Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a kőkorba | 2024/04/14

Az EMP fegyver képes lenullázni minden elektronikai eszközt a bevetési területen – Izrael pedig régóta rendelkezik ilyen fegyverrel, amelyet egyébként a történelemben (a nyilvános feljegyzések alapján legalábbis) még sosem vetettek be.
https://raketa.hu/az-izraeli-impulzusbomba-amivel-visszarepitheti-irant-a-kokorba

Előzmény

Válasz

Háború törhet ki Irán és Izrael között? | 2024. ápr. 12.
Az ATV Start vendége N. Rózsa Erzsébet, vezető kutató, Külügyi Intézet.
https://www.youtube.com/watch?v=u1KXcgfpjnU

Előzmény

Válasz

Az éjszaka harcosai nem gyilkolnak - Földes András videóriportja az ukrán frontról
HVG Videó | 2024. ápr. 11.
https://www.youtube.com/watch?v=1SfD3Y_NgC8

Van egy hősies ukrán katonai alakulat, amely csak éjszaka megy bevetésre, és életet ment ott, ahol mindenki más pusztít. Földes András beköltözött egy csapat katonai orvos bunkerébe, és velük járta a harcteret, hogy olyan oldalról mutassa meg a háborút, ahonnan ritkán látni. Egy hét éjszakai bevetés folyamatos ágyútűzben, Avgyijivka város ostrománál.
https://hvg.hu/vilag/20240411_foldes-andras-az-ejszaka-harcosai-nem-gyilkolnak-ukrajna-haboru-front-katonaorvosok-video-riport

Válasz

Ukrajnában még évtizedekig halnak meg majd az emberek fel nem robbant lőszerek és aknák miatt (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajnaban-meg-evtizedekig-halnak-meg-az-emberek-fel-nem-robbant-loszerek-es-aknak-miatt-/32869940.html

Válasz

Példa nélküli hogy Irán nyíltan támadja Izrael drónokkal, de azért láttunk már hasonlót | 2024. április 14.

A Sky News amerikai tudósítója, Mark Stone egy friss posztban arról ír, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája hat hónapja már az akut szorongás állapotában volt, de a mostani iráni dróntámadás teremtette a legveszélyesebb helyzetet, és fordulópontot jelenthet.

Stone szerint példa nélküli ez a támadás, mert Irán még sosem támadta meg saját területéről Izraelt, de azért nem teljesen előzmény nélküli. Felidézte, hogy Irán már tesztelte ezt a módszert, amikor 2019-ben szaúd-arábiai olajipari létesítményeket támadtak meg drónrajokkal. A támadást húszi lázadók vállalták magukra, de az Egyesült Államok és a szaúdiak szerint akkor is Irán állt a háttérben. Akkor senki sem halt meg, de a szaúdiak dollármilliókat veszítettek amiatt, hogy megakasztották az olajkereskedelmüket. Az előző öt évben a drónok még precízebbekké és kifinomultabbakká váltak,

A Sky News elemzője szerint, ha Izrael minden drónt elfog és megússza a támadást áldozatok nélkül vagy kisszámú áldozattal, az izraeliek akkor is sebezhetőnek fogják érezni magukat, ami megtorlásra késztetheti a kormányt.

A brit lap egy másik elemzője, Sean Bell szerint viszont a térség egyik szereplője sem akarja, hogy tovább eszkalálódjon a helyzet. Bell úgy véli, hogy Izraelnek kellett számítania valami megtorlásnak szánt támadásra a damaszkuszi csapás után. Bell szerint bár van lehetőség, hogy tovább eszkalálódjon a helyzet, szerinte az senkinek sem érdeke, Irán sem akar nyílt háborúban szembekerülni Izraellel vagy az Egyesült Államokkal.

Az elemző felhozta, hogy Irán, ha valakit megtámadott, általában előre figyelmeztette a célpontot, hogy egy csapásnak minél kevesebb áldozata legyen. Ezzel a módszerrel Irán kimutatja egyértelmű szándékát, de úgy, hogy az eszkalációnak kisebb legyen az esélye. Szerinte kérdés, hogy most milyen célpontokat támadnak, ezek milyen kiterjedtek, milyen áldozatokkal járnak, és így milyen válaszlépés jöhet Izraeltől és az Egyesült Államoktól.
https://telex.hu/kulfold/2024/04/14/pelda-nelkuli-az-irani-drontamadas-de-azert-lattunk-mar-hasonlot

Válasz

Az elmúlt csaknem két évtized legsúlyosabb oroszországi terrortámadása „súlyos hírszerzési kudarcot” jelent egy volt moszkvai amerikai nagykövet szerint, aki figyelmeztetett, hogy Putyin felhasználhatja további mozgósításra és az elnyomás igazolására.

Alexander Vershbow, aki 2001 és 2005 között volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete – ebben az időszakban történt a Szovjetunió bukása utáni két legsúlyosabb terrortámadás Oroszországban –, azt mondta: „nehéz megmagyarázni”, hogy az elkövetők hogyan tudtak ennyi embert megölni, miután az Egyesült Államok hetekkel korábban figyelmeztette a Kremlt egy lehetséges támadásra.

A március 22-i, Moszkva közelében lévő, népszerű koncertteremben elkövetett támadás halálos áldozatainak száma már elérte a 133-at, de az orosz hatóságok figyelmeztettek, hogy valószínűleg még több lesz. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a támadást, amely a legsúlyosabb volt Oroszországban azóta, hogy 2004 szeptemberében 333-an haltak meg az észak-oszétiai Beszlánban egy iskolában.

„Elég hihetetlennek tűnik, hogy az orosz biztonsági szolgálatok nem vették észre” – mondta a Szabad Európának Vershbow, az Atlanti Tanács (Atlantic Council) elemzője Washingtonból...
https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-amerikai-nagykovet-a-moszkvai-terrortamadas-sulyos-hirszerzesi-hiba-volt/32876435.html

Válasz

Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét # Jeszenszky Géza | 2024.02.29.

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

A 90-es évek közepén [...] több ízben is fölmerült, hogy Oroszország is csatlakozhatna a NATO-hoz. Jelcin számára is rokonszenves volt a békét és biztonságot garantáló szövetséghez tartozás, külügyminisztere, Andrej Kozirjev pedig határozottan a Nyugattal történő együttműködésben látta Oroszország jövőjét. De az orosz parlament és a katonai vezetés többsége (a „vörösbarna” erők) továbbra is ellenséget látott Amerikában és szövetségeseiben. Jevgenyij Primakov, a KGB utódszervezetének feje, a bővítés megakadályozását és a katonai kiadások növelését szorgalmazta. És Jelcin, pozíciója védelmében (meg újraválasztása érdekében) 1995-ben rá bízta a külügyek irányítását.
https://www.valaszonline.hu/2024/02/29/jeszenszky-geza-ukrajna-oroszorszag-haboru-vlagyimir-putyin-nato-amerika/

Válasz

Gabona, méz: Jön az ukrán gabona, hiába állít mást a kormány

Több cikkben is bemutattuk már,
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/11/08/magyar-csoda-a-kormanyzati-betiltas-utan-175-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol/
a kormány hiába állítja,
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300130.kor
hogy tavaly áprilisban megtiltotta számos termék ukrajnai importját, nem mondanak igazat.

Az Eurostat adatai kapcsán megkérdeztük ezért a Nébih-et, miként érkezhet hazánkba ukrán gabona a tiltás ellenére. A hatóság azt válaszolta, hogy „A tranzitszállítmányok azonban továbbra is engedélyezettek, de azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.”

Mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a tranzitra szánt gabona a magyar importstatisztikában szerepel, így az Eurostatot kérdeztük erről. Az uniós statisztikai hivatal viszont azt válaszolta, hogy

-- a tranzitáru nincs a statisztikában.
https://atlatszo.hu/kozadat/2024/02/29/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat/
___

Mézkiszerelők Egyesülete: a méhészek tartsanak ki, az ukrán méz importja nem baj, a kínait kéne betiltani

A Mézkiszerelők Egyesületének részletes álláspontja a következő:

„Az ukrán mézre a behozatali tilalom feloldása azt tette lehetővé, hogy a magyar mézkiszerelők súlyos versenyhátránya az EU piacán megszűnjön. Azaz, hogy ne csak a külföldieknek, hanem a magyar csomagolóknak is legyen lehetőségük az EU-ban ukrán eredetű mézzel piacra lépni.
[...]
A kínai méz magyarországi importja betiltásának lenne értelme. Nem csak azért, mert a kínai az alacsony ára miatt kiszoríthatja a hazai kiskereskedelmi szegmensből is a magyart, hanem mert a mézként árult, valójában cukorszirup a fogyasztók egészségére inkább káros, mint hasznos.

-- Ezért egyesületünk azzal a kéréssel fordul az agrárminisztériumhoz, hogy tiltsa be a kínai mézek és mézkeverékek importját.

Tagjaink vállalták, hogy kínai mézet nem csomagolnak, de sajnos importőrök behozzák hazánkba a más EU országokban csomagolt kínai mézet. A HORECA szegmensben már a kínai méz uralja a magyar piacot.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/28/mezkiszerelok-egyesulete-a-meheszek-tartsanak-ki-az-ukran-mez-importja-nem-baj-a-kinait-kene-betiltani/

Válasz

A Kreml 5 legvadabb dezinformációs módszere: Orosz-ukrán háború | 2024/02/24

Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.

2022. február 24-én az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát. Az immár két éve tartó háborúval kapcsolatos tájékozódást eleve megnehezíti a szakértők által a „háború ködének” nevezett jelenség: egy konfliktus során mindig korlátozottan ismerhetők meg a harci cselekmények és a szemben álló felek szándékai. Tovább nehezíti a helyzetet a változatos eszközökkel dolgozó és igen intenzív információs háború is.

A Kreml háborús propagandáját nem csak hivatalos csatornákon és az orosz állami médián keresztül közvetítik: számos esetben lelepleződött, hogy a hamis információk terjesztésére és a külföldi nyilvánosság befolyásolására troll- és bothadseregek, valamint deepfake-videókat is használnak.

Emellett az elmúlt években találkozhattunk kevésbé széles körben ismert, ám annál bizarrabb technikákkal is – a számunkra legvadabbnak tűnőket gyűjtjük most össze.


1. Kamu tényellenőrző oldalak a Kreml szolgálatában

A háborúval kapcsolatos hírfogyásztas egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen forrásokból tájékozódunk, melyeket tartjuk megbízhatónak. Cikkeinkben mi is gyakran ajánljuk a hozzánk hasonló tényellenőrző szervezetek írásait, különösképpen azokét, amelyek tagjai az IFCN (International Fact Checking Network). A szervezetnek ugyanis csak olyan szerkesztőségek lehetnek tagjai, amelyek szigorú szakmai és módszertani szabályok szerint, átláthatóan végzik munkájukat.

Ilyen tényellenőrző szervezetek a háború kitörése óta töretlenül dolgoznak azon, hogy a háborúval kapcsolatos híreket ellenőrizzék, cáfolják a hamis információkat. (Az IFCN-tagok által közölt, háborús témájú tényellenőrzéseket például a ukrainefacts.org oldalon gyűjtik, de található kifejezetten orosz-ukrán háborús gyűjtés a Politifact, a Full Fact és a Lakmusz oldalán is.)

Ezeknek a szervezeteknek a hitelességét kihasználva azonban megjelentek olyan oldalak is, amelyek megjelenésükben nagyon hasonlítanak tényellenőrző oldalakra,

-- valójában azonban kamu fact-check oldalak, amelyek nem szakmai módszertan alapján dolgoznak, hanem az orosz állami propagandát terjesztik.

Az ilyen kamu tényellenőrző oldalak közül az egyik legismertebb a War on Fakes. Ezt az oldalt és a hozzá tartozó különböző Telegram-csatornákat az orosz invázió megindításával egy időben hozták létre, leírása szerint azért, hogy „elfogulatlan információkat közöljön arról, hogy mi történik Ukrajnában”, mivel úgy látják, hogy „információs háború indult Oroszország ellen.”

Az oldalt az teszi különlegessé, hogy a megtévesztéshez a valódi tényellenőrző oldalak módszereit imitálják és vizuális eszközeit használják, például helyszíni fotókat piros „FAKE” felirattal. Így „cáfolták meg” például a dnyiprói lakóépület ellen 2023 januárjában elkövetett, legalább 45 halálos áldozattal járó orosz rakétatámadást is, de a bucsai mészárlással kapcsolatos álhírek terjesztésében is részt vettek: ez az oldal is terjesztette azokat a videókat, amelyeken állítólag megmozdulnak a holttestek.

Egy másik cikkükben pedig arról írtak hogy az ukránok „álhíreket és dezinformációt” terjesztenek az orosz hadsereg lejáratására, hogy halott orosz katonákról és elpusztított ukrán városokról készítenek kamu videókat, olyan hírességek közreműködésével mint Sean Penn.

A War on Fakes áltényellenőrzéseit előszeretettel veszik át és erősítik fel az orosz kormányzati szervek, minisztériumok, nagykövetségek, hírügynökségek is. Bár a War on Fakes anonim oldalként működik, az online dezinformáció felderítésével foglalkozó Logically kinyomozta, hogy valójában Tyimofej Vasziljev orosz újságíró áll az oldal mögött, aki korábban az egyik legnézettebb orosz állami tévécsatorna műsorvezetője volt.

A rendszeresen frissülő War on Fakes a mai napig terjeszti ezzel a módszerrel az orosz propagandát.


2. Hiteles újságok felhasználása hamis információk alátámasztására

A hamis információk terjesztésére nemcsak a hitelesnek tartott médiumok kinézetét próbálják másolni: előfordul olyan is, hogy híres, megbízható sajtótermék nevében tesznek közzé valótlanságokat.

Így történt például, hogy egy orosz Telegram-csatornán a következő címmel jelent meg egy hír:

„Bellingcat: Brit PR-ügynökségek 1,2 milliárd dollárt kerestek Ukrajnán” – a felvételen pedig szerepel a BBC logója is, mintha a brit közszolgálati csatornától származna az anyag.

A leírás szerint a hollandiai székhelyű oknyomozó portál derítette ki, hogy 2023-ban összesen 1,2 milliárd dollárt fizettek nagy brit PR-cégeknek, hogy hamis anyagokat készítsenek az ukrán hadsereg győzelmeiről.

-- Valójában azonban sem ilyen Bellingcat-nyomozás, sem az erről szóló BBC-felvétel nem létezik.

A StopFake tényellenőrző projekt szakértői hívták fel a figyelmet, hogy a „bizonyítékul szolgáló”, archív felvételekből és interjúkból összevágott videó, amelyre a készítők még a BBC logóját is ráhamisították, sem a brit közszolgálati média weboldalán, sem a közösségi média felületein, sem pedig a Bellingcat anyagai között nem szerepelt soha.

A hamisítvány készítői stock videók (öltönyös férfiak kezet fognak, pénzt számolnak) mellett felhasználtak egy 2018-as fotót, amelyen ukrán katonák láthatók a NATO évente megrendezett informatikai hadgyakorlatán.

Illetve kivágtak egy részletet a Bellingcat alapítójával 2022 decemberében készített DW interjúból is, amelyben Eliot Higgins egy „nyomozásról” beszél. Az már csak hab a tortán, hogy ez a bizonyos nyomozás, amelyről az interjúban szó van, éppen az ukrajna elleni orosz dezinformációval és a Nyugat-Európában tevékenykedő orosz kémekkel volt kapcsolatos.

A Bellingcat és a BBC nevében máskor is terjesztettek már hamis információkat, az ilyen esetekről a szervezet és Higgins rendszeresen posztol az X-en. Tavaly decemberben például az terjedt el a közösségi médiában, hogy a Bellingcat nyomozása szerint ukrán fegyverek kerültek a Hamász kezére. Azonban a Bellingcat felhívta a figyelmet, hogy nem publikáltak ilyen anyagot.

-- We're aware of a fake BBC video circulating on social media falsely claiming that Bellingcat has verified Ukrainian weapons sales to Hamas. We've reached no such conclusions or made any such claims. We'd like to stress that this is a fabrication and should be treated accordingly. pic.twitter.com/kX7R8ZVPzr
— Bellingcat (@bellingcat) October 10, 2023


3. Újságírók taktikus leterhelése

A tényellenőrző szerkesztőségek többsége – amellett, hogy folyamatosan figyeli a közbeszédben terjedő, hamisnak tűnő információkat – az olvasókat is biztatja, hogy küldjenek témajavaslatokat. A Lakmusznál is arra bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben hamisnak tűnő információval találkoznak, küldjék el a szerkesztőségünknek, és kapacitásunk függvényében igyekszünk azt ellenőrizni.

Nemrég az AFP számolt be arról, hogy ezt a lehetőséget – feltehetően orosz információs művelet részeként – nyugati sajtótermékek leterhelésére is használhatják.

Az orosz dezinformáció ellen küzdő „Antibot4Navalny” csoport által gyűjtött adatok alapján ennek a módszernek a lényege az, hogy álprofilokról keresnek meg újságírókat, hogy rávegyék őket bizonyos információk ellenőrzésére. Ezek a fiókok rendszeresen, akár percenként posztoltak, ami egyértelműen utal arra, hogy a fiókokat visszaélésszerűen használják. Az adatgyűjtés során sikerült több olyan Twitter/X fiókot beazonosítani, amelyek segítségével megpróbálták megvezetni a médiumokat.

Az egyik népszerű francia Twitter-csatornát például 2023. december 4-én kereste meg egy Kathe nevű felhasználó azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék egy látszólag a Deutsche Welle által készített riport valódiságát, amely azt állította, hogy egy ukrán művész „lefűrészelte az Eiffel-tornyot”. Néhány órán belül ugyanerről az álprofilról más vezető sajtóorgánumokat, a Paris Match-t, FranceInfót, Le Figarót, és a Le Parisient is hasonló kéréssel kerestek meg.

Szakértők szerint mindez egy összehangolt elterelő manőver volt, hogy így terheljék le az újságírókat.


4. Amikor a dezinformáció emberéletet követel

A dezinformációs kampányoknak azonban nemcsak a félretájékoztatás, a befolyásolás vagy az elbizonytalanítás lehet a célja, a legsúlyosabb esetekben akár civil áldozatokat is követelhetnek ezek az akciók.

A CIVIC (Center for Civilians in Conflict) szervezet tavaly megjelent tanulmányban feltárta, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz dezinformáció nagy része közvetlenül az ukrán civileket célozta meg, hogy így befolyásolja viselkedésüket, és ezáltal sok esetben veszélybe sodorta őket. Ilyen volt például az evakuálások időpontjára vagy helyére vonatkozó hamis információk terjesztése, vagy amikor azt állították, hogy az ukrán hadsereg elzárja az evakuálási útvonalakat és megtámadja a menekülni próbáló ukrán civileket.

„Ezek a posztok általában úgy tüntették fel (...) hogy a civilek számára az a biztonságosabb, ha az oroszok által már elfoglalt területek felé menekülnek” – írja a tanulmány.

A CIVIC több esetet is dokumentált, amikor ezt a módszert alkalmazták. Az ANNA News oroszbarát médium közösségi oldalán például 2022. március 17-én osztottak meg egy videót, amelyben ukrán civilek beszéltek arról, hogy kilőtték a buszt, amellyel evakuálni akarták őket. A Telegramon mai napig elérhető videón egy idősebb nő arról beszél, hogy az ukránok hadsereg megakadályozta, hogy Mariupolból átjussanak ukrán területre. Az ANNA Newsnak akkor több mint 334 ezer előfizetője volt, a videót több mint 53 ezerszer osztották meg az első órában.


5. Az információs vákuum kitöltése álhírekkel

Számtalan példa bizonyítja, hogy az orosz propaganda célja a „zajkeltés”, a nyilvánosság elárasztása fals, akár egymásnak ellentmondó információkkal, hogy ezáltal teljesen elbizonytalanítsa az olvasókat. A dezinformációs gépezet szinte automatikusan működésbe lép minden nagy érdeklődésre számot tartó hírrel kapcsolatban – erre az egyik legfrissebb példa Alekszej Navalnij halála.

A közösségi médiában a halálhír bejelentése után azonnal terjedni kezdtek a legmeredekebb összeesküvés-elméletek. Ezekből gyűjtött össze egy csokorral a BBC tényellenőrző szerkesztőségének újságírója. A közösségi médiában virálisan terjedő elméletek szerint Navalnijt

-- az amerikai/brit titkosszolgálat ölte meg, hogy Putyinra kenjék a gyilkosságot

-- Julija Navalnaja és a „szeretője” gyilkolták meg

-- az ukránok ölték meg, hogy megkapják amerikától a 60 milliárd dolláros segélycsomagot

-- Navalnij halálát a Covid oltás okozta

Mindez azért is lehetséges, mert a Navalnij halálának körülményeiről az orosz hatóságok alig közöltek valami információt, így könnyen betölthető a hírvákuum akár a leghajmeresztőbb elméletekkel is.
Hogyan védekezhetünk a háborús dezinformáció ellen?

Bár a fenti példák is mutatják, hogy nem könnyű tájékozódni a háborúval kapcsolatban, már az ezzel kapcsolatos tudatosság is segíthet felismerni a hamis információkat. A Lakmuszon a háború kezdete óta számos olyan anyagot készítettünk, amelyekkel igyekszünk ehhez segítséget nyújtani.

A háborús dezinformáció jelenségéről, a legfontosabb orosz dezinformációs narratívákról és arról, hogy hogyan lehet hatékonyan fellépni ezek ellen, a téma két szakértőjével, Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgettünk, röviddel a háború kirobbanása után.

A háborús dezinformáció pszichológiájáról és arról, hogy milyen eszközökkel védekezhetünk ellene, a gázai háború kapcsán írtunk. Az orosz-ukrán háborúról, a nagy hírügynökségek mellett ezekből a forrásokból tájékozódhatsz. Arról, hogy az orosz mellett az ukrán fél is dezinformál, itt írtunk. Ebben a cikkünkben pedig azt foglaltuk össze, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a közösségi médiából próbálunk tájékozódni a háborúval kapcsolatban.
https://www.lakmusz.hu/a-kreml-5-legvadabb-dezinformacios-modszere/

Válasz

20 február 2014, 19:20: Az ukrajnai ellenzék elfoglalta a Rivnei atomerőművet

Ma reggel a "békés tüntetők" stratégiai objektumot foglaltak el - atomerőművet a Kuznyecovsyk városban. Az erőmű megrohamozása után, az aktivisták elfoglalták az adminisztratív blokkokat, felgyújtották a levéltárat és a fő szervert.

Most ellenőrzésük alatt tartják a terület fő energiaforrását, de nem tudják, mit kezdjenek vele.
https://web.archive.org/web/20160523185027/http://hungarian.ruvr.ru/2014_02_20/Az-ukrajnai-ellenzek-elfoglalta-a-Rivnei-atomeromuvet/
___

Последствия атаки "Беркута" и ВВ в Мариинском парке 18.02. (Осторожно!)
https://www.youtube.com/watch?v=9hYvM_aIc4Y

Brutal video shows all-out street war in Kiev, death toll rises in fresh clashes
https://www.youtube.com/watch?v=Fns42rViXlA
___

Életbe léptek a kijevi zavargásokat kiprovokáló törvények

Megjelentek kedden a két ukrán hivatalos lapban azok a jogszabályok, amelyek jelentősen szigorítják a gyülekezési, sajtó- és szólásszabadságot, és amelyek elfogadása kiprovokálta a vasárnap óta tartó összecsapásokat a tüntetők és a rohamrendőrök között. A törvények a Holos Ukrajini és az Urjadovij Kurjer című lapokban való kihirdetésükkel életbe is léptek.

Délelőtt a tüntetők egyelőre leálltak a rohamrendőrök támadásával a kijevi Dinamo stadionnál. Médiajelentések szerint az ukrán pravoszláv egyház moszkvai patriarchátusának négy papja élő pajzsként beállt a rohamrendőrök és a zavargók közé, és imádkozni kezdett, mire a szemben álló felek beszüntették a harcot. A tüntetők a "tűzszünetben" nekiláttak az éjjel megrongált barikádjaik megerősítéséhez. A rohamrendőrök továbbra is készültségben állnak, és időről-időre hangosbemondón követelik a tüntetőktől, hogy hagyjanak fel a "törvénysértéssel".

A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt közben sajtószolgálatán keresztül tudatta, hogy országos mozgósításba kezdett. Önvédelmi erőket toboroz önkéntesekből, hogy a fővárosban szálljanak harcba - mint fogalmaz - "a diktatúrával szemben az alkotmányos és állampolgári jogok védelmében". A Dinamo futballklub stadionjánál kitört összecsapásokért a Jobboldali Szektor nevű szerveződés vállalta magára a felelősséget. A radikális csoport a Majdanon (Függetlenség terén) folyó Nyugat-barát tüntetések védelmét ellátó önkéntesekből állt össze.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kedden ismét felkeresi Viktor Janukovics elnököt Kijev környéki rezidenciáján. "Viktor Janukovics ígéretet tett nekem, hogy rendezi a kialakult helyzetet, de nem tartotta be szavát. Elmegyek hozzá, és ismertetem vele az ellenzék követeléseit" - közölte Klicsko. A politikus vasárnap este, az összecsapások kirobbanása után tárgyalt az államfővel. Az ellenzék előző nap nyilvánosságra hozta követeléseit: előrehozott elnök- és parlamenti választásokat, a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormány menesztését és átmeneti kabinet felállítását, Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, amnesztiát minden tüntetőnek. Alternatív megoldásként az ellenzék elfogadná, hogy az elnöki jogköröket jelentősen csökkentenék, az államfőválasztást pedig a tervezett időben, 2015-ben tartanák meg.

Az előző napra tervezett megbeszélés a kormánypárt és az ellenzék között végül elmaradt. Az ellenzék azt követeli ugyanis, hogy Janukovics elnök vegyen részt a válság rendezését célzó egyeztetéseken, és az ott született megállapodásokért személyesen vállaljon felelősséget.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn felszólította az ukrán tüntetőket és a kormányoldalt, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, kerüljék el az erőszak továbbterjedését, és mielőbb kezdjenek párbeszédet a válság rendezése érdekében.
https://maszol.ro/index.php/kulfold/23745-eletbe-leptek-a-kijevi-zavargasokat-kiprovokalo-torvenyek

Válasz

Tűzoltótömlőkkel és drónnal hessegették el a Szabad Európa újságíróit Putyin luxusjachtjától Olaszországban
Egy drón figyelte és a rendőrség is megállította a Szabad Európa újságíróit, miután túl közel merészkedtek egy hétszázmillió dolláros szuperjachthoz, amely feltehetően Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonában van. Olaszország 2022 májusában foglalta le az Oroszország ukrajnai inváziója miatt elrendelt uniós szankciók részeként a száznegyven méteres Scheherazade luxushajót. Oknyomozó újságírók szerint Putyin egy stróman mögé bújik. Eduard Kudajnatov, a Rosznyeft orosz energetikai óriásvállalat volt vezérigazgatója azt állítja, hogy ő a Scheherazade és két másik lefoglalt szuperjacht tulajdonosa.
https://www.szabadeuropa.hu/a/putyin-jacht-luxusjacht-olaszorszag/32819264.html

Válasz

Nézze meg a Finnországban készült kétrészes filmünket (HVG), amelyet most ingyen teszünk elérhetővé. Ebben a részben bemutatjuk az orosz határnál zajló hadgyakorlatot, és az ukrajnai háború hatását a békés finn vidékre.
https://www.youtube.com/watch?v=7yI0OJlBro4
A második fejezetben pedig kiderül, hogy miért járnak lövöldözni hétvégente az amúgy békés finn polgárok. A kötelező katonaság, és az önvédelemre nevelés megmutatja a finn társadalom ismeretlen oldalát.
https://www.youtube.com/watch?v=HZIRhmoQF6I

Válasz

A magyar és az ukrán külügyminisztérium közös bizottságot állít fel, a bizottságnak tíz napon belül be kell mutatnia a két kormány számára, hogy konkrétan mit és hogyan kell megoldani a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében - jelentették be Szijjártó Péter és Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter ungvári találkozója után.
https://444.hu/2024/01/29/ukran-magyar-kozos-bizottsagot-allitanak-fel-a-karpataljai-magyarsag-jogairol-kozelebb-az-orban-zelenszkij-talalkozo

Válasz

Új vasfüggöny ereszkedik Kelet-Európára – hadtudósok a háborús esélyekről

Mi a 700 napja tartó háború fő tanulsága, és milyen újdonságot hozott?
Csiki Varga Tamás: „Ez már a mi térségünk biztonságáról szól. Most is, és perspektivikusan még inkább. Újdonság, hogy az orosz agresszióra adott európai reakció – például 2014-hez, a Krím annektálásához képest – sokkal inkább megfelelő volt. Kelet-Közép-Európában – lengyelekkel, románokkal és a baltiakkal az élén – a biztonsági architektúrát – mely jelent intézményeket, szövetségeket, normákat, megállapodásokat – nem Oroszországgal együtt, hanem Oroszországgal szemben akarják kialakítani, kiépíteni. Azért, mert ezeket a normákat, megállapodásokat Oroszország bevágta a sarokba és azt mondta, hogy ezek mostantól nem számítanak. Kelet-Európára egy új katonai vasfüggöny fog ereszkedni – ha még nem ereszkedett le. Ez azt jelenti, hogy szinte minden ország a térségben nagyon komoly fegyverkezést hajt végre az orosz fenyegetés miatt. Persze ennek egy része történelmi elmaradás pótlása, egy része a szövetségen belüli lépéselőny megőrzése, másik része viszont valós fenyegetés percepciójából ered.”
https://www.valaszonline.hu/2024/01/18/ukrajna-oroszorszag-haboru-csiki-varga-tamas-takacs-mark-podcast-hetivalasz209/

Podcast:
https://hetivalasz.libsyn.com/gyzelemre-ll-oroszorszg-takcs-szzados-s-csiki-varga-tams-a-hbors-eslyekrl

Válasz

Korlátlan számú ingyenes utazás a Magyar igazolvánnyal

A MÁV Sajtóosztályát kérdeztük, mint azt közleményükben írták, díjmentesen utazhatnak a Magyar Igazolvánnyal, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők is, és mint válaszolták:

A tarifareformnak köszönhetően Magyar Igazolvánnyal korlátlan díjmentes utazásra lesz lehetőség a helyközi közösségi közlekedésben. A helyjegyköteles vonatok helyjegy váltásával, a kijelölt országos buszjáratok pedig kiegészítőjegy váltásával vehetők igénybe.

https://szmsz.press/2024/01/12/korlatlan-szamu-ingyenes-utazas-a-magyar-igazolvannyal/

Válasz

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata | 2023-12-18

Ukrajna törvényéről az Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és annak szervei által a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak egyes területeit illetően

A Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Ezért üdvözli a 2023. december 8-án az Ukrajna Legfelső Tanácsa által számos törvényben a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő módosítások megejtését, melyek ezen ambíciók megvalósulása irányába mutatnak.

A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére.

Pozitívumnak tekinthető, hogy a törvény konkrét tartalommal tölt meg egyes, korábban meghatározatlan jogi kategóriát. A jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel.

Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének vonatkozásában szavatolják az egyes kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvű oktatásban való részesülésének jogát. Ugyancsak pozitívnak tekinthető, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.

Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött, vagyis azok realizálása a települések nagy részében illuzórikussá válik.

A törvény a nyelvi jogokkal való élés lehetőségét a kisebbség „hagyományos” letelepedettségének fogalmához köti. Ennek szintjét 10%-ban állapítja meg. Ily módon az ennél kisebb arányszámban, tehát a szórványban élő kisebbségek gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát.

A jogszabály csupán a kisebbségek nyelvi jogait érinti, míg más vonatkozások abból teljesen kimaradnak. Továbbra sem rendelkezik a törvény a nemzeti szimbólumok szabad használatáról. Nem rendelkezik a jogszabály a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem.

A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan. Ez elsősorban az anyanyelvű oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítési joga esetén további kérdéseket vet fel.

A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.

Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.

Ungvár, 2023. december 18.
A KMKSZ Elnöksége
https://kmksz.com.ua/2023/12/18/a-karpataljai-magyar-kulturalis-szovetseg-nyilatkozata-3/

Válasz

Az októberi események értelmezésekor, beleértve a Hamász által magára vállalt mészárlást, túszejtést, és Gáza több mint egy hónapja tartó, november közepére több mint 11 000 palesztin civil áldozattal járó ostromát, alapvetésnek kellene lennie, hogy tudomásul vesszük, a most kialakult helyzethez, ahogy az elmúlt években megszaporodó terrortámadásokhoz is, olyan politikai döntések és főként gazdasági terjeszkedések is hozzájárultak, melyeket az izraeli vezetés mellett mind az Egyesült Államok, mind Európa és az Egyesült Királyság átgondolatlanul hozott meg.

Fontos látni, hogy az izraeli–palesztin konfliktus nem 2023-ban kezdődött.
https://www.es.hu/cikk/2023-12-08/ferencz-monika-szili-noemi/a-szavak-haborus-kiszolgaltatottsaga.html

Válasz

„Sok kijevi politikus nem érti, mi történik Kárpátalján” – Beregszász polgármestere az ukrán–magyar kérdésről

A magyar kormány leggyakrabban a 2018-ban elfogadott nemzeti kisebbségi törvényt szokta felhozni Ukrajnával szemben. Az ukrán törvényhozás december elején egy új, a nemzeti kisebbségek jogait jelentősen bővítő törvényt fogadott el: innentől lehetőség nyílik például a magyar nyelvű oktatásra az iskolákban. Az új törvény elfogadása után a kárpátaljai magyar közösségek vezetői azzal a felhívással fordultak Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz és az Európai Unió vezetéséhez, hogy támogassák Ukrajna európai integrációját. A kárpátaljai magyar vezetők szerint az új nemzeti kisebbségi törvény „jelentősen egybevág a nemzeti kisebbségek érdekeivel, és élvezi a magyarság teljes támogatását”. A felhívást aláírók között van Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere is. Miért támogatják a helyiek az új nemzeti kisebbségi törvényt, és miért törekszenek Ukrajna uniós csatlakozására?
https://www.szabadeuropa.hu/a/sok-kijevi-politikus-nem-erti-mi-tortenik-karpataljan-beregszasz-polgarmestere-az-ukran-magyar-kerdesrol/32735768.html

Interjú Babják Zoltánnal.
https://www.youtube.com/watch?v=-PUcpkEHdx8

Előzmény

Válasz

Jóváhagyta az EU az Oroszországgal szembeni 12. szankciós csomagot
A csomagra Orbán Viktor rábólintott.
https://nepszava.hu/3219209_bulgaria-schengen-orban-kormany-fenyegetes-oroszorszag-gaz-tranzitdij-eltorles

Válasz

Zubánics László: Mi nem vagyunk az ukrán nép része, mi Ukrajna népének vagyunk a része

Kárpátaljai magyar vezetők hétfőn közzétettek egy nyílt levelet, amelyben arra kérik Orbán Viktort, támogassa Ukrajnát az európai integráció útján. Az írást először az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) posztolta a Facebookra, az első aláíró is annak vezetője, Zubánics László volt. A magyar kormánnyal az elmúlt években gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem ápoló UMDSZ kiállása nem annyira meglepő, az annál inkább, hogy a nyílt levelet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több tagja is szignózta. A KMKSZ az Orbán-kormány stratégiai szövetségese Kárpátalján.

Kedden Ungváron beszélgettünk erről Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével.

Azért Ukrajnával és az ország EU-s csatlakozásával kapcsolatban elég turbulens időket élünk.

Ez így van. Az én álláspontom is körülbelül három hete változott. Akkor, amikor a kisebbségi törvényben és a minden egyéb kisebbségekhez kapcsolódó törvényekben olyan változásra került sor, amit egyébként magam sem hittem. Három hete pont itt voltam, körülbelül este hat-hét óra felé érkezett meg az előzetes törvénytervezet, a telefonomon néztem meg, és azt mondtam, hogy valami tévedésről van szó. Aztán kinyomtattam, este elalvás előtt elolvastam, utána visszajöttem, és elkezdtem lefordítani. Hihetetlen volt számomra. Ukrajnában, ahol egy XXI. századi nemzetépítés zajlik, és az az úgynevezett nemzeti minimum, hogy az államnyelvet kell használni minden szinten, most ebből visszaléptek. Persze tisztában vagyunk vele, hogy ez nem miattunk történt, hanem az európai uniós közeledés miatt, de ennek farvizén mi is képbe kerültünk.
https://444.hu/2023/12/14/zubanics-laszlo-mi-nem-vagyunk-az-ukran-nep-resze-mi-ukrajna-nepenek-vagyunk-a-resze

Hogy mit jelent ez a bizonyos törvénymódosító csomag, amellyel Ukrajna meggyőzné a magyar kormányt is, hogy helye van az EU-ban, hosszan írtunk ebben a cikkben
https://444.hu/2023/12/10/mit-jelent-az-a-torvenymodosito-csomag-amellyel-ukrajna-meggyozne-a-magyar-kormanyt-is-hogy-helye-van-az-eu-ban

Előzmény

Válasz

Szavazott is, meg nem is: ...
Orbán távolmaradása vélelmezhetően tartózkodásnak számít, ami viszont a szavazási szabályok értelmében igen szavazatnak minősül.
https://www.szabadeuropa.hu/a/szavazott-is-meg-nem-is-orban-viktor-nelkul-dontottek-a-csatlakozasi-targyalasok-megnyitasarol-ukrajnaval-/32731755.html

Lakner Zoltán véleménye:
https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-ami-csak-szembejon-orbannal-azt-vetoval-fenyegeti/32731776.html

Pénteken hajnali 4 körül eldőlt, hogy az EU egyelőre nem tudja tovább támogatni Ukrajna kormányát. A 27 tagállamból 26-nak a vezetője ugyan elkötelezte magát, hogy 2027 végéig összesen 50 milliárd eurót kapjon a kijevi kormány, de egyetlen ország vezetője nem támogatta a döntést.
https://www.valaszonline.hu/2023/12/15/orban-viktor-veto-ukrajna-eu-brusszel-koltsegvetes-csatlakozas/

Egy magas rangú EU-s forrás szerint az EU sokkal jobban járt, hogy Orbán a pénzügyi csomag elfogadását akadályozta meg, és nem a csatlakozási tárgyalások elkezdését. Ukrajna finanszírozásáról ugyanis a tagországok 26-os körben is meg tudnak állapodni, ha nagyon muszáj, míg a bővítési folyamatban nem lehet elkerülni az egyhangú döntéshozatalt.
https://nepszava.hu/3218997_orban-viktor-ukrajna-tamogatas-eu-csatlakozas-veto

A Politico arról ír, hogy több órányi tárgyalás után Olaf Scholz német kancellár javasolta azt a magyar miniszterelnöknek, hogy ha nem hajlandó megállapodni, akkor hagyja el a termet.
https://444.hu/2023/12/14/a-magyar-kormanynak-meg-boven-lesz-lehetosege-arra-hogy-megakassza-az-ukran-csatlakozast

Miért nem használták ugyanezt a módszert a többéves költségvetés emelésénél, amelyet Orbán Viktor vétózott? Az ilyesmit Scholz szerint nem lehet mindig azzal megoldani, hogy az illető menjen ki.
https://telex.hu/kulfold/2023/12/15/scholz-orban-ukrajna-veto-kave

Válasz

Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök Zubánics Lászlónak, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének, aki korábban Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban írt nyílt levelet a magyar kormányfőnek – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár kedden.

„Mindenekelőtt szeretném biztosítani arról, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy megvédje az ukrajnai magyar közösség jogait” – szögezte le levelében Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette,

-- meglátása szerint Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése jelenleg nem időszerű, mivel azt az Európai Bizottság nem tudta megfelelően előkészíteni az Európai Tanács decemberi ülésére.

A kormányfő kifejtette, ezért „azzal a javaslattal fogunk élni, hogy a jogilag bonyolult tagság helyett az Európai Unió egy stratégiai partneri viszony kialakítását célozza meg Ukrajnával”. „Biztosíthatom, hogy a jövőben is azon dolgozunk, hogy az ukrajnai magyar közösség egy békés, stabil és fejlődő országban élhessen” – zárta levelét Orbán Viktor.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/orban-a-karpataljai-magyarok-keresere-sem-hajlando-tamogatni-ukrajna-unios-csatlakozasat-264134
___

"Kedves Charles Michel elnök úr! Tisztelt Magyarország miniszterelnöke, Viktor Orbán! Mi, a Kárpátaljai Magyar Nemzeti Közösség képviselői nagy reménnyel és kéréssel fordulunk Önökhöz a 2023. december 14-15-re tervezett, Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről szóló döntés támogatására.

Ukrajna az elmúlt évben jelentős előrelépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó európai bizottsági ajánlások végrehajtása terén. Az ukrán parlament által elfogadott új törvényjavaslat jelentősen tükrözi a nemzeti kisebbségek érdekeit és teljes támogatásunkat élvezi. Ugyanakkor reméljük, hogy az említett átfogó törvényben elfogadott összes normát az ukrán jogszabályok normatív dokumentumaiban megvalósítják, figyelembe véve a kárpátaljai magyarok közszervezetei által benyújtott javaslatokat. Ez a lépés fontos ahhoz, hogy megerősítsük Ukrajna elkötelezettségét a különböző nemzetiségű emberek jogainak megerősítésére országszerte és különösen Kárpátalján.

-- Határozottan felszólítjuk az uniós tagállamok vezetőit, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az európai integráció útján.

A demokrácia és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására tett lépés a koppenhágai tagsági kritériumok szerves részét képezi, és úgy gondoljuk, Ukrajna megérdemli az ebbe az irányba tett erőfeszítéseit. Ukrajna még az Orosz Föderáció Ukrajnába irányuló teljes körű inváziója alatt is folytatja a szükséges reformokat, és továbbra is hű az európai integrációs értékekhez.

Hálásak vagyunk, hogy odafigyeltek erre a témára, és reménykedünk egy pozitív döntésben, amely hozzájárul Ukrajna jövőjéhez és az európai közösség megerősítéséhez" – áll a levélben, amit több kárpátaljai politikus is aláírt.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/karpataljai-magyarok-nyilt-levelben-kerik-orbant-tamogassa-ukrajna-eu-tagsagat-264117

Válasz

A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet a háború kezdete óta monitorozza az Ukrajnának küldött támogatásokat, és legfrissebb jelentésükben arra figyelmeztetnek, hogy

-- idén augusztus és október között kevesebb új felajánlást kapott Ukrajna, mint bármelyik negyedévben 2022 eleje óta. A kifutó programok miatt ez még nem drámai, de ha nem fordul meg a trend, akkor Ukrajna nagy bajban lehet jövőre.

A pénzügyi támogatás nagy részét eddig az EU, a katonait pedig az Egyesült Államok adta. Ha e két nagy donor elbizonytalanodik, akkor Oroszország átveheti a kezdeményezést a hadszíntéren.

Amerika eddig mintegy 70 milliárd eurót, az EU 85 milliárdot, ezen felül Németország egyedül 21 milliárdot, Nagy-Britannia 13 milliárdot, Norvégia és Japán 7-7 milliárdot, Lengyelország és Hollandia 5-5 milliárdot költött Ukrajna támogatására (katonai és pénzügyi támogatásokkal együtt). Ez rengeteg pénz, de ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államok 2003 és 2010 között évente átlagosan 100 milliárdot költött csak az iraki háborúra, és hozzátesszük, hogy a fenti számok 22 hónapra vonatkoznak, a költségek már messze nem annyira ijesztőek.

A nyugati kormányok többsége továbbra is azt képviseli, hogy ezt a háborút Oroszországnak nem szabad megnyernie. Ám ezt csak akkor tudják biztosítani, ha elfogadják (és a választóikkal is elfogadtatják), hogy a háborúnak ára van. És azt meg is kell fizetni.
https://www.valaszonline.hu/2023/12/08/ukrajna-haboru-eu-usa-oroszorszag-fegyverszallitas-politika-elemzes/

Válasz

Megszavazta az ukrán parlament azt a törvényt, ami visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Elfogadta az ukrán parlament azt a törvényt, amely visszaállítja Ukrajnában a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait – írja a Népszava és az Ukrinform.

-- Az ukrán nyelv és irodalom kötelező marad, de azon kívül bármilyen tantárgyat oktatnak kisebbségi nyelven, kivéve az oroszt.
https://nepszava.hu/3218237_ukrajna-kisebbseg-nyelvhasznalat-torvenymodisitas-tanulas-karpatalja-iskola

-- A Tanács elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt
https://www.ukrinform.ua/rubric-polytics/3797542-rada-uhvalila-zakon-sodo-nacionalnih-mensin.html

Az ukrán parlament hivatalos oldala szerint törvénymódosítást már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta.
https://itd.rada.gov.ua/billInfo/Bills/Card/43338

A kisebbségi törvény várható elfogadása után fél éven belül ahhoz kell igazítani minden vonatkozó törvényt, rendeletet.

Orbán Viktor miniszterelnök eddig főként a korrupcióval és a kisebbségi jogok helyzetével indokolta, hogy miért nem akarja támogatni Ukrajna csatlakozását, ám a napokban már gazdasági érveket is felsorakoztatott. Kérdéses, hogy a mostani módosítással elillan-e majd a feszültség Kijev és Budapest között.

A törvénymódosítással kapcsolatban kérdéseket küldtünk Szijjártó Péter külügyminiszternek és Havasi Bertalan, miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkárnak. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
https://telex.hu/kulfold/2023/12/09/ukrajna-nyelvtorveny-karpatalja-magyar-oktatas

Előzmény

Válasz

Karabah: ősrégi viszály

„Nem értem: te örmény vagy, hogyan kaphattad meg az ajánlást?” Ezt az Azerbajdzsáni Kommunista Párt agitprop osztályának vezetője kérdezte 1954-ben egy munkatársától, aki nagy protekcióval elintézte, hogy a pártvezetőség elengedje továbbtanulni Moszkvába, ahonnan aztán soha nem tért vissza Bakuba. Ezt éppen pár nappal azután olvastam, hogy Azerbajdzsán török segítséggel, és kihasználva, hogy az oroszoknak nagyobb gondjaik vannak, pillanatok alatt elfoglalta Karabahot. Azt a jogilag hozzá tartozó örménylakta területet, amely azonban az elmúlt több mint harminc évben de facto függetlenül létezett. Az örmény lakosság megértette, mi várna rá: szinte mind egy szálig elmenekült onnan, ahol kétezer éve élt. Most Örményországnak kell valahogy befogadnia ezt a százhúszezer embert. Az a könyv, amely véletlenül épp mostanában került a kezembe, pontosabban a képernyőmre, sok mindent megmagyaráz az okokból.

Van értelme harminckét évvel a Szovjetunió felbomlása után az egykori birodalom belső ellentmondásain rágódni? Igen, mert sok mai konfliktus is onnan ered. A karabahi örmények a múltat ismerve bizonyára okosan tették, hogy mindenüket hátrahagyva elmenekültek a bevonuló azeri csapatok elől, mert így legalább – ha egy darabig nyomorogva is – életben maradnak, és örményül beszélhetnek. Több volt szovjetköztársaság azonban három évtized függetlenség után is küzd az örökölt kisebbségeivel, és ugyanez elmondható az Orosz Föderáción belüli „szubjektumok” (köztársaságok) egy részéről. A hosszú életet élt Karen Brutyenc emlékei ma is tanulságosak.
https://www.es.hu/cikk/2023-12-01/domany-andras/karabah-osregi-viszaly.html

Válasz

„Minden és mindenki hibás” – N. Rózsa Erzsébet Izrael és a Hamász békelehetőségeiről | 2023.11.30. | Podcast

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.
https://www.valaszonline.hu/2023/11/30/n-rozsa-erzsebet-izrael-gaza-hamasz-podcast/

Az adás meghallgatható itt:
https://hetivalasz.libsyn.com/ki-a-felels-a-kzel-kelet-llapotrt-n-rzsa-erzsbet-izrael-s-a-hamsz-bkelehetsgeirl

Előzmény

Válasz

A Kreml szerdán fenyegetésnek nevezte, hogy médiajelentések szerint Lengyelország csapatokat küld Finnország és Oroszország határára – írja a Reuters.

Az elmúlt hetekben észak-afrikai és közel-keleti migránsok nagyobb csoportjai érték el az orosz–finn határt, és Finnországba akartak átjutni. Helsinki szerint Oroszország hibrid hadműveletet folytat a NATO és Oroszország közötti leghosszabb, 1340 kilométeres határszakaszon, amennyiben úgy vélik, Moszkva szervezetten utaztatja a bevándorlókat a határhoz Finnország destabilizálására céljából. Emiatt

-- Finnország kedden az utolsó határátkelőt is lezárta Oroszország felé.

Jacek Siewiera, a lengyel nemzetbiztonsági iroda vezetője az X-en megjelent posztjában azt írta, Sauli Niinistö finn és Andrzej Duda lengyel elnök találkozóján megállapodtak arról, hogy finn kérésre hivatalosan szövetségesi segítséget adnak a finn határnál kibontakozó hibrid támadás miatt.
https://www.portfolio.hu/global/20231129/csapatosszevonast-keszit-elo-a-nato-oroszorszag-hataranal-megszolalt-a-kreml-654621

Válasz

Az 1932 és 1933 közötti nagy ukrajnai éhínség egyike volt a Szovjetunióban kialakult számos éhínségnek. A katasztrófát a mezőgazdaság erőltetett korszerűsítése és kollektivizálása idézte elő, Sztálin első, 1928–1933-as ötéves tervének eredményeképp.

-- A legújabb demográfiai kutatások a holodomor közvetlen halálos áldozatainak számát 3,9 millióra becsülik. A Szovjetunióban azonban az 1930-as évekre vonatkozó dokumentumok megsemmisítése és hamisítása gyakori eszköz volt a politikai erőszak leplezésében. A kollektivizálás következtében kialakult az éhínségek és különösen az ukrajnai éhínség esete sem voltak kivételek: az állami nyilvántartások és a hivatalos statisztikák elhallgatták az elpusztult milliók szenvedéseit, tagadták halálukat; az éhezőket „szovjetellenes provokátoroknak” nevezték.

Az emberek nem tudták elhunyt rokonaikat gyászolni, a téma soha nem került be az iskolai tantervekbe. Ezért is különösen jelentős a müncheni Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) működése során felhalmozott információ, amely kivételes lehetőséget nyújt megérteni az állami törekvést az emlékezet kiradírozására.

Az emlékezet felszínre törése

Amint azt a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió folyamatában megörökítette, ezek a helyi megemlékezések megváltoztatták, hogy az 1980-as években mit fogadtak el történelmi igazságként. Megjelenítették a közbeszéd fokozatos demokratizálódását, a szovjet múlthoz való viszony átértékelődését és ami talán a legfontosabb, rámutattak a sajtó szerepére a demokratikus átmenet alakításában.

-- Ugyanakkor a helyi megemlékezések rávilágítottak az érintett közösségek által érzett kollektív gyász rendkívüli mértékére is. Az éhínség közösségi emlékezete az emberek otthonába szorult, és türelmesen várta, hogy újra előtörhessen. A katasztrófa 1932–1933-ban megtörte a parasztságot, és hozzájárult az ukrán vidék szovjetizálásához.

Amikor az 1980-as években az éhínség kulturális emléke lassan felszínre került, a SZER/SZR munkatársai igyekeztek összegyűjteni a témával kapcsolatos megjelenéseket a regionális sajtóból.
https://osaarchivum.444.hu/2023/11/25/a-nagy-ukrajnai-ehinseg-emlekezete-disszonans-orokseg
___

Amikor kiderült, hogy az 1932-es termés elmarad a kormányzati várakozástól, a kulákokat, a „nacionalistákat” és a petljuristákat nevezték ki bűnbaknak.

A párt Vjacseszlav Mihajlovics Molotovot küldte Ukrajnába, hogy begyűjtse a gabonát.

November 9-én titkos rendelet sürgette meg a szovjet titkosügynökségeket, hogy növeljék a begyűjtés „hatékonyságát”. Molotov azt is elrendelte, hogy ha egy ukrán faluban már nem maradt gabona, vigyék el a burgonyát, zöldségeket és az egyéb megtalált élelmet.

December 6-án új rendszabályokat hoztak az ukrán falvak ellen, amelyek alulteljesítették a gabonabegyűjtési tervet: nem kaphattak ellátást sem élelemből, sem egyéb árukból, a helyszínen talált élelmet és gabonát elrekvirálták, betiltották a kereskedelmet, majd mindezek után a pénzt is elvették.

Az áldozatok számának becslése
3-3,5 millió és 7,5 millió közé teszik.

Emléknap
2006-ban Ukrajna Holodomor emléknappá nyilvánította minden év novemberének negyedik szombatját.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor#N%C3%A9pirt%C3%A1sk%C3%A9nt_val%C3%B3_elismer%C3%A9se

Válasz

Bizonyított, hogy puszta legenda és fakenews a donbászi népirtás

Most túl azon, hogy

-- a “kijevi rezsim” már csak azért sem népirthatott a Donbászban, mert a terület jelentős része nem volt a birtokában már 2014-től;

-- az orosz diktátor egyszersmind elismerte, hogy orosz megszállás alatt állt már 2022 előtt (lásd az Oroszország állampolgári” kitételt);

adatokkal cáfolható, hogy lett volna donbászi népirtás az “elmúlt nyolc évben”. Nemhogy nem bizonyított, hogy lett volna népirtás, de

-- bizonyított, hogy nem volt.
https://b1.hvgblog.hu/2023/10/18/bizonyitott-hogy-puszta-legenda-es-fakenews-a-donbaszi-nepirtas/

Válasz

Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke összefoglalja, hogy miért nem lehet hinni Putyinnak és miért nem lehet hinni az oroszok "békeajánlatának".

A balti országok egy életre megtanulták a 20. században azt, amit a magyaroknak sajnos nem sikerült: az oroszokban nem szabad megbízni!
https://www.facebook.com/watch/?v=985264972573110

Válasz

Gáza: Humanitárius vészhelyzet

Gyermekek ezrei vannak életveszélyben

A Gázát és Izraelt sújtó válság a harmadik hetébe lépett, és az érintett gyermekek humanitárius helyzete egyre katasztrofálisabb. Az UNICEF felszólítja a feleket az azonnali humanitárius tűzszünetre, a túszok szabadon bocsátására, valamint arra, hogy a civilek vészhelyzeti ellátáshoz és életmentő segítségnyújtáshoz való hozzáférését tegyék lehetővé. Az UNICEF a helyszínen van, hogy életmentő humanitárius készleteket juttathasson el a válságos helyzetbe került gyerekek számára.

Mint minden háborúban, most is az ártatlan gyermekek szenvednek a legtöbbet. A 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett brutális támadássorozat és a Gázai övezetben azóta is zajló bombázás pusztító fizikai és mentális csapást mért az ott élő gyermekekre. Az izraeli gyerekek elrablása teljes mértékben elfogadhatatlan. Mindkét oldalon rengeteg a kiskorú sérült és áldozat, az intenzív harcokban pedig továbbra sincsenek biztonságban a gyermekek.

Háborús konfliktusok esetén az UNICEF képes késlekedés nélkül fellépni a veszélyben lévő gyerekek védelmében. Támogatóinknak köszönhetően 72 órán belül eljuttathatjuk az életmentő segítséget a világ bármely pontjára. Mindezt egy úgynevezett vészhelyzeti alap teszi lehetővé, amelynek támogatásával Te is elősegítheted, hogy azonnali segítséget nyújthassunk!

Kérjük, segítsd Te is az UNICEF életmentő tevékenységét!

Támogatásodból az UNICEF nélkülözhetetlen eszközöket:

-- orvosi felszereléseket,
-- ivóvizet,
-- élelmiszert,
-- és gyógyszereket juttathat el a háború sújtotta térségekbe szerte a világon.

Adományozz most és segítsd vészhelyzeti munkánkat!
https://unicef.hu/veszhelyzet-gazaban

Válasz

A Balti-tenger alatt futó Balticconnectort október 8-án zárták le szivárgás miatt. A gázvezetékkel egyidőben megrongálódott egy Finnországot Észtországgal összekötő távközlési kábel és a Szentpétervárt Kalinyingráddal összekötő egyik orosz távközlési vezeték is.

A finn hatóságok gyanúja szerint a vezetékekben a kínai konténerhajó tett kárt úgy, hogy végighúzta a horgonyát a tengerfenéken. (MTI)
https://444.hu/2023/11/10/a-finn-rendorseg-szerint-a-kinai-kontenerhajo-rongalhatta-meg-a-balti-tengeri-gazvezeteket

Válasz

Zelenszkij a vasárnap sugárzott interjúban egyben meghívta Ukrajnába a republikánus párti Donald Trumpot, aki indulni akar a 2024-es elnökválasztáson. A volt elnök élesen bírálta Washington kijevi vezetésnek nyújtott támogatását, s úgy fogalmazott, hogy újraválasztása esetén 24 órán belül véget vetne a háborúnak.

-- „Ha ide tudna jönni, 24 percre lenne szükségem ahhoz, hogy elmagyarázzam Trump elnöknek, hogy nem tudja kezelni ezt a háborút”

– mondta Zelenszkij. „Nem tud békét hozni Vlagyimir Putyin orosz elnök miatt” – tette hozzá az ukrán elnök.
https://nepszava.hu/3214434_volodimir-zelenszkij-ukrajna-oroszorszag-haboru-egyesult-allamok-donald-trump

Válasz

„Ez az otthonom”: orosz és ukrán katonák együtt szolgálnak az izraeli hadseregben
Miközben Oroszország és Ukrajna brutális háborút vív, a két ország állampolgárai ugyanazon az oldalon szolgálnak az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti konfliktusban. (videó)
https://www.szabadeuropa.hu/a/orosz-ukran-katona-egyutt-szolgal-izrael-hadsereg/32642930.html

Válasz

Lekerült az OTP a háborút támogató cégeket felsoroló ukrán feketelistáról

A korrupciómegelőzési ügynökség szerint a bank számos kötelezettséget vállalt.

Levette az OTP Bankot a háborút finanszírozó nemzetközi vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.

A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban. Az ügynökség közölte:

-- „A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.”

A korrupciómegelőzési ügynökség arra számít, hogy „az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást.” Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az ügynökség múlt héten ideiglenesen felfüggesztette az OTP-t az Ukrajna elleni háború támogatóinak listáján.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/ideiglenesen-felfuggesztettek-az-otp-t-az-ukrajna-elleni-haboru-tamogatoinak-listajan-262191

Paczolay Máté külügyi szóvivő a hírre reagálva szombaton közölte, a lépéssel nem történt lényegi változás.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/lekerult-az-otp-a-haborut-tamogato-cegeket-felsorolo-ukran-feketelistarol-262244

Válasz

Greenpeace: Példátlan nukleárlis válság alakult ki az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Zaporizzsja Atomerőműnél

Miközben folyamatos dróntámadások érik Ukrajnát, a globális környezetvédők a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is bírálva a nyugati kormányokhoz fordult.

A Greenpeace szerint túl kevés, hogy csak négy NAÜ-ellenőr van az ukrajnai, de az oroszok által tavaly március óta megszállt nukleáris létesítményben, ráadásul jelentősen korlátozták az adatokhoz való hozzáférésüket. Shaun Burnie és Jan Vande Putte, a Greenpeace nukleáris szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a NAÜ példa nélküli, veszélyes nukleáris válságot kockáztat, s eltúlozza saját szerepét, tényleges befolyását a helyszíni eseményekre. Emlékeztettek, hogy a hat reaktorral működő Zaporizzsja Atomerőművet amit 2022 március elején foglaltak el az oroszok, Közép-Ukrajnában a Dnyipro folyó mentén, háborús frontvonalon található, és az elmúlt másfél évben több találat is érte.

A NAÜ nem kívánta kommentálni a Greenpeace-jelentést, de kiemelte, hogy 2022 szeptembere óta vannak a helyszínen az ellenőrei, és jelenlétük nélkül „a világnak nem lenne független információforrása Európa legnagyobb atomerőművéről”. Emlékeztettek, hogy júniusban a Nova Kahovka-i gát felrobbantásakor mind a hat reaktor leállt, és a NAÜ javaslatára új kutak fúrásával biztosították a reaktorok hűtését.

A környezetvédők jelentése mindazonáltal aggasztónak nevezte, hogy a folytatódó ukrán ellentámadás miatt ismét közvetlenül csapások fenyegethetik az atomerőművet, ráadásul egy katonai tanulmány szerint az oroszok a nukleáris létesítmény egyes területeit aláaknázták, műholdfelvételek alapján feltételezhető, hogy több tüzelőpontot létesítettek és rakétavetőket telepítettek. Azt feltételezik, hogy az orosz hadsereg valószínűleg „pajzsként használja az atomerőmű közelségét”, ami viszont sérti a NAÜ öt biztonsági alapelvét.
https://nepszava.hu/3210308_zaporizzsja-atomeromu-orosz-ukran-haboru-veszely-nau-greenpeace

Válasz

Az Új Világrend legfrissebb adásában Dr. Bernek Ágnes, a Neumann János Egyetem Eurázsia Kutatóközpont Geopolitikai kutatásvezetője volt a vendégünk. Mik Putyin aktuális tervei? Hogyan tekint Oroszország a környező országokra? Mik Oroszország céljai?
https://www.youtube.com/watch?v=Y9-GoExWKhE

Válasz

Ukránul írták ki a Blaha Lujza tér fölé: „Elnézést”

Tegnap éjszaka jelezte egy olvasónk, hogy a Blaha Lujza téren éjfél körül új táblát eszkábáltak a kereszteződés fölé. Ma reggelre teljes pompájában megcsodálható volt a szűkszavú alkotás, amelynek egyik oldalán az ukrán „вибачте” szó, másik oldalán ennek magyar nyelvű megfelelője, az elnézést szerepel.

Érdeklődtünk Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalánál, mit kell tudni a frissen feltűnt tábláról, kérdésünkre a következő tájékoztatást kaptuk:

-- „A táblát a 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále projektjeként helyezték ki. Az egy hónapon át zajló programsorozat köztéri műalkotásokat, performanszokat, eseményeket, találkozásokat hoz létre rövidebb-hosszabb ideig a főváros különböző helyszínein... A köztéri eseménysorozat célja, hogy kortárs művészeti produkciókkal hívja fel a figyelmet Budapest elfeledett történeteire, új lehetőséget adjon az emlékezésre, a város más szempontú megtapasztalására, láthatatlan közösségek bemutatására és új kapcsolatok teremtésére.
https://budapestgaleria.hu/_/flaszter/

”A szerkesztőségben előzetesen Sugár Jánost tippeltük meg alkotónak, és mint kiderült, igazunk volt! Sugár János egy korábbi, de ugyanezen elv mentén készülő műalkotásához a következőket írta:
https://artpool.hu/2005/experimenter/Sugar.html

„A bocsánatkérésnek ez a legegyszerűbb, hétköznapi kifejezésre juttatása Japánban mindennapos, felmérések szerint azonban pl. Németországban már csupán harmad-annyiszor használják ezt a kifejezést, mint Japánban. Magyarországon még ilyen felmérés sem készült, de személyes tapasztalataim alapján joggal feltételezem, hogy mind a magán, mind a közéletben az elnézést-kérés igencsak ritka dolog, és egyáltalán nem mindennapos rutin; holott feltételezhető, hogy nagyjából ugyanannyi okunk lenne embertársainktól elnézést kérni itt, mint Japánban.”

A kezdetben mindkét oldalán magyar feliratú táblát 2004 és 2008 között két alkalommal Budapesten és négy alkalommal vidéken (Szombathely, Győr, Eger, Miskolc) valósították meg. 2009-től kezdve a táblák másik oldalán a magyar mellett egy idegen nyelvű elnézést olvasható, ez majd minden esetben konfliktust okozott.

Így például

-- 2010-ben a Műcsarnok mellől vandálok távolították el a román és magyar nyelven íródott táblát, amit a fűbe hajítottak,
https://index.hu/kultur/klassz/2010/05/15/ismeretlenek_leszedtek_a_roman_elnezest_tablat/

-- nem sokkal korábban pedig a dunaújvárosi önkormányzat egyik alpolgármestere jelezte, hogy szerinte sértheti az embereket a tábla, amelyen szlovákul is szerepelt a szöveg.
https://index.hu/kultur/pol/2010/03/04/cenzura_a_kortars_muveszeti_intezet_tamogatasmegvonasa/

És ahogy az alábbi felsorolásból is kiderül, volt, ahol már a kihelyezés előtt, másutt utána tiltották le a műalkotást.

A korábbi változatok időrendben:

-- 2009 szeptember: román-magyar változat, Marosvásárhely,
-- 2009 október: szlovák-magyar változat, Dunaújváros,
-- 2009 december: szlovák–magyar változat, Pozsony
-- 2010 április: román-magyar változat, Dózsa Gy. út, Budapest,
-- 2010 július: cigány-magyar változat, két helyszínen, Pécs
-- 2010 szeptember: cigány-magyar változat, Pécs,
-- 2013 szeptember: szlovén – német változat, az osztrák szlovén határon
-- 2015 május: cigány-magyar változat, a kitétel előtt letiltva,
-- 2018 június-október: román-magyar változat, Gyula, letiltva
-- 2022 április: cigány-magyar változat, Üllői út – Ecseri út sarok

Az ukrán-magyar elnézést táblát a Blaha Lujza téren lehet megtekinteni, egészen október 23-ig.
https://444.hu/2023/09/21/ukranul-irtak-ki-a-blaha-lujza-ter-fole-elnezest

Válasz

A hágai nemzetközi bíróság elé kerül Oroszország és Ukrajna ügye

A testületnek nincs végrehajtói jogköre, de döntése irányadó lehet.

Tíznapos tárgyalás kezdődik hétfőn az orosz-ukrán háború ügyében a hágai Nemzetközi Bíróságon. Ennek során azt próbálják megállapítani, hogy az ügy egyáltalán a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe tartozik-e vagy sem, ugyanis Ororszoszág kifogásolja az illetékességet, és az ügy ejtését követeli. Kijev viszont azzal vádolja Moszkvát, hogy visszaél a nemzetközi joggal, amikor az ukrajnai támadás jogosságát igazolni próbálja – írja a Telex.hu a Sky News híre nyomán.

32 másik állam azzal érvel, hogy az ügy a bíróság hatáskörébe tartozik. Az ügyet nem sokkal a 2022-es orosz invázió után indították Oroszország ellen, és egy előzetes döntés a katonai akciók beszüntetésére kötelezte Moszkvát. A bíróságnak nincs végrehajtói jogköre, de szakértők szerint egy Ukrajna mellett hozott ítélet fontos lehet a jövőbeni igények szempontjából.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/a-hagai-nemzetkozi-birosag-ele-kerul-oroszorszag-es-ukrajna-ugye-261848

Válasz

Ursula von der Leyen több, mint harminc uniós tagállammal számol

A bizottsági elnök szerint szükség van képzett bevándorlókra, de nemzetközi konferenciát rendezne az embercsempészet ellen, az Europolhoz hasonló uniós ügynökségeket is jobban bevonná a probléma kezelésébe és naprakészebbé tenné a húsz éves szabályokat. Külön megdicsérte Bulgária és Románia fellépését a migrációval szemben, egyúttal hangsúlyozta: „haladéktalanul” be kellene engedni a két országot a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezetbe. Ezt tavaly bizottsági ajánlás ellenére Ausztria és részben Hollandia akadályozta arra hivatkozva, hogy nem megfelelően kezelik a migrációt, és az osztrák kormány azóta sem tűnik sokkal megengedőbbnek.

-- Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán „jövője az Uniónkban van”

- jelentette ki. A világban, ahol a méret számít, „stratégiai és biztonsági érdekünk”, hogy teljessé tegyék az EU-t, nem hagyhatják, hogy az országokat egyesével levadásszák. Emlékeztetett a húsz évvel ezelőtti nagy bővítésre (ebben vették fel többek között Magyarországot is), amelyet gazdasági sikertörténetnek nevezett. Arra számít, hogy sok fontos kezdeményezést a mostani 27 helyett már több mint 30 tagállammal fognak befejezni és már most is bevettek több tagjelöltet például a közös gázvásárlásokba. Nem szabadna arra várniuk, hogy az új tagok felvétele előtt hozzányúljanak az uniós kvázialkotmányhoz. (Ez általában hosszas és nehézkes eljárás, az utolsó nagy módosítást 2007-ben írták alá bukott népszavazások és az alkotmányszerződési tervek visszavágása után.)
https://telex.hu/kulfold/2023/09/13/soteu-eu-europai-bizottsag-von-der-leyen-europai-parlament

Válasz

Kijev tárgyalna az ukrán nyelvtörvényről az uniós csatlakozás érdekében

Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit, hogy még az idén megállapodhasson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről – mondta Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak.

Az ukrán nyelvtörvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elődje, Petro Porosenko szentesítette 2019-ben. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

Az ukrán tisztviselők ezen a héten kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megpróbáljanak megállapodást kötni az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról a középiskolákban. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, az etnikai kisebbségekhez tartozóknak elegendő ukrán nyelvet kell tanulniuk ahhoz, hogy a kisebbségi területen kívül is tovább tanulhassanak vagy munkát találjanak.
https://hvg.hu/vilag/20230912_Kijev_targyalas_magyar_nyelvtorveny_unios_csatlakozas

Válasz

Lesz-e harmadik világháború?

Nyilván ez a jóslás kategóriája, de véleményem szerint nem lesz. Egy regionális konfliktust látunk, amelynek ugyan komoly világpolitikai tétje van, de senki sem érdekelt sem a háború elhúzódásában, sem a kiterjedésében. Nem az a kérdés ezért, lesz-e harmadik világháború, hanem hogy elkezdünk-e ijesztgetni vele. És itt különösen a sajtón van óriási teher. Mivel a modern média kereskedelmi alapokon áll, vagyis nézettségért, lájkokért, interakciókért küzd, rendszeresen megtapasztalhatjuk, milyen, amikor a jó ízlés, a társadalmi felelősség és a tárgyilagosság trikolórjára rárókázik az üzleti érdek. Ha a Covid alatt a médiában olvasottakat igaznak vennénk, az emberiségnek már legalább háromszor teljesen ki kellett volna pusztulnia a koronavírustól. A mostani háború ismét óriási csábítás a napi szerkesztőknek, hogy egy-egy drámai címadással, apróbb vagy nagyobb csúsztatással döntögessenek nézettségi rekordokat. Arra kérem őket, magunkat, mindenkit, hogy ne tegyük! Itt vagyunk, egy történelmileg frusztrált nemzet, lassan talán túl az ötödik hullámon, közben éppen nyakig egy gyomorbajos kampányban, és erre most kitör egy háború a szomszédban. Mondjuk ki: nem vagyunk jól. Nagyon szarul vagyunk. Most tényleg semmi szüksége ennek a társadalomnak arra, hogy a sajtó az amúgy is drámai eseményeket egymásra licitálva turbózza fel. Már az is túl sok, ami történik, nem kell a kattintásvadász szenzáció.
https://index.hu/velemeny/2022/02/25/vona-gabor-ot-reflexio-orosz-ukran-konfliktus-haboru/

Előzmény

Válasz

Az 1945 utáni nemzetközi rend, amelynek alapvetése a területi hódítás tilalma

Államok felbomlását (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia vagy éppen Szudán) elfogadja a nemzetközi közösség, az NDK is beolvadhatott békésen Nyugat-Németországba, de hódítás eredménye nem kaphat elismerést. Néhány példa:

-- Hiába tartja évtizedek óta megszállva és csatolta magához Izrael a Golán-fennsíkot, ezt a nemzetközi jog nem ismeri el.

-- Irak 1990-ben megszállta és annektálta Kuvaitot, a következő évben a nemzetközi koalíció szétzúzta az iraki hadsereget az Öböl-háborúban, és visszaállította az ország függetlenségét.

-- A Krímet 2014-et annektálta Oroszország, de ezt pár orosz szövetségesen kívül senki nem ismerte el. Ahogy a tavalyi annexiókat sem.

Mindez egyáltalán nem véletlen:

-- ha nem lehet tologatni az országhatárokat, akkor elveszik a háborúk kirobbantásának egyik fő motivációja, és könnyebb megőrizni a békét.

Ezért ez a nemzetközi jogrend egyik legfontosabb pillére, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene őriznie. Benne a háborús agresszor Oroszországgal.

Amikor Vlagyimir Putyin a mostani világrendet bírálja – mondván, az a nyugati világ saját érdekeit szolgáló kreálmánya –, részben ezzel van baja, és nem is rejti nagyon véka alá, hogy mit javasol helyette. Tavaly nyáron Szentpéterváron arról elmélkedett, hogy amikor annak idején Nagy Péter cár meghódította a földet, amelyen megalapította a várost, azt még mindenki svéd területnek tekintette. Mivel azonban a cár megerősítette, és az ország meg tudta tartani, már mindenki szerint orosz terület – ahol Putyin szerint eleve szlávok éltek, tehát Nagy Péter csak visszaállította az ennek megfelelő fennhatóságot.

Vagyis ebben a tekintetben Putyin egyszerűen a 20. század közepe előtti világot akarja visszahozni, ahol az államok harctéri sikereit gyorsan érvényesíthették az akkori „nemzetközi jogban”. Hogy aztán hol van annak a szláv világnak a határa, amelyet szerinte országának jogában áll visszaszereznie, csak ő tudja. Egy aforizma szerint ez minimum Drezdáig tart, ahol annak idején KGB-sként dolgozott, és ahonnan dicstelen körülmények között kellett távoznia. (És a fenti mintára még ezt is meg lehetne indokolni népi alapon, hiszen Szászországban él a legnyugatibb szláv nép, a szorb.)

Nem csoda, hogy a baltiak és a lengyelek tartanak leginkább az orosz terjeszkedéstől, és ők Ukrajna legelkötelezettebb támogatói. De egy ilyen új világrendből nemcsak a Nyugat nem kér, Kínát is nehéz mással jobban felhergelni, mint az államok területi sérthetetlenségének megkérdőjelezésével, hiszen ez sok kérdést kinyitna Tajvantól Tibetig.

Azt pedig nyilván felesleges magyarázni, hogy Ukrajna miért ragaszkodik az eddigi rendhez.

A békéhez tehát a Nyugatnak lényegében fel kellene adnia az 1945 utáni világrendet – és ha már úgyis megdőltek a tabuk, azzal a lendülettel helyreállítani a gazdasági kapcsolatokat is az oroszokkal, hogy mindenkinek legyen pénze ahhoz a bődületes fegyverkezéshez, amivel az „erősebbnek mindig igaza van” szép új (régi) világrend jár. Ráadásul a mai világban már csak az számít igazán erősnek, akinek van atomfegyvere is, lehetőleg jó sok.

Szinte bármi áron, de legyen béke?

Ez nem ilyen egyszerű. Ehhez csak két út vezet:

-- egy átfogó rendezés, a béke szerződésbe iktatása;
-- a konfliktus befagyasztása 2014–2015 mintájára.

-- Ha valaki megtalálja a módját a sikeres háború megvívásának 21. századi körülmények között, azonnal kivágódnak a pokol kapui.

Ez teszi különösen fenyegető előjellé az orosz győzelmet a Krímben.
https://g7.hu/vilag/20230821/mi-van-ha-ukrajna-veszit/

Válasz

Nem, nem arról szól a forradalmi defetizmus, hogy „békét, bármi áron”. A rossz békeszerződések csak felfüggesztik a konfliktust (lásd Versailles, Minszk). Különben senki nem gondolhatja komolyan, hogy a békesség jegyében hagyni kell az orosz hadsereget lerohanni azt az országot, amelyiket csak akarja. Nem véletlen, hogy a magyarországi forradalom (1918-1919) is a területi integritás álláspontján volt.
https://merce.hu/2023/08/30/ukrajna-esete-a-nyugati-baloldallal/

Válasz

Hetekkel Vlagyimir Putyin kudarcot vallott holdraszállási kísérlete után gombamérgezésben meghalt az egyik legjobb orosz rakétatudós, a 77 éves Vitalij Melnyikov – adta hírül a The Sun.

Melnyikov Oroszország vezető űrhajógyártója, az RSC Energia rakétákért és űrrendszerekért felelős részlegét vezette. Halálát az orosz Moszkovszkij Komszomolec szerint az okozta, hogy mérgező gombát evett, az orvosok állítólag két héten át küzdöttek az életéért. Kissé gyanús körülmény, hogy a nemzetközi elismerésnek örvendő tudós nem sokkal azután evett mérges gombát, hogy kudarcot vallott az oroszok legújabb Hold expedíciója. Mint arról mi is írtunk, a Luna-25 szonda a Hold felszínébe csapódott, miután irányíthatatlanná vált, és a pilóta nélküli űrhajó darabokra tört.

A sikertelen Holdra szállás másik kulcsfigurája Mihail Marov 90 éves csillagász, akinek egészsége szintén a sikertelen holdraszállási kísérlet után romlott meg. Hírek szerint Marov olyan rossz állapotba került, hogy sürgős kórházi ápolásra szorult.

A lap megjegyzi: Oroszországban számos különös haláleset történt, amióta Vlagyimir Putyin elnök háborút indított Ukrajna ellen.
https://hang.hu/kulfold/ujabb-erdekes-orosz-halaleset-gombamergezes-vegzett-egy-raketatudossal-157310

Előzmény

Válasz

Egy év háború - dr. Vasárus Gábor és Lengyel Ádám vitaestje az orosz-ukrán háborúról
-- egyetem tv

Az orosz-ukrán háború 365. napján vitaest keretében beszélgetett dr. Vasárus Gábor geográfus és Lengyel Ádám történész: feltárták a háborúhoz vezető folyamatokat, a háború gazdasági, társadalmi, taktikai és haditechnikai jellemzőit. Szó volt tömegpusztító fegyverektől, embargókról és a fegyverszállításokról. Értékelték az ukrán és orosz harcászat újdonságait és kitérünk az online-propagandára, mint fegyvernemre. Elemezték az orosz társadalom viszonyát a helyzethez, az elmenekült oroszok helyzetét. Végül tárgyalták a magyar kormány viszonyát a háborúhoz.
https://www.youtube.com/watch?v=KdRjq9X2AuI

Előzmény

Válasz

„Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt eltűnhet Kárpátaljáról a magyar nemzetiség”

Az ukrajnai háború társadalom- és természetföldrajzi okait és a várható következményeit elemezte Vasárus Gábor László geográfus a Magyar Humanista Társaság és a szegedi Grand Café rendezvényén. Ukrajna sajátos földrajza és az utóbbi hetek időjárása is akadályozta az orosz hadsereg előrenyomulását. Mint elhangzott, az ukránok és oroszok közötti nemzetiségi megosztottság egyik oka lehet az országrészek különböző fejlettségi szintje, ami a szovjet idők öröksége. Magyarországon többféle gazdasági hatással is számolni kell, a kárpátaljai magyar kisebbség pedig végleg elhagyhatja otthonát.

Az előadó a Szovjetunió szétesésétől kezdve elemezte a két ország viszonyát. Mint elmondta, Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, de Oroszország már akkor vitatta a Krím-félsziget hovatartozását. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről, továbbá Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia aláírták a Budapesti egyezményt az ország területi egységének szavatolásáról. Ukrajna ezért 1994-96 között leszerelte – a világon a harmadik legnagyobbnak számító – nukleáris fegyvertárát.

Az ország a szocializmus után kezdetben viszonylag jó helyzetben volt, ám az elmúlt harminc évben a lakosság lélekszáma nagymértékben csökkent: a népesség az 1990-es évek eleji 52 millióról 41,5 millió alá esett vissza. Sokan munkát keresve mentek külföldre. Az országrészek területi fejlettsége felemás. Ukrajna nyugati része gazdaságilag gyengébben fejlett, de a társadalma jobban közelít Európához. A keleti-délkeleti részen ott a nyersanyag, és a szovjet ipar maradéka, ám a társadalom hanyatló jeleket mutat: nagyarányú az abortusz, gyakori az alkoholizmus, utóbbi még a fiatalok között is – mint egy felmérésből kiderült, a középiskolások harmada naponta iszik szeszt.

Az etnikai megosztottság leképezi a gazdasági-társadalmi viszonyokat: a keleti és dél-keleti részeken kellett a szovjet iparba a munkaerő, így sok volt az orosz betelepülő, ma ott élnek a leszármazottaik. Körükben viszonylag hatásos volt az ukránok elleni orosz propaganda, amelynek célja az orosz befolyás növelése volt. Az ukránok védekezni próbáltak Oroszország hatalmi térnyerése ellen, és ebben is gyökerezik a Putyin által nácizmusnak nevezett oroszellenesség – ám kérdés, ez az érzelmi alapállás kinél-kinél mennyire nemzetiségi alapú, és mennyiben az orosz birodalmi terjeszkedés elutasítása.

Éppen így az is előre kiszámíthatatlan volt – ebben tévedtek a megszállók – hogy az Ukrajnában élő oroszok hogyan fogadják az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok egy része sokkal inkább támogatja Ukrajnát, mint Putyin országát, ez abban is meglátszik, hogy a harcok során ki mellé állnak. A legutóbbi népszámlálás során a lakosság majdnem 30 százaléka mondta magát orosz anyanyelvűnek, de nem érte el a 18 százalékot a magukat orosznak tartók aránya.
https://telex.hu/kulfold/2022/03/27/putyin-ukrajna-elleni-haboruja-miatt-eltunhet-karpataljarol-a-magyar-nemzetiseg

Válasz

Oroszország közel fél évszázad után indított ismét missziót a Holdhoz,
csakhogy a küldetés kudarcba fulladt, az űreszköz megsemmisült

... aggasztó lehet orosz szempontból: a kudarcok jellemzően olyan nemzetekhez köthetőek, amelyek több évtizedes lemaradással léptek be az űriparba, esetleg elsőként próbálkoznak a manőverrel. A Roszkoszmosznak évtizedek óta nem volt sikeres űrszondás missziója, miközben Kína olyan küldetéseket hajt végre, amelyről Moszkva csak álmodhat, a NASA pedig karnyújtásnyira van az újabb emberes landolástól.

Oroszország technológiáját és felkészültségét tekintve jelentős hátrányban van az űrkutatási szektor más, vezető szereplőihez képest. Lényegében csak két ütőlap van az ország kezében: az ISS programjában való részvétel, valamint az, hogy rendelkezik emberek szállítására alkalmas űrhajókkal – igaz, az űrállomás és a Szojuz is története végéhez közeledik. Egyes elemzők úgy vélik, az elmaradottság miatt a Luna–25 landolási terve eleve túl ambiciózus volt, a Roszkoszmosznak először csak egy, az égitest körül keringő szondát kellett volna elindítania.

Az űreszköz egyébként az első ember alkotta szerkezet lehetett volna, amely puha landolást hajt végre a Hold déli pólusán. A kudarccal a Csandrajáan–3 írhat történelmet, az indiai robot augusztus 23-án landolhat a déli sarkon. Amennyiben az a misszió sikeres lesz, az még hangsúlyosabbá teheti a Luna–25 bukását.

Lezüllesztették az űrprogramot

Vitalij Jegorov, az orosz űrprogram egykori, jelenleg száműzetésben élő kutatója szerint a kudarc komoly hatást gyakorolhat a Roszkoszmosz későbbi küldetéseire. A következő missziót legkorábban 2028-ban hajthatják végre, a mostani történések viszont késéshez vezethetnek.
https://24.hu/tech/2023/08/22/orosz-urmisszio-kuldetes-landolas-luna-25-megsemmisult-roszkoszmosz-urprogram-putyin/

Válasz

Játékokban hirdeti nézeteit Oroszország

Oroszországnak köszönhetően az ukrajnai információs háború a videojátékok területét is elérte, a Kreml propagandája jelen van a Minecraftban és más népszerű játékokban is.

Az orosz propaganda egyre jobban terjed a világ videojátékaiban. A Microsoft tulajdonában lévő Minecraftban orosz játékosok újrajátszották az orosz erők által januárban elfoglalt ukrajnai városért, Szoledarért vívott csatát, és a játékról készült videót országuk legnépszerűbb közösségi médiahálózatán, a VKontaktén tették közzé. Egy másik esetben a World of Tanks, egy többjátékos háborús cím orosz verziójának egyik csatornája májusban a náci Németország legyőzésének 78. évfordulójáról a Szovjetunió 1945-ös moszkvai tankparádéjának újrajátszásával emlékezett meg. A Roblox kisgyerekeket célzó játékplatformon egy felhasználó júniusban a belügyminisztérium erőinek tömbjét hozta létre a nemzeti ünnep, az Oroszország-nap alkalmából.

Ezek a játékok és a hozzájuk kapcsolódó vitafórumok, mint a Discord és a Steam, az orosz agitprop online platformjaivá válnak, és új, főként fiatalabb közönséghez juttatják el a propaganda áradatát, amelyet a Kreml arra használ, hogy megpróbálja igazolni az ukrajnai háborút.
https://sg.hu/cikkek/jatek/154734/jatekokban-hirdeti-nezeteit-oroszorszag

Válasz

Beregszászba látogatott augusztus 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, többek között Orosz Ildikóval, a Rákóczi-főiskola elnökével. A rövid találkozó során, intézményünk elnök asszonya nem kapott szót, azonban sikerült átadnia az elnök úr számára a beszéde írott változatát és egy, a kisebbség helyzetéről szóló tanulmányt, amelyben javaslatokat is tettek, valamint a főiskola és a KMPSZ eddigi megjelent munkáit a kisebbségi helyzetről Ukrajnában. Az alábbiakban olvasható Orosz Ildikó el nem hangzott beszéde.

Tisztelt Elnök Úr!

Köszöntöm Önt Kárpátalján, mint a Kárpátaljai Megyei Tanács Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által delegált képviselője. Megtiszteltetés a számomra, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, valamint a magyar tannyelvű iskolák pedagógusait is képviselhetem.

A mi közösségünk – mint a régió minden közössége – az orosz agresszió első napja óta az erejéből fakadóan, minden tőle telhetőt megtett a maga frontján. Befogadjuk a menekülteket, valamint a tanáraink és a diákjaink továbbra is folytatják a segítségnyújtást és tolmácsolást a határokon és a különböző pihenőtáborokban, mindemellett a Magyarországon szervezett Nemzeti Multidiszciplináris Teszt lebonyolításában is aktív szerepet vállaltunk.

Pedagógusként és immáron a Kárpátaljai Megyei Tanács hatodik alkalommal újraválasztott képviselőjeként, mindvégig az oktatással és a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságban dolgoztam. Ebből adódóan, alaposan ismerem a régiónk nemzeti kisebbségeinek véleményét, álláspontját és a problémáit, különösen az oktatás és a közéleti nyelvhasználat területén.

A megye nemzeti kisebbségei nevében szeretném megköszönni, hogy egy évvel későbbre halasztották Ukrajna oktatási törvénye 7. cikkelyének a végrehajtását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés azonban nem nyújt végleges megoldást a fennálló problémára. Régiónkban a nemzeti kisebbségek oktatási jogai továbbra is korlátozva vannak. Az oktatás nyelvének megválasztásának jogát megyénkben, minden hatalmon lévő állam biztosította, amelyhez tartoztunk, azonban a hatályos oktatási törvény szűkíti ezt a jogot, amely 150 éves hagyománnyal bír.

Kollégáink, a régió pedagógusai többször is felhívták a figyelmet erre a problémára, több ízben tettek javaslatot annak megoldására. Kérem, fogadják el tőlünk ezeket a gondolatokat, amelyeket a korábbi tanulmányainkban már ismertettünk, és megragadva a lehetőséget, röviden ismertetem a tanulmányok lényegét, hogy mit szeretnénk, és hogyan lehetne mindezt megvalósítani.

A múlt héten részt vettem a nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló fórumon az Európai Unióban, ahol megismerkedtem az új romániai közoktatásról és felsőoktatásról szóló törvényekkel, melyek minden olyan jogot biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, amelyekkel végső soron mi is elégedettek lennénk.

Az új törvény értelmében Romániában a románt mint államnyelvet a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeiben az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint tanítják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák az államnyelvet. A törvény garantálja a szórványiskolák működését is, előírja, hogy amennyiben a tanulók száma nem éri el a 300 főt, akkor is biztosítja a működésükhöz szükséges összes forrást.

A törvényhozók figyelembe vették azon nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is, akik a felsőoktatásban szándékoznak továbbtanulni. Az egyetemi felvételizéskor a diákok azon nyelvet használhatják, amelyen a középiskolában tanultak, kivételt képeznek ez alól a nemzetbiztonsággal kapcsolatos szakok. Azokon a szakterületeken, ahol nincs a kisebbségek nyelvén felsőoktatás, a nemzeti kisebbségi hallgatók külön kvótát kapnak.

Így Szlovákia, Magyarország és Szerbia után Romániában is megoldódott a kisebbségi nyelvű oktatás helyzete. Ukrajna továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket. Itt az ideje, hogy rendezzék ezt a kérdést, és a törvényhozóink elgondolkodjanak az ukrán oktatási törvény vagy a nemzeti kisebbségekről és a közösségekről szóló törvény módosításán, ahogy az már korábban Magyarországon is megtörtént. Magyarország a 2011-ben elfogadott nemzeti kisebbségi törvényében felsorolta a hivatalosan elismert magyarországi nemzeti kisebbségek listáját, amelyek között az ukránok is szerepelnek, jogot biztosítva ezzel a saját anyanyelvű oktatási rendszer létrehozására állami finanszírozásból, valamint az általuk választott képviselő vagy szóvivő delegálására a parlamentbe.

Mi, a régió nemzeti kisebbségi közösségei, nem akarunk mást, csupán azt, amiért az ukrán nép évszázadokon át küzdött: anyanyelvünkön tanulhassunk azon a földön, ahol több mint egy évezrede élünk. Ezért arra kérjük Önöket, hogy oldják meg az adott problémát, amely az országunk számára nemzetközi konfliktus forrása.

Régiónk nemzeti kisebbségeinek képviselői – magyarok, románok, szlovákok – a fronton harcolnak és halnak meg Ukrajnáért, és semmi mást nem akarnak, mint hogy nekik, gyermekeiknek és családjaiknak lehetőségük legyen anyanyelvükön élni, beszélni és tanulni is Ukrajnában.

Kívánok mindannyiunk feje fölé békés eget.

Beregszász, 2023.08.02.
Orosz Ildikó
https://karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/orosz-ildiko-el-nem-hangzott-beszede-volodimir-zelenszkij-szamara/

Válasz

„Oroszország inváziója Ukrajnában barbárság, kategorikusan ellenzem” – jelentette ki Arkagyij Volozs, a Yandex társalapítója, az egyik legismertebb orosz üzletember. „Elborzaszt az ukrán emberek sorsa, sokan közülük barátaim és rokonaim, akik házait nap mint nap bombázzák” – mondta Volozs, aki 2014 óta Izraelben él, és aki a háború kezdete óta nem dolgozik a cégnél.
https://444.hu/2023/08/10/a-yandex-tarsalapito-szerint-barbarsag-az-oroszukran-haboru

Válasz

Interjút adott a 24.hu-nak Babják Zoltán, a város magyar polgármestere azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tett Kárpátalján.

Miről esett szó a találkozón?

Zelenszkij arról beszélt, hogy Kárpátalja a gazdasági fejlődés motorja lehet. Nem esett szó azonban hadiipari létesítményekről – sem Beregszász környékén, sem Kárpátalján. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megyei vezetője, Barta József pedig felvetette, hogy valamilyen áthidaló megoldás kellene a képviselők külföldi utazásainak korlátozása enyhítése érdekében, amit a háború miatt vezettek be, és csak meghívóval, hivatalos útra lehet átlépni a határt, rokonlátogatás céljából viszont nem. A kormányzótól ígéretet kaptunk, hogy kivizsgálják a kérdést.

Beregszász és Kárpátalja messze van a frontvonalaktól, hogyan érinti mégis a térséget háború?

Mindenki feszült, mindenkire kihat a háború. Vagy azért, mert keleten, a fronton vagy közelében vannak a hozzátartozói, vagy azért, mert nyugatra mentek, és azért nem láthatják egymást. Élelmiszerben nem szenvedünk hiányt, a karitatív szervezetek is kiváló munkát végeznek, az adakozó kedv azonban az utóbbi időben kissé lanyhulni látszik. A következő tél miatt aggódunk: lesz-e elég gáz és fűtőanyag, ebben szükség lehet az anyaország segítségére is.
https://24.hu/kulfold/2023/08/04/beregszaszi-polgarmester-a-haboru-osszeboronalt-minket-zelenszkijjel/

Válasz

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői nem találtak arra utaló jeleket, hogy akna vagy egyéb robbanóanyag lenne a zaporizzsjai atomerőműnél,

-- de nagyobb hozzáférést kértek a területet ellenőrző orosz hadseregtől.

Oroszország és Ukrajna a napokban azzal vádolta egymást, hogy támadást terveznek Európa legnagyobb atomerőműve ellen, ahol a NAÜ már többször figyelmeztetett arra, hogy az összecsapások katasztrófát okozhatnak. Három napja tartalék vezetékről működik az erőmű, miután megszakadt a kapcsolat a fővonalon. Az ukránok pedig elkezdték felkészíteni a közelben élőket arra az esetre, ha támadás érné az erőművet.

A NAÜ szakértői „az elmúlt napokban és hetekben a létesítmény egyes részeit – köztük a nagy hűtőmedence egyes szakaszait – ellenőrizték, és bejárták a helyszínt, de eddig nem észleltek aknákra vagy robbanóanyagokra utaló látható jeleket” – áll a NAÜ közleményében.

-- Ugyanakkor további hozzáférést követeltek, különösen a 3. és 4. reaktorblokkok tetejére szeretnének bejutni.

A brit védelmi minisztérium áprilisban közölte, hogy a márciusban készült műholdas felvételek azt mutatják, hogy Oroszország

-- „homokzsákos harcálláspontokat állított fel az erőmű hat reaktorépülete közül többnek a tetején”.

Mint a Reutersre hivatkozva a 444 írta, szakértők szerint még egy esetleges orosz szabotázsakció esetén se fenyeget olyan mértékű és jellegű nukleáris katasztrófa, mint amilyen az 1986-ös csernobili volt. A zaporizzsjai atomerőmű más technológiával működik: a reaktorokat nem grafitrudak szabályozzák, így nem keletkezhet olyan tűz, ami a csernobili reaktor robbanása után a radioaktív szennyezés szétszóródását okozta. Ha mégis bekövetkezne a robbanás a zaporizzsjai erőműben,

-- a radioaktív szennyezés csak az erőmű szűk környezetét érintené.
https://greenfo.hu/hir/nem-talalt-robbanoanyagokat-a-zaporizzsjai-atomeromunel-a-nau/

Válasz

Legújabb számunkban Sz. Bíró Zoltán: A Prigozsin-zendülés és következményei.
https://www.es.hu/cikk/2023-07-07/sz-biro-zoltan/a-prigozsin-zendules.html
Ezek a tisztázatlan függelmi viszonyú fegyveres csoportok – megjelenésük a Putyinon elhatalmasodó paranoia nyilvánvaló jele –, még abban az esetben is, ha betagozódtak a hivatalos erőszakszervezetek rendszerébe, megtörték az állam erőszak-monopóliumát. A Putyin iránti feltételezett lojalitásukon túl semmi nem garantálta engedelmességüket. Ezzel az orosz elnök épp ellenkezőjét érte el annak, mint amit szeretett volna: nem növelte saját biztonságát, hanem kockára tette. Prigozsin elszabadulása ennek bizonyítéka.
A cikk szabadon olvasható a reklám megnézése után.

Előzmény

Válasz

Nem tudom, hogy lesz-e olyan háború a közeljövőben, ami a pszichopata globális elit hegemóniáját megmentheti az összeomlástól a pánik szülte agyrém reményeik szerint, mert lemerült a ceruzaelem a kristálygömbömben, de Laár András néhány napja egy korsó sör mellett elhangzott indulatos szavai elgondolkoztatóak bármilyen háborút és gyilkolászást illetően, valamint az ezután kifejtett kijózanító gondolatai felteszik az i-re a pontot.
https://youtu.be/BZmarA-qawk?t=1197

Válasz

Katonai szempontokat is figyelembe vesznek az európai közlekedési hálózat fejlesztése során

Az EU-nak meg kell szakítania a közlekedési infrastrukturális beruházásokra vonatkozó kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, viszont el kell mélyíteni az együttműködést Ukrajnával és a Moldovával. Többek között ezek is szerepelnek abban az európai parlamenti bizottsági állásfoglalásban, amelynek mentén az EU hosszútávú közlekedési koncepcióját megfogalmazzák. A javaslat fontos része, hogy a közlekedést minél nagyobb mértékben kell “átterelni” a fenntartható megoldások irányába, ami a közúton történő közlekedés csökkentését jelenti.

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága csütörtökön elfogadta álláspontját a transzeurópai közlekedési (TEN-T) szabályok felülvizsgálatáról. Ez az EU azon terve, hogy vasutak, utak, belvízi utak és rövid távú tengeri szállítási útvonalak hálózatát építsék ki az Európai Unió egész területén – kikötőkön és terminálokon keresztül. A jelenlegi TEN-T projektek a Helsinkit és Varsót összekötő Rail Balticától az Ausztriát és Olaszországot összekötő Brenner-alagútig vagy a Lisszabon–Madrid nagy sebességű vasútvonalig terjednek. Magyarországon összesen 3391 kilométeres szakasz tartozik a transzeurópai hálózathoz, ebből a vasút 1639, a közút 1365, a dunai vízi útvonal pedig 378 kilométernyi.

Várakozás nélkül

Az EP-képviselők állásfoglalása jelenti majd a Parlament tárgyalási mandátumát, amikor a tagállamokkal kezdik meg az egyeztetéseket. Ezt még a plenáris ülésen is szentesíteni kell, de ennek aligha lesz akadálya, mert a szakbizottságban a 44 támogató szavazattal szemben csak egy ellenvélemény és egy tartózkodás volt.

A dokumentumban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20230411IPR79503/trans-european-transport-projects-first-go-ahead-to-new-rules
az egyes szállítási módok egységes műszaki és üzemeltetési szabványai mellett foglal állást,.
https://www.szabadeuropa.hu/a/katonai-szempontokat-is-figyelembe-vesznek-az-europai-kozlekedesi-halozat-fejlesztese-soran/32363620.html
___

Egymás után hullanak: így halt meg 2022-ben 10 orosz oligarcha

Egyikük a jachtjából esett ki és részegen, a másik a kórház ablakán, nagybetegen. Volt, akit varangyméreg hatására vitt el az infarktus, míg többek halála öngyilkosság képét mutatja. Összegyűjtöttük, mit lehet tudni az orosz energetikai elit tagjainak szaporodó idei haláleseteiről.
https://24.hu/kulfold/2022/09/20/egymas-utan-hullanak-igy-halt-meg-iden-10-orosz-oligarcha/

Válasz

A hétvégi puccskísérlet előtt a Prigozsin és Putyin közötti kapcsolatok szinte barátiak voltak, nem csoda, hogy több elemző is hajlik arra, hogy a Moszkva elleni menetelés valójában csak színjáték volt.
https://www.napi.hu/kulfold/wagner-csoport-bevetel-afrika.773206.html
___

Találgatások övezik azt is, hogy mi lesz ezek után a Wagner-csoport sorsa.
https://www.napi.hu/kulfold/wagner-belarus-tabor-toborzas.773215.html
___

Jevgenyij Prigozsin már a Wagner-csoport feloszlatásáról hozott döntéskor tudta, hogy neki vége és lépnie kell valamit, így szinte biztos, hogy hetek óta készítették elő a múlt heti akciót – közölte Tarjányi Péter a Frontvonal legújabb adásában. A biztonságpolitikai szakember szerint ezt bizonyítja az is, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt tudott 800 kilométert megtenni a Wagner-csoport Oroszország területén belül különösebb ellenállás nélkül.
https://www.youtube.com/watch?v=mdGg3XSLxq0

Előzmény

Válasz

Nagyon úgy tűnik, hogy tényleg fegyveres felkelést robbantott ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezére Oroszországban. A hadsereg és a nemzeti gárda egy része átállt, nagyon úgy tűnik, hogy az 1,1 millió fős Rosztov-na-Donu központját most a lázadók ellenőrzik.
https://www.portfolio.hu/global/20230624/fegyveres-lazadas-zajlik-oroszorszagban-ugy-nez-ki-elfoglaltak-rosztov-kozpontjat-a-felkelok-623842
Cél: az orosz védelmi minisztérium vezetőinek megbuktatása.
https://www.portfolio.hu/global/20230624/heves-harcok-kezdodtek-a-wagner-es-az-orosz-hadsereg-kozott-haborus-hireink-szombaton-623848

Válasz

„Az okozza a problémát, hogy az utódállamok a Szovjetunió egykori belső határait örökölték, ezek pedig átszelik az etnikai határokat” – olvassuk az Izvesztyijában Tyimofej Bordacsovtól, a Kreml-közeli Valdaj Klub programfelelősétől.
https://www.metazin.hu/index.php/item/4397-posztszovjet-befagyott-konfliktusok

Válasz

A Kadirov-klán által kiépített és orosz donációval fenntartott rendszer nemcsak Csecsenföldön, de tágabb értelemben a teljes észak-kaukázusi régióban is biztosítja a stabilitást, amire Putyin Oroszországának jelenleg nagy szüksége van. Csecsenföld pacifikálása jól mutatja, milyen alternatív stratégiák állnak rendelkezésre Putyinnak a birodalom perifériáinak megregulázására.

Csecsenföld az észak-kaukázusi régióban azért tehetett szert biztonságpolitikai szempontból döntő szerepre, mert az ott élő nagyon sokféle etnikai csoport közül a csecsenek képezik a legnagyobbat. Ez az egyetlen olyan etnikai csoport, amelynek létszáma meghaladja az egymillió főt. Ezért ami a csecsenekkel történik, az közvetlenül kihat a körzetben élő többi közösségre is. A régió továbbra is nagyon ingatagnak tűnő helyzete azonban lényegében addig fenntartható, amíg Oroszország vállalni tudja a központi költségvetésből származó extra támogatásokat.
https://24.hu/kulfold/2023/06/18/csecsenfold-ramzan-kadirov-oroszorszag-ukrajna/

Válasz

Oroszország árnyékában, Lengyel kisvárosból amerikai támaszpont, Svéd hídviták | Europeo

Orosz inváziótól tart a Moldovai Köztársaság a háború árnyékában. Egy lengyel város, amely felkerült a világtérképre: Rzeszów-ból amerikai katonai támaszpont lett. Egy stockholmi híd, amely összekötné a gazdagokat és a szegényeket, de vajon átmegy-e a hídon a bűnözés? Olaszországban még mindig az áradások okozta károk felelőseit keresik – vajon milyen szerepe lehet az építőiparnak? Spanyolországban egy cseh nyelvész eredt egy kihalóban lévő nyelv, az A Fala megmentésére. És mi a jó francia vaj titka?
https://www.youtube.com/watch?v=3TUJS5m0YZg&list=PLH9sggnalKaIxAIk1s4DhQfaZC6absSj7

Előzmény

Válasz

Egészen tíz évvel ezelőttig elképzelhetetlen volt, hogy Oroszország és Ukrajna között háború törjön ki. Milyen események vezettek a mostani harcokhoz, pontosan miért romlott meg a viszony Moszkva és Kijev között? A Deutsche Welle végigvette a konfliktus főbb fordulópontjait.
https://www.youtube.com/watch?v=BeubKAGB1S8&list=UULP6UqC3ccwKE2biNb72s83Zw&index=10

Válasz

Nagy pusztítást végeztek az oroszországi területeket támadó egységek | képgaléria

Lerombolt épületek és szétlőtt utcák láthatóak a határmenti orosz Szebekino településről, amit május vége óta rendszeresen támadnak Putyin-ellenes oroszok csapatok. Szakértők szerint a Kreml elveszítheti politikai tekintélyét Oroszország egyes tartományai felett.
https://www.szabadeuropa.hu/a/nagy-pusztitast-vegeztek-az-oroszorszagi-teruleteket-tamado-egysegek/32451585.html
___

„Hólyagos lett a bőrük, és hánytak” – Sugárfertőzést kaphattak a csernobili atomerőművet megszálló oroszok | videó

A csernobili atomerőmű dolgozói szerint az orosz katonákon sugárfertőzés jelei látszódtak, amikor tavaly megszállták a veszélyes területet. A szemtanúk szerint néhányuk bőrén hólyagok keletkeztek, többen hánytak is, miután figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket, és a radioaktív talajban ásattak velük lövészárkokat. Visszavonulásukkor az oroszok mintegy százhetven ukrán állampolgárt ejtettek foglyul, köztük az Ukrán Nemzeti Gárda tisztjeit, akik az erőművet védték.
https://www.szabadeuropa.hu/a/holyagos-bor-hanytak-sugarfertozes-csernobili-atomeromu-oroszok/32448942.html

Válasz

„A magyar politikai osztály úgy véli, hogy Oroszország soha nem támadna meg NATO-tagállamot. Ez a geopolitikai valóság hibás értelmezése” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Lengyelország budapesti nagykövete. Sebastian Kęciek az elmúlt hetekben számos, diplomatáktól szokatlan gesztussal vétette észre magát, a Honvédség vezérkari főnökének botrányos kijelentése után még a köztársasági elnök Twitterére is kénytelen volt kommentelni. A korábban a lengyel kormányfő tanácsadójaként dolgozó 32 éves nagykövet lapunknak elismeri: „valós remény” volt Varsóban, hogy a tavaly áprilisi választás után változik a magyar kormány háborúval kapcsolatos politikája, Lengyelország pedig, az ennek ellentmondó Orbán Viktor-i sugalmazással szemben, a béke szószólója – csakhogy arról nem elég beszélni. Komolyan vehető-e a lengyel–magyar barátság gondozásán munkálkodó Novák Katalin, ha közben Szijjártó Péter Moszkvába meg Minszkbe látogat? Mit mond el az ezeréves barátságról az, hogy 2023-ra háromszor annyi lengyel érez ellenszenvet a magyarokkal szemben, mint egy évvel ezelőtt? Halott-e Visegrád? Interjú.
https://www.valaszonline.hu/2023/06/07/sebastian-keciek-lengyel-nagykovet-diplomacia-v4-ukrajna-haboru-interju/

Előzmény

Válasz

A védekezés áll a középpontban a NATO történetének szombaton kezdődő legnagyobb szabású légi hadgyakorlatán – fogalmazott az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Az Air Defender 23 (Légi védelmező 23) nevű gyakorlaton mintegy 25 tagország vesz részt együttvéve 250 repülőgéppel és közel tízezer katonával. A dolog lényegét az adja, hogy a múlt évi madridi NATO-csúcson az a döntés született, hogy az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie a kollektív védelmi képességeinek elemeit. A mostani gyakorlaton tehát a tagállamok több napon keresztül és több elemre bontva a közös légi műveletek forgatókönyveit gyakorolják, ami egyfajta demonstrációként is felfogható az idei vilniusi találkozó előtt – magyarázta a szakértő.
https://infostart.hu/audio/252E7/252E7AA0.mp3

Eredeti tervek szerint a főként Németország légterében zajló gyakorlat legfontosabb elemeként azt szimulálják, hogy a NATO légi ereje hogyan reagálna arra, ha egy tagállamát megtámadnák. A műveletben résztvevő 250 repülőgépből nagyságrendileg 100 amerikai, ami voltaképp azt mutatja, hogy Washington milyen nagy mértékben elkötelezett a szövetség mellett, „de talán ami ennél is fontosabb, hogy 100 darabot pedig az európai tagok adnak”.
https://infostart.hu/kulfold/2023/06/10/most-elvalik-hogyan-reagal-a-nato-legi-ereje-egy-tagallam-megtamadasara

Válasz

Jekatyerina Orlova: A semmi gyermekei

A Putyin által Ukrajna lerohanására besorozott katonák több mint hatvan százaléka az Oroszország mélyén és peremein szétszórt közel százötvenezer falu végtelen, a külvilágtól elzárt és alig ismert vidékeiről származik. Ezekben a lepusztultság, elhagyatottság és szegénység jellemezte falvakban – ahol szinte egyáltalán nem jutnak iskolához vagy más egyéb alapvető szociális szolgáltatásokhoz a gyermekek – nőnek fel a „nikto”, az Oroszországban a „semmi gyermekeinek” nevezett társadalmi réteg, akiknek az egyetlen kapcsolatuk a falukon kívüli dolgokkal a televízió, amelyen keresztül a Kreml propagandája a dühöt és a frusztrációt állami erőszakká transzformálja. A mindennapi élet, az emberi kapcsolatok, a személyes tárgyak és a gyerekek játékai mutatják be a potenciális kadétok nemzedékének helyzetét, hátterét és viszonyait. Ilyen borzalmak között születtek és nevelkedtek azok a fiatalemberek, akik most háborút vívnak Európában. Jekatyerina Orlova – amely név egy biztonsági okokból választott álnév – egy fiatal orosz disszidens fotográfus, aki a háború kitörése után elhagyta Szentpétervárt. Nikto. The Chicks of War című munkája a katonai konfliktus mélyebb megértését sürgeti. A cím egy orosz közmondásból ered: Nikto, te a semmi fia vagy, és a neved senki.
https://punkt.hu/2023/05/28/jekatyerina-orlova-a-semmi-gyermekei/

Válasz

Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki jelenleg is azért kampányol, hogy újra jelöltesse magát, a napokban azt mondta: ha ismét ő vezetné Amerikát, akkor 24 óra alatt leállítaná az Ukrajnában zajló háborút. Trump már tavaly novemberben is hihetetlen dolgot állított, miszerint „hosszú ideje” ő volt az első amerikai elnök, akinek a kormányzása idején „évtizedekig nem volt háború”.

Ez utóbbi már csak azért is problémás, mert Trump mindössze négy évig – és nem évtizedekig – volt elnök, tehát egyszerűen az elemi logika szabályai szerint sem mondhatott igazat. Orbán Viktor idén tavasszal talán ezt a kijelentést akarta megtromfolni. A kormany.hu által idézett interjújában ugyanis „balszerencsének” nevezte, hogy Donald Trump elvesztette a 2020-as amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus politikus nyert volna, „nem került volna sor háborúra”.

Trump kissé fantasztikusnak hangzó kijelentéséről megkérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztonságpolitikai szakértőjét, egyetemi docensét.

-- Ezt a háborút senki nem tudja megállítani 24 óra alatt, még maga az orosz elnök sem.

Tehát még ha Vlagyimir Putyin mondaná is azt, hogy álljanak le, akkor is, amíg végigmegy a parancsnoki láncon az utasítás, és amíg eljut a frontvonalig – ott minden egyes lövész katonáig – a parancs, az is hosszabb időbe telik. Láttuk ezt a második világháborúban is. Néhány japán katona tényleg évtizedekig, ketten majdnem harminc évig háborúztak még a fegyverletétel után is, de még a németeknél is előfordult, hogy a győzelem napja, azaz 1945. május 8-9. után is napokig harcolt néhány elszigetelt egység, kisebb-nagyobb alakulat Európa több részén” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
https://24.hu/kulfold/2023/05/20/orosz-ukran-haboru-trump-fegyverszunet-beke-tartalekok-kaiser-ferenc/

Válasz

Ha hinni lehet a legutolsó, 2023 áprilisában végzett közvélemény-kutatások eredményeinek, az Ukrajna ellen folyó háború a Kreml kezében továbbra is afféle univerzális eszközként szolgál a szociális és gazdasági problémák megoldására, vagy legalábbis elfedésére, illetve más, „nem materiális ösztönzőkkel” való kompenzálására. Ahogyan 2014-ben a Krím annektálása, majd a Kelet-Ukrajnában zajló háború, úgy a 2022 februárjában indított átfogó támadás is jelentősen megnövelte az oroszok önbecsülését és önértékelését. A nyílt és átfogó Ukrajna elleni háború tizennegyedik hónapjában a megkérdezett oroszok jóval nagyobb arányban tartják hazájukat fejlett, gazdag és szabad országnak, mint tartották a háború megkezdése előtt. Mindeközben valamivel visszafogottabb és a valósághoz közelebb álló az ítéletük saját anyagi helyzetüket illetően. Az efféle anomália, mint amilyen a „krími szindróma” is volt, csak átmenetinek tűnik, de akár évekig is fennmaradhat. Ez történt 2014 után is, mert a hatalom iránti rajongás egészen 2018 elejéig kitartott. Akkor azonban elkezdett csökkeni, és a közvélemény viszonya a Kremlhez ismét egyre kritikusabbá vált. Ugyanakkor fontos különbség, hogy a 2014–2015-ös „első ukrán háború” szociális árát az orosz társadalom lényegében nem érezte meg, mert ez az ár jelentéktelen volt. De nem ez a helyzet a 2022-es „második ukrán háborúval”. Az utóbbi árát, ami egyre csak nő, a lakosság nagyon is meg fogja érezni, sőt, részben már ma is érzi, ahogy a hatalom egyre nagyobb erővel rá nehezedő elnyomását is.

Hogyan születhet igazságos béke?

Egyelőre tehát nem látjuk, és nem tudjuk – mert túl sok tényezőtől függ –, hogy mikor és miképpen fog befejeződni a háború. Annyi azonban bizonyos, hogy igazságos béke csak akkor születhet, ha Ukrajna teljes egészében visszanyeri területeit és szuverenitását. De mi lesz erre a garancia? Egy újabb nemzetközi megállapodás, immár a hatodik, amiben Moszkva ígéretet tesz arra, hogy tiszteletben tartja szomszédja határait és területi integritását? Sokan kételkednek abban, hogy ez önmagában elég garancia lenne arra, hogy ezentúl Ukrajna békében és biztonságban élhessen. Vannak, akik ilyen biztosítékot csak abban látnának, ha Oroszország stratégiai súlyú vereséget szenvedne, olyan vereséget, ami hosszú időre megfosztaná Moszkvát attól a képességétől, hogy hasonló kalandokra szánja el magát. De lehet-e stratégiai vereséget mérni egy olyan államra, amelyik nukleáris nagyhatalom? Ám ha még lehetne is, mit lehet kezdeni az orosz társadalomnak azzal a részével, amelyiknek meggyőződése, hogy ez a háború igazságos és honvédő? Ki fogja meggyőzni őket arról, hogy ez nem így van?
https://qubit.hu/2023/05/15/hogyan-lehet-vege-a-haborunak-ukrajnaban

Előzmény

Válasz

– Ha már magyar nyilatkozatok: másról sem szólnak, mint a békéről. Ön szerint miként lehetséges elérni?

– Minden ország a saját érdekeit nézve geopolitizál. Ha a 2014-es ukrajnai eseményekre a nemzetközi közösség karakánabbul reagált volna, lehet, hogy nincs 2022. Ami a háború végét illeti: vissza fogjuk szerezni az 1991-es határainkat, helyreállítjuk a gazdaságot – Kárpátaljára rengeteg cég települt át –, a hazai gyártást felfuttatva megújítjuk a hadiipart. Szükségünk lesz jól felszerelt és kiképzett hadseregre – ez lassan jelen idő –, és szeretnénk EU- és NATO-tagok lenni. Másképp Oroszország nem hagy minket békén.

– Azt ígérte tavaly márciusban, hogy addig lesz katonai öltözékben, amíg véget nem ér a háború. Nem hiányzik az öltöny?

– Időnként eszembe jut – de nem. Átrendeződött az életvitelünk, az enyém is. Az ukránok szeretnek szépen öltözködni, én sem voltam kivétel, de ezek most nem olyan idők, hogy az öltözék értékrend kérdése legyen. Ebben is támogatom az elnököt. Maradunk így, amíg el nem érjük a ’91-es határokat. S az is lehet, hogy valódi katonai egyenruhát húzok, ha a fronton lesz rám szükség. Kisgyerekeim vannak, 11, 8 és 6 évesek, és azt akarom, hogy nekik pedig már békés kor jusson. Ezt a háborút a mi generációnknak kell bevégeznie.
https://www.valaszonline.hu/2023/05/15/ukrajna-karpatalja-haboru-magyarsag-kmksz-viktor-mikita-interju/
____

„A Turul-szobor ledöntése a Baloga-klán bosszúja a munkácsi magyarság ellen”- a Maszol.ro portálról
https://maszol.ro/kulfold/A-Turul-szobor-ledontese-a-Baloga-klan-bosszuja-a-munkacsi-magyarsag-ellen

Válasz

Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után. A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal, és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen.

– Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá az MTI által is idézett Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges.

Az előre be nem jelentett berlini látogatásán Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában és eljöjjön a béke. Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben.
https://hang.hu/kulfold/olaf-scholz-ukrajna-keszen-all-a-bekere-154466

Előzmény

Válasz

Még Hofi mondta anno:
– Tudja, kivel szomszédos Oroszország?
– Kivel?
– Akivel akar.
https://hang.hu/vendegoldal/beke-154453

Válasz

Enyhén lazít a kormány az ukrán gabonaimport tilalmán. Egyes érzékenynek minősülő mezőgazdasági termékek bejuthatnak az ország területére a veszélyhelyzet ideje alatt is. A szabályok a veszélyhelyzet idején lesznek alkalmazandók, és csak az érzékeny termékek Magyarországra történő fuvarozására vonatkoznak, amelyeket 2023. május 2-án vagy azt követően szállítanak át Ukrajnából.

A magyar kormány új rendeletmódosítást tett közzé az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről. A most a Magyar Közlönyben megjelent változtatás enyhén lazít az áprilisban az Európai Bizottság és Kijev által is bírált magyar importtilalmon.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/7a8dd22efab8120201e9a57675dcebead65dca66/megtekintes

Az új rendelet lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából származó, érzékenynek minősülő mezőgazdasági termékek, mint például a zab, a búza és a szójabab, Magyarország területére bejuthassanak veszélyhelyzet ideje alatt is. Az érintett termékeket csak akkor szállíthatják át az országba, ha a behozatal napjától számított 15 nap alatt elhagyják a területet - derül ki a jogszabályból.

Az új bekezdések értelmében a rendelkezések csak az érzékeny termékek Magyarországra történő fuvarozása során lesznek alkalmazandók, amelyeket 2023. május 2-án vagy azt követően szállítanak át Ukrajnából. Emellett meghatározzák, hogy az érintett termékek behozatalához veszélyhelyzet kihirdetése szükséges Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára tekintettel.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230513/a-kormany-ujra-modositja-az-ukran-gabonaimport-tilalmat-614954

Előzmény

Válasz

Szombaton lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében - jelentette ki az agrárminiszter a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen tartott sajtótájékoztatóján.

Nagy István jó hírnek nevezte, hogy

-- Ukrajnából származó gabonát továbbra sem lehet Magyarország területére beszállítani és itt forgalmazni,

vagyis ezzel együtt érvényben maradnak a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozó korábbi szabályozások.
https://infostart.hu/gazdasag/2023/05/13/nagy-istvan-unios-rendelet-valtja-a-tagallami-rendeleteket-az-ukran-agrartermekek-importtilalma-ugyeben
___

A MAGOSZ és a NAK közös közleményükben azt írják, hogy az ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Az ukrán dömping miatt a világpiacon is jelentősen csökkentek az árak, ami az exportnak sem kedvez, és a magyar búza eddigi célpiacai is az olcsó, de silány ukrán búza felé fordultak – írja a közleményben a MAGOSZ és a NAK.
https://www.agroinform.hu/szantofold/ukran-gabona-minoseg-62314-001

Válasz

A Wagner orosz magánhadsereg marad Bahmutban, miután ígéretet kapott erősítésre és lőszerutánpótlásra Moszkvától - jelentette be vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó zsoldoscsapat vezetője, aki korábban erői kivonásával fenyegetett.
https://infostart.hu/kulfold/2023/05/07/fordulat-megsem-vonul-ki-a-wagner-bahmutbol

Válasz

Ukrajna a védelmi háborúban és még inkább majd az azt követő újjáépítésben hatalmas támogatásra szorul, és ebben elsősorban a vele szomszédos EU-ra számít. Szegény, Európában Moldova mellett a másik legszegényebb ország. A Világbank számításai szerint egy lakosra jutó GDP-jénél a miénk vásárlóerő-paritáson megközelítőleg 2,5-szer nagyobb volt az orosz agresszió előtti években. Ez tavaly valamelyest tovább romlott: lakossága 16, GDP-je ennél nagyobb, mintegy 30 százalékos mértékben csökkent.

Azonban így is tévedés Ukrajna támogatásában csupán áldozatot látni. Ukrajnával segítségre érdemes új EU-tagot nyerhetünk, tekintélyes gazdasági potenciállal. Hatalmas és jó minőségű, a világ élelmezésében fontos szerepet játszó mezőgazdasági területei vannak, a gabona mellett étolaj- és húsexportja is kiemelkedő. A viszonylag magas oktatási kiadásoknak köszönhetően humántőke-állománya nagyon jelentős, amit az is illusztrál, hogy szoftverexportban az utóbbi időben a világelsők közé került. Fontos villamosenergia-exportőr volt nyugati szomszédai felé (hazánkba is). Az orosz bombázások által okozott károk elhárítása után ez az export felújítható. A EU-val összekapcsolt gáz- és olajcső- és tároló-hálózata van, amelynek az orosz import közvetítésétől függetlenül is komoly haszna lehet. 603 ezer négyzetkilométeres területén sok fontos ásvány található. Keleti részein és a Krím-félsziget körüli tengerfenék alatt jelentős gázlelőhelyek vannak – azzal persze mindenki tisztában van, hogy nem minden elvesztett területét fogja tudni ez az ország könnyen visszaszerezni.
https://web.archive.org/web/20230506073355/https://www.portfolio.hu/krtk/20230505/gigantikus-osszegbe-kerul-majd-ukrajna-ujjaepitese-megis-rengeteget-nyerunk-vele-613394

Válasz

Vlagyimir Putyin pénteken aláírta azt a törvényt, ami alapján elveszíthetik az orosz állampolgárságukat azok, akik az orosz belügyminisztérium szerint „az Orosz Föderáció nemzetbiztonságát veszélyeztető cselekményeket követtek el”. Valamint akár le is lehet mondani az orosz állampolgárságról.

Bővül azoknak a bűncselekményeknek a listája is, amik elkövetése az orosz állampolgárság megszüntetéséhez vezet. A terrorista irányultságú bűncselekmények mellett a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények, szabotázs, szabotázstevékenységben való segítségnyújtás és szabotázsközösség szervezése miatt is meg lehet majd fosztani az állampolgárságtól.

Szintén meg lehet fosztani a megszerzett állampolgárságtól az Orosz Föderáció területi integritásának megsértéséért, fegyveres erőinek lejáratásáért, dezertálásért, valamint szélsőségességre és agresszív háború kirobbantására való nyilvános felhívásért.A hadsereg lejáratásával általában azokat szokták megvádolni, akik bírálják Ukrajna lerohanását vagy háborúnak nevezik a háborút. A lista tartalmazza az állami vagy közszereplő elleni merénylettel, a hadisírok megrongálásával vagy megrongálásával, a nácizmus rehabilitálásával és egyebekkel kapcsolatos bűncselekményeket.
https://444.hu/2023/04/28/elveszik-az-orosz-allampolgarsagot-azoktol-akik-haborunak-nevezik-a-haborut

Válasz

Az orosz törvényhozás 2022. márciusában, épp a nyugati márkák tömeges kivonulására reagálva egy sor termék esetében legalizálta a párhuzamos importot. Ez azt jelenti, hogy az orosz cégek megvásárolhatják ezeket a behozni kívánt márkaterméket bármilyen kereskedőtől, aki az árut korábban legálisan szerezte be. A párhuzamos importra engedélyezett termékek listája egyre bővül. Mostanra rajta van már a legtöbb nyugati autómárka, a svéd bútoróriás IKEA termékei, de az Oroszországban is népszerű okostelefon-márkáknak számító Samsung és Apple IPhone is.

Ez magyarázat a vásárlókat tárt karokkal váró Samsung vagy Apple viszonteladó üzletekre. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a márkák minden terméke zavartalanul kapható lenne Oroszországban. A Moscow Times tavaly júliusban például arról számolt be, hogy a Samsung népszerű Galaxy típusú telefonjai a párhuzamos import lehetősége ellenére praktikusan elérhetetlenek az orosz piacon. Egész egyszerűen azért, mert a márka kivonulása miatt megszakadt ellátási láncok helyett akkor még nem alakultak ki újabbak.
https://www.lakmusz.hu/mit-keres-a-coca-cola-az-orosz-boltok-polcain-ha-egyszer-a-ceg-kivonult-az-orszagbol/?lang=hu
___

Nincs festékük az oroszoknak: kizárólag fehérben gyártják a Lada Grantát

Az AvtoVAZ fényezési problémái tavaly novemberben kezdődtek. 2023-ban azonban a helyzet csak romlott – írja a carsweek.ru.

2022 novemberében az AvtoVaz arról adott ki közleményt, hogy bizonyos színárnyalatokban nem tudja biztosítani a megrendelők számára a gépkocsikat. Emiatt 2023 elején a futószalagról lekerülő LADA Granta modellek csak fekete-fehér változatban voltak elérhetőek.

Akkor még a Niva terepjáróknál tudták garantálni a hagyományos zöld színt.

Az ellátási helyzet azonban az elmúlt két és fél hónapban tovább romlott, úgyhogy a gyár kénytelen volt bejelenteni: mostantól az Orosz Föderációban a legnépszerűbbnek számító LADA Granta csak fehér karosszériaszínben készül.
https://autoszektor.hu/hu/content/nincs-festekuk-az-oroszoknak-kizarolag-feherben-gyartjak-lada-grantat

Válasz

Az Ukrán Fegyveres Erők részére gyűjtöttek az ungvári görögkatolikus székesegyház tagjai – közölte a felekezet a Facebookon.

Az egyház jótékonysági húsvéti vásárán befolyt összegből – 82 089 hrivnyából – egy Suzuki Grand Viatrát vásárolnak, amely az Avgyijivkát védő 25. brigád szolgálatába fog kerülni.
https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/82-ezer-hrivnyat-gyujtottek-a-gorogkatolikusok-ungvaron-a-hadseregnek/

Válasz

Kínának nem érdeke, hogy Oroszország túlzottan megerősödjön – jegyzi meg Mark Galeotti a Spectatorban. Szerinte Peking minden esetre bebiztosította magát. Ha Oroszország győz, akkor jelentősen meggyengül a Nyugat befolyása a világban. Ha viszont Ukrajna győz, akkor Oroszország szétesik és Kína vazallusává válik. Hasonló véleményének ad hangot Philipp Ivanov külpolitikai elemző a Foreign Policy hasábjain: Peking csak lélegeztetőgépen akarja tartani Oroszországot, a győzelmében és a megerősödésében nem érdekelt. Oroszországnak már most is Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, viszont a kínai gazdaság számára egyáltalán nem jelentős az Oroszországgal folytatott kereskedelem. Ráadásul Kína legfőbb partnere az EU, azt pedig szintén nem akarja elveszíteni Moszkva barátsága kedvéért. Minél elszigeteltebbé és kiszolgáltatottabbá válik Oroszország, annál előnyösebb üzletet tud vele kötni Kína.

Oroszország meggyengülése geopolitikai tekintetben is előnyös lehet Kína számára. Mint elemzők rámutatnak, az ukrajnai háború kirobbanása óta Peking egyre aktívabb a hagyományosan orosz érdekszférához tartozó közel-keleti államokban és igyekszik kiterjeszteni befolyását a szintén Moszkva regionális fennhatósága alá tartozó közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokra is. Egyes feltételezések azt sem zárják ki, hogy a pekingi vezetés szemet vetett az 1860-ig kínai fennhatóság alá tartozó vlagyivosztoki területekre. Oroszország egyébként is hagyományosan aggodalommal latolgatja, milyen szándékai lehetnek Kínának hosszabb távon az igen ritkán lakott kelet-szibériai térségekkel kapcsolatban.
https://www.metazin.hu/index.php/item/4359-kinai-orosz-baratsag-extrak-nelkul

Válasz

Orbán Viktor: reális veszély a világháború
Az Egyenes Beszéd vendégei Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke és Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.
https://www.atv.hu/videok/20230331/orban-viktor-realis-veszely-a-vilaghaboru

Válasz

Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt? Ezekről beszélt a Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.
https://soundcloud.com/hvgonline/fulke-annastiina-kallius-finnorszag-nato
( https://hvg.hu/itthon/20230323_Fulke_podcast_Finnorszag_NATO_csatlakozas_Annastiina_Kallius )

Válasz

Örömmel láttam Babják Zoltán, Beregszász polgármesterének posztját, miszerint a testvérvárosunknak adományozott emelődarus autó jó szolgálatot tesz Beregszászon. A kocsi megkönnyíti a fák és cserjék metszését, így a közvilágítás intenzitását is növelni tudják a helyiek. Budapestiként mindig szívesen segítünk testvérvárosainknak. (fotók)
https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02snxPjYn2aJyRViTNM413cherf3FSm1A9nMrXhsTGrKJxbWMxzp3yz7ozh3yUtwLEl

Válasz

Migrációs kiskapu az ukrán-magyar határon:

# videón a módszer és a kormányzati válasz
https://www.youtube.com/watch?v=QZGJInj5n8E

Februárban feltártuk, hogy ukrán egyetemi meghívólevél birtokában bárki viszonylag egyszerűen be tudott jönni a magyar-ukrán határon, mert a háborús helyzet miatt a magyar rendőrség lényegében mindenkit beengedett. Cikkünk megjelenése után három nappal a kormány bejelentette az ukrán határon történő belépés feltételeinek szigorítását. Jogvédők szerint azonban a szabályozás jogellenes.
https://video.atlatszo.hu/2023/03/22/migracios-kiskapu-az-ukran-magyar-hataron-videon-a-modszer-es-a-kormanyzati-valasz/

Válasz

Stockholm nem adja ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel

Svédország továbbra is biztos abban, hogy a NATO tagja lesz dacára Törökország azon döntésének, hogy egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – jelentette ki pénteken Tobias Billström svéd külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy Svédország mindent teljesített a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalásokból. Hangsúlyozta, Stockholm a megállapodásban foglaltaknál se kevesebbet, se többet nem hajlandó megtenni.

-- A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor"

– szögezte le Billström. "Ami a biztonságunkat illeti, a helyzetünk most jobb, mint amikor előterjesztettük csatlakozási kérelmünket" – tette hozzá.

"Mint arra számítottunk, Törökország elfogadja Finnország kérelmét, de Svédországét nem, és erre felkészültünk" – mondta. "Ez azonban a helyzet olyan alakulása, amelyet nem akartunk... katonai integrációnk a NATO-ba, illetve együttműködésünk Finnországgal folytatódik" – fűzte hozzá.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/svedorszag-tovabbra-is-biztos-abban-hogy-a-nato-tagja-lesz-257169

Előzmény

Válasz

Joe Biden szerint jogos és indokolt volt kiadni az elfogatóparancsot a háborús bűnöket elkövető Vlagyimir Putyin ellen

Az amerikai elnök kijelentése azért különösen figyelemre méltó, mert az Egyesült Államok nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
https://nepszava.hu/3188354_joe-biden-volodimir-zelenszkij-vlagyimir-putyin-elfogatoparancs-nemzetkozi-buntetobirosag

Előzmény

Válasz

A Fidesz megszavazza Finnország NATO-csatlakozását, Svédországról még nem döntöttek

Kocsis a Fidesz döntését nem sokkal azután jelentette be, hogy kiderült, Törökország támogatja a finn csatlakozási kérelmet. A török elnök ezt azután közölte, hogy Ankarában találkozott Finnország államfőjével. Recep Erdogán egy nappal korábban Orbán Viktort fogadta.
https://rtl.hu/belfold/2023/03/17/kocsis-mate-a-fidesz-tamogatja-finnorszag-nato-csatlakozasat

(Magyarország „kritizálhatja” az USA-t, annak elnökét, vezetőit, de Magyarországot nem kritizálhatja egy ország sem...)
___

Erdogan azt jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.
https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/torokorszag-finnorszag-nato

Válasz

16 ezer gyerek: Az ENSZ vizsgálóbizottsága szerint háborús bűnt követett el Oroszország, amikor ukrán gyerekeket deportált az ellenőrzése alatt álló területekre. A nemzetközi szervezet több száz esetre talált bizonyítékot, de az ukrán kormány adatai szerint 16 221 gyereket hurcoltak erőszakkal Oroszországba.

Az ENSZ jelentés szerint egyértelmű, hogy Oroszország más háborús bűnöket is elkövetett, példaként említették a kórházak elleni támadásokat, a kínzásokat, a nemi erőszakokat, valamit a szándékos gyilkosságokat.

„Kitörölhetik vele”

Az orosz külügyi szóvivő közölte, hogy a letartóztatási parancsnak „nincsen semmi jelentősége” Oroszország számára, „jogi szempontból sem”, és azt semmisnek tekintik. Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök erőteljesebben fogalmazott, és a letartóztatási parancsot „vécépapírhoz” hasonlította, utalva arra, hogy mit lehet vele csinálni.

Az orosz elnök szóvivője „felháborítónak, és elfogadhatatlannak” nevezte a letartóztatási parancsot. Az orosz külügyminisztériumi szóvivőhöz hasonlóan emlékeztetet arra, hogy Oroszország nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló Római Statútumot, ezért nem is vonatkozik rá.

A bíróság önállóan nem tud letartóztatásokat végrehajtani, így Oroszországnak kéne kiadnia Putyint. Jonathan Leader Maynard, a londoni King's College nemzetközi politikával foglalkozó oktatója a BBC-nek kijelentette:

-- Jelenleg extrém módon valószínűtlen, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elé fogják állítani.

Ugyanakkor az orosz elnök utazási lehetőségeit jelentősen korlátozza a letartóztatási parancs. A Bíróságot elismerő országoknak ugyanis kötelező együttműködni a testülettel, és őrizetbe kell venniük a területükön lévő személyeket, akik ellen a bíróság letartóztatási parancsot adott ki.
https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/putyin-ellen-adott-ki-letartoztatasi-parancsot-a-hagai-nemzetkozi-birosag
___

Az itt eljáró Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC vagy ICCt) 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására – az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_B%C3%BCntet%C5%91b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, és a ügyei szerteágazóak, fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása. Viszonylag kevés üggyel foglalkozott a története során, ám egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a fejlődő országokban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g

Válasz

Izrael a közelmúltban jóváhagyta drónok elleni olyan zavarórendszerek eladását, amelyek segíthetnek Ukrajnának az Oroszország által a háborúban használt iráni drónok ellen – közölte három izraeli és ukrán tisztségviselő szerdán az Axiosnak.
https://neokohn.hu/2023/03/16/dronelharito-rendszereket-adhat-izrael-ukrajnanak/

Válasz

Kamatozik-e az Orbán-kormánynak az időhúzó taktika?

Az már más kérdés – és az atlanti szervezetet nem különösebben érdekli, mert inkább uniós ügy –, hogy az Orbán-kormány mit ér el azzal, amire Finnországban és Svédországban egyre inkább zsarolásként tekintenek, de amit egy, a Politico által idézett svéd hivatalos forrás az előzmények ismeretében már nem is tartott meglepőnek. Megfigyelők szerint ha a ratifikáció késleltetésével az volt a cél, hogy a két EU-tagállam a jövőben visszafogja kritikáit jogállami kérdésekben, a magyar kormány aligha ér el sikert.

Svédország a török követelések teljesítésénél is meghúzott egy elvi vörös vonalat, és

-- nem ment bele az ankarai kormány által terroristának tartott kurd ellenzékiek kiadásába.

Ez a patthelyzet most komoly fejtörést okoz a NATO brüsszeli központjában, ahol a jövő héten újabb hárompárti – török–finn–svéd – egyeztetést tartanak az álláspontok közelítése érdekében. Jens Stoltenberg főtitkár szerint a csatlakozásra tavaly nyáron Madridban meghívott két ország a török memorandumban rögzített összes feltételnek eleget tett, így joggal várják a belépés jóváhagyását.

Erdoğan azonban ezt csak Finnország esetében ismeri el. Ezért – hacsak nem sikerül jobb belátásra téríteni – Helsinkinek meg kell fontolnia, hogy szomszédja és közeli szövetségese bevárása nélkül szakítsa át a célszalagot. A NATO főtitkára a dilemmát oldva közölte: nem az a lényeg, hogy a két ország együtt csatlakozzon, hanem az, hogy milyen gyorsan történik meg.
https://www.szabadeuropa.hu/a/finnorszag-es-svedorszag-csatlakozasa-a-nato-ban-nem-orban-miatt-ragjak-a-kormuket/32295026.html

Válasz

„A háború drámaian sürgetővé tette a korrekciót és a történelem helyreigazítását” – mondta.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hogy-forditotta-az-orosz-invazioval-szembeni-ellenallas-ukrajna-fele-a-nyugat-figyelmet-/32286930.html

Válasz

Ötezer fős hadsereget állítana fel az Európai Unió

A hivatalos megfogalmazás szerint a gyorstelepítésű kapacitás működésének célja, hogy „az EU hatékonyan lépjen fel, gyorsan és határozottan reagáljon a válságok megelőzése és kezelése érdekében, szolgálja és védje az Európai Unió polgárait, érdekeit, elveit és értékeit szerte a világon”.

Az EP-képviselők javaslata alapján ezt azt jelenti, hogy az RDC tevékenysége terjedjen ki a mentési és evakuálási műveletekre, a műveletek kezdeti behatolási és stabilizációs szakaszára, valamint más missziók ideiglenes megerősítésére, de tartalékerőként is használható. A feladatoknak rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy minden lehetséges krízishelyzet kezelésére felkészüljenek – teszik hozzá.

A már említett, legalább ötezer fős katonai egység nem foglalja magában a támogató erőket. Tehát ezen a létszámon felül kell még számolni például a szállító személyzettel, a hírszerzéssel, a műholdas kommunikációs és stratégiai felderítőeszközök kezelőivel vagy az egészségügyi csoportokkal.

Az EP-képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO-normáknak megfelelően rendszeres közös gyakorlatokat kell lefolytatni, amelyeket az EU külpolitikai vezetőjének kell ütemeznie. Ahhoz, hogy ez a gyors bevetési képesség hatékony legyen, állandó operatív központtal kell rendelkeznie megfelelő finanszírozással, személyzettel és infrastruktúrával, valamint integrált, biztonságos kommunikációval.

Korábban már említettük, hogy a gyorsreagálású erőkkel kapcsolatos kiadásokat az uniós költségvetésből kell fedezni. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/fos-hadsereget-allitana-fel-az-europai-unio/32312165.html

Válasz

Az orosz-ukrán kiberháború előzményei, történései és lehetséges következményei
https://www.youtube.com/watch?v=IwFg4nsutQk

Az orosz-ukrán kiberhadviselés menete egyrészt sok tekintetben illeszkedik a korábbi mintákra, másrészt olyan új események tűntek fel, amelyek elemzése mindenképpen érdekes.

Erdei Csaba (ACPM IT) a HWSW Sysadminday 2022 rendezvényén elhangzott és alább megtekinthető előadásában hackitizmusról, protestware-ről, fake news-ról, és kapcsolódó fogalmakról elmélkedett, miközben arra kereste a választ, milyen következményei lehetnek ennek a kiberháborúnak.
https://www.hwsw.hu/video/198/orosz-ukran-kiber-haboru-sysadminday-erdei-csaba.html

Válasz

A német Rheinmetall hadiipari vállalat tárgyalásokat folytat egy ukrajnai harckocsigyár építéséről – jelentette szombaton a Rheinische Post című lap Armin Papperger vezérigazgatóval készített interjúra hivatkozva.

A Rheinmetall lőszereket, egyéb haditechnikai eszközöket és a Németország által Ukrajnába küldött Leopard harckocsikat is gyárt, amelyeket a cég a Krauss-Maffei Wegmannal közösen gyárt.

„Ukrajnában mintegy 200 millió euróért (212,64 millió dollár) felállítható egy Rheinmetall-üzem, amely évente akár 400 Panther (Párduc) gyártására is képes” – idézte a lap Papperger szavait. „Az ukrán kormánnyal folytatott tárgyalások ígéretesek, és remélem, hogy a következő két hónapban döntés születik” – tette hozzá.

Tavaly májusban azt írtuk, hogy a német cég Magyarország legfontosabb haditechnikai partnere, az elmúlt években több gyártóüzemet létesített Magyarországon. Fegyverrendszereket gyártanak a Magyar Honvédség részére, de exportra is termelnek. Idén februárban, amikor a honvédelmi miniszter megmutatta az irányt a haderőfejlesztés terén, már arról is beszámolhattunk, hogy Zalaegerszegen jött létre a Rheinmetall harcjárműgyára, és egy új lőszergyár alapkövét tették le decemberben Várpalotán.
https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/04/harckocsigyar-rheinmetall-ukrajna

Válasz

-- [E]ddig a NATO-nak Oroszországgal szemben nem volt közvetlen határa; vagy, ha volt is, akkor az elhanyagolható mértékű volt

– mondta Kövér László, az országgyűlés elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában. A házelnök a finn és a svéd NATO-csatlakozási kérelemről beszélve mondta ezt, arra utalva, hogy Finnországnak valóban hosszú, 1340 kilométeres határa van Oroszországgal. Csakhogy a házelnök nem mondott igazat, vagy legalábbis tévedett a NATO-tagállamok és Oroszország jelenlegi határaival kapcsolatban.

Erre Rácz András Oroszország-szakértő hívta fel a figyelmet, és Facebook-posztjában részletesen végig is vette ezeket a most is meglévő határokat:

-- A valóság ezzel szemben az, hogy a NATO-nak és Oroszországnak már egy ideje elég hosszú közvetlen határa van, még ha esetleg a házelnöki pulpitusról nem is látszik jól.

Ha a tengeri határokat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor is ilyen egészen konkrétan a norvég-orosz, az észt-orosz, a lett-orosz, valamint Kalinyingrádnál a litván-orosz és lengyel-orosz határ.

Ezek hossza sorrendben:
norvég-orosz határ: 195,7 km
észt-orosz határ: 294 km
lett-orosz határ: 214 km
litván-orosz határ: 297,1 km
lengyel-orosz határ: 232 km

Ez összesen kicsit több, mint 1232 kilométernyi NATO-orosz határ.

Ergo, a finn csatlakozással a NATO-orosz közvetlen határ nem létrejön, hanem lényegében megkétszereződik

– írta Rácz András, aki azt is hozzátette:

Nyilván egy házelnöknek nem kell mindenről mindent tudnia; arra való a stábja, hogy felkészítse őt a média-nyilatkozatokra. Szóval, a fentiek alapján érdemes lehet újragondolni az interjúkra való felkészülés folyamatát.
https://24.hu/belfold/2023/03/04/kover-laszlo-nato-oroszorszag-kozvetlen-hatarai-finnorszag-tevedes/

Szóval, dilettánsnak lenni nehéz, de van, akinek könnyen megy..., van az a pénz.

Válasz

7000 laptop a háború elől menekülők számára 3. kör
A HP Inc. 7000 db laptopot adományoz a háborús agresszió elől menekülő gyermekek és családjaik, valamint az őket támogató szervezetek és oktatási intézmények számára.

Jelentkezési határidő: 2023. 03. 12.

A pályázat kizárólag elektronikusan nyújtható be a következő linken elérhető pályázati adatlapon:

https://forms.gle/9STCrk156tLN63E58

Bővebben:
https://www.nonprofit.hu/palyazatok/7000-laptop-a-haboru-elol-menekulok-szamara-3-kor

A Partners Hungary Alapítvány kiemelten fontosnak tartja a 2022. február 24-én kirobbant ukrajnai háború okán kialakult humanitárius katasztrófa következményeinek enyhítését, különösen a háború elől Magyarországra menekülő, vagy Ukrajna határain belül menekülni kényszerülő családok, gyermekek, felnőttképzésben részt vevő, vagy indokolt esetben ezen kategóriák egyikébe sem sorolható személyek oktatáshoz való hozzáférésének, beilleszkedésének támogatását. 

Az adományozó szándékai alapján a laptopokat elsősorban menekültekkel foglalkozó szervezeteknek, formális és informális csoportoknak, oktatási és köznevelési feladatokat ellátó szervezeteknek és intézményeknek, valamint pedagógusoknak, menekült gyermekeknek és családoknak osztjuk ki. 

Válasz

Ukrajna postai bélyeget bocsátott ki, a háború első évfordulója alkalmából, amelyen a neves brit graffitiművész, Banksy falfestménye látható – adta hírül a BBC. A falfestmény egy Vlagyimir Putyin orosz elnökre emlékeztető férfit ábrázol, akit egy dzsúdómérkőzés közben egy fiatal fiú dob el. Az eredeti alkotás egy házon található, amelyet orosz lövedékek pusztítottak el Borodjanka városában, Kijev közelében. Mint ismeretes, Putyin kedveli a harcművészeteket, maga is fekete öves judós.
http://hang.hu/kulfold/uj-belyegen-vagja-foldhoz-putyint-az-ukran-kisfiu-152444

Válasz

Puzsér Róbert szavai február 24-én a Szabadság téri szovjet emlékműnél
https://www.youtube.com/watch?v=bnleSRLTF48

Válasz

Orbán -év értékelőjében- szintén bírálta Kijevet, a magyar nemzeti kisebbség jogainak korlátozása miatt. Egy héttel vissza kell menni az időben, hogy árnyalni lehessen a miniszterelnök álláspontját. Február 3-án ugyanis EU-Ukrajna csúcstalálkozó volt Kijevben, ahol elfogadtak a felek egy közös nyilatkozatot, amely közös kötelezettségvállalásokat tartalmazott. Ebben a következő rész olvasható:

-- „Az EU és Ukrajna megerősítette elkötelezettségét a kisebbségekhez tartozó személyek ENSZ- és Európa Tanács-egyezményeiben és kapcsolódó jegyzőkönyveiben rögzített jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. E tekintetben Ukrajna továbbra is konzultál és együttműködik a Velencei Bizottsággal, és folytatja a folyamatban lévő érdemi párbeszédet a kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel, beleértve a kapcsolódó jogszabályokat is.”

Vagyis, amit kétoldalú fenyegetőzések révén nem sikerült elérni, az a közös uniós fellépés eredményeként papírra vettetett. Innentől kezdve ennek betartatása szerencsére nem Szijjártó Péter, hanem az egész európai közösség feladata és lehetősége.
http://hang.hu/eu/brusszeli-delibabos-demonok-gyorselemzes-a-miniszterelnoki-evertekelo-unios-vonatkozasairol-152224

Válasz

Nem tűrhetjük csendben a hazugságot akkor, amikor tudjuk, a háborúk mindig szavakkal kezdődnek.
Az orosz agresszió kitörésének egy éves évfordulóján a Fővárosi Önkormányzat és ukrán szervezetek közös plakátkiállítást szerveztek a Városháza parkba. Kövessétek élőben a megnyitó beszédemet, szóljatok hozzá, mondjátok el Ti is a véleményeteket!
https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/700854071834932/
___

Budapesten ragaszkodunk a saját erkölcsi normáinkhoz.
Ragaszkodunk ahhoz, hogy az idén 150 éve egyesített város nagyszerűségét a sokszínűsége adja. Ahhoz, hogy hiszünk az emberségben, a szolidaritásban, a demokráciában és a jogállamban. És itt, Budapesten ennek a jegyében rendezzük be az életünket, ennek alapján szervezzük és erősítjük városdiplomáciai kapcsolatainkat.
Ezért is láttam csütörtök este vendégül Budapest szövetségeseit. 62 ország nagykövetsége és nemzetközi cégek, szervezetek jöttek el. Megtisztelő volt!
https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02RW3BfCcDoi682tjV2y4FSz2oADPL9vg21WfUMCJGCEhYfxzRhrCPj911KkUPeYjul
___

Karácsony Gergely beszéde a városdiplomáciai fogadáson | 2023. február 23.
https://budapest.hu/Lapok/2023/karacsony-gergely-beszede-a-varosdiplomaciai-fogadason.aspx

Válasz

Bernard Guetta: Szuperhatalommá teheti Kínát az ukrajnai béketerve

A béke persze még nagyon messze van, de tény, hogy Kína komoly nyomást gyakorolhat Moszkvára, ha azzal fenyegeti, hogy megvonja tőle az eddigi politikai és kereskedelmi támogatását.

Kína két szempontból is jól járna ukrajnai rendezési tervével. Ha a héten bemutatni szándékozott béketerve valóban megnyitja a rendezés lehetőségét Ukrajnában, akkor megelőzhetné vele a nemzetközi kereskedelem beszakadását. Kínának ez létfontosságú kérdés, mert a gazdasága és a politikai rendszerének a stabilitása függ tőle, de ez még nem minden.

-- Ha sikerülne elérnie, hogy elhallgassanak a fegyverek Európában, Kína egyúttal megkerülhetetlen nagyhatalommá válna, nemcsak gazdaságilag és katonailag, hanem politikailag is.

Akkorát nőne a nemzetközi súlya, hogy már a század első negyedében felemelkedhetne az Egyesült Államok szuperhatalmi szintjére.

Látnivaló, hogy a kínai diplomácia vezetője, Vang Ji komoly játszmába kezdett, amikor múlt héten elutazott Párizsba, majd részt vett a müncheni biztonsági konferencián, ahonnan ezen a héten Moszkvába utazott, de milyen ütőkártyái vannak Kínának? Semmit nem fog tudni ráerőltetni senkire, és főleg nem egyik napról a másikra. Még az is lehetséges, hogy az első próbálkozásai kudarcba fulladnak. Ha így alakul, az sem kizárt, hogy úgy dönt, még közelebb húzódik a Kremlhez, de ez nem igazán állna az érdekében, főleg, hogy két adut is kijátszhat Moszkva ellen.

Kína ugyanis komoly nyomást képes gyakorolni Vlagyimir Putyinra. Egyfelől azzal fenyegetheti, hogy elítéli az Ukrajna ellen elkövetett agresszióját, és teljesen magára hagyja a nemzetközi színtéren, másfelől az orosz gazdaságnak is komoly károkat okozhat, ha nem vásárolja tovább az európai embargó alatt álló orosz kőolajat. Más szóval: az orosz elnök nem hagyhatja figyelmen kívül az egyetlen szövetségesét az ENSZ Biztonsági Tanácsában, annál is kevésbé, mert a kínai béketerv, amely nagy vonalakban véletlenül éppen a megfelelő pillanatban szivárgott ki a múlt hétvégén, minden fél érdekét szolgálja.

A kínaiak arra szólítanak fel, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ alapelveit, és ebből következően az államok területi épségét. Ha a szavak jelentenek még bármit, akkor ezek szerint Oroszországnak ki kellene vonulnia Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krímet is. Érthető, hogy az ukránok örülnek Kína színre lépésének, ugyanakkor a kínai diplomácia ahhoz is ragaszkodik, hogy egy lépést sem tehet tenni Oroszország „biztonsági érdekeinek” a figyelembe vétele nélkül.

A kínaiak ezzel jogosnak tüntetik fel azokat az okokat, amelyek Vlagyimir Putyint állítólag háborúba kényszerítették, annak ellenére, hogy valójában kizárólag a birodalomépítés volt a célja. Ennél is jobb: lehetőséget kínálnak neki, hogy ne járassa le magát, amennyiben olyan új biztonsági garanciákat kap, amelyekkel megindokolhatja a kivonulást Ukrajnából, akár még a Krím-félszigetről is. Világos, hogy ezen a biztonsági kérdésen áll vagy bukik minden, hiszen kitől és miféle biztonsági garanciákat kaphatna Oroszország, és ki mit garantálna cserébe Ukrajnának, aki a valódi megtámadott fél?

Könnyen belátható, hogy mire mehetnek ki a színfalak mögötti, aztán a későbbi hivatalos tárgyalások. Ukrajna lemondhatna a NATO-csatlakozásról, és semlegesnek nyilváníthatná magát, ugyanakkor védelmi kötelezettségvállalást kaphatna a nagy nyugati katonai hatalmaktól, az Egyesült Államoktól, Franciaországtól, Nagy-Britanniától és talán Lengyelországtól. Nem teljesen véletlen, hogy egyre több érintett fővárosban vitatkoznak egy ilyen fajta védelem feltételeiről.

Valami készül, de semmilyen konkrét lépést nem lehet tenni egy békemegállapodás nélkül, amely végső soron olyan kontinentális stabilitásról szólna, amely Lisszabontól Vlagyivosztokig mindenkire kötelező garanciákon és korlátozásokon alapul. Ebből a háborúból csak úgy lehet kilábalni, ha egész földrésznyi dimenziójában foglalkoznak a problémával. Franciaországhoz hasonlóan a kínaiak is megértették ezt, de messze még a vége.
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/bernard-guetta-szuperhatalomma-teheti-kinat-az-ukrajnai-beketerve-256520

Válasz

Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat | február 16.

A rejtély megoldása: Bocskor Andrea kárpátaljai és tudja, miről beszél.
https://444.hu/2023/02/16/felallt-egy-fideszes-az-ep-ben-es-kiallt-az-orosz-agresszio-ellen-es-ukrajna-fuggetlensege-mellett

Válasz

Jurták Ukrajnának – Áramlik a kazah segély a háború sújtotta országba
2023. február 12.

Hagyományos sztyeppei szálláshelyeket és egyéb adományokat gyűjtenek Kazahsztánban, hogy Ukrajnába szállítsák. Ez is azon aktusok sorába illeszkedik, amelyekkel Asztana elhatárolódik Moszkvától Ukrajna elleni agressziója után.
https://www.szabadeuropa.hu/a/jurtak-ukrajnanak---aramlik-a-kazah-segely-a-haboru-sujtotta-orszagba/32263562.html

Válasz

Eli Kohen az első magas rangú izraeli vezető, aki Ukrajnába utazott azóta, hogy Oroszország csaknem egy évvel ezelőtt megtámadta az országot.

A fegyveres konfliktus kezdete óta Izrael kötéltáncot járva próbál egyensúlyozni, hogy segítse is Kijevet, de Moszkvával se égesse fel a kapcsolatait, az ugyanis kihatással lenne stratégiai érdekeire a térségben, például a szomszédos Szíriában.
https://www.szabadeuropa.hu/a/kijevbe-latogatott-az-izraeli-kulugyminiszter/32274144.html

Előzmény

Válasz

Izrael támogatni fogja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, továbbá 200 millió dollár értékben hitelkeretet ad humanitárius segítségnyújtásra, de katonai eszközöket továbbra sem ajánlott fel Kijevnek – írja a The Jerusalem Post.

Az ukrán béketervet a jövő héten mutatják be az ENSZ Közgyűlése előtt.
https://neokohn.hu/2023/02/16/izrael-tamogatja-zelenszkij-beketervet-penzt-ad-de-katonai-segitseget-nem/
___

Izrael már hónapok óta szövetségese, az Egyesült Államok nyomása alatt áll, hogy többet tegyen Ukrajna támogatásáért humanitárius, gazdasági és katonai téren; Ukrajna pedig azt szeretné, ha Izrael védekező fegyverekkel látná el az orosz rakéták és drónok ellen.

A háború kitörését követően Izrael eddig semlegesebb álláspontot képviselt a két korábbi miniszterelnök, Jair Lapid és Naftali Bennett alatt.

A legutóbbi választások után azonban sokan azt várták, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – aki szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel –, országa semleges álláspontját feladva, majd inkább Oroszország felé próbál meg közeledni, ám ennek pont az ellenkezője történt.
https://neokohn.hu/2023/02/16/rendkivuli-megerkezett-kijevbe-az-izraeli-kulugyminiszter/

Válasz

Háború az ukrán fronton és háború a politikában! Mit értett az alatt a magyar miniszterelnök, hogy Ukrajna a senki földje? Hivatalos válasznak számítanak Dnyipro polgármesterének szavai, aki erkölcsi szemétládának nevezte a magyar kormányt? Itt már senki nem válogatja meg a szavait? Meddig fajulhat a szócsata? Balogh Judit riportfilmje.
https://www.youtube.com/watch?v=QdKD41QBQCI

Válasz

A Szovjetunió 1939 decemberében rohanta le Finnországot. A véres, úgynevezett téli háborút követően a két fél békét kötött, amelynek napjainkig ható következményei lettek. Finnország a számára megalázó békét követően 15 hónappal a náci Németország oldalán hadba szállt a Szovjetunió ellen, hogy visszaszerezze elcsatolt területeit: például az akkor az ország második legnagyobb városának számító Viipurit, oroszul Viborgot. Miután Finnország szembesült azzal, hogy Németország elveszíti a háborút, 1944-ben fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól, amely az erő pozíciójából diktált északnyugati szomszédjának. Az 1947-es párizsi béke megerősítette az 1940-es szovjet-finn egyezményt: az akkor elfoglalt (majd a világháború alatt a finnek által visszafoglalt) területek szovjet kézen maradtak, Moszkva fontos haditengerészeti támaszpontot kapott és beleszólást Finnország belügyeibe. Helsinki szerencséjére azonban nem következett be a Közép-Európában jólismert szovjetizálás, Finnország független polgári demokrácia maradhatott és gazdasága is megúszta az államosítás, kollektivizálás „áldásait”. Ennek azonban ára volt: Finnország nem vehetett részt a Nyugat-Európa háború után újjáépítésére szánt amerikai hitelprogramban, a Marshall-segélyben. A hidegháború során ki kellett maradnia a nyugati szövetségi rendszerből, így nem lett a NATO tagja sem. Ez az állapot még a Szovjetunió összeomlása után is fennmaradt, miközben Finnország (éppen a nagy keleti szomszédtól való félelem miatt) máig bivalyerős hadsereget tart fenn, és nem szüntette meg a sorkatonaságot sem. A helyzet Ukrajna orosz megtámadása után változott meg, amikor is Finnország Svédországgal együtt hivatalosan is kérvényezte a katonai szövetséghez valós csatlakozást. A két északi államot a NATO tavaly júniusi madridi csúcsán hívta meg tagjai közé, ám a 30 tagállamból kettő, Magyarország és Törökország mondvacsinált okokra hivatkozva máig nem ratifikálta a csatlakozást.
https://www.valaszonline.hu/2023/02/06/ismetli-magat-a-tortenelem-finn-orosz-haboru-ukrajnai-agresszio/

Válasz

Viačeslavas Mickevičius litván színésznek volt egy jó ötlete: miután valahol hallotta, hogy régi autófelniből kályhát lehet készíteni, önkéntesek segítségével elkezdték a gyártást Litvániában. A kész kályhákat Ukrajnába küldik, ahol sok helyen ez az egyedüli fűtési lehetőség a fagyos téli hónapokban. (videó)
https://www.szabadeuropa.hu/a/regi-autofelnikbol-keszulnek-kalyhak-ukrajnanak/32263212.html

Válasz

A Honvédelmi Minisztérium közleménye | Budapest, 2023. február 10., péntek (OS) - Magyarország légterét nem sértették meg az orosz rakéták

Sajtóhírek szerint az oroszok a Fekete-tengerről indítottak ma rakétákat, kiterjedt támadást intézve ezzel Ukrajna ellen. Az orosz Fekete-tengeri flottából kilőtt két Kalibr cirkálórakéta Ukrajna nyugati tartományait célozta.
Magyarország légterét a szóban forgó rakéták nem sértették meg.
Hazánk továbbra is a béke pártján áll, életeket menteni csak békével lehet és arra buzdítja az érintett feleket, hogy tárgyalóasztalhoz ülve rendezzék a konfliktusokat. Haditechnikai- valamint az élet kioltására alkalmas eszközökkel, fegyverekkel Ukrajnát továbbra sem támogatjuk és ilyen szállítmányokat a magyar-ukrán határon nem engedünk át.
Ugyanakkor hazánk a történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának. Ez a háború emberek ezreinek értelmetlen halálát okozza, amit Magyarország nem támogat.
Kiadó: Honvédelmi Minisztérium
https://444.hu/2023/02/10/a-honvedelmi-miniszterium-kozlemenyben-cafol-valamit-amit-senki-se-gondolt-hogy-aztan-kijelenthesse-a-beke-partjan-all

Válasz

A dél-szibériai Csita városában élő Ivan Losev először azért kapott pénzbüntetést, mert a közösségi médiában leírta egy álmát, amiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megjelent. Losev arról álmodott, hogy besorozták és egy kiképzőközpontba küldték, amit egyszer csak elfoglaltak az ukrán csapatok, Zelenszkijjel az élen. A hadifoglyokat sorba állították, Zelenszkij pedig odalépett Losevhez, és azt mondta, látta a posztjait az Instagrammon. "Dicsőség Ukrajnának" mondta ekkor az álomban az ukrán elnök, mire Losev "Dicsőség a hősöknek" kiáltással válaszolt. Ez annyira tetszett Zelenszkijnek, hogy vállon veregette Losevet, és parancsba adta az embereinek, hogy lőjék agyon az összes foglyot, kivéve őt.

Ezért a posztért 30 ezer rubel (nagyjából 152 ezer forint) büntetést kapott. Majd amikor erről a büntetésről beszélt többek közt a BBC riporterének, megbüntették még 35 ezer rubelre. A BBC-nek Losev azt is mondta, hogy "minél közelebb kerülsz egy birodalom összeomlásához, annál idiótábbak lesznek a törvények", és hogy szerinte a patriotizmus azt is jelenti, hogy lehet kritizálni a hatalmat, hogy jobb legyen az emberek élete, az orosz patriotizmus viszont csak arról szól, hogy szétbombázzák Ukrajnát. " A vezetőink nem akarják, hogy a mi életünk jobb legyen, csak azt, hogy másoké legyen rosszabb." (Meduza)
https://444.hu/2023/02/08/megbirsagoltak-egy-orosz-ferfit-amiert-nyilatkozott-a-sajtonak-arrol-hogy-megbirsagoltak

Válasz

(A novemberi bírósági ítéletek azonban úgy vélték, hogy) Moszkva 2014-ben teljesen ellenőrzése alatt tartotta az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságot, a kelet-ukrajnai szakadár területet, ahonnan a rakétát kilőtték. A Buk rakétarendszer az orosz hadsereg 53. légvédelmi rakétadandárjából származott, amely Kurszk városában állomásozik.

A közös nyomozó csoport holland, ausztrál, malajziai, belga és ukrán szakértőkből áll. Az áldozatok többsége holland volt. A csoport folytatta a vizsgálatot a gépet eltaláló rakétarendszer személyzetének felkutatására és azoknak a személyeknek a felderítésére, akik a légvédelmi fegyver telepítését elrendelték Ukrajnában.

A Hollandiában zajló büntetőper mellett a holland és az ukrán kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságán is perli Oroszországot az MH17-es járat lezuhanásában játszott szerepe miatt.
https://www.szabadeuropa.hu/a/malaj-gep-lelovese-putyin-hagyhatta-jova-a-raketak-atadasat-a-szeparatistaknak-/32262202.html

Előzmény

Válasz

A MH17-es járat néven ismert maláj utasszállító 2014-es lelövésével foglalkozó nemzetközi nyomozócsoport meggyőző bizonyítékot talált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök maga írta alá a döntést, amely lehetővé tette, hogy a kelet-ukrajnai szakadárokhoz jusson az a rakétarendszer, amellyel az utasszállítót lelőtték – közölték szerdán holland ügyészek a Reuters jelentése szerint.
https://nepszava.hu/3184454_torokorszag-sziria-foldrenges-szijjarto-peter-magyar-mentocsapatok-tulelok
___

Ukrajna „de jure” nem NATO-tag, egyértelmű, hogy a jelenleg nyerésre álló keleti szomszédunk „de facto” az egyik legerősebb NATO-kompatibilis hadsereggel fog rendelkezni Európában.
https://nepszava.hu/3176783_garanciatol-kabult-mutargypiac

Válasz

A béke, amiről Orbán Viktor beszél, az a tömegsír békéje

A magyar miniszterelnök szerint Ukrajnában azonnali tűzszünet kell, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak. Szerinte Oroszország biztosan meg fogja nyerni ezt a háborút, mert eddig minden háborújukat előbb-utóbb megnyerték. Nézzük meg kicsit ezt az orbáni értékelést alaposabban, mert érdemes.

1)A tűzszünetről: a tűzszünet jellemzően a frontok épp aktuális állását rögzíti: a harcoló felek beszüntetik az aktív ellenségeskedést, de maradnak, ahol vannak, amíg meg nem születik (ha egyáltalán) a politikai rendezés. A frontvonalból tehát kontaktvonal (line of contact) lesz mindaddig, amíg meg nem születik a béke is. A poszt-szovjet térségben a kilencvenes évek elején Oroszország így hozott létre három befagyott konfliktust is (Transznyisztria, Abházia, Dél-Oszétia): az orosz erők beavatkoztak a szeparatisták oldalán, Moszkva kikényszerített egy-egy fegyverszünetet, ami de facto garantálta a szeparatisták különállását mindaddig, amíg a béke meg nem születik – aztán pedig elszaboltálta a politikai rendezést, “befagyasztva” ezzel ezeket a konfliktusokat. Ha Orbán javaslata megvalósulna, jó eséllyel körülbelül ez várna Ukrajnára is. Onnan lehet tudni, hogy pontosan ez történt a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal is.

Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, többmillió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt. Kicsit részletesebben: egy ilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Ukrajnának a Krímen kívül - le kellene mondania Herszon és Zaporizsje megyék körülbelül 70%-áról, Luhanszk megye körülbelül 90%-áról, Donyeck megye mintegy 60%-áról, és mindezekkel együtt az Azovi-tenger teljes partszakaszáról is, hiszen épp aktuálisan így állnak a frontok. Magyar viszonylatban ez a 20% területveszteség azt jelentené, hogy lemondunk Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy vármegyék teljes területéről + még Veszprém vármegyéből egy kis darabról.

Emellett Bucsa és Irpiny óta tudjuk, hogy az orosz hadsereg szisztematikusan, teljesen rendszerszintűen kegyetlenkedik a polgári lakossággal (ne feledjük, a bucsai mészárlásért felelős egyik főtisztet Putyin ki is tüntette). Ergo, a béke, amit Orbán javasol, potenciálisan a bucsai és irpinyi lakosság sorsára ítélné a megszállt területek ukrán polgári lakosságát.

Ez nem béke. Pontosabban, ez a tömegsír békéje. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnök vajon miért tartja ezt olyan jó ötletnek.
.
2) Mellékszál, de érthetetlen az is, hogy a nemzeti szuverenitásra máskor oly kényes Orbán-kormány vajon miből gondolja, hogy ő majd megmondhatja, hogy a szuverén Ukrajna hogyan döntsön?
.
3) Ennél SOKKAL érthetetlenebb az, hogy miből gondolja, hogy Oroszország majd megnyerni ezt a háborút…? Milyen információk alapján jutott vajon erre a következtetésre?

Itt két érdekes dolog is van.

a) Az egyik inkább történeti érdekesség, de mivel a miniszterelnök ezt látványosan rosszul tudja, ezért mégiscsak releváns. Moszkva ugyanis NEM nyerte meg minden eddigi háborúját. Nagyon nem. Ha csak a huszadik századot nézzük, látványos vereséggel végződött az orosz-japán háború 1905-ben, csúfos kudarc volt a Lengyelország elleni támadás 1920-ban, elveszítették az első világháborút (!), és ronda véget ért a Szovjetunió afganisztáni háborúja is. Ezenkívül az is erősen kérdőjeles, hogy az első csecsen háborút lezáró,1996-os haszav-jurti fegyverszünet – ami a radikális iszlám csecsenföldi térnyeréséhez és a második csecsen háborúhoz vezetett – vajon mekkora siker.

b) Ennél fontosabb, hogy miből gondolja, hogy Moszkva EGYÁLTALÁN győzni fog. A kérdés azért érdekes, mert ugye éppen múlt héten pénteken, január 20-án volt az Ukrajnát katonailag is támogató államok ramsteini találkozója, immár a nyolcadik. A ramsteini találkozókon több, mint negyven ország vesz részt (fun fact: Magyarország is).

És több, mint negyven ország fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel. Mindezt jó eséllyel azért teszik, mert úgy gondolják, hogy Ukrajna igenis meg tudja nyeri ezt a háborút.

Másképp fogalmazva: 40+ ország úgy gondolja, hogy Ukrajna győzhet. Köztük olyan, katonailag nem teljesen jelentéktelen országok is, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Ausztrália, Izrael, de még Marokkó és Kenya is.

Most jön a kérdés. Mi az esélye annak, hogy ez a 40+ ország mind téved, és egyedül a magyar miniszterelnök tudja jól, hogy hogyan végződik a háború…?

Könnyen belátható: nem túl sok. Körülbelül ugyanannyi, mint amennyi esélye Orbán 2022. február 1-I, moszkvai “békemissziójának” volt a sikerre. Az is teljesen érthetetlen, józan ésszel, a rendelkezésre álló adatok és trendek alapján egyszerűen megmagyarázhatatlan lépés volt – és ez a mostani értékelése is az.

4) Mindez persze elvezet az örök lenini kérdéshez: “Mi a teendő?” A magyar kormányra sokmindent lehet mondani (gátlástalanok, korruptak, nepotisták, stb), de butának nem buták. Racionális játékosok, csak éppen a “Boston politics” című könyvből ismert racionalitás mentén.

Mivel pedig nem hülyék, ezért előbb-utóbb remélhetőleg ők is belátják, hogy ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni. Ergo, ha Magyarország továbbra is Oroszország pártját fogja a konfliktusban, akkor (ismét) a vesztes oldalon fejezi be az éppen aktuális nagy európai háborút.

A jó hír az, hogy elméletileg létezik megoldás. Nincs kőbe vésve, hogy hazánknak a vesztes oldalon kell maradnia.

Lehet külpolitikai irányváltást csinálni, akár radikálisat is.

Más országok ezt általában úgy szokták csinálni, hogy látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban, az új miniszter és új külpolitikai adminisztráció pedig attól kezdve már tud látványosan új irányvonalat vinni. Nyilván ezután is mindenki tudni fogja, hogy azt a bizonyos korábbi irányvonalat sem a korábbi külügyminiszter határozta meg (ugyanis a partnerek sem buták…), de ezzel együtt egy látványos irányváltást így diplomáciai-szakmai értelemben gond nélkül meg lehetne csinálni.

(A mostani külügyminiszterünk pedig mehetne mondjuk Moszkvába nagykövetnek; azért oda, mert ott biztosan megkapná az agrément-et, míg ez számos más országban erősen kérdőjeles volna. Nem mellesleg, néhány év moszkvai munka alatt talán megtanulná azt is, hogy a nála 28 (!) évvel idősebb “kedves barátját”, Szergej Lavrovot a nyilvánosság előtt nem simán Szergejnek, hanem Szergej Viktorovicsnak illene szólítani, legalább a korkülönbség miatt, ha már olyan bizalmas, baráti viszonyban vannak. De ez már tényleg csak mellékszál.)
https://www.facebook.com/andras.racz.526/posts/873254040619287
-- Rácz András

Válasz

Miután Kijevben megnéztük, hogy fest a valóságban Vlagyimir Putyin „tűzszünete”, Kelet-Ukrajna felé vettük az irányt, hogy megmutassuk a második világháború óta nem látott intenzitású harcok legdurvább frontszakaszát. A Válasz Online munkatársa a magyar sajtóból eddig egyedüliként láthatta, mi folyik az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyeck megyei Bahmutban. Máshol is járt az arcvonal mentén, hogy dokumentálja az ukrán tüzérek munkanapjait, s bejárta Harkivot meg a város felszabadított környékét, ahol az orosz megszállás lassan hegedő sebeket hagyott maga után. A pusztítás mindenhol iszonyatos. Riport.
https://www.valaszonline.hu/2023/01/20/ukrajna-oroszorszag-haboru-donbasz-bahmut-harkiv-izjum-riport/

Előzmény

Válasz

Csak gyorséttermi ebédre van időm. A végéhez közeledek, amikor papírzacskókat osztanak. Pakolni kell a maradékot. Szirénazaj, „trivoha-trivoha!” (riadó!) kiáltások. A Majdan előtt futó Hrescsatik úton akut veszély híján bámészkodunk. Aztán követjük a protokollt: a legközelebbi óvóhelyre megyünk, az meg a metró. Sokadjára sem tudok elégszer rácsodálkozni a mélységére, de most végre értelmet nyert a hivatalból paranoid tervezők igyekezete.

-- Vízkereszt van, Putyin ezzel az ajándékkal kedveskedik Kijev népének.

Egyszersmind kiábrándítja Novák Katalint, aki a január 5-i orosz elnöki bejelentést a „béke felé tett lépésnek” remélte. Az együgyű magyar Ukrajna-kommunikációba simuló tweet az ukrán sajtóban is megütközést kelt. Mi tagadás, nehéz értelmezni a magyar köztársasági elnök gondolatait, amikor az orrunk előtt százak rostokolnak a föld alatt Putyin miatt. A provokáció kivitelezése is elegáns volt: nem több mint fél órával a január 6-án délben érvénybe léptetett tűzszünet után történt. Pár órával később kiderül, azért rendeltek riadót, mert két orosz harci gép – egy MiG vadász és egy Berijev légtérellenőrző – szállt fel Belarusz macsuliscsi és baranavicsi légibázisáról.
https://www.valaszonline.hu/2023/01/09/ukrajna-oroszorszag-haboru-kijev-bucsa-ortodox-karacsony-riport/

Válasz

Németország egy feltétellel adna tankokat Ukrajnának
Olaf Scholz állítólag azt várja cserébe, hogy az amerikaiak Abramsokat küldjenek Kijevnek.
https://hvg.hu/360/202303__ukrajnai_orosz_agresszio__atank_vege__figyelo_szemek__mozogj_hogy_elj

Válasz

Kelet-Ukrajna legnagyobb sóbányája mellett folynak a harcok

Az orosz csapatok a napokban próbálják elfoglalni a kelet-ukrán sóbányászati központot, Szoledart egy folyamatos offenzíva keretében. Amos Chapple, a Szabad Európa munkatársa 2019-ben látogatott Szoledarba, amikor a sóbányászok még abban bíztak, hogy az ukrán só a nyugati piacokra is eljut majd.

Január 10-én Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetője – amelynek katonái vélhetően a szoledari offenzíva élén állnak – azt állította, hogy szinte az egész várost elfoglalták, de a városközpontban még mindig heves harcok folynak. Ukrajna azt állítja, hogy csapatai még mindig harcolnak Szoledarban.

Szoledar (a név azt jelenti: a só ajándéka) és sóbányáinak elfoglalása szimbolikus, katonai és kereskedelmi értékkel bírna Oroszország számára, ez lenne a legjelentősebb harctéri eredmény az elmúlt hónapok kudarcai után. Becslések szerint kétszáz kilométernyi, használaton kívüli bányaalagút szeli át a környező területet.
https://www.szabadeuropa.hu/a/kelet-ukrajna-legnagyobb-sobanyaja-mellett-folynak-a-harcok/32220109.html

Válasz

Napokon belül távozik Oroszországból a Nokia és az Ericsson. A cégek kivonulása olyan mértékben rombolhatja az ország távközlési hálózatát, hogy egyes vidéki területeken ellehetetlenülhet a működése. A 90-es években látottakhoz hasonló helyzetet teremthet az vállalatok távozása.

Az orosz telekommunikációs hálózat is megsínyli a szankciókat

Iparági források szerint hamarosan lassabb internetet, több híváskiesést és nem csatlakozó hívást fognak tapasztalni az oroszok. A távközlési szolgáltatók nem fogják tudni frissíteni és javítani a szoftvereket. Emellett megfogyatkoznak az alkatrészkészleteik is.

Mindez azzal magyarázható, hogy kivonul az Ericsson és a Nokia Oroszországból az év végén. A két cég a távközlési berendezések nagy részét, például a bázisállomások mintegy felét birtokolja az eurázsiai országban. Emellett eddig ők biztosítottak olyan kulcsfontosságú szoftvereket, amelyek miatt összhangban működhettek a hálózatok.

Mindenképpen távoznak

-- Az év vége felé vagyunk, és akkor jár le minden szankció alóli mentesség

- nyilatkozta Carl Mellander, az Ericsson pénzügyi vezetője a Reutersnek.

Pekka Lundmark, a Nokia vezérigazgatója is közölte, hogy teljesen ki fog vonulni a vállalat az orosz piacról, és semmit nem szállítanak a továbbiakban az országba.

A szakemberek szerint a hirtelen szakítás Oroszország és a nyugati cégek között egy generációval vetheti vissza az orosz távközlést.

-- Ha ez a helyzet évekig tart, az orosz mobilhálózatok a lefedettség tekintetében visszatérhetnek az 1990-es évek végi állapothoz. Akkor az országos lefedettség a nagyvárosokra és a leggazdagabb külvárosokra korlátozódott

- idézi Leonyid Konik távközlési szakértőt a Portfolio.
A szakember szerint az orosz vidéken fog először összeomlani a távközlés, miután a szolgáltatók onnan csoportosítják át a berendezéseket a városi hálózatok megerősítésére.

A távközlési piac közel harmadát a kínai Huawei birtokolja. Ők továbbra is frissítik a szoftvereket és végeznek karbantartást, viszont a források szerint felfüggesztették az új berendezések oroszországi értékesítését.
https://haszon.hu/megorizni/vilag/oroszorszag-tavkozles-szankciok

Válasz

Zsótér Sándor negyedszer is megrendezi a Kurázsi mamát – ezúttal Budaörsön

Két nappal azután, hogy bemutatták Varsányi Anna Az eprésző kislányát Alföldi Róbert rendezésében, Zsótér Sándor tartott olvasópróbát a Budaörsi Latinovits Színházban. A neves színházrendező immár negyedik alkalommal viszi színre kedvenc szerzője, Bertolt Brecht egyik legismertebb színdarabját. A Kurázsi és gyerekei bemutatója 2023. február 18-án lesz, megint csak kiváló szereposztással.

Zsótér Sándor a Budaörsi Latinovits Színház felkérését megelőzően már háromszor állította színpadra az 1941-ben született Kurázsi mama és gyermekeit. 2004-ben a Kecskeméti Katona József Színházban, 2006-ban K. mama címmel az Ódry Színpadon és legutóbb 2012-ben a Radnótiban. Ezúttal a Kurázsi és gyerekei cím áll a színlapon, a főszerepben pedig Spolarics Andreát láthatja majd a közönség a többiek, Böröndi Bence, Fröhlich Kristóf, Páder Petra, Nagy Katica, Sas Zoltán és Juhász Vince mellett.

Mint Zsótér Sándor az olvasópróbán elmondta, komoly szorongás lett rajta úrrá, miután kitört az ukrán-orosz háború, mert úgy érezte, hogy számonkérik majd rajta, ha az előadásban nem reflektál az eseményekre, ahogyan korábbi Kurázsi-feldolgozásaival reflektált a délszláv-háborúra.

-- „Amikor Ádám (Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója – a szerk.) felvetette, hogy rendezzem meg a Kurázsit Budaörsön, ez a világégés még nem történt meg. Aztán megtörtént és történik most is, rajtam pedig egy tébolyító rettegés lett úrrá, hogy erre reflektálnom kell. És miután ez tőlem ilyen értelemben távol áll, egyre jobban beszorongtam, hogy a magyar influenszerek, kritikusok és még ki tudja, kicsodák azt kérik majd számon rajtunk, hogy mi oldjuk meg az ukrán-orosz háborút. Nem fogjuk megoldani, mert nem ez a dolgunk. Valamilyen módon biztos kikerülhetetlen lesz, hogy foglalkozzunk vele, de ez a darab sokkal absztraktabb ennél. Nem a szerb háborúról szól, és nem is az afganisztániról. Nem az irániról, nem a csecsenről és nem az orosz-ukránról, Brecht valamilyen módon mégis megmutatja, miért tör ki egy háború. És azt is, hogy ehhez a kisembereknek nagyon-nagyon kicsi közük van. Szinte semmi. Mármint olyan kisembereknek, mint te vagy én” – mondta.

A Kurázsi és gyerekei a harmincéves háborúban zajlik, amely 1618-tól 1648-ig tartott, feltehetően ezért nevezik harmincévesnek, bár vannak, akik úgy vélik, hogy korábban kezdődött, és még mindig nem ért véget, nem is fog, soha.

Vagyis egy olyan kérdést feszeget Brecht színműve (és, tegyük hozzá, Paul Dessau konzseniális szongjai), amiről nem is olyan régen még azt gondoltuk, nem nekünk, nem a mi világrészünknek, nem a mi generációinknak kell feltennie, urambocsá’ megválaszolnia: hogy lehet-e jól kijönni a háborúból.
https://papageno.hu/blogok/latinovitsszinhaz/2022/12/zsoter-sandor-kurazsi-mama/

Válasz

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.

Ez volt az egyik feltétele az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásoknak.

A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina. A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben.

-- Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/uj-torvenyt-fogadott-el-a-nemzeti-kisebbsegekrol-az-ukran-parlament-254739

Válasz

„Egy kis sötétség igazán nem olyan nagy teher”
A kárpátaljai magyarság életét is megkeserítik az áramkimaradások, de nem akarják többen elhagyni az országot emiatt.
http://hang.hu/magyar-hang-plusz/202249-egy-kis-sotetseg-igazan-nem-olyan-nagy-teher-149145

Válasz

Egy magyar fotós képe Herszonból, amiben benne van, mit jelent a háború
https://444.hu/2022/11/19/egy-magyar-fotos-kepe-herszonbol-amiben-benne-van-mit-jelent-a-haboru

A képről sokaknak a Jöjj és lásd (Elem Klimov) című szovjet háborús film főszereplője, Florya jut eszébe.
https://assets.4cdn.hu/kraken/7pGo68t5gpcwG8A1s-lg.jpeg

Én láttam régen a filmet, tényleg az egyik legjobb háborús film.

Magyar nyelven:
https://videa.hu/videok/film-animacio/jojj-es-lasd-1985-drama-haborus-snbYf15N1RDPQ6OK

Magyar felirattal:
https://www.youtube.com/watch?v=UkkJZweYaLI

Ha Napóleon oroszországi hadjáratának epikai ábrázolásában átugorhatatlan mércévé vált a Háború és béke, akkor Hitler oroszországi hadjáratának filmes ábrázolásában ugyanilyen mércévé válhat a Jöjj és lásd!. Grandiózus alkotás, a filmművészet csúcsteljesítménye.

Elem Klimov előtt az a kérdés állt: lehet-e még háborús filmet készíteni?

A Jöjj és lásd!-dal válaszolt a kérdésre. Olyan filmmel, amelyet a szemlélet, a szándék újdonsága és a művészi tökély tesz lenyűgöző válasszá.

A forgatókönyvíró Alesz Adamovics és Elem Klimov ugyanis a legszörnyűbb realitásában mutatja be a háborút; olyan irtózat mered ránk a vászonról, amelyet az Apokalipszis, most, ez az „élethű hadijáték” (ahogy Klimov nevezi egy interjúban) sem tudott felidézni, de a bennünk keltett hatás az, hogy a háborút – éppen ezért – nem fogadjuk el realitásnak. Kamaszhősével poklokat járat meg, ...
https://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5847

És majd sokkal később jön a Ryan közlegény megmentése...

Válasz

Svédország is kimondta, hogy felrobbantották az Északi Áramlatot

A dán rendőrség a múlt hónapban a svéd ügyészség mostani állításával összhangban azt állította, hogy erőteljes detonációk okozták a vezetékeken keletkezett károkat.
https://nepszava.hu/3176067_sved-ugyeszseg-vizsgalata-eszaki-aramlat-robbanoszerek

Válasz

Amerikai nyomásra puhíthatott békekövetelésein Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn újra közreadta az arra vonatkozó listáját, hogy milyen feltételekkel lenne hajlandó leülni tárgyalni a békekötésről az orosz kormánnyal. Ebben nagyjából ugyanazok a dolgok szerepeltek, mint a korábban közzétett listában, egy fontos kivétellel:

-- kikerült az a feltétel, hogy az ukrán elnök csak akkor hajlandó a tárgyalásokra, ha már nem Vlagyimir Putyin vezeti Oroszországot.

Zelenszkij hétfői követelései szerint akkor hajlandó tárgyalni, ha az orosz fél vállalja, hogy helyreállítja Ukrajna területi szuverenitását, megbünteti a háborús bűnösöket, tiszteletben tartja az ENSZ okmányait, kárpótlást fizet Ukrajnának a háborús károkozásért, és garantálja, hogy nem támadja meg többet Ukrajnát. Az amerikai kormány álláspontja szerint ezek mind érthető, reális, a nemzetközi joggal összhangban lévő követelések, amelyek a béketárgyalások alapjául szolgálhatnak.

Azt Washingtonban sem gondolják, hogy ettől már most tárgyalóasztalhoz ülhetne az orosz és az ukrán fél, a Politico forrásai szerint a háború jelenlegi szakaszában nem is tartanak ilyet reálisnak. De fontos jelzés a nemzetközi közvélemény – és a félidős választás kapcsán az amerikai polgárok – felé is, hogy Kijev hajlandó tárgyalni.
https://444.hu/2022/11/09/amerikai-hatasra-puhithatott-a-bekekovetelesein-zelenszkij

Válasz

Az ukránok felkészültek Kijev kiürítésére

A teljes lakosságot evakuálni fogják, amennyiben teljesen megszűnik az áramellátás a fővárosban.

Kijev vezetése felkészült az ukrán főváros kiürítésére, azaz a teljes lakosságnak, mintegy hárommillió embernek az evakuálására abban az esetben, ha teljesen megszakadna az áramellátás – közölte Roman Tkacsuk, a városi közigazgatás biztonsági osztályvezetője a New York Times amerikai lapnak adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett vasárnap.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/az-ukranok-felkeszultek-kijev-teljes-kiuritesere-253709
___

Reagált a külügy Putyin területosztási felvetésére

Egy ideig hallgattak, de végül az Indexen keresztül üzentek.

Ahogy arról ma korábban mi is beszámoltunk, Vlagyimir Putyin az Orosz Történelmi és a Hadtörténeti Társaságok találkozóján mondott beszédében arról beszélt, hogy vannak olyan országok, amelyeknek lehetnek területi követelései Ukrajnával szemben. Az érintett országok közé sorolta Romániát, Lengyelországot és Magyarországot is.

Románia és Lengyelország elég gyorsan reagált a mondottakra és visszautasították Putyin felvetését. Magyarország azonban egy ideig nem szólalt meg az ügyben, majd az Index kérdésére annyit közölt a Külügyminisztérium, hogy nem tartják helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat és az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség.
https://magyarnarancs.hu/belpol/reagalt-a-kulugy-putyin-teruletosztasi-felvetesere-253710

Válasz

Régi villamosokat és buszokat adományoz Prága és több cseh város a háború sújtotta ukrán városoknak. Videó - lásd lejjebb a linken.

"Aznap, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a prágai városi tanács úgy döntött, hogy a cseh főváros és a városi vállalatok segíteni fogják Ukrajnát" - mondta Daniel Sabik, a prágai közlekedési vállalat képviselője. Prága húsz villamost küld a kelet-ukrajnai Harkivba, és két buszt a nyugati Hmelnyickijbe.

Az orosz csapások az ukrán tömegközlekedésben is károkat okoztak, több, mint száz busz semmisült meg egy dnyiprói garázsban szeptember 29-én. Márciusban hatvan villamos égett ki Harkivban az orosz bombázásban.

"Harkiv és más ukrán városok lakói jól ismerik ezeket a villamosokat. Az ukrán villamosok csaknem hetven százalékát Csehországban gyártották. Ez a típus, a Tatra T3-as 1977 óta van forgalomban Harkivban."

Nem ez az egyetlen ajándék Csehországból. Brno két villamost és hat buszt küld Harkivba.
"Ukrajnában jól ismert villamosokról és buszokról van szó" - mondja Jan Surovsky, a prágai közlekedési vállalat műszaki igazgatója. "Nem számítok semmilyen problémára, kivéve a pótalkatrészeket. Az ukrán vállalatok felhasználhatják a légicsapások által megrongált villamosok alkatrészeit, például a harkivi telepről."

A régi cseh villamosokat és buszokat eredetileg eladásra szánták Ukrajnának, de amikor Oroszország megtámadta az országot, az adományozás mellett döntöttek, hogy újra mozgásba hozzák az ukrán városokat.

A videó itt nézhető meg:
https://www.szabadeuropa.hu/a/praga-villamosokat-buszokat-adomanyoz-ukran-varosoknak/32091013.html
-- VEKE

Válasz

Amikor az orosz invázióra válaszul az Európai Unió országai 2022. február 27-án megtiltották a légterük használatát az orosz repülőgépeknek, Norvégia azt a pilóta nélküli eszközök használatára is kiterjesztette, így még orosz magánszemélyek sem használhatnak drónt azóta az országban. A tiltás a Spitzbergák területére is vonatkozik, ahol egy 1920-as nemzetközi megállapodás értelmében a mai napig dolgoznak orosz bányászok szénkitermelésben.

Maga egy kém?

Az orosz turistákkal nemrég történtek azt sugallják, hogy a norvég hatóságok rendkívül éberek, és valószínűleg nem csak a rendőrség figyel. Mióta az Északi Áramlat 2 több vezetékén is robbanás történt, Norvégiában még több figyelmet szentelnek a kritikus infrastruktúra védelmének, márpedig ilyenekből jó pár akad a part menti vizeken: olajfúrótornyok, gázvezetékek, LNG-terminálok. Még a háború kitörése előtt az Spitzbergákra vezető egyik optikai kábelt érte sérülés, a vizsgálatok szerint valamilyen külső, emberi beavatkozás következtében.
https://24.hu/kulfold/2022/10/22/orosz-dronozok-norvegia-haboru-letartoztatas-kemek/

Válasz

Amikor Putyin elnök a katonai képességek növeléséhez parancsot adott (azaz az illetékes minisztérium tervet bocsátott ki) új haditechnikai eszközök kifejlesztésére és gyártásának megszervezésére, akkor a láncon lefele valószínűleg senki nem akadékoskodott, hogy erre nincsen meg a technológia és a tudás a gazdaságban, hanem csak a székét féltve annyit mondott, hogy „da”. Csak a „parancsnoki lánc” legalján lévő – minden bizonnyal, amúgy nagyon jól képzett és nagy tudású – szakembereket kerülgethette a guta még az álmukban is, tudván, hogy a feladat teljesíthetetlen. Aztán a tervek alakulásáról is (arról, hogy pontosan mire is képes a prototípus, mikor kerülhet majd sorozatgyártásba stb.) – szintén a székeket vagy a szabadságot féltve – az elvárásoknak megfelelően kozmetikázott információk mehettek felfelé.

Hiszen mi ismerjük a híres Hofi-komédiát arról, hogy mi történik egy autokrata rendszerben, és milyen információ jut el a döntéshozókhoz, amikor 14 kismalac van a tervben, de csak 10 születik meg.
https://www.youtube.com/watch?v=bVAKkeLg3mE
Ebben a mai értelemben vett stand-up előadásban pont az zseniális, hogy tökéletesen fogta meg az autokratikus rendszerek működését, és azt, hogy miért maradnak le az innovációban.
https://neokohn.hu/2022/09/29/mire-kepes-az-orosz-hadiipar/

Válasz

Szombat reggel hatalmas robbanás rázta meg a Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át Oroszországgal összekötő 18 km hosszú hidat. Az első felvételeken látszott, hogy a 2018-ban átadott híd vasúti része lángokban áll, később pedig az is kiderült, hogy a párhuzamosan haladó közúti rész több szakaszon összeomlott.

Az orosz terrorizmusellenes bizottság szerint egy teherautóba rejtett bomba robbant fel, ami miatt hét, üzemanyagot szállító vasúti kocsi kapott lángra. Közben azonban más verziók is terjednek arról, hogyan történhetett a támadás. A bizottság szerint hárman haltak meg a robbanásban.

... ugyan eddig Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért, a hivatalos ukrán reakciók alapján le lehet vonni a megfelelő következtetéseket.

Talán nem véletlen, hogy Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója a robbanás után azonnal üzent Twitteren: „A Krím, a híd, a kezdet” – írta, majd azzal folytatta, hogy minden illegális építményt el kell pusztítani, mindent, amit elloptak, vissza kell szolgáltatni Ukrajnának. Podoljak már augusztus közepén azt is jelezte, hogy Ukrajna legitim katonai célpontnak tekinti a krími hidat.

Az ukrajnai védelmi minisztérium pedig szombaton felidézte a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajójának, a szintén szimbolikus veszteségnek is számító Moszkva cirkálónak az áprilisi elsüllyesztését is. A közösségi médiában is ahhoz hasonlóan ünneplik sokan a beomlott hídról terjedő képeket és videókat.

Putyin 70. születésnapja után egy nappal

Az pedig kétségtelen, hogy mindez hatalmas presztízsveszteség Putyinnak.
https://telex.hu/kulfold/2022/10/08/putyin-krim-hid-ukrajna-oroszorszag-robbanas-haboru

Válasz

Oroszország szempontjából talán a legnagyobb csapás, hogy a Kreml mostantól elfelejtheti Európát mint energiaellátásának elsődleges piacát. A legjobb esetben egy évtizedbe telik, amíg Moszkva Ázsiában visszaszerzi azt, amit Európában elveszített – és ez azt feltételezi, hogy képes bevonzani a szükséges külföldi tőkét és technológiát a szükséges projektek elindításához. Káncz Csaba jegyzete.
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/putyin-jol-benezte-europai-jatszmajat.html

Válasz

Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Románia elnöke írta alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben az államfők tiltakoznak az orosz hadsereg által elfoglalt ukrajnai területek annektálása ellen.

A kommüniké azt írja, aláírói ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszió nyomairól. Az államelnökök úgy érzik, nem hallgathatnak, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot.

„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét. Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni” – zárul a nyilatkozat, amelyet Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke, Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke, Alar Karis, Észtország elnöke, Egils Levits, Lettország elnöke, Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke, Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke, Milo Đukanović, Montenegró elnöke, Andrzej Duda, Lengyelország elnöke és Klaus Iohannis, Románia elnöke írt alá.

A szlovákiai Napunk hírportál szerint Novák Katalin magyar köztársasági elnök neve „látványosan hiányzik” a közös nyilatkozatról.
https://magyarnarancs.hu/belpol/novak-katalin-nevet-hianyoljak-az-orosz-annexio-elleni-tiltakozasrol-252751

Válasz

Szombaton is folytatódik a négy ukrán megyében tartott "népszavazás", Luhanszkban és Doneckban a február 21-én Oroszország által függetlenként elismert megyék Oroszországhoz csatlakozásáról, Herszonban és Zaporizzsjában az Ukrajnából való kiválásukról és Oroszországról csatlakozásukról "szavaznak".

A szervezők egyelőre minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy még a látszatát is elkerüljék egy tisztességes és szabad népszavazásnak. Előre bejelentették, hogy mivel szavazóköröket az idő rövidsége miatt módjukban se volt kijelölni, a szavazóbiztosok maguk fogják felkeresni a választópolgárokat. A szavazóbizottságokat tevékenységükben katonák is segítik, vagyis jellemzően fegyveres kísérettel állítanak be kikérni a választópolgárok véleményét arról, hogy akarnak-e Oroszországhoz csatlakozni.

A nyugati vezetők elítélik az ún. népszavazásokat, szerintük ezek „hamis ürügyek” az ukrán szuverén területek Oroszországhoz csatolásának.
https://444.hu/2022/09/24/az-egyesult-allamok-nem-fogja-elismerni-ha-nepszavazas-eredmenyekent-teruleteket-csatolnanak-el-ukrajnatol

Válasz

Michael Kofman – aki húsz éve kizárólag Oroszország politikai-katonai képességét és belső viszonyait kutatja – azt mondta, az Adolf Hitler által kirobbantott háborúnak valóban az volt a tanulsága, hogy brutálisan lehet elnyomni azt, aki a brutalitást tiszteli. 84 évvel későbbre azonban abszurditás kivetíteni ezt a szituációt. Merőben másfajta korszakot élünk, másfajta döntéshozók mozgatják a szálakat. Ő maga a mostani krízist az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlítja. Éppen ezért – derül ki a Holdblogon olvasható interjúból – most is olyan helyzetet kell teremteni, mint ami akkor John F. Kennedy elnöknek is sikerült. Objektíve ő győzött, de meghagyta Nyikita Hruscsovnak, hogy odahaza a történteket a saját győzelmeként ünnepeltesse. Azt mondhatta Moszkvában: „a hős Szovjetunió megmentette a világbékét”.
https://nepszava.hu/3150343_vlagyimir-putyin-nuklearis-fegyver-nyugat-oroszorszag

Válasz

A 2020-as évek gazdasági rendszerei kapcsán egyértelmű elmozdulást látunk a hidegháborús modelltől. A Nyugat relatív súlya láthatóan csökkent, és Kína a makrogazdasági mutatókban egyre inkább felzárkózik Amerika mögé, ami a Szovjetuniónak sohasem sikerült. Az is világosan látszik, hogy a kínai külkereskedelemtől való függőség is számottevően növekedett, és a 2008/9-es évektől meredeken emelkedett azon szereplők száma, akik külkereskedelmét a kínai, nem pedig az amerikai irány határozta meg. A kapitalista világgazdaság jóval komplexebb és összefonódottabb lett, mint a hidegháború alatt, és a ,,lekapcsolódás” (delinking) erről – amivel a szocialista blokk próbálkozott – még reménytelenebb. Ugyanakkor az egyes szereplők lekapcsolása is: ezt jól mutatják az Oroszországgal szembeni szankciók, amelyek a nyugati várakozásokkal ellentétben nem 15, hanem várhatóan csak 6 százalékkal fogják csökkenteni az ország idei évi gazdasági teljesítményét, jórészt azért, mert a Rest – na meg az energiaár-robbanás – elegendő súllyal bír ahhoz, hogy részben kompenzálja a kiesést. Ez azért is fontos eredmény Kína és Oroszország számára, mert, amint korábban említettük, az ideiglenes partnerségeket a harmadik világ részéről jórészt már nem az ideológia, hanem a gazdasági haszon-veszteség kalkuláció határozza meg. Ez ugyanakkor továbbra is lehetőség a Nyugat számára: a világ tíz legnagyobb gazdaságából – amely a világ össz-GDP-jének 68 százalékát adja – nyolc a nyugati érdekszférába tartozó szereplő. Ráadásul a kínai 18,5 százalékos és az indiai 3,2 százalékos részesedés úgy áll szemben a nyugati nyolcak 46 százalékával, hogy India legalábbis billegő hatalom.

Mindez azt jelenti, hogy továbbra is irtózatos tőke koncentrálódik a fejlett világban, ami komoly stratégiai mozgásteret biztosít a számára. Reméljük, élni is fog vele.
https://www.valaszonline.hu/2022/09/14/hideghaboru-tortenelem-geopolitika-usa-kina-oroszorszag-marsai-viktor-essze/

Válasz

"Every enemy soldier fleeing the battlefield carries with him a deadly germ of infectious panic" Állítólag ez a mondás Moshe Dayan-tól származik, aki az izraeli hadsereg vezetője, majd hadügyminiszter volt.

Ezzel a mondással az orosz vezérkarban is tisztában lehetnek, mert hat napnyi szerencsétlenkedés után, mialatt annyi területet vesztettek, mint amennyit április óta nyertek, végül meghozták az egyetlen épeszű lépést, és hivatalosan is kivonták az orosz csapatokat Harkiv megyéből, az Oszkil folyótól nyugatra. Mert a rendezett visszavonulás még mindig jobb, mint a zűrzavar és a további súlyos veszteségek. Ez egyben azt is jelenti, hogy Kijev után a második legnagyobb várost, Harkivot is feladták, jöhet az F vagy G vagy ki tudja hányadik haditerv... Abban bíznak, hogy az ukránok nem fogják ténylegesen is átlépni az orosz határt, noha tulajdonképpen egészen Moszkváig nyitva az út... és ez a tény nyilvánvalóan szerepet játszott a döntésben.

Az első térkép a Liveuamap térképe (kékkel az ukrán előrnyomulás), egy ukrán portál,
https://imgur.com/wsdeUOl
a második a Zvezdanews térképe, hivatalos orosz forrás.
https://imgur.com/l0fIXhh

Mindkettőn ugyanaz látszik.

Az oroszok most kezdhetik elölről, már ha akarják és ha tudják. Az ukránok egyelőre haladnak tovább, az orosz Nyugati hadseregcsoport pedig megsemmisült, eszméletlen mennyiségű járművet, felszerelést és lőszert hagyva hátra. Ezzel a Donbaszért folyó harc is léket kapott, a legutolsó parancs szerint szeptember 15-ig kellett volna elfoglalni, ebből nyilván semmi sem lesz. Az oroszoknak eddig még csak megkarcolni sem sikerült az ukrán védelem legjobban megerődített szakaszát, a Szlovjanszk-Kramatorszk vonalat, most pedig az átkarolás észak felől meg is szűnt, sőt, ha nem figyelnek fél Luhanszk megyét is visszavehetik az ukránok, lezárva onnan az utánpótlás lehetőségét.

Mi pedig örüljünk, hogy a frontvonal újabb kb. 100 km-rel tőlünk keletebbre került.

Frissítés (20:00):
Az oroszok, tehetetlen dühükben az ukrán áramhálózatot lövik, fél Ukrajnában (Kijevtől keletre és délre, Harkiv, Kramatorszk, Krivij Rih, Dnyipro, Szumi, Poltava) áramszünet van emiatt.

https://imgur.com/a/Mu7C5zD

Válasz

Teljesen leállították a zaporizzsjai atomerőművet

Az ukrán Enerhoatom az orosz támadások miatti kockázatokra hivatkozva döntött így. Kijev még a hét közepén evakuálásra szólította fel a környéken élőket.

Az erőműben kialakuló vészhelyzet megelőzése érdekében meg kell szüntetni a Zaporizzsja Atomerőművet az energiarendszerrel összekötő távvezetékek ágyúzását, körülötte pedig demilitarizált zónát kell létrehozni. Ezt követően lehet csak megjavítani a sérült távvezetékeket, az erőművet újracsatlakoztatni a hálózathoz, és biztonságosan üzemeltetni.

– hangsúlyozták.
https://nepszava.hu/3168965_zaporizzsja-atomeromu-leallas-orosz-tamadasok-biztonsag-nau

Válasz

Begördültek a fehér ENSZ jelzéses autók a zaporizzsjai erőműhöz, bennük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csapata.
https://444.hu/2022/09/01/megerkezett-az-ensz-kuldottseg-a-zaporizzsjai-eromuhoz

Válasz

A bizalmi kapcsolatok és egy közösségbe való beágyazódás a legtöbbet segíthet.
„A női közösségek ... egész más típusú megoldásokat tudnak adni felmerülő problémákra, mint a korábban megszokott utak. A gondoskodó-regeneráló típusú válaszokat támogatjuk, mert erre napjainkban nagyon nagy szükség van.”
https://mumpark.hu/interju/a-kozosseg-es-az-aktivitas-ad-erot-a-menekult-ukran-noknek-miskolcon-jartunk-a-pontkozpontban/

Válasz

Egy finn határhoz közeli orosz LNG-telepen a becslések szerint naponta mintegy 4,34 millió köbméternyi és 10 millió dollár értékű gázt égetnek el. A BBC cikke szerint ezt a gázt eredetileg Németországba exportálták volna.

De nemcsak a pazarlás miatt probléma mindez, hanem azért is, mert a légtérbe emiatt nagy mennyiségű szén-dioxid és korom kerül, ami tovább súlyosbíthatja az északi-sarki jég olvadását.

-- Azt, hogy valami nincs rendben, a határ túloldalán élő finnek jelezték, akik már a nyár elején hatalmas lángokat láttak Portovajában. Ezzel egyidőben kutatók az erőműből származó hőmennyiség jelentős növekedését észlelték, ami feltehetően a földgáz elégetéséből ered.

A hasonló üzemekben a gázégetés egyébként gyakori, de a mostani égetés mértéke nem nevezhető normálisnak vagy megszokottnak.
https://444.hu/2022/08/26/egy-orosz-eromuben-naponta-434-millio-kobmeternyi-gazt-egetnek-el-gyorsitva-ezzel-az-eszaki-sarki-jeg-olvadasat

Válasz

Garri Kaszparov: „Egy pusztító vereség az egyetlen esélyünk” – exkluzív interjú az orosz ellenzék legismertebb arcával

– Talált már magyarázatot arra, hogyan történhetett meg ez a háború? Sokszor kritizálta a Nyugatot, amiért nem volt elég erélyes Putyinnal szemben.

– Hosszú történet, legalább 1991-ig, a Szovjetunió összeomlásáig kell visszamenni, amikor is a szabad világ elvesztette az irányt. Márpedig ha nincs irány, akkor azt mások mutatják meg; ez az egyik oka a 21. századi autokraták felemelkedésének. Amikor Fukuyama könyve megjelent, én is azt hittem, vége a történelemnek: a kommunizmus megbukott, győzött a demokrácia és a szabad piac, a többi meg automatikusan jön. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A gonosz soha nem tűnik el – legfeljebb egy időre maga alá temetik a berlini fal romjai, de aztán visszatér. A szabad világ nem akarta észrevenni a putyini imperializmust, ami azért volt hihetetlen, mert maga Putyin nyíltan beszélt a saját terveiről. Többször nevezte a Szovjetunió felbomlását a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának, a 2007-es müncheni beszédében pedig már az érdekszférák visszaállítását emlegette. Egy évvel később a bábja, Medvegyev megtámadta Grúziát, s mi volt Obama válasza? Újrakezdés. Európa meg hónapokat töltött azzal, hogy megtalálja a módját Szaakasvili [akkori grúz elnök] hibáztatásának. Mintha a finneket kritizálnánk azért, hogy kiprovokálták Sztálinnál az 1939-es téli háborút. Meggyőződésem, hogy Aszad szír elnök azért is vetett be vegyi fegyvereket, hogy Putyin számára tesztelje a Nyugatot. A Nyugat pedig, Obama vörösvonalazása ellenére, impotens maradt, Putyin így bevonult Szíriába, a menekültek meg Európába, a diktátor barátot pedig hatalomban tartotta. A Krímet már e nyugati cselekvésképtelenség tudatában foglalta el. De még egyszer: erről beszélt végig. Abba a korba vinné vissza a világot, amikor a hatalmon levők bármit megtehettek. A kompromisszumot nem ismeri. Nem véletlen, hogy Sztálin és Rettegett Iván a példaképe – ők is a törvény fölött álltak. Ukrajna lerohanásával a múlt is támad – a jövőnkre.
https://www.valaszonline.hu/2022/08/23/garri-kaszparov-oroszorszag-ukrajna-haboru-putyin-interju/

Válasz

Szlovákia számára nem fogadható el a konfliktus semmilyen más lezárása, minthogy az oroszok kivonulnak a megszállt területekről. „Tehát, hogy az utolsó orosz megszálló is elhagyja az ukrán területet, beleértve Donbaszt, Luhanszkot és a Krímet” – jelentette ki Martin Klus a szlovák külügyminisztérium államtitkára a Napunknak adott interjúban.
https://www.szabadeuropa.hu/a/szlovak-allamtitkar-a-magyar-kormanyt-talan-nem-zavarna-hogy-oroszorszaggal-lehet-szomszedos-de-minket-igen-/31996129.html

Előzmény

Válasz

Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte, hogy az ENSZ tisztviselői engedélyt kapnak a zaporizzsjai nukleáris komplexum ellenőrzésére – írja a BBC.

A Kreml Putyin és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetése után jelentette be a hírt.

Az erőmű március eleje óta orosz megszállás alatt áll, de az ukrán technikusok orosz irányítással továbbra is működtetik.

-- „Mindkét vezető megjegyezte annak fontosságát”, hogy a NAÜ szakértőit elküldjék az erőműbe „a helyszíni helyzet értékelésére” – közölte a Kreml.

Az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója üdvözölte Putyin nyilatkozatát, és kijelentette, hogy hajlandó maga is látogatást tenni az erőműben.

„Ebben a rendkívül ingatag és törékeny helyzetben létfontosságú, hogy ne történjen olyan újabb lépés, amely tovább veszélyeztetné a világ egyik legnagyobb atomerőművének biztonságát és védelmét” – mondta Rafael Grossi.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében szintén üdvözölte az ellenőrzés kilátásba helyezését, de elmondta, hogy a konkrét részletek kidolgozása még folyamatban van.
https://rtl.hu/kulfold/2022/08/20/putyin-zaporizzsjai-atomeromu-ensz

Válasz

Budapestért, Magyarországért, 1956-ért, Szeles Erikáért – ezek olvashatóak azokon a rakétákon, amelyekkel ukrajnai katonák pózolnak egy friss fényképen magyar és ukrán zászlók előtt. Szeles Erika az 1956-os forradalom 15 éves mártírja volt, akit nyakon lőttek a szabadságharcot leverő szovjet katonák.

-- A fényképen feltűnik Fegyir Sándor is, aki az Ungvári Egyetem tanáraként a frontról tartott órát a diákjainak.

A fényképeket Viktor Scsadej osztotta meg, aki korábban politikusként volt aktív, és indult Ungvár polgármsteri székéért, most pedig Fegyirrel együtt harcol a fronton. Ő volt az is, aki arról posztolt, hogy az ukrán katonák magyarul beszélnek egymással, így titkosítják kommunikációjukat az oroszok előtt.

A mostani bejegyzéshez fűzött kommentjében Scsadej augusztus 20-a alkalmából, magyarul is üzent. Azt írta: „Gratulálunk magyar barátainknak az államalapítás ünnepe alkalmából (Szent István napja). Több ezer ember életét követelte Magyarországon és Ukrajnában is az orosz agresszió, akik népük szabadságáért haltak meg. Emlékezünk mindazokra, akik orosz kéz által pusztultak el. Hitler példájából pedig tudjuk, hogy az ilyen diktátorok nem állnak meg egy államnál. Ezért védjük most Ukrajna és Európa szabadságát. A mi szabadságunkért és a tietekért!”
https://rtl.hu/kulfold/2022/08/20/ukrajna-front-1956-szabadsagharc-augusztus-20

Válasz

Az amerikai lapnak három német kormányzati forrás név nélkül azt jelezte: azon dolgoznak, hogy a három megmaradt németországi atomerőmű tovább működhessen, mint idén szilveszter. A formális döntéstől még több hétre vagyunk, addig el kell készülnie annak az elemzésnek, ami a téli németországi energiaszükségletet és a várható kínálatot mutatja be (ehhez is igazodik a három erőmű tovább működtetésének időzítése). Az viszont gyakorlatilag eldöntött, hogy a három atomerőművel egyelőre még mindenképpen számol a német kormány. Amint ezt majd formálisan is bejelentik és elfogadja a kormány, várhatóan a parlamentnek is áldását kell adni rá.

A fenti hír – igaz komoly energiaválság előszele mellett született, mégis – óriási fordulatnak mondható egy olyan országban, amelyben évtizedek óta atomellenes a hangulat és törvénybe iktatott menetrend van (volt) Fukusima után arról, hogy az összes reaktor legkésőbb 2022 végére le kell állítani. A jelek szerint ennek az utolsó lépcsőfoka nem történik meg egy olyan koalíciós kormány működése mellett, amelyben a zöldek vezetik a gazdasági és az energetikai tárcát, és régóta hangosan ígérték, hogy 2022 végéig meg fog történni a nukleáris energia kivezetése a német energiamixból.

Könnyen lehet, hogy a német kormányzati fordulat híre már kiszivárgott ma délután a Wall Street Journal értesülésének megjelenése előtt, ugyanis délután 1 óra körül már 250 euró/MWh körül, bő 10%-os pluszban járt a szeptemberi gázár a holland tőzsdén, de aztán süllyedni kezdett és mostanra 225 euróig esett, ami csak 2%-os emelkedés tegnaphoz képest, igaz még mindig extrém magasságokról beszélhetünk.

Azzal, ha a német fordulat tényleg bekövetkezik és valameddig még tovább üzemelnek az atomerőművek, az enyhíti a gázpiacra (is) nehezedő nyomást. Ez azzal együtt is rendkívül erős (keresleti nyomásról beszélünk a korlátozott kínálat mellett), hogy a németek a hét végén már büszkén hirdették: sikerült a gáztárolóikat 75%-ig feltölteni.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220816/oriasi-fordulat-nemetorszagban-megsem-allitjak-le-az-utolso-harom-atomeromuvet-561545

Válasz

„Szürreális élmény, mikor egy nap arra ébredsz, hogy az országod hajnali ötkor háborút indított. Eddig is volt vérontás a világban, amiről volt némi tudásod, de más, amikor ez veled történik. Nem hiszed el, hogy ez az új valóságod, az új életed. Az oroszok közül sokan szenvednek, és nem azért, mert nincsenek boltok vagy McDonald's. Emberek ezrei halnak meg és vesztik el a családtagjaikat a szomszédban folyó, kegyetlen háború miatt. Milliók veszítették el a munkájukat, a megélhetésüket, a vállalkozásaikat, a jövőjüket. Akik nem támogatják a jelenlegi politikai vezetést, azoknak pedig külföldön is megnehezítik, hogy új életet kezdhessenek. Nem kapnak vízumot, nem vásárolhatnak ingatlant, hogy letelepedhessenek. Ha eladnák a lakásukat, otthon nem váltanák át a rubeljüket. Még februárban mindenki megrohamozta a bankokat, azóta is várólista van a valutára. Egy barátomnak három hónapba telt, hogy eurót vehessen. Nem utalhatunk pénzt, az orosz bankkártyát már sehol nem fogadják el, a külföldi bankok letiltják a Visa és a Mastercard kártyáinkat is. Ezek nagyon megnehezítik az életünket.

-- Én állandó bűntudatot is érzek, különösen ha ukránokkal találkozom.

Hiába tudom, hogy ez nem az én hibám, és mindent megpróbáltam, ami tőlem tellett: tüntettem, pénzt adtam a segélyszervezeteknek, elhagytam a hazámat. Pedig szeretem Moszkvát, ott születtem, ott élnek a barátaim. Sok közös tervünk volt. De most mindenkinek el kell dönteni, marad, vagy megy. Sokan csak azért maradnak, mert nem tudnak elmenni. És még mindig vannak, akik reménykednek abban, hogy egy nap még valami jó is kinőhet ebből a pokolból” – meséli.
https://www.youtube.com/watch?v=W9f-kZ6xhK8

„Egész tavasszal tüntettünk. Rengeteg orosz ember kockáztatta a börtönt, több barátomat le is tartóztatták. Tizenöt, néha harminc napig nem tudtunk róluk semmit. Nem engedték őket telefonálni, nem volt segítségük, nem voltak jogaik. Akkor még a civil szervezetek tartottak gyűjtést, hogy a letartóztatottakon segítsenek, azóta ezeket is bezáratták, terroristáknak bélyegezve őket. A szabad médiát felszámolták, azzal, hogy külföldi ügynökök, akik hamis információkat és fotókat osztanak meg Ukrajnáról. Olyan rendeleteket hoznak, szinte naponta, hogy ha csak leírod a közösségi médiában a háború szót, már elvihetnek érte, mert ez nem »háború«. Azt állítják, Oroszország segít Ukrajnának. Ez őrültség” – mondja Anna, és csak utólag, a magnófelvételen hallom, hogy a hangja ezen a ponton megremeg.
https://nepszava.hu/3166006_anna-kuznetsova-oroszorszag-ukrajna-haboru-grafika-muvesz-menedekjog-magyarorszag

Válasz

Ukrajna célba veszi azokat az orosz katonákat, akik a zaporizzsjai atomerőműre lőnek, vagy bázisként használják azt, hogy onnan lőjenek - közölte szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint.

Ukrajna és Oroszország a közelmúltban többször is egymást vádolta meg a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét ért támadások miatt. Az orosz csapatok a háború elején foglalták el az erőművet.

-- Minden orosz katonának, aki vagy az erőműre lő, vagy az erőművet fedezékként használva lő, meg kell értenie, hogy különleges célponttá válik hírszerzőink, különleges szolgálataink, hadseregünk számára

- mondta Zelenszkij esti beszédében.

Zelenszkij, aki nem közölt erről további részleteket, megismételte azokat a vádakat, mely szerint Oroszország nukleáris zsarolásra használja az erőművet.
https://www.portfolio.hu/global/20220813/kemeny-fenyegetest-kuldott-zelenszkij-az-atomeromuvet-lovo-orosz-katonaknak-561129

Válasz

Újra kiadták magyarul a kelet-európai tömeggyilkosságok legmonumentálisabb krónikáját. Timothy Snyder Véres övezet című könyvének olvasása közben az a legnagyobb kihívás, hogy ne váljunk közömbössé a bántóan kerek számok miatt. A kötet arra jut: Sztálin és Hitler rendszerei az egymásra gyakorolt kölcsönhatások miatt tudtak igazán brutálisat „alkotni”, külön-külön ennek alighanem a töredékére lettek volna képesek. Kötelező olvasmány – már csak azért is, mert az övezet újra véres.

Snyder művét olvasva az ember néha elszégyelli magát. Az agy ugyanis egy idő után képtelen befogadni a számokat; szinte oldalanként röpködnek a tíz- meg százezrek. Holott a számok mögött egyéni emberi sorsok vannak. Sztálin és Hitler rendszere – a harcoló katonákat nem számítva – összesen 14 millió emberrel végzett a véres övezetben, alig 12 év alatt. Addig és azóta is példátlan. A súlyát talán úgy tudjuk felfogni, ha 14 milliószor egy emberre gondolunk, hiszen: „Az a feladatunk, hogy a számokat emberekké változtassuk vissza. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor Hitler és Sztálin nemcsak a világunkon hagytak nyomot, hanem az emberségünkön is.”
https://www.valaszonline.hu/2022/08/03/masodik-vilaghaboru-tomeggyilkossag-veres-ovezet-timothy-snyder-recenzio/

Válasz

Neki kéne szólni, Vologya, az Isten tegyen akárhová, ne bomolj, de hát ez így sajnos nem működik. Elöljáró és alárendelt viszonyában ilyesmi el nem képzelhető.

Az erdélyi medve alkalmazkodik a változó világhoz, bemegy a konyhába, kinyitja a hűtőt, kiveszi az elkészült padlizsánkrémet, jó étvággyal elfogyasztja. Ez nem vicc, csakugyan volt ilyen, és ráadásul épp Tusnádfürdőn, ergo bármi más is megtörténhet. Beülnek a macik a nézőtérre, nem tetszik nekik a beszéd, ezt ki is nyilvánítják, a szónok így az első pillanatban felismeri bennük Brüsszel és Soros zsoldosait, megjelenésüket pedig az általa elősorolandó blöffök látványos bizonyítékaként kezeli.
https://www.es.hu/cikk/2022-07-29/vancsa-istvan/nicht-vor-den-baren.html
-- Váncsa István (Biharnagybajom, 1949. június 11. –) újságíró. Írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól.
(Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik.)

Válasz

Ukrajnáról és Lengyelországról higgadtan
Németh Zsolt | 2022. május 9.

Az ukrajnai háború megítélésének eltérő hangsúlyai próbára teszik a történelmi magyar–lengyel barátságot. Mértéktartásra van szükség, nem feledve, hogy az ukrán nép európai integrációja közös érdek, s ennek keretében kell a kárpátaljai magyarság jogait is garantálni.

Nem azonosulhatunk azonban egyetlen olyan narratívával sem, amelyik antagonizálja a magyar–lengyel vagy a magyar–ukrán viszonyt, vagy szembehelyezi a magyar közvéleményt a NATO-val.

Az ukránokkal és az ukrajnai háborúval kapcsolatban különösen sok sületlenséget szülnek az érzelmek, meg talán az orosz dezinformációs törekvések is. A magyar nyilvánosság széles köreiben terjedő sztereotípia például, hogy az ukrán nemzeti törekvések valamifajta oroszellenes amerikai felforgató tevékenység termékei. Valójában elég egy kis világirodalmi vagy filmművészeti tájékozottság ahhoz, hogy az ember megdöbbenjen az ilyen állításokon. Hogy lenne amerikai kreatúra egy olyan nemzet, amelyikkel a lengyelek több száz évre visszamenő, véres konfliktusok sorozatára tekintenek vissza? Ezt a múltat próbálják most megbékélésre, sőt történelmi jelentőségű szövetségre változtatni, aminek a sikeréhez magyar részről csak a legjobbakat kívánhatjuk.

Hasonló történelmi szamárság a második világháborúban hazánkban háborús bűnöket elkövető „felszabadítókat” az ukrán nemzeti törekvésekkel azonosítani, arra hivatkozva, hogy a Vörös Hadseregnek ezt a szárnyát II. Ukrán Frontnak hívták. Valójában ez a „vörös” hadsereg az ukrán nemzetiekkel bánt el a legdurvábban, gyakorlatilag teljes kiirtásukra törekedve.

Figyelembe kell venni, hogy a magyarsággal szomszédos nemzetek közül a legnagyobb az ukrán. Ezért különösen fontos minél alaposabb ismeretekre támaszkodva, és nem az orosz külpolitikai propagandagépezet kliséi alapján gondolkodnunk róluk. Mindenkit csak biztatni tudok, hogy ne csak élelmet és szállást adjunk a menekülteknek, hanem – ha már arra kényszerültek, hogy itt legyenek köztünk – próbáljuk megismerni a kultúrájukat, mindennapi életüket, saját nemzetükről és a világról való gondolkodásukat. Csak ennek alapján léphetünk fel kezdeményezően Ukrajna irányában a jó szomszédság megteremtése érdekében, amelynek a háború után részét kell hogy képezze majd a kárpátaljai magyarok elvett jogainak helyreállítása is.

Fontos, hogy világosan lássuk azt is, mit jelent és mit nem jelent az az állásfoglalásunk, amely szerint „ez nem a mi háborúnk”. Arról van szó, hogy Magyarország

-- nem hadviselő fél, és nem is kíván azzá válni: nem küld katonát, nem szállít és nem enged át területén halált okozó fegyvert. Szó sincs azonban arról, hogy az Ukrajna meghódítására, illetve megcsonkítására tett orosz kísérlet ne sértené zsigerileg a magyar érdekeket. Oroszország ahhoz a nyugati világhoz való csatlakozásban akarja megakadályozni Ukrajnát, amelyhez mi is tartozunk, s mivel Ukrajnában másfél százezer magyar él, elemi nemzetpolitikai érdekünk, hogy Ukrajnának ez a törekvése, bármilyen ambiciózus is, sikerüljön. Ezért is vagyunk elkötelezettek az elsők között Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának mielőbbi megkezdése mellett.

Mi több, Putyin elnök a háború előestéjén a világtörténelem legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió széthullását.

A háború kontextusában látni kell, hogy ezzel nem pusztán történészi ambíciókra ragadtatta magát egy politikus, hanem

-- egy nagyhatalom jelentette be

– Kárpátalját is érintő – hódító törekvéseit.

Magyar részről igyekszünk Oroszországgal minél kevésbé kiélezni a viszonyunkat, energiapolitikai okokból is, biztonsági megfontolásokból is, a kölcsönös tisztelet hagyományára való tekintettel is.

Az viszont nem érdekünk, hogy a kárpátaljai magyarságnak az orosz érdekszférában, Magyarországnak pedig az orosz érdekszféra tőszomszédságában (esetleg az érdekszféra valamifajta külső, „luxus” körében) kelljen hirtelen találnia magát. Mondjuk ki világosan:

-- a volt Szovjetuniót újra egyesítő orosz birodalom víziója, amely orosz részről ennek a háborúnak a deklarált célja, magyar külpolitikai szempontból teljesen elfogadhatatlan.

Tehát, bár „ez nem a mi háborúnk”, de – tetszik, nem tetszik – ellenünk is folyik, amiben nem vagyunk, nem lehetünk semlegesek. Ilyen értelemben minket is védenek a saját országuk függetlenségéért élet-halál harcot vívó ukrán katonák. Köztük kárpátaljai magyarok is – bár ennek kapcsán némi elégtétellel nyugtázhatjuk a kényszersorozások felfüggesztését Zelenszkij elnök részéről. Sőt, olyan értelemben is védenek minket, hogy az orosz deklarált háborús célok szerint azt is Moszkva akarja megmondani, hogy a közép-európai országok – köztük hazánk – milyen fegyvereket telepíthetnek saját területükre, és milyen csapatokra támaszkodhatnak országuk védelmében. Erről azonban Magyarország hallani sem akar, hiszen ezekben a kérdésekben kizárólag a magyar nép joga dönteni.

A magyar érdek tehát úgy fest, hogy nem érdekünk belesodródni ebbe a háborúba, de érdekünk, hogy a háború mielőbb véget érjen, és úgy érjen véget, hogy az orosz fél nem éri el azokat a céljait, amelyekért a háborút indította. Fontos, hogy olyan véget érjen ez a háború, amely semmilyen értelemben nem igazolja a katonai erőszakot. Ha ugyanis az oroszok számára bármilyen értelemben igazolódik az agresszió, akkor – ők, vagy mások – később is katonailag fognak fellépni céljaikért. Az erőszak bármiféle igazolása ezért elemi módon sértené meg a régió stabilitásához fűződő sarkalatos magyar érdeket.

Emiatt van az, hogy Magyarország, miközben tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, amely hadviselő félként jelenítené meg az orosz–ukrán háborúban, minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja a háború mielőbbi olyan lezárását, amely nem igazolja az agressziót. Támogatjuk az EU erőfeszítéseit a békéért, beleértve az Ukrajnába irányuló uniós fegyverszállítást is, valamint történelmünk legnagyobb humanitárius segélyprogramját, illetve az Oroszországgal szemben alkalmazott gazdasági és politikai szankciók széles palettáját.

Egyedül az energetikai kapcsolatok teljes megszakítását nem tudjuk támogatni, mert a háborús helyzettel ellenkezne egy olyan intézkedés, amellyel több kárt okoznánk magunknak, mint az ellenséges hatalomnak. Nem ellenezzük azonban, hogy minden olyan tagállam, amelyik megteheti, szakítsa meg akár teljesen is energetikai kapcsolatait Oroszországgal. Számunkra az a fontos, hogy ez ne legyen kötelező. Szintén nem ellenzünk semmit, ami Oroszország energiapiaci monopolhelyzetének és ezáltal az energiaszállításból származó extraprofitjának megszüntetésére irányul. Álláspontunk szerint a megszállóknak ki kell vonulniuk a megszállt területekről, Ukrajna szuverenitását, területi épségét és az emberi és kisebbségi jogokat Ukrajnában helyre kell állítani, a háborús bűnöket ki kell vizsgálni, elkövetőiket és felbujtóikat kézre kell keríteni és meg kell büntetni, a háborús pusztítás utáni újjáépítést pedig a nemzetközi közösség támogatásán kívül a károkozóknak is fizetniük kell. Mindezt követően az embereknek és a nemzeteknek meg kell békélniük egymással. Sokáig fog sajnos tartani!

A szerző az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
https://orszagut.com/kitekinto/ukrajnarol-es-lengyelorszagrol-higgadtan-2882

Előzmény

Válasz

Dupla vagy semmi

A fent vázolt helyzet lehet a fő oka annak, hogy a szombati „Orbán-koncert” olyan lett, amilyenre az „előzenekarok” után már számítani is lehetett. Nemhogy irányváltás nem történt: a miniszterelnök az eddigi vonalat meghosszabbította – Bicskénél jóval tovább. A házigazda Németh Zsolt, aki a háború februári kitörése után egy egyszerű és jól érthető „Ruszkik, haza!”- bejegyzéssel foglalta össze a lényeget, most a kormányfő jobbján hallgathatta végig az oroszok jogos biztonsági igényéről szóló okfejtést:

„Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, a diplomáciában ritka módon ezt még le is írták, és elküldték az amerikaiaknak is, és elküldték a NATO-nak is. Ahol leírták, hogy azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt mondja ki Ukrajna, és biztosítsa e felől maga a NATO is Oroszországot, és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amellyel el lehet érni Oroszország területét. A nyugatiak ezt az ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak róla hajlandók. Azt mondták, hogy a NATO egy »open door policy«, vagyis nyitva van az ajtaja, bárki jelentkezhet, és majd mi eldöntjük, hogy akarjuk-e őket felvenni, vagy nem. Ez a visszautasítás pedig azt a következményt váltotta ki, hogy ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeiknek, amelyeket korábban tárgyalás útján akartak elérni.”

Nos, nem egészen ez történt: amint már január elején felhívtuk rá a figyelmet, az oroszok akkor azt követelték, hogy Magyarország se legyen a NATO tagja. Ez volt az a komoly ajánlat, kérés, amelyet ezek szerint a Nyugatnak meg kellett volna fontolnia a magyar miniszterelnök szerint. Tényleg nem lettünk volna ezekben a pillanatokban Németh Zsolt helyében, aki két és fél hónapja higgadtan is elmagyarázta, miért nem fogadható el az orosz dezinformáció és a területszerzési igények. A putyini propaganda felmondása a kormányfő részéről alighanem ritka megalázó volt a nyugatos fideszeseknek – igaz, belőlük mára mutatóba maradt csak néhány. A hibás tehát Brüsszel és a Nyugat, amely Orbán szerint rosszul kezeli a háborút, a háborús válságkezelésnek szerinte mind a négy kereke kidurrant (noha például a szankciós politika nem feltétlenül: az orosz gazdasági visszaesés 8-9 százalékos is lehet).
https://www.valaszonline.hu/2022/07/25/tusnadfurdo-orban-viktor-nemeth-zsolt-politika-riport/

Válasz

Oroszország legszegényebb régióinak asszonyai hazahozatnák a katonákat

„A bátyámat gyakorlatra küldték" –​ mondta egy nő a dél-szibériai Burjátföldről az Ukrajnában az orosz hadseregben szolgáló testvéréről. „​Nem egy másik ország elleni háborúra jelentkezett. Ez alapvetően megtévesztés volt. Csak az invázió előestéjén tájékoztatták őket arról, hogy átlépik a határt".

Aránytalanul sok nem orosz etnikumú katonát vetettek be

Az orosz invázió kezdete óta elemzők és aktivisták megjegyezték, hogy az elszegényedett, etnikailag nem orosz régiók, mint Tuva és Burjátföld, beleértve az észak-kaukázusi régiókat, például Észak-Oszétiát és Dagesztánt, aránytalanul magas egy főre jutó veszteségeket szenvedtek el a háborúban. Bár az orosz hatóságok nem adtak ki átfogó veszteségszámokat, a Szabad Európa 159 katonai halottat regisztrált Burjátföldről. Tuvában több mint 100-at ismertek el hivatalosan.
https://www.szabadeuropa.hu/a/oroszorszag-legszegenyebb-regioinak-asszonyai-hazahozatnak-a-katonakat/31943415.html

Válasz

„Amikor ezt a könyvet írtam, eszembe sem jutott, hogy mire az olvasók kezébe kerül, Oroszország megtámadja Ukrajnát – írta a 2022-es kiadáshoz Catherine Belton, a Putyin emberei című könyv szerzője.
https://telex.hu/kulfold/2022/07/07/remelem-putyin-nem-lesz-olyan-orult-hogy-megtamadjon-egy-nato-tagot-catherine-belton-putyin-emberei

Válasz

Három hónap megállás nélküli kínzásról számolt be Julija Pajevszka, az az 53 éves ukrán mentős, aki március és június között volt az orosz hadsereg foglya, és aki június közepén egy fogolycserének köszönhetően szabadult. Most a CNN-nek beszélt.

A fogsága alatt népi hős státuszig jutó, Taira becenéven ismert Pajevszka elmondása szerint néha öt napig nem kapott enni, és inni is csak alig. Eközben iszonyatos veréseknek volt kitéve, amik lényegében egy pillanatra sem álltak le a három hónapos fogság alatt. Mivel nem volt hajlandó megtörni, egy matrac nélküli vasággyal felszerelt magánzárkába dobták.

A fogságba esett Pajevszkát azonnal felhasználta az orosz propagandagépezet. Mindössze 12 nappal az elfogása után már le is adtak az állami NTV-ben egy 47 perces videót a katonai orvosról, amiben azt állították, hogy gyerekeket használt emberi pajzsként, mindenféle belső szerveket műtött ki emberekből a szervkereskedelmet szolgálva, és természetesen az sem maradhatott ki a filmből, hogy Pajevszka (mint lassan már mindenki Oroszországon kívül) pontosan olyan, mint Hitler.

A nő, akinek a korábbi sérülései miatt csípője mindkét oldalát protézisre kellett cserélni, jelenleg a megsérült katonák sporteseményére, az Invictus Gamesre készül, ahol úszásban és íjászatban indulna.
https://telex.hu/kulfold/2022/07/07/mintha-a-gulagon-lettem-volna-mondja-a-kinzasrol-a-harom-honap-orosz-fogsag-utan-szabadult-ukran-katonai-orvos

Válasz

Kedden a NATO-nagykövetek Pekka Haavisto finn külügyminiszter és Ann Linde svéd külügyminiszter jelenlétében aláírták Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyveit az Észak-Atlanti Szövetség központjában, Brüsszelben, ezzel kezdetét vette a ratifikációs folyamat – adja hírül a 24.hu a NATO oldalára hivatkozva.

Svédország és Finnország mostantól részt vehet a NATO-tagok találkozóin, szavazati jogot azonban még nem kapnak. Ahhoz, hogy a szövetség teljes jogú tagjává váljanak, a 30 tagországnak, köztük Magyarországnak, ratifikálnia kell a most aláírt csatlakozási jegyzőkönyveket.

A magyar kormány már elfogadta a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendelte annak az Országgyűléshez történő benyújtását.

A NATO vezetői a legutóbbi madridi csúcstalálkozón megegyeztek arról, hogy meghívják Finnországot és Svédországot a NATO-hoz, miután Törökország, Finnország és Svédország háromoldalú memorandumot írt alá.

Finnország és Svédország májusban nyújtotta be hivatalosan a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a két ország kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami hosszú távon növeli a katonai szövetség biztonságát.
https://24.hu/kulfold/2022/07/05/nato-svedorszag-finnorszag-ratifikacios-jegyzokonyv-alairas/

Válasz

Se inggomb, se légzsák, csak hibás okostelefonok: Oroszország gazdasága belép az alkonyati zónába
https://www.szabadeuropa.hu/a/se-inggomb-se-legzsak-de-hibas-okostelefonok-oroszorszag-gazdasaga-belep-az-alkonyati-zonaba/31915924.html
___

A Microsoft a hónap elején közölte, hogy jelentősen csökkenti az oroszországi üzleti tevékenységét, és ezzel csatlakozik azon vállalatok hosszú listájához, amelyek az ukrajnai háború miatt bevezetett átfogó szankciók közepette beszüntetik üzleti tevékenységüket az országban. A lépés keményen érinti Oroszországot, mivel külföldi szoftverekre támaszkodik számos gyártási és mérnöki technológiai rendszerének működtetésében - jelentette a Bloomberg üzleti hírügynökság.

Az orosz kormányzati szervek is átállnak a Microsoft Windowsról a Linux operációs rendszerre - közölte a Moscow Times. A Linux nyílt forráskódú operációs rendszeren alapuló orosz rendszerek fejlesztői is egyre nagyobb keresletet tapasztalnak - írja a Business Insider.

Részletek a Computerworld cikkében.
https://computerworld.hu/uzlet/szankcios-hatas-az-oroszok-kaloz-microsoft-termekek-utan-kajtatnak-es-linuxra-valtanak-313014.html

Válasz

Ukrajna számára jelenleg a hadseregük megőrzése sokkal fontosabb, mint a terület, ezért biztosnak kell lenniük abban, hogy nem Oroszország feltételei szerint harcolnak.

Szabad Európa: A legtöbb elemzés szerint az ukránoknak valójában elég nehéz lesz visszaszerezniük sok területet. Mit kell tennie Ukrajnának ahhoz, hogy sikeresebb ellentámadásokat indíthasson, és visszahódítson területeket délen vagy a Donbászban?

Mick Ryan: Most a háború egy másik szakaszában vagyunk. Az elején, különösen amikor a dolgok Kijevtől északra és Harkiv körül zajlottak, mindkét fél még tanult, és – mondjuk úgy – kikukázta az elavult gondolkodást az intézményeiből, amelyek már régóta nem vívtak nagy háborút.

Különösen az oroszok tanultak meg néhány nagyon kemény leckét többek között a kombinált fegyverek, a légvédelem, a logisztika és az elektronikus hadviselés terén. Úgy tűnik, hogy ezeket a tapasztalatokat beépítették és alkalmazzák keleten, ahol valóban összpontosították harci erejüket, hogy jelentős harci előnyt teremtsenek az ukránokkal szemben.

Délen az ukránok visszaszerezték a területet, de ez kemény küzdelem volt. Ennek több oka is van. Először is ez jelenleg nem a fő ukrán erőfeszítés, így nem kapják meg azokat a tartalékokat és erősítéseket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy olyan operatív áttörést érjenek el, amilyet a taktikai előrenyomulásuk lehetővé tenne.

Másodszor: az oroszoknak volt idejük arra, hogy több védelmi vonalat készítsenek elő délen, és ha felkészült védelmi pozíciókból harcolnak, párosulva egy elég jó érzékelő hálózattal, kihasználva a tüzérségi és nagy hatótávolságú csapásmérő előnyt, akkor elég nehézzé teszik a támadók számára, hogy áttörjék ezt a számos védelmi vonalat.
https://www.szabadeuropa.hu/a/interju-meg-tudja-e-tartani-a-lenduletet-oroszorszag-ukrajna-keleti-reszen-/31924624.html

Válasz

Hosszú hónapok trükközése és alkudozása után vasárnap éjjel lejár a türelmi idő Oroszország 100 millió dollárnyi kötvényfizetésére, ezzel pedig technikailag beáll a hadviselő fél fizetésképtelensége – írja a Bloomberg nyomán a Telex. Oroszországnak ugyan lenne pénze kifizetni a hitelezőit, de a nemzetközi szankciók megtiltották nekik, hogy külföldi bankoknál és devizában fizessenek, így hivatalosan pénzügyi nemteljesítőkké minősülnek.
https://telex.hu/kulfold/2022/06/26/orakra-a-technikai-fizeteskeptelensegtol-oroszorszag

Válasz

Ungváry Rudolf: Egy gondolkodás nyomora.

Niedermüller mondhatta volna „szebben”. Mondhatta volna, hogy a szomszéd államokban a magyarok demokráciában élnek, és jobban, de a nemzetállam, az egyetlen államalkotó nemzet mindenütt érvényesülő nyomása következtében előbb-utóbb nem maradnak meg magyarnak.
https://www.es.hu/cikk/2022-06-24/ungvary-rudolf/egy-gondolkodas-nyomora.html
A reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik.

Válasz

Mindazonáltal elég oka van Kazahsztánnak, hogy a jelenlegi környezetben különösen óvatos legyen. A „többvektorosság” kazah irányzata, a minden oldalról kiegyensúlyozott külpolitika már januárban nyomás alá került. Ekkor Tokajev felszólította az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (CSTO) nevű katonai szövetséget, hogy fékezze meg az erőszakos zavargásokat. A csapatok gyorsan befejezték bevetésüket, és valószínűleg a már készülő Ukrajna elleni háború miatt is nem teljesült az a félelem, hogy Oroszország hosszú távon berendezkedik Kazahsztánban.

-- Tokajev szentpétervári megjelenése után Konsztantyin Zatulin parlamenti képviselő megismételte a régi fenyegetéseket. Amíg barátság, együttműködés és partnerség van, addig a területi követelések nem érvényesülnek. Máskülönben minden lehetséges – mint Ukrajna esetében.

Ez az orosz pozíció nem új. De február 24-e óta nincs kétség: bármire számítani lehet. Ez a másik ok, amiért az olyan fontos bejelentések, mint például a novorosszijszki kikötői hatóságok által tett lépés, azonnal gyanút keltenek.
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/putyin-uj-jatszmaba-kezdett-orias-szomszedjanal.html

Válasz

„A jelen helyzet olyan innovatív megoldások előtt tisztítja meg az utat, amelyekkel javítható az energiabiztonság, előrelépést tehetünk az éghajlatvédelmi célok elérése felé, és még a fogyasztók költségei is mérsékelhetők” – húzta alá a Világgazdaság oldalán megjelent írásában ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója.

Az orosz–ukrán háborús konfliktus nem új energetikai irányba tereli a világot, hanem csupán felgyorsítja az átmenetet, amelynek a szükségessége már korábban megfogalmazódott a klímaválság miatt – mutatott rá ifj. Chikán Attila.

Besorolunk egy gyorsítósávba, hogy azon haladva érjük el a 2050-re megfogalmazott szén-dioxid-mentesítési törekvéseket – fogalmazott az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója.

-- „Sőt, akár korábban is, hiszen az energiaárak megbokrosodása elérhetőbb közelségbe hozza azokat a technológiákat, amelyek a fegyveres összetűzések előtt még túl drágának számítottak.”

A termelési profiljukat tekintve a hagyományos erőműveknél nagyobb volatilitással rendelkező, időjárásfüggő megújulók – a geopolitikai konfliktus miatt várhatóan még inkább felgyorsuló – terjedésével a fenntarthatósági szakértő szerint a minél rugalmasabb energiaellátást biztosító technológiák is tovább fognak fejlődni.

Ifj. Chikán Attila egyetért azokkal, akik szerint a most zajló geopolitikai konfliktus rövid távon minden olyan energiaformának javítja az esélyeit, amelynek segítségével Európa közelebb jut az önellátáshoz energetikai téren. Ugyanakkor biztos benne, hogy az átállással minden korábbinál közelebb kerülnek egymáshoz az üzleti és az energiabiztonsági érdekek, ez pedig szárnyakat adhat a nettó nulla százalék elérésére irányuló erőfeszítéseknek.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2022_06_18/a_haboru_felgyorsithatja_a_zold_fordulatot

Válasz

Ami most Ukrajnában zajlik kicsiben, az volt az első világháború nagyban: állásharc folyamatos tüzérségi pergőtűzzel. Itt az a döntő, hogy az oroszok többszörös fölényben vannak, minimum hétszeres, más szakértők szerint tízszeres fölényben. Ami nagyon fontos, hogy az oroszok sokkal jobban állnak lőszer szempontjából is, az egyik ukrán tábornok mondta, hogy minden egyes ukrán gránátra az oroszok tízet lőnek vissza. Gyakorlatilag méterenként darálják magukat előre az oroszok, és ebben nagyban támaszkodnak a megsemmisítő és többszörös tüzérségi és lőszerben meglévő fölényekre.
https://infostart.hu/interju/2022/06/16/kaiser-ferenc-a-haboruval-putyin-megteremtette-az-onallo-ukran-nemzetet

Ha Putyin elnök beszédeit figyeljük, ő leginkább mostanában már Nagy Péter cárhoz hasonlítja magát, aki az orosz történelem egyik legnagyobb hódítójaként meg nyugati mintákat átvevő reformerként vonult be a történelembe. Szól egy kis szovjet birodalmi nosztalgiáról, a vörös zászló lobog az orosz harci eszközökön a vörös csillaggal, a felszabadított területekre az orosz mellé fel szokták húzni a szovjet zászlót is, meg arról is szól, hogy Oroszország nyomatékosítja a világban, amit Putyin elnök 2007-ben a müncheni biztonságpolitikai csúcson elmondott: Oroszország nem tud hova hátrálni, innentől kezdve minden nyugati behatolási kísérletet a saját érdekszférájába, ha kell, erővel megállít. Ezt senki nem hitte el akkor az orosz elnöknek, többen legyintgettek rá. Egy évre rá jött Grúzia, 2014-ben Ukrajna, most megint Ukrajna, tehát az oroszok a megmaradt befolyásukat szeretnék megőrizni. Ez egy folyamatosan gyengülő nagyhatalomnak a kétségbeesett próbálkozása, hogy ne veszítsen el újabb területeket. Az más kérdés, hogy visszafelé működött, mert ezzel a háborúval Putyin megteremtette az önálló ukrán nemzetet. Tehát Ukrajna gyakorlatilag most vált nemzetté. Kellett ez a borzasztó krízis.

Most az ukránok nagyon sikeres államépítést hajtottak végre számos szempontból. A világ egyik legkorruptabb országa volt Ukrajna, még most is nagyon korrupt, de önmagához képest sokkal tisztességesebb állam lett és különösen Zelenszkij alatt javult látványosan.

Nagyon érdekes egyébként, hogy a sokat támadott nyelvtörvény nem is a magyarokat célozta. A magyar kisebbség az egy negyvenegynéhány milliós országban nem tétel. Nyilván nekünk borzasztó fontos, az ott élőknek meg pláne, de ez leginkább az oroszokat célozta, és most azt a furcsa helyzetet látjuk, hogy Harkivnál meg a donyecki városokban oroszul beszélő, de magukat ukránnak valló emberek harcolnak az orosz haderővel elkeseredetten, mert a sajátjukat védik.

Nem az Egyesült Államok támadta meg Oroszországot, hanem Oroszország rohanta le Ukrajnát. Azzal lett úgymond proxy háború, helyettesítővel vívott háború, hogy a Nyugat elkezdte Ukrajnát támogatni, főleg a fegyvertámogatás, ami borzasztó fontos. Ezzel kvázi proxy háborúvá vált, de máshogy, mint ahogy Lavrov mondja. A nemzetközi közösség ugyanis nem hagyhatja szó nélkül azt, hogy 2022-ben egy nagyhatalom, amely egyébként az ENSZ BT állandó tagja, azt mondja, a nemzetközi nagy rendszer vesztese. Az ENSZ BT állandó tag nem nagyon lehet a nemzetközi rendszer vesztese. Olyan kiváltságai vannak, amit bármelyik más ország csak tátott szájjal irigyel.

Egy sima régi D–20-assal is, amit a Magyar Honvédség is használt, mélyen be lehet lőni orosz területre. Az ukránok eddig azért nagyon visszafogták magukat, ami egyébként sokakat meglepett, merthogy egy védekező féltől nem feltétlen várható, hogy tiszteletben tartsa az agresszor ország területét és az ott élő polgári lakosságot úgy, hogy maga az agresszor viszont válogatás nélkül pusztít mindent.

Ha Zelenszkij végigcsinálja a háborút, majd lemond egy területről, politikai halott?
Így van, politikai halott, még akkor is, ha most hihetetlen népszerű lett.

Nagyon fontos, hogy Ukrajna határait az oroszok már több nemzetközi szerződésben elismerték. A legkomolyabbat épp itt írják alá 1994-ben Budapesten. Amikor a Szovjetunió szétesett, Ukrajna több mint ezer atomtöltet nagyon boldogtalan gazdája lett, mert se pénze, se lehetősége nem volt ezek biztonságos őrzésére. Az egész világnak óriási kockázatot jelentett. Oroszország boldogan jelentkezett ezekért a töltetekért – nagyságrendileg úgy kell elképzelni, hogy Nagy-Britanniának meg Franciaországnak együtt nem volt ennyi atomtöltete, Ukrajna egy csapásra a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező országa lett –, és itt Budapesten írják alá 1994-ben, hogy Ukrajna mindet ingyen és bérmentve átadta Moszkvának egyetlenegy kitétellel, hogy Oroszország elismeri Ukrajna határait. Ez húsz évig tartott, mert 2014-ben már a Krímet elszakította Oroszország. Ezek után mennyire lehet hinni az oroszoknak?

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy Magyarország területén is levegőbe kell emelni vadászgéppárokat, mert nem válaszoló eszközök repülnek át a területünkön. ... ha nem válaszol hosszú perceken keresztül és nem tudni, hogy mi a szándéka, miért nem lövik le?

Az oroszok meg a kínaiak szemrebbenés nélkül megteszik, meg Észak-Korea is meg Irán is, de civilizált országokban ezt nem szokás. ...
https://infostart.hu/audio/955D0/955D0693.mp3

Válasz

Nagy bejelentést tesz hamarosan a NATO Oroszország kapcsán

A NATO hivatalosan is bejelenti, hogy Oroszország nem partnerország, hanem fenyegetés a madridi NATO-csúcs után – mondta el Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a német Bildnek adott interjújában.

A NATO főtitkára arról is beszélt, hogy az ukrajnai háború még évekig elhúzódhat, viszont a NATO nem részese a konfliktusnak, nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába. Ukrajna támogatása más eszközökkel viszont folyamatos lesz – tette hozzá.

Stoltenberg arról is beszélt, hogy bár szerinte veszélyes Putyin „nukleáris kardcsörtetése,” alapvetően nem tapasztalnak fokozott készültséget az orosz nukleáris csapásmérő képességek területén.

Jens Stoltenberg arra is kitért, hogy Oroszország mellett Kína is egyre nagyobb kihívást jelent a katonai szövetségre és annak értékeire nézve.
https://www.portfolio.hu/global/20220619/nagy-bejelentest-tesz-hamarosan-a-nato-oroszorszag-kapcsan-551463

Válasz

Ismeretlen tettesek megpróbálták felrobbantani az oroszországi Brjanszk városának közelében a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket.

Áprilisban – ugyancsak Brjanszk közelében – diverzánsok felrobbantottak két olyan olajtározóközpontot, amelyben részben a Barátságból származó nyersanyagot tárolták.
https://hvg.hu/gazdasag/20220612_Megprobaltak_Brjanszknal_felrobbantani_a_Baratsag_koolajvezeteket

... vajon, mi következik abból, hogy a város nem Ukrajnában van?

Válasz

A 444 összefoglalója a tegnapi koncertről:
https://444.hu/kepek/2022/06/17/baranyi-krisztina-a-haboru-kezdete-ota-szegyenkezunk
Miután a kormány kihátrált, Ferencváros fogadta be az „Élet győzni fog” elnevezésű segélykoncertet, amit június 16-án csütörtökön tartottak a IX. kerületben.

Felléptek színészek, zenészek, komikusok, köztük Zelenszkij színésztársai a Nép szolgája című sorozatból és a Voplij Vidopljaszova folkpunk zenekar, amiről Gazda Albert kollégám állítja, hogy „az ukrán nemzet legnagyobb ajándéka az emberiségnek”.

Válasz

Engem nem a publicisztikák érdekelnek, hanem az, hogy ma éppen mi történt ebben a háborúban

A tények pedig azt mutatják, hogy Oroszország nem tudja megakadályozni, hogy a Nyugat fegyverekkel támogassa Ukrajnát. Azt is mutatják, hogy ez az egész nem a NATO-csatlakozásról szól. És azt is, hogy Oroszország még egy nála kisebb ország ellen sem tud hatékonyan háborút vívni, nemhogy a NATO ellen. Ideje lenne abbahagyni az önostorozást és a mazochizmust, egyúttal belátni, hogy mi vagyunk három méter magasak, nem Oroszország. Az elmúlt években nagyon sikeresek voltak abban, hogy elhitessék velünk, hogy nem szabad a medve bajszát húzogatni, mert oda fog csapni.
https://24.hu/kulfold/2022/06/14/michael-weiss-interju-ukrajna-oroszorszag/

Válasz

A jog, hogy önmagunk legyünk
Amikor elkezdtem megismerni Észak-Macedóniát, egyetlen párhuzamot találtam a sorsára – a saját hazáméval, Ukrajnáéval tudtam összehasonlítani. A Macedón Köztársaság függetlenné válásáról szóló cikkem 1991 szeptemberében jelent meg a moszkvai Nyezaviszimaja Gazetában, és azt a címet adtam neki: A Balkán Ukrajnája. Ukrajna tizenöt nappal a macedón népszavazás előtt kiáltotta ki függetlenségét; a mi népszavazásunkra csak hónapokkal később, 1991. december 1-én került sor, de az eredmény nagyon hasonló lett – 90, illetve 95 százalék szavazott a függetlenségre. De számomra már akkor világos volt, hogy Ukrajna függetlenséghez vezető útja nem lesz könnyű. És ahogy a macedón identitást, valamint magát az államisághoz való jogot, ugyanúgy az ukrán identitást, valamint az államisághoz való jogot is kétségbe vonhatják. Csak ez esetben Oroszország nem viselkedik majd úgy Ukrajnával szemben, ahogy Bulgária viszonyult Észak-Macedóniához. Szófiában ugyan máig tagadják a macedón nemzeti identitást, a macedón történelmet és még a macedón nyelv létét is, de mégiscsak Bulgária volt az első ország, amely a Macedón Köztársaság függetlenségét elismerte. Ez így teljesen logikus – ha saját népednek tekinted a szomszédos ország népét, nem cselekszel úgy, hogy tönkretedd.
https://www.es.hu/cikk/2022-06-10/vitalij-portnyikov/a-jog-hogy-onmagunk-legyunk.html
___

Helyünk a Majdanon és Európában (2015.)
A legfontosabb dolog pedig, amit az ukránok nem értettek azon a napon, amikor kimentek a Majdanra, az volt, [...] hogy az igazi államot csak ezután kell felépíteni.

A Majdanra kivonulás csak feltárta, milyen mélyek a problémák, amelyeket kevesen értettek, és amelyek kevesek számára voltak nyilvánvalóak. És ezek a problémák akkor sem tűntek volna el, ha az emberek nem mennek ki a térre. Csak még súlyosabbá váltak volna, állati sorba süllyesztve az embereket, előkészítve a talajt az államiság összeomlásához és ahhoz, hogy Ukrajnát elnyelje a nekivadult szomszédos birodalom. A Majdan egy gennyes kelést nyitott fel, amely csaknem megsemmisítette az egész szervezetet. De az igazi gyógyulás még nagyon-nagyon messze van.

Ez a gyógyulás egyébként nem csak Ukrajna számára fontos. Megkerülhetetlen példaként szolgálhat az egész posztszovjet térség számára.
https://www.es.hu/cikk/2015-01-30/vitalij-portnyikov/helyunk-a-majdanon-es-europaban.html

A cikkek szabadon olvashatóak a reklám megnézése után.

Válasz

Soha nem lehet tudni, mi a végső szándék..., ez nagy baj.

A héten Törökország és Oroszország elviekben megegyezett az ukrán gabonaszállítás felújításáról. Erdogan török katonai segítséget ajánlott fel az aknamentesítéshez és kíséretet az ukrán kereskedelmi hajóknak, de Kijev nem bólintott rá a tervre, amelyhez az ENSZ jóváhagyását várták. Csütörtökön végül Moszkva is kihátrált az állítólagos alkuból. A Kreml közölte, hogy az ukrán gabonaexportról nem sikerült megállapodást kötni Törökországgal. A munkát folytatják, Moszkva korábban az ellene hozott szankciók feloldását követelte az ukrán gabonaszállítás feltételeként.
https://www.agrarszektor.hu/noveny/nincs-megallapodas-moszkva-kihatralt-a-gabonaalkubol.38629.html

Válasz

„Ebben a háborúban az orosz hadsereg minden nap elkövet valami olyasmit, amitől az embernek elakad a szava. Célzott támadások múzeumok ellen – ilyen ötlet még egy terroristának sem jutna az eszébe. De egy ilyen hadsereg folytat most háborút ellenünk” – mondta egyik éjjeli beszédében az ukrán elnök. A harkivi támadás után pedig Telegramon azt írta: „Mi járhat azoknak a fejében, akik ilyen célpontokat választanak? Abszolút gonoszság, abszolút ostobaság.”
https://telex.hu/kulfold/2022/06/11/oroszorszag-ukrajna-katonak-fosztogatas-muzeum-szkita-arany

Válasz

Catherine Belton brit újságíró (évekig a Financial Times moszkvai tudósítója) magyarul a Librinél most megjelent Putyin emberei. Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot és gyűrte maga alá a Nyugatot? című könyvében meséli el Szergej Pugacsov volt bankár a történetet. A sokatmondó jelenet tökéletesen összefoglalja, mit gondol magáról az, aki elnökként-miniszterelnökként több mint két évtizede irányítja a világ legnagyobb területű országát. Minden politikai-stratégiai magyarázaton túl e mértéktelen gőg az egyik forrása a szomszédunkban pusztító, az orosz elnök által indított háborúnak.

Pugacsov egykor kulcsszerepet játszott Putyin hatalomra jutásában, majd összekülönbözött vele és tíz évvel ezelőtt menekülnie kellett. Ma is emigrációban él. Belton – Bujdosó István fordításában megjelent – vastag könyve többtucat, Pugacsovhoz hasonlóan egykor befolyásos szereplővel, illetve a Kreml falai között most is otthonosan mozgó üzletemberrel, hírszerzővel, politikussal és közgazdásszal készített interjún alapul, amely beszélgetéseket bírósági ítéletek, jegyzőkönyvek, újságcikkek egészítenek ki. A végeredmény lebilincselő, ugyanakkor az üzleti manipulációk és szövevényes bűncselekmények aprólékos leírása miatt néha nehezen olvasható munka.

-- A könyv ezzel együtt nagyban segít megválaszolni az ukrajnai háború óta oly’ sokakat foglalkoztató kérdést: mit és miért tesz az orosz vezetés?
https://www.valaszonline.hu/2022/05/31/putyin-emberei-lebilincselo-konyv-segit-megerteni-az-ukrajnai-haboruhoz-vezeto-utat/

Válasz

Ha Oroszország teljesen el is foglalná a holdbéli tájjá bombázott Donbaszt, akkor is kérdéses, hogy ez hadászati szinten fordulópontot jelentene-e az ukrajnai háborúban. Az invázióról, a gazdasági szankciókról és a Putyin utáni Kremlről Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, történész, egyetemi oktató, Oroszország-szakértő beszélt.

A szankciók nem romba döntik Oroszországot, hanem egy hosszú távú lejtmeneti pályára állítják, amely eredményeként a posztszovjet korszakba lép vissza. Az orosz elitnek a szakértő véleménye szerint egyszerűbb lenne Putyin nélkül, mint Putyinnal, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenáron el akarnák mozdítani az elnököt, de a legközelebbi alkalommal (2024-ben), amikor legitim módon esély lesz a leváltására, meg fogják lépni azt – vélekedett Rácz András a HOLDBLOG-on olvasható interjúban.
https://hold.hu/holdblog/oroszorszag-posztszovjet-moszkva-ukran-haboru-putyin-racz-andras/

Arra a kérdésre, hogy Oroszország miért nem hirdet háborút, miért különleges katonai műveletről beszél, a szakértő úgy válaszolt, hogy amíg különleges katonai művelet zajlik, addig nem kell totális vagy részleges mozgósítást elrendelni az országban. A különleges katonai művelet sokkal szűkebb mozgásteret ad ugyan az orosz kormánynak a hadiállapothoz képest, de a gazdasági károk is kisebbek. A hadiállapot bevezetésével a még megmaradt külföldi befektetők is kimenekülnének az orosz piacról, az orosz tőzsdéről.

Arról pedig, hogy Oroszország vajon elérheti-e céljait Ukrajnában, annyit mondott, hogy ezt azért nehéz megítélni, mert azok folyamatosan – a hadszíntéri események függvényében – változnak.

Ahogy jönnek a sikerek, úgy nőnek a területi ambíciók.

Arról, hogy

-- meddig folyhat a jelenlegi intenzitással a háború,

-- a szankciók hatásaiból melyek azok, amelyek a legfájdalmasabbak Oroszországnak,

-- az okozott károk közül mi az, ami már most egyértelműen megmutatkozik az orosz gazdaságban,

-- mennyire hatásosak ezek például az orosz haderő utánpótlása, esetlegesen további fejlesztése tekintetében, illetve

-- van-e esélye Ukrajnának a már elfoglalt területek visszaszerzésére, és ha igen, mely térségekben

részletesen olvashatsz a teljes interjúban a HOLDBLOG-on.
https://g7.hu/vilag/20220604/ket-ev-mulva-levaltjak-putyint/

Válasz

A lengyel állami energiacég, a PGNiG vezetője három éve megmondta, hogy mire játszik a Gazprom, hamarabb el is kezdtek leválni róla. Piotr Woźniak szerint valójában Magyarországnak is lenne lehetősége kiszakadnia az orosz olajfüggésből, csak ahhoz akarnia is kéne.

„Nem igaz, hogy Magyarországnak nincs választása” – mondta az orosz olaj kapcsán Piotr Woźniak, a nagy lengyel állami gázvállalat, a PGNiG vezetője a New York Timesnak nemrég.

„Nem lesz olcsó vagy egyszerű, de nem lehetetlen. A kérdés az, hogy Magyarország meg akarja-e hozni ezt a döntést” – tette még hozzá. Piotr Woźniak geológus és tapasztalt iparági szakember, már húsz éve is a PGNiG felsővezetője volt. 2005–2007 közt pedig a Jog és Igazságosság párt színeiben lengyel gazdasági miniszterként dolgozott.

Időben kezdtek felkészülni

„A vállalat stratégiája az, hogy egyszerűen elfelejtjük a keleti szállítókat, különösen a Gazpromot” – mondta még 2019-ben a PGNiG élén álló Woźniak.

Woźniak három éve egyrészt azzal indokolta álláspontját, hogy szerinte a Gazprom megbízhatlan üzleti partner. Másrészt valójában kiszorító stratégiát próbál folytatni, az európai gázpiac meghatározó részén egyedüli szereplővé akar válni, hogy aztán lényegében azt tegyen, amit akar.
https://www.szabadeuropa.hu/a/piotr-wo%C5%BAniak-olaj-gaz-embargo-orosz-fugges/31879960.html

Válasz

Orbán Viktort meghívták Bucsába, hogy a tömegmészárlás helyszínén gondolkodjon egy kicsit a jövőjéről

Magyarország számára mérgező, ha az üzleti érdekeit az értékek elé helyezi jelentette ki a volt államfő, Petro Porosenko.
https://nepszava.hu/3159245_petro-porosenko-bucsa-ukrajna-orban-viktor
___

A választási kampányt uralta Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról szóló vita, amelyben Orbán Viktort pellengérre állították a Vlagyimir Putyinhoz fűződő szoros viszonya miatt. Győzelmi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte az egyik „ellenfélnek”, akit le kellett győznie a választási kampányban - jegyezte meg a CNN. (– Ez a győzelem azért is marad majd emlékezetes talán életünk végéig, mert most kellett a legnagyobb túlerővel megküzdeni. A baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körülöttünk, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média és a végén még az ukrán elnök is. Ennyi ellenfelünk egyszerre még sosem volt – fogalmazott Orbán Viktor a vasárnapi győzelmi beszédében.) Egy másik cikkben a BBC és a The Guardian is felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor ellenfélnek nevezte Volodimir Zelenszkijt, annak az Ukrajnának az elnökét, amelyet február 24-én Vlagyimir Putyin elnök parancsára támadott meg az orosz hadsereg.
https://nepszava.hu/3152498_orban-viktor-valasztas-2022-bbc-reuters-cnn

Válasz

Használt mobilokkal segíthetünk

Gui Angéla az Egy Vérből Vagyunk jótékonysági alapítvány keretében határon túli gyermekotthonok számára gyűjt adományokat. Legutóbbi Facebook-bejegyzésében egy kárpátaljai leányotthon megsegítésére hívta követőit – írja a vasarnap.hu.

Angéla már jó ideje összeköti a futást a jótékonykodással, Kárpát-medence-szerte több jótékonysági futást szervezett már. Rendszeres vendége Böjte Csaba atya dévai árvaházának és több határon túli gyermekotthonnak. Egy kárpátaljai gyermekotthonban élnek lélekben örökbe fogadott leányai, akiknek a háború kitörése óta még nagyobb szükségük van a lelki és anyagi támogatásra.

Angéla Facebook-bejegyzésében arra kéri követőit, hogy már nem használt okostelefonjaikkal segítsék a Kárpátalján élő árvákat, mert így, a telefonokon keresztül tudnak kapcsolatba lépni anyaországi támogatóikkal, akik tartják bennük a lelket ezekben a nehéz időkben is. Angéla azt írja, már egy használt telefon is rengeteg traumától segít megszabadulni a lányoknak.
https://www.elobolygonk.hu/Mindenki_mindenkiert/Mindenki_mindenkiert/2022_06_02/hasznalt_mobilokkal_segithetunk

Válasz

A 2021-es év elején Ukrajna 400 millió hordónyi kőolaj-tartalékkal rendelkezett. Ennek a tartaléknak az elpusztítására az oroszok komoly erőfeszítéseket tettek. Célzott támadásokat intéztek az ukrán kőolaj- és üzemanyag-tározók ellen a háború eleje óta. A kár pontos mértéke nem került nyilvánosságra, de tekintve, hogy nagy kiterjedésű, statikus célpontokról van szó, igen nagy a valószínűsége, hogy a tartalék jelentős része megsemmisült.

Oroszország nem elégedett meg az ukrán üzemanyag-infrastruktúra és a tartalékok módszeres pusztításával, hanem egy sor olyan indirekt lépést is foganatosított, amelyek további terheket róttak az ukrán üzemanyag-tartalékokra. Elsősorban a katonai szempontból létfontosságú dízelolaj-tartalékra.

Hogy melyek voltak ezek a lépések? Elsőként talán a vasúti elektromos felsővezeték módszeres pusztítását érdemes megemlíteni. Ukrajna vasútvonalainak közel 50%-a, kb. 20 ezer km-nyi vonal van villamosítva. A felsővezetékeket és az azt kiszolgáló létesítményeket ért károk arra kényszerítették az ukránokat, hogy dízel vontatással pótolják a kiesett villamos vontatást. Hasonló célt szolgáltak az ukrán országos elektromos hálózat és ezen belül az erőművek ellen elkövetett támadások. A kiesett termelési kapacitást Ukrajna kénytelen volt helyi dízelhajtású turbinák és generátorok beiktatásával pótolni. Ebben az esetben sem állnak rendelkezésünkre pontos adatok a károk nagyságát illetően, de talán elég egy megkérdezett szakértőt idézni, aki szerint „Egy kisebb dízelmozdony üzemanyag-fogyasztása három tank fogyasztásával ekvivalens.”

A várt hatás nem késlekedett...

A kialakuló üzemanyag-válságból kiindulva, a legtöbb elemző – köztük a jelen sorok szerzője is – arra a következtetésre jutott, hogy

-- az ukrán háborús erőfeszítés hosszútávon fenntarthatatlan lesz, az üzemanyag – és ezen belül a katonai járművek számára létfontosságú dízelolaj-hiány miatt.

Nos, nem kizárt, hogy tévedtünk.

A virág, amely megmentheti Ukrajnát

Az ukrán hagyományokban a nemzeti virág, a napraforgó a béke és a jólét jelképe. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termesztője, 17,5 millió – más források szerint 23 millió – tonnás évi terméssel. Ilyen terméshozammal nem meglepő, hogy Ukrajnában sajtolják a világ napraforgó-olaj termelésének közel a felét, kb. 7 millió tonnát. Ennek a mennyiségnek nagy részét Ukrajna eddig Indiába és Kínába exportálta. A Fekete-tengeri kikötők blokád alá vonása azonban hatalmas károkat okozott az ukrán export-kereskedelemnek, és ezen belül a napraforgó-olaj exportnak.

Paradox módon

-- nem kizárt, hogy néhány év múlva mégis úgy fogunk visszatekinteni erre a blokádra, mint Oroszország legnagyobb tévedésére, ami megmentette Ukrajnát egy megsemmisítő vereségtől.

Hogyan lehetséges ez?

Talán kezdjük azzal a kuriózummal, hogy úgy Ukrajna éves dízelolaj-igénye, mint az éves napraforgó-olaj termelése egyaránt 7 millió tonna körül mozog. Mint már említettük, az ukrán katonai erőfeszítés fenntarthatatlan dízelolaj nélkül, ami a legtöbb katonai járműnek üzemanyagául szolgál. Az orosz olajháború után Ukrajnának igen kevés dízelolaja lehet, de a Fekete-tengeri blokádnak köszönhetően hatalmas mennyiségű napraforgó-olaj felesleg áll rendelkezésére.

A kérdés, hogy

--kiválthatja-e a napraforgó-olaj a hiányzó dízelolajat?

Az intuitív válasz erre az, hogy igen. Köztudomású, hogy a dízel motorok – különösen a katonai járművek „mindenevő” motorjai – remekül futnak növényi olajokkal is. A „köztudomású” azonban ebben az esetben is csalóka, mert a kép korántsem ilyen egyszerű.

-- A teljes válasz nem az „igen”, hanem az „igen, de…”.

Az ötlet, hogy növényi olajokat használjunk a járműveink belsőégésű motorjaiban, nem egy modern, sötétzöld ideológus agyszüleménye, hanem Rudolf Diesel találmánya, melynek gyökerei egészen a múlt század első évtizedéig nyúlnak vissza. Diesel ötlete azok közé az innovációk közé tartozik, amelyekről az emberiség megfeledkezik a hét kövér esztendőben, hogy aztán a kőolaj-ínséges időkben újra elővegye őket. Az utóbbi százegynéhány év folyamán meglehetősen sok tapasztalatra tettünk szert ezen a téren, és ismerjük a megoldás előnyeit és hátrányait egyaránt. ...

A napraforgó olajnak számos előnye is van. Az infrastruktúra sokkal decentralizáltabb, mint a fosszilis üzemanyagok esetében, ezért támadni is nehezebb. Minden valószínűség szerint a célpont-bankot összeállító orosz hírszerzők sokkal kevesebb időt és energiát fordítottak az ukrán napraforgó-infrastruktúra feltérképezésére, mint ahogy azt a hagyományos üzemanyagok esetében tették.

További előny, hogy a napraforgó-termelés – például a szénbányászattal ellentétben – nem szorítkozik egy szűk régióra, hanem az ország területének jelentős részén folyik.
https://neokohn.hu/2022/05/31/megmentheti-e-ukrajnat-a-szotyola/

Válasz

Az ukrajnai háború erkölcsfilozófiája

Van-e etikus hadviselés egy etikailag elfogadhatatlan háborúban? Legitim célpont-e egy katona, aki a hazáját védi? Kisebb bűn-e őt megölni, mint egy civilt? Az ukrajnai háború négy filozófust a háborús etika bevett tételeinek újragondolására késztet.
https://www.metazin.hu/index.php/item/4229-az-ukrajnai-haboru-erkolcsfilozofiaja

Válasz

Összeesküvés-elmélet-e, hogy amerikai érdek volt az eszkaláció – és az, hogy ebből Oroszország garantáltan meggyengülve kerüljön ki?

Magyarics Tamás: „Nem tudom, Putyin az amerikaiaknak a játékát játssza-e el – nem tartom valószínűnek. De az amerikaiaknak »kapóra jött« ez a háború. (…) Kihasználták arra, hogy az európai szövetséget megerősítsék: a németek hirtelen »találtak« 100 milliárd eurót, amit eddig nem nagyon találtak meg.”

Rácz András: „Nem gondolom azt, hogy amerikai háttérmunka vagy machináció lett volna a háború kirobbanása mögött, viszont, ha már megtörtént, akkor az Egyesült Államok viszont kihozza belőle a legjobbat.”

Mi a helyzet a fronton?

Rácz András: „Oroszország felőrléssel akarja megtörni az ukrán ellenállást. Ehhez az oroszoknak nincs elég katonájuk, ami addig igaz, amíg nem mozgósítanak. A T62-esek előhozása a raktárból azért lényeges, mert azok a tartalékos erőkhöz vannak beosztva. Tehát az, hogy előhozzák a T-62-eseket, azt jelzi, hogy elkezdődik valamiféle mozgósítás. A keleti front már most rosszul áll. Az orosz erők a donbaszi kiszögellés délkeleti csücskénél, Popasznánál áttörték az ukrán frontot, gyors ütemben haladnak északnyugat felé.Benne van a pakliban, hogy az ukrán erőknek nagyon jelentős kontingensét fogják bekeríteni ennek a kiszögellésnek a csücskében, Szjevjerodonyecknél. (…) Elképesztően hősiesen verekednek az ukránok, de az látszik, hogy az orosz felőrlő stratégia az sajnos egyre inkább működik. És ha tényleg mozgósítás lesz, márpedig a ’62-esek felbukkanása erre utal, akkor az látszik, hogy Oroszország is úgy értékeli, hogy ez a felőrlés működik, és ebbe az irányba fog tovább menni.
https://www.valaszonline.hu/2022/05/26/ukrajna-oroszorszag-haboru-podcast-hetivalasz125/

A teljes adás meghallgatható itt:
https://open.spotify.com/episode/0ftVQXg0g0pOkgPD9os98L

Válasz

Az orosz–ukrán háború egyik globális mellékhatásaként akár éhínségek is következhetnek a világ távoli pontjain. A problémát nem a készlethiány okozza, hanem az, hogy Kijev képtelen a hagyományos tengeri útvonalakon kijuttatni a megtermelt gabonát az orosz haditengerészeti blokád miatt. A szárazföldi útvonalak áteresztő képessége elégtelen, így egyre inkább az a kérdés: feltörhető-e egyáltalán az orosz tengeri zár?

Az elméleti problémán túl még számos gyakorlati kockázata lenne annak, ha nyugati vagy NATO-védelem alatt próbálnának meg konvojok ki/be járni az ukrán kikötőkbe. Oroszország a Krím-félszigeten jelentősen megerősítette az erőit 2014 óta, többek között a Bastion-P mobil partvédelmi rakétarendszerekkel, amelyek elméleti hatótávja jelentősen lefedi a megközelítési útvonalakat. Az orosz haditengerészet mintegy húsz egységgel rendelkezik a Fekete-tengeren, ebből négy tengeralattjárója Kalibr cirkálórakétákkal van szerelve. Az orosz fellépésnek nem is kell offenzívnak lennie, hiszen ott van a tengerészeti aknák alkalmazásának lehetősége is. Márciusban egy észt teherhajó aknára futott Odessza előtt, és bár a szembenálló felek között azonnal vita kezdődött, hogy ki a felelős, elszabadult aknákat később a román és török vizek közelében is találtak.

Ha a Nyugat mindezeket a fenyegetéseket valamilyen módon kezelni tudná, még ott van egy utolsó probléma: milyen hadihajókkal lehetne biztosítani a konvojokat?

A Dardanellák és a Boszporusz hajózhatóságát szabályozó Montreux-i egyezmény súlyos korlátokat szab a nem fekete-tengeri országok számára, hogy mekkora hajókat és mennyi ideig tarthatnak a beltengeren. A számos korlátozó passzus közül érdemes kettőt kiemelni. Egyrészt egyetlen „külső” ország hadihajója sem lehet 10 ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású, ami kizárja a nagy amerikai (és nyugati) helikopter- és repülőgép-hordozókat. Ez még talán a kisebbik probléma, mert a konvojkísérési feladatokra ezek a hajóosztályok egyébként sem alkalmasak.

Másrészt a nem fekete-tengeri országok hadihajóinak vízkiszorítása együttesen nem haladhatja meg a 45 ezer tonnát és maximum 21 napig tartózkodhatnak csak a Fekete tengeren. A vízkiszorítás korlátozása természetesen a hajók darabszámát is korlátozza, egy modern haditengerészeti fregatt vízkiszorítása 6000-7000 tonna között mozog, ám – mint említettük – a hatékonyságukat a szinte állandó rotáció is csökkentené. A nyugati egységeket persze kiegészíthetik Bulgária, Románia és Törökország hadihajói, mert rájuk ilyen korlátozások nem vonatkoznak, ám – különösen a két kelet-európai ország esetében – a képességek korlátozottak.

Mindezek együtt aláhúzzák azt a tényt, amit eddig is lehetett tudni:

-- az orosz haditengerészet pozíciója egyelőre megkérdőjelezhetetlen jelen körülmények között a Fekete-tengeren. A NATO vagy általában a Nyugat csak azon az áron tudná az orosz tengeri blokádot megszüntetni, ha ezzel jelentős kockázatot vállalna a közvetlen konfrontáció terén is.

Erre pedig – ahogy az a korábban felmerült (és elhalt) repüléstilalmi övezet kapcsán történt – nincs szándék a NATO-tagországok között, mert az eszkaláció kimenetele kiszámíthatatlan lenne.
https://24.hu/kulfold/2022/05/29/orosz-ukran-haboru-fekete-tengeri-blokad-gabona-ehinseg-hadihajok/

Válasz

„Ha esetleg azon agyalnál, hogyan kockáztathatja meg Putyin, hogy az átlagemberek közé menjen, íme a válasz: sehogy.” Shusko is egyetért abban, hogy az elnököt valójában nem engedik a nép gyermekei közé, hanem csak megrendezett jelenetekbe állítják be őt.
https://twitter.com/adamrangpr/status/1529799570753978369
https://24.hu/kulfold/2022/05/28/putyin-oroszorszag-ukrajna-katona-haboru-statiszta/

Válasz

Véres történelmi örökség

A lengyel-orosz viszony hagyományosan rossz. Lengyelország háromszori felosztásában – 1772 és 1795 között – mindannyiszor részt vett Oroszország, a mai Ukrajna és Belarusz egyes területei is ekkor kerültek orosz fennhatóság alá. Végül Lengyelországot (illetve a lengyel-litván államszövetséget) 1795-ben teljesen letörölték a térképről az oroszok, a poroszok és az osztrákok. Ezután a 19. században több lengyel felkelést is levertek a cári csapatok, majd az első világháború után újra a térképre felkerült Lengyelország függetlenségét a Vörös Hadsereggel szemben Józef Pilsudski tábornok, későbbi marsall és államelnök vezetésével védték meg 1920-ban.

Sztálin és Hitler 1939-ben gyakorlatilag újra felosztotta Lengyelországot. A Molotov-Ribbentrop-paktum lényege az volt, hogy az 1939. szeptember 1-jei német invázió után a Szovjetunió hátba támadta Lengyelországot, és annak keleti részét megszállta. Az ezután szovjet fogságba esett lengyel tisztek jelentős részét Sztálin végeztette ki Katynban. A felelősséget próbálta ugyan később a németekre hárítani, de mára bebizonyosodott a szovjet gyilkolás.

A II. világháború után újra a térképre helyezett, de a korábbinál „nyugatabbra tolt” (így ukrán és fehérorosz területeitől megfosztott) Lengyelország egy gigantikus, sokmillió embert érintő sztálini lakosságcserével jött létre. A keleti, belorussziai és ukrajnai lengyeleket, akik a Szovjetunióba bekebelezett területeken éltek, 1945 után a Németországtól Lengyelországhoz csatolt nyugati régiókba, Sziléziába, továbbá Szczecin és Poznan környékére telepítették át.

A varsói politikát nem véletlenül határozza meg tehát az oroszokkal való szembenállás, és ez nem csak az Ukrajna ellen indított putyini háború idején mutatkozott meg. Ennek oka egy orosz elemző szerint éppen a lengyel és az orosz történelmi beidegződések hasonlósága. Az, hogy

-- mindkét nemzet a II. világháború áldozatának tartja magát.

Erről még tavaly nyáron írt Makszim Szamokurov, a Carnegie Moscow Center munkatársa. Szerinte a lengyel társadalom nem tudja elfogadni a II. világháború orosz értelmezését, és fordítva is így van ez. Ráadásul Varsó és Moszkva egymás iránti bizalmatlanságát nem lehet a történelmi kontextus nélkül megérteni.
https://24.hu/kulfold/2022/05/29/lengyelorszag-elit-oroszellenesseg-haboru/

Válasz

Schiffer András a Kossuth rádióban elemezte az Ukrajnában dúló háború következményeit és az arra adott uniós válaszokat.
https://soundcloud.com/schifferandras/ez-a-tortenet-reg-arrol-szol-hogy-az-amerikai-imperializmus-utkozik-az-orosz-imperializmussal

Válasz

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn jelezte, hogy Oroszország képes tolerálni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha a szövetség katonai bázisokat létesítene vagy atomfegyvereket telepítene bármelyik országban, arra már válaszolnának – írja a 444.hu a Financial Times híre alapján.
https://444.hu/2022/05/16/putyin-elfogadja-a-finnek-es-a-svedek-nato-tagsagat-amig-a-szovetseg-nem-letesit-katonai-bazisokat-a-ket-orszagban

Válasz

A washingtoni orosz nagykövet az ukrajnai háború miatti szakadásra utalt a Kremlben: A keményvonalas diplomata azt sugallja, hogy egyes moszkvai tisztviselők vissza akarják vonni a megszálló csapatokat és „meg akarják bánni” az inváziót.

Oroszország amerikai nagykövete körmönfont módon utalt arra, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt a Kreml hierarchiájában szakadás kezd kibontakozni.
https://neokohn.hu/2022/05/16/allitolag-mar-a-kremlben-is-fontolgatjak-a-kivonulast-ukrajnabol/

Válasz

Tűzoltásként egyelőre gyors vágányfelújításokkal, kikötői, vasúti kapacitások bővítésével, illetékek eltörlésével segíti Románia az ukrán gabona- és élelmiszerexportot, de hosszabb távra is spekulál.

Bukarest hamar rájött, hogy az elhúzódó háború miatt kulcsszerepet játszhat az ukrán export megsegítésében, ezért nekifogott a hosszú évek óta használaton kívüli, széles nyomtávú vasútvonalak felújításának, amit hajlandó gyorsított közbeszerzési eljárásokkal, saját költségen megoldani – de azért uniós forrást is bevetnének. Utóbbira lesz is lehetőség, hiszen az Európai Bizottság a napokban intézkedési csomagot terjesztett elő és pályázati pénzeket helyezett kilátásba: olyan szolidaritási folyosók létrehozását, szállítási infrastruktúrák fejlesztését sürgeti, amelyek biztosíthatják a gabonaexportot Ukrajnának, valamint a szükséges javak eljuttatását az orosz invázió által sújtott országba.

Ukrajna megszállása, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk nem jutnak el rendeltetési helyükre, ami veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot. Több ezer vasúti kocsi és tehergépjármű várakozik az ukrán oldalon a vámkezelésre, az átlagos várakozási idő a vasúti kocsik esetében jelenleg 16 nap, ám egyes határszakaszokon akár 30 nap is lehet – vázolja a drámai helyzetet az Európai Bizottság közleménye. Az egyik kihívás a vasúti nyomtávok eltérő szélessége: az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni tehergépkocsikra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. Ez a folyamat időigényes, és kevés létesítmény áll rendelkezésre a határokon az átrakodáshoz.

Adina Valean uniós közlekedési biztos szerint

-- kevesebb mint három hónap alatt 20 millió tonna gabonát kell elszállítani Ukrajnából az uniós infrastruktúra felhasználásával.

Az ENSZ is sürgette az odesszai régió kikötőinek a megnyitását jelezve, hogy miközben Ukrajnában tele vannak a gabonasilók, világszerte sok millió ember éhezik. Ráadásul hamarosan érkezik a silókhoz az új termés, nem lesz hol tárolni a terményt. Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) németországi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 4,5 millió tonna gabona vesztegel ukrajnai kikötőkben és hajókon.

Románia jóval a mostani bizottsági döntést megelőzően nekifogott az előkészületeknek. ...
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/16/ukran-gabonaexport-romania-globalis-elelmiszerbiztonsag/

Válasz

Az orosz olaj EU-s szankciója lett az európai energiaipar kis gömböce: elkezdett görögni, csak duzzad szegény, és várjuk mikor fog már kipukkadni. Ez a rövid írás azt próbálja meg összefoglalni, hogyan lett ebből az egyszerű ötletből ekkora PR-botrány. A MOL napi 4 millió dollár extraprofitot kaszál az olcsó putyini olajon (mínusz árplafon).

A nyers számoknál kell kezdeni. Az EU napi 2,2 millió hordó olajat importált Oroszországból 2021-ben. A legnagyobb vásárló Németország volt, kb. 550 000 hordóval.

Magyarország teljes olajfelhasználása 180 000 hordó per nap, aminek kb. 65 százaléka orosz. Szlovákia helyzete rosszabb: a körülbelül 80 000 napi hordó olajfelhasználás 96 százaléka orosz import. A szlovák és magyar napi olajfogyasztás együtt az összeurópai import kb. 12 százaléka.

Fontos politikai és gazdasági üzenetek következnek ezekből az egyszerű számokból. Hiába vannak a közép-európai országok földrajzilag közelebb Oroszországhoz, fogyasztásban csak másodhegedűsek voltak Németországhoz képest. Viszont a közép-európai felhasználásban magasabb volt az orosz import aránya, mint bárhol máshol Európában. Ez a felállás nem volt fair: az összeurópai energiapolitikát az oroszok felé a német érdekek irányították, míg az esetleges hibák Közép-Európában csapódtak le.

A modern német ipari csoda az olcsó szovjet alapanyagokra épült: az egyik tudta, mit és hogyan kell gyártani, a másik pedig „adta alá” az olcsó szenet, olajat és gázt. Minden tökéletesen működött volna, ha a német felvevőpiac és a szovjet források között 1991 decemberben nem bukkan fel Ukrajna független országként. Az európai döntéshozók sajnos nem figyeltek: veszélyes ukrán–orosz jeleket engedtek el a fülük mellett, ha – a most már – orosz gáz és olaj ömlött Németországba. A legnagyobb hiba az Északi Áramlat 2. volt. Ennek a vezetéknek a pénzügyi zárása már a krími megszállás után történt. Mi volt itt az üzenet az oroszok felé? „Lecsíptetek” egy részt Ukrajnából, de nem baj, csak küldjétek az alapanyagokat. Minden pedagógus tudja,
-- hogyha a magatartási problémáknak nincs gyors és hatékony következménye, akkor a gyermek úgy gondolja, hogy még ezt is megteheti, és megy előre ezen a (rossz) úton.
Ha több pedagógus lett volna az EU-bizottságban és a német parlamentben, akkor 2022. február 24-e egy sima, késő télies csütörtök maradt volna.

Ez az olajszankció a fent leírtak miatt már így is erősen problémás volt, de sajnos erre még a közép-európai döntéshozók rá is játszottak. Tapasztalt politikusok azonnal felismerték, hogy az EU-bizottság most előreszaladt, és ezzel saját magát a sarokba szorította: a szlovák és magyar szavazatokat itt most bizony meg kell venni, különben oda az EU egysége.
https://444.hu/2022/05/13/a-kis-gomboc-kalandja-az-olajszankcioval
Balogh József energetikai szakember véleménycikke

Válasz

Makszim Sevcsenko márciusban és áprilisban Kijev külvárosából segített kimenekíteni az embereket. Telefonjával rögzítette a mentést és a borzalmakat, amelyeket a helyiek átéltek. Most a Szabad Európa helyi szerkesztőségével is megosztja a történeteket:
https://www.facebook.com/watch/?v=518585626603636

Válasz

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. „A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz” – fejtette ki a miniszter.

Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. „Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé” – mondta.

Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei „a végsőkig támogatják”, beleértve Oroszország „kiűzését” a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak. „Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét” – vélekedett Kuleba. „Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket” – fűzte hozzá.

A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal.
http://hang.hu/kulfold/dmitro-kuleba-a-teljes-donyec-medencet-szeretne-felszabaditani-ukrajna-140541

Válasz

Athéni Nyilatkozat | 2022. május 13.

Az Ukrajna elleni háború a háború áldozatainak támogatására és az el nem kötelezettek új mozgalmának létrehozására szólít fel.

Ukrajna népe mellett állunk, ahogy mellette állunk az inváziótól, kitelepítéstől és megszállástól szenvedő minden népnek.

Követeljük az azonnali tűzszünetet, az orosz erők visszavonását, valamint az ENSZ keretében, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország által garantált, átfogó békeszerződés megkötését.

Haladéktalanul követeljük a nemzetközi jog és minden menekült tiszteletben tartását. A menekülteknek védeni kell a jogait és biztonságos helyet kell kínálni etnikai hovatartozásukra, vallásukra stb. való tekintet nélkül.

Ellenezzük a világ felosztását egymással versengő tömbökre, amelyek a féktelen militarizmusba, a hipermodern tömegpusztító fegyverekbe és az új hidegháborúba fektetnek.

Meggyőződésünk, hogy tartós béke csak úgy érhető el, ha az összes katonai blokkot egy befogadó, nemzetközi biztonsági keretrendszer váltja fel, amely csökkenti a feszültségeket, kiterjeszti a szabadságjogokat, küzd a szegénység ellen, korlátozza a kizsákmányolást, társadalmi és környezeti igazságosságra törekszik, továbbá felszámolja egyes országok uralmát más országok felett.

Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva felszólítjuk a demokratákat szerte a világon, hogy fogjanak össze az el nem kötelezettek új mozgalmában. Ebben az összefüggésben az el nem kötelezett, demokratikus és szuverén nemzetek együttműködésében látjuk azt az utat, amely elvezet a tartós békéhez és egy olyan világhoz, amely képes elhárítani a klímakatasztrófát és tisztességes esélyt hagyni a következő generációra a globálisan megosztott jólét feltételeinek megteremtésére.

Jeremy Corbyn, Ece Temelkuran és Yanis Varoufakis - Γιάνης Βαρουφάκης
a Progresszív Iinternacionálé, a DiEM25 és a MeRA25 nevében

A nyilatkozatot Piróth Attila fordította.
https://www.facebook.com/schifferandras/posts/544266490404696
-- Schiffer András
___

Látod a fényt?
Látod a szeretet fényét, ami a szívemből ragyog?
Látod a fényt,
Látod a szeretet fényét, ami a szívemből ragyog?
Igen
Látod a fényt? Mondd!
Látod a fényt, igen?
http://autovezetes.network.hu/video/zene/jeff_healey_ft_dr_john_marcus_miller_omar_hakim__see_the_light_1988_night_music

Válasz

Korábban a jogosítvány digitalizálására vagy adófizetésre használták, ma több százezren látják el rajta keresztül információval a hadsereget.

Az ukrán kormány még 2020 februárjában adta ki a Diia nevű alkalmazást, amelyet jelentős lépésnek tartanak a bürokrácia csökkentésének és a kulcsfontosságú közszolgáltatások digitalizációja szempontjából. A Diia lehetőséget adott rá, hogy valaki hozzáférjen a hivatalos dokumentumok digitalizált változatához vagy befizesse az adókat, és hamarosan az egyik legtöbbször letöltött applikációvá nőtte ki magát az országban. Az orosz inváziót követően azonban az illetékes minisztérium elindította az erre épülő, E-Enemy nevű funkciót is, amelyen keresztül az állampolgárok az orosz csapatok mozgásáról tájékoztathatják az ukrán hadsereget.
https://bitport.hu/az-ukranok-e-kormanyzati-appot-is-bevetnek-az-orosz-hadesereg-ellen

Válasz

Az Oroszországban rendkívül fontos nemzeti ünnepen, a várakozásnak megfelelően Putyin megvédte az ukrajnai háborút. Sérelmezte, hogy korábban a nyugat elutasította, hogy közös védelmi rendszere legyen Oroszországgal.

Az orosz elnök szerint Ukrajna felfegyverzésével egyre közelebb került a nyugati „fenyegetés” az ország határaihoz, sőt, szerinte

-- atomfegyverek bevetésével is fenyegetett Ukrajna.
https://merce.hu/2022/05/09/putyin-szerint-ukrajna-atomfegyveres-fenyegetest-jelent-oroszorszagra/
___

Budapesti memorandum

A budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény biztonsági garanciákat nyújt az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy

-- Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez.

A memorandumot eredetileg három atomnagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írták alá. Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki.

A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak.

-- Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját.

A 2014-es krími krízishelyzet kitörésekor az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás az Ukrajnának adott garanciákat szabályozó budapesti memorandum megszegésének minősül, és egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Memorandum

Válasz

Miért csak Magyarországnak fájnak látványosan az orosz olajról való uniós leválás tervei?

„Szemmel láthatóan mások is várták azt, hogy a magyarok majd úgyis keménykednek, és be tudnak állni a szélárnyékba. A bolgárok és a csehek kiemelten ilyenek. Nehéz belpolitikai helyzet, mert nincs alternatív olajipari elitünk – nehéz megkérdőjelezni, amit mondanak. A legkiélezettebb helyzet Bulgáriában várható, ahol van egy, az oroszokat nemigen kedvelő kormány, és egy, az orosz Lukoil tulajdonában álló finomító Burgaszban. Utasítani fogják a Lukoilt, hogy álljon át? Arra majd bemondanak valami eszetlen összeget. Mit fog tudni tenni a bolgár kormány?”

Meddig mehet el a vitában Magyarország, és milyen kockázatokkal?

„A MOL részéről ez elemi profilkérdés. Hogy a kormányzat ebbe miért állt bele, és miért fújta feljebb – az olajáron kívül valószínűleg a helyreállítási alap miatt. Orbán Viktor lehetőségként éli meg az alkufolyamatot, szélárnyékában a régió országaival. Ellátásbiztonsági szempontból viszont ez va banque („mindent egy lapra” játék), mert más játékosok is meg tudják ezt másképp közelíteni. Az Európai Bizottság például tehet javaslatot vámokra – ennek megszavazásához nem kell konszenzus a Tanácsban –, amiket csak akkor oldana fel, ha látja az orosz olaj kiváltásának tervét. Az ukránok is leállíthatják a szállítást – nem olyan jó a kapcsolatuk a magyarokkal –, háborús helyzet van, megtehetik. Vlagyimir Putyin közben elnöki rendelettel már arról is dönthet, mely szerződéseket mondjanak vagy függesszenek fel – a lista felterjesztését már kérte a törvényhozástól. Ha ez minket is érintene, mehetnénk tárgyalni a – Hernádi Zsoltot nem igazán kedvelő – horvátokhoz, hogy az Adria vezetéken szeretnénk tovább szállítani orosz olajat, amire nyugodtan mondhatják, hogy orosz olajat márpedig nem táplálnak a csőbe. Hiányolom a veszélyérzetet a kormányból, mert vannak veszélyei, ha egyedül maradunk.”

Az adás meghallgatható:
https://www.valaszonline.hu/2022/05/12/deak-andras-oroszorszag-olajar-szankcio-eu-podcast-hetivalasz-123/

Válasz

Az ukrán függetlenségi népszavazást 1991 december elsején tartották meg. Előzményeként augusztus 24-én az ukrán parlament már elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amely értelmében Ukrajna kivált a Szovjetunióból. Így a népszavazáson feltett kérdés is a következő volt decemberben:

-- „Megerősíti-e ön Ukrajna függetlenségi nyilatkozatát?”

A végül 84,2 százalékos részvételű népszavazáson a lakosság elsöprő többségben állt ki a függetlenség mellett: az igenek aránya országosan 92,3 százalékot ért el. Egy héttel később a Belavezsai Megállapodással a Szovjetunió felbomlott.
https://www.lakmusz.hu/igy-alltak-at-a-virusszkeptikusok-az-orosz-propagandara/

A témával kapcsolatban ezt a cikket ajánljuk:
https://osaarchivum.444.hu/2022/05/08/700-kilometeres-elolanc-kijevtol-lvivig-a-fuggetlen-ukrajnaert

Válasz

Finnország csütörtökön hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. Lépésüket rövidesen Svédország is követheti, innentől kezdve a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtása már csak formalitás. A két, hagyományosan – Svédország esetén évszázadok óta – semleges északi állam csatlakozása a világ legerősebb katonai szövetségéhez súlyos stratégiai vereség Oroszországnak. Vlagyimir Putyin februárban részben azzal az indokkal rohanta le Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO további terjeszkedését Oroszország határán, ehhez képest sikertelen háborúja eredményeként elérte, hogy Finnország csatlakozásával megduplázódjon a közvetlen NATO-orosz határ hossza. A finnek és a svédek csatlakozásával ráadásul a Balti-tenger lényegében a NATO beltengerévé válik, érdemben korlátozva az orosz északi flotta mozgási szabadságát. A finnek egyik nagy hozzájárulása a katonai szövetséghez aknatelepítő hajókkal rendesen felszerelt flottájuk, amivel könnyen tengeri blokád alá vonhatják Szentpétervárt és a kalinyingrádi enklávét.

Hogy Svédország és Finnország mit nyernek az üzleten, azt nem nehéz elmagyarázni. Finnország, amely a második világháború után rákényszerített semlegesség éveiben is folyamatosan készült egy esetleges szovjet támadásra, a NATO tagjaként már nem csupán saját haderejére, hanem a katonai szövetség teljes erejére támaszkodhat. Ugyanígy Svédország is, amely amúgy az ukrajnai háború kezdetén azonnal lépéseket tett, és páncélos erőket dobott át Gotland szigetére egy potenciális orosz agressziót megelőzendő.

A két ország csatlakozásával a NATO is jól jár, mind a finn, mind a svéd hadsereg igen ütőképes, és nem csupán az országok méretéhez képest. Hogy miért, annak megvilágításában a katonaierő-indexek nem nyújtanak sok segítséget. Csak hogy egy példát hozzak, az igen népszerű Global Firepower ranglistáján Finnország a maga 53. helyével épp csak megelőzi az 57. Magyarországot, pedig az előbbi 900 ezer (!) tartalékost tud rövid időn belül mozgósítani, míg az ebben az indexben 23 ezresnek mondott Magyar Honvédség valójában némi trükközéssel öt (5) zászlóalj méretű harccsoport kialakítására képes.

Oroszország fenyegetőzése azonban a jelek szerint Ukrajna lerohanásával együtt éppen ellentétes hatást váltott ki: a háború előtt még inkább semlegességpárti finn közvélemény döntő többsége támogatja a NATO-csatlakozást. A finn közszolgálati média májusi felmérése szerint a népesség 76 százaléka támogatja, és csupán 12 százaléka ellenzi a NATO-tagságot.
https://444.hu/2022/05/12/utokepes-hadseregekkel-erosodik-a-nato-a-finnek-es-a-svedek-csatlakozasaval

A gáznak csak 65%-a orosz, az olaj 91%-a volt orosz, áprilisra viszont már a 85%-át kiváltották nem orosz forrással. Az energiamixnek csak 6%-a gáz, és nagy része ipari. (Finnország)
https://www.euractiv.com/section/politics/short_news/finland-to-replace-russian-energy/

Válasz

A közmédián és a kormánypárti sajtóban terjedő putyini propaganda ellen:
Ne legyen kétségük efelől: Ukrajna túl fogja élni ezt az orosz inváziót, és remélhetőleg sikerül majd újjáépíteni, amit Putyin erői leromboltak. Ekkor pedig eljön majd a diplomácia ideje, ahol a gesztusoknak komoly értéke van. Tegyenek most önök is egyet és tisztítsák meg a médiájukat az orosz háborús propagandától. Arra kérem önöket, hogy legyen ez az új kormány egyik első feladata.
https://www.facebook.com/watch/?v=403237144773527

Válasz

Csányi Vilmos: Mit tanultunk a két világháborúból? Semmit
Amióta világ a világ, a társadalmak mindig egy nagy globális célért küzdenek: a fennmaradásért, a boldogulásért. Ez a modern időkben is alátámasztható különböző propagandákkal, ideológiákkal és motiválással, hogy elvégezd ennek érdekében a személyes dolgod. Kérdés, hogy a nagy cél csak egy ember víziója-e, vagy a kollektív társadalomé, de ezt mindig csak utólag lehet megmondani.

Ön mennyire optimista a végkifejletet illetően?

Én általában optimista vagyok, de 87 évesen már messziről tekintek erre a témára. Persze a lehetőségek között latba kell vetni a szörnyűségeket is. Nem örülnék, ha az életem utolsó hónapjait a harmadik világháborúban kéne töltenem. Továbbra is fenntartom, hogy ennek kicsi a valószínűsége, ettől függetlenül nem meglepő, ha ez félelemmel tölti el az embereket.
https://forbes.hu/interju/csanyi-vilmos-haboru-eroszak-interju/

Válasz

Május 3-án este orosz rakéta csapódott be Volóc városának vasútállomásába. Ennyire közel, 116 kilométerre még sosem volt az oroszok háborúja a magyar határhoz. A kárpátaljai, ukránok lakta városka lakói elmondták, hogyan változott meg egy rakétacsapásra az életük. Helyszíni riport.

... ha elmondaná, miért pont ezt az állomást támadták, akkor az amúgy benn vizsgálódó rendőrök letartóztatnának minket.

A megoldáshoz a közeli főutcán egy rendőrnő vitt közelebb, akit a műszakja után, már civilben szólítottunk meg: „Ez egy fontos vasútvonal. Ezen mennek a vonatok Kijevbe, Lvivbe és Kárpátalja felé is” – utalt arra, hogy a nyugat felé vezető vonalat akarták több támadással megbénítani az oroszok.
https://telex.hu/kulfold/2022/05/07/voloc-raketazas-ukrajna-oroszorszag-karpatalja-magyarok-vonat-haboru-1

Válasz

A lerombolt ház előtti utcát söprögető idős nő, az egy hónapja egy metróállomáson élő festegető nyugdíjas, egy kétéves kislány holtteste és porrá rombolt városok. Elek Krisztián dokumentarista fotós a háború kezdete óta Ukrajnában van és rögzíti a háború legkegyetlenebb arcát.

Dokumentarista fotós vagyok. Ez a történelem része, akárki akármit mond, akár elhiszi, ami történt, akár nem. Bármelyik oldalról nézzük, ezt dokumentálni kell. Az összeégett orosz kiskatonát is a tankban és a hátrakötözött kezű kivégzetteket is a pincében.

hvg.hu: Van az a pont, amikor úgy érzed, hogy helyes szakmai döntés lenne ezeket is publikálni?

E. K.: Van. Én egy nagyon türelmes, nagyon nyugodt fazon vagyok alapjában véve, nem tudom, mikor jön el az a pont, amikor ezeket kirakom. Ha az emberek továbbra is abban a hitben élnek, hogy ez egy színjátszás, vagy egy akciófilm, amit 10 millió emberrel rendeztek meg, akkor egy idő után eljön majd az pont, amikor ezeket a felvételeket meg kell osztani. Ez mind az, amit én láttam. Nem az, amit a Facebookon sokadkézből látva áthúzok a saját falamra is. Én ott állok a lencse másik végén, most már több mint két hónapja.
___

Elek Krisztián
Több mint 20 éve fotózik, de dokumentarista fotósként 2015 óta aktív. Dolgozott Bissau-Guineában az ebolajárvány idején, majd a menekültválságot fotózta Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában. „Úgy vettem észre, hogy olyan folyamatok kezdődtek el az életünkben, melyek hatással lesznek hosszabb távon is az egész világra. Ez adta a végső lökést, hogy dokumentarista fotós legyek. Ez a háború volt az első konfliktus, amit dokumentáltam” – mondta. Jelenleg szabadúszóként és fotóügynökségeknek dolgozik.
https://hvg.hu/vilag/20220503_Becsuktam_a_szememet_ugy_fotoztam_a_kislany_holttestet

Válasz

Milyen sajátosságai vannak az orosz hadviselésnek, hogyan viszonyul a katonaság a megszállt területek lakosságához. Milyen párhuzamok fedezhetők fel Budapest 1944–45-ös ostroma és a jelenleg zajló ukrajnai háború között? Átterjedhet-e a konfliktus más országokra is? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a II. kerületben élő Ungváry Krisztián történésszel.

– Az alaptörvényben az szerepel, hogy a magyar kormánynak kötelessége támogatnia a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulását. Ezeknek az embereknek a szülőföldje Ukrajna, tehát tetszik, nem tetszik, egy hajóban ülünk Ukrajnával. Nem ülünk viszont egy hajóban Oroszországgal, hiszen ott nem él magyar nemzetiség.

Úgy tűnik, mintha Ukrajnában egy nagyszabású Milgram-kísérletet látnánk. Emlékeztetőül: a kísérletben az autoritás szerepét vizsgálták amerikai pszichológusok a második világháború apropóján. A kísérleti alanyt, illetve a parancsadót és a végrehajtókat két különböző szobában helyezték el. Ha a kísérleti alany rosszul válaszolt, parancsra különböző nagyságú áramütéssel kellett sújtani. Valójában persze az elektrosokkoló nem működött és a kísérleti alany csak imitálta a sikolyokat, de azt a végrehajtók nem tudhatták. A kísérlet megdöbbentő tapasztalatokkal járt. Ha a fehér köpenyes parancsosztó halálos dózisra adott utasítást, azt szinte kivétel nélkül kimérték az áldozatokra. Rosszabb volt az eredmény, ha az utasítás a szoba távolabbi pontjáról vagy éppen telefonon érkezett. Akkor ugyanis elkezdtek csalni.

A kísérlet azért érdekes, mert az orosz parancsnokok sem tudnak minden esetben jelen lenni katonáik mellett. Az áldozat viszont nem egy másik szobában ül, hanem nagyon is látható, ráadásul a jajongását is lehet érteni. Mégis végrehajtják a gyilkosságot. Egyébként a jelenleg feltártaknál biztos több tömegmészárlás történt, de ezek száma még magasabb lett volna, ha ezt a hadsereget egy olyan országra eresztik rá, ahol a lakosság egészen más nyelvet beszél. Nincs semmi információnk például arról, hogy a megszálló Vörös Hadsereg annak idején mit tett Afganisztánban. Valószínűleg ugyanazt, amit 1944–45-ben Magyarországon.
http://hang.hu/budaihang/ungvary-krisztian-oroszorszag-ukrajna-haboru-139511

Válasz

Infrastrukturális létesítményt ért légitámadás Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában – közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA).

A hatóság a helyszínen dolgozik, jelenleg tisztázzák, hogy vannak-e sérültek vagy áldozatok – jelentette Viktor Mikita kormányzó.

Vitalij Glagola újságíró értesülései szerint a volóci területen csapódott be egy rakéta.
https://karpatalja.ma/haboru/infrastrukturalis-letesitmenyt-ert-legitamadas-karpatalja-egyik-hegyvideki-jarasban/
___

Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője a Volócot ért rakétatámadás után videóüzenetben szólt a lakossághoz.

-- A megszállók cirkáló rakétával lőttek Kárpátaljára, amelynek következtében találat érte az egyik volóci objektumot. A helyszínen szakemberek dolgoznak. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e halálos áldozatok

fogalmazott Mikita.
https://karpatalja.ma/haboru/viktor-mikita-a-karpataljat-ert-raketatamadasrol/

Válasz

A jelek szerint a véglegesítés előtt álló uniós orosz olajembargós csomag minden tagállam egyedi igényeire is igyekszik figyelni, hogy mind a 27 tagállam támogatását meg lehessen hozzá nyerni.

Ehhez az is fontos volt, hogy a magyar kormány több csatornán érzékeltette Brüsszelben: az orosz olajjal kapcsolatos ellenkezése nem politikai hátterű, hanem kizárólag fizikai adottságokból származik, azaz szívesen vennénk mi máshonnan olajat (és gázt), ha lenne erre máshonnan szállítási alternatíva. Ezek a szignálok fontosak voltak abban, hogy lendületet adjanak egy politikai alapú kompromisszumos intézkedéscsomag kidolgozásához.

Az Európai Bizottság kedden terjeszti be azt a javaslatát, amely év végével tiltaná be az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját, tehát a kőszén embargójához hasonlóan lesz egy több hónapos felkészülési idő, és speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kap – tudta meg a Politico Ursula von der Leyen bizottsági elnök köreiből.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220502/kiszivargott-magyarorszag-konnyitest-kap-az-unios-olajembargo-alol-542317

Előzmény

Válasz

Orosz gázt rubelért

Arra már az orosz rendelet aláíráskor rámutattunk: az az egyik fő kockázat belőle, hogy egyoldalúan közbeiktatott egy új szereplőt a gázszámlák kifizetési láncolatába (a Gazprombankot), ez pedig később majd ürügyként szolgálhat arra, hogy leállítsák az oroszok a gázszállítást, addig pedig a szándékos bizonytalanság keltéssel jó magasan lehet tartani a gázárakat. Gyakorlatilag pontosan ez történt meg a héten a lengyelekkel és a bolgárokkal, amelyek ellenállva a rendelet új kifizetési láncolatának (és tudva, hogy úgyis lejár év végével a szerződésük, illetve van más beszerzési alternatívájuk): ők az eddig megszokott módon akarták rendezni a gázszámlájukat, de a Gazprom a gázcsapok elzárásával válaszolt nekik.

Az elmúlt 24 órában számos fontos információ látott napvilágot és ezekből kitisztult legalább a vita lényege és valódi tétje.

I. A bolgárok felfedték azt, hogy hogyan került sor a Gazprom gázcsapjának elzárására. Ez nagy tanulság egész Európa számára. Amint azt a Politico-nak elárulta a bolgár miniszterelnök-helyettes: előzetesen kaptak a meglévő gázszállítási szerződésükhöz egy módosítási tervet a Gazpromtól, hogy az orosz elnöki rendeletnek megfelelően hogyan kellene ezentúl fizetniük a Gazprombanknál megnyitandó eurós és rubeles speciális számlák segítségével. A terv kapcsán számos tisztázó kérdésük felmerült, ami nem véletlen. Azt olvasták ugyanis ki a tervezetből, hogy miután átutalják az eurót a speciális számlára, onnantól lényegében elveszítik a kontrollt a pénzük sorsa felett. Ez azt jelenti, hogy egy ellenséges állam intézménye venné át a pénz felett az irányítást és váltaná le valamikor valamilyen árfolyam mellett rubelre és ezt utalnák tovább a Gazpromnak, hogy teljesítettnek lehessen tekinteni a gázszámlát. Mivel ezt a bolgár adófizetői pénzek szemszögéből nagyon kockázatos mechanizmusnak látták, több kérdést is feltettek a Gazpromnak, de ezekre nem kaptak érdemi információkat, így bepróbálkoztak azzal, hogy elutaltak 50 ezer dollárt arra a számlára, amin keresztül egyébként is fizetni szoktak a gázért. Innen azonban visszaküldték (!) nekik a pénzt az oroszok, majd elzárták a gázcsapot.

Az Európai Bizottság névtelen illetékese a Reuters egyik tudósításában megerősítette, hogy tudomásuk szerint a lengyelek is azzal a fizetési módszerrel próbálkoztak be, ahogy eddig is szoktak fizetni és utána feléjük is elzárták a csapot az oroszok. Ezután kezdtek el szerdán-csütörtökön szállingózni az értesülések, hogy egyes kisebb európai gázvásárlók már nyitottak rubeles számlát a Gazprombanknál és néhányan azon keresztül már fizettek is rubelben a gázért. Aztán az is kiderült, meg is írtuk, hogy nagy gázpiaci szereplőként már az osztrák OMV is elkezdte mérlegelni a rubelszámla nyitást is.

II. Az Európai Bizottság még határozottabb elutasító nyilatkozatokat és figyelmeztetéseket kezdett küldeni azoknak, akik megpróbálnának rubelben fizetni az oroszoknak. Ennek az előzménye az, hogy a Bizottság múlt héten a tagállamoknak kiküldött ajánlása nem volt világos és következetes abban, hogy pontosan hogyan is járjanak el a kettős szorításban, aztán a szerdai tagállami nagyköveti ülésen számos ország képviselője morgolódott emiatt. Ezek után a Bizottság csütörtökön szervezett egy háttértájékoztatót, amelyen kimondta egy vezető illetékes, hogy mi a testület igazi baja az orosz rendelettel: az, hogy egy második, rubelalapú számlát is kell nyitnia az európai gázvásárlónak, hogy oda leváltva az eurót, vagy a dollárt, végül így tudják rendezni rubelben a Gazprom felé a számlát.

A Bizottság szerint egyrészt az a baj ezzel a második számlával, hogy eleve sérti az uniós szankciókat egy ilyen számla megnyitása, másrészt az is problémás, hogy az első és második számla közötti euróról rubelre váltással
-- kikerül a kontroll az európai gázvásárló kezei közül (ahogy azt fent a bolgárok is elismerték, ráadásul az eredeti gázszerződésekben nincs is ilyesmi rögzítve). Továbbá a leváltás során az orosz jegybankkal (onnan jön a rubel likviditás) és annak tartalékával is áttételesen kapcsolatba kerül a gázvásárló (oda kerül a leváltott deviza), márpedig az orosz jegybank szankciók hatálya alatt áll.

A Bizottság ezért azt a két másik fizetési módot ajánlotta eddig a tagállamok felé, hogy

-- vagy fizessenek az eredeti módon, azaz a rendeletben biztosított homályos kivételekre mutogatva kérjenek felmentést az oroszoktól az elnöki rendelet alól (a bolgárok és a lengyelek példája alapján látjuk, hogy hova vezetett mindez),
-- vagy csupán az első, eurós (dolláros) Gazprombank számlát nyissák meg, oda utalják el a pénzt és utána nyilvánítsák ki, hogy a maguk részéről rendezettnek tekintik az ügyletet; az oroszok pedig csináljanak azt az átutalt pénzzel, amit akarnak. Mivel ez is eltérne az orosz elnöki rendeletben előírt módozattól, miszerint két számlát kell nyitni, így félő, hogy ez a megoldás is hasonló következményekkel járna, mint amit a bolgár és lengyel esetben láttunk.

A fenti tétek alapján nyilván érhető, hogy az EU soros elnöki tisztet betöltő Franciaország illetékes minisztere miért hívott össze május 2-re egy rendkívüli energiaügyi miniszteri értekezletet. Egyrészt tisztázni kell, hogy az európai gázvásárlók mit tegyenek ebben a helyzetben és a kialakított egységes álláspont esetén előálló következményeket hogyan lehet kezelni együtt.

Mi az a K számla és hogyan teljesül a megbízás?

A március 31-i orosz elnöki rendelet értelmében a Gazprombanknál két speciális, ún. K-nevű, számlát kell nyitnia az európai gázvásárló cégeknek, az egyiket abban a devizanemben, amelyikben eredetileg kötötték a gázszerződést (döntő részben euróban), a másikat pedig rubelben. Azt kell tudni ezekről a számlákról, hogy ezek tiltják a tranzakciók felfüggesztését, a pénzeszközök befagyasztását vagy megterhelését a külföldi vevő azon kötelezettségeinek teljesítése során, amelyek nem kapcsolódnak földgázszállítási szerződések kifizetéséhez – magyarázza az Interfax anyaga. Tehát ez arra utal, hogy kvázi automatikusan teljesül a nyugati szereplő által átutalt euró, vagy dollár leváltása a Moszkvai Értéktőzsdén a jegybank által meghatározott (valamilyen) árfolyam mellett és ez a leváltott rubel kerül végül a Gazpromhoz, és csak ekkor tekinti teljesítettnek az orosz elnöki rendelet a gázvásárlás pénzügyi ellentételezését. Az Európai Bizottság viszont azt ajánlja az európai cégeknek, hogy eleve ne nyissanak rubeles számlát és miután átutalták a pénzt euróban, vagy dollárban, nyilatkozzák le, hogy rendezték a számlát és ne tegyenek más lépést, mert megszegik az uniós szankciókat.

A fenti tétek alapján nyilván érhető, hogy az EU soros elnöki tisztet betöltő Franciaország illetékes minisztere miért hívott össze május 2-re egy rendkívüli energiaügyi miniszteri értekezletet. Egyrészt tisztázni kell, hogy az európai gázvásárlók mit tegyenek ebben a helyzetben és a kialakított egységes álláspont esetén előálló következményeket hogyan lehet kezelni együtt.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220429/sulyos-gazvalsag-fele-tarthat-az-eu-putyin-dontese-utan-rendkivuli-ules-lesz-hetfon-542143

Válasz

„Isten áldja Ukrajnát, Isten áldja Magyarországot!”
– Tüntetés Budapesten, Ukrajnáért (fotók)
https://www.blikk.hu/galeria/budapest-tuntetes-ukrajna/3fdfncp

Válasz

Miért került Ukrajna ebbe a végtelen helyzetbe?
https://www.youtube.com/watch?v=Fb9U1uoYCOc

Magyar felirat:
http://szamitastechnika.network.hu/blog/szamitastechnika-klub-hirei/youtube-video-feliratai

Előzmény

Válasz

Azt Zelenszkij még a saját kampánya alatt jelentette ki, hogy ő akár tárgyalna is az orosz elnökkel a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében. Sokan ezt biztató jelnek tartották, arra gondoltak ugyanis, hogy a Porosenko eddigi elnök fémjelezte konfrontatív hozzáállás véget érhet, így békét lehet kötni Moszkvával.

Putyin emelte a tétet

Az orosz miniszterelnök tovább erősítette a pozitív hangulatot. Medvegyev a közösségi médiában azt írta, hogy esély nyílt az orosz-ukrán viszony javítására, csak „józanság”, valamint „becsületesség és pragmatizmus” kell hozzá. Még Kurt Volker amerikai különleges megbízott is annak a reményének adott hangot, hogy sikerül szót érteni Moszkvával.

Ekkor jött a hidegzuhany. Putyin előbb arról beszélt, hogy meg akarja könnyíteni az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt lévő területek lakosainak az orosz állampolgárság megszerzését.

Zelenszkij erre elég hetykén válaszolt. Azt mondta: akkor ő is ukrán állampolgárságot ad majd az oroszoknak, akik így legalább megtudják, mi a szabadság. Zelenszkij szerint nem sok ukrán akar orosz állampolgárságot, mert Ukrajnában van „szólásszabadság, szabad a sajtó és az internet is”.

-- A 2012-ben megválasztott orosz elnök erre emelte a tétet, és azóta már meg is teremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a megszállt Donyec-medence (Donbász), az egyoldalúan elcsatolt Krím-félsziget lakosai, valamint a háború elől Oroszországba menekült ukránok gyorsított eljárásban jussanak hozzá az orosz útlevélhez.

Testvérek között is sok millió ember lehet, akiket Oroszország egyszerűen „elszipkáz” Ukrajnától. Az orosz útlevél osztogatása miatt egyébként is a legtöbb embernek összeugrik a gyomra. Moszkva ugyanis így választotta le de facto Grúziáról Dél-Oszétiát és Abháziát, majd azzal az ürüggyel küldte oda a hadseregét, és vívott háborút 2008-ban a grúzokkal, hogy úgymond meg kell védeni az orosz állampolgárokat. Főleg ezért reagál érzékenyen a kijevi kormány, amikor Budapest magyar állampolgárságot osztogat a kárpátaljaiaknak.

Az ukránok elleni orosz agresszióról, röviden:
https://www.youtube.com/watch?v=u-qO42qjShg

Putyin kijelölte a „barátság” határait is. A leendő elnök

-- vagy alattvalóként meghunyászkodik (ez csak elvi lehetőség, kizárt, hogy ezt az ukrán nép hagyná),
-- vagy felveszi a kesztyűt,
-- vagy a nyílt színen konfrontálódik, de suba alatt engedményeket tesz Putyinnak.

Az 1994-es Budapesti Memorandum, amely elvileg biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának cserébe azért, hogy az lemondott az atomfegyerekről, láttuk, mennyit ér, amikor az oroszok elcsatolták a Krímet és megszállták a Donbászt.

Pedig jobb, ha szurkolunk neki, mert ha elhibázza, akár egy nagyobb európai konfliktus is kipattanhat Ukrajnában. Márpedig az oroszok egyhamar nem mondanak le a befolyásuk visszaszerzéséről. Amint Zbigniew Brzezinski írta: „Ukrajna nélkül Oroszország nem birodalom, de ha Ukrajnát megvesztegeti, aztán maga alá gyűri, akkor automatikusan birodalommá válik.”
https://neokohn.hu/2019/05/03/ebbol-haboru-is-lehet-putyin-az-uj-ukran-elnokot-kostolgatja/
(2019.)

Válasz

-- A NATO és Oroszország közötti nukleáris konfliktus esélye gyakorlatilag nulla

- mondta Rácz András Oroszország-szakértő, ugyanis, az orosz politikai és katonai vezetés pontosan tudja, hogy öngyilkosság lenne a NATO ellen nukleáris háborút vívni, tehát nem indít el egy ilyen attakot:

-- egy ilyen konfliktusba Oroszország szinte biztosan belepusztulna. A NATO vagy igen vagy nem.
https://www.youtube.com/watch?v=BfULgycoL1o

Az egyetemi docens szerint az is inkább csak elméleti lehetőség, hogy Oroszország Ukrajna ellen vet majd be harcászati nukleáris fegyvert. Ez a lépés ugyanis olyan korszakhatárt jelentene, amellyel már nemcsak a Nyugattól, hanem az egész világtól elszigetelné magát.

Szisztematikus erőszak

Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban a szakértő úgy véli: az orosz hadsereg az ukrán polgári lakosság ellen kiterjedten, szisztematikusan alkalmaz korlátlan erőszakot, a megszállt területeket szisztematikusan kifosztja, és több mint egymillió ukránt vitt át Oroszországba – az ő sorsuk kérdéses.

-- A bucsi tömegsírok csak a jéghegy csúcsa

- fogalmazott.
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/az-atomhaboru-gyakorlatilag-kizart--az-ukran-krizisrol-kerdeztuk-racz-andrast.html

Válasz

Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte kedden a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, s ennek alapján jogában áll kártérítést követelni.

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák.

A Gazprom azért döntött így, mert a lengyelek nem hajlandóak rubelben fizetni a gázért. A lengyel kormány ezzel összefüggésben már korábban is közölte, hogy ők semmiképp sem hajlandóak rubelben fizetni az oroszoknak, ezt a keddi közleményükben is megerősítették.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át. Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.
https://24.hu/kulfold/2022/04/26/orosz-gaz-lengyelorszag-rubel/

Válasz

Vlagyimir Putyin „csapdába vezette Oroszországot” Ukrajna megszállásával – mondta a kommunista családban felnőtt, egykori legendás lengyel ellenzéki és lapszerkesztő, Adam Michnik. Szerinte a donbászi offenzívát most megindító orosz vezetőre végső vereség vár, viszont ez esélyt ad a nagyon szükséges liberális reformokra.

„Oroszországban a változások a vesztes háborúk után következtek be – ilyen volt a finn háború, a japán háború, az afganisztáni háború, és most ilyen lehet Ukrajna” – mondta Michnik nemrég a Szabad Európa Kaukázusi visszhang című műsorának adott interjúban.
https://www.ekhokavkaza.com/a/31793555.html

Michnik, a hidegháború korszakának egyik vezető lengyel értelmiségije és a kelet-európai orosz dominancia régi bírálója 75 évesen továbbra is a Gazeta Wyborcza című liberális lengyel lap főszerkesztője.

A lapnak írt egyik véleménycikkében Michnik a szovjet és orosz történelmi elnyomás legújabb fejezeteként értékelte az ukránok harcát. „Hangosan és világosan ki kell mondanunk - írta: – Most már mindannyian ukránok vagyunk.”

A Szabad Európának adott interjújában Michnik azt mondta, hogy Putyin valószínűleg abban a tévhitbe ringatta magát, hogy ukrajnai inváziója során az események nagyrészt a 2014 februári krími események forgatókönyvét követik majd. Akkor a zöld egyenruhán megkülönböztető jelzést nem viselő orosz katonák átvették az ellenőrzést az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigeten.
https://www.rferl.org/a/russia-ukraine-crimea/29790037.html

„Oroszország rossz döntést hozott. De még mindig van reményünk, hogy lehetséges. Én nem fogom megérni, de a fiam élni fog, és újdonság jön.”

https://www.szabadeuropa.hu/a/adam-michnik-putyin-ukrajnai-invazioja-ugy-vegzodhet-mint-brezsnyev-afganisztani-haboruja/31810757.html

Válasz

Hogyan tudunk összeveszni a Nélküleden? / 21VloG - 45. rész
https://www.facebook.com/watch/?v=2496467114009572

Válasz

Finnország és Svédország szuverén közvéleménye évtizedek óta a semlegesség pártján állt mindkét országban.

Most azonban az egyre erősödő demokratikus nyomásra, állampolgári kezdeményezésekre mindkét kormány elkezdte a csatlakozással kapcsolatos belpolitikai megbeszéléseket. Finnország várhatóan heteken, és Svédország pedig hónapokon belül benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Demokratikus államokban – a skandináv demokráciák működnek legjobban a világon a különböző felmérések szerint – a kormányok nem is tehetnek mást: az orosz-ukrán háború fenyegető árnyékában, az állampolgárok többségének akarata szerint cselekszenek. Történelmileg pedig a svéd, de főleg a finn közvélemény emlékezetébe mélyen beivódott az orosz (szovjet) fenyegetettség, az 1939-ben, a szovjet csapatok hadüzenet nélküli támadásával kezdődött szovjet-finn háború.

A két északi ország együtt, már most, semleges államként is Ukrajnához mérhető katonai erőt képvisel. Svédország GFP-je (Global Firepower), katonai ereje a 25., Finnországé pedig az 58. helyen áll, (Ukrajna a 22.), szemben Oroszország 2. helyével. Ráadásul gazdag országokról van szó, amelyek már a fenyegetés hatására elkezdték erősíteni hadseregeiket, és még bőven vannak forrásaik fegyverkezésre.

Sem Finnországnak, sem Svédországnak nincs észak-tengeri kapcsolata, a NATO-tagállam Norvégiának viszont van. Az öt skandináv ország – a már ma is NATO-tag Norvégia, Dánia és Izland, kiegészülve Finnországgal és Svédországgal – egységes tömböt képezne a térségben, megváltoztatva annak biztonsági egyensúlyát.

Bár lakosságát tekintve viszonylag kicsi a két északi ország, katonailag (fegyverzetet, kommunikációs technikát, katonai és civil morált, a nemzeti védelmi és gazdasági szervezettséget, rugalmasságot, vészhelyzeti gyakorlati felkészülést és begyakorlottságot, illetve az önkéntesek számát tekintve) nagyon felkészültek, elsősorban Finnország. De Svédország is egyre inkább készül az önvédelemre. A svéd kormány már 2022. januárjától kezdve jelentősen megemelte hadi kiadásait és az ország fegyverzetének megerősítését. Az orosz harci repülők és tengeralattjárók ismételt határsértései (és más orosz provokációk) nyomán a svéd kormány a stratégiai fontosságú, Svédországhoz tartozó Gotland szigetre katonai erőket telepített, számolva az orosz fenyegetéssel. A Balti-tengeren, a Svédország és a balti országok között elhelyezkedő sziget megerősítésére még az ukrán háborút megelőzően, idén januárban került sor.
https://444.hu/2022/04/18/a-svedek-es-a-finnek-nato-csatlakozasa-meg-jobban-kielezi-oroszorszag-es-a-nyugat-viszonyat-de-elkerulhetetlen

Válasz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átadta az Európai Unió ukrajnai nagykövetének az Európai Bizottság kitöltött kérdőívét, amit 10 napja kapott Ursula von der Leyentől, a bizottság elnökétől. Ez a kérdőív Ukrajna uniós tagjelöltté válásához szükséges.

Újabb lépés Ukrajna EU-s útján - írja Twitter-bejegyzésében Matti Maasikas, az EU ukrajnai nagykövete.Különleges időkben különleges lépésekre és különleges gyorsaságra van szükség - tette hozzá, utalva arra, hogy az ukrán kormány milyen gyorsan kitöltötte a képek alapján elég vaskos kérdőívet.
https://444.hu/2022/04/18/ukrajna-atadta-az-unios-jelentkezeshez-szukseges-elso-dokumentumokat

Válasz

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyolcmillió forintnyi adományt vitt a Beregszászi Kórházba, amely gyógyszer- és műszerhiánnyal küzd – írja a 168.hu.

Gyógyszerekből és orvosi műszerekből álló, 8 millió forint értékű adománycsomagot vitt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Beregszászi Kórházba. Közleményük szerint a párt budapesti jelöltjeinek többsége nem tudta hasznosan elkölteni a rendelkezésre álló egymillió forintos kampánykeretet, ezért úgy döntöttek, hogy a pénz egy részét jótékony célra ajánlják fel.

Felvették a kapcsolatot Iványi Miklóssal, az Oltalom Karitatív Egyesület lelkészével, aki összekötötte őket a Beregszászi Kórház főigazgatójával. A kórházban gyógyszer- és műszerhiány tapasztalható, emiatt jelenleg kisebb műtéteket sem tudnak elvégezni az orvosok. A párt részéről Kocsik Tekla, az Oltalom Karitatív Egyesülettől pedig Iványi Miklós adta át az adománycsomagot a kórház főigazgatójának.
https://www.elobolygonk.hu/Mindenki_mindenkiert/Mindenki_mindenkiert/2022_04_05/adomany_a_beregszaszi_korhaznak

Válasz

Oroszországot nehezen megoldható probléma elé állítja, hogy se nyugati, se kínai cégektől nem tud jelenleg telekommunikációs berendezést szerezni. Ugyanakkor a Huawei nem tett le még az orosz piacról, mivel az alkalmazottaik egy részét csak szabadságra küldték, tehát később megpróbálhatják majd újraindítani a kapcsolatokat, de nagy kérdés, hogy mikor. Utóbbival kapcsolatban vannak bizonytalan tényezők, többek között nem mérhető fel, hogy a korlátozások miképpen változnak meg a jövőben, illetve a Forbes Russia értesülései szerint az sem zárható ki, hogy a Huawei olyan eszközöket szállítana, amelyek nem tartalmaznak USA-ból származó technológiát, mivel ezekre egyszerűen nem vonatkoznak a szankciók.
https://itcafe.hu/hir/fel_kiszolgalni_kinai_ceg_orosz_igeny.html

Válasz

Ukrán források szerint orosz katonai hackerek sikertelen kísérletet tettek az ország egyik villamosenergia-szolgáltatójának kiiktatására. Az informatikai vészhelyzetek elhárításáért felelős hivatal (CERT-UA) azt állítja, hogy sikerült meghiúsítania az alállomásokhoz kapcsolódó számítógépekhez való hozzáférést és az azokon lévő fájlok törlését, amelynek nyomán teljesen leállt volna a meg nem nevezett szolgáltató sűrűn lakott területeket kiszolgáló infrastruktúrája.

Oroszországot korábban több ízben is felelőssé tették az ukrán energetikai infrastruktúra elleni kibertámadásokért, de a háború kezdete óta még nem volt szó ilyen akciókról.
https://bitport.hu/orosz-hekkerek-probaltak-megbenitani-az-aramellatast-ukrajnaban

Válasz

A Magyarországon kimondott szó Kárpátalján üt vissza
Nem segít az, hogy ha a magyar nagypolitikában valaki negatívan nyilatkozik az ukránokról, vagy akár az ukrán vezetésről, az az itt élő magyarok hátán csattan.

-- „Sokan írják, hogy itt a magyarokat üldözték. Ez hülyeség. Volt egy csomó dolog, ami hátrányosan érintett minket, mint természetesen a nyelvtörvény, de az üldözés azért messze nem ez. Kárpátalján már régóta itt él mindenki együtt. Hülyék mindig is voltak, de nem zavartak túl sok vizet”
– értékeli a kárpátaljai valóságot Kolos.
https://m.hvg.hu/itthon/20220414_Hosszu_tavon_a_magyarsagnak_Karpataljan_reszeltek

Válasz

Nyissák meg a Fóti Gyermekvárost az Ukrajnából menekülteknek (petíció)

Dr. Kásler Miklós minisztériuma nyissa meg a Fóti Gyermekvárost, amit 2015-ben is használtak menekültek fogadására. Azokból a fiatalokból ma már csak néhányan élnek ott, az épület nagy része üres. A Gyermekvárosban ezen kívül is több üresen álló fogadóképes épület áll. Több száz embert, komplett családokat lehet elhelyezni ezekben. Új matracokkal lévő ágyak, ki sem csomagolt szekrényekkel berendezett lakásszerű egységek. Üres óvoda és iskola is van a területen. Várhatóan sokan maradnak tartósan Magyarországon. Őket ne a civilekkel akarják elláttatni, amikor ilyen lehetőség van az állam birtokában. A szomszédos Gödön a hírek szerint eddig is sok ukrán dolgozott a Samsung gyárban. Küldje tovább ismerőseinek a petíció linkjét, ossza meg ismerősei között.

Megemlítem még, hogy Nagymaroson kb. 35 éve áll üresen a tervezett erőművet építőknek felhúzott szálloda, ami szintén több száz főnek adhatna otthont.
https://www.peticiok.com/nyissak_meg_a_foti_gyermekvarost_az_ukrajnabol_menekulteknek

Válasz

Így dicsekedett 2019-ben Szijjártó azzal, hogy éveken keresztül blokkoltuk Ukrajna és a NATO közeledését.
https://www.facebook.com/watch/?v=319621653533597
Az eredményt látjuk. Az ukrán-magyar kapcsolatokban valóban voltak problémák. Azonban

1) ezt primitív zsarolással és Ukrajnát az oroszoknak kiszolgáltatva megpróbálni rendezni: a magyar külpolitika szégyene.

2) Ebben a cikkben részletes elemzést olvashat arról, hogy az oroszok hogyan gerjesztették mesterségesen a feszültséget a magyarok és az ukránok között:
https://24.hu/kulfold/2020/03/31/oroszok-ukranok-magyar-kisebbseg-karpatalja-putyin-propagandamedia-alszakertok-pc/
-- Hadházy Ákos

Válasz

Varsó felismerte, hogy ha független akar lenni keleti szomszédjának szállításaitól, akkor be kell fektetnie a nagy kitermelő országokba. A lengyel állami olaj- és gázipari vállalat (PGNiG) ezért tavaly ősszel szerződést kötött a katari központú Black Cat Engineering and Construction (BCEC) vállalattal, amely az Arab-öbölben a közös kitermelést célozza.

Emellett a PGNiG idén januárban négy újabb jogosítványt kapott kitermelésre a Norvég Alapzaton, amely már a közeljövőben erősíti a lengyel energia-biztonságot.

A PGNiG és az ERU Europe (egy Bécsben székelő vállalat) február óta közösen tevékenykedik amerikai LNG (cseppfolyósított gáz) ügyében. Az amerikai LNG-t a lengyel fél vásárolta meg és az osztrák fél végzi már ebben a hónapban a szállítást a lengyel LNG terminálra. Ezt aztán gázosítják és a lengyel vezetékeken Ukrajnába is szállítanak a lengyel-ukrán határon lévő interkonnektoron keresztül.

Az orosz szállítások egy másik, hosszú távú alternatívája a megújuló energiaforrások felhasználása. Mindenesetre az eddigi befektetések ellenére ezek súlya csekély, csupán 15,4 százalék a teljes energiamixben – a szélerőművek 9,2 százalékkal, a biogázerőművel 4,6 százalékos részaránnyal bírnak.

Mindezek mellett Lengyelország 2040-ig terjedő energiastratégiája szerint Varsó 2033-as kezdettel hat új atomerőművet tervez építeni.

Ukrajnán keresztül azonban továbbra is érkezik gáz Európába.

A Balti Vezeték projekt

Ez a projekt a tervek szerint idén október elsején kezdi meg szállításait. Lehetővé teszi majd, hogy norvég szállítások érkezzenek egy gázfolyosón keresztül Svédországba, Dániába, Lengyelországba, a Balti-államokba és a közép-kelet-európai országokba. A tervek szerint a vezeték évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít majd Dániába és Lengyelországba.

Varsó 26 éve kötött szerződése a Gazprommal idén decemberben jár le, és ez nem lesz megújítva, ahogyan azt már tavaly ősszel Pjotr Najmszki, a lengyel törvényhozás energiastruktúráért felelős tagja bejelentette. Éppen ezért Lengyelország számára a Balti Vezeték szállításai stratégiai jelentőséggel bírnak.

Kibővíteni az LNG szállításokat

Varsó számításai szerint az ország gázigénye átlépi a 21 milliárd köbmétert 2024-ig. A lengyelek ezért ki fogják bővíteni a Świnoujście-ben fekvő LNG terminál kapacitását évi 5-ről legalább 7,5 milliárd köbméterre. A Gdanski-öbölben mindemellett egy úszó LNG terminált is felállítanak.

Lengyelország 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó gáztervei között szerepel az „Észak-Dél Gázfolyosó” megépítése is, amely összefogja kötni a Świnoujście LNG terminált a horvát Krk-szigeti LNG terminállal.
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/ez-fajni-fog-putyinnak-a-lengyelek-kokemeny-lepesei.html

Előzmény

Válasz

Hogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában?

Amikor február 24-én elkezdődött az Ukrajna elleni orosz támadás, sokakat meglepett, hogy a bevetett haditechnikai eszközök egy része milyen korszerűtlen. Például olyan régi BMP gyalogsági harcjárműveket és korai T-72-es harckocsiváltozatokat is lehetett látni, amelyek a koruk alapján akár még Magyarországon is állomásozhattak, ahonnan ugyebár 1991-ben vonult ki az utolsó szovjet katona.

Ez azért lehetett furcsa sokak számára, mert az orosz hadsereg az utóbbi években sikeresen alakította ki magáról a világban a professzionális haderő imázsát, a fegyverkiállításokon csillogtak az új eszközök, a hadgyakorlatokon és pláne Szíriában pedig a teljesítményük is meggyőzőnek tűnt. Az ellentmondás talán legfőbb okát – már az első ukrajnai orosz kudarcok után – egy nyugati megfigyelő úgy foglalta össze, hogy

-- az orosz hadsereg korszerű része nem nagy, a hatalmas része viszont nem modern.

Az invázióhoz – a hadsereg mellett a légierőt és a haditengerészetet is figyelembe véve – közel 200 ezer embert vonultattak fel az oroszok, ami sokszorosa az Ukrajna elleni 2014-2015-ös fedett műveletben bevetettnek, akárcsak az egyszerre Szíriában tevékenykedő erőik létszámának. Vagyis míg korábban megtehették, hogy csak a legkorszerűbb eszközökkel ellátott egységeket küldik harcba, most olyanokra is szükség volt, amelyek közel sem olyan csillogók. De nemcsak a fegyverekről van szó, hanem a katonákról is: míg Szíriában csak hivatásosak harcoltak, Ukrajnában nyugati értékelések szerint akár az orosz létszám negyede is sorállományú lehet.
https://g7.hu/tech/20220409/hogy-lehetnek-ilyen-szedett-vedettek-az-orosz-csapatok-ukrajnaban/

Előzmény

Válasz

Az EU egymilliárd euróért adott fegyvert az Ukrajnának, de közben 35 milliárdot utalt át az oroszoknak a gázért-olajért csak a háború kezdete óta
Ez mostanában nem volt változni, jönnek azonban az újabb szankciók.
https://nepszava.hu/3152882_eu-szankciok-oroszorszag-gaz-olaj-penz-fegyver

Válasz

Elképesztően nehéz végigolvasni a beszámolókat, jelentéseket az oroszok által elkövetett bucsai, irpinyi és további mészárlásokról. Mindez várhatóan mégjobban aláássa a tűzszünet reményét, a lehetőséget a civilizált párbeszédre. Nézzük, melyek a legfontosabb fordulópontok az elmúlt időszakból.

1. Évekkel ezelőtt beszélgettem Christina Lamb-bel, aki az egyik legkiválóbb kortárs háborús tudósítónő. Az életét immár arra tette fel, hogy a nemi erőszakot mint háborús fegyvert elismerje a férfivezérelt világ. Most ugyanezt látjuk a bucsai kivégzések árnyékában. Óvóhelyről kirángatott és megerőszakolt lányok és nők. Erről szóló egyes videók már a pornómegosztókon. A családfő(k) kivégzése után meghurcolt asszonyok. Félmeztelen, összefagyott tetemek. Kivert fogú nemi-erőszak áldozat, és mások, akik meg se tudnak szólalni. Önkéntes pszichológusok és nőgyógyászok, sebészek nyújtanak ellátást a túlélőknek. A másik oldalon… ez a barbárság csimborasszója, a civilizáció vékony hártyájának teljes felégetése. Több helyszínen, hasonló időben. Nehéz nem arra gondolni, hogy tudatos gondatlanság ill. szándékosság van az orosz vezetés részéről ebben.

2. A magyar külpolitikai kommunikáció a választások után kifejezetten felpörgött: kiderült, hogy a magyar kormány hajlandó lenne rubelben is fizetni az orosz gázért (elsőként jelezték ezt a NATO-tagok közül, a megcáfolt szlovák miniszter után). Hétfőn még arról beszélt Kaczynski, hogy megvárja a választások végét azzal, hogy hogyan alakul a magyar vélemény az orosz aggresszióról, ma már szemorvoshoz küldte az ötödik kormányát alakító magyar miniszterelnököt, mivel a bucsai mészárlást az “nem látja”. Nem ígér ez sok jót a már felfüggesztett visegrádi együttműködésnek (erről is a lengyel oldal beszélt korábban, hogy “néhány hétre” felfüggesztették…). Eközben a Fidesz európai parlamenti delegációja megszavazta az EP határozatát az Oroszországgal szembeni szankciók kiterjesztésének szándékáról. (Szépséghiba: nem rendelkezik jogi erővel a határozat.)

3. A katonai helyzet átrendeződött: Kijev környékén érezhetően kevesebb csapat maradt orosz oldalról, az átcsoportosítás teljes erővel zajlik a donyecki-luhanszki csatamezőre keletre. A következő hetekben egy nagy, konvencionális ütközet biztosan lesz az ukrán katonaság fő ereje és a feltáplált orosz támadók közt ebben a térségben. Az oroszok megpróbálják az ukrán csapatokat bekeríteni három oldalról. A civil lakosságot gőzerővel menekítik. Oroszok az ukrán infrastruktúrát (üzemanyag, hadiipar, egyéb termelési központok, kritikus infrastruktúra) következetesen rombolják, rakétázzák, bombázzák. Az ukránok az első ismert sikeres ellencsapáson túl vannak, amely már orosz területen álló üzemanyagtározót semmisített meg. Mariupol várhatóan elesik a következő napokban. Odesszában kilőtték az ország legnagyobb olajfinomítóját. Üzemanyagválság következik Ukrajnában (eddig se volt egyszerű a civileknek tankolni).

4. Európai oldal: Épp legutoljára Szlovákia jutatott a határra egy komoly fegyvert, egy S-300-as, jól használható légvédelmi rendszert (mégha régebbi modell is), eközben a szlovák miniszterelnök Kijevbe tart. Ferenc pápa szintén kijevi látogatásról beszélt. Az európai területről kiutasított orosz kémek száma tovább nőtt. A baltiak haladnak a gázról való leválással. Az Európai Bizottság előállt azzal, hogy közös beszerzést hogyan lehetne megszervezni gáz és olaj vonalon. Az ENSZ felfüggesztette az oroszokat az emberjogi bizottságból.

5/1. Kis színes a kibertérből: A CCTV kamerákat arcfelismerés céljából (is) feltörték az ukrán-párti #Anonymus hackerek, állítólag a belarusz-lengyel és orosz-belarusz határokon ezeket le is kapcsolták előre. A számtalan feltört és leakelt adatbázis feldolgozása még nagy erőkkel zajlik sok helyen. (forrás: cyberthreat.report)

5/2. Bónusz a kibertérből: Észt hackerek lokalizálták a bucsai katonai műveletben résztvett orosz katonák lakcímét, hogy hol élnek hivatalosan. Az ukrán-orosz háborúban elkövetett kegyetlenségek így válnak generációk terheivé, itt már nem lesz oroszbarát rész Ukrajnában nemhogy most, de évtizedekig. (forrás: cyberthreat.report)

Nem látni a háború végét. Putyin távozásával érhet csak véget igazán. Egy kínai lapban (SCMP) már az ukrán újjáépítésről jelent meg felvetés. Stoltenberg NATO-főtitkár is elhúzódó háború eshetőségére figyelmeztet. A tárgyalások esélyei romlottak a héten, a nagy csata előtt aligha lesz érdemi diplomáciai lépés.
https://www.facebook.com/feledy/posts/10158966597727957
-- Feledy Botond

Válasz

-- „Képviselői előterjesztésként nem merült fel, de többen megkerestek már engem is azzal, hogy a Bajza utcát nevezzük át Szabad Ukrajnára vagy más hasonló névre. Mindamellett, hogy mélységesen elítélem a putyini agressziót Ukrajnával szemben, az utcaátnevezés kapcsán konzervatív vagyok, és azt gondolom, ez inkább szimbolikus cselekvés, amellyel kellemetlen pillanatokat ugyan okozhatunk a nagykövetségi dolgozóknak, de valódi segítséget senkinek és semmiben nem jelentene”

– nyilatkozta Soproni Tamás a Telex megkeresésére. Terézváros polgármestere a válaszában arra is kiért, hogy az utcaátnevezés egy rendkívül hosszú, egyeztetésekkel teli folyamat, ami ha megvalósul, plusz ügyintézéssel, kellemetlenségekkel járhat az ott élő terézvárosi lakosoknak is, és a költségek egy része is őket terhelné.

Erzsébetváros válaszában az állt, hogy a kerület elítéli a putyini agressziót, és szolidaritást vállal Ukrajnával, együttérzésük jeléül ki is tűzték az ukrán zászlót a polgármesteri hivatal épületére, és a Bajza utca szimbolikus átnevezésétől sem zárkóznak el. Ők is felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy egy esetleges átnevezés „adminisztrációs többletet jelent a vállalkozásoknak és az érintett utcában élőknek is”, a változás költsége pedig nehezen megbecsülhető ebben a konkrét esetben.
https://telex.hu/kulfold/2022/04/07/utca-atnevezes-orosz-nagykovetseg-ukrajna-kampany-budapest

Válasz

Nem Truman Show (film)
https://flashvideo.rferl.org/Videoroot/Pangeavideo/2022/04/1/1e/1ef2044d-d1fb-4f0e-af8b-408ff734e740.mp4

A BND, Németország külföldi hírszerző szolgálata gyökeresen új betekintést nyert az orosz hadsereg bucsai kegyetlenkedéseibe. A szolgálatnak sikerült lehallgatnia a hadsereg rádióforgalmát, melyben a Kijev mellett élő civilek meggyilkolásáról beszéltek. Az ott elhangzottak egy része nyilvánvalóan és közvetlenül köthető azokhoz a holttestekhez, melyeket a hétvégén fotóztak le Bucsában az orosz katonák kivonulása után: a tömegsírban heverő, megkötözött és megkínzott civilekhez, köztük számos nőhöz és gyerekhez.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-nemet-hirszerzes-lehallgatta-az-orosz-hadsereg-radioforgalmat-a-bucsai-civilek-meggyilkolasarol/31791080.html
___

...a város nem más, mint díszlet, a városlakók színészek és statiszták, az autók, a házak, a hivatalok, és minden más pedig pusztán csak kellékek egy hatalmas hollywoodi stúdióban. Egyedül csak Truman valóságos, a róla elnevezett valóságshowban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Truman_Show

Válasz

Gens fidelissima (A ruszinokról)
http://www.naputonline.hu/2022/04/07/gens-fidelissima-a-ruszinokrol/

Válasz

Vozneszenszk egy csendes kisváros Délnyugat-Ukrajna egyik atomerőműve közelében. Neve akkor lett ismert, amikor az elsők közt verték vissza az oroszokat. Elmentünk a városba, ahol találkoztunk a polgármesterrel, aki jobbnak látta, ha felrobbantják a saját hídjukat, és beszéltünk a dühös emberrel, aki puszta kézzel és a feleségével üldözött el felfegyverzett orosz katonákat.
https://www.youtube.com/watch?v=ZbSdLE2oOSc

Válasz

Március 31-ig hat ukrán dokumentumfilmet tett online kölcsönözhetővé a Verzio Film Festival, amelyek segítenek megérteni a kortárs Ukrajnát, valamint az ukrán–orosz kapcsolat viszontagságait. A tíznapos kölcsönzés alatt befolyt összeggel az Ukrajnában maradt dokumentumfilmeseket támogatják.

A kölcsönzésből befolyt teljes összeget a Docudays UA-nak, Ukrajna legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának utalják, valamint a filmekért fizetett jogdíjakkal is az Ukrajnában maradt rendezőket támogatják.
https://www.elobolygonk.hu/Mindenki_mindenkiert/Mindenki_mindenkiert/2022_03_27/filmkolcsonzessel_tamogathatjuk_az_ukran_filmeseket_marcius_vegeig

Válasz

Az ukrán háború az Oscar-gálán is szerephez jut(hat)

Az Oscar-gálák történetében nem ez lesz az első alkalom, amely az aktuálpolitikát viszi be az ünneplésbe. Marlon Brando például A keresztapáért kapott Oscarját nem vette át, nevében egy őslakos amerikai utasította el azt. Nathalie Morris, az amerikai filmakadémia múzeumának kurátora szerint az emberek tudják, hogy az Oscar-gála magas nézőszámú platform, amelyen beszélni lehet a szívükhöz közel álló ügyekről – a világ ugyanis figyel.

Korábban Richard Gere a Tibet melletti kiállás jegyében beszélt a gálán – őt ezért ki is tiltották az eseményről. Patricia Arquette díjazottként a női egyenjogúság mellett szólalt fel, Leonardo DiCaprio pedig a környezetvédelem fontosságát emelte ki, amikor átvehette szobrocskáját.
https://infostart.hu/kulfold/2022/03/27/az-ukran-haboru-az-oscar-galan-is-szerephez-jut

Előzmény

Válasz

Európának azt is át kellene gondolnia, hogy az USA-hoz hasonlóan saját földgázt termeljen a fracking módszer (hidraulikus rétegrepesztés) révén. Európában számos erre alkalmas helyszín található Lengyelországban, Franciaországban és Romániában. A fracking olcsó energiát és teljes energiafüggetlenséget biztosíthatna, és jelentős mértékben csökkentette az USA széndioxid-kibocsátását. Bár felmerülnek valós aggályok a módszerrel kapcsolatban, a legtöbbet megfelelő szabályozással lehet kezelni. Sajnos, Európa nagy része elutasítja a frackinget az orosz pénzügyi támogatással terjesztett túlzott félelmek miatt. Pedig amerikai tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy a fracking előnyei messze felülmúlják a járulékos költségeit.

A valódi energiafüggetlenség eléréséhez messzebb kell tekintenünk, és reális alternatívákat kell tanulmányoznunk.

Többre van szükségünk a nap- és szélenergia növelésére irányuló légies törekvéseknél. A lehetséges energiaforrások széles skáláján a kutatás-fejlesztésbe kell fektetnünk. Például, bár a jelenlegi harmadik generációs nukleáris erőművek további építése biztonságos és megbízhatóan rendelkezésre álló energiát biztosítana, jelenleg túl drága a megépítésük. A negyedik generációs nukleáris energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés lehetővé tenné, hogy alacsony költségek mellett hatalmas mennyiségű energiát termelhessünk.

Az összehangolt kutatás nemcsak a szükséges energiafüggetlenséget fogja biztosítani, hanem reális megoldást nyújt majd a hosszú távú, klímaváltozással kapcsolatos problémára is.

Ez a kutatási tevékenység időbe telik majd, ezért rövid távon a fracking számít a legpraktikusabb megoldásnak. Ésszerű szabályozással a fracking bőségesen rendelkezésre álló, olcsó gázt biztosíthatna, és hatalmas gazdasági előnyöket eredményezhetne, miközben a széndioxid-kibocsátást is csökkentené. Döntő fontosságú annak hangsúlyozása, hogy Putyin háborújának árnyékában ez egy viszonylag gyors és reális módja lehet Európa energiafüggetlenség felé történő elmozdulásának.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220327/lomborg-europa-nem-fugghet-tobbe-oroszorszagtol-535641

Előzmény

Válasz

Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okai: A geopolitikai kérdés "megoldása"

Számos szakértő és politikus egyetért abban, hogy az orosz elnök meg akarja szállni Ukrajnát, és egy engedelmes, oroszbarát kormányt akar beiktatni Kijevben. Úgy vélem, hogy az orosz elnök és oligarchái sokkal többet akarnak elérni. Tudósként kötelességemnek érzem, hogy figyelmeztessem az egész világot, különösen az EU és az USA politikusait, valamint a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia országait, és elmagyarázzam Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okait. | Dr. Olekszandr Perekhozhuk, KRTK vendégszerző

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan képzeli el az orosz elnök, parlamentje - a Duma, kormánya és oligarchái a geopolitikai kérdés "megoldását", meg kell érteni az orosz viselkedésmódot, szokásokat és hagyományokat, melyek az egész gazdasági rendszer működésének és az Oroszországban élő emberek életének alapját képezik.

# A törvény és az igazságosság ismeretlen szavak Oroszországban – gazdasági, politikai és társadalmi szempontból egyaránt.

Az orosz gazdaság monopolisztikus és oligopolisztikus piaci struktúrák dominanciáján alapul, amelyek befolyásolni tudják az árképzést mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Minden ágazatát állami tulajdonú vállalatok monopolizálják, vagy orosz oligarchák irányítják. ...

Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország, mint a világ legnagyobb földgáz- és olajexportőre, nemcsak számos európai országban, hanem világszerte is befolyásolja az energiaárakat, és viszonylag rövid időn belül még inkább befolyásolhatja azokat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az energiaárak rugalmassága minden esetben nagyobb lesz, mint az élelmiszerárak, különösen a kenyérárak rugalmassága. Sok szakértő csodálkozik azon, hogy mi köze van a háborúnak az energiahordozók és az élelmiszerek árrugalmasságához.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdésre adott válasz megmagyarázza Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okát.

# Ukrajna mint a "Gabona OPEC" tagja?

Ukrajna, mint a világ legnagyobb feketeföldjeivel és legtermékenyebb talajával rendelkező ország, amely szabad és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a világpiachoz, és amelynek a Fekete-tengeren nagyon fejlett kikötői infrastruktúrája van, sikeresen versenyez Oroszországgal a világ búzapiacán. Az orosz oligarchák szemében ezért Ukrajna veszélyt jelent Oroszországra. Oroszország és Kazahsztán már 2010-ben megpróbálta meghívni Ukrajnát az úgynevezett "Gabona OPEC" létrehozásáról szóló tárgyalásokra, hogy megvitassák a fekete-tengeri régió három országának egyesülését. A "Gabona OPEC" célja a búza árának összehangolása és a gabonapiac stabilitásának biztosítása lenne. ...

# Az "élelmiszerfegyver" gazdasági, politikai és társadalmi következményei

Ukrajna déli részének megszállásával az orosz elnök és az orosz oligarchák most már képesek lesznek gazdasági érdekeiket érvényesíteni. Ha Ukrajna elveszíti déli földjeit, akkor elveszíti a világpiachoz való szabad és közvetlen hozzáférést is. Ebben az esetben Oroszország képes lenne ellenőrizni az ukrán búza teljes exportját és amennyiben a fekete-tengeri régió teljes gabonakereskedelmét ellenőrzése alá vonná, úgy a gabonát új "élelmiszerfegyverként" használhatná.

Az "élelmiszerfegyver" veszélyesebb, mint a "földgázfegyver" vagy az "olajfegyver", sőt még az orosz rakétáknál vagy bombáknál is veszélyesebb. ...

https://www.portfolio.hu/krtk/20220326/oroszorszag-ukrajna-elleni-haborujanak-valodi-okai-hogyan-latja-a-kreml-a-megoldast-a-geopolitikai-kerdesre-535393

Válasz

A kelet-európai tanulmányok stockholmi intézetének kutatója, Andreas Umland figyelemre méltónak nevezte Merkel diplomáciai közvetítését a Krím annektálása után. Mindennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy 2014 után paradigmaváltásnak kellett volna bekövetkeznie az Oroszországgal kapcsolatos német politikában, ez azonban elmaradt. Ezt jelezte, hogy meg is kezdődött az Északi Áramlat-2 vezeték építése.

-- Németország az elemzés szerint nem látta, vagy talán nem akarta látni az orosz fosszilis energiahordozóktól való rendkívüli függőség kockázatát.

Ennek a felismerésnek jóval korábban be kellett volna következnie.
https://infostart.hu/kulfold/2022/03/25/ard-a-vlagyimir-putyin-altal-inditott-tamadas-a-nemet-kulpolitika-veresege-is
(vélemény)

Előzmény

Válasz

Pletser Tamás: ha az oroszok rubelelszámolást akarnak, technikai csőd várhat a Gazpromra is. Egyértelműen a hosszú távú szerződések megszegéséről van szó, hisz Európában euró- vagy dollárelszámolás van, tehát a szerződéseket az orosz fél így felrúgja" – mondta Pletser Tamás.
https://infostart.hu/audio/B7645/B76453BD.mp3
"Az orosz üzenet azt sugallja, hogy az ország nem akar a szerződéseinek megfelelni. Így viszont az orosz cégek nem fognak dollárhoz sem jutni, így a dollárhiteleket sem tudják kifizetni, rövid távon ez technikai csődöt jelent a Gazpromnak és a többi cégnek" – mondta a szakértő.
https://infostart.hu/gazdasag/2022/03/25/pletser-tamas-ha-az-oroszok-rubelelszamolast-akarnak-technikai-csod-varhat-a-gazpromra-is
___

Fél éve írták alá a Külügyminisztériumban az újabb 15 éves orosz gázszállítási szerződést a Magyar Villamos Művek és az orosz Gazprom képviselői. Ezt a szerződést módosítaná Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítása, amely szerint a barátságtalan országok csak rubelben fizethetnek az orosz gázért.
-- A Gazpromnak keddig kell kidolgoznia az átállás részleteit, egy átlátható, érthető rendszert arra vonatkozóan, hogy ez technikailag és logisztikailag hogyan valósítható meg.
Magyarország ilyen hivatalos értesítést nem kapott a szerződő féltől – közölte a kormány az RTL Híradó megkeresésére.
https://infostart.hu/gazdasag/2022/03/27/meg-nem-ertesitettek-a-magyar-kormanyt-a-rubeles-atallasrol

Válasz

Arnold Schwarzenegger üzenete az orosz katonáknak és az orosz népnek (magyar felirattal)
https://www.facebook.com/watch?v=706517083687160

Válasz

Fáj az egész. Fáj a maradék budapesti presztízs elégetése és fáj az, ami Beregsurányon túl következhet. Százezernyi kárpátaljai nemzettársunk napról napra imára kulcsolt kézzel figyeli, mikor csattan rajtuk az ostor a budapesti pávatánc és felkorbácsolt ukrán nacionalizmus miatt. „Ha egy esetleges orosz győzelemtől frusztrált visszavonuló ukránok nekiesnek a kárpátaljai magyaroknak, nekünk végünk” – mondta Vörös Szabolcs kollégámnak Palágykomoróc református lelkésze.

Nincs az a forgatókönyv, ami szerint a nyugati fegyverátszállítás hangos megtagadása jót tenne a kárpátaljai magyarságnak. Rácz András Oroszország-szakértő pont nálunk vezette le világosan, hogy a magyarlakta területek felől stratégiailag amúgy nem is éri meg fegyvert szállítani (rossz utak, bonyolult infrastruktúra), tehát az elutasítás vastagon politikai-kommunikációs lépés. Márpedig a háborús agresszor Kremlnek tett – már a szót leírni is bizarr – gesztusnak a világon semmi értelme, nem létezik a háborúnak olyan kimenete, amiben Kárpátalja Oroszországhoz kerülne, vagy etnikai összetétele varázsütésre megváltozna. Legyen bármilyen sérelmünk az ukránoktól, gondoljunk bármit a nacionalizmusukról, a magyar kisebbségi érdek most az, hogy maximálisan odaálljunk a háborús áldozat mellé.

Legmagasabb szintű NATO- és USA-nyilatkozatok szólnak arról, hogy nem lesz nyugati intervenció, nem lesz légtérzár és nem akarnak katonákat (benne magyarokat) küldeni a konfliktusba, mert azzal kirobbanna a harmadik világháború. A magyar kormánynak semmi más dolga nincs, vagy nem lenne, mint a szövetségi rendszere részeként cselekedni és – ez ugyanolyan fontos! – beszélni. Vagy esetleg követni legszorosabb térségbeli barátai nyilatkozatát, például a szlovén Janez Janša miniszterelnökét, aki tegnap este az ominózus csúcson kijelentette, hogy „senki nem fog rubelben fizetni” az orosz gázért. Olyan túl nagy világtörténelmi jelentősége nincs, hogy a kétmilliós ország vezetője mit üzen a nagyok háborújában, mégis, a szlovén kormány egyenesebb gerinccel áll meg az EU és a saját polgárai előtt.

Nem tudunk egyszerre ’56 és a szabadság népe lenni, miközben rezsicsökkentéssel vágunk vissza a szuverenitásáért vívott harcban vérben álló nép vezetőjének.

A hivatalos moszkvai listán Magyarország már „barátságtalan”. Az ukrán elnök épp most ásta el a magyar kormányt. A nyugati szövetségeseink szörnyülködnek.

Miért nem tanulunk végre a történelemből?
https://www.valaszonline.hu/2022/03/25/zelenszkij-orban-brusszel-velemeny/

Válasz

Az orosz–ukrán viszály ezeréves történelme tíz percben
https://www.youtube.com/watch?v=dCFA_RVtSF0

Válasz

Magyarázatot vár az ellenzék a robbanóanyaggal megpakolt drón ügyében
A napokban 40 percet tartózkodott a légterünkben egy drón, ami végül Horvátországban zuhant le. Az eset körülményeivel kapcsolatban tájékoztatást vártunk a Honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki tagjaiként az illetékes minisztertől, de a bizottság fideszes elnöke magyarázat nélkül lefújta az ülést. Országunk biztonsága mindennél fontosabb számomra, főleg egy olyan választókerület jelöltjeként, amely közvetlen közelében atomerőmű található. Erről beszéltem Vadai Ágnes képviselőtársammal az Egyenes Beszédben.
https://www.atv.hu/videok/20220318/magyarazatot-var-az-ellenzek-a-robbanoanyaggal-megpakolt-dron-ugyeben
-- Harangozó Tamás

Válasz

„Visszajönnénk. Akkor is, ha nem tudom, lesz-e falunk” – kollégánk 5 napja a háborúban
https://www.valaszonline.hu/2022/03/21/ukrajna-haboru-karpatalja-lviv-riport/
-- Riport Ungvárról és Lvivből öt felvonásban.

Válasz

Cáfol a Metrowagonmash: szerintük nem igaz, hogy katonai eszközöket gyártanának

Korábban a Népszava írt arról, hogy az elmúlt harminc napban hiába várta a BKK az M3-as metró orosz szerelvényeihez az alkatrészeket és a gyártó Metrowagonmash szakembereit Oroszországból.

Ahogy mi is beszámoltunk róla,
https://www.atv.hu/belfold/20220319/nepszava-a-haboru-miatt-nem-erkeznek-meg-az-alkatreszek-a-3-as-metrohoz
a fővárosi vállalat állítása szerint az Ukrajna ellen indított orosz háború egyelőre nem befolyásolja a szerelvények karbantartását, ugyanakkor hozzátették, a jelenlegi készlet legfeljebb néhány hónapra elegendő. Ráadásul az is kérdéses, hogy az oroszországi gyár, mely jelenleg háborús felszerelések előállításával is foglalkozik, készíteni fog-e továbbra is a szerelvényekhez alkatrészeket.

Most a Metrowagonmash közleményében azt írta: a magyar sajtóban hamis információk terjednek arról, hogy telephelyeiken katonai célú termékek gyártása folyna, beleértve lánctalpas és keres járművek platformjaiét.

-- "A Metrowagonmash Rt. hivatalosan kijelenti, hogy kizárólag polgári vasúti termékek gyártásával foglalkozik, nevezetesen metrókocsik és vasúti motorkocsik gyártásával, karbantartásával és nagyjavításával" - közölték.

Hozzáteszik: a cég termékeit, több mint 10 ezer metrókocsit, naponta több mint 16 millió utas használja a világ 11 országának 19 metróhálózatán. A Metrowagonmash szolgálja ki az Oroszországi Föderáció nagyvárosainak, valamint más fővárosok - köztük Budapest, Szófia, Baku és Taskent - metróhálózatainak igényeit, ahová az elmúlt években több száz metrókocsit szállított.

-- "A Metrowagonmash Rt. egyetlen problémát old meg, ez pedig az, hogy utasok millióinak utazásait kényelmessé és biztonságossá tegye"
- írták.
https://www.atv.hu/belfold/20220321/cafol-a-metrowagonmash-szerintuk-nem-igaz-hogy-katonai-eszkozoket-gyartananak

Válasz

Folytatódik a kiberháború az orosz-ukrán fronton. Óránként esnek el rendszerek mindkét oldalon.
Erről beszélgettünk a Reggeli műsorában az RTL-en.
Giga és terabyte-nyi adatokat szivárogtatnak ki az ukrán vagy orosz szimpatizáns hackerek a legnagyobb olajszállító orosz vállalattól kezdve, a legnagyobb ukrán logisztikai cégig.
Eközben a propaganda frontján is forr a levegő. Miközben több mint harmincmillió üzenetet, emailt vagy hívást intéznek civilek véletlenszerűen az orosz lakosság felé az Squad303 hacker csapat segítségével, az ukrán bírósági rendszer oldalán oroszbarát propaganda anyagokat helyeztek el a másik oldal hackerei.
A konfliktus nem maradt meg a két ország kiberterében, a még Oroszországban vagy Ukrajnában működő vagy azt kiszolgáló magyar és külföldi cégek célpontokká váltak. Ehhez elég csak a gyanú is.
Köszönöm a lehetőséget Anschau Alexandranak!
https://rtl.hu/reggeli/2022/03/21/orosz-ukran-haboru-kiber-hadviseles-hekkerek
-- Keleti Arthur

Válasz

Cikkünk megjelenésekor átlépte a 850 ezret ama petíció aláíróinak száma, amely azt követeli, hogy idézzék a nürnbergi perekhez hasonló eljárás keretében nemzetközi bíróság elé Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Az aláírásukat névvel vállalók között szerepel a többi között a világhírű amerikai író, Paul Auster, Stephen Fry angol humorista, író, színész, Timothy Garton Ash brit történész, az Oxfordi Egyetem professzora, Gordon Brown volt brit, Kevin Rudd volt ausztrál, Petre Roman volt román kormányfő és Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök is – vette észre a Helló Magyar.

A petíciót ide kattintva lehet aláírni,
https://secure.avaaz.org/campaign/en/prosecute_putin_loc/
a szignót névvel vállalók lajstromát pedig itt lehet megnézni.
https://justice-for-ukraine.com/signatories/
https://nepszava.hu/3150600_bajnai-gordon-vlagyimir-putyin-nemzetkozi-buntetobirosag

Válasz

Két harvardi diák három nap alatt elkészítette azt az oldalt, amely ukrajnai menekültek tízezreinek segít

Avi Schiffmann és Marco Burstein három nap alatt fejlesztette le a Ukraine Take Shelter oldalt, amely ukrán menekülteket és szállásadók köt össze.

A Ukraine Take Shelter ldalt két harvardi hallgató, Avi Schiffmann és Marco Burstein készítette, mindössze három nap alatt. A tizenkét nyelven elérhető felületen az ukrán menekültek olyan emberekkel léphetnek kapcsolatba, akik rövidebb-hosszabb időre ingyen szállással segítenék őket.

Az oldalon bárki felajánlhatja üresen álló szobáját, sőt sok kollégiumi hely is elérhető. A szállást kereső menekülteknek elegendő megadniuk, hányan érkeznének és mennyi ideig van szükségük vendéglátásra, az oldal ezek alapján már listázza is a környékbeli lehetőségeket. A szálláskeresők azt is bejelölhetik, szükségük van-e fuvarra vagy orvosi ellátásra, esetleg utazik-e velük kisállat.
https://www.ukrainetakeshelter.com/
March 2, 2022

Schiffmann-nak nem ez az első kezdeményezése: még 2020 januárban, a koronavírus világszintű terjedését megelőzően kifejlesztette az nCov2019.live felületet, amely nem sokkal később a járványhelyzet alakulásának egyik legfontosabb nyomonkövetőjévé vált. Még 18 éves sem volt, amikor a Webby Awards által kiosztott, a legjobb oldalakat díjazó „Év embere” díjra jelölték - írja az El País.
https://eduline.hu/campus_life/20220318_harvardi_diakok_ukran_segito_weboldal

Válasz

Minél messzebbről, minél összetettebb rendszeren érkezik a gáz, annál többe kerül.

-- „Úgy számolunk, ha Magyarországra begyűjtenénk az összes nem orosz forrásból vezetéken behozható és cseppfolyósított gázt, akkor is hiányozna még 3,5-4 milliárd köbméter” – mondja a korábban idézett gázipari üzletember.

Hasonlóan vélekedik Kaderják Péter közgazdász, a Budapesti Műszaki Egyetem Zéró Karbon Központjának vezetője, aki 2018 és 2021 között energiáért és klímapolitikáért felelős államtitkár volt. „Az orosz gázról való leválás közép- és hosszútávon reális lehet, rövidtávon nem. Az Európai Unió gondolkodása most egyértelműen a függetlenedés irányába megy el, de a helyzetet bonyolítja, hogy a tagállami érdekek egymástól jelentősen eltérnek” – magyarázza a Válasz Online-nak. A szakértő azt is mondja, a háború nélkül is kellett volna megoldást találni arra, hogy az EU szegény fosszilis energiákban, ugyanakkor a termelőktől való függése miatt sérülékeny is. Jobb lett volna az átmenetet a gázszállító-partnerekkel (Algéria, Norvégia, Oroszország) egyeztetve levezényelni, de Moszkva a mostani háborúval olyan határt lépett át, ami lehetetlenné teszi a velük való tárgyalást.

Amikor arra kérjük, hogy pontosítsuk az időtávokat, Kaderják Péter úgy fogalmaz: a rövidtáv az áprilisig tartó 2022-es, illetve a 2022-2023-as fűtési szezon, ezt követően már belépünk a középtávba. A szakértő megerősíti, hogy az orosz gázról való azonnali leválás egész Közép-Kelet-Európában hatalmas áremelkedéssel járna, és ezen felül még 30 százalékkal csökkenteni kellene a fogyasztást is. Kaderják Péter szerint nem véletlen tehát, hogy egy ilyen radikális lépéssel kapcsolatban Németország is roppant óvatos. Ők ráadásul igen nehéz helyzetbe lavírozták magukat: a zöldek nyomására a 2022-re az összes atomerőművüket be akarták zárni. A jelenleg koalíciós partner német Zöldek mereven elutasítják a reaktorok újraindítását. A német gazdaságnak már az is komoly ütést jelentett, hogy felfüggesztették az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezését. (A csővezeték a Balti-tenger alatt, Ukrajna kikerülésével szállított volna orosz gázt Németországba.)

A környezetszennyezés a probléma a legkézenfekvőbb megoldások egyikével: az orosz gázimportot az európai szénerőművek teljesítményének növelésével, új egységek építésével lehetne leghatékonyabban kiváltani. Csakhogy ez a technológia a leginkább szennyező, s a szén felhasználásának növelése ellentmondana az EU klímacéljainak. A szakértők egyetértenek abban, hogy fogyasztáscsökkenés nélkül aligha lehet megszabadulni az orosz gáztól, igaz, az energia árának drágulása miatt már így is csökken a felhasználás. Magyarországon például legfontosabb műtrágyapiaci szereplője, a Nitrogénművek Zrt. beszüntette az ammónia termelését a drámaian megnövekedett gázárak miatt. (A lépés tovább drágítja majd a terményárak miatt már amúgy is sokat drágult élelmiszereket.) Újabb energiahatékonysági projektek bevezetése sem halasztható, például a LED-égők tömegessé válása jelentősen csökkentené az áramfogyasztást. Az európai gáztermelés fokozása is napirenden van, igaz, ezt legfeljebb Hollandia esetében jöhet szóba. A nap- és szél, vagy a Magyarországon jelentős geotermikus energia szintén a megoldás része lehet – de önmagában egyik sem elegendő az orosz gáz kiváltására.

Kérdés az is, hogy meddig tartható fenn a palagáztól való európai idegenkedés. A geológiai alakzatok apró üregeiben található gáz csak repesztéssel hozható felszínre, azonban a Egyesült Államokban széles körben alkalmazott technológiával kapcsolatban sok a környezetvédelmi aggály.

Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint az orosz energiától való függetlenség kecskéje is jóllakik, de az olcsó energia káposztája is megmarad. Mindenképpen fájni fog Európának a régóta szükséges függetlenedés.

Sovány vigasz, hogy Oroszországot még inkább gyomorszájon vágja az energiaháború. Az Urals típusú nyersolaj ára hordónként 80 dollárra esett, ami az idei legalacsonyabb ár, s eközben világszerte jelentősen csökken az orosz olaj iránti kereslet.
https://www.valaszonline.hu/2022/03/16/orosz-eu-energiafuggetlenseg/

Válasz

Amikor Oroszország csak fenyegetett a katonai erejével, sokkal közelebb került ahhoz, hogy elérje a céljait. A nyílt háború óta egyre távolabb kerül ettől, és hosszú távon még rosszabbul is járhat, mintha elengedte volna Ukrajnát.
https://24.hu/kulfold/2022/03/14/europoli-putyin-habou-hibrid-hadviseles-ukrajna-nyomasgyakorlas-velemeny/
___

Azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal, Orbán Viktor a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremtheti meg – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Artur Balázs. Magyarország múlt héten lemondott szczecini tiszteletbeli konzulja – a lengyel közélet egyik befolyásos szereplője, vezető lengyel politikusok barátja – szerint azért életbevágó most Ukrajna mellé állni, mert egy széttartó Európa egy esetleges háborús győzelem esetén felhívás lenne Oroszország számára, hogy ne álljon meg az ukrán határoknál. Bár a tiszteletbeli konzulok nem hivatásos diplomaták, a lemondást még a magyar külügy is Budapestnek címzett üzenetként értékelte. Alighanem jogosan. Balázs a magyar sajtóból egyedül lapunknak vállalta, hogy – írásban – elmagyarázza, miért nem tudja tovább Magyarországot képviselni, és miért baj, ahogyan hazánk a háború kapcsán politizál.
https://www.valaszonline.hu/2022/03/15/lengyelorszag-artur-balazs-ukrajna-putyin-orban-interju/

Válasz

Oroszországban jelenleg börtönbüntetés jár azért, ha valaki háborúnak nevezi a háborút, vagy nem tagadja el, hogy annak civil áldozatai is vannak. Sajnos emiatt a Wikipédia semlegességgel és tényszerűséggel kapcsolatos szabályait betartó és betartató szerkesztői is veszélyben vannak.
https://www.vg.hu/hirek/2022/03/orizetbe-vettek-az-orosz-wikipedia-egyik-szerkesztojet

Válasz

Mozognak a fejlesztők a háború miatt, de hazánk csak tranzitzóna

Miután Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, az IT-piacon is mozgás indult a rendkívüli esemény hatására. Az ukránokkal dolgozó cégeket egyszerre foglalkoztatja, hogyan tudják támogatni dolgozóikat, milyen szankciókat vessenek ki orosz ügyfeleikre akár saját gazdasági érdekeikkel szembe menve, és miként gondolják át működésüket. Nehéz helyzetbe kerültek a meghatározó ukrajnai jelenléttel bíró nemzetközi cégek is, különösen az EPAM. A munkaerő pedig nem hazánkat célozza meg, inkább nyugatra tart.

Egy San Franciscó-i szoftverlicensszel foglalkozó cég Instagram bejegyzése alapján azt írja a lap, hogy így kialakultak olyan szürreális helyzetek is, hogy a fejlesztőcsapatok úgy küldenek el kódokat, hogy közben védőhelyeken húzzák meg magukat, miközben a cég azt nem várja el. A Los Angeles-i fogadási platformot fejlesztő Pogbet vezetője, Eric Hovagim a lapnak elmesélte, hogy egy vezető front-end fejlesztőjük Lvivben húzta meg magát a szülei házában a várostól 40 km-re, miközben küldte be a pull requesteket, másnap pedig a frontra indult segíteni.
https://www.hwsw.hu/hirek/64390/ukrajna-oroszorszag-haboru-munkaero-fejleszto-epam-fizetes.html

Válasz

Exkluzív videós interjú Kira Jarmis orosz íróval, aktivistával, Alekszej Navalnij szóvivőjével. Többek között az ukrajnai háborúról és az orosz ellenzék antikorrupciós politikai stratégiájáról is kérdeztük. Első könyve, melyben saját, politikai fogolyként megélt börtönélményeit és a kortárs orosz társadalom legfontosabb ügyeit dolgozta fel, a napokban jelenik meg magyarul. Jarmis ellen az orosz hatóságok éppen az adásunk felvételével egy időben adtak ki újabb elfogatóparancsot.
https://www.youtube.com/watch?v=Pqj0ZMfn9U4

Válasz

A Kormány 1120/2022. (III. 7.) Korm. határozata

A Kormány 1120/2022. (III. 7.) Korm. határozata az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról:

A Kormány, figyelemmel az Alaptörvény 47. cikkére, Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Alapokmányából és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (a továbbiakban: NATO), valamint az Európai Unióban betöltött tagságából fakadó kötelezettségeire, az Észak-atlanti Tanács PO(2022)0050. számú, 2022. február 16. napján meghozott és PO(2022)0085. számú, 2022. február 24. napján meghozott döntéseire, a szövetséges államok fegyveres erőinek az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásainak és egyéb feladatainak elősegítése érdekében

1. engedélyezi a NATO állam- és kormányfői testületének 2022. február 25-i nyilatkozatában megerősített döntéseire tekintettel a NATO reagáló erők Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, illetve Magyarországra [Baranya megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye területére, Pest megye területének a Duna vonala és Fejér megye által határolt területére, valamint Budapest Duna vonalától nyugatra eső területére (a továbbiakban együtt: Dunántúlra)] történő települését;

2. az Ukrajnába történő áthaladás esetét kivéve engedélyezi a szövetséges fegyveres erőknek az 1. pont alá nem tartozó, a NATO döntésén alapuló, Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, valamint szükség szerint Magyarországra (Dunántúlra) történő települését, ideértve a gyakorlatokon és kiképzési feladatokon történő részvételt is;

3. engedélyezi a szövetséges fegyveres erők által az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/338/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak) Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba történő szállítását;

4. Magyarország alapvető biztonsági érdekei védelme érdekében szigorúbb nemzeti politikát alkalmaz, és így nem engedélyezi az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/338/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak) Magyarország területén szárazföldi és légi úton Ukrajnába történő szállítását;

5. engedélyezi a szövetséges fegyveres erők által az Európai Unió Tanácsának (KKBP) 2022. február 28. napján meghozott, az ukrán fegyveres erők támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló 2022/339/KKBP határozata hatálya alá tartozó eszközöknek (a nem halálos erő célba juttatására tervezett felszereléseknek és készleteknek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag) Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba, illetve szükség szerint Magyarország területéről Ukrajna területére történő szállítását;

6. egyetért az 5. pont alá nem tartozó további egészségügyi és más humanitárius anyagoknak a szövetséges tagállamokba és szükség szerint Magyarországon keresztül Ukrajna területére történő szállításával;

7. felkéri a honvédelmi minisztert, hogy a fenti pontokban foglaltakkal összefüggésben a szövetséges fegyveres erőktől beérkező technikai engedélykérelmekről tájékoztassa a Nemzetbiztonsági Operatív Törzset;
Felelős: honvédelmi miniszter Határidő: a felmerülés ütemében

8. felkéri a honvédelmi minisztert, a pénzügyminisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 3–6. pont végrehajtásában működjenek együtt.
https://infostart.hu/interju/2022/03/08/dobrev-klara-180-fokos-fordulatot-kell-venni-a-valasztasok-utan

Válasz

Az orosz hadsereg átment a civil lakosság ellen vívott megtorló háborúba, és az ő szenvedésükön keresztül akarják rávenni az ukrán vezetést arra, hogy megadja magát – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Inforádió Aréna című műsorában. Az adás másik vendége Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint, ha Moszkva bevételeiből a gáz és az olaj kiesik, akkor Oroszország nagyon gyorsan elszegényedik, és akkor nemcsak a csőd, a szétesés veszélye fenyegetné az országot.

Az orosz gáz- és olajipart mennyire érinti egy ilyen konfliktus?

Pletser Tamás: Nyilvánvalóan nagyon sok oldalról fogja érinteni. Ami rövid távon egy nagyon fontos kérdés, hogy vajon milyen mértékben kell csökkentenie Oroszországnak a földgáz- és kőolajtermelését. A piacai megrendültek. Látható, hogy az európai fél nem feltétlenül szeretne orosz nyersanyagot vásárolni, és már vannak most ki nem mondott kockázatok. Egy konkrét példa: a kikötőkbe nem hajlandók beállni a világ tankerei, ugyanis egy ilyen hajónak a biztosítása nem fedezi a háborús kockázatokat. Már most több példa volt arra, hogy kereskedelmi hajókat a Fekete-tengeren meglőttek az oroszok. Ennek hatására már most lehet hallani, hogy az orosz olajexport, ami ötmillió hordó naponta, egy-másfél millió hordóval lecsökkent. Emellett több vevő azt mondja, hogy nem vásárol orosz kőolajat. Például a Shell három-négy nappal ezelőtt még vásárolt olajat, ez kijött a holland és angol sajtóban, amiből nagyon komoly botrány lett. Két napra rá a Shell azt mondta, hogy több orosz olajat nem vásárol. Ez is azt eredményezheti, hogy az oroszoknak egyre nagyobb gondjuk lesz az eladásokkal, ekkora mennyiségű olajjal és gázzal viszont nem lehet mit kezdeni.

Akkor elzárják az olajkút csapját? Vagy letárolják valahova?

Pletser Tamás: Az egész rendszert folyamatos termelésre, szállításra és ellátásra építették. Nyilván van valamennyi puffer, valamennyit el tudnak tárolni földgázból és kőolajból is, de ezek a tárolók, ha megtelnek, akkor egyetlenegy megoldás van, hogy a csap elejét lekapcsolom. Viszont ennek technológiailag olyan visszahatása lehet, hogy ez magát a termelési kapacitást is lecsökkenthetni. Ha egy földgázkutat lekapcsolok, akkor nem biztos, hogy a visszakapcsoláskor az a szerkezet újra tud indulni.

Hogy néz ki a földgázexport? Ez milyen útvonalakon, milyen kerülőkkel, milyen átkapcsolási lehetőségekkel és hova megy?

Pletser Tamás: Meg kell különböztetni a vezetékes és a cseppfolyós földgázt. Oroszország esetében a vezetékes jelenti a sokkal nagyobb volument, öt-hatszor akkora, mint a cseppfolyós értékesítés. A vezetékes földgáz gyakorlatilag csak Európába megy. Kína felé egy vezetékük van, amit 2019-ben adtak át, ez a Szibéria Ereje, amely egyébként rekordköltséggel épült és egyelőre nincs kihasználva. Csak hogy pár számot is mondjak: Európába 155 milliárd köbméternyi földgázt exportált Oroszország 2021-ben, ezenkívül 20 milliárd köbmétert Törökországba. Ezzel szemben Kínába a vezetéken 10 milliárd, cseppfolyósan pedig 6,5 milliárd köbméter ment, tehát Kína 16,5 milliárd köbméter, Európa Törökországgal 175 milliárd köbméter. Látható, hogy nagyságrendi különbség van.

Európa vesz ebben a pillanatban orosz gázt?

Pletser Tamás: Igen. Gyakorlatilag a földgázszállításokban jelentős fennakadás nem történt. Volt egy-két nap, amikor a Jamal-félsziget kapacitásait nem használták ki az oroszok, de a rákövetkező napokban még nagyobb mennyiségű gáz is jött, mint ami egyébként szokott, úgyhogy jön a gáz, ilyen szempontból nincsen probléma.

Jönni is fog a gáz? Európa fogadókész a gázra? Fenn akarják ezt tartani? A német kancellár azt mondta, hogy erre nem lehet kiterjeszteni a szankciókat. Ezzel több állam is egyetért.

Pletser Tamás: Sajnos az a helyzet, hogy rövid távon nehéz helyzetben van Európa. Én azt látom, hogy három-négy évig legalább fenn kell tartani az orosz gázszállításoknak körülbelül a 30-40 százalékát. Tíz év alatt valószínűleg Európa teljesen le tud válni az orosz földgázról, ha megvan rá a kellő akarat, a kellő pénz és a kellő külpolitika. Ez a három feltétel.

30-40 százalékát? Miért csak annyit? A többi máshonnan megszerezhető?

Pletser Tamás: Az Európai Unió elemzése azt mutatja, hogy a 155 milliárd köbméteres orosz földgázimportból 100 milliárd köbméter különböző kormányzati intézkedések révén pótolható. Ebben vannak keresleti és kínálati lépések is. Keresleti lépések alatt olyanokat értek, hogy próbálunk máshonnan behozni földgázt, például cseppfolyós földgáz formában, belső források formájában, illetve vannak olyan intézkedések is, amelyek például a keresletet próbálják lecsökkenteni, mondjuk, alacsonyabb hőmérsékleteket teszünk a házakba. Van egy nagyon komoly felfuttatás is a nukleáris energiában, a szélenergiában, illetve adott esetben földgáz helyett használhatunk kőolajszármazékokat is bizonyos erőművekben. Ezek a módszerek azok, amelyek segítik a földgázfüggésnek a csökkentését.
https://infostart.hu/interju/2022/03/11/haboru-es-energia-tiz-ev-alatt-tud-levalni-europa-az-orosz-foldgazrol-ha-megvan-ra-a-kello-akarat-penz-es-diplomacia

Válasz

Az Ukrajna ellen indított háború nyomán jött nyugati szankciók menekülésre késztetik az orosz technológiai szektor szakembereit. Van, aki Finnország, van, aki az Emírségek felé vette az irányt.

„Repülök a szakadékba” – mondta a Financial Timesnak Ilja Kraszilscsik, egy orosz technológiai cég menedzsere, amikor elmesélte, hogyan pakolta össze három böröndjét, ült fel egy Dubajba tartó gépre, nem tudva, hogy mikor térhet haza.

Ő egyike annak a több tízezer orosznak, aki az elmúlt napokban elmenekült az országból az ukrajnai intervenciót követő külső és belső megszorítások miatt.

„Megsemmisült az ország, amiben éltünk. Milyen jövője lehet, ha a csekisták ragadták magukhoz a hatalmat? Semmilyen. Annyit tehet, hogy túlél” – mondta Vlagyimir Putyin elnök titkosszolgálati múltjára utalva.

Ha az orosz emigráció állandósul, akkor az méginkább lefelé húzhatja a nyugati szankciók miatt meggyengült orosz gazdaságot. Az országból sorra vonulnak ki a külföldi cégek – nem a szankciók, hanem az erkölcsi kiállás miatt. A tőzsde és a rubel hatalmasat zuhant.
https://infostart.hu/tudositoink/2022/03/12/a-szankciok-mellett-egy-varatlan-jelenseg-is-sujtja-oroszorszagot-az-agyelszivas

Válasz

Az ukrán kormány felkérte a Google-t, hogy készítsen egy olyan funkciót az androidos telefonokra, ami riasztást küld a készülékre légiriadó esetén. Ennek érdekében a kormány együttműködött a céggel, a funkció pedig kiegészítése annak a riasztási láncnak, amit jelenleg is használ az állam, hogy a veszélyre figyelmeztesse a lakosságot.
https://hvg.hu/tudomany/20220311_google_android_orosz_ukran_konfliktus_haboru_riasztas_legiriado_ukrajna

Válasz

A Magyar Honvédség Keleti Pajzs 2022 feladatban részt vevő, Kelet-Magyarország több térségében szolgálatot teljesítő katonákat látogatott meg Benkő Tibor honvédelmi miniszter március 13-án, vasárnap.

A határhoz közel telepített felderítési elemek megtekintése során Benkő Tibor hangsúlyozta: jól látható, hogy az orosz-ukrán háború egy rendkívül intenzív módon zajló támadó hadművelet, ami sajnos már - ha nem is olyan mértékben, mint Ukrajna keleti térségében, vagy Kijev környékén - Nyugat-Ukrajna területét sem kíméli, ugyanis a napokban ott is történtek rakéta- és bombatámadások. „A Magyar Honvédség katonái minden eshetőségre felkészültek és szükség esetén képesek azonnal reagálni annak érdekében, hogy Magyarországtól távol tartsák a fegyveres konfliktust, mert Magyarország nem sodródhat bele ebbe a háborúba, hiszen ez a magyar emberek érdeke” - emelte ki a honvédelmi miniszter.
https://honvedelem.hu/hirek/egyre-agresszivebb-es-kiterjedtebb-az-orosz-haboru.html

Válasz

Volodimir Zelenszkij ma elhagyta rezidenciáját
MTI | 2022. március 13. 20:44

Volodimir Zelenszkijt vasárnap a háború kitörése óta első ízben látták a rezidenciáján kívül. Az elnök a közösségi médiában közzétett videofelvétel szerint sebesülteket látogatott meg egy kórházban.

Az elnök gyakorló egyenruhában érmeket adott át a katonáknak és szelfiket készített az ágyak mellett. "Jobbulást nektek. Erőt kívánok nektek. Nagyszerű srácok vagytok" - mondta a felvétel szerint a betegeknek.

Az ukrán elnökről eddig csak a hivatalában vagy a rezidenciáján készült felvételeket tettek közzé.

Az orosz média nem egyszer találgatta, hogy vajon a 44 éves államfő elhagyta-e az ukrán fővárost.
https://www.portfolio.hu/global/20220313/volodimir-zelenszkij-ma-elhagyta-rezidenciajat-533123

Válasz

Kötöttfogás 181. – Putyin soha nem fog megállni
https://www.youtube.com/watch?v=6y5JXmojtTg
Ahogy a közbeszédet, úgy értelemszerűen a Kötöttfogás legfrissebb adását is uralta az orosz-ukrán háború kérdése. De vendégeink azért ejtettek szót a papírforma szerint megválasztott Novák Katalinról, és a benzinkutakon jelentkező gondokról is. Az ellenzéket is érintették azért, mégiscsak kampány van, sőt, még a Gandhivá avanzsált Orbán Viktor sem maradt ki.

Válasz

Az Unió legszívesebben már szabadulna az orosz energiától
https://www.youtube.com/watch?v=zV7vz81Usik
-- Jégkorszak jöhet az uniós-orosz kapcsolatokban, miközben történelmi fordulatnak is tekinthető a tagállamok tömörülése - erről Surjányi Dávid nemzetközi jogász beszélt Híradónknak annak kapcsán, hogy az uniós csúcson az állam- és kormányfők arról döntöttek, hogy beszállnak az ukránok és oroszok közötti tűzszüneti tárgyalásokba.

Válasz

De mit csinál Putyin Ukrajnával, ha már elfoglalta az országot?
https://www.youtube.com/watch?v=AUJ4-Xlu8IU
-- Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője volt az Index Kibeszélő Extra című műsorának vendége.

Magyarország, habár NATO tag, a trianoni felosztás miatt nehezen védhető katonailag. Ezért is meg kell maradjon Ukrajna, mint puffer ország, sem ide, sem amoda tartozó... (de független, mint a környékén még pár ország), másrészt, főleg a Krím elfoglalása után nem fogják megszeretni az oroszokat, akiknek lehet bármilyen forgatókönyvük, ha egyáltalán van ilyen. Az orosz földgáz olyannyira sok, hogy tárolni nem tudják, el kell adni...
Mindenki hibázhat, de ha valaki hibázik, akkor a tettei következményeit vállalnia kell.

Válasz

Kijev polgármestere, Vitalij Klitschko érzelmes és erőteljes üzenetet intézett az orosz hadsereghez és annak vezetőjéhez, Vlagyimir Putyinhoz
https://www.youtube.com/watch?v=5x1WNBX8Ou4

Videó feliratozása (fordítás).
http://szamitastechnika.network.hu/blog/szamitastechnika-klub-hirei/youtube-video-feliratai

Válasz

Andrej Plenković magyarázatot vár Magyarországtól, hogy miért nem lőtte le a honvédség a Zágrábban becsapódó drónt, vagy legalább miért nem szólt időben.

Zágrábban elkezdték kiemelni a kráteréből a lezuhant Tu-141-est - írja a Telex a horvát sajtót szemlézve -, ami minden gond nélkül repülhetett kersztül egész Magyarország felett.

A cikk szerint a helyszínen ott volt Andrej Plenković horvát miniszterelnök is, aki a sajtó képviselői előtt sokkal szorosabb NATO-n belüli kooperációra szólított fel.

-- A horvát miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a NATO és Magyarország nemhogy nem lőtte le a drónt, de még csak nem is tájékoztatta róla időben a horvátokat.

Plenković szerint a magyaroknak választ kell adniuk arra, hogy hogyan repülhetett a gép 40 percen keresztül a magyar légtérben, anélkül, hogy bármit is reagáltak volna rá - idézi a lap.

-- „A Paksi Atomerőműbe is belecsapódhatott volna” – tette hozzá.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/horvat-miniszterelnok-a-dron-a-paksi-atomeromube-is-belecsapodhatott-volna-246904

Válasz

Ma hajnalban Kárpátalja egész területén megszólaltak a légvédelmi szirénák, támadás azonban nem történt a területen. A háború kitörése óta most először volt erre példa a megyében.
https://magyarnarancs.hu/katasztrofa/mar-karpataljan-is-megszolaltak-a-legvedelmi-szirenak-246893

Válasz

Reggeli posztunkhoz kapcsolódóan
https://www.levego.hu/hirek/2022/03/az-olaj-es-gazfogyasztas-csokkentesevel-allitsuk-meg-putyin-haborujat-surgetik-vilagszerte/
tesszük közzé ezt az Ukrajnából induló aláírásgyűjtést. 10-én összeültek az EU vezetői, hogy megtárgyalják az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését.
Petíció:
https://secure.avaaz.org/campaign/en/eu_stop_fuelling_putin_war_loc/

Ukrán barátaink felhívásának (amit a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace Magyarország is aláírt) és sajtóközleményének magyar fordítása a csatolmányban olvasható.
https://www.levego.hu/site/assets/files/6528/az_olaj_es_gazfogyasztas_csokkentesevel_allitsuk_meg_putyin_haborujat_kozlemeny-1.pdf
-- Levegő Munkacsoport

Válasz

Legyen a budapesti – az orosz nagykövetség közvetlen közelében található –, Bajza utcai metrómegálló neve: Ukrajna!
Magyar művészek és művészhallgatók egy csoportja a Stand with Ukraine-hez csatlakozott francia művészcsoport 2022. március 3-án Párizsban kivitelezett akciójától inspirálva kezdeményezi a budapesti Bajza utcai metrómegálló átnevezését “Ukrajna” megállóra.
Egyúttal kezdeményezik, hogy további európai országok városai is csatlakozzanak hasonló akciókkal a Stand With Ukraine mozgalomhoz, kifejezve határozott támogatásukat és szolidaritásukat a béke érdekében.
A Magyar Művészek Ukrajnáért csoport március 8-án egy autonóm akció keretében lecserélte a megálló feliratait.
Forrás, több információ és petíció:
https://www.peticiok.com/legyen_a_bajza_utcai_metromegallo_neve_ukrajna
https://www.kepzo.art/a-bajza-utcai-metromegallo-neve-ukrajna-2022-03-08
https://hvg.hu/elet/20220308_bajza_utcai_metromegallo_atnevezes_ukrajna

Válasz

A legújabb számban Váncsa István: Az ügynök hiánya.
https://www.es.hu/cikk/2022-03-04/vancsa-istvan/az-ugynok-hianya.html
Katonai szempontból a jelek szerint befuccsolt. Innen még nyerhet ugyan, sőt valószínűleg fog is, de olyan áron, ami a gyalázatot kozmikus méretűvé növeli. Külpolitikailag elszigetelődött, nevét már Kína jobb köreiben is zsenánt kiejteni, az oroszok pedig nem hősként ünneplik, ahogy illenék, hanem agyament zsarnokként pocskondiázzák.
A cikk szabadon olvasható a reklám megnézése után.

Válasz

Több tízezer tüntető vonult a világ városainak utcáira, így a megszállt Ukrajnában is, hogy tiltakozzanak szombaton Oroszország katonai agressziója ellen.

Herszonban, az első városban, amely március 2-án az oroszok kezére került, ezrek vettek részt a megszálló csapatok elleni békés tüntetéseken.

“A bátor Hersonban zajló békés tüntetések inspirálják Ukrajnát és a világot!” csipog Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere. Békés ukránok ezrei tüntetnek az orosz megszállás ellen fegyveres orosz katonák előtt. Micsoda lélek. Mindenkit hívok szerte a világon: fejezze ki támogatását a bátor khersoni ukránok iránt! “
https://androbit.net/herszont-a-vilag-varosai-kozott-foglaltak-el-tiltakozasul-az-ukrajnai-orosz-invazio-ellen/

Válasz

Oroszország kivel háborúzik most? - Dr. Drábik János, Jakab István
Az első kérdésem az volt Dr. Drábik Jánoshoz, hogy amikor miniszterelnökünk meghívást kapott Putyin elnök úrhoz, elárulta-e vajon Orbán Viktornak, hogy mit tervez az elkövetkezendő két hétben? Ki az, aki nekünk elárulja, hogy mi lesz a következő két hétben?
https://www.youtube.com/watch?v=bkNA5IY5lmk

(nem nagyon kellett belerángatni az oroszokat a háborúba)

___

Ukrajna történelme

Ukrajna – az ókorban és a kora középkorban Pontus-vidék – a kora újkorban tűnt fel elsőként politikai és földrajzi entitásként, elsősorban mint (etimológiája szerint is) lengyel-litván határvidék, majd a 19. századi nemzeti ébredés és a viszontagságos 20. század után 1991-ben jött létre a független Ukrajna. Ez a cikk nemcsak a keleti szlávságból kivált ukrán nép és Ukrajna történelmét dolgozza fel, hanem a földrajzi értelemben vett Ukrajna előtörténetét is bemutatja. ...

Kora újkor
A keleti szlávok nyelvi és etnikai elkülönülését (oroszok, beloruszok, ukránok) jelentősen elősegítette, hogy Ukrajna területe a késő középkorban litván–lengyel fennhatóság alá került. Ennek következtében a korábban egyértelműen az ortodoxiához tartozó terület a nyugati és keleti kereszténység ütközőzónájává vált, a politikai és civilizációs törésvonal a Dnyeper mentén húzódott. Az ukrán nyelvű nemesség ellengyelesedett és katolizált, a lengyel nagybirtokosok számos települést hoztak létre, az Ukrajna fölötti lengyel fennhatóságot ugyanakkor komolyan veszélyeztette a 16. században Kelet-Európa nagyhatalmává váló Orosz Cárság és az Oszmán Birodalom. A 17. század derekán kezdődő kozák–lengyel majd orosz–lengyel háborúk során Ukrajna népességének jelentős része elpusztult. ...

A bolsevik támadás megkezdése után Harkovban 1917. december 11–12-én szovjet kongresszust tartanak, ahol kimondják a Szovjet Ukrán Népköztársaság (SZUNK) létrejöttét. Kijev elfoglalása után a bolsevikok hozzákezdenek a saját hatalmuk megszilárdításához. A vörösterror, az erőltetett kollektivizálás, államosítás azonban az ukránok részéről erős ellenállásba ütközik.
Az oroszországi események hozzájárultak ahhoz, hogy 1918. február 9-én az Ukrán Központi Tanács és a központi hatalmak aláírják a breszt-litovszki békeszerződést. Ennek során Németország és szövetségesei elismerték az Ukrán Népköztársaságot független államként és ígéretet tettek Ukrajna felszabadítására a bolsevik uralom alól. Ennek fejében az Ukrán Népköztársaság vállalta, hogy mezőgazdasági termékeket szállít Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia részére.
1918. február–április folyamán a német és az osztrák–magyar csapatok Ukrajna területéről kiszorították a bolsevikokat, a hatalom így ismét az Ukrán Központi Tanács kezébe került. Viszont az UKT és a németek közötti viszony mind feszültebbé vált, mivel nem tudták biztosítani a Németországba szállítandó megígért élelmiszer-mennyiséget. A németek végül hozzájárultak egy újabb hatalomátvételhez Ukrajnában.
1918. április 29-én létrejön a hetmanátus Pavlo Szkoropadszkij vezetésével, aki megszünteti az UNK-t és kikiáltja az ukrán államot. ...

1939-ben a szovjetek minden nyugat-ukrán pártot, szervezetet betiltanak, sokakat börtönbe, koncentrációs táborba zárnak. Kollektivizálják a földeket, hozzákezdenek a kolhozok megszervezéséhez, a parasztoktól elvesznek mindent. A ,,szovjetesítésnek" 1941-ben a német hadsereg támadása vetett véget. ...

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. ...

2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken. Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének közel 60%-a orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezik). Az indokláshoz tartozott továbbá, hogy Szevasztopolban található az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, mely stratégialiag létfontosságú az oroszok számára, és a biztonságának védelmére fenntartják a jogot. Bár a 2010-ben meghosszabbított bérleti szerződés 2047-ig biztosítja a jelenlétüket és a bázis használati jogát, Ukrajna euro-atlanti integrációja nyilvánvaló problémát jelenthet, amennyiben a Krím ukrán fennhatóság alatt marad. 2014. március 1-jén Putyin felhatalmazást kért az orosz parlamenttől a katonai beavatkozásra Ukrajnában, amelyet a parlament egyhangúlag elfogadott. ...
Az euro-atlanti világ vezető politikusai – úgymint Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő – neheztelésüket fejezték ki az orosz lépéssel kapcsolatban, és az ukrajna biztonságát szavatoló 1994-es budapesti egyezmény megsértésének tekintik. Konkrét lépésre azonban nem szánták el magukat március 3-ig, hacsak nem tekintjük annak azt, hogy Lengyelország a NATO alapszerződésének 4. cikkelye alapján kezdeményezte a tagországok nagyköveteinek összehívását. ...

2018. november 25-én a Kercsi-szorosban az orosz FSZB őrhajóiról tüzet nyitottak három kisebb ukrán hajóra (két Hjurza-M típusú ágyús naszádra és egy vontatóhajóra), melyek Odesszából az ukrajnai Mariupol kikötővárosba tartottak. A hajókat elfoglalták és Kercsbe vontatták, a személyzet néhány tagja megsebesült. Orosz verzió szerint a hajók megsértették Oroszország határát, illetve felségvizeit, ezért a határőrség fegyvert használt. Az esetet követően ülésezett az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU), amely javaslatot tett a szükségállapot bevezetésére. ...

Az orosz–ukrán krízis eszkalálódása során 2022. február 21-én Oroszország hivatalosan elismerte a kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokat” és „békefenntartónak” nevezett csapatokat küldött a területre.

2022. február 24-én hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát. ...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nelme

Válasz

Bekövetkezett az egyik legsúlyosabb rémálmunk. Újra háború van Európában, a szomszédunkban. Budapest ebben a helyzetben egy percig sem mérlegelt, segít a menekülőknek átmeneti otthonra és meleg ételre találni, támogatja határon túli testvérvárosa, Beregszász lakóit. A jelenlegi helyzetről és az ebből adódó feladatokról Kiss Ambrus, Budapest főpolgármestere beszélt a Budapest Te+Én podcast műsorvezetőinek, Veress Dórinak és Gellért Gábornak.
https://open.spotify.com/episode/0xqGDXC1NW8BroGGgy1UhE?si=rc5q1DiNTyumIHNWbmut5g
https://enbudapestem.hu/2022/03/kiss-ambrus-haboru-van-kotelessegunk-segiteni/

Válasz

Helyzetértékelés a Zaporizzsjai Atomerőműben történt eseményekről

Megdöbbenve állunk az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű elleni támadás előtt. Újfent felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyetlen atomerőművet vagy más nukleáris létesítményt sem terveztek háborúállóra, ezeket harci cselekmények konkrét célpontjává tenni pedig felfoghatatlan felelőtlenség. Az ukrán atomerőműveket érintő veszélyek csökkentésére az egyetlen eszköz a háború azonnali befejezése.

Ahogy ígértük, nukleáris szakértőink folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy az Ukrajnában zajló háború hogyan érinti az ország atomerőműveit és további nukleáris létesítményeit. Ha még nem olvastad erről szóló blogposztunkat, akkor itt találod:
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/9380/milyen-veszelyek-fenyegetik-az-ukran-atomeromuveket-a-haboru-arnyekaban/

A Zaporizzsjai Atomerőművel kapcsolatban rendelkezésre álló információk bizonytalanok. Ami biztos, hogy jelenleg az atomerőmű hat reaktorából csak a 4-es számú üzemel, kétharmados teljesítménnyel, a többit már leállították az események miatt, illetve karbantartásra. Az ukrán nukleáris hatóság szerint a tegnap esti támadás során megsérült az 1-es számú – jelenleg nem üzemelő – reaktor épülete, de az atomerőmű biztonsága szempontjából fontos rendszerek és elemek továbbra is működőképesek maradtak az atomerőmű teljes területén. A harcok során tűz ütött ki egy oktatási célokra szolgáló épületben, a tüzet hajnalban eloltották. A háttérsugárzás növekedését nem észlelték.

A reaktoroknak folyamatosan áramellátásra van szükségük, hogy a bennük lévő üzemanyagot, illetve a pihentető medencékben elhelyezett kiégett üzemanyagot hűteni lehessen. Az atomerőműben nem csak a reaktorépületeket, és az azok biztonságához szükséges rendszereket fenyegetik a harci cselekmények, hanem a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolóját is. Ebben a létesítményben a szabad ég alatt lévő konténerekben helyezik el az elhasznált, de még mindig erősen sugárzó üzemanyagot, amely miatt különösen nagy kockázatot jelent az erőmű területén zajló fegyveres harc.

Itt szeretnénk ismét megragadni az alkalmat, hogy mély tiszteletünket és elismerésünket fejezzük ki minden ukrajnai atomerőműben dolgozó számára – a csernobilit is beleértve –, akik jelenleg extrém körülmények között dolgoznak, hogy fenntartsák az atomerőművek stabil állapotát. Ezzel nem csak Ukrajna, de Európa nagy részének a biztonságát is védik. Hála és köszönet illeti őket.
-- Greenpeace Magyarország

Válasz

Nem csak az orosz gáztól függ Európa, de attól a legjobban

Európa hagyományosan a széntüzelésre támaszkodott a megfelelő mennyiségű áram és fűtőenergia előállításához, 2004 óta azonban több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia használata, 2020-ra ezzel az unió energiatermelésének 22 százalékát érte el. Ezzel egyidejűleg azonban lecsökkent az atomenergia használata, 1995 óta az EU-ban generált elektromos áram mintegy harmada, mára annak a mennyiségnek csak negyede származik atomerőművekből.

A német energiapolitikai fordulat, az Energiawende értelmében Angela Merkel kancellár a fukusimai atomerőmű balesete után bejelentette, hogy az ország összes atomerőművét bezárják. Ez a kormány tervei szerint idén év végéig meg is történhet. Ez erősítette a német földgáz-függőséget, és hasonló tendenciák érzékelhetők szerte Európában.
https://qubit.hu/2022/02/28/az-eu-es-kulonosen-magyarorszag-rendkivuli-mertekben-fugg-az-orosz-gaztol-de-van-tartalek-ha-elzarnak-a-csapokat
Ahogy a fenti ábrán látható, az EU-ban nem Magyarország van a leginkább kitéve az orosz gázimportnak, de az élmezőnybe tartozik. Abban az esetben azonban, ha a nyugati szankciókra válaszul Oroszország a gázcsapok elzárásával válaszolna, Magyarországnak maradnának tartalékai. Rácz András Oroszország-szakértő egy videóban úgy vélte, nagyon furcsa lenne, ha a harcok hatására nem szakadnának meg a földgáz- és kőolajszállítások, azonban Magyarországnak fél évre elegendő stratégiai olajtartaléka van. Rácz a gázfelhasználás szempontjából a stratégiai gáztározókat említette, és hozzátette, szerencsére már kifelé megyünk a télből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett adatok szintén azt mutatják, hogy a magyar tárolókban biztonsággal rendelkezésre áll a téli fűtési szezonban időarányosan még szükséges földgázmennyiség.

Válasz

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanása után, vasárnap magasabb készültségbe helyezte országa nukleáris erőit. A lépés a NATO szerint nem járt lényegi következményekkel, de ráirányította a figyelmet a konfliktus további eszkalálódásának kockázataira.

A Föld felszínétől 35 ezer kilométerre keringő öt csúcstechnológiás katonai műhold gondoskodik arról, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei azonnal értesüljenek arról, ha valahol nukleáris fegyvereket hordozó ballisztikus rakéták indítására kerülne sor. Ez garantálja a NATO elrettentő erőinek hitelességét, mivel még azelőtt el lehet indítani azokat, hogy az agresszor támadása sikeres lenne, ezzel a MAD-doktrína (kölcsönösen biztosított elrettentés) értelmében elriasztva a támadót egy első csapástól.
https://qubit.hu/2022/03/03/igy-mukodnek-a-raketafigyelo-muholdak-amelyek-segithetnek-megelozni-a-vilagveget

Válasz

Az orosz tudományos életet érintő eddigi legkeményebb szankciókat Németország vezette be: a tudományfinanszírozásra létrehozott legnagyobb németországi kutatási alapok teljesen befagyasztották az oroszországi kutatókkal kiépített kapcsolatrendszerüket. Nem támogatják programjaikban az orosz kutatók részvételét, nem rendeznek orosz kutatóhelyekkel közös tudományos eseményeket, és nem indítanak új programokat orosz tudományos intézményekkel közösen. Az Egyesült Államokban a legrangosabb műszaki egyetem, az MIT szüntette be minden kapcsolatát az oroszországi Skolkovo Alapítvánnyal.

A helyzetet bonyolítja, hogy a háborút élesen bírálók között az orosz tudósok jelentős része is hallatja a hangját. Több mint ötezren, köztük az orosz tudományos akadémia 85 rendes tagja írta alá például azt a nyílt levelet, amelyben orosz kutatók határolódnak el saját elnökük agressziójától. Szerintük az ország vezetése semmilyen módon nem tudja igazolni a szomszédos Ukrajna lerohanását, az elnöki agresszió mögött nincs más, csak a geopolitikai nyerészkedés reménye. Az amerikai-orosz kettős állampolgárságú Eugene Koonin pedig lemondott akadémiai tagságáról, mondván, hogy az orosz tudományos akadémia vezetősége nem lép fel elég keményen a hazája agressziójával szemben.
https://qubit.hu/2022/03/04/ukran-tudosok-egy-csoportja-szerint-le-kell-radirozni-oroszorszagot-a-tudomany-vilagterkeperol
-- Ukrán tudósok egy csoportja szerint le kell radírozni Oroszországot a tudomány világtérképéről

Válasz

NATO-főtitkár: Nem vonulunk be Ukrajnába sem földön, sem levegőben

Stoltenberg közölte, hogy a katonai szervezet nem hoz létre repüléstilalmi zónát az ország felett, mert ez széles körű európai háborúhoz vezetne.

Miután az orosz erők fokozták a háborús támadásaikat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször a Nyugathoz fordult, hogy megpróbálja kikényszeríteni a repüléstilalmi övezetet országa felett. Ma is követelte ezt, miután az éjszaka orosz csapatok megtámadták és tűz pusztította Európa legnagyobb, Ukrajna területén található atomerőművét.

-- Stoltenberg szerint az egyetlen módja a repüléstilalmi zóna kialakításának az lenne, ha a NATO vadászgépeket küldene az ukrán légtérbe, majd ezt a repüléstilalmi zónát az orosz gépek lelövésével tartanák fenn.

Hozzátette: „Megértjük az elkeseredettséget, de azt is hisszük, hogy ha ezt tennénk, olyasvalamit kapnánk, aminek egy teljes körű háború lenne a vége Európában. Azonban felelősségünk megakadályozni, hogy ez a háború Ukrajnán túlra eszkalálódjon.”
https://magyarnarancs.hu/kulpol/nato-fotitkar-nem-vonulunk-be-ukrajnaba-sem-foldon-sem-levegoben-246659

Előzmény

Válasz

Oroszország letiltotta a 66 millió orosz által használt Facebookot
https://telex.hu/kulfold/2022/03/04/oroszorszag-letiltotta-a-66-millio-orosz-altal-hasznalt-facebookot

Válasz

Szvjatoszlav Juras, a legfiatalabb ukrán parlamenti képviselő a CNN-nek adott interjúban arról beszélt, hogy az ukránok eltökéltek abban, hogy harcolni fognak a Kijev elleni orosz támadás ellen.

„A dédnagyapám túlélte Sztálingrádot, ezért azt gondolom, bármit dobnak ránk, túl fogjuk élni. Szerencsétlen, tragikus, hihetetlen volt a XX. századi történelmünk. Ha túléltük Sztálint, túléljük Putyint is.”

Arról is beszélt, Kijevben az élet „mérhetetlenül” megváltozott, a lakók felkészültek az orosz támadásra. A pénznek háborús időkben már nincs valódi értéke – vagyis az emberek helyette árut cserélnek – mondta.

Az élelmiszer- és a lőszerkészletek fogytán vannak. „Semmi sem elég” – mondta. Ő is beszállt az ellátmányok szervezésébe, néhány katonai háttérrel rendelkező asszisztense pedig a harctéren van, szakaszokat vezet, barikádokat épít.

Azt mondta, „Oroszország megpróbálja elpusztítani nemzetünket, és mi nem hagyjuk”.
https://hvg.hu/vilag/20220302_ukran_kepviselo_sztalin_putyin

Előzmény

Válasz

Nemzetbiztonsági elemző: Zelenszkij kiiktatása az oroszok célja
https://www.youtube.com/watch?v=BMKFGf5cn8Y

Előzmény

Válasz

A háborút maga ellen vívja Oroszország, és egy-két éven belül szét fog esni
https://telex.hu/kulfold/2022/03/05/veiszer-alinda-szilagyi-akos-interju-oroszorszag-haboru-putyin

Válasz

Ukrajna 6-8 hétig tudja magát tartani az elemzők szerint
https://www.youtube.com/watch?v=ReGhr4Xn8nI

Válasz

Nézze meg Zelenszkij beszédét magyar felirattal!
https://www.youtube.com/watch?v=yFngmdzUzc8
„Túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét” címmel írtunk korábban Zelenszkij beszédéről, amit a zaporizzsjai atomerőmű orosz fegyveres ostroma és átvétele után mondott.
https://telex.hu/kulfold/2022/03/04/zelenszkij-tuleltuk-az-ejszakat-ami-megallitotta-volna-a-tortenelem-menetet
___

Péntek éjszaka az orosz csapatok ágyúzni kezdték a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb – és nem épp legmodernebb – erőművét, ami miatt tűz ütött ki a létesítmény területén. Ahogy írtuk, a tüzet eloltották, és szerencsére a reaktor nem sérült meg, és bár az oroszok végül elfoglalták, az amerikai energiaügyi miniszter szerint az ukrán személyzet dolgozik a biztonságos leállításán.

Az atomerőmű személyzete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az USA kormánya is megerősítette, hogy nincs radioaktív szivárgás, nem ugrott meg a sugárzás mértéke a környéken. Egy brit szakértő szerint a zaporizzsjai reaktorok sokkal biztonságosabbak, mint a csernobili volt, de ha hasonló baleset történne a most elfoglalt erőműnél, az tízszer olyan súlyos lenne, mint az 1986-os katasztrófa volt.

A zaporizzsjai erőmű békeidőben Ukrajna villamosenergia-termelésének 20 százalékáért felelős, az országban termelt atomenergiának majdnem a fele innen származik. Négymillió háztartás számára képes áramot termelni, így jelentős veszteségnek számít, hogy az oroszok elfoglalták, és most lekapcsolják.

Van azonban még három másik atomerőmű is Ukrajnában.
https://telex.hu/kulfold/2022/03/04/orosz-ukran-valsag-oroszorszag-ukrajna-atomeromu
___

Egy térfigyelő kamera felvételén jól látható a pillanat, amikor eltalálja a zaporizzsjai erőművet egy orosz világítórakéta.
https://telex.hu/kulfold/2022/03/05/orosz-ukran-valsag-haboru-kilencedik-nap-ukrajna-oroszorszag

Válasz

A debreceni ukrán nemzetiségi önkormányzat demonstrációja az orosz főkonzulátus előtt
https://www.youtube.com/watch?v=5fHZJv-CXKE
Képgaléria:
https://www.debreciner.hu/cikk/8723_enekeltek_az_ukran_himnuszt_mikozben_a_debreceni_ceg_a

Az Ukrajna elleni putyini invázió miatt szegélyfestéssel tiltakoztak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi passzivistái Oroszország debreceni főkonzulátusa előtt.
A rendőrség elszámoltatta őket.
A festés után megjelentek a debreceni önkormányzat takarítói.
Kapcsolódó írás:
https://www.debreciner.hu/cikk/8720_a_jardaszegely_kifestesevel_tiltakozott_a_kutyapart_a

Válasz

Egy hete tart Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Mit történt múlt csütörtök óta, mennyit haladtak előre az oroszok, és van-e reménye Ukrajnának a feltartóztatásukra? Hogyan épül(t) fel az orosz támadás, és elkerülhetetlen volt-e a háború? Baj-e, hogy nem engedjük át az EU-s fegyverszállítmányokat? HetiVálasz podcastunkban az egy hét alatt felvetődött dilemmákat Rácz András Oroszország-szakértő, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa, illetve Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója válaszolja meg. A kérdező Vörös Szabolcs.
https://www.valaszonline.hu/2022/03/03/oroszorszag-ukrajna-haboru-racz-andras-resperger-istvan-podcast-hetivalasz113/

Válasz

Magyar tudósok kiállásra szólítanak fel ukrán kollégáik és az ukrán nép mellett

Hatvanöt tudós juttatta el szerkesztőségünknek közös közleményét csütörtök délben. A mások mellett Jeszenszky Géza, Pálinkás József, Romsics Ignác és Szathmáry Eörs által aláírt felhíváshoz további csatlakozókat várnak. A kezdeményezők a nyilatkozat közzétételére a Válasz Online-t kérték fel. A szöveget és a csatlakozók listáját teljes egészében közöljük.

Mi, magyar tudósok és egyetemi oktatók, az MTA tagjai és doktorai támogatjuk az ukrán népet, közöttük tudós- és professzortársainkat a függetlenségükért folytatott harcukban az őket megtámadó orosz hadsereg ellen és követeljük, hogy hazánk a nemzetközi szervezetek (EU, NATO) által jóváhagyott vagy kért mindennemű támogatást mielőbb adjon meg, valamint gondoskodjon a menekültekről.

Felhívjuk az egyetemi és akadémiai döntéshozók figyelmét, hogy a nemzetközi szolidaritásban már orosz tudósok is részt vesznek, és az európai és amerikai kutatóhelyek és egyetemek egymás után ajánlják fel konkrét materiális (állás, ösztöndíj stb.) segítségüket veszélyeztetett ukrán kollégáiknak. Kérjük a hazai intézményeket, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez.

A kezdeményezéshez a magyartudosok.ukrajnaert [kukac] gmail.com e-mail címen lehet csatlakozni.

Bakró-Nagy Marianne egyetemi tanár (emerita), MTA doktora
Bálint Csanád kutatóprofesszor (emeritus), MTA tagja
Bazsa György egyetemi tanár (emeritus), MTA doktora
Borsodi Anna kutatóprofesszor, MTA doktora
Bényei Tamás egyetemi tanár, MTA doktora
Csaba László egyetemi tanár, MTA tagja
Csapó Benő egyetemi tanár, MTA doktora
Csernus Sándor egyetemi magántanár, MTA doktora
Erdődi Ferenc egyetemi tanár, MTA doktora
Fábián István egyetemi tanár, MTA doktora
Falus András egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Farkas Gyula egyetemi tanár (emeritus), MTA doktora
Forgács Tamás egyetemi tanár, MTA doktora
Forman Balázs egyetemi tanár
Gáspár Attila egyetemi tanár, MTA doktora
Gergely György egyetemi tanár, MTA doktora
Görög Sándor egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Győrffy Dóra egyetemi tanár, MTA doktora
Gyürky György fizikus, MTA doktora
Hárs Endre egyetemi tanár, MTA doktora
Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár, MTA doktora
Hoffmann István egyetemi tanár, MTA tagja
Hudecz Ferenc egyetemi tanár, MTA tagja, az MTA alelnöke
Jeszenszky Géza egyetemi tanár (emeritus)
Kamarás Katalin kutatóprofesszor, MTA tagja
Karsai László egyetemi tanár (emeritus), MTA doktora
Kelemen János egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Kenesei István egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Kertész András egyetemi tanár, MTA tagja
Kertész János egyetemi tanár, MTA tagja
Keserű György kutatóprofesszor, MTA tagja
Király Miklós egyetemi tanár
Kollár László egyetemi tanár, MTA tagja
Kondorosi Éva kutatóprofesszor, MTA tagja, az ERC korábbi alelnöke
Kónya József egyetemi tanár, MTA doktora
Kónya Zoltán egyetemi tanár, MTA doktora
Kövér Katalin egyetemi tanár, MTA tagja
Kukovecz Ákos egyetemi tanár, MTA doktora
Lente Gábor egyetemi tanár, MTA doktora
Mándi Yvette egyetemi tanár (emerita), MTA doktora
Nagy Dénes Lajos kutatóprofesszor (emeritus), MTA doktora
Nagy Noémi egyetemi tanár, MTA doktora
Páles Zsolt egyetemi tanár, MTA tagja
Pálinkás József egyetemi tanár, MTA tagja, az MTA korábbi elnöke
Panyi György egyetemi tanár, MTA doktora
Pléh Csaba egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Pósfai Mihály egyetemi tanár, MTA tagja
Rácz István egyetemi tanár, MTA doktora
Radnóti Sándor egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Romsics Ignác egyetemi tanár, MTA tagja
Róna-Tas András egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Séllei Nóra egyetemi tanár, MTA doktora
Solti László egyetemi tanár (emeritus), MTA tagja
Szabadfalvi József egyetemi tanár, MTA doktora
Szabó Gyula egyetemi tanár, MTA doktora
Szajbély Mihály egyetemi tanár, MTA doktora
Szakolczai György egyetemi tanár (emeritus)
Szalai Júlia egyetemi tanár, MTA tagja
Szathmáry Eörs egyetemi tanár, MTA tagja
Szeidl György egyetemi tanár (emeritus), MTA doktora
Szentgyörgyi Szilárd egyetemi docens
Tóth Imre egyetemi tanár (emeritus), MTA doktora
Tóth Valéria egyetemi tanár, MTA doktora
Trócsányi Zoltán egyetemi tanár, MTA tagja
Zsoldos Attila egyetemi tanár, MTA tagja
https://www.valaszonline.hu/2022/03/03/magyar-tudosok-felhivas-orosz-ukran-haboru/

Válasz

A háború elől menekülő magyar állampolgároknak nem jár menedékjog Magyarországon

Nem jár nekik menedékjog, így számos ellátásból kiszorulnak a háború elől menekülő magyar állampolgárságú családok Magyarországon. Erre a Helsinki Bizottság is felhívta a figyelmet. Szerintük a kormánynak sürgősen lépni kell az ügyben. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, egy speciális státuszt lenne praktikus kialakítani, de egyelőre a kérdés szerinte nem égető.
https://rtl.hu/hirado/2022/03/03/menekultjog-magyarorszag-magyar-allampolgar-ukranok

... nyilván munkalehetőség jár nekik.

Válasz

A Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Főiskola felhívása az Ukrajnából menekülők megsegítésére

Kedves Barátunk!

Mi, a szenvedés iránt érzékeny buddhista gyakorlók, a buddhai tanítások követői kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk a rászorulóknak, és próbáljuk enyhíteni a nehézségeket, melyek az ukrajnai válság kapcsán most kialakultak.

A Tan Kapuja Buddhista Egyház, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola és A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium mindent megtesz, hogy minél nagyobb segítséget tudjon nyújtani a rászorulóknak és ez a segítség közvetlenül el is jusson azokhoz, akiknek szükségük van rá.

Épp ezért a fenti intézmények nagy összegű támogatást juttatnak el egy olyan segélyszervezetnek, amely közvetlen kapcsolatban áll a rászorulókkal, menekültekkel és így közvetlenül tud segíteni a bajbajutottakon.

Hogyan segíthet ön is?

A Tan Kapuja Buddhista Egyház és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola közös szervezete, A Tan Kapuja Karuna Segélyszolgálat gyűjtést szervez az ukrán válság miatt hazánkba kényszerülő menekültek számára.

Amennyiben Ön is szeretne segíteni, felajánlást tenni, a következő módokon teheti azt meg:

1. Lehetősége van pénzbeli felajánlást tenni A Tan Kapuja Buddhista Egyház adományszámlájára átutalt összeggel.
Kérjük, hogy a közleménybe írja be: „ukrajnai válság”.

Bankszámlaszámunk:
10403181-49555454-54551052
SWIFT, BIC: OKHB HU HB
IBAN: HU47 1040 3181 4955 5454 5455 1052

A felajánlott összegeket A Tan Kapuja közvetlenül egy olyan szervezetnek juttatja el, amely kapcsolatban áll a rászorulókkal, a menekültekkel, és így közvetlenül tud segíteni a bajbajutottakon.

2. Személyesen A Tan Kapuja Buddhista Főiskolára eljuttatott felajánlások formájában a következőket várjuk:

-- közvetlenül fogyasztható tartós élelmiszerek, italok (instant leves, konzerv, ropogtatnivalók, csokoládék, energiaszeletek, kisdobozos üdítők, stb.),

-- személyes higiéniához kapcsolódó felajánlások (tusfürdő, fogkefe, fogkrém, WC-papír, papírzsebkendő, egészségügyi betét, pelenka, stb.).

Az adományokat A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (Budapest IX. kerület, Börzsöny u. 11.) főbejáratától 15 m-re jobbra található nagy világos sárga kapunál (vészkijárat) lehet leadni a Segélyszolgálat koordinátorával folytatott előzetes egyeztetés után.

3. A Tan Kapuja Karuna Segélyszolgálat koordinátorával egyeztetve egyéb jellegű felajánlásokat is szeretettel fogadunk:

-- a felajánlott élelmiszer és tárgyi adományok eljuttatása/elszállítása a rászorulóknak a határmenti településekre, illetve a budapesti érkezési pontokra,

-- átmeneti szállás felajánlása az ország egész területén,

-- menekültek szállítása.

Koordinátor:
Karsai Éva Haliun
Tel.: 06 70 254 6636
E-mail: karuna@tkbe.hu

Aki A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola keretein túl is tudna/szeretne segíteni, azok az alábbi gyűjtésünkből is tájékozódhatnak a segítségnyújtási lehetőségekről:
https://www.tkbe.hu/content/tan-kapujan-kivuli-lehetosegek-az-ukrajnai-menekultek-segitesere

A fentieken felül A Tan Kapuja a következőkkel járul még hozzá a szenvedők megsegítéséhez:

-- A Mánfai Elvonulási és Oktatási Központunkban 8 fő, az ukrán válság miatt rászoruló menekült buddhista gyakorló számára biztosítunk szállást, valamint a Mánfai Önkormányzat jóvoltából étkezést is.

-- 2022. március 12-én este hét órától 12 órás BÉKEMEDITÁCIÓT tartunk A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola Szertartástermében, melyet élőben online is közvetíteni fogunk, és melyhez minden kedves gyakorolni vágyó ember csatlakozását is várjuk A Tan Kapuja YouTube csatornáján.
Bővebb információ:
https://www.tkbe.hu/programok/bekemeditacio


A szenvedők nevében tisztelettel és köszönettel fogadunk minden felajánlást!
Mireisz László, A Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke
Karsai Gábor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora

„Minden lény szabaduljon meg a szenvedéstől, elért jószerencséje el ne múljék.”

Válasz

A MOME a háború elől menekülők megsegítéséért
-- Please scroll down for English!

Az ukrajnai eseményekre reagálva, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és egyetemünk vezetése az alábbiakról döntött:

-- Megnyitjuk a campust és a kollégiumot a menekültek előtt, szállással és ellátással várjuk a rászorulókat.

-- Megnyitjuk futó kurzusainkat a menekült magyar és ukrán design és művészeti hallgatók számára, hogy kreditáltan folytathassák tanulmányaikat, és a háború után elfogadtathassák a kreditjeiket az anyaintézményeknél.

-- Ősszel induló egyetemi képzéseinkre soron kívüli ösztöndíjat biztosítunk a menekült magyar és ukrán fiataloknak.

-- A MOME OPEN - tanfolyamok / továbbképzések élő és online szakmai képzésein egyaránt ingyenes helyeket biztosítunk számukra.
https://www.facebook.com/momeopen/

-- Szakembereinkkel kreatív gyermekfoglalkoztatót indítunk a Budapestre érkező menekült családok számára.
-- Biztatunk minden egyetemet, hogy a maga eszközeivel segítse és támogassa a rászorulókat!

Segítségre van szükséged? Írj nekünk a hotline@mome.hu címre!
__

MOME Budapest to aid refugees fleeing the war in Ukraine
In response to the current events happening in Ukraine, the Foundation for Moholy-Nagy University of Art and Design has decided to help with the following measures.

-- We are opening the doors of our campus and dorms to refugees and will provide housing and food.

-- Hungarian and Ukrainian refugee design and art students will be allowed to join MOME’s ongoing courses to give them the opportunity to continue their accredited education at their parent universities after the war.

-- We will automatically grant scholarships to Hungarian and Ukrainian refugee students for our programmes starting in September.
-- They can also participate in our MOME Open live and online professional training courses free of charge.

-- With our experts, we are organising creative activities for the children of the refugee families arriving to Budapest.
-- We urge all universities to use all their available resources to help those in need.

Are you in need of help, too? Email us at hotline@mome.hu!

-- MOME Budapest

Válasz

A Nemzetközi Taekwondo Szövetség megfosztotta tiszteletbeli fekete övétől Vlagyimir Putyint, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az övet még 2013-ban kapta, amikor egy dél-koreai látogatása során a taekwondo nagymesterévé avatták. „A béke értékesebb, mint a diadal” – hirdeti a szervezet, és szerintük pont ezzel ellentétes, amit Putyin tesz.

A szövetség egyben jelezte azt is, hogy a közelgő versenyeiről kitiltja az orosz és fehérorosz zászlót, valamint a két ország himnuszát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn azt javasolta a sportági szövetségeknek, hogy ne is engedjenek orosz és fehérorosz sportolókat indulni a nemzetközi eseményeken.

Putyint korábban felfüggesztették a cselgáncsozók a tiszteletbeli elnöki tisztségéből, míg a NOB visszavonta a legmagasabb kitüntetését.
https://24.hu/sport/2022/02/28/megfosztottak-a-fekete-ovetol-vlagyimir-putyint/

Válasz

Az európai uniós központi intézmények vezetői a ma esti rendkívüli kormányfői EU-találkozón (február 24.) az orosz gazdaság stratégiai ágazatait megcélzó, új, hatékony szankciókat tartalmazó csomagot terjesztenek a tagállamok vezetői elé jóváhagyásra. A csomag célja, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét. Mindemellett befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma reggel.

Nehéz elképzelni, hogy a mostani helyzetben bármely EU-s ország megpróbálná megvétózni a javaslatokat. Ha pedig ezeket elfogadják az szinte biztosan azzal fog járni, hogy új vasfüggönyt húznak Oroszország köré, elvágják Moszkvát a nyugati pénzügyi világtól, és az orosz vállalatok operációját minden lehetséges eszközzel akadályozni fogják Európában és Amerikában. Sőt, az is benne van a pakliban, hogy az ottani eszközeiket, beruházások vagyonelemeit is befagyasztják.

Mindez Magyarországot is érinteni fogja, a legnagyobb hazai energetikai beruházás a Paksi Atomerőmű újabb blokkjainak bővítése több ok miatt is zátonyra futhat.
https://greenfo.hu/hir/valoszinuleg-el-is-bucsuzhatunk-paks-2-tol/

Válasz

A török külügyminisztérium jelezte, hogy meg kívánja akadályozni az orosz hadihajók áthaladását a Boszporusz és a Dardanellák Fekete-tengerhez vezető szorosain. Ezek szerint Törökország korábban semleges helyzete megváltozott, korábban ugyanis a tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy Oroszországgal és Ukrajnával is szövetségesek.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ukrajnai helyzet háborúvá fajult” – mondta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter. „A montreux-i rendelkezéseket átláthatóan alkalmazzuk.”.

Törökország lépése azt jelzi, hogy jelenlegi külpolitikája Európát és a NATO-kötelezettségeit helyezi előtérbe az Oroszországhoz fűződő hosszú távú kapcsolataival szemben – írja a Guardian.
https://444.hu/2022/02/27/a-torokok-lezarjak-a-boszporuszt-az-orosz-hadihajok-elol

Válasz

Az orosz lépésre adott válaszként Washington megemelte a riasztási szintet DEFCON 4-ről DEFCON 3-ra
https://defconwarningsystem.com/2022/02/27/defcon-warning-system-update-2-27-22/

A DEFCON (defense readiness condition) az Egyesült Államok fegyveres erői által használt riasztási védelmi készültségi állapot.
A riasztási szintek a legkevésbé súlyos DEFCON 5 -től az atomháború kitörését jelző legmagasabb riasztási fokozatig a DEFCON 1-ig terjednek.

A történelem során a legmagasabb szintet 1962 októberében láttuk, amikor a Kubai Rakétaválság során az amerikai stratégiai- és taktikai légierőt egyaránt DEFCON 2-es atomriadó-készültségbe helyezték.
___

Ez a DEFCON figyelmeztető rendszer. A riasztási állapot 2022. február 27-én, vasárnap, 15:30 UTC. Az állapotkód sárga. DEFCON 3.

Jelenleg nincs közvetlen nukleáris fenyegetés, azonban a helyzet változékonynak tekinthető, és gyorsan változhat.

Oroszország megemelte nukleáris erőinek készültségi szintjét, a NATO agresszív nyilatkozataira és a bevezetett szankciókra hivatkozva a magasabb készültségi szint okaként.

Oroszország elnöke, Putyin az utóbbi időben szokatlanul agresszív magatartást tanúsít. Nem teljesen kizárt, hogy az ésszerűség határain kívül reagál. Oroszország úgy érzi, hogy a Nyugat gyenge, és kapitulálni fog, ha elegendő erőt alkalmaznak. Emellett Oroszország fél az invázió lehetőségétől, és ez a félelem paranoiához vezet. Ez az oka annak, hogy Oroszország ilyen pozíciókat vesz fel.

Miközben nincs ésszerű félelem a további eszkalációtól, Oroszország nem viselkedik ésszerűen. Ezért a nukleáris akció kilátását "lehetségesnek" ítéljük.

A NATO több szankciót vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió megtorlásaként, és több erősítést küld a NATO-szövetségeseknek. Emellett a NATO hivatalosan is aktiválta a Magas Készültségi Munkacsoportot. Emellett az Egyesült Államok befejezte a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat Oroszországgal.

A DEFCON Warning System egy magán hírszerző szervezet, amely 1984 óta figyeli és értékeli a nemzeti egységek nukleáris fenyegetéseit. Nem kapcsolódik egyetlen kormányzati ügynökséghez sem, és nem képviseli egyetlen katonai ág riasztási státuszát sem. A nyilvánosságnak saját maga kell értékelést készítenie, és nem szabad a DEFCON Warning Systemre hagyatkoznia a stratégiai tervezés során. A polgárokat mindenkor arra ösztönzik, hogy tájékozódjanak arról, milyen lépéseket kell tenniük nukleáris támadás esetén. Ha ez egy tényleges támadás lett volna, a DEFCON figyelmeztető rendszer a neki jelentett területek sugárzási értékeit fogja megadni. Az önök értékei eltérőek lesznek. A hivatalos hírforrások az Ön területére vonatkozó sugárzási értékekkel rendelkeznek.

Azonnali frissítésekért látogasson el a www.defconwarningsystem.com weboldalra. Friss hírek és fontos információk a DEFCON Warning System közösségi fórumán és a DEFCON Twitter feedjén @DEFCONWSAlerts. Feliratkozhat a DEFCON Warning System levelezőlistájára is. Vegye figyelembe, hogy a Twitter-frissítések késhetnek. A következő tervezett frissítés 2022. március 6-án, 21:00 UTC. További frissítésekre a helyzetnek megfelelően kerül sor, magasabb riasztási szintek esetén gyakrabban.

A DEFCON figyelmeztető rendszerről szóló jelentés ezzel lezárul.

Előzmény

Válasz

Az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció kijelölt tagjai.
Az összeállítás az mutatja, hogy másodvonalbeli alakokat jelöltek ki, a Kreml szándékai a tárgyalásra egyelőre nem komolyak

Vladimir Mediszkij, elnöki tanácsadó
Alexander Fomin, védelmi államtitkár
Andrej Rudenko, külügyi államtitkár
Leonyid Szluckij, Duma külügyi bizottság vezetője
Borsz Grizlov, Belaruszba akkreditált orosz nagykövet

https://www.aljazeera.com/news/2022/2/27/ukraine-russia-agree-to-talks-without-preconditions-zelenskiyy

Válasz

Ukrajna hivatalosan is bejelentette, hogy a támadó orosz csapatok megsemmisítették a világ legnagyobb kereskedelmi forgalomban lévő repülőgépét, az Antonov An-225 "Mrija" (magyarul Álom vagy Inspiráció) teherszállítót. A megszálló orosz csapatok február 25-én foglalták el a Kijevtől mindössze 30 kilométerre található Hosztomel repteret, és bár a korábbi jelentések szerint sértetlen volt a jármű, ma érkeztek az első felvételek, amin az An-225 lángokban álló hangárját láthatjuk, ami feltehetően egy bombatámadás áldozatává vált. Az An-225-öt eredetileg a szovjet űrprogram kiszolgálására tervezték, és az Enyergija rakéta és a Buran űrrepülőgép szállítására lett megépítve. Először 1988-ban emelkedett a magasba, a nyilvánosság pedig az 1989-es párizsi légibemutatón tekinthette meg először az impozáns repülőgépet. Több világrekordot is felállítottak vele a tervezői: a világ legnagyobb súlyú repülőgépe, a legnagyobb szárnyfesztávolsággal rendelkező kereskedelmi forgalomban lévő gépe volt, és 640 tonnás hasznos teherkapacitásával az összes többi teherszállító eltörpült mellette. Egyetlen egy példány épült ebből a repülőgép-típusból, a második darabot sosem fejezték be.

-- Hírfolyam: A háború hatásai az űriparra és az űrbéli együttműködésre
Az Ukrajnát ért orosz támadásnak, és az emiatt kivetett nemzetközi szankcióknak számtalan következménye van az űriparra és az űrbéli együttműködésre. Szerkesztőségünk folyamatosan követi az eseményeket, és ebben a hírfolyamban számolunk be az aktuális történésekről.
https://spacejunkie.hu/hir/hirfolyam-a-haboru-hatasai-az-uriparra-es-az-urbeli-egyuttmukodesre

Válasz

A Pripjaty folyónál fog találkozni az ukrán és az orosz delegáció | 2022.02.27.
Forrás: Володимир Зеленський (fb)

Megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök február 27-én – közölte Volodimir Zelenszkij.

A két fél egyeztetett arról, hogy az ukrán delegáció előfeltétel nélkül találkozik az orosz küldöttséggel. A találkozó helyszíne az ukrán–fehérorosz határvonalon lesz, a Pripjaty folyó közelében.

Zelenszkij szavai szerint Lukasenka felelősséget vállal azért, hogy az ukrán fél utaztatása és tárgyalása ideje alatt a helikopterek és a rakéták a „földön maradnak”.
https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/ukran-orosz-talalkozo/

Válasz

Putyin elrendelte a nukleáris készültséget

Vlagyimir Putyin elnök elrendelte, hogy az oroszországi nukleáris erőket helyezzék készenlétbe – írta vasárnap kora délután az AP hírügynökség. A lépést a vezető NATO-hatalmak általa agresszívnek nevezett kijelentéseivel indokolta.

Az AP hírügynökség hozzáteszi: a parancs azt jelenti, hogy Putyin fel akarja készíteni Oroszország nukleáris fegyvereit a kilövésre, ez pedig felveti a veszélyt, hogy Moszkva ukrajnai inváziója és a Nyugat erre adott válasza nukleáris háborúvá fajulhat.

Közben az ukrán elnök hivatala megerősítette, hogy küldöttség találkozik orosz tisztviselőkkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a két fél a belarusz határon egy meg nem határozott helyen találkozik.

Putyin a nukleáris riasztási direktíva kiadásakor nemcsak a NATO-tagok kijelentéseire hivatkozott, hanem a Nyugat által Oroszországgal szemben kivetett pénzügyi szankciókra is.
Putyin az orosz invázió előtti napokban kemény megtorlással fenyegetőzött mindenki ellen, aki beleavatkozik az ukrajnai konfliktusba, és hangsúlyozta országa atomhatalom státuszát.

A hír eredeti forrása (angol nyelven):
https://apnews.com/article/russia-ukraine-kyiv-business-europe-moscow-2e4e1cf784f22b6afbe5a2f936725550

A háborút kiváltó okokról szóló podcastunk innen kiindulva hallgatható:
https://www.valaszonline.hu/2022/01/27/ukrajna-oroszorszag-haboru-racz-andras-podcast-hetivalasz108/

Válasz

ÖT - Rendkívüli adás az orosz-ukrán háborúról
https://www.youtube.com/watch?v=uxzmOveueH0

Válasz

ATV Élő: az ukrán helyzetről és a kibertér biztonságáról
https://www.facebook.com/arthur.keleti/videos/927032137958149/
Idővel, bizonyára itt is elérhető lesz a videó (Start):
https://www.youtube.com/c/ATVzrt

Előzmény

Válasz

Miután a napokban több kibertámadás érte az ukrán bankokat és kormányzati weboldalakat, Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes szombaton arra kérte a Tesla vezérigazgatóját, Elon Muskot, hogy biztosítsa Ukrajnának a SpaceX által felbocsátott, internetet sugárzó Starlink műholdakat – számolt be a Newsweek.

A SpaceX több mint 1700 műholddal rendelkezik, egy részük Ukrajna felett is áthalad pályáján, a 21. századi technika

-- majdnem az egész világot képes ellátni internettel.

A politikus továbbá arra is biztatta az amerikai milliárdost, hogy bátorítsa az „épeszű oroszokat”, hogy álljanak ki kormányukkal szemben.

Valószínűleg az ukrán miniszterelnök-helyettes is tisztában van azzal, mekkora hatást képes bírni Elon Musk a világ polgáraira; az Index már többször beszámolt arról, hogy az amerikai milliárdosnak egy mondat vagy Twitter-poszt is elég ahhoz, hogy komoly mennyiségű tömeget mozgasson meg.

Egy biztos: jó lehetőség lehet a milliárdos számára az ukrán megkeresés, hiszen Musk népszerűsége az elmúlt időszakban csökkent: pár hónapon belül megvádolták állatkínzással, szemeteléssel és pénzügyi manipulációval is.

Elon Musk pár órával később válaszolt is, hogy teljesíti a kérést, a Starlink immár aktív Ukrajnában.

@elonmusk, while you try to colonize Mars — Russia try to occupy Ukraine! While your rockets successfully land from space — Russian rockets attack Ukrainian civil people! We ask you to provide Ukraine with Starlink stations and to address sane Russians to stand.
— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) February 26, 2022

Mint ismert, nem ez az első eset, hogy a milliárdos kölcsönadja a műholdjait; a SpaceX korábban a Tonga melletti vulkánkitörést követően segített műholdas internetet szolgáltatni.
https://index.hu/kulfold/2022/02/26/ukrajna-elkerte-elon-musk-muholdjait/

Válasz

Az Incorpora Magyarország egyik szervezete, a Diverzitás Közhasznú Alapítvány máris tervez ingyenes álláskeresési tanácsadásokat a háború elől ide menekülők számára.

Civil szervezetként, mi is aggodalommal figyeljük a háborúról szóló híreket. És civil szervezetként, igyekszünk megtalálni azt a területet, ahol kompetensen segíteni tudunk. Az Incorpora program keretében régóta működünk együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, akik az első pillanatoktól kezdve a magyar-ukrán határon és több helyszínen segítenek adomány-koordinációval, internet-kapcsolattal, ruhával, szállással, élelmiszerrel.

-- A következő szint a háború elől ide menekült emberek munkavállalásban való segítése lesz, amit szintén az Incorpora Magyarország hálózat tagjaként ingyenes álláskeresési tanácsadással, tréningekkel valósítunk meg, a következő időszakban ezen fogunk dolgozni.
https://www.facebook.com/incorporahalozat/

-- Ha Te is kiraktad a fehér galambot a profilképedre, vagy ha nem, de további módon is segítenéd a humanitárius segítséget nyújtó civileket önkéntes munkával, tárgyi/pénzadománnyal, akkor ajánljuk a NIOK Alapítvány - Nonprofit.hu “Mit tehetek én?” összeállítását, ahol rengeteg lehetőséget találsz:
https://www.facebook.com/niokalapitvany/posts/5146118158767061

Válasz

Az orosz csapatok már Kijevben vannak | Rendkívüli adás az ukrán háborúról
https://www.youtube.com/watch?v=2HAR93sMTsA
-- Partizán

Válasz

Péntekről szombatra virradóra történt.
Az óvóhelyként használt kijevi metro egyik állomásán az éjszaka kislány született: Mia - jelentette egy volt parlamenti képviselőnő a Twitter oldalán. A hírről az UNN ukrán állami hírszolgálat is beszámolt.
https://mfor.hu/cikkek/makro/megszuletett-az-elso-gyerek-a-kijevi-metroban-mia.html

Válasz

Abban, hogy hogyan érdemes a gyerekeinkkel a háborúról beszélni, mit célszerű mondani nekik, mit tanácsos elkerülni, és mire kell mindenképpen figyelni, Csupor Éva gyermekpszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ klinikai szakpszichológusa beszélt a Telexnek.
https://telex.hu/tudomany/2022/02/25/hogyan-beszeljunk-a-gyerekunkkel-a-haborurol-ukran-orosz-konfliktus-pszichologus-gyerekek-szorongas

Válasz

Orosz-ukrán háború – Miként segíthetünk a menekülteknek?

A háborús helyzetre való tekintettel rövid összefoglalót közlünk sajtóhírek és a 24.hu cikke alapján lehetőségekről.
https://szinhaz.online/orosz-ukran-haboru-mikent-segithetunk-a-menekulteknek/

Előzmény

Válasz

Ha Oroszország megsértené Ukrajna szuverenitását, azzal a jövőre nézve is precedenst teremtene az esetleges agresszor államok számára.

Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát?
https://qubit.hu/2022/02/16/orosz-csapatok-az-ukran-hatarnal-putyin-szerint-a-nyugat-atvagta-moszkvat

Egy példa:

* Magyar orosz megállapodás - az 1994. december 5-én aláírt Budapesti Memorandum
Cserébe azért, hogy Kijev lemondott a Szovjetunió felbomlása nyomán a területén maradt atomfegyverekről – amik egyébként nagyobb erőt képviseltek, mint a korabeli brit, francia és kínai együttesen –, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország garantálta, hogy „tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és meglévő határait”. A három hatalom arra is ígéretet tett, hogy „tartózkodik az erővel való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától Ukrajna területi egysége vagy politikai szuverenitása ellen”.
Az írásba foglalt orosz garanciavállalások azonban ezzel nem értek véget. 1997. május 31-én írták alá az Oroszország és Ukrajna közötti „barátsági, együttműködési és partnerségi szerződést”. Ennek a 2. pontja mondja ki, hogy „...tiszteletben tartják egymás területi épségét és megerősítik a köztük lévő létező határok sérthetetlenségét”. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi eddig idézett dokumentumban „létező határokról” van szó, vagyis újra és újra megerősítik azt, hogy egymás határait abban a formában ismerik el, amilyen formában a Szovjetunió felbomlásakor örökségül kapták. Tehát Moszkva folyamatosan elismerte, hogy a Krím-félsziget Ukrajna része, ahogy azt is, hogy az orosz többségű keleti megyék is azok.

Válasz

„Annak semmi esélye nincs. Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.”
https://web.archive.org/web/20220224100852/https://mandiner.hu/cikk/20220217_kreml_usa_oroszorszag_orosz_ukran_konfliktus_dmitrij_peszkov_vicc
https://444.hu/2022/02/24/oroszorszag-nem-fogja-megtamadni-ukrajnat-ezt-egy-hulye-is-tudja

Válasz

Sean Penn már több hónapja Ukrajnába érkezett, hogy dokumentumfilmet készítsen az orosz-ukrán helyzetről, a forgatással pedig a háború kitörésekor sem állt le. A kétszeres Oscar-díjas színész-rendezőt a kedden, Kijevben tartott sajtótájékoztatón fotózták le.

"A rendező kifejezetten azért érkezett Kijevbe, hogy az Ukrajnában jelenleg is zajló eseményeket rögzítse és elmondja az igazat a világnak az orosz megszállásról. Sean Penn is egy azok között, akik Ukrajnát támogatják. Az országunk hálás a rendező által tanúsított bátorságért és becsületért" - áll az ukrán kormány Newsweek-nek juttatott közleményében.

-- "Sean Penn olyan bátorságról ad tanúbizonyságot, amiben több nyugati politikus is híján van. Minél több olyan ember van, akik Ukrajna igaz barátai, és akik támogatják a szabadságért való küzdelmet, annál gyorsabban állítjuk meg Oroszország invázióját."
https://magyar.film.hu/filmhu/hir/sean-penn-dokumentumfilmet-keszit-az-orosz-ukran-haborurol.html

Válasz

Hogyan segíthetek?

A szomszédban háború dúl.

Százezrek kényszerülnek elhagyni otthonukat, családjukat. Sokunk szeretne segíteni a háború áldozatain, hogy enyhítsük a szenvedésüket, ha már a háborút nem tudjuk megállítani. Számtalan alkalommal megmutatta már a magyar nép, hogy lehet ránk számítani a bajban. Most is a szomszédos ország áldozatai szenvednek szükséget a háború miatt.

Az ukrán háború civil érintettjeinek a következő segélyszervezeteken keresztül tudtok segíteni.

A lista nem teljes, akinek van még ötlete, hozzászólásban jelezze, hivatkozással.
https://mbasic.facebook.com/story.php?story_fbid=320220363472030&id=100064522070923

Oltalom Karitatív Egyesület (megkérdeztük)
https://www.oltalom.hu

Budapest Bike Maffia
https://facebook.com/events/s/menekult-krizis-bike-maffia-ag/992784384993009/

Katolikus Karitász (tényleg!)
https://www.facebook.com/karitasz/posts/5554511284577757

Magyar Vöröskereszt: 1359-es adományvonal hívásával, illetve banki átutalással várja a segítséget, a Magyar Vöröskereszt 10405004-00026548-00000009-es számlájára indított utalásoknál közleményben kérik, hogy a „humanitárius válság” szerepeljen. „Külföldről történő átutalásnál: IBAN szám: HU32 1040 5004 0002 6548 0000 0009, Swift kód: OKHBHUHB, Bank neve: K&H Bank Zrt., Bank címe: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9., Közlemény: humanitárius válság”
Forrás:
https://www.facebook.com/magyarvoroskereszt

Magyar Máltai Szeretetszolgálat: „11784009-20200776 számú számlára indított átutalással, vagy az
https://adomanyozz.hu/
oldalon indított online befizetéssel, vagy a 1350-es adományvonal hívásával lehet.”
Forrás: https://www.maltai.hu/cikk/hir/4342

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet:
https://segelyszervezet.hu/kampanyok/haboru-ukrajnaban/
oldalon bankkártyás adományozásra van lehetőség, illetve a 1350-as adományvonalon telefonhívásonként, illetve SMS-enként 250 Ft-tal tudjátok támogatni a szervezetet.
Forrás:
https://segelyszervezet.hu/kampanyok/haboru-ukrajnaban/ és https://segelyszervezet.hu/egyeb-segitsegnyujtasi-lehetosegek/

Baptista Szeretetszolgálat: a 1355-ös adományvonalon várja a támogatást, hívásonként 500 Ft-tal tudjátok segíteni a munkájukat, az UniCredit 10918001-55555555-55555555-os számlaszámon várják azoknak az adományait, akik pénz utalásával segítenének (közleménybe írjátok bele, hogy „Ukrajna”), illetve online adományozásra is van lehetőség a
https://www.baptistasegely.hu/adomanyozas
oldalon keresztül.
Forrás:
https://www.baptistasegely.hu/hirek/kulfold/felhivas-adakozasra-az-ukrajnai-esemenyek-miatt

Magyar Református Szeretetszolgálat: üzemelteti a 1358-as adományvonalat, melynek tárcsázásával hívásonként 500 forinttal tudjátok támogatni a humanitárius munkát, és adakozni is tudtok a
https://csalad.jobbadni.hu/kezdooldal
weboldalon „vagy közvetlen utalással a szervezet számlaszámán: CIB 10702019-85008898-51100005 (A közlemény rovatba kérik beírni: Ukrajnai krízis)”.
Forrás:
https://adomany.jobbadni.hu/kampanyok/38

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány honlapján:
https://unicef.hu/veszhelyzet-ukrajnaban
szintén bankkártyás támogatásra van lehetőség.
Forrás:
https://unicef.hu/veszhelyzet-ukrajnaban

Migration Aid: hivatalos facebook oldalukon
https://www.facebook.com/migrationaid.org/

1. önkénteseket keresnek, akik a menekültek közvetlen ellátásában segítenek,
2. az ukrán határ melletti településeken olyan ingatlantulajdonosok jelentkezését várják, akik vállalják, hogy fagymentes helyen átmenetileg tárolják az adományokat,
3. ukránul vagy oroszul jól beszélő önkéntesek jelentkezését is várják, alkalomszerű fordítási munkákban segíteni tudnak,
4. online szervezési, adminisztrációs munkákban segíteni kívánó önkéntesek jelentkezését is várják
Forrás:
https://www.facebook.com/migrationaid.org/
-- Magyar Kétfarkú Kutya Párt

Válasz

Milyen döntést hozhatna a NATO?

Jens Stoltenberg főtitkár csütörtök délutáni sajtótájékoztatója alapján az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) nem vezényel csapatokat Ukrajnába. Azt már a sajtótájékoztató előtt tudni lehetett a szervezet hivatalos közleménye alapján, hogy aktiválták védelmi terveiket, melynek értelmében további szárazföldi, légi és vízi erőket telepítenek a tömb keleti határaihoz, és megkezdték a 4. cikkely kapcsán néhány kelet-európai ország által kezdeményezett konzultációkat is. A sajtótájékoztatón Stoltenberg azt mondta, az orosz támadás semmivel nem igazolható, és Joe Biden amerikai elnök csütörtök reggeli szavaival összhangban ő is az orosz vezetők felelősségét hangsúlyozta. A NATO katonai reakcióit firtató újságírói kérdésre a főtitkár azt válaszolta, nincsenek NATO-csapatok Ukrajnában, és nincsenek olyan tervek sem, miszerint csapatokat vezényelnének oda.

Az 1949-ben alapított NATO-nak meg van kötve a keze egy együttes katonai fellépéssel kapcsolatban. Habár az orosz-ukrán konfliktus jelentősen a katonai egyesülés által az utóbbi évtizedekben felállított status quo-t is fenyegeti, nem offenzív, hanem defenzív szervezet: amíg saját határait nem fenyegeti külső támadás, gyakorlatilag nem léphet.

„A NATO alapvetően egy védelmi jellegű tömb, a mechanizmusai a tagországokat érő támadásokra korlátozódik – mondja Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa. – Egy politikai közösségről is beszélünk, de ahhoz, hogy ezen a korláton túllépjen, iszonyatos mennyiségű egyeztetés és konszenzusra jutás szükséges, emiatt nagyon nehezen látom azt a helyzetet, hogy fegyveres támadással reagáljon az ukrán helyzetre.”
https://forbes.hu/uzlet/beavatkozas-haboru-oroszorszag-ukrajna/


Zelenszkij: az orosz ajkú színész, akit most az egész világ figyel

Volodimir Zelenszkij jogásznak tanult, dolgozott színészként és producerként, majd Ukrajna elnöke lett. A sikert épp egy olyan sorozat hozta el számára, amiben egy tanárt játszik, akit később megválasztanak elnöknek. A pártját is a show után nevezte el, majd elsöprő győzelmet aratott a 2019-es választásokon. Így lett egy komikusból az országát háborús időkben irányító vezető.

2019-ben több mint 70 százalékkal elsöprő győzelmet aratott az ukrajnai elnökválasztáson. A színészből lett politikus ezekkel a szavakkal foglalta el akkor a hivatalát:

-- „Soha nem okozok csalódást.”

Az első elnökségi éve után 2020-ban így nyilatkozott az Euronews riporterének a keleten zajló zajló fegyveres konfliktusról:

„Az embereknek nem csak válaszokra van szükségük. Olyan válaszokra van szükségük, amelyek eredményt hoznak, konkrét lépésekre. Mert ezek a lépések fontosak, mert ezeken a lépéseken múlik, hogy hány ember halt meg, hányan sebesültek meg. Hogy ha valaki Ukrajna elnöke, azzal hány életet menthet meg. Mindegy, mi módon, telefonhívásokkal, vagy a frontvonalba állva. Tudom, hogy amikor én ott vagyok a frontvonalban, akkor nem lőnek, mert félnek. Ezért mondom mindig mindenkinek a kormányban, az elnöki hivatalban, bármilyen hatóságnak, hogy menjenek a frontvonalba.

-- Hogy miért? Mert akkor nem fognak tüzet nyitni olyan vehemenciával. Ez tényleg így van.”
https://forbes.hu/uzlet/zelenszkij-az-orosz-ajku-szinesz-akit-most-az-egesz-vilag-figyel/

Válasz

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében.
https://24.hu/kulfold/2022/02/24/nemet-kancellar-putyin-nem-fogja-megnyerni-az-ukrajna-elleni-haborut/

-- Minden bizonyíték arra utal, hogy Oroszország be akarja keríteni Kijevet és az emberi jogokat széleskörűen megsértő tevékenységek végrehajtására készül az ukrán néppel szemben,
mondta Tony Blinken amerikai külügyminiszter, és kijelentette, hogy Oroszország hónapokon keresztül diplomáciát színlelt és kitartott amellett, hogy nem akarja megszállni Ukrajnát, miközben ezt a hidegvérű támadást tervezte, amelyhez mértet a második világháború óta nem látott Európa.
https://24.hu/kulfold/2022/02/24/oroszorszag-ukrajna-haboru-2/#cseh-elnok-putyin-egy-orult-akit-el-kell-szigetelni

„Itt az ideje, hogy az eredetileg tervezettnél jóval szigorúbb szankciókhoz nyúljunk, ez alatt mindenekelőtt az úgynevezett SWIFT területére vonatkozó szankciót értem. Egy elmebajost el kell szigetelni, és nem csak szavakkal kell megvédeni magunkat, hanem tettekkel is”.​"
-- Milos Zeman cseh elnök
(A cseh államfő korábban többször is elismételte, hogy nem hiszi, hogy Oroszország meg akarná támadni Ukrajnát: „Elismerem, hogy tévedtem. Az Oroszországi Föderáció vezetésének irracionális döntése jelentős károkat fog okozni az orosz államnak” – mondta.)

Három irányból lépték át az ukrán határt az orosz csapatok:
-- kelet felől, az országgal közös határvonaluknál,
-- észak felől a Belaruszban állomásozó alakulatok érkeztek,
-- dél felől pedig a szakadár területeken táborozó alakulatok indultak meg.
Ugyanígy a bevetett hadnemek száma is három: vadászgépekkel a légierő támadt, a földi határokat a gyalogság lépte át, egy odesszai hírportál szerint két orosz hadihajó pedig a Fekete-tengeren megközelítette a Kígyó-szigetet. Emellett kibertámadások is értek ukrán érdekeltségeket.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajna-oroszorszag-haboru-elo-blog/31719931/lbl0lbi255687.html

„Itt születtünk, itt is akarunk meghalni” (videó)
Beregszászon a magyar konzulátus előtt kezdtük a napot, ahol olyan környékbeliek várakoznak türelemmel, akik mostanáig még nem igényeltek magyar útlevelet, vagy lejárt a dokumentumuk érvényessége. A konzulátus munkatársai azt ígérik, mindenki sorra kerül, bármeddig kell is ma dolgozniuk.
https://24.hu/kulfold/2022/02/25/orosz-ukran-haboru-hatar-video-konzulatus/

So who are you to wave your finger?
You must have been out your mind
http://autovezetes.network.hu/video/zene/tool__the_pot_arturo_alvarez_drum_cover

Válasz

Márki-Zay Péter közösségi oldalán tette közzé, hogy mégsem küldene magyar katonákat Ukrajnába. Az ellenzék miniszterelnök- jelöltje jelezte: egyetért azzal, hogy Magyarország igazodik a NATO álláspontjához, és

-- nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában.

Szerinte világos a választás.
https://24.hu/belfold/2022/02/25/orosz-ukran-habou-marki-zay-peter-magyar-katona-ukrajna/

Válasz

A szüleim meséltek a bombákról.
A hangokról.
Nem is annyira a robbanások dörejéről, inkább a búgásról, ahogy a közönyös Liberatorok lustán beúsztak föléjük (föléjük, akik gyerekek voltak, nem pusztítandó vasút vagy gyárüzem), ahogy nem lehetett tudni, hová, mikor zuhan a sűrített halál, ahogy tíz centi vagy néhány másodperc lehetett a választóvonal. Ahogy tíz körömmel bevakarták magukat a földbe, bárhová, csak a légópincébe nem, mert elviselhetetlen volt a gondolat, hogy a föld megfojtja őket, hogy rájuk szakad.
Én semmit nem tudok erről; nekem ezek csak történetek. De a szüleim máig nyugtalanok lesznek a repülőgépek (kövér, derűs fémszivarok itt és most, kövér, derűs emberek szállnak rajtuk új élmények felé, én is kövér, derűs ember szeretnék lenni, eltépve a gravitáció érthetetlen nyűgeit) búgásától.
Én ezt csak elképzelni tudom (én ezt nem tudom elképzelni; nem lehet).
De máshol (még máshol, egyre közelebb) ez a valóság. Most. És mégis vannak emberek, vannak intézmények, kormányok, pártok, de főleg emberek, végső soron mindig emberekről van szó – ott ülnek mellettünk a buszon, kommentelnek a posztjaink alatt, szívet küldenek vagy átkokat, és ha szelfit lövünk valahol, ott téblábolnak a háttérben, mindennapjaink részei –, akik azt mondják: Hajrá! Minket nem érdekel. Biztos szükség van rá. Ilyen világ. Nem érint. Kétségkívül sajnálatos, de egyéni nyomor. Ne tessék ezzel belerondítani lakájos életünkbe. Megvan nekünk a magunk baja.
Ez csak háború, mindennapos eset.
Kerítésemberek; arcuk, mint a bombák. (Arcuk, mint az enyém, mint akárkié.) Hangjuk, mint a bombázók motorjainak búgása. (Semmi különös nincs a hangjukban.) Azzal kívánnak jó éjszakát a saját gyerekeiknek. Búgnak. Utána jól alszanak. (Én rosszul alszom.) Szégyellem, hogy vannak.
Lassan már azt is szégyellem, hogy vagyok.
-- Konok Péter

Válasz

Az orosz-ukrán konfliktus tegnap hajnali, drámai eseményeire válaszul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland, valamint az európai uniós tagországok többsége azonnali szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mely elsősorban az ország pénzügyi-gazdasági egységét gyengíti, ugyanakkor az exporttilalom az ország technológiai fejlődését is jelentős mértékben lefékezheti - vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők.

A exporttilalom ahogy egyes kínai cégeket érintően, úgy itt is elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó technológiai megoldásokra vonatkozik, így az USA-ban működő cégek mostantól csak egyedileg elbírált licenc birtokában szállíthatnak Oroszországnak számítógépeket, különféle szenzorokat, navigációs eszközöket, telekommunikácós, légi és tengeri járművekhez használt berendezéseket valamint ezek különböző komponenseit. Szakértők szerint a felől semmi kétség, hogy jelen helyzetben ilyen licencet senkinek nem fog kiadni az illetékes kereskedelmi minisztérium.

A fentiek mellett az exporttilalom vonatkozik minden olyan termékre, melyet amerikai technológia bevonásával gyártanak - ezt a fajta szankciót szintén alkalmazták már korábban elsősorban kínai entitások ellen, a legsikeresebben pedig éppen a legnagyobb kínai tech óriásnak számító Huawei Technologies-zel szemben vált be ez a módszer.

Bár Oroszország saját technológiai ipara globális szinten nem számít jelentősnek (2019-ben egyes becslések szerint az ország technológiai és telekommunikációs importja mindössze 25 milliárd dollárt tett ki), a fentiek összeadódva idővel komoly hatást gyakorolhatnak az orosz gazdaságra, mivel ezzel az ország technológiai szinten gyakorlatilag megreked 2022-ben. Az ügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint mindez lassú felfutással érezteti majd a hatását, ellentétben a pénzügyi szektort és folyamatokat érintő szankciókkal.

Szakértők egyben azt is hozzáteszik, hogy a szankciók - jelenleg még - kevésbé szigorúak, mint az Iránnal vagy éppen Észak-Koreával szembeni korábbi amerikai intézkedések, de globálisan így is jelentősebb hatásuk lehet, mivel Oroszország lényegesen fajsúlyosabb szereplője a világgazdaságnak, mint a fenti két ország.

Lényeges szempont, hogy az orosz lakosságra nem terjednek ki a szankciók, így az amerikai/nyugati importból származó, illetve amerikai/nyugati technológiát tartalmazó háztartási és szórakoztatóelektronikai termékek, mobilkommunikációs berendezések és számítógépek továbbra is elérhetőek lesznek lakossági forgalomban. Emellett a lakossági piacra szánt, titkosított kommunikációs megoldások is elérhetők maradnak Oroszországban, kifejezetten azzal a céllal, hogy a belső ellenzék (tipikusan a háborúellenes tüntetők), illetve a média céljait és biztonságát támogassák.

https://www.hwsw.hu/hirek/64347/oroszorszag-technologia-ipar-import-usa-szankcio-embargo.html

Válasz

A NATO felvonult a keleti határára és míg a politikusok holmi szankciókkal szórakoznak a katonák cselekszenek. Ukrajnába nem mehetnek át, de a keleti határokat alaposan megerősítették. A legnagyobb védelmet Lengyelország és Románia kapja, kisebb mértékben a balti államok és Bulgária. Magyarország szokásos kurucos módján kijelentette, hogy majd ő megvédi magát... ezt a vonalat most hagyjuk. A képeken két légtérellenőrző gép (AWACS) amint Lengyelország és Románia fölött járőröznek. A tevékenység folyamatos. A gépek német (Geilenkirchen) és török (Konya) repterekről érkeztek.
A Boeing 707 alapra épített AWACS (E-3A Sentry) ikonikus repülőgépe a NATO-nak a gép tetején hurcolt, nagy körbeforgó tányérantenna miatt, amely percenként 6-ot fordul. A fedélzet tömve van elektronikai berendezésekkel, a radarral pedig akár 400 km-re is ellátnak. Verziótól függően 8-11 órát képesek körözni egy térség felett. A NATO-nak jelenleg 14 ilyen gépe van rendszerben, mind luxemburgi lajstrom alatt repül, nemzetközi személyzettel. Ezeken felül az amerikai és a brit légierőnek is vannak saját légtérellenőrző gépei, ezektől már újabbak, modernebbek. Szó is van a NATO gépek cseréjéről vagy felújításáról, az irgalmatlan összeg eddig viszont visszatartotta a tagállamokat a költéstől. Lehet, hogy ez most meg fog változni...
Fotók a gépekről itt:
https://www.jetphotos.com/registration/LX-N90456
https://www.jetphotos.com/registration/LX-N90448
Wiki:
https://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_E-3_Sentry
(forrás: közösségi oldal)

Válasz

Ukrán-orosz válság
https://www.szabadeuropa.hu/p/8545.html
https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajna-oroszorszag-haboru-elo-blog/31719931.html

Válasz

37:42 percnél:
„A „Majdan” egyik fő oka az volt, hogy Janukovics-rendszer és a kormánya visszalépett az Európai Unióval való társulási szerződéstől, és ezen döntés ellen (is) rohantak az utcára a tüntetők. Nem „a Soros” volt az ok.”
https://pestitv.pestisracok.hu/2022/02/22/az-ellenzek-terve-hogy-katonakat-es-fegyvert-kuldjunk-ukrajnaba-felelotlen-es-abszurd/

Válasz

A szabad városok kiállnak a béke és Ukrajna szabadsága mellett!

Budapest kezdeményezésére a Szabad Városok Szövetségének 13 városvezetője szolidaritását fejezi ki és biztosítja támogatását Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere felé. Egyben meghívjuk a Szabad Városok Szövetségébe is.

A Pact of Free Cities egy globális értékalapú szövetség, amelynek keretében a városvezetők szorosan együttműködnek a demokrácia és a jogállamiság erősítése, a progresszív, fenntartható városi szakpolitikák sikerre vitele érdekében. Magyarként különösen aggasztó orosz-ukrán konfliktus árnyékában kiváltképp fontos, hogy összefogjunk és felszólaljunk az eszement agresszióval szemben.

Mi, a Szabad Városok Szövetségének városvezetői kiállunk a béke és a független Ukrajna mellett, valamint meghívjuk Kijev polgármesterét a szövetségünkbe.
https://budapest.hu/Documents/POFC_Kyiv_letter_2022.02.21.pdf

Előzmény

Válasz

Kitettük az ukrán zászlót a Városházára, az ukrán emberek és Ukrajna melletti kiállásként.
Korábban több európai polgármestertársammal közösen Kijev polgármesterének, tegnap Beregszász, Budapest testvérvárosának polgármesterének fejeztem ki szolidaritásomat. Kárpátalján több magyar ajkú honfitársunk is él, köztük fiatalok, akik rettegve várják, besorozzák-e őket. Még mindig felfoghatatlan, hogy nem is olyan távol, itt a szomszédunkban, ilyen barbárság megtörténhet. Az európai közösség részeként ki kell állnunk Ukrajna szuverenitásáért, és a leghatározottabban tiltakozni Putyin akciója ellen.
-- Karácsony Gergely

(de miért nem lehet diplomáciai úton rendezni?)

Válasz

Vlagyimir Putyinnak maradt még egy esélye, hogy ne destabilizálja egész Európát és ne veszítsen el mindent. Akár bevonul Ukrajnába, akár feladja anélkül, hogy bármit is elért volna, az orosz elnök vesztésre áll, de még mindig tehet annak érdekében, hogy a lehető legjobban jöjjön ki a helyzetből, és úgy vonuljon be a történelembe, mint a béke és nem a háború embere.

Nyilván nehéz ebben reménykedni, hiszen soha nem tudott más szerepet játszani, mint egy letűnt birodalom izmos bosszúállójáét. Ahelyett, hogy megpróbálta volna feltalálni a 21. század Oroszországát, Vlagyimir Putyinnak eddig abban merült ki a tudománya, hogy visszafelé, egy mitikus múlt felé menetelt, de végül is bármi megtörténhet. A szükség törvény bonthat, és még Putyint is átformálhatja, hiszen csak egy kis merészségre lenne szüksége ahhoz, hogy kilépjen a megszokott kerékvágásból, és meglepje – Oroszországgal együtt – egész Európát és a világ többi részét.

Ez az új Putyin – ugyanaz, de mennyire más – belekapaszkodhatna a mentőövbe, amelyet Emmanuel Macron dobott neki kettős minőségében, mint Franciaország és ebben a félévben az uniós Miniszterek Tanácsának az elnöke. Letudhatná az Ukrajnával való konfliktusát azzal, hogy úgy dönt, megkönnyíti a minszki megállapodás alkalmazását Kelet-Ukrajnában.

Mindössze annyit kellene tennie, hogy ráveszi az általa felfegyverzett és finanszírozott szakadárokat, hogy nyilvánosan nyújtsanak kezet az ukrán hatóságoknak, akiket ez arra késztetne, hogy tegyék meg a szükséges gesztusokat egy kompromisszum felé.

-- Néhány óra leforgása alatt problémából megoldássá válna Vlagyimir Putyin, és nem is kerülne neki semmibe.

Bizalmat építene, és ennek alapján olyan biztonsági intézkedéseket és együttműködési megállapodásokat ajánlhatna föl az Európai Uniónak, Ukrajnának és más, Oroszországgal határos országoknak, amelyek kellően előnyösek és megnyugtatóak ahhoz, hogy ne lehessen őket visszautasítani.

Ha az elfogadhatatlan ultimátumok politikáját fel tudná váltani a kinyújtott kéz politikájára, ha hozzá tudna járulni, hogy találják föl újra a helsinki megállapodásokat, ami szavatolná az európai kontinens stabilitását és jólétét, akkor nem csak a mai feszültségeket hagyhatná gyorsan maga mögött. Egyetértene vele az orosz nép, amely csak fejlődésről álmodik, az Egyesült Államok, amely nem akar visszatérni Európába, és az Unió huszonhét tagállama, amelyek nem vágynak másra, mint közös beruházások révén elmélyíteni az egységüket, de semmiképpen sem háborúba keveredni.

Más szóval, Vlagyimir Putyin bebiztosíthatná, hogy az uralkodása viszonylagos harmóniában érjen véget, és lefektethetné az alapjait Oroszország szabadság és demokrácia felé való átmenetéhez, amelyre oly sok polgára vágyik. A főbejáraton át vonulhatna be a történelembe, miközben most közel áll ahhoz, hogy nagyot, sőt nagyon nagyot veszítsen.

Ha átvezényli a csapatait az ukrán határon, Oroszországnak át kell vennie az irányítást Ukrajna, vagy legalábbis az Ukrajnától leszakított új régiók felett, miközben a Nyugat kemény gazdasági szankciókkal a pénztárcáján keresztül szorongatja majd.

Pénzügyi, katonai és politikai jellegű problémái is lesznek, mert elszánt ukrán ellenállással kell majd szembenéznie, amelyet a Nyugat nem fog elmulasztani fegyverekkel, hírszerzéssel és pénzzel támogatni. Egy új kifezejés kerülhet majd be a nemzetközi politikai szótárba: az "afganizáció", mivel

-- Ukrajna gyorsan azzá válhat Oroszország számára, ami Afganisztán volt a Szovjetuniónak.

Vegyük azt a hipotézist, hogy az orosz elnök mégsem merészkedik be Ukrajnába. Sok emberéletet, katonai kiadást és mindenekelőtt a kontinens destabilizálódásának veszélyét spórolná meg vele. Végtelenül bölcsebb lenne, de Vlagyimir Putyin annyira megalázva találná magát ezután az erődemonstrációja után, hogy a hitelessége nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai színtéren is csorbát szenvedne. Már nem lenne biztos abban, hogy meg tudja tartani hatalmát, és valószínűleg nem tudna szabadulni a bűnbak szerepétől: két évtizedes egyszemélyes kormányzása után ő lenne, akit felelősségre vonnak.

Természetesen vannak köztes opciók is: kibertámadások és más rejtett provokációk, de ezek csak időleges manőverek, nem valódi alternatívák. Alapvetően Vlagyimir Putyinnak gyorsan választania kell a katonai kaland és az azonnali politikai fiaskó között, hacsak...

Hacsak nem siet további késlekedés nélkül a neki felkínált vészkijárathoz, a saját és mindenki más érdekében.
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/bernard-guetta-meg-mindig-van-egy-veszkijarat-putyin-elott-246182

Válasz

A 2014–2020 közötti, alacsony energiaáras időszakban Európa a legolcsóbb gázt vásárolta fel, és távolodni próbált Oroszországtól. De amikor a piacok szűkülni kezdtek, bajba sodorta a rohamtempóban liberalizált, és ezáltal a világpiaci trendeknek kitett energiapiaca.

-- 2021-ben Európa Ázsiával versenyzett a gázért, és megfizette az árát.
https://telex.hu/komplex/2022/02/11/energiavalsag

Válasz

Az orosz elnök elérte már a célt, foglalkoznak vele. Lehet a jövő ez is, más is...

Péntek estére egyre több ország szólította fel állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát, mert attól tartanak, hogy küszöbön áll egy orosz invázió – írja a BBC.
https://telex.hu/kulfold/2022/02/11/egyre-tobb-orszag-szolitja-fel-allampolgarait-ukrajna-elhagyasara

Kelet-Ukrajnában 2014 óta dúl háború a kijevi hadsereg és az oroszbarát szakadárok között, akiket a közvélekedés szerint Moszkva támogat katonailag és pénzügyileg.
https://telex.hu/kulfold/2022/02/11/oroszorszag-elfogadhatatlannak-tarja-az-eu-kollektiv-valaszat-szergej-lavrov-josep-borrell

Válasz

Sz. Bíró Zoltán a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában cáfolta, hogy Orbán Viktor békemisszióra ment Moszkvába. Az Oroszország-szakértő szerint magyar részről semmi sem indokolta a „zarándoklat” időzítését, a missziós küldetés csak egy fedősztori. Noha a magyar kormányfő köszönte meg a tanácskozás lehetőségét, a találkozóra egyértelműen Vlagyimir Putyinnak volt szüksége.

A történész a HVG-nek azt mondja, az Orbán-kormány hibát követ el, amikor a kárpátaljai magyarság sérelmeire hivatkozva nem áll az „éppen élet-halál harcát vívó” Ukrajna mellé. Szerinte az a helyes, hogy Bukarest és Varsó most támogatja Kijevet, noha a magyarnál jóval nagyobb Ukrajnában a román, lengyel kisebbség. Ők abból indulnak ki, a helyzet rendeződése után könnyebb lesz megoldást találni a nemzeti kisebbségek ügyére.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta, nem lehet tudni, a magyar kormány számol-e Kárpátalja visszaszerzésével, de vannak olyan gesztusok, mondatok, amelyek csak azzal magyarázhatóak, hogy fenn akarják tartani a lehetőségét,

-- hogyha a »dolgok úgy alakulnak«, Ukrajna egy része akár hozzánk is kerülhet.

Sz. Bíró Zoltán szerint a kétértelmű retorika is megengedi ezt a feltételezést. Az uniós szankciók megszavazása és utólagos bírálata Orbán Viktor és Szijjártó Péter részéről a Kremlnek szólt.

-- Ez az EU egységéből folyamatosan kilógó retorika megengedi annak feltételezését, hogy erre azért van szükség, mert a magyar kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna a darabjaira hull, és akkor jól jön majd Moszkva jóindulata.

A látványosan baráti magyar–orosz viszonynak politikailag lehet az a magyarázata, hogy Orbán úgy gondolhatta, emiatt fontosabbnak tartják majd, de látványos gazdasági eredménye nincs. A magyar export máig nem tudta megközelíteni a Gyurcsány-kormány idején elért csaknem 4 milliárd dollárt, nincs jele, hogy gazdasági expanzióban lenne Magyarország az orosz piacon.
https://24.hu/belfold/2022/02/03/sz-biro-zoltan-orban-putyin-ukrajna-karpatalja/

Válasz

A legfejlettebb országokat tömörítő G7 hétvégi liverpooli konferenciája ismét a lehető legsúlyosabb, bár nem részletezett következményekkel fenyegette meg Oroszországot, ha megtámadná Ukrajnát. A feltételezések szerint egyebek mellett kizárnák Moszkvát a nemzetközi pénzügyi rendszerekből, ami lehetetlenné tenné külső adósságának finanszírozását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint, ha Oroszország kiterjeszthetné befolyási övezetét Ukrajnára, azzal összeomlana a nemzetközi stabilitás egész, a háborúk megelőzését szolgáló rendszere.

Budapest, 1994
A magyar kormánynak jó oka lenne megszólalni a háborús készülődés láttán. Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 1994-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által Budapesten tető alá hozott jegyzőkönyvben vállalt garanciát Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán területi épségének sérthetetlenségére, amiért azok lemondtak a szovjet időkből náluk maradt atomfegyverekről.
https://nepszava.hu/3140593_nagyon-nagy-haboru-fenyeget

Válasz

Az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt a járványügyileg fokozottan kockázatos területek közé sorolták pénteken Ukrajnát és Magyarországot is a német hatóságok. | 2021.11.12.

A vasárnap nulla órától érvényes besorolás azzal jár, hogy Németországba utazás előtt ki kell tölteni a kormány online beutazási bejelentési űrlapját, amely az einreiseanmeldung.de című oldalon érhető el.
https://einreiseanmeldung.de/#/

Az oltatlanok – a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni teljes oltással nem rendelkezők – csak friss negatív vírusteszt lelettel utazhatnak be. A határ átlépése után rögtön házi karanténba kell vonulniuk tíz napra. Az elzártságnak véget vethet egy újabb negatív koronavírus lelet, de a tesztet legkorábban a karantén ötödik napján szabad elkészíttetni.

A fokozottan kockázatos besorolásról közösen dönt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI), a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca.

Fokozottan kockázatos területnek minősül vasárnaptó Ukrajna mellett hatvan EU-n kívüli ország, továbbá Magyarország, Ausztria és Csehország, az Európai Unió tagországai közül a három balti ország, illetve Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

A pénteki frissítéssel egy országot vettek le a listáról, az Egyesült Államokat.

Németországban az utóbbi napokban majdnem minden járványügyi mutató rekordot döntött. Az újonnan kimutatott fertőződések napi száma például egy hét alatt háromszor emelkedett új csúcsra és átlépte az ötvenezres határt, az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra jutó száma – pedig sorban ötször döntött rekordot, és 260 fölé emelkedett.

Emelkedett a Covid-19 miatt intenzív kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek száma is, de messze van a járvány második hullámának idején, tavaly év végén regirsztrált csúcstól. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki adatai szerint 2863 embert ápolnak a Covid-19 miatt az intenzív osztályokon. Ez ugyan 443-mal több az egy héttel korábbi 2420-nál, de a második hullám legsúlyosabb szakaszában feljegyzett 5762-es csúcsnak csak nagyjából a fele.

https://karpatalja.ma/kitekinto/vilag/ukrajna-jarvanyugyileg-fokozottan-kockazatos-orszag-nemetorszag/

Válasz

Az ukrán kormány tizenkét lépésben emelné nyugdíjakat 2022-ben - jelentette ki a szociálpolitikai miniszter a The Page kiadványnak adott interjújában.

Marina Lazebna elmondása szerint januárban újraszámoljak az időskori juttatás összegét a csernobili katasztrófa nyomán munkaképtelenné vált áldozatoknak. Ezen felül a minimálbér emelkedése miatt magasabb nyugdíjra számíthatnak a hatvanötödik életévüket betöltött ukrán állampolgárok is - írta a Korrespondent hírportál.
https://ua.korrespondent.net/ukraine/4411377-v-ukraini-pidvyschat-pensii-lazebna

Jövőre az 1962-es születésű nők kilenc százalékkal magasabb illetménnyel számolhatnak - tette hozzá a miniszter.

Lazebna elmondása szerint március elsejétől újraindexálják a nyugdíjakat, októberben pedig bevezetik a minimális nyugdíjgaranciát. Kiemelte: a hetven év feletti nyugdíjasok időskori juttatása nem lehet kevesebb 3000 hrivnyánál, ha megfelelő mennyiségű ledolgozott évvel rendelkeznek. A férfiak esetében harmincöt, a nőknél harminc év szükséges.

A szociálpolitikai miniszter arra számít, hogy jövő januárban az átlagnyugdíj eléri a 4000 hrvinyát.
https://www.ukrinform.hu/2021/10/nyugdijemelest-jelentett-be.html

Válasz

A függetlenség óta az ország gazdasága lassabban növekszik, mint a világgazdasági átlag. Annak ellenére, hogy jelentős természeti erőforrásokkal – többek között földgázzal és vasérccel –, gazdag termőföldekkel és magasan képzett lakossággal rendelkezik, Ukrajna Európa legszegényebb országai közé tartozik.

A nép változást akar, a mágnások jól érzik magukat a mostani helyzetben

A függetlenség óta az ukránok kétszer is az utcára vonultak – a 2004-es narancsos forradalomban és a 2013–14-es Euromajdan-tüntetéseken –, hogy tiltakozzanak a hivatali korrupció ellen, és hogy az európai integráció felé vezető útra tereljék országukat.

Ezt az utat – amely hívei szerint a szegénységből való kiszakadást és más előnyöket hoz, cserébe a kemény reformokért – az ukrán elit időnként ellenezte, állítják megfigyelők.

https://www.szabadeuropa.hu/a/harminc-evvel-fuggetlensege-utan-ukrajna-most-az-az-oligarchak-igajat-probalja-ledobni/31425752.html

Válasz

Ukrán nyelvi ombudsman: költözzön el Ukrajnából, akinek nem tetszik a nyelvtörvény | augusztus 06, 2021

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény - tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken az egyik ukrán televízió műsorában.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért - mint fogalmazott - azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol "szerintük kellemesebben fogják érezni magukat".

A hír kapcsán az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában egy államnyelv van: az ukrán. Az állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság "védelmének" ürügyén 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Január 16-án lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint - néhány kitételtől eltekintve - minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. Ugyan ettől a naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.
(MTI)

https://www.ukrinform.hu/2021/08/ukran-nyelvi-ombudsman-koltozzon-el.html

Válasz

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette a vitatott nyelvtörvényt | 2021. július 14.

Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt – írja az MTI az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva, amelynek Marjana Hajovszka-Kovbaszjukra, a testület kommunikációs osztályvezetője nyilatkozott.

Az alkotmánybíróság ígérete szerint a határozat teljes szövegét július 15-én teszik közé. A hírportál emlékeztetett: 51 parlamenti képviselő fordult beadvánnyal a testülethez, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróságnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését. Taras Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos üdvözölte a testület döntését.

A parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett – írja az Ukrajinszka Pravda.

A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak mások mellett a kárpátaljai magyar szervezetek, mert az szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv használatának, illetve az azzal kapcsolatos szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Az 51 képviselőnek a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó kérése 2019. június 21-én érkezett meg a taláros testülethez, amely 2020. július 7-én kezdte el a beadvány vizsgálatát. A javarészt Moszkva-barát képviselők azt az álláspontot képviselték, hogy a törvény nem felel meg az alkotmánynak, mert nem szabályozza a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó eljárást, és egyes jogszabályi rendelkezései „valójában az orosz ajkú állampolgárok diszkriminációját jelentik”. Az ukrán alkotmány 10. cikke kimondja, hogy Ukrajnában az államnyelv az ukrán – mutatott rá a hírportál.

https://telex.hu/kulfold/2021/07/14/ukrajna-nyelvtorveny-alkotmanybirosag-allamnyelv-magyar-kisebbseg-karpatalja

Válasz

Ukrajnában vannak olyan kórházak, ahol a szülők otthagyhatják gyerekeiket - akikről valamiért nem tudnak gondoskodni - és ezzel talán túl sok baj nincs is, de az örökbefogadás lehetetlen. A szülők a havi állami „apanázs” miatt nem mondanak le a kórházakban hagyott gyermekekről, ami az örökbefogadás akadálya is... . A kórházakban nincs elég ápoló, az igazi megoldás a nevelőszülő lenne, ennek hiányában a gyermekek csak tengődnek.

A KEGYES kisfilmje Jókedvű Janóról. Felhívom a figyelmet, hogy vannak részek benne, melyek a nyugalom megzavarására alkalmasak, de ha valaki végig nézi, akkor amolyan "minden jó, ha vége jó"...

https://www.youtube.com/watch?v=d9Dw8SiLuas

"Elfelejtettek..."-adománygyűjtés kárpátaljai "elfelejtett" gyermekeknek
https://www.facebook.com/groups/1892445271026069

Válasz

A kis haza gyászban van | 2021.06.02.

Június elsejére megemberelte magát a nap. Hosszabb mosolyt erőltetett szépséges arcára, a nyár helyett azonban – nemzeti kultúránk egészét felsebző halálhírek után – Kárpátaljáról is felszállt, és sorra látogatta meg baráti közösségünk tagjait a varjú: Meghalt Zselicki József. A rádió, a tv mit sem tud erről, ezért mondjuk mi, küldjük, üzenjük, hogy a kis haza gyászban van. Ösztöneink tiltakoznak a halál ellen, mi pedig kezdjünk el búcsúzni és emlékezni.

„A földet izzadt tenyerembe vettem, sár lett belőle, az arcodra kentem. Sose voltál még ilyen gyönyörű!” – írtad valaha, az idők kezdetén. Ilyen magabiztosság és egészséges optimizmus csak egy elnöktől eredhet, mégpedig a Forrás Stúdió első és egyben utolsó elnökétől, akit Zselicki Jóskának hívtak. Mi, valamivel ifjabb, tapasztalatlanabb pályatársaid, felnéztünk rád, de nem az elnököt, hanem az éltesebb, a kisvárosi létben is tapasztaltabban mozgó barátot értékeltük benned. De kiérdemelted figyelmünket a „Hogyne volnék már adósa” kezdetű szókimondó, számonkérő verseddel, amelynek Tiszatáj-beli változatát könnyen felfedhető rejtéllyel L. I.-nek, azaz Leonyid Iljicsnek ajánlottad. A szilánkszerű verssorok végighasítottak a szovjet valóság felszínén és mélyen beálltak az illetékes körmök alá. Ezt erősíti meg az utolsó köteted előszavát vállaló Tóth István is, amikor pályakezdő költőként vagy több évtizedes tanári tapasztalattal fogalmazott verseidet a hetvenes-nyolcvanas évek kisebbségi küzdelmeinek lenyomataiként tartja számon, s az összegezést azzal tetézi, hogy a 21. század elején e lenyomatok feladata az emlékeztetés.

Te csak emlékeztess, Jóska, egykori önmagunkra, de arra a csontra aszott alakra is, amivé utolsó órádban lettél. Tudtad Te ezt, már huszonévesen is megírtad, hogy halvánnyá halódó őszöd lesz a siratód, s azon az őszön csapsz fel majd halottnak. Hol van még az az ősz, Jóska, hisz a nyár csak épp elkezdődött. De nem vitatkozom Veled, mert Te ettől kezdve már mindent jobban tudsz. Tegye áldottá nyugodalmadat az Úr, kezeskedjen érte a szeretett Latorca és a sokat tapasztalt ungi föld!

https://karpatalja.ma/kultura/a-kis-haza-gyaszban-van/

Válasz

Nógrádi György: Kitörhet a háború Oroszország és Ukrajna között?
https://www.youtube.com/watch?v=a_bgLzH5kMQ

Válasz

Ma már nem szokatlan, hogy amerikai gépek haladnak át légterünkben, azonban a légi utántöltést viszonylag ritkán örökítik meg fotósok itthon – írja a Blikk.

Ezúttal azonban ez történt, az Underhang Blog Szentes Facebook-oldalán közölt felvételt a nem mindennapi látványról.
https://www.facebook.com/underhangszentes/posts/3895520587179981
A radarkép alapján a tanker az angliai Mildenhallból érkezett, a hozzá csatlakozó Hercules pedig a romániai Konstancából. A bejegyzés egyik kommentjében egy videó is látható a műveletről, abban egy harmadik gép is feltűnik.

A lap emlékeztet: Oroszország komoly haderőt vonultatott fel az ukrán határnál, a Krