Még mindig túl sokan hiszik azt, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a kukásautó egyszerűen összeönti. Másokat egyáltalán nem érdekel a környezetvédelem, megint mások pedig panaszkodnak. Pedig a londoni metróban is magyar szemétből készült a ventilátor.  

A londoni metró utasainak fogalmuk sincs, hogy a friss levegő a Magyarországon gyűjtött sörösdobozoknak köszönhetően áramlik a föld alá. Mese lenne? A szelektíven gyűjtött hulladék meglepő formákban képes újjászületni: az ásványvizes palack pulóverré, ruhafogassá vagy DVD-tokká alakul. A rendszámtáblák műanyag hulladékból, a sportpályák esésvédő lapjai darált gumiabroncsból készülnek. És igen, a londoni metró szellőzőrendszerének ventilátorlapjai a hazánkban összegyűjtött sörösdobozokból nyerik az alapanyagukat.

Mintegy hatmillió ember számára biztosított a szelektív gyűjtés lehetősége, és a rendszer folyamatosan fejlődik. Erre szükség is van, hiszen európai viszonylatban még mindig inkább a lemaradók között vagyunk – mondta el az fn.hu-nak Pribelszki Edina, a csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló Öko-Pannon Nonprofit Kft. kommunikációs csoportvezetője. Míg egyes nyugat-európai országokban az egy fő által szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége az 50-60 kg-ot is elérheti évente, itthon ez átlagosan csupán 10 kg/fő/év - magyarázza a szakember.

Hazánkban még mindig túl nagy a tájékozatlanság és sok az alaptalan városi legenda az újrahasznosítás körül. Az Öko-Pannon Kht. által készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 96 százaléka hallott már a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségéről, de csupán 54 százaléka gyűjti ilyen módon a háztartási hulladékot.

A passzív lakosok legnagyobb, 29 százalékos hányada körülményesnek tartja a gyűjtést, mások (22 százalék) helyhiányra hivatkoztak és bár javuló a helyzet a korábbi évekhez képest, de még mindig sokan (27 százalék) említették, hogy a szigetek távol esnek otthonaiktól.

Ha elégedetlenek vagyunk a környékünkön a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel, akkor elsősorban a helyi önkormányzat illetékes osztályával érdemes felvenni a kapcsolatot. A gyűjtősziget létesítéséről ugyanis az önkormányzat és a szállítást végző közszolgáltató döntenek. Az önkormányzat jelöli ki a helyszínt, amelynekkönnyen megközelíthetőnek kell lennie mind a lakók, mind a gyűjtőautó számára. A szigetet a helyi közszolgáltató cég helyezi ki.

Szomorú tény, hogy a megkérdezettek 10 százaléka egyáltalán nem tartotta fontosnak a környezetvédelmet, 12 százaléka pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz a városi legendához, mely szerint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek csak népnevelési célokat szolgálnak és a hulladék így is, úgy is ugyanarra a szeméttelepre kerül.


Városi legenda az összeöntés

A kételyek többnyire olyan történetekből táplálkoznak, miszerint a szelektív kukák tartalmát ugyanabba a kukásautóba öntik össze. Sokak számára az is bizonytalanságot okoz, hogy miért nincsenek egységes szabályok az azonos színű gyűjtőedényekbe dobható hulladékokra vonatkozóan. A tejes és gyümölcsleves tégladobozokat a legtöbb helyen a papírhulladékokkal együtt gyűjthetjük, máshol viszont a műanyaghulladékok közé kell dobni. Ha ez így van, akkor lehet, hogy tényleg mindegy, hol landol a konzervdoboz?

 A passzív lakosok legnagyobb, 29 százalékos hányada körülményesnek tartja a gyűjtést, mások (22 százalék) helyhiányra hivatkoztak és bár javuló a helyzet a korábbi évekhez képest, de még mindig sokan (27 százalék) említették, hogy a szigetek távol esnek otthonaiktól.

Ha elégedetlenek vagyunk a környékünkön a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel, akkor elsősorban a helyi önkormányzat illetékes osztályával érdemes felvenni a kapcsolatot. A gyűjtősziget létesítéséről ugyanis az önkormányzat és a szállítást végző közszolgáltató döntenek. Az önkormányzat jelöli ki a helyszínt, amelynek

Az egységes szelektálási szabályok hiányának oka pedig egyszerűen az, hogy településenként eltérőek a rendelkezésre álló szétválogatási és feldolgozási technikák. Így akkor járunk el helyesen, ha az edényeken lévő képek, piktogramok alapján dobáljuk be a hulladékainkat.  

Mindent összevetve a szakemberek szerint nem szelektálunk rosszul. A gyűjtőedényekbe, tíz százalék kivételével, nagyjából azok a hulladékok kerülnek, amelyek tényleg oda valók. Címke, vagy egy korty kóla nem akkora gond, de lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy ételmaradék és zsíros szennyeződések nélküli hulladékot dobjunk a kukákba.

A szerző a Sanoma Médiakadémia hallgatója.