M Imre üzente 1 hónapja
Vizsgálják, hogy a befőttesüvegek is visszaváltósak legyenek | 2025. január 19.
A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A fogyasztó szemszögéből nézve legalábbis nem nagyon érthető, hogy egy félliteres sörös- vagy akár egy 7,5 decis borosüveg miért betétdíjas, a félliteres meggybefőttes azonban nem. A visszavételi szabályok egyelőre csak a 0,1-3 liter közötti italcsomagolásokra vonatkoznak.
Amikor rákérdeztünk az okokra az – egész hulladékrendszert koncessziós formában működtető – Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél, lényegében egy fordított indoklást kaptunk. Onnan nézve nem a befőttes üveg maradt ki a rendszerből, hanem az italos üveg került bele. Az Európai Unió újrahasznosítási irányelveiben ugyanis semmilyen üveg nem szerepel, azokban csak a PET italospalackokra és a fém italcsomagolásokra térnek ki. Magyarország azért vette bele az üvegek egy részét a visszaváltási rendszerbe (DRS), mert azok visszagyűjtési aránya nagyon alacsony volt, ezen kellene a következő években javítani. A befőttesüveg például Ausztriában vagy Szlovákiában sem része az ottani rendszereknek.
A Mohu közlése szerint egyébként az automaták technikailag képesek lennének kezelni a befőttesüvegeket, de persze csak az általános korlátozásokkal. A csomagolások űrtartalma azért meghatározott (0,1–3 liter), mert ha a palack túl kicsi, akkor nem fér el rajta a megfelelő méretű vonalkód (amit az automata leolvas), ha viszont túl nagy, akkor nem tudja az üveget a gép bevenni, az eleve fennakadhat már a bedobónyíláson is.
Eddig mintegy 30 ezer fajta italcsomagolást regisztráltak a magyar DRS rendszerben, és ha a befőttesüvegeket is bevennék, akkor azoknak át kellene menniük az előzetes termékauditon. A fizikai paraméterek rögzítésekor ilyenkor szűrhetik ki azokat a csomagolásokat, amelyek nem kompatibilisek az automatákkal.
A Mohu azt mondja, a fentiek miatt egyelőre még nincs konkrét, akár határidőket is tartalmazó bevezetési terv a rendszer kiterjesztésére, de
-- vizsgálják a konzervüvegek DRS alá történő bevonásának lehetőségét egy második ütem keretében.
Amíg nem minden üvegcsomagolás része a DRS rendszernek, addig párhuzamosan megy a régi szelektív gyűjtési rendszer is, amellyel környezetvédelmi szempontból csak egy fő baj van: a nem betétdíjas üvegekből még mindig sokat dobnak a kommunális szemétgyűjtőkbe.
Míg a szelektíven gyűjtött hulladékot válogatóműbe viszik, a kommunális edényekbe dobott hulladék nem kerül oda, így ha a befőttesüveget valaki a kommunális szemetesbe dobja, akkor az anyag nem hasznosul újra.
A fogyasztóval szembeni elvárás tehát ezeknél a csomagolásoknál továbbra is az, hogy ne hagyjon maradékot az üvegben, öblítse el, és olaj-, illetve zsírmentesen tegye azt a szelektív gyűjtőkbe. Ez érzékelhetően elég nagy kérés a lakosság jelentős részével szemben, a helyzet a DRS indulása után talán csak annyival lett egyszerűbb, hogy a jogszabály a legalább 300 négyzetméter alapterületű boltokat nemcsak a visszaváltó automaták működtetésére, hanem arra is kötelezi, hogy az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó csomagolási üveghulladékot elkülönítetten átvegye.
Egyszerűbben fogalmazva, az automatás visszaváltó helyeken mindenhol le kell tudni adni a befőttes üveget is.
Ebben a helyzetben azt kellene elérni, hogy a fogyasztó az 50 forint nélkül is vigye el oda az üvegeket, logikusan leginkább akkor, amikor a visszaváltást intézi, és ne dobja otthon a kommunális hulladékba.
A másik megoldás a szelektív gyűjtősziget vagy a hulladékudvar – lenne, de amint fent írtuk, a sörös- és borosüvegek lényegében pont azért kerültek bele a DRS-be, mert ezek a megoldások eddig finoman szólva nem voltak elég hatékonyak.
A jó helyre leadott nem betétdíjas üveghulladékot egyébként a Mohu külön kezeli, átmeneti tárolókba szállítja, onnan pedig nagyobb tételekben újrahasznosító üzemekbe viszik. Ezeknek az üveg(cserepeknek) végül a sorsa hasonló az automatába visszavett, ott összezúzott anyagokéhoz: az újrahasznosító üzemekben leválogatják őket az üvegipari szabványoknak megfelelően, és akár újra üvegcsomagolás is lehet belőlük.
A körforgás másik módja az üvegek újratöltése (többutas rendszer) lenne, de ennek infrastrukturális háttere (egységes üvegek, visszaszállítás, mosás) elég gyenge lábakon áll. Mindenesetre a gyártó döntése (azaz vállalása) lehetne az újrahasználható csomagolás, de mivel egyes automaták ezeket az üvegeket is visszaválthatják, a termékregisztrációs kötelezettség ezekre is érvényes. A boros- és sörösüvegek gyakran esnek ebbe a kategóriába. A többutas üveg csomagolásokkal persze további nehézség, hogy az egyutas termékekkel szemben ezeket csak a forgalmazás helyén lehet visszaváltani.
Az újratöltés elterjedéséhez fontos lenne, hogy például a sörös- és borosüvegek formája egységes legyen, de a piac magától várhatóan sosem fog ebbe az irányba lépni. Különösen a boroknál jellemző, hogy az üveg formája a marketing fontos eleme, az uniformizálás ezt az eladásösztönző elemet megszüntetné, vagyis bevezetése senkinek sem üzleti érdeke.
A Mohu is azt mondja, hogy neki erre nincs sem hatásköre, sem illetékessége,
-- a kérdés már felmerült korábban, azonban megvalósítása kizárólag állami szabályozással vagy piaci önszabályozással lehetséges.
https://g7.hu/elet/20250119/vizsgaljak-hogy-a-befottesuvegek-is-visszavaltosak-legyenek/
M Imre üzente 2 hónapja
„A kanizsai kukások hősök lettek” – meghátrált a MOHU, véget ért a nagykanizsai szemétszállítási botrány | 2025. 01. 04.
Az új év első napja óta forrtak az indulatok Nagykanizsán és térségében, miután a MOHU döntése alapján elvették a szemétszállítást a helyi önkormányzati cégtől, és egy olyan másik vállalatra bízták azt, aminek kezdetben nem volt elegendő embere sem a feladat elvégzésére.
Pénteken a MOHU még kiadott egy közleményt, melyben a kialakult helyzetre reagált (és vitapartnereit félretájékoztatással és erőszakos cselekményekkel hozta összefüggésbe), most viszont úgy tűnik, mégis a nagykanizsai cég győzelmével ért véget a történet. Erre utal a város DK-s polgármesterének, Horváth Jácintnak a szombati Facebook-posztja, melyben kijelentette: „Nagykanizsa összefogott! Nagykanizsa kiállt magáért! Nagykanizsa győzött! A kanizsai kukások hősök lettek”.
A polgármester bejelentését a helyi kukás cég, az NFV-Pannonia Cégcsoport is megerősítette: „Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy 2025. január 6-tól visszaáll a megszokott rend és a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. gyűjti a korábbi 112 településen a hulladékot”.
https://24.hu/belfold/2025/01/04/a-kanizsai-kukasok-hosok-lettek-meghatralt-a-mohu-veget-ert-a-nagykanizsai-szemetszallitasi-botrany/
Előzmény:
-- Nagykanizsától elrabolták ezt a tevékenységet. Nagykanizsa vagyonát semmizték ki néhány nap, néhány hét alatt egy teljesen tisztességtelen tárgyalási, illetve nem tárgyalási folyamat során. Bizonyos kaposvári fideszes érdekkörök meg akarták maguknak szerezni a nagykanizsai hulladékszállítást, és MOHU úgy tűnik ehhez asszisztált végig az elmúlt hónapok során
– fogalmazott Horváth Jácint polgármester.
https://24.hu/belfold/2025/01/01/nagykanizsa-kukasautok-tuntetok/
M Imre üzente 2 hónapja
Összeomlott Budapesten a palackvisszaváltás karácsony után | 2024. december 28.
Megrohamozták az emberek az üres üvegekkel a visszaváltó pontokat, amit nem bírt el a rendszer.
Káoszba fulladt a palackok visszaváltása Budpest számos pontján az ünnepi zárvatartás miatt – számolt be az RTL Híradó. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. gépei több helyen megteltek vagy elromlottak azután, hogy az emberek megrohamozták őket az üres palackokkal karácsony után. A híradónak nyilatkozók szerint több helyen próbálkoztak, miután sikerült visszaváltani az üvegeket, de olyan is volt, aki inkább feladta. A csatorna talált olyan REpontot is, amely már technikai okokra hivatkozva nem üzemelt. A MOHU korábban azt közölte, felkészültek az ünnepek miatti megnövekedett forgalomra.
https://magyarnarancs.hu/belpol/osszeomlott-budapesten-a-palackvisszavaltas-karacsony-utan-273519
M Imre üzente 2 hónapja
Tényleg minden budapestinek fájni fog a lomtalanítás átalakítása? – minden, amit az új rendszerről tudni lehet | 2024. december. 14.
Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
Közleményt adott ki a hulladékkezelésért felelős MOHU a lomtalanítás rendszerének változásáról, amelyben megerősítik a Szabad Európa néhány nappal ezelőtti értesülését, miszerint gyökeresen átalakul az eddig megszokott gyakorlat. A Molhoz tartozó vállalat részleteket is közölt az újításról.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megszuntetne-a-hazhoz-meno-lomtalanitast-a-mohu-a-fovarosban-kiakadtak-a-polgarmesterek/33236274.html
2024 végéig hivatalosan bútort, matracot, szőnyeget, bőröndöt, valamint olyan nagy méretű használati tárgyakat vagy hulladékot lehetett kitenni, ami a sima kukába nem fért. Nem lett volna szabad így megválni például építési törmeléktől, sittől, gumiabroncstól, síküvegtől, textiltől, elektronikai és veszélyes hulladékoktól. Márpedig aki látott már lomtalanítást, tudja, hogy a szabály betarthatatlan volt.
Az új rendszerben viszont a fa-, fém-, műanyag-, üveg-, textil-, elektronikai és veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság a MOHU ígérete szerint. Ezeket eddig többségében külön hulladékudvarba vagy gyűjtőpontra kellett (volna) vinnünk.
Ha abból indulunk ki, hogy ahelyett, hogy a házunk elé lerakjuk a kikopott kanapét, és az mágikusan eltűnik, ezentúl egy kilométerrel arrébb kell majd cipelnünk, nehéz elhinni, hogy van előnye az átalakításnak.
A MOHU érvelése szerint pedig van, mégpedig azért, mert „az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani”.
„A MOHU kiadta házi feladatnak”, hogy gondolják át, a kerület mely pontjain lehetne megvalósítani az ideiglenes átvevőhelyeket, összesen hatot. A polgármester úgy tudja, a legtöbb kerületben is ennyi helyszínt jelölnek majd ki, azt azonban még nem látja maga előtt, hol férnének el ezek a belvárosban, egyelőre az Andrássy út szervizútja tűnik praktikus megoldásnak.
Mit tudnak majd az új gyűjtőpontok?
„A gyűjtőpont legtávolabb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, jellemzően ennél jóval közelebb lesz” – ígéri a MOHU, ez azonban nem tűnik reálisnak a város adottságait tekintve. Bár nem kezdtünk el körzővel méricskélni Budapest térképe fölött, megkérdeztük a ChatGPT-t, egyáltalán matematikailag megvalósítható lenne-e ez.
Lehetséges, hogy ha Budapest minden kerületében 10 pontot jelölünk ki, akkor minden lakcímtől maximum 1000 méterre legyen egy ilyen pont? – tettük fel a kérdést, nem kizárva azt a nyilvánvalóan elképzelhetetlen opciót, hogy az M3-as autópálya bevezetőszakaszának középső sávját vagy a Hősök terét nevezzük ki szemétlerakónak.
A jellemzően külvárosi helyszínek azonban leginkább autóval közelíthetők meg praktikusan, márpedig erre nem mindenkinek van lehetősége. Viszont az önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot. Abból kiindulva, hogy több polgármester elsősorban az idősebb, nehezebben mozgó lakókat érintő nehézségekre hívta fel a figyelmet az átalakítás hírére,
https://hvg.hu/itthon/20241212_hazhoz-meno-lomtalanitas-mohu-budapest-polgarmesterek
nem kizárt, hogy helyben is próbálnak majd megoldást találni a problémára. Soproni Tamás például jelezte is, már gondolkodnak azon, hogyan tud segíteni az önkormányzat.
Soproni szívesebben támogatna egy olyan rendszert, ahol a háztartások egyénileg igényelhetik a lomtalanítást, majd egy előre egyeztetett időpontban helyezik azt ki. Ez a megoldás több településen működik, működött korábban, évente egyszer díjmentesen érhető el. Hozzátette, ezt is inkább azoknak a rászoruló vagy idősebb lakóknak tenné lehetővé, akik nem tudják máshogyan megoldani a kidobásra ítélt tárgyak elhelyezését.
Miközben a MOHU azzal érvel, hogy tisztábbak lesznek az utcáink, hiszen nem a járdán gyűlik majd a szemét, kár lenne csodát várni az intézkedéstől. Ez ugyanis leginkább azoknak örömteli változás, akik eddig is kényesen figyeltek arra, minden szemetet csak oda dobjanak, ahol reményeik szerint a legjobban hasznosul. Az ő számukat növelni egyedül szemléletformáló programokkal, mindenki számára könnyen elérhető tájékoztatással lehetne növelni.
Kérdés, hogy erre hogyan hat majd az átalakítás. Szerencsés esetben azáltal, hogy kicsit több utánajárást igényel majd a lomok kiszórása, jobb lesz az újrahasznosított használati tárgyak aránya, a veszélyes hulladékok pedig megfelelő helyre jutnak el. A pesszimista forgatókönyv szerint ezek a kommunális kukákban, még rosszabb esetben az út szélén végzik majd. Abban azért bízhatunk, hogy aki eddig vette a fáradságot, hogy hulladékudvarba vigye a hulladékot a közeli erdő széle helyett, ezután is megteszi ezt, akinek pedig eddig se jutott eszébe utcára vágni a nagypapától örökölt tévét, ezután sem fogja.
https://hvg.hu/itthon/20241214_hazhoz-meno-lomtalanitas-atalakitas-MOHU-tudnivalok-hulladek-szemet-kornyezetvedelem-ebx
___
Nincs ok a változtatásra
A Fővárosi Közterület-fenntartó egyik illetékese szerint nincs ok változtatni a már bevált gyakorlaton. „Az FKF-nek nem okozott gondot a lomtalanítás megszervezése és lebonyolítása, van hozzá elegendő kapacitásunk. A MOHU most arra hivatkozik, hogy az új rendszer olcsóbb lesz, amiben biztosan igazuk van, de azért lesz majd olcsóbb, mert az emberek nagy része egyszerűen nem fogja tudni elvinni a lomjait a gyűjtőpontokra, így sokkal kevesebb kukásautó és kukás kell majd a korábbiakhoz képest. Emellett – ebben szinte biztos vagyok – rengetegen fognak majd illegálisan megszabadulni a lomjaiktól, akár úgy, hogy leviszik a hozzájuk legközelebb eső park szélére” – mondta forrásunk.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megszuntetne-a-hazhoz-meno-lomtalanitast-a-mohu-a-fovarosban-kiakadtak-a-polgarmesterek/33236274.html
M Imre üzente 3 hónapja
Több város is fellázadt a Mohu ellen | 2024. december 10.
Siófok után Pécs és Nagykanizsa is fellázadt a Mol Mohu ellen – írja a Népszava.
Az ügy alapja, hogy tavaly nyáron – az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében 35 éven át – a Mol által alapított Mohu Zrt. a kommunális hulladékkezelés magyarországi integrátora. A Mohu térségi koordinátorokon keresztül tart kapcsolatot a helyi hulladékkezelő cégekkel, ezek azok, amelyek valóban elvégzik a hulladékszállítást. Az elmúlt hetekben kapták meg a jövő évi árajánlatokat a koordinátoroktól, eszerint pedig az ideinél minimum tíz százalékkal kevesebbet kapnak a munkájukért. A lap úgy tudja, hogy a cégek háromnegyede elfogadta az ajánlatot, de voltak, akik nem.
Az első ilyen volt Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. Ő már korábban azt írta, hogy szándékosan tönkre akarják tenni a Balaton-parti város tulajdonában lévő hulladékkezelőt, a Siokom NKft.-t. Azóta kiderült, hogy Nagykanizsa sem írta alá az új szerződést. Ott és 111, környékbeli településen a nagykanizsai önkormányzat tulajdonában álló Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi a hulladékszállítással és -kezeléssel kapcsolatos feladatokat. Miután nem sikerült megegyezniük, kaptak egy levelet, miszerint a területükön januártól a kaposvári koordinátor cég veszi át a szolgálatást, bár a polgármester nem tudja, hogy ők rendelkeznek-e egyáltalán megfelelő gépparkkal a feladathoz. Emberrel szerinte nem, hiszen akkor nem kellett volna toborzót hirdetniük. Hasonló a helyzet Baranyában is, a 319 település 420 ezer lakójának hulladékát elfuvarozó és kezelő pécsi Dél-Kom NKft. is 10 százalékkal alacsonyabb árajánlatot kapott, ezért eddig nem írta alá a szerződést.
https://hang.hu/belfold/tobb-varos-is-fellazadt-a-mohu-ellen-170469
M Imre üzente 4 hónapja
Módosítani kell a palackvisszaváltási jogszabályt | 2024. november 7.
Több termék esetében is változhat a palackok visszaváltási díja a jövőben egy Orbán Viktor miniszterelnök nevével ellátott kormányrendelet tervezete szerint. A jogszabálytervezetet szerdán bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium, és jövő csütörtökig lehet véleményezni.
https://kormany.hu/dokumentumtar/450-2023-x-4-korm-rendelet-mod-szolo-rendelet-terv-tars-egyeztetese
-- A változtatásokra az indoklás szerint a „gyakorlati észrevételek alapján” van szükség. A szövegből azonban elég egyértelműen kiderül, hogy ezek nem a felhasználók, hanem a gyártók és a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU MOL Hulladékgazdálkodási (Mohu) Zrt. észrevételei voltak.
Mi várható? A módosítások többsége jogszabály-értelmezési korrekció, vagy a gyártók és a Mohu viszonyát, illetve kötelezettségeit pontosító intézkedés, például a visszaváltási díjas termék regisztrációjáról.
-- A felhasználókat közvetlenül egy intézkedés érinti: a jövőben „a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék díja … csak kerekítés alkalmazása nélkül készpénzben kifizethető, egész számmal meghatározott forintösszeg” lehet.
