Atlatszo | 2023. okt. 13.
https://www.youtube.com/@Atlatszovideo
Aszállyal sújtott mezőgazdaság, gyakori árvizek, élővizeinket fenyegető turisztikai és ipari beruházások – többek között ezek voltak a témái annak a szakmai konferenciának, melyet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tartott szeptember végén Tatán.
A vizes élőhelyek állapotát érintő súlyos gondok mellett a lehetséges megoldásokról, s ebben a civilek fontos szerepéről is sok szó esett.
Nagy tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szakmai napja 2023. szeptember 30. – Tata
___
Nem veszíthetünk el több Natura 2000 területet – civil összefogás a vizes élőhelyek megőrzéséért
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége
https://nagytavak.hu/
szeptember 30-án Tatán tartotta szakmai összejövetelét, ahol a meghívott civil szervezetek áttekintették a vizes élőhelyekre leselkedő veszélyforrásokat és az ezekre adható lehetséges megoldásokat.
A szakmai program során elhangzott,
https://drive.google.com/file/d/1uMF6URGmDyvLuBA1F4e3KmVzlUkq8yJc/view?usp=drive_link
hogy magyarországi nagy tavainkra és vizes élőhelyeinkre az alábbi tevékenységek jelentik a legfőbb veszélyt:
-- pazarló vízhasználat
-- nagy volumenű vízfelhasználó iparágak
-- szennyezések, ideértve a havaria eseményeket is
-- parti sávok beépítése turisztikai és ingatlanfejlesztési célokkal
-- természetes élőhelyek eltűnése és további degradálódása
Az eseményen felszólaló előadók közül Király András (WWF Magyarország) a magyarországi vizes élőhelyek állapotát mutatta be.
https://drive.google.com/file/d/1_eU0BUPjsmS69aYLHVGQsnCUCy7ZzaN2/view?usp=sharing
Elmondta, hogy a folyószabályozások következtében a szántóterületek növekedése mellett mostanra számos új probléma jelentkezett. A korábbi árterek 95%-a, a vizes élőhelyek 87%-a eltűnt, sok helyen süllyed a talajvízszint, számos területen az árvíz- vagy a belvíz-veszély, illetve az aszály fenyeget. A melegedés hatására évről-évre csökken a csapadékos napok száma, miközben növekszik a száraz időszakok hossza.
Megoldás lehet a tájhasználat-váltás és az ártéri tájgazdálkodás; erre jó példa a WWF Tisza 21 projektje,
https://wwf.hu/elo-folyok/tisza/
melynek során helyi közösségek bevonásával vízvisszatartásra épülő tájgazdálkodási mintaprojekteket valósítottak meg a Beregben, a Nagykörűben és a Homokhátságon.
„Franciaországban, Hollandiában már több helyen visszakanyargósítanak olyan csatornává kiegyenesített folyókat, amiket korábban mesterségesen alakítottak ki” – hozta fel példának Király András, milyen eszközökkel próbálják Nyugat-Európában a vízvisszatartást megoldani.
A társadalomnak, az intézményeknek és a politikusoknak egyaránt változtatnia kell azon, mit gondolnak a víz fontosságáról, és a továbbiakban mi az ő feladatuk – erről beszélt Kükedi Zsolt, a Naphimnusz Egyesület képviselője. Előadásában ismertette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Kék Megállapodással (Blue Deal) kapcsolatos javaslatát.
https://www.eesc.europa.eu/hu/agenda/our-events/events/eu-blue-deal
A javaslat-csomag célja, hogy az Európai Bizottság a víz kérdését európai szintű prioritásként kezelje, s a vízkészletek megőrzésére és a vízhiányból fakadó problémák megoldására egy átfogó és összehangolt ütemterv készüljön el. „Az EU-s álmok és a magyar realitás között azért elég nagy szakadék van” – ismerte el Kükedi Zsolt. De hozzátette, hogy a civil szervezetek együttműködése révén a magyar EU elnökség idejére nőhet a Kék Megállapodás társadalmi támogatottsága.
„Magyarország az Európai Unión belül a második legnagyobb víz- és élőhely-veszteséggel rendelkezik, ezért fontos, hogy minél több vízjárta területet hozzunk létre” – hangsúlyozta Kun Zoltán tájépítész, a Fertő tó Barátai Egyesület természetvédelmi szakértője, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség elnöke.
https://www.nature.com/articles/s41586-022-05572-6.epdf?sharing_token=fdOMXiD8HbA92HcaC4WlVdRgN0jAjWel9jnR3ZoTv0PbHROEZ7UgcrLuGBROGGb5myeKrDMguIKVy0wCrjzHBxfEZYpCWx4muajTIuHlInofeI9epSrvaqPWs8FJe95yptxvf-LKhZvkT7p68SL6SDCBmR6cYULdE9r496IXPt24GEtr8kaiEhMQ1TRCJ9ES6dm-yv_SPGDiod2VvyM_fHHkVYENARV26EoqD9qUOgs%3D&tracking_referrer=www.theguardian.com
Kun elmondta, hogy a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása kapcsán a lehetséges eszközök között felmerült az EU Természet Helyreállítási Jogszabály, ami kötelező érvényű célokat tűz ki a tagállamok elé – ennek elfogadása 2024 első felében várható. Elfogadása esetén minden tagállamnak ki kell dolgozni a maga helyreállítási stratégiáját. „Nagyon fontos, hogy a szövetségünk és az egyes tagjaink által aláírt civil álláspontban kért pontokat még a jelenlegi bizottság is megvalósítsa.
https://www.restorenature.eu/File/UPDATED%20RestoreNature%20joint%20statement.docx.pdf
Legyenek számszerűsíthető, határidőhöz kötött célok, amiket a civil szervezetek számon is tudnak kérni. Arról is szó van, hogyha elfogadják a helyreállítási jogszabályt, az ne jelentse azt, hogy a még meglévő élőhelyeket tönkre lehet tenni. Ez egyáltalán nem történhet meg.
-- Meg kell őrizni a még meglévő Natura 2000 területeket és a jó állapotú vizes élőhelyeket,
és a rossz állapotúakat kell helyreállítani. Azt is teljesen világossá kell tenni mindenki számára, hogy a felszíni és felszín alatti vizeink kritikus állapotban vannak, amin a jelen és jövő generációk érdekében javítanunk kell.”
A vizeket érintő veszélyekkel és kormány akkumulátor-iparági fejlesztéseivel kapcsolatban három előadás is elhangzott. Jávor Benedek (Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének vezetője) a magyarországi akkumulátor-gyárak vízfelhasználásának túlzott mértékéről, a debreceni CATL-beruházás kapcsán a vízbázis veszélyeztetettségéről beszélt.
Jávor Benedek a debreceni akkugyár kapcsán 2023 tavaszán panaszt nyújtott be Európai Bizottságnak a Víz Keretirányelvről szóló EU-s jogszabály megsértése miatt.
https://drive.google.com/file/d/1wZGjiTwZz58iLb8fMEZEmurd5lP2Gm2-/view?usp=sharing
Lapunk munkatársa, Bodnár Zsuzsa a Göd-ÉRT Egyesület képviseletében az akkumulátor-gyárak hazai környezetvédelmi előírásainak szabályozatlanságáról, az ellenőrzések hiányáról és a kibocsátási és szennyezési adatok eltitkolásáról beszélt. A tatai Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért (TETT) Egyesület – mely a szakmai nap társszervezője is volt – részéről pedig Ferenczi Miklós ismertette a tatai vízforrásokat érintő és az Öreg-tó vízminőségét befolyásoló veszélyforrásokat.
A szakmai nap összefoglalója és előadásai itt érhetők el.
https://nagytavak.hu/2023/10/01/vizes-elohelyek-veszelyek-lehetosegek-tata/#page-content
Forrás:
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/10/13/nem-veszithetunk-el-tobb-natura-2000-teruletet-civil-osszefogas-a-vizes-elohelyek-megorzeseert/
Kommentáld!