utóbb az étkezőasztalokra kerül."

A Csendes-óceánban hatalmas szemétsziget örvénylik. Egy expedíció azt vizsgálja, miként lehetne kihalászni a veszélyes hulladékot a vízből. Jim Dufour kaliforniai tengerkutató szerint sok évbe telik majd a probléma feltérképezése és megoldása. Ugyanakkor az óceán jövője szempontjából ez egy létfontosságú kérdés.

Ez a mérgező keverék egy óriási örvényként forog az óramutató járásával megegyezően nem sokkal a vízfelszín alatt Hawaii és Kalifornia magasságában. Egy kutatókból és környezetvédőkből álló csoport a következő hónapokban expedíciót tervez erre a területre.

Az ENSZ környezetvédelmi programja keretében becsléseket végeztek, amely szerint világszerte egy négyzetkilométer tengervízre 13.000 darab műanyag hulladék jut. A legrosszabb helyzet azonban az öt nagy óceáni örvényben van: ezek közül is a Csendes-óceán északi részén található mező a legijesztőbb, ezt egyszerűen csak „keleti szemétörvénynek” becézik.

Mivel a hulladék jelentős részét a természeti erők apró részekre őrölték, így a szemét javát nem lehet felismerni a műholdképekről. A tengerben élő állatok és a vízimadarak azonban ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. Az expedíció vezetője Doug Woodring hong-kongi környezetvédő szerint a halak minden egyes műanyag szemcse felvételével saját magukat mérgezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a méreganyagok egy része eljuthat az emberekhez is. Természetesen számos tengeri állat elpusztul a mérgezéstől.

Az ötven napos út során a kutatók oda-vissza teszik majd meg a San Francisco-Hawaii útvonalat. Így kétszer is átutaznak a szemétörvényen keresztül, amely 500 tengeri mérföldre található az USA nyugati partjaitól. A Kaisei (tenger bolygója) elnevezésű kutatóhajót egy halászhajó is kíséri majd az úton. Segítségével olyan halászati technológiákat próbálnak majd ki, amelyek megkímélik a tenger élővilágát.

Doug Woodring szerint a hálóknak megfelelően finom szövéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a szemét nagyrészét ki tudják halászni. Ugyanakkor nem lehetnek túl finomak sem, mert a tengeri planktont nem szeretnék kihalászni. Ezenkívül azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy vajon a műanyag szemetet újra lehet-e hasznosítani, vagy tüzelőanyagként fel lehet-e használni.

A projektet az ENSZ környezetvédelmi programja és egy vízkezelési rendszerekkel foglalkozó vállalat támogatja. Az expedícióhoz szükséges további 1,4 millió Eurot pedig adományokból szeretnék összegyűjteni. Woodring szerint annak köszönhetően, hogy a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció a tenger tisztítására. Ráadásul az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.

A szemétszigethez ugyan már szerveztek különböző kutatóutakat, de Woodring szerint ez lesz az első olyan expedíció, amelyik alaposan foglalkozik majd a problémával: megvizsgálják a hulladék károsanyag tartalmát, illetve azok hatását a tenger élővilágára.