Partizán | 2024. nov. 27.
https://www.youtube.com/c/Partiz%C3%A1nm%C3%A9dia
Hogyan papírozzák le a minisztériumokban a beruházók érdekében elkövetett törvénysértéseket, hogy elmondhassák, mindent törvényt betartottak? És hogyan nem sikerült mégsem mindent lepapírozni? A kiemelten védett műemlékek lebontásához vezető hatósági eljárásokról, a hatósági szakembereket csicskáztató beruházókról és a szakapparátus feje felett átnyúló minisztériumi vezetőkről, valamint mindennek a szaktárcán belüli visszhangjáról mesél és mutat dokumentumokat Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium kormányfőtanácsosa.
Az egyik ügy két kulcsdokumentumát itt külön is elérhetővé tettük:
https://archive.org/details/partizan-muemlekvedelem-dokumentumok/
Köszönjük az Amnesty International Magyarországnak, hogy használhattuk az irodájukat és a felvételeiket!
___
Amikor közbeszólnak felülről – kitálalt a minisztériumi dolgozó, hogy miként bontanak le műemléki épületeket | 2024. november 27.
„Úgy érzem, hogy nem maradt más lehetőségem, […], nincs más esélyem arra, hogy ennek gátat vessek, vagy bármilyen módon a közfigyelmet felhívjam, mint hogy feljelentést teszek, és kiállok a nyilvánosság elé. Az én lelkiismeretem tiszta, szégyelljék maguk azok, akik ezt megtették” – mondta a Partizán szerda este megjelent riportjában Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens.
Hosszú idő után először állt kamerák elé az arcát és nevét vállalva egy minisztériumban dolgozó, aktív kormánytisztviselő, hogy elmondja, a hatósági eljárások során a vezetők törvénysértő lépéseket végeztettek az apparátussal.
Feljelentette Gulyás Gergelyt és Lánszki Regőt
A riportból megjelent egy rövid előzetes már vasárnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújításáról. Másnapra Bátonyit kirúgták, reggelre ott volt az ügyfélkapuján a felmentéséről szóló döntés. „Erre számítottam, nem lepődtem meg” – mondta a Telexnek a volt kormányfőtanácsos, aki azt hitte, munkaadói legalább megvárják a szerdai adást.
A riportban többször is említett Lánszki Regő Facebook-oldalán úgy reagált hétfőn, hogy „a műemlékvédelem nem lehet egy személy vagy egy hatóság egyéni ízlésen és érdekeken alapuló szubjektív ügykezelése”. Állítása szerint ezen változtattak az új építészeti törvénnyel, amely mindenki számára egyértelművé teszi, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem. „Nem csoda, hogy van, akinek ez nem tetszik vagy az érdekeit sérti. Összeférhetetlen emberek vádaskodása viszont már büntetőjogi kategória” – utalt Bátonyira.
A volt kormányfőtanácsos 2013 óta dolgozik az állami műemlékvédelemben. Azt tapasztalta, hogy mára teljesen ellehetetlenült a terület, annyira nyílttá vált a szabályok kijátszása. A Partizánnak adott interjúban a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők oly nagy mértékű összefonódásáról beszélt, melynek következtében a legfontosabb döntések zárt ajtók mögött születnek meg, és a műemlékvédelmi szakértőknek már csak az a feladatuk hogy a jogellenes módosítások legalább a dokumentumokban legálisnak tűnjenek.
„Minden törvény adta, legális lehetőséget felhasználtam szerintem, amit megtehettem” – mondta Bátonyi, aki állítása szerint sokáig próbálkozott házon belül rendezni a problémákat, de nem járt sikerrel. Most hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.
A riportban három hatósági eljárást mutattak be Bátonyi segítségével részletesen, melyek mind jól ismert, kiemelten védett budapesti műemlék épület bontási engedélyének kiadásához vezettek. Ilyen
-- az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete,
-- a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanya és
-- a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítését.
Még nincs jogszabály. Majd lesz.
„Bejött egy-két kollégájával, és a mi minisztériumi tárgyalótermünkben leült az asztalfőhöz, de olyan uras módon. Kicsapata a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár, akinek ez a tárgyalója volt, kuporodva leült mellém, mint egy zöldborsót pucoló öregasszony. Egész végig meg sem szólalt, csak kuporogva hallgatta azt, ami történt. És elkezdte mondani a vezérigazgató, hogy neki mihez van szüksége, hogy ezt meg tudjuk csinálni” – idézett fel egy 2017-es minisztériumi egyeztetést a riportban Bátonyi.
Wachsler Tamás, az Országgyűlés Hivatala alá tartozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP) vezérigazgatója az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének átépítéséről érkezett tárgyalni. A SIP háromszintes mélygarázst tervezett a kiemelt műemlékvédelmi besorolás alá tartozó épület alá az Agrárminisztérium és a szomszédba költöző Kúria dolgozóinak. A tervek alapján a műemléki épület jelentős része megsemmisül.
Wachsler elkezdte felsorolni a műemlékvédelmi osztálynak, hogy milyen szabálymódosításokra, átsorolásokra lesz szükség a beruházás megvalósításához. Bátonyi egy ponton közbeszólt, és jelezte, hogy a törvény alapján nincs lehetőség hogy mélygarázs építés céljából lebontsák a műemléki épület nagy részét.
-- „Erre elég arrogánsan azt mondta, hogy még nincs. Majd lesz. Számukra ez ennyi. Ők majd alkotnak olyan jogot, ami számukra ezt lehetővé teszi”
– fogalmazott Bátonyi. A beruházó végül arra hivatkozott, hogy az épület belső részeire nem jut fény. Átépítésekre lesz szükség ahhoz, hogy az Agrárminisztérium megkezdje ott a munkát. A cél a kiemelt műemléki védettség visszasorolása volt.
A minisztérium háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont 35 oldalas szakértői anyaga szerint a szükséges fejlesztések bontás nélkül is megoldhatóak, és nem ajánlották az épület védettségének módosítását. A tanulmányhoz azonban utólag hozzácsaptak egy 1 oldalas ügyvezetői értékelést, amelyben pont ennek az ellenkezője szerepelt. Aszerint „a térszerkezeti problémák korrekciója támogatható”, ezért a SIP Zrt. elvárásainak megfelelően a műemléki védettség visszasorolást javasolta.
Ez alapján jelent meg 2021 áprilisában Gulyás Gergely rendelete a Kossuth téri épület műemléki védettségének visszasorolásáról. Megnyílt így az út a bontás felé, amit pár hónappal később megkezdtek. Apró szépséghiba, hogy a riport szerint az Agrárminisztérium átépítésének építészeti-műszaki dokumentációja már 2020 novemberében kész volt, és az azóta elbontott védett épületrészek ma is benne vannak a hivatalos értékleltárban.
Az államtitkár közbelépett
„Eldöntöttem, ha ezt ugyanoda fogják kifuttatni, vagyis a jogellenes védettség megszüntetés vagy lefokozás szintjéig, akkor ezt most már nem fogom tétlenül nézni” – mondta Bátonyi az Üllői út és Ferenc körút sarkán álló, XIX. században épült Kilián laktanya átépítéséről.
A Hild József tervei alapján épült laktanya 2008-ban került az államtól egy olasz vállalkozó érdekeltségébe tartozó céghez. 2020-ban nyújtottak be egy olyan tervet, amely az épület 90 százalékának elbontásával járt volna. A miniszteri döntést előkészítő dokumentumot ismét a Lechner Központban készítették el. A szakértők szerint nincs törvényes indok a műemléki védettség megszüntetésére.
A 2022-es választás után felálló ötödik Orbán-kormányban az építési terület és a műemlékvédelem átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Az országos főépítész Lánszki Regő államtitkár lett. Pár hónappal később a Kilián laktanya olasz tulajdonosa új terveket készíttetett az épület átalakítására.
-- A vezető tervező Lánszki Regő államtitkár testvére, Lánszki Csenge volt.
A tervben az épületegyüttes 75 százalékának lebontása szerepelt. Eltűnt volna egyebek mellett az Üllői úti főhomlokzat harmada, a belső szárnyak, de az átépítés érintette volna az épület sarkát is.
A dokumentáció ahhoz az Országos Építészeti Tervtanácshoz került elbírálásra, amely elnöke az országos főépítész, azaz Lánszki Regő. Az államtitkár úgy igyekezett megszüntetni az összeférhetetlenség látszatát, hogy az ügyben a közvetlen beosztottja, bizalmi embere, Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár vezette a tervtanácsot. A tervtanács nem utasította el Lánszki Csenge tervét, de azt javasolták, hogy „a bemutatottnál jóval radikálisabban megtartó irányba folytatódjon a koncepcióalkotás”, azaz kevesebb részt bontsanak le a műemléki épületből.
A beruházó két hónappal később benyújtott Lánszki Csenge új tervét, amely a Partizán riportja szerint legalább annyi bontást tartalmazott, mint az eredeti terv. A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárság szakvéleménye ismét elutasította a dokumentum bontásra épülő szemléletét. „A kiemelten védett műemlék épület semelyik történeti része, szárnya, frontja nem bontható, meg nem csonkítható. Az épület bármilyen átalakítása csak a műemléki értékek teljes körű megőrzése mellett lehetséges” – állt a dokumentumban.
Az olasz beruházó új stratégiába kezdett: az Agrárminisztériumnál leírtakhoz hasonlóan kezdeményezte az épület védettségi szintjének visszasorolását, mert szerintük „a védelem jellege nem teszi lehetővé az épület üzletileg rentábilis hasznosítását”. A helyettes államtitkárság szakértői osztálya elutasította a kérelmet, de ekkor példátlan módon lépett közbe Lánszki Regő. Bátonyi szerint az államtitkár folyamatos nyomás alatt tartotta a vele ellenkező beosztottjait, és megpróbálta rávenni őket, hogy olyan miniszteri rendeletet írjanak, amely engedélyezi a műemléki szint visszaminősítését.
A Partizán birtokába került a rendelettervezet március 27-i verziója, amelyen
-- Lánszki nagy betűkkel arra adott utasítást, hogy a készülő módosító csomagba sürgősen kerüljön bele a Kilián laktanya is, és a szakértői véleménnyel ellentétben kiemeltből minősüljön vissza sima műemléki épületté.
Az összesen 29 műemléki épület besorolását érintő, a Kilián laktanya védettségét is visszasoroló rendelet augusztus 24-én lépett hatályba.
Lánszki Regő hazugságnak nevezte Facebook-posztjában, hogy segített volna a testvérének. „Ezzel szemben a tény az, hogy az általam vezetett Országos Építészeti Tervtanács a testvérem által tervezett koncepciót 2023 novemberében tárgyalta és elutasította. Testvérem azóta nem tervezője az épületnek.”
https://telex.hu/belfold/2024/11/27/muemlekvedelem-batonyi-peter-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium
Kommentáld!