Megdöntötték a fúziós energia előállításának rekordját

2023. október 3-án a Joint European Torus (JET) EUROfusion kutatói új világrekordot állítottak fel az egyetlen "impulzusban" felszabaduló legnagyobb fúziós energia mennyiségében: 69 megajoule-t termeltek egy 5 másodperces impulzusban.

A brit tudósok bejelentették, hogy a Joint European Torus (JET) utolsó kísérletében megdöntötték a fúziós energia előállításának rekordját. A nukleáris fúzió ugyanaz a folyamat, amelyet a Nap is használ hőtermelésre. Támogatói úgy vélik, hogy egy napon segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel bőséges, biztonságos és tiszta energiaforrást biztosít. A közép-angliai Oxford közelében lévő JET-létesítményben dolgozó csapat öt másodperc alatt 69 megajoule-t termelt 0,2 milligramm üzemanyag felhasználásával, ami 10 megajoule-lal megdöntötte a 2022-ben felállított korábbi rekordot - közölte most a brit atomenergia-hatóság (UKAEA). Ez körülbelül 41 ezer otthon áramellátására elegendő öt másodpercig.

A kísérletet a JET telephelyen egy fánk alakú, tokamaknak nevezett berendezéssel végezték. "A JET olyan közel működött az erőművi körülményekhez, amennyire csak lehetséges a mai létesítményekkel, és öröksége minden jövőbeli erőművet áthat majd" - mondta Ian Chapman, az UKAEA vezérigazgatója. "A JET kutatási eredményei nemcsak az ITER - a Dél-Franciaországban épülő fúziós kutatási megaprojekt -, hanem más globális fúziós projektek számára is kritikus jelentőséggel bírnak, amelyek a biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható energia jövőjét szolgálják" - tette hozzá.

Az új rekord ellenére a JET nem termelt több energiát, mint amennyit az előállítására fordítottak. Az Egyesült Államokban található Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium volt az egyetlen létesítmény, amely 2022 végén elérte ezt a teljesítményt - a magfúzió szent grálját -, egy másik, lézereket alkalmazó eljárással. A JET 1997-ben végezte első deutérium-trícium kísérleteit. A most bejelentett eredmények azt mutatták, hogy öt másodpercig képesek fúziót létrehozni, mivel ennél hosszabb idejű működésnél a JET rézhuzalos mágnesei túlmelegednének. Az ITER szupravezető elektromágnesekkel lesz felszerelve, amelyek lehetővé teszik, hogy a folyamat hosszabb ideig, remélhetőleg 300 másodpercnél is tovább folytatódjon.

Ha minden jól megy, a fúziós erőmű prototípusa, az ITER 2050-re készülhet el. A franciaországi megaprojektben Kína, az EU, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, India, Japán és az Egyesült Államok is részt vesz. A fúziós energiával kapcsolatos nemzetközi együttműködés történelmileg szoros, mivel az atomerőművekben használt maghasadással ellentétben a technológia nem használható fegyverként.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/156591/megdontottek-a-fuzios-energia-eloallitasanak-rekordjat

Válasz

A hatvanas években a nukleáris fegyverek még mindig viszonylag új játékszernek számítottak, időközben viszont bezárták a játszóteret, ahol ezeket durrogtatni lehetett volna – azaz véget ért a második világháború. Ezért ekkoriban mindkét nagyhatalom kísérletezni kezdett, mi mindenre tudná még felhasználni a nukleáris fegyvereit.

Az amerikaiak például ekkoriban látták jónak hidrogénbombát lőni a Föld körül frissen felfedezett részecskeövekbe, de ennél gyakorlatiasabb próbálkozásaik is voltak: az Ekevas fedőnevű projekt keretében mindenfélével próbálkoztak a tengeri csatornák építésétől a bányászaton át a gáztárolók létrehozásáig a program húszéves időtartama alatt 1957 és 1977 között.

Néhány évvel később indult, de egészen a Szovjetunió összeomlásáig tartott az Ekevashoz hasonló szovjet program. Ennek kevésbé volt fantáziadús neve – Nukleáris robbanások a nemzetgazdaságért –, de annál nagyobb elánnal végezték: míg az amerikaiak 27 tesztet hajtottak végre, a szovjetek 1965 és 1989 között összesen 156-ot, és többféle felhasználási móddal is próbálkoztak. A kísérleti robbantások között pedig több olyan is akadt, amelyek nem tesztek voltak, hanem húsba vágóan valódi problémát próbáltak velük megoldani.

Ilyen volt az az eset, amikor 1966-ban egy addigra már három éve folyamatosan lángoló gázmező tüzét kellett volna valahogy eloltani, hogy elejét vegyék az iszonyatos mértékű gázveszteségnek: napi 12 millió köbméter gáz égett el, ennyiből Leningrád (a mai Szentpétervár) teljes fogyasztása fedezhető lett volna.
https://telex.hu/eszkombajn/2023/04/24/a-szovjetek-a-hideghaboru-idejen-atombombaval-oltottak-el-a-langolo-gazmezok-tuzet

Válasz