-- A díjváltoztatás tehát csak azokat a palackokat érinti, amelyeket nem bezúznak, hanem visszajuttatnak az italgyártókhoz és tisztítás után újratöltik őket (többutas). Ilyenek vannak például a kis űrtartalmú üveges üdítők között.
Számokban: a legtöbb visszaváltható palack nem ilyen, hanem úgynevezett egyutas, ezeknél marad a korábban is jogszabályban rögzített 50 forintos díj.
-- A többutas termékeknél azonban eddig is a gyártó határozhatta meg a díjat, ami gyakran el is tért az 50 forinttól. Ezeknek egyébként a jelölése is más: a díj nem egy körbe, hanem egy palackba írva szerepel a terméken.
-- Korábban többször is előfordult, hogy a gyártók bruttó értékként forintban nem egész értékű díjat határoztak meg. Ez a kifizetésnél okozhatott konfliktusokat. Arra is volt példa, hogy a hasonló termékeket nem vették vissza egyesével az üzletek. A módosítással ezt a helyzetet próbálják kezelni.
Tágabb kontextus: a jogszabály módosítása a visszaváltási rendszert nem teszi kényelmesebbé a felhasználóknak, a hónapok óta fennálló problémákat, mint a sorban állás, és a palackok keresztülhurcolása a teljes üzleten továbbra sem oldja meg.
-- Pedig ezen a területen is szükség lenne a szabályozás pontosítására. Ahogy korábban írtuk, a vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladóterekből és még az üzletek előteréből is.
https://g7.hu/vallalat/20240915/tarthatatlan-a-helyzet-a-palackvisszavalto-automataknal-lepnek-a-boltok/
Ez azonban nagyon körülményes és bürokratikus folyamat.
https://g7.hu/vallalat/20241107/modositani-kell-a-palackvisszavaltasi-jogszabalyt/
M Imre üzente 4 hónapja
A MOHU miatt gyorsabban telik a Pécs melletti hulladéklerakó | 2024. október 26.
Kritikus kapacitáshiány fenyegeti a kökényi lerakót a megugró szemétszállítási mennyiségek miatt. A MOHU a helyi önkormányzati társulásban nem szereplő területekről is ide szállítja a szemetet, miközben az állam nem biztosít plusz forrást a társulás tulajdonában álló lerakó bővítésére.
Az utóbbi évben ugrásszerűen nőtt a Pécs melletti Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba irányított hulladék mennyisége a MOHU rendszerátalakítása nyomán, ami a vártnál hamarabb, már 2026-ra megtöltheti a lerakót. Az önkormányzati társulás szerint a helyzet sürgető, de a szükséges beruházásokra még nincs biztosítva a forrás – számolt be a Telex.
Tavaly júliusig évente körülbelül 80 ezer tonna hulladék került a kökényi lerakóba, miközben a létesítmény engedélyezett kapacitása 120 ezer tonna. Ezt a szintet korábban sosem érték el, mivel a Délkom Nonprofit Kft. által üzemeltetett létesítmény mindig is nagy hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra. A MOHU koncessziós jogainak bevezetése és a hulladékelőkezelési eljárások átszervezése azonban jelentős változást hozott a kökényi központ életében, így a lerakóba évente már 100 ezer tonna feletti mennyiséget szállítanak, ami sürgeti a kapacitásbővítést. A Pécshez közel fekvő telephely korszerűsége miatt a MOHU úgy döntött, hogy máshonnan is ide szállít, mostanra pedig a Dél-Dunántúl hulladékainak jelentős részét itt helyezik el.
A lerakó tulajdonosa, a Mecsek–Dráva Önkormányzati Társulás – amelynek Pécs polgármestere, Péterffy Attila az elnöke – már tavaly év végén jelezte az első figyelmeztető jeleket. A társulásnak azonban nincs beleszólása abba, hogy a MOHU milyen döntéseket hoz, így kizárólag a hulladéklerakóba érkező mennyiség hirtelen növekedésének következményeit tapasztalják. A lerakó kihasználtsága így a korábbi becslésekhez képest akár egy évvel hamarabb elérheti a telítettségi szintet, amely korábban 2027 elejére volt tervezve.
-- Az önkormányzati társulás álláspontja szerint a MOHU átszervezési gyakorlata nincs összhangban a helyi igényekkel és a fenntarthatósági elvekkel.
https://greenfo.hu/hir/a-mohu-miatt-gyorsabban-telik-a-pecs-melletti-hulladeklerako/
M Imre üzente 4 hónapja
A rendőrség szerint nem büntetést, hanem köszönetet érdemel, aki összegyűjti az eldobott palackokat | 2024.október 16.
„Közös érdekünk, hogy egészségünk és környezetünk védelme, tisztán tartása, valamint a fenntarthatóság elérése érdekében a lehető legtöbb hulladék visszakerüljön a körforgásba újrafeldolgozásra. Aki ebben azzal működik közre, hogy a mások által kidobott visszaváltható palackokat összegyűjti, és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel. De annyit mindenképpen, hogy önmagában ezen tevékenységéért ne kelljen rendőri fellépéssel számolnia” – írta szerdai közleményében a rendőrség.
https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/helyi-hirek/hulladekugy-lassunk-tisztan
A mostani közleményben azt írják, hogy a hulladék kezelése felelősség, ezért rendelkezik a törvény úgy, hogy a hulladéknak mindig van tulajdonosa, aki számonkérhető.
„A rendőrség minden esetben szem előtt tartja, hogy melyek a törvényi szabályozás mögött húzódó valós társadalmi érdekek. Éppen ezért pusztán az, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, nem ad okot rendőri intézkedésre” – írták, hozzátéve, hogy utóbbival csak annak kell számolnia, aki mindezt nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi. Vagyis aki kiborítja a kuka tartalmát, megrongálja a tárolót, a lakóközösséget zavarva, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik.
Azzal zárják, nem céljuk, hogy a békés, másoknak kárt nem okozó állampolgárokat zaklassák, az ő tevékenységüket nem minősítik társadalomra veszélyesnek. „Célunk ebben az esetben sem a büntetés, hanem a társadalmi normák betartatása és a békés együttélés biztosítása”.
https://444.hu/2024/10/16/a-rendorseg-szerint-nem-buntetest-hanem-koszonetet-erdemel-aki-osszegyujti-az-eldobott-palackokat
M Imre üzente 5 hónapja
65 ezer forintos bírság járhat azért, ha valaki kukából gyűjti össze a visszaváltható palackokat | 2024.10.05.
A guberálás e formája szabálysértésnek minősül.
Nem csak veszélyes az egészségre, de jókora rendőrségi bírság is járhat a visszaváltható palackokat kukázóknak - derül ki a Dívány cikkéből, amit az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján közöltek.
https://divany.hu/edesotthon/visszavaltas-birsag/
A cikk szerint a guberálás e formája szabálysértésnek minősül, ami nagy összegű bírsággal, sőt, akár elzárással is büntethető. A kidobott palackok jogállását A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szabályozza. A szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok települési hulladéknak minősülnek.
Az ORFK a lap kérdésére azt közölte: „A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a hulladéktermelő (akinek tevékenységeiből hulladék képződik) tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül. Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.”
Ez alapján tehát a kidobott palackoknak van tulajdonosa, amit nem szedhet csak úgy össze bárki.
-- „Amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul”
- írta az ORFK.
A kiszabható helyszíni bírság összege
-- 6 500 forinttól 65 000 forintig terjedhet,
-- ha a guberálót fél éven belül újabb szabálysértésen érik, akkor akár 90 000 forintos bírságot is kaphat a nyakába.
Fiatalkorú elkövető esetén a legmagasabb bírságösszeg 32 500 forint. Mindemellett tulajdon elleni szabálysértés lévén a bíróság elzárás, pénzbírság, vagy közmunka büntetést is kiszabhat.
https://nepszava.hu/3252749_palackok-visszavaltas-birsag-orfk
Korábban lapunk beszámolt arról, hogy a visszaváltható palackok kukázásával egy óra alatt 5-10 ezer forintot is meg lehet keresni. Azoknak, akik rászánnak 4-8 órát, napi 30-50 ezer forint is összejön a köztéri szemetesekből gyűjtött, 50-50 forintért visszaváltható palackok után.
https://nepszava.hu/3250079_palackvisszavaltas-tarsadalom-magyarorszag-raszorulok
M Imre üzente 6 hónapja
M Imre üzente 7 hónapja
Több milliós pénzbírságot is kaphatnak azok, akik tonnányi akkumulátort adtak le az elmúlt években jogosulatlanul. Ezzel ugyanis megszegték a fémkereskedés szabályait, amit a NAV szigorúan büntet | 2024. augusztus 9.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei fémkereskedelmi törvénysértés miatt indítottak eljárást, és lopás miatt tettek feljelentést több olyan magánszemély ellen, aki fémhulladékokkal üzletelt – adta hírül a NAV. Az elkövetőkre akár több millió forint pénzbírságot is kiszabhatnak.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=805801251727977&set=a.187965753511533
Pénzbírság jár az illegális fémkereskedésért
Az érvényes szabályozás szerint természetes személy saját ingatlanán legfeljebb három köbméter olyan fémhulladékot tárolhat, ami az ingatlanához köthetően keletkezett. Fémkereskedelmi engedély nélkül kizárólag ilyen saját tulajdonú fémhulladék értékesíthető fémkereskedő részére, illetve adható át koncesszori fémkereskedőnek. Az ellenszolgáltatásért (például ház körüli munkáért vagy telekrendezésért) cserébe kapott fémhulladék megszerzése is felvásárlásnak minősül, tehát ezért is pénzbírság járhat.
-- A koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan módosult a fémkereskedelmi szabályozás is. 2023. július 1-jétől a természetes személyek háztartási fémhulladékai, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékai (fém italdobozok, aludobozok, flakonok, csomagolási hulladékok, elemek, akkumulátorok) kizárólag koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző koncesszori alvállalkozó részére adható át.
https://divany.hu/mindennapi/penz-birsag/
M Imre üzente 7 hónapja
Zsákban húzzuk magunk után a műanyag palackokat, de nem működik, megtelt, visszadobja az automata | 2024. július 11.
Itt tart most a betétdíjas rendszer
Az idős házaspár 120 literes szemeteszsákban húzza maga után a palackokat a bevásárlóközpont automatájához. Faluról jöttek, indulnának haza, de a visszaváltásnál minden másodikat visszadobja a rendszer, miközben éktelen sípolással jelzi a hibát. Egy fiatal férfi ugrik, hogy segítsen. Átveszi a zsákot, aminek tartalma „vagy ezerötszáz forint”, és elkezdi behelyezni a palackokat. Türelmesen. Egy ideig. De az ő kezéből sem fogadja el az automata, ezért cifra káromkodásban tör ki, és a következő pillanatban megpróbálja szétverni a gépet. „Itt telik el a drága időnk, mert nem működik a rendszer” – kiált fel a néni, amikor a biztonsági őr is odalép. Már négyen ütögetik, rázzák az automatát, hátha bennakadt valami. Csodálkozva nézem őket, mintha egy Örkény-novellát látnék megelevenedni. Mint kiderül, nem egyedi esetről van szó, a közösségi médiában is sok a panasz arra vonatkozóan, hogy a betétdíjas rendszer inkább kiszúrás az emberrel, semmint környezetkímélő alternatíva. Ezért utánajártam annak, mit tudhatunk a betétdíjas rendszerről, és hogyan is működik a visszaváltás, amelynek száma a MOHU legfrissebb közleménye szerint a napokban haladta meg a tízmilliót. Bereczki Szilvia írása.
2024-ben minden eddiginél furcsábban zajlik a bevásárlás Magyarországon: hosszú perceket töltenek az emberek az italpolcok előtt, keresik a visszaváltást jelző logót a palackok, dobozok és üvegek címkéjén. Sokan éppen azért, hogy még véletlenül se vigyenek haza egyet is belőle, mert az ital elfogyasztása után kezdődik csak az igazi haddelhadd. A csomagolást gyűjteni kell
-- egyes családok a spájzban gyűjtögetik a flakonokat, 120 literes szemeteszsákokban, hogy aztán a következő nagy bevásárlásra egyetlen családtag egy dugig megpakolt autóval induljon vásárolni és visszaváltani;
mások, például az idősebbek, porcelánok módjára dédelgetik a visszaváltható termékeket, mert minden 50 forint érték, csak éppen eljuttatni nem tudják a nagyáruházakhoz, főként akkor, ha távol élnek a várostól.
Ha mégis sikerül, hosszú sorokban kígyóznak az automaták előtt, amelyek megtelnek, nem működnek, vagy egyszerűen a bolondját járatják az emberrel. Vannak, akik a buszon utaztatják a rengeteg csomagot, mások a biciklijükre kötik, úgy egyensúlyoznak a közeli bevásárlóközpontokig, de az sem ritka, hogy inkább lemondanak az 50 forintról és mindet a kukába dobják, ahonnan aztán a hajléktalanok vagy az arra rászorulók halásszák ki, hogy visszaválthassák. Van szándék az emberekben a változásra. Csak az alkalmazkodás és az infrastruktúra nehézkes, pedig külföldön már évek óta működik ez a rendszer.
Magyarországon januártól él a kötelező visszaváltási rendszer, július elsejétől pedig már csak visszaváltható csomagolásban lehet forgalmazni az italokat
Egy elemzés szerint évente egymilliárd műanyag palack és hozzávetőleg 350 millió italos doboz kerül a magyar piacra. A jó szándék ellenére továbbra is ott vannak a PET-palackok a vízparton, a sörösdobozok a padok körül, az üvegszilánkok még a járdán is. A szemét halmokban tornyosul.
Hogy a környezetszennyezést és annak következményeit valamelyest enyhítse, 2022-ben az Európai Bizottság előterjesztette a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatot. A javaslat különböző újrahasznosíthatósági és csomagolásminimalizálási intézkedéseket tartalmaz, többek között azt a követelményt, hogy
-- 2029. január 1-jéig minden tagállam vezessen be betétdíjas és visszavételi rendszert az egyszer használatos, legfeljebb 3 literes műanyag és fém italtartályokra.
A betétdíjas rendszerre (Deposit Return System; DRS) való átállást uniós rendelkezés teszi kötelezővé, a részletszabályokat azonban a nemzeti hatóságok határozzák meg. Ilyen például az, hogy mennyibe kerüljön a betétdíj, milyen logó kerüljön a termékre, és pontosan milyen termékekre vonatkozzon a visszaváltási kötelezettség. Van, ahol a tejtermékeken kívül a szeszes italok és a szörpök csomagolásai sincsenek a kötelezően visszaváltandók között.
-- Ez a rendelkezés azért fontos, mert a tagállamoknak 2025-ig a műanyag palackok 77 százalékát, 2029-ig pedig 90 százalékát kell visszagyűjteniük. A cél az, hogy 2025-re a palackok legalább 25 százaléka újrahasznosított műanyagból készüljön, és 2030-ra ez az arány 30 százalékra növekedjen.
Ez nem kis feladat, tekintettel arra, hogy július elsejéig még csak nem is volt kötelező visszaváltható csomagolásban forgalmazni az italokat. Ezért jelenleg a bevásárlóközpontok polcain találni még olyan csomagolású italokat is, amiket nem lehet visszaváltani – ez pedig jócskán összezavarja a vásárlókat. Most, hogy már kötelező, az 50 forintos jellel ellátott palackok, dobozok, üvegek lassan kiszorítják a még nem környezetbarát csomagolásokat a boltok polcairól, bár tény, hogy szükség van néhány hónapra, míg teljesen frissül a kínálat.
Külföldön jól működik, Magyarországon nyögvenyelős
Németország, Finnország és Dánia több mint két évtizeddel ezelőtt az első alkalmazók között volt, azóta a PET-műanyagok esetében 90 százalék feletti újrahasznosítási arányt értek el. Ezt látva Észtország, Hollandia, Horvátország és Litvánia is követte a példájukat. Szlovákia, Lettország és Málta 2022-ben vezette be a betétdíjas rendszert, Lengyelország, Románia, Portugália, Görögország és Írország pedig úgy tervezte, hogy még 2025 előtt megteszi.
Magyarország szintén a környezettudatosság jegyében igyekezett megoldást találni, és más tagállamokhoz hasonlóan a betétdíjas rendszert érezte a visszagyűjtés és újrahasznosítás leghatékonyabb módjának. Az elképzelés valóban egyszerű: amikor a fogyasztó megvásárol egy italt 0,1–3 literes űrtartalmú italcsomagolásban – műanyag, fém- vagy üvegpalackban –,
-- a termék árához egy meghatározott betétdíjat adnak hozzá.
Az illetékes miniszter egy rendeletben állapítja meg az egységnyi díjat egy évre vonatkozóan, ez 2024-ben egységenként 50 forint. A következő évit elvileg 2024. szeptember 15-ig tudhatjuk meg majd.
A 24.hu cikke szerint az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül, ebből finanszírozza majd a MOHU utólag a visszaváltó automaták összességében több mint 50 milliárd forintos értékű beszerzését.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/19/kotelezo-visszavaltasi-rendszer-drs-epr-mol-mohu-italcsomagolas-palack-doboz-elelmiszer/
Ez a díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1–8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra. Ezen felül a gyártóknak meg kell fizetniük a szolgáltatási díjat, amelyből a MOHU a hulladékgyűjtést, -válogatást és -hasznosítást finanszírozza. Ez az összeg darabonként 10–20 forint között lehet majd, attól függően, milyen a csomagolás típusa. Ezeket az 50 forintos betétdíjon felüli tételeket a gyártók előbb-utóbb beépítik a termékek árába, amennyiben a kiskereskedők elfogadják ezt.
Miután a vásárló elfogyasztja az italt, visszaviszi az üres csomagolást egy kijelölt visszavételi helyre. A palackokat, dobozokat, üvegeket ép állapotban és üresen kell behelyezni az automatákba, de nem szükséges őket kimosni.
-- A sárga, szelektív tartályokkal ellentétben – amikben a műanyag- és fémhulladék gyűjthető – a visszaváltható csomagolásnak tömörítetlenül és kupakkal együtt kell az automatába kerülnie. Emellett gondoskodni kell arról is, hogy a vonalkód olvasható maradjon rajtuk, mert a rendszer ezt használja az azonosításhoz.
Ezt követően az automata a PET- és fémpalackokat összetömöríti, az üvegeket pedig összetöri – ezzel nemcsak helyet spórol, de azt is megakadályozza, hogy többször visszaváltsák ugyanazt a palackot. Arra viszont figyelni kell, hogy a tej és tejitalok műanyag, tömörített karton- vagy fémcsomagolására nem vonatkozik a visszaváltási rendszer.
De a többi esetében a visszavételi hely visszatéríti a vásárlónak a korábban felszámított betétdíjat. Ez történhet készpénzben, kupon formájában, amely a boltban levásárolható, vagy egyéb módon, például bankszámlára utalással.
-- Az automaták a Magyarországon forgalomban lévő betétdíjas rendszerbe tartozó termékkört visszaváltják a kereskedő kínálatától függetlenül.
A visszavett csomagolásokat ezután összegyűjtik, és elszállítják az újrahasznosító létesítményekbe. Itt feldolgozzák őket, és újrahasznosított anyagokat állítanak elő belőlük, amelyekből pedig új termékek készülhetnek.
Fél éve tart, de még mindig sok a kérdés
Az egykor FKF-ként ismert MOHU Repont automatáival 2024 januárja óta ismerkednek a magyarok, és mivel július elsejétől már csak visszaváltható csomagolásban forgalmazhatják termékeiket az italgyártók, a visszaváltások száma egyre nő: mostanra több mint tízmillió visszaváltás történt országszerte – közölte pénteken a hulladékgazdálkodási vállalat.
Közleményében arra is kitér, hogy mivel az erre vonatkozó kormányrendelet szerint minden 400 négyzetméteresnél nagyobb üzlethelyiségben kötelező az automata – a 200 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben pedig ajánlott –, így jelenleg háromezer ponton lehet visszaváltani az automatákban.
-- Emellett ezer kisebb üzlethelyiség is csatlakozott a kézi visszaváltási rendszerhez, ami számításaik szerint még növekedni fog – erre egyébként a tapasztalatok szerint nagy szükség lenne, mert a vásárlók a kisboltoknál nem tudják visszaváltani a csomagolásokat, ami miatt sokan hosszú utat tesznek meg a legközelebbi automatáig.
Emellett önkéntesen is csatlakozhat minden olyan vállalkozás vagy szervezet, amelynek van adószáma, valamint vállalja a visszaváltó automata üzemeltetését és műszakilag megfelelő elhelyezését, vagy a kézi visszaváltás feltételeit. Az önkéntes csatlakozásnak nem feltétele az üzlet mérete. Az a szereplő, amely gondoskodik az üzemeltetési feltételekről, megpályázhatja a rendelkezésre álló automatákat, vagy kézi visszaváltó pontként csatlakozhat a rendszerhez, függetlenül attól, hogy gazdálkodó, nonprofit szervezet, üzlet, vendéglátóegység vagy éppen szolgáltató vállalkozás.
A MOHU közleménye szerint a visszaváltást segítheti a REpont applikáció, amely képes beazonosítani, hogy adott palack visszaváltható-e, vagy sem, illetve egy térképes keresőn azt is megmutatja, hol van a legközelebbi visszaváltási lehetőség. Az applikáció Európában egyedülálló újdonsága, hogy azon keresztül a vásárlók azonnal a saját bankszámlájukra utaltathatják a visszaváltási díjat. De a visszaváltás applikáció nélkül is működik, a vásárló három lehetőség közül választhat: a boltban levásárolja, saját bankszámlájára utaltatja vagy jótékonysági célra adományozza az összeget.
Egyszerű, mint az egyszeregy. Vagy mégsem?
Hiába beszél mindenki a visszaváltásról, a gyakorlatban nem annyira gördülékeny a rendszer, mint elméletben.
-- Ugyan ott van a rengeteg információ a sorra megjelenő cikkekben, közleményekben vagy az illetékes szervezetek weboldalán, az automaták azonban néha önálló életre kelnek, és nehéz velük lépést tartani. Legalábbis ezt látni a bevásárlóközpontoknál kínlódó embereken, vagy a kétségbeesett bejegyzésekből a közösségi felületeken.
De többen arra is panaszkodnak, hogy nehezen oldják meg, hogy a palack és a vonalkód sérülésmentes maradjon. Sokszor elszakad, összetörik anélkül, hogy bármit tennének. Így a betétdíjat ugyan kifizették rá, de pénzt nem kapnak vissza érte. Ez pedig bosszúságot okoz, főként azért, mert az ember a következő bevásárlásig gyűjtögeti, kerülgeti otthon a kifogyott italcsomagolásokat.
Másokat inkább az zavar, hogy a „kocsmák, szórakozóhelyek vissza sem térítik a pénzt. Adnak egy szemetet, aminek az adóját a vendég fizeti ki, de helyben nem kérheti vissza az árát, helyette azt tanácsolják, hogy vigye haza és valahol váltsa vissza.” Ez egyébként azért van így, mert ha a csomagolással együtt kapja az italt, akkor valóban a fogyasztó fizeti a felárat, őt illeti a visszaváltás is, míg a pohárban felszolgált ital csomagolását a vendéglátóegységnek kell visszaváltania.
-- Olyanok is akadnak, akiket az zavar, hogy a várossal ellentétben falun kész káosz a visszaváltás. „Falun mindenképp rossz opcióim vannak: vagy több kilométer séta a szomszéd faluig, legközelebbi városig. Vagy, ha van autóm, azzal járok bevásárolni, de mennyivel környezetszennyezőbb csak emiatt többször fordulni kocsival…”
– írják hangsúlyozva, hogy „a fejlett Nyugaton nem kell a falusi ABC-ben vásárolt PET-palackot elvinni a 25 kilométerre lévő Tescóba, hogy visszakaphassa az ember a pénzét”.
Sokan a kiépített infrastruktúrát hiányolják, ami most mehet a kukába. „Fizettünk egy hulladékszállítást, ami szelektívet is kezel, de ha vissza akarom kapni a pénzem, akkor ezt ezentúl ki kell hagynom. És nagyobb valószínűséggel fogja az ember szétszórni, bedobni a szemetesbe, ha az adót már úgyis kifizette” – írja egy magyar Reddit-felhasználó, akivel többen egyetértenek.
-- Válaszukban megfogalmazzák, hogy „ez a rendszer nem zöldebb, nem környezetbarát”.
Mert „hiába betétdíjas az üveg, a palack vagy a doboz, a gép nem fogadja be. Vagy azért, mert nem ott vásárolták (ami szembe megy az aktuális rendelkezésekkel), vagy azért, mert épp akkor telik meg”.
Ezt azzal magyarázzák, hogy előfordul, hogy az automatákat üzemeltető boltok, áruházak nem megfelelően felügyelik és takarítják a gépeket, a megtelt tárolózsákokat elfelejtik idejében cserélni, vagy éppen nem gondoskodnak a folyamatos internetkapcsolatról. És sokszor arról is elfelejtenek felvilágosítást adni, hogy a betétdíjas üvegek ára készpénzre is visszaváltható, nem kell minden esetben levásárolni.
A többség csak nevet a szerencsétlenségén, mert „végtére is így viccesebb eljárni bevásárolni: egy szatyor szemetet cipelni többször is, míg az automata úgy dönt, hogy végre visszaváltja a csomagolásokat”.
Egyelőre minden szereplő tanulja a rendszert, talán még természetes is, hogy vannak bukkanók. Kérdés, hogy a továbbiakban kikristályosodik és működőképessé válik-e Magyarországon is.
Forrás:
https://dwfgroup.com/en/news-and-insights/insights/2023/2/european-commission-calls-for-mandatory-deposit-and-return-systems-in-member-states
https://hvg.hu/gazdasag/20231006_pet_palack_sorosdoboz_visszavaltas_visszagyujtes_italos_palack_kerdes_valasz_hulladekgyujtes
https://www.lyreco.com/group/ce/hu/vallalati-felelosseg/blog/betetdijas-pet-palackok-es-dobozok-magyarorszagon
https://repont.hu/hu/visszavaltasi-pontok
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300450.kor
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0028
https://mohu.hu/rolunk
M Imre üzente 7 hónapja
A nagy üvegvisszaváltási trükk: lehullott a lepel a titokról | július 26, 2024
A vissza nem váltott üdítős palackok nagy üzlete: miért visszás a MOL rendszere?
Képzelje el, hogy minden alkalommal, amikor vásárol egy üveg üdítőt, bort vagy sört, automatikusan fizet 50 forintot egy külön díjként. Ez a díj a palack visszaváltási rendszerének része. Azonban, ha Ön nem viszi vissza a palackot egy gyűjtőhelyre, az 50 forint a MOL-nál marad, amely a rendszer üzemeltetéséért felelős. Ez első hallásra egy észszerű környezetvédelmi intézkedésnek tűnhet, de nézzük meg közelebbről, miért is visszás az egész rendszer.
A gyűjtőhelyek hiánya
A MOL ígéretet tett arra, hogy 4-5000 gyűjtőpontot létesít országszerte, ahol a vásárlók visszavihetik a palackokat és visszakaphatják az 50 forintjukat. Azonban jelenleg csak 2657 ilyen pont működik. Ez azt jelenti, hogy sok embernek nehézséget okoz megtalálni egy gyűjtőhelyet, így sokan inkább nem foglalkoznak a visszaváltással. Ennek eredményeként a MOL rengeteg pénzt tart meg a vissza nem váltott palackok után.
Miért jó üzlet a szemét?
A szemétkezelés hatalmas üzlet, különösen korrupt államokban, ahol gyakran a maffia is rárepül ezekre a lehetőségekre. Magyarországon a szemétkezelés nagy részét a MOL kapta meg. Palkovics miniszter egy interjúban elárulta, hogy ez a MOL kérésére történt. Az építési törmelék viszont nem tartozik a MOL-hoz, mivel abban Orbán Viktor miniszterelnök apjának cége is érdekelt.
Miért visszás a rendszer?
1. Kevés Gyűjtőpont: A MOL nem igyekszik elegendő gyűjtőpontot kialakítani, így sok ember nem tudja könnyen visszaváltani a palackokat. Ezért sokan inkább otthon hagyják a palackokat, és így a MOL megtartja az 50 forintokat.
2. Gazdasági Érdekek: Mivel minden vissza nem váltott palack után a MOL gazdagodik, érdekeltek abban, hogy minél kevesebb ember váltsa vissza a palackokat. Ez ellentétes a környezetvédelmi célokkal, amelyek az újrahasznosítást és a hulladék csökkentését szolgálnák.
3. Korrupt Gyakorlatok: A szemétkezelés nagy üzlet, és a rendszer úgy lett kialakítva, hogy az egyik legnagyobb céget, a MOL-t gazdagítsa, miközben mások, mint Orbán Viktor apjának cége, is profitálnak belőle.
4. Környezetvédelmi Hatékonyság: Az új rendszer nem ösztönzi eléggé a visszaváltást és az újrahasznosítást. A cél az lenne, hogy minél több palackot visszavigyenek és újrahasznosítsanak, de a jelenlegi rendszer inkább a profitot helyezi előtérbe.
Mit Jelent ez a vásárlóknak és a környezetnek?
A vásárlók sokszor kényelmetlennek találják a gyűjtőhelyek hiányát, ezért nem váltják vissza a palackokat, így elveszítik az 50 forintjukat. A MOL pedig ebből jelentős bevételre tesz szert, anélkül, hogy valódi környezetvédelmi eredményeket érne el. A rendszer így nem csak a vásárlókat, hanem a környezetet is hátrányosan érinti.
Összefoglalva, a jelenlegi visszaváltási rendszer úgy van kialakítva, hogy a MOL-nak kedvezzen, miközben a vásárlók és a környezetvédelmi célok háttérbe szorulnak. Ezért sokak szerint a rendszer visszás és igazságtalan.
Rengeteg pénz
A trükk egyszerű: a sorrendet kellett megfordítani, írják a Facebookon: Most már a MOHU automatikusan minden eladott visszaváltható üveg után előre kap 50 forintot a feldolgozásra, amit visszaváltás esetén fizet vissza. A vissza nem váltott üvegek után kapott 50 forint marad a MOHU-nál, és még tennivalója sincs vele. Így a MOHU abban érdekelt, hogy NE váltsák vissza a göngyöleget. Aki nem váltja vissza, automatikusan 50 forintot beletesz a MOHU zsebébe.
Ha minden nap csak 3 millió ember vásárol egy visszaváltható palackot, az 3 milliószor 50 forint, ami 150 millió forint naponta. Ha ennek csak az egytizedét nem váltják vissza, az napi 15 millió forint ingyen ajándék a MOHU-nak. Egy évben (15 milliószor 365) ez minimum 5,475 milliárd forint ingyen pénz, amiért a kisujját sem kell mozdítania. Érdekességképpen, naponta nem csak 3 millió darab göngyöleget vásárolunk, és nem csak az egytizedét nem váltjuk vissza. Ez a rendszer így rendkívül jövedelmező a MOHU számára, és minimális erőfeszítést igényel tőlük.
https://ellenszel.hu/2024/07/26/a-nagy-uvegvisszavaltasi-trukk-lehullott-a-lepel-a-titokrol/
M Imre üzente 9 hónapja
Fülkeforradalom a hulladékgazdálkodásban | 2024. febr. 10.
Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése?
A Megújuló Magyarországért Alapítvány rendezvényén
-- Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke
-- Horváth István, a Holofon Zrt. alapítója
-- Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke
-- Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője
beszélgetett az elmúlt 10-12 év történéseiről. A beszélgetést Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke vezette.
https://www.youtube.com/watch?v=0NiMe9mlJ7Q
___
dr. Jávor Benedek: A kormányzati üvegvisszaváltó rendszer indulása úgy vicc, ahogy van | 2024. jan. 26.
Nem hulladékcsökkentő intézkedés, csupán Szentkirályi Alexandra kampányvideójának a valóságban nem működő, nevetséges kelléke. Még decemberben szembesítettem vele, hogy kampányvideójának állításaival szemben a gyakorlatban januárban nem indul a rendszer, az üzletláncok kötelezése az automaták kihelyezésére nem nagyon szolgált mást, mint hogy ő forgathasson előttük, mivel a gyártóknak nyárig nem kell forgalomba hozniuk a visszaváltható palackokat.
https://www.youtube.com/watch?v=22STeXVFIU8
M Imre üzente 10 hónapja
Elkészült a MOHU első újgenerációs hulladékudvara, ahol ingyen leadhatjuk a szemetünket
„Ha eljön valaki meglátogatni az Esztergomi Bazilikát, és van otthon egy használt mikrohullámú sütője, nagyon biztatom, hogy hozza be ide” – mondta Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere a MOHU újgenerációs hulladékudvarának a megnyitóján. A 28 ezer lakosú település szélén egy nagyjából 60 ezer fő kiszolgálásra alkalmas hulladékudvart építettek, amely a régebbi létesítményekhez képest több féle anyagot, és ha minden jól megy, olcsóbban is tud majd begyűjteni.
A következő tíz évben a MOHU további 82 ilyen parkot szeretne építeni országszerte, amelyekből kilencet már 2025 végéig átadnának. A tervek szerint minden tízezer főnél nagyobb település és 25 ezer főnél nagyobb gyűjtőkörzet kap majd egy hulladékudvart, míg az ötezer főnél nagyobb településeken is állandó vagy mobil hulladékudvarokkal készülnek a lakosságnak. A mobil változatnál a MOHU több, különböző hulladéktípust gyűjtő járművel fog megjelenni egy-egy településen egy előre egyeztetett időpontban.
https://telex.hu/gazdasag/2024/05/08/mohu-hulladekudvar-esztergom-hulladekleadas-uj-ujrahasznositas
M Imre üzente 10 hónapja
Beperli az államot Sándor, mert nem gyűjtheti tovább a használt sütőolajat a MOHU koncesszió miatt | 2024. máj. 3.
Juhász Sándor saját gyűjtőpontokat épített és az elmúlt két évben közel 5 millió forintot költött arra, hogy vállalkozzon. Mire beindult volna az üzlet, az állam koncesszióba adta a hulladékgazdálkodást, Sándor pedig túl kicsi ahhoz, hogy szerződjenek vele. Munka nélkül maradt, ezért kártérítést kér az államtól az anyagi vesztesége miatt. Nem ez az első alkalom, hogy egy állami döntés hátrányos az állampolgárokra. Videóriport a Kalocsa közeli Fajszról.
https://www.youtube.com/watch?v=63VlowpjYEA
Beperelte az államot, a videónkból az is kiderül,
-- hogyan kezdett az olajgyűjtésbe,
-- hogyan változott meg az élete az állam döntését követően,
-- mire számít a bíróságon,
-- hogyan változott az elmúlt években a begyűjtött sütőolaj mennyisége,
-- miért fontos az olaj gyűjtése,
-- mi lett a szintén munkanélkülivé tett halászok kártalanításával.
Olvasd el a cikket:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/03/bepereli-az-allamot-sandor-mert-nem-gyujtheti-tovabb-a-hasznalt-sutoolajat-a-mohu-koncesszio-miatt/
M Imre üzente 1 éve
Hogyan nem fogunk belefulladni a szemétbe? Merza Péter (Humusz) és Ferenczi Attila (Recobin) válaszol | [ZöldVálasz 18 # Feb 5, 2024]
Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelektív hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.
Hulladék vagy szemét? Mi a különbség? Nos, amint a ZöldVálasz legfrissebb adásából kiderül, van különbség: szemét az, amihez a természet nincs hozzászokva. Hulladék ugyanis nagyszüleink idejében is volt, azonban szemét kevés keletkezett: még 60 éve sem léteztek PET-palackok, s nem volt a parizernek sem műanyag csomagolása. A természet számára feldolgozhatatlan szeméttenger problémája tehát új, ám máris súlyos következményei vannak. Azt például tudták, hogy Hawaii partjainál fellelhető már olyan „kőzet”, a plasztiglomerátum, amelyben a láva természetes anyagát műanyag tartja össze?
Ez eddig persze csak érdekesség, kis színes. Az igazi gond, hogy a rengeteg műanyag a saját szervezetünkbe is bekerül és megbetegít minket. Nem általában a környezetért kell tehát aggódni, hanem saját magunkért.
https://www.valaszonline.hu/2024/02/05/zold-valasz-hulladekkezeles/
S hogy mégis akkor mit lehet tenni? A ZöldVálasz friss adásából kiderül.
Szeméthegyek tetején – már „kőzet” is keletkezett műanyagból
https://hetivalasz.libsyn.com/zldvlasz-18-hogyan-nem-fogunk-belefulladni-a-szemtbe-merza-pter-humusz-s-ferenczi-attila-recobin-vlaszol
M Imre üzente 1 éve
Orbánék a rezsicsökkentést fizettetik ki velünk az emelt árú új hulladékos teherrel
Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A kormány hulladékmutyija: bürokratikus káosz és elszálló árak, de a MOHU-MOL jól jár.
A Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített rendszer lakossági és hulladékkezelési vonatkozásairól már írt a G7 korábbi cikkeiben, most a céges oldalt nézte meg. Ehhez számos vállalat vezetőjével beszélgetett, egy részük névtelenséget kért. Néhányukkal még az első EPR (az angol rövidítés alapján ez a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevett rövidítése idehaza is) bevallás október 20-i határideje előtt beszélgettek, másokkal azt követően.
https://greenfo.hu/hir/orbanek-a-rezsicsokkentest-fizettetik-ki-velunk-az-emelt-aru-uj-hulladekos-teherrel/
M Imre üzente 1 éve
Rendeletre vár a kötelező lakossági biohulladék-gyűjtés
Bár december 31-től uniós elvárás az elkülönített gyűjtés és újrafeldolgozás, de jogszabály hiányában egyelőre nem tudni, hogyan fogja Magyarország végrehajtani ezt az irányelvet.
A háztartásokban keletkező hulladék mintegy 30 (de esetenként akár 50) százaléka szerves hulladék
A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség Magyarország számára is. A közös cél, hogy leszorítsuk a háztartásoknál keletkező zöld- és biohulladék mennyiségét, hogy 2035-re elérjük a szilárd hulladékok körében a 65 százalékos újrahasznosítási szintet. Az újdonság, hogy minden élelmiszer-hulladékot is szelektíven kell majd gyűjteni, ide értve a főtt étel maradékát is.
– A kormányrendeletet májusban bocsátották társadalmi vitára, ebben az is szerepel, hogy a rendelet októberben lép hatályba. Már október van, és azt látjuk, hogy még csak napirendre sincs tűzve a parlamentben az erről szóló jogszabály – nyilatkozta lapunknak Szabó György, a Humusz Szövetség programvezetője. - Nem lehet tudni, hogy ez végleges formájában mikor lesz elérhető, épp ezért nagyon sok a kérdőjel. Már a tervezetben is voltak olyan pontok, amelyek magyarázatra szorulnak. Nagyon fontos kiemelni, hogy bár gyakran az hangzik el a médiában, hogy a komposztálás lesz kötelező, valójában a biohulladék elkülönített gyűjtéséről van szó lakossági szinten, ugyanúgy, ahogy jelenleg szelektíven gyűjtik a műanyagot, a papírt, a fémet, az üveget. A konyhai és a kerti zöldhulladékról van szó. A kerti zöldhulladék begyűjtése jelenleg is megoldott, még akkor is, ha sajnos több olyan információ is eljutott hozzánk, hogy az így begyűjtött szerves anyagot nem komposztálóba vitték, hanem elégették. (Hiába tiltották be az égetést 2021-ben, a települési önkormányzatok továbbra is engedélyezhetik bizonyos időközönként.) A konyhai zöldhulladék egészen más jellegű, hiszen ebbe beletartoznak a főttétel-maradékok, az állati eredetű, zsíros dolgok, valamint a lebomló műanyag csomagolóanyagok, amelyek háztartási körülmények között nem is komposztálhatók.
https://nepszava.hu/3212686_rendeletre-var-a-kotelezo-lakossagi-biohulladek-gyujtes
M Imre üzente 1 éve
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban.
Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus.
A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek.
Riportunk második része,
https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-inkabb-kulfoldre-viszik-az-ertekes-hulladekot/32612576.html
az elsőt itt olvashatják el.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-osszeomlo-informatikai-rendszer-megakado-anyagaram/32607203.html
M Imre üzente 1 éve
A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Ahogy lapunk beszámolt róla, a koncesszió júliusi elindulását követően harmadannyi helyen lehet csak fémhulladékot leadni, és az autóbontók sem állnak sokkal jobban.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel/32491782.html
Magyarországon július előtt 560 telephelyen lehetett fémhulladékot leadni, ma már csak 126 helyszínen. Azért esett ki 434 telephely, mert nem kötöttek alvállalkozói szerződést a MOHU-val.
https://mohu.hu/file/documents/0/0077/femhulladek_atvevo_helyek_lista.pdf
Ha valaki legálisan akar megszabadulni öreg autójától, ma az ország 62 pontján van erre lehetősége. A hulladékkoncessziós rendszer indulása előtt még 187 telephelyen lehetett az öreg vagy gazdasági totálkárra tört autókat leadni.
https://mohu.hu/file/documents/0/0083/roncsauto_atveteli_pontok.pdf
A számokból látszik, hogy az autóbontók jelentős hányada nem írta alá a szerződést a Mol hulladékos cégével, emiatt július 1-jétől nem vehet át roncsokat, mert arra csak a MOHU-val szerződő partnereknek van joguk.
Ehhez kapcsolódóan: Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban
https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-minden-otodik-meh-telepen-lehet-akkumulatort-leadni-az-orszagban/32520575.html
Nagy kérdés tehát, hogy a fémesek és az autóbontók nagy része miért nem írt alá alvállalkozói szerződést.
-- „Itt te garantálsz mindent, ő nem garantál semmit. Fenntartod a kapacitást a leszerződött mennyiségre, de a MOHU nem garantálja, hogy le is szállítja neked a megadott mennyiséget, vagyis hogy lesz munkád”
– mondta az egyik hulladékos cég vezetője. Elmondása szerint ügyvédje megdöbbent, mert nem látott még ilyen egyoldalú szerződést.
Kötbér, kötbér, kötbér
A kontraktus kétéves, határozott időre szól, így csak speciális esetben lehet megszüntetni. Az alvállalkozókat többféle kötbérfizetési kötelezettség terhelheti a MOHU részére: késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, mulasztási kötbér, meghiúsulási kötbér, kötbér titoktartási kötelezettség megszegése miatt.
Ezzel szemben a MOHU „nem vállal szerződéses kötelezettséget a biztosítására, valamint kifejezetten kizárja a felelősségét”, hogy a szerződésben megállapodott éves mennyiséget „maradéktalanul kihasználják”.
Érdekes helyzetet teremt, ha az alvállalkozó valamilyen okból – például mert drasztikusan emelkedik az üzemanyagok ára, vagy bármi más miatt – módosítani szeretne az árakon. Ekkor a szerződés szerint legfeljebb két hónapig tartó egyeztető tárgyalásokat kötelesek lefolytatni a felek.
Amennyiben nincs megállapodás, fel lehet mondani a szerződést, de csak három hónap után, vagyis összesen öt hónapig lehet elhúzni a szolgáltatási árak módosításával kapcsolatos helyzetet, mivel addig is a korábbi árazást kell alkalmazni.
A szerződéseket a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja, miután erőfölénnyel való visszaélés miatt bejelentés érkezett a hatósághoz a Mollal szemben.
https://www.szabadeuropa.hu/a/gvh-bejelentes-a-mol-erzekeny-uzleti-adatokat-kert-be-a-hulladekos-cegektol/32343281.html
A beadvány szerint a Mol érzékeny üzleti információkat kért a cégektől, leendő alvállalkozóitól, még olyan adatokat is, amelyekre nem terjed ki koncessziós joga.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-miniszteriumnak-is-feltunt-hogy-gond-lehet-a-hulladekkoncesszioval/32592876.html
M Imre üzente 1 éve
Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot
Olyan készletekről van szó, amelyeket leválogatott, még felhasználásra alkalmas hulladékokból állítottak elő. Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.
Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.
Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.
A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.
Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.
Azáltal, hogy a MOHU arra utasította partnereit, hogy „hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanítani szíveskedjék”, lényegében kidobja a szemétdombra ezt a már hozzáadott értékkel bíró, alapanyagként hasznosítható terméket.
A kormány pont amiatt adta oda egy 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
Olyan forrásunk is volt, aki szerint a műanyagból és papírból készülő másodlagos tüzelőanyag akár el is öregedhetett, vagyis túl sok ideig állt, és „már csak a lerakóban lehet ártalmatlanítani”.
Iparági forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy az egyik hazai RDF-alapanyaggyártóban bekövetkezett, márciusi tűzeset is hozzájárulhatott a készletek felhalmozódásához. A sajtóban is hír volt, hogy az FCC Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. gyáli telephelyén lévő tüzet két nap alatt sikerült csak eloltani.
A cég közleménye szerint jelentős anyagi kár keletkezett, bár „az alternatív tüzelőanyagot előállító RDF-üzem gépeit és talán az épület egy részét sikerült megmenteni”. Gorincsek Gyula, a cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy a tűzesetben megsérült az az épület, amelyikben az RDF-gyártás zajlott.
„Így az újjáépítésig nem tudunk RDF-gyártáshoz szükséges alapanyagot fogadni” – tette hozzá. Fontos megjegyezni, hogy az FCC RDF-alapanyaggyártó, vagyis elvileg nem lehet köze a MOHU már kész RDF-készleteihez.
Több alkalommal megkerestük e-mailben és telefonon a MOHU és a Mol sajtóosztályát, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
https://www.szabadeuropa.hu/a/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot/32574452.html
M Imre üzente 1 éve
Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban
A lakosság esetében milyen változások történtek? Most is besétálhat bárki a MÉH-telepre?
Bárki besétálhat, csak most már azokat a fémhulladékokat, amit a koncesszor úgy ítél meg, hogy koncessziós fémhulladék, nem adhatja le. A fémkereskedő köteles is megtagadni az átvételét, és fel kell világosítania, hol van a közelben olyan koncesszori fémkereskedő, ahol leadhatja. Ilyen például az akkumulátor. Nagy gond, hogy a lakosság nem adhatja le bárhol, pedig az akkumulátorok esetében nyolcvanszázalékos volt a visszagyűjtési arány. Most minden fémkereskedőnek, aki nem kötött szerződést a MOHU-val, azt kell mondania annak, aki le akarja adni, hogy nem tudja átvenni.
Hányan nem kötöttek szerződést?
Július közepi adatok alapján 106 telephely van feltüntetve, ez 47 céget jelent. Csak halkan jegyzem meg: 456 fémkereskedő van ma Magyarországon, 560 telephelyen.
Vagyis a fémkereskedők mintegy nyolcvan százaléka nem kötött szerződést a MOHU-val.
Igen, de azért azt is vegyük figyelembe, hogy 47 cég kötött a 456-hoz képest.
https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-minden-otodik-meh-telepen-lehet-akkumulatort-leadni-az-orszagban/32520575.html
M Imre üzente 1 éve
Az Energiaügyi Minisztérium közzétette az ez évre megkötött hulladékhasznosításra márciusban és májusban kötött szerződéseit. A kormány “zöldremosója” felmarkolta az e-hulladék piac nagy részét.
A minisztériumi táblázatban azt láthatjuk,
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/1/1b/1b2/1b28a81c53ec47929cd1e4b97361e7ec1a570542.pdf
hogy amíg a legtöbb területre konzorciumokkal kötöttek szerződéseket, addig az elektronikai hulladék újrahasznosításában egy cég szinte az összes szerződést megkapta. Ez a cég az FE-GROUP INVEST Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Zrt.
Miután a koncesszióval gyakorlatilag minden hulladék a Mol tulajdonába kerül, az eddigi szereplők számára komoly versenyfutás, hogy ki tud rácsatlakozni az újrarendeződő hulladékos piacra.
MOL tulajdonba került a koncessziós szerződésnek megfelelően az NHSZ. A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.
https://greenfo.hu/hir/ader-alapitvanya-melyen-belenyult-az-elektronikai-hulladek-ujrahasznositasba/
M Imre üzente 1 éve
Hulladékügy: Megérkezett a Mol, az ország nagy részén lefagyott a rendszer
https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html
___
Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
„A demonstrációval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a saját tulajdonához” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a tiltakozást szervező Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke.
Szlávik Mónika itt arra céloz, hogy az új rendszerben a MOHU lényegében egyeduralkodó lesz a piacon, a koncesszió alá tartozó anyagok esetében ő határozhatja meg az átvételi árakat.
„Vagyis a lakosság nem döntheti el, hogy kinek adja el például a tulajdonában lévő, koncesszió hatálya alá tartozó fémhulladékot, azt csak a MOHU-nak vagy az alvállalkozójának értékesítheti az egész országban” – tette hozzá az egyesület elnöke.
A július 14-re tervezett demonstrációval azt is el szeretnék elérni, hogy ne legyen a koncesszió része az értékkel bíró fémhulladék.
https://www.szabadeuropa.hu/a/demonstraciora-keszulnek-a-femkereskedok-teherautokkal-vonulnak-a-mol-szekhaz-ele/32488612.html
M Imre üzente 1 éve
Hétfőn startolt az új rendszer, már minden hulladékudvarban kilóra lemérik fajtánként a lakosság szemetét. Győr környékén napok óta mindenki kígyózó sorokat és zugszemétlerakókat vizionált. Volt is sor mindenütt, de nem hétfőn, hanem még a hétvégén, mert akinek sok szemete volt, időben meg akart tőle szabadulni. Hétfőn pedig jó páran hiába jöttek, fordulhattak is vissza, ha a szemét nem volt szétválogatva.
Mit mond minderről a szolgáltató?
A Győrben működő 7 hulladékudvarról és a környékének további 37 udvaráról – amiket a GYHG Zrt. kezel – elmondták: ezek július 3-tól továbbra is külön térítés nélkül vehetők igénybe.
A főbb változások:
-- Fajtánként, előre szétválogatás után mérnek, ebből a MOHU Zrt. nem enged.
-- A GYHG annyi kedvezményt csikart ki a 111 érintett településen, hogy az építési törmeléket nem mérik, csak szemrevételezik.
-- De ha azt látják, hogy valaki nagyságrendekkel többet hozott 150 kiló törmeléknél, visszafordítják, egyszerre ugyanis csak ennyit lehet lerakni, egy év alatt pedig maximum 1 tonnát.
-- A kerti hulladékot megmérik, abból évente 600 kilót vesznek át, egy alkalommal 100 kilót.
-- A beszállítható 12 hulladékfajta közül 7 fajtát lehet korlátlan mennyiségben átvenni: a papírt, a műanyagot, a fémet, az elektronikai hulladékot, a fénycsövet és izzókat, az étolajat és az elemeket.
Az előírt mennyiségi korlátozásokat táblázatban közölték.
https://gyhg.hu/storage/dokumentumok/hullad%C3%A9kudvarok_mennyis%C3%A9gi_befogad%C3%A1si_rendje.pdf
Mivel nyilvánvaló volt, hogy így sokkal tovább tarthat a hulladék elhelyezése, néhány intézkedéssel próbálták a helyzetet orvosolni.
-- Az egyik a beszállítási idő növelése, a kapacitás bővítése, azaz Győrben heti 40 óráról heti 48 órára bővült a hulladékudvarok nyitvatartása.
-- Duplájára emelték a mérlegek számát.
-- A hulladékudvarok megerősített szolgálattal működnek, helyszínenként 2-3 munkatárs segít a beléptetésben és a hulladék elhelyezésében.
Elkezdték már a szemetet az erdőbe hordani? Tippeljen!
Azt azonban már most is valószínűsíthetjük, hogy a zugszemétre vonatkozó jóslat bevált. Bár ezt nem volt nehéz megjósolni. Egy olvasó, Nagy Zsuzsanna fotózta le a hulladékot Győrben az egyik hétvégi házas övezet mellett. Szerinte azok szórhatták oda, akik a közeli hulladékudvarnál kígyózó sort pénteken meglátták.
https://telex.hu/belfold/2023/07/03/gyor-hulladekudvar-szemetlarako-kornyezetvedelem
M Imre üzente 1 éve
Döntött az Alkotmánybíróság, nem Alaptörvény-ellenes a koncessziós hulladéktörvény. Sőt, közérdek.
Az Ab a panaszt hét hónappal érkezése után befogadta, majd a Sulyok Tamás Ab-elnök vezette öttagú tanács (ő maga volt az előadó) 16 hónap múlva megtárgyalta, és elutasította. Semmi akadálya, hogy júliustól 35 évig a Mol leánycége kezelje Magyarország hulladékát.
https://hvg.hu/gazdasag/20230621_Nem_Alaptorvenyellenes_a_koncesszios_hulladektorveny
M Imre üzente 1 éve
Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.
Csütörtökön, június 8-án ugyanis egy olyan törvénymódosító javaslat jelent meg a parlament honlapján,
https://www.parlament.hu/irom42/04030/04030-0005.pdf
amely legalizálja a Mol álláspontját, vagyis elég lesz, ha az alvállalkozóknak van engedélyük, a Mol koncessziós cégét mentesítik a kötelezettség alól. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának fideszes elnöke által jegyzett iromány lényegében úgy módosítaná a hulladéktörvényt, hogy mentesíti a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy törvénysértően indulhat a Mol 35 éves hulladékkoncessziója, a kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-mintha-egy-maganceg-diktalna-a-kormanynak/32455546.html
Vetítenek...
https://www.youtube.com/watch?v=DmmYAX8Phig&list=RDEMRoCx7NEN4B1lXoHSAiz26w&index=11
M Imre üzente 1 éve
A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést.
Probléma: „... a pályázók kénytelenek voltak a koncesszor előtt feltárni a kérdéses anyagáram tekintetében is releváns információkat, amelyeket így a Mol/MOHU a kérdéses tevékenység szabadpiaci ellátása során is tud hasznosítani”
-- A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék.
-- A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak.
Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.
Néhány kivételtől eltekintve lényegében a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja a következő 35 évben a Magyarországon keletkező hulladékot elszállítani, értékesíteni, vagyis kezelni.
-- A lakossági kommunális hulladék szegmense viszonylag egyszerű ügy, miután 2013 óta rezsicsökkentett áron viszik el a hulladékot, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges.
-- A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac alapján.
Mit csinál a Mol?
Horváth Lóránt a Szabad Európának elmondta: miután a Mol megnyerte a koncessziót, tavaly versenyellenesen, zárt körben, meghívásos alapon szeptember 19-én küldte szét ajánlati felhívását az intézményihulladék-gyűjtési, -szállítási, -tárolási, -előkezelési szolgáltatási szerződés megkötésére.
Ezzel válogatott a piaci szereplők között, amivel feltehetőleg az volt a célja, hogy a piaci szereplők egy részét eleve kizárja a pályázati folyamatból.
A szállítási árakat két évre előre meg kell adni Ft/kg áron, anélkül hogy az ajánlati ár szállított mennyiséghez köthető lenne, a válogatási árakat is két évre előre meg kell adni Ft/kg áron válogatási minőségtől függetlenül. A cégek részéről a szerződés nem tárgyalható, kötelezően el kell fogadniuk az érvényes ajánlathoz a Mol diktálta feltételeket.
A Molnak vagy a MOHU-nak emellett egyoldalú díjmódosítási lehetősége van jogszabályváltozás alapján, amit a leendő alvállalkozó köteles elfogadni, így például díjcsökkentés esetén sem szabadulhat a szerződésből.
Az ügyvéd szerint a vállalkozók által megadott információk azért érzékenyek, mert
-- a Mol nem minden hulladék kezelésére lett jogosult a koncesszió által.
Az építési és bontási tevékenységből származó lakossági fémhulladék gyűjtése például szabadpiaci maradt.
„Így fennáll annak a kockázata, hogy a koncesszor birtokába került információtömeggel olyan értékes adatok jutnak a Mol tudomására, amellyel felvértezve,
-- könnyűszerrel fog tudni saját alvállalkozóinak a versenytársává válni,
így akár már most, akár a későbbiekben maga elvégezni azt a tevékenységet, amelyet jelenleg az alvállalkozóktól kíván megrendelni”
– tette hozzá Horváth Lóránt.
https://www.szabadeuropa.hu/a/gvh-bejelentes-a-mol-erzekeny-uzleti-adatokat-kert-be-a-hulladekos-cegektol/32343281.html