Szőnyeg alá söpört hulladékföld hegyek | 2024. július 17.

A Homokhátság vízbajai

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem beszél, de legfőképpen nem intézkedik az elkövetők érdekeinek megfelelve.

-- A közérdekű adatigénylések nyomán maga a Kormányhivatal is tudja, hogy a deponált föld és kövek besorolású hulladék földhegyekre nincs építési engedélye a tulajdonos önkormányzatoknak, és nincs hulladékgazdálkodási engedélye sem, így egyidejűleg építésfelügyeleti eljárást kellene kezdeményezniük, másrészt a hulladékgazdálkodás rend megsértése miatt büntetőeljárást.

A TOP-os, 100% uniós támogatásból megvalósított pályázatok keretében a Homokhátságon kialakított szép számú kamu tározó (valójában talajvíztavak, talajvizes anyagnyerő gödrök) medréből kikerülő földtömegek (EWC kódszám, 17 05 04 föld és kövek inert hulladék) mozgatása a legnagyobb tételek egyike a nyertes ajánlatok költségvetéseiben. 20-30-40 millió Ft..

Ezen kiszorult földtömeg, kitermelt altalaj elszállítása lerakóra az esetek többségében rendszerint nem történt meg, a munkaterületen “felejtik” a hatalmas depóniákat, miközben a munkát a beruházó ónkormányzatok lelkesen átveszik. Ezek a megbízók készséggel leigazolják a “kifogástalanul” és “hiánytalanul” elvégzett munkát nyilvánvalóan hamis tartalmú okiratokkal. Majd a pályázati pénzzel sikerrel el is számolnak, amihez csak a szükséges papírmunkát kell/kellett elvégezniük.

Persze csak találgatni lehet a fiktív munkára kifizetett 10, 20, 30, 40 millió Ft-ok sorsát.
Mindezekhez az engedélyező és ellenőrző hatóságnak, nyomozati szervnek nem elég vaknak lennie hanem hülyének is kell látszania.

Mert ugye a korrupció az a magyar közigazgatásban, bűnüldöző szervezeteknél hivatalosan nem is létezik. Tudnánk róla.

A pályázati elszámolások sikeresek. Hungarikum…

-- Navracsics Tibor: Magyarország az európai uniós források egyik leghatékonyabb felhasználója

Annyiban picit finomítanám, hogy a “hatékonyabb” helyett a “kártékonyabb” írja le hűen a helyzetet: Magyarország az európai uniós források egyik legkártékonyabb felhasználója!

Mivel a pályázati elszámolásokhoz szükséges dokumentumokat, teljesítés igazolásokat, a pályázati varázslók legyártják, a kifizetett számlákat a beruházó, kivitelező és az ellenőrzést mímelő szak- és társhatóságok is jóváhagyják, így a folytatott gyakorlat alapján az uniós forrás elköltése papíron támadhatatlan. Minden szükséges színű, szagú sajtpapír készre van gyártva, a szükséges templatekkel.

-- TOP Irányító Hatóság: a Kedvezményezett rendelkezett támogató tartalmú jogi, valamint műszaki-szakmai nyilatkozattal, amely alapján Kbt. rendelkezéseinek megfelel.

Ezek valóságtartalmát a kutya nem vizsgálja (a rendőrség/ügyészség) a nyilvánvaló hamis tartalmú iratokra vonatkozó feljelentéseket szakmányban lerázza magáról, mint kutya a vizet, akár így is kezdődhetnek az igazoló dokumentációk a címsor után “Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Mauris leo diam, blandit ut nisl in, blandit pellentesque velit. Pellentesque imperdiet eros vitae enim suscipit, sit amet ultricies nunc feugiat…”

-- A NAV/Rendőrség/Ügyészség szemérmetlen indokokkal megállapítja, hogy a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn…

Mintha a valóság érdektelen lenne, és egyetlen racionális célja az volna az uniós pályázatoknak, hogy a kifizetések igazolását tartalmazó papírok előállítása határidőre legyen meg.

Matek: A 2000 m3 kapacitású gödör létesítéséből, hogy jön ki a 10 000 m3 kiszorult földtömeg?

Most kísérletet teszek közérdekű adatigényléssel annak kiderítésére, hogy a föld depóniák, amelyek nem különleges építmények (nem atom, nem katonai, nem vízügyi, létesítmény) , mégis akkor melyik hatóság felügyelete alá tartoznak építésügyileg? Melyik jogszabály vonatkozik az engedély nélküli hulladékgyűjtésre és tárolásra? Mely hatóságnak van jogköre, hatásköre a 10-30 000 tonnás illegális hulladék földhegyek tárgyában? Amelyek ott sem lehetnének ahol vannak, mert az elszállításukat a pályázati keretből már kifizették.
Van e még a lopásra érzékeny hatóság, bűnüldöző szerv idehaza, vagy mára összenőttek a bűnözők és bűnüldözőink?

-- “Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.” Eisenhower tábornok ajánlása

A homokhátsági kamutározók a vízmegtartás helyett fokozzák a vízhiányt.
https://greenfo.hu/blog/szonyeg-ala-soport-hulladekfold-hegyek/

Válasz

Programot hirdetett a Civil EU Elnökség | enyugat.hu 2024. július 04.

A rendezvénysorozat a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös szervezésében valósul meg a magyar EU elnökséggel párhuzamosan, ám attól függetlenül.
Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke elmondta. a Civil EU Elnökség célja, hogy felerősítse a civil társadalom hangját. "Az EU elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amivel élnünk kell, a civil szervezetek szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával azt akarják elérni, jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten is”.

Környezeti témákban több rendezvényre is sor kerül. Az EU és hazánk vízgazdálkodása kapcsán Kun Zoltán kiemelte, hogy Magyarország már nem víznagyhatalom, vizeink állapota pedig EU szerte romlik, a trendek megfordításához stratégiaalkotásra és szemléletváltásra, jó gyakorlatokra és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. Erdeink helyzetére térve elmondta, hogy az EU védett erdeinek mindössze 14%-a van jó állapotban, muszáj javítani az erdők természetességén, új jogszabályokra van szükség, és fel kell hagyni erdeink kizsákmányolásával.

Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-Ért Egyesülettől az akkumulátorgyártás árnyoldalairól beszélt, a gazdaságosságtól kezdve a levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezésen, illetve a hulladékgazdálkodáson át egészen a szociális hatásokig rengeteg problémát okoz a hazai és EU-s akkumulátorgyártási stratégia.

Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a növekvő élelmiszer- és energiaárak, az emelkedő lakhatási költségek és a dráguló közszolgáltatások mind a leghátrányosabb csoportokat érintik a legerősebben. A European Green Deal keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni az igazságos zöld átmenet érdekében.

A környezeti témák mellett női, roma és a civil társadalom helyzetével foglalkozó események is lesznrek a Civil EU Elnökség ideje alatt. Hajnal Edina, a MENŐK Egyesület képviseletében kiemelte, hogy hazánkban a parlamenti ciklusokban tíz százalék körül mozog a képviselőnők aránya, amely európai és világviszonylatban is igen alacsony. Ráadásul Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik - pl. Jemennel és Szaúd-Arábiával együtt -, ahol nincsen egyetlen női tagja sem a kormánynak.

A civilek célul tűzték ki a nők közéleti szerepvállalásának elősegítését, a női közösségeknek az erősítését. Mindezt annak érdekében, hogy felkészült, informált nők lépjenek a politikai térbe és demokratikus eszközökkel a nők valódi érdekeit figyelembe véve hatékonyan képviseljék nőtársaikat.

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében elmondta, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját. Ezt a munkát már idén el kell kezdeni, ezért román, cseh és bolgár roma hálózatokkal és minisztériumi szereplőkkel közös rendezvényen keresnek jó gyakorlatokat, és tesznek javaslatokat a roma szervezetek és a kormányok közötti párbeszéd erősítésére.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a civil társadalom megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint bár sok uniós kezdeményezés indult az utóbbi években, ezek nem tudják ellensúlyozni az egyes tagállamok - egyre szélesebb körben alkalmazott - civilellenes intézkedéseit. Közös civil fellépésre van szükség, hogy uniós szintű jogszabályokkal adjanak erősebb védelmet a civil társadalom szereplőinek szerte az EU-ban.

https://www.enyugat.hu/cikk/51244_programot_hirdetett_a_civil_eu_elnokseg
___

Civil EU Elnökség programja | 2024.07.03.

“Nem működhet jól egy társadalom, ha a környezet körülötte élhetetlen. A környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.”

Megkezdődött a Civil EU Elnökség! Civil szervezetek hétalkalmas rendezvénysorozatot indítottak, amiben olyan témákkal foglalkoznak, amik a magyar EU elnökség hivatalos programjából kimaradtak. Prioritásaik: demokrácia, szolidaritás, zöld átállás.

Minden rendezvény egy fontos társadalmi ügyet jár körül, a félév alatt sor kerül a hazai és uniós akkumulátorstratégia, az erdeink állapotának, vizeink ellenállóképességének, az igazságos zöld átállásnak, a romaintegrációnak, a nők közéleti részvételének és a civil szervezetek helyzetének megvitatására is.

A rendezvénysorozat a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös szervezésében valósul meg a magyar EU elnökséggel párhuzamosan, ám attól függetlenül.

Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke elmondta:

“A Civil EU Elnökség célja, hogy felerősítse a civil társadalom hangját. Az EU elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amivel élnünk kell, a civil szervezetek szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával azt akarják elérni, jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten is”.

https://fataj.hu/2024/07/civil-eu-elnokseg-programja/

forrás: Civil EU Elnökség

https://civilpresidency.hu/

Válasz

Rákosi-féle iparosítás, zsákutca, teljes tévút

Magyarország a világ harmadik legnyitottabb gazdasága, nem csoda, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának fontos része volt a korábban negatív fizetési mérleg pozitívba fordítása. 2010 után javult az ország pénzügyi stabilitása és csökkent a külföldi kitettség, a koronavírus-járvány utáni turbulens időszakban azonban a fizetési mérleg ismét negatívba fordult, és az energiaár-robbanás miatt 2021–2022-ben hatalmas mínuszokat szedtünk össze. A legjobb és legegyszerűbb mód a fizetési mérleg a javítására az áruexport felpörgetése. 2023-ban a magyar kivitel 6,5 százalékát tették ki az akkumulátorok, Éltető Andrea közgazdász szerint ez már idén elérheti a tíz százalékot, 2030-ra pedig a húszat. Vagyis a temérdek akkumulátor exportálásával valuta érkezik az országba, és javul az egyik legfontosabb pénzügyi stabilitási mutató értéke is. Innentől egyetlen igazi kérdés maradt: mi a bajuk azoknak, akik szerint teljes tévedés az ágazat támogatása?

Az akkumulátorgyártás felpörgetésének kritikáit a következő szempontokra osztottuk:

01. Az akkugyártás támogatása elavult gazdaságpolitikai eszköz, amely 20-30 éve még jó stratégia lett volna, de most már idejétmúlt és csak hátráltatja Magyarország felzárkózását.

02. Az akkugyárak támogatásával egyetlen, bizonytalan jövőjű iparágra tesszük fel az ország jövőjét. Ráadásul a szektorban jellemző kelet-ázsiai, azon belül is leginkább kínai dominancia miatt túl nagy lesz a kitettségünk Kínának, ami nagy kockázatot jelent egy esetleges európai–kínai kereskedelmi háború kirobbanása esetén.

03. Az akkugyártás alacsony hozzáadott értékű tevékenység rossz fizetésekkel, ehelyett magas hozzáadott értékű cégekre és jól fizető munkahelyekre lenne szükség.

04. Egyetlen olyan erőforrásból sem rendelkezünk elegendővel, amelyre az akkugyártáshoz szükség lenne. Nincs Magyarországon elég áram(termelési kapacitás), víz, ember és saját technológia sem.

05. A külföldi gyárak idetelepítésének az lenne a legfontosabb pozitív hozadéka, hogy a magyar kis- és középvállalati szektornak beszállítói munkát adjanak ezek az üzemek. Az akkugyárak viszont szinte mindent importálnak, a magyar cégek gyakorlatilag sehol nem tudnak bekapcsolódni a tevékenységükbe.

06. A magyar állam iszonyatos összegeket – nagyjából kétezer milliárd forintot – költ az akkugyárak közvetlen pénzügyi támogatására. Ha ezt másra költenénk, sokkal jobban járna a magyar gazdaság.
https://telex.hu/komplex/2024/04/16/akkumulator-akkumulatorgyartas-magyarorszag-erteklanc-kritikak-iparositas
___

Hol lehet felszállni az aksivonatra?

A magyar gazdaság szempontjából talán a legfontosabb kérdés, hogy igazuk van-e azoknak, akik azt állítják: az akkumulátoripari értéklánc olyan zárt, hogy magyar szereplőknek semmi esélyük beszállni ebbe a buliba, maximum az új gyárak felhúzásán, esetleg az anyagok és termékek ide-oda szállításán dolgozhatnak majd NER-es óriáscégek. Az akkumulátoripari értéklánc így épül fel:

01. Nyersanyag-kitermelés.

02. Aktív (feldolgozott) anyagok előállítása.

03. Cellagyártás (modulokkal együtt).

04. Akkupakkok gyártása (vezérléssel, a felhasználásnak megfelelő kivitelben).

05. Rendszer-integráció és felhasználás.

06. Újrahasznosítás.

Ha a bejelentett beruházások mind meg is épülnek, 2030-ra Magyarországon a gyártás minden eleme megtalálható lesz valamilyen formában. „A cél az, hogy a hazai akkumulátoripari értéklánc köre itthon záruljon, és ezzel megvalósuljon a unió által is előírt körforgásos jelleg” – magyarázta a Telexnek Dervalics Ákos, a Magyar Akkumulátor Szövetség gyártók és beszállítók munkacsoportjának vezetője. Igen ám, de a nagy cégek közül egyik sem magyar. A hatszintű láncon végignézve adódik a kérdés, mely pontok lehetnek azok, ahol egyáltalán reális beszállási lehetőség kínálkozik nem ázsiai szereplőknek. ...

Az akkumulátorokhoz felhasznált anyagok nagy részét Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában bányásszák. Ezeket aztán elszállítják feldolgozni, és ebben az állapotban szállítják tovább az akkuértéklánc második szintjének gyáraiba (például katód- és fóliagyárakba), ahonnan a készterméket továbbviszik a cellagyárakba. A kész akkumulátort aztán egy autógyárban szerelik be egy villanyautóba. Az Európában eladott autók nagy részét az EU-ban gyártják, és ez a vámszabályok miatt várhatóan nem is fog változni. A kész akkumulátorokat tehát mindenképp ide kell hozni, kérdés, mi a jobb: ha az akkugyár a nyersanyagbányákhoz van közel, vagy ha a felhasználási helyhez, vagyis az autógyárhoz.

A kormány kritikusai szerint a hazai akkugyártásra fokozottan igaz:

-- az akkumulátorokban használt nyersanyagokat nem itthon, hanem a világ másik végén bányásszák;

-- áramból már most is rengeteget importálunk, az akkugyárak miatt még többet kell majd;

-- az országot így is rendszeresen aszály sújtja, az akkugyárak pedig rengeteg vizet fognak elhasználni;

-- a technológiát nem mi fejlesztjük, hanem egy az egyben hozzuk a kínaiaktól, nem is lenne elég mérnökünk ehhez;

-- ráadásul még képzett munkásból sincs elég, hiszen az egész feldolgozóiparban olyan munkaerőhiány van, hogy már vendégmunkásokkal kell feltölteni az álláshelyeket.
https://telex.hu/komplex/2024/04/17/akkumulator-akkumulatorgyartas-munkaero-iparositas-vizkeszlet-energia

Válasz

A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

„A több hétig tartó száraz, aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a megnövekedett fogyasztási igények a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozzák. A fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet, amely következtében lokálisan nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki” – a felhívást július elején tette közzé a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.).
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/27/a-lakossagi-vizellatasi-fejlesztes-lassan-halad-a-samsunge-viszont-gozerovel-zajlik/

Válasz

Harminc évre titkosítaná a vízadatokat a kormány | 2023. október. 26. csütörtök
https://www.atv.hu/videok/20231026/harminc-evre-titkositana-a-vizadatokat-a-kormany
Az Egyenes Beszéd vendége Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője.

Válasz