Internet Blog: "felkelés"

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1255 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 560 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1255 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 560 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1255 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 560 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1255 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 560 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi hírek

Még régebbiek 

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei, felkelés

http://magyarinfo.blog.hu/2014/01/25/gy_ukran_ujsagiro_irasa_10_dologrol_amit_a_nyugatnak_tudnia_kell_a_kijevi_helyzetrol

írja a magyarinfo.blog.hu

2014. 01. 25.


A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek, aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és a Korrespontent.net korábbi szerkesztője.

Utolsó hozzászólás

M Imre üzente 1 hete

Egy vélemény ...

Szörnyű katasztrófa lesz a vége, ha háború robban ki a szomszédban
https://www.portfolio.hu/gazdasag/szornyu-katasztrofa-lesz-a-vege-ha-haboru-robban-ki-a-szomszedban.306231.html
2018. december 2.

Múlt hétvégén ukrán katonákra nyitott tüzet az orosz FSzB - a 2014 óta húzódó, közvetett orosz-ukrán konfliktus eleje óta először történt közvetlen, hivatalosan is elismert összetűzés a két fél közt. Válaszul az ukrán parlament átmeneti hadiállapotot hirdetett, hiszen félnek tőle, hogy az oroszok invázióra készülnek, valamint részlegesen megtiltotta az orosz férfiak belépését az országba. Bár ez nagyon valószínűtlen, hiszen sem Oroszország, sem Ukrajna nem járna jól egy nyílt háborúval, megnéztük, mire számíthat a két fél, ha mégis közvetlen hadviselésre kerülne sor a Global FirePower adatai alapján.
https://www.globalfirepower.com/countries-listing.asp

Élőerő

Oroszország a GFP becslése szerint 1,013 millió aktív állományban lévő katonával rendelkezik, emellett 2,57 millió tartalékost tudnának mozgósítani szükség esetén. Ezzel szemben az ukrán hadsereg összesen 182 ezer aktív állományban lévő katonával rendelkezik és még egymillió tartalékosuk van. Összesen tehát az orosz hadsereg háromszor akkora létszámmal rendelkezik, mint az ukrán, de utóbbi is elég jelentős élőerőt tudna mozgósítani egy háború esetén. Érdemes megjegyezni, hogy egyébként az elmúlt években mindkét haderő jelentős korszerűsítésen ment keresztül, mind felszerelés, mind kiképzés tekintetében. Míg az oroszok a Ratnyik-programot futtatják, az ukránokat nyugati országok segítik a katonáik kiképzésében, felszerelésében. Fontos tény viszont, hogy az ukrán hadsereg egy része már most demoralizált az ország keleti részében dúló polgárháború elhúzódása miatt.

Szárazföldi harcjárművek

Ukrajna összesen 2 214 harckocsival rendelkezik a GFP becslése szerint, ezzel szemben Oroszország közel tízszer annyi, 20 300 tankot tudna felvonultatni ellenük. Bár a szakadárok ellen jellemzően modernebb típusokat használnak, az ukrán hadsereg harckocsi-állományának zömét felújított T-64-esek alkotják, míg az oroszok ennél modernebb, T-72-es és T-80-as harckocsikkal vannak főleg felszerelve, de a legmodernebb tömeggyártott, hadrendben lévő T-90-eseikből is közel 1000 darabot be tudnának vetni szükség esetén.

Ezen felül Ukrajna 11 870 páncélozott szállító harcjárművet, 1300 önjáró tüzérségi eszközt, 1 670 vontatott tüzérségi eszközt és 625 rakéta-sorozatvetőt tudna felvonultatni, míg Oroszország közel 15 600-zal több PSZH-val, 4300-zal több önjáró tüzérségi eszközzel, 2800-zal több vontatott tüzérségi eszközzel és 3200-zal több rakétakilövő-járművel rendelkezik.

Légierő

Az ukrán légierő mind felszereltségét, mind létszámát tekintve messze elmarad az oroszétól: míg ők alig 240 repülőgéppel és helikopterrel rendelkeznek, az oroszok közel 4000 repülő járművet tudnak ellenük bevetni. Ukrajna légiereje többnyire a Szovjetunió idejéből származó MiG-29-esekkel, Szu-27-esekkel, Mi-8-asokkal és An-26-osokkal van felszerelve, légiflottájuk egy részét ráadásul az oroszok annektálták is a Krímmel együtt. Az oroszok ezzel szemben lopakodó vadászgépektől kezdve cirkálórakéták hordozására alkalmas bombázókon át páncélvadász harci helikopterekig számos korszerű eszközt be tudnának vetni ellenük, vélhetően a VVSz rövid időn belül hatalmas pusztítást tudna okozni stratégiailag fontos ukrán objektumokban és hadieszközökben.

Hadiflotta

Az ukránoknak a legnagyobb elmaradása hadiflotta szintjén van az oroszokhoz képest: az ukrán hadiflotta alig 9 hajóból áll (egészen múlt hétig ez 12 volt), míg az oroszok őrhajókat és aknaszedőket számítva körülbelül 350 hadihajóval rendelkeznek - igaz, ezeknek számottevő része nem a Fekete-tengeren vagy Azovi-tengeren állomásozik. Fontos itt is megjegyezni, hogy a Krím annektálásával az ukrán hadihajók többségét is lenyúlták az oroszok.

Tömegpusztító fegyverek

Nagyon valószínűtlen, hogy egy orosz-ukrán háború tömegpusztító fegyverek bevetését magában foglalná, azonban érdemes megjegyezni, hogy míg Ukrajnát denuklearizálták, Oroszország ma körülbelül 7850 atomfegyverrel rendelkezik, ebből körülbelül 1600 azonnal bevethető. Egyes szakértők szerint az ukrán atomfegyverek megtartásával a Krím annexiója és az ukrán polgárháborúba való beavatkozás is elkerülhető lett volna.

Összesítés

Az oroszok messze nagyobb és jobban felszerelt hadsereggel rendelkeznek, mint az ukránok, ha a két ország közvetlenül is egymásnak esik, vélhetően a konfliktus az ukránok katasztrofális vereségével végződne, viszonylag rövid időn belül. Ha a NATO nem avatkozik be az ukránok oldalán (amit valószínűleg nem tenne, maximum felszereléssel és kiképzéssel látná el továbbra is az ukránokat), Ukrajnának szinte esélye sincs ellenállni hosszabb távon egy nyílt orosz offenzívának.

A GFP listáján egyébként Oroszország a második legerősebb hadsereggel rendelkező országként van feltüntetve a világon, Ukrajna viszont csak a 29., Csehország és Görögország közt helyezkedik el.

-----

Előzmény ...

Félelmetes háború robbanhat ki a szomszédban - Mi lesz a pénzünkkel?
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/felelmetes-haboru-robbanhat-ki-a-szomszedban-mi-lesz-a-penzunkkel.305643.html
2018. november 26. 15:51

2014 óta tart a közvetett fegyveres és gazdasági konfliktus Oroszország és Ukrajna közt, vasárnapig azonban még egyszer sem fordult elő közvetlen, katonai összecsapás a két ország katonái közt (legalábbis úgy, hogy ennek tényét az oroszok is elismerték volna). Bár Ukrajna hadiállapotot hirdetett, nem valószínű, hogy nyílt, fegyveres orosz-ukrán háborútól kellene tartanunk, ennek ellenére nem árt, ha a pénzünket egyelőre távol tartjuk az instabil régiótól.

Fordulóponthoz érkeztünk

Oroszország és Ukrajna között 2014 óta közvetett konfliktus dúl; bár Oroszország a mai napig tagadja, nyugati és ukrán források szerint a Krím elcsatolása óta fegyverrel, ellátmánnyal és zsoldosokkal támogatták a szakadár ukrajnai területeket. Most vasárnapig azonban egyszer sem fordult elő, hogy az orosz haderő nyíltan, elismerten tüzet nyitott volna ukrán katonákra, ezért a jelenlegi események sorozata fordulópontot jelenthet a korábbi, közvetett hadviseléshez képest.

A mostani események az Azovi-tengert és a Fekete-tengert összekötő Kercsi-szoros körül alakultak ki; a szoros a Krím és Oroszország Krasznodari területének határán húzódik, olyan fontos ukrán kikötővárosokat köt össze, mint Mariupol és Odessza. Mint ismeretes, 2014 márciusában (megszállás, majd egy népszavazás után) Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, így lényegében a Kercsi-szoros feletti, közvetlen irányítást is megszerezték. Putyin parancsára egy hidat is építettek Oroszország és a Krím közé, ami idén májusban nyílt meg a civil forgalom számára. Mindezek ennek ellenére egy 2003-as megállapodás alapján eddig többé-kevésbé hagyta Moszkva, hogy az ukrán kereskedelmi- és hadihajók szabadon mozogjanak az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közt, bár időnként az ukránok reklamáltak amiatt, hogy az orosz határőrség és haditengerészet zaklatja őket. Az elmúlt hetekben az ilyen jellegű "zaklatások" viszont egyre gyakoribbak lettek, ukrán képviselők megvádolták az oroszokat azzal, hogy blokád alá akarják vonni a térséget. Igazuk lett: a múlt héten az oroszok egy hatalmas olajszállítóval eltorlaszolták a Kercsi-szorost.

A döntésre azután került sor, miután egy orosz hadihajó (nagy valószínűséggel szándékosan) nekiment egy ukrán vontatóhajónak (az incidensről készült videó alább tekinthető meg). A vontatóhajóval haladó két ukrán tüzérségi hajóra az orosz parti őrség tüzet nyitott, majd mindhárom hajót megrohamozták az FSzB különleges egységei, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vitték őket.
https://www.youtube.com/watch?v=gcTSDaCg5xA

Ukrajna teljes harckészültségbe helyezte hadseregét "orosz agresszióra" hivatkozva, Oroszország viszont azt nyilatkozta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szándékosan provokálta az orosz katonákat azzal, hogy "veszélyes manőverek" elvégzésére utasította a hajókat, mivel közeleg a választás és népszerűségét akarja növelni. Az incidensben az oroszok szerint három, az ukránok szerint hat ukrán tengerész sérült meg, a három hajó összesen 23 fős legénységét őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük, "törvénytelen határátlépés miatt."

Jön a nyílt háború?

Az ukrán kormány a 60 napos hadiállapot bevezetésén felül arra kérte a NATO-tagokat, Amerikát és az EU-t, hogy adjanak "határozott választ" az "orosz agresszióra" és fontolják meg újabb szankciók kiszabását. Porosenko elnök rendkívüli ülést hívott össze magyar idő szerint hétfő 15:00-ra, hogy a kialakult helyzetet megtárgyalják. Hangsúlyozta:

-- előfordulhat, hogy Oroszország szárazföldi támadásra készül Ukrajna ellen, Ukrajna viszont védekezésre készül, nem fogja megtámadni Oroszországot.

Továbbra sem valószínű viszont, hogy Oroszország arra vetemedik, hogy közvetlenül megtámadja Ukrajnát, hiszen szinte biztos, hogy sosem látott gazdasági szankciókat és akár a NATO részéről történő ellentámadást is megkockáztatna vele a Putyin-kormány. Sokkal valószínűbb, hogy a közvetett adok-kapok folytatódik, viszont az oroszok locsolnak még egy kis "olajat" a pislákoló konfliktus tüzére:

-- Valószínű, hogy Oroszország már régóta készült arra, hogy elzárja az Azovi-tengert Ukrajna elől, mellyel lényegében kettészeli az ukrán haditengerészetet, hiszen a flotta egy része a Fekete-tengeren, másik része az Azovi-tengeren működik. Az ukrán flotta csak 12 hajóból áll, ennek negyedét tegnap egy csapással elfoglalták az oroszok, így nincs rá reális esély, hogy erőszakkal érvényt tudjanak szerezni akaratuknak.

-- Mariupol szinte közvetlen közelében van a szakadár területeknek és bár 2014-ben az ukrán hadsereg visszafoglalta, azóta folyamatosan a lázadók támadásai alatt áll. Előfordulhat, hogy az ellátmányi lánc részleges elvágásával Mariupol védelmét akarja gyengíteni Oroszország egy nagyobb szakadár támadás előtt.

-- Könnyen lehet, hogy Oroszország a 2019. márciusi választásokra készülő Porosenko népszerűségét akarja aláásni, ez több eszközzel is sikerülhet: ha Mariupol elesik, az erős hadsereggel kampányoló politikus egyik ígérete máris a kukában landol. Ha a rendkívüli állapot a polgári lakosság mindennapi életére is hatással lesz, például a mozgási szabadság valamilyen korlátozásával, az elnök újraválasztási esélyei szintén csökkenhetnek. Mindez pedig az ukrán kormányt fasizmussal és katonai diktatúra gyakorlásával vádoló orosz média / propaganda kezébe kiváló eszközt ad.

-- Az is lehet, hogy Oroszország egyszerűen üzenetet akar küldeni a NATO-nak: nem fogja többet szó nélkül tűrni, hogy a nem NATO-tag Ukrajnát fegyverekkel, tanácsadókkal és kiképzőtisztekkel segítse a katonai szövetség. Éppen a múlt héten döntött úgy az ukrán legfelsőbb bíróság, hogy bele lehet venni Ukrajna alaptörvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére és ezután Porosenko elnök kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan. Feltehetően ennek fékezését/megakadályozását is célozza a mostani incidens.

-- Putyin népszerűsége visszaesett az orosz nyugdíjreformok miatt, lehet, hogy az Ukrajnával való izmozással szavazótáborát szeretné növelni. 2014-ben 80% fölé emelkedett a politikus elfogadottsága a szomszédos országgal való csörte miatt, igaz, ekkor a Krím elcsatolása is nagyon sokat dobott a popularitásán.

-- Bár kevés az esély rá, de lehet, hogy az oroszok egyszerűen el akarják terelni a Holodomor és a Maidan megemlékezési napjairól az ukránok figyelmét, hiszen ezek a nemzeti megemlékezési napok az ukrán nemzettudatot és az orosz ellenségképet erősítik.

Persze előfordulhat (bár a fenti videó és az oroszok reakciója alapján nagyon valószínűtlen), hogy Porosenko tényleg provokálta az oroszokat, hiszen ha jól kezeli a helyzetet, valóban javíthat az egyébként szinte esélytelennek tűnő választási pozícióján ...

z sem teljesen kizárható persze, hogy a hadiállapotot az elnök arra használja majd fel, hogy eltolja a választás időpontját, netán teljesen ellehetetlenítse azt; nem lenne teljesen példátlan az ilyen cselekmény, ha a történelemből indulunk ki. Azért valószínűtlen ez a kimenetel, mert egy ilyen lépéssel hosszú távon inkább veszítene, hiszen minél diktatorikusabb egy rezsim, annál nehezebb lesz a NATO támogatását fenntartható módon kiharcolni, az orosz média pedig tovább tudja tüzelni mind az oroszokat, mind pedig az ukránokat az "elnyomó rezsim" elleni harcra.

Mi lesz a pénzemmel?

Bár a Nyugat egyelőre önmérsékletre szólította fel mind Oroszországot, mind Ukrajnát, ahogy korábban is,

-- most is támogatásukról biztosították a Porosenko-kormányt, így nagyon valószínű, hogy újabb szankciók kivetésével válaszolnak majd Oroszországnak, ha lesz nyílt háború, ha nem.

Ha mindez megvalósul, mi, magyar befektetők, a következő fontosabb gazdasági hatásokat érzékelhetjük:

1. Rubelesés

Miután a Krím annexióját követően az első gazdasági szankciókat Oroszország nyakába varrták, a rubel négy év alatt 48%-ot veszített az értékéből a dollárhoz képest. Akárhányszor egy újabb szankciót helyeztek ki Oroszországra vagy egy újabb ilyen intézkedés került kilátásba, az orosz deviza ezt mindig megérezte: a most hétvégi események miatt eddig 1%-ot gyengült a rubel a zöldhasúhoz képest. A gyenge rubel pedig az orosz importot is rontja és a befektetőket is elijeszti, így akár a gazdaság egészére és a tőkepiacok teljesítményére is hathat.

2. Olajár-emelkedés

Oroszország a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, az ország energiaszektora pedig nagyban támaszkodik a külföldről behozott technológiákra. Ha ezekhez az eszközökhöz a szankciók miatt sínylődő Oroszország nem jut hozzá, az olajkitermelés visszaeshet, a szeptember óta 30%-os esést elszenvedő olajárak pedig ismét emelkedhetnek.

3. Tőzsdei volatilitás

Az Oroszországgal szemben támasztott gazdasági szankciókat hosszú távon talán az orosz tőzsde viselte meg a legkevésbé: bár a Krím elcsatolását követő büntetésre több mint 15%-ot esett a moszkvai tőzsdén kereskedett részvények változását követő MICEX-index, 2014 óta máig összesen 54,8%-ot erősödtek az orosz részvények. A vasárnapi eseményekre hétfő délután 13:00-ig "csak" 1,2%-os eséssel válaszoltak a kereskedők (bár a nyitás utáni esés jóval nagyobb, 2,6% volt), nem kizárt viszont, hogy egy komolyabb szankció, szankciósorozat hatására nagyobb esés következhet, a volatilitás viszont szinte kétség kívül növekedni fog.

Az orosz tőzsdén kívül egyébként más részvénypiacok egyes eszközeit is érinthetik akár a szankciók, akár egy konfliktus: az OTP például orosz és ukrán érdekeltségekkel is rendelkezik, a mai kereskedésben enyhe, 0,2%-os mínuszt mutat az árfolyama. Az osztrák tőzsdén jegyzett Raiffeissennek még jelentősebb kitettsége van a régióban, már volt a banknak olyan negyedéve is, mely során nyereségének több mint 50%-át az orosz / ukrán régió szolgáltatta. A mai kereskedésben az RBI részvényei 0,08%-os pluszban vannak.

4. Orosz alapok

Ha nem is feltétlen férünk hozzá az orosz tőzsdéhez lakossági befektetőként, Oroszországban befektető alapokat több szolgáltató is árul, sőt, két alapot ezek közül Magyarországon kezelnek. Akár részvényekkel kereskedünk, akár ilyen alapokba fektetünk, ha itthon költenénk el a befektetésünkben felhalmozott pénzt, a rubel árfolyammozgásával mindenképp számolnunk kell, ami jelentősen erodálhatja a hozamunkat. Például az OTP és az Aegon orosz alapjainak forintos sorozatai "csak" 26% és 38% hozamot hoztak bő négy év alatt, melynek oka főleg a rubel gyengülése a forinthoz képest, hiába hozott közben a moszkvai tőzsde közel 55%-ot. Az újabb szankciók nem jelentenek jó hírt az orosz alapoknak sem, kivéve, ha a portfóliómenezser aktívan kereskedik és meg tudja játszani a rubel esését.

5. Ukrán befektetések

Bár Magyarországon nem sok ukrán befektetési eszköz elérhető a lakossági befektetők számára, azért érdemes egy pillantást vetni a szomszédos ország eszközeire is, hiszen vannak olyan alapok, melyek kitettséggel rendelkezhetnek a régióban.

Egy első látásra attraktív befektetés az ukrán állampapír lehet, hiszen a politikailag, gazdaságilag instabil országban a régiót messze túlszárnyaló hozamot ígérnek ezek az eszközök.

Ezektől a rendkívül attraktív hozammal kecsegtető eszközöktől viszont mindenképp érdemes távol tartanunk magunkat, hiszen egyrészt bármikor fizetésképtelenné válhat Ukrajna, másrészt pedig a hrivnya volatilitása simán lehet, hogy a teljes hozamunkat leradírozza. Az ukrán fizetőeszköz csak a mostani konfliktus hatására a forinthoz (!) képest 0,6%-ot esett, a 2014-es konfliktus óta viszont összesen 65%-ot veszített értékéből.

Felhasznált források: Independent, Sputnik News, LiveUAMap, ABC, Kyiv Post, Sociopolis, NATO, Reuters, Investing.com, BAMOSZ, MTI, Wikipedia.

Tovább 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

https://qubit. hu/2018/11/04/kezmuves-...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Mert a vének bujaságra – a leánykák erszényre néznek”...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Turista Magazin: December 11- ig, azaz kedd éjfélig lehet ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Magyar Tudományos Akadémia...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Az intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

OS - A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye (1. ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

OS - Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

OS - A Magyarországi Krisna- Tudatú Hívők Közössége ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

OS - A Mátrix Közhasznú Alapítvány közleménye ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

400 Megpróbálta kitolni a rendőrsorfal a meglehetősen ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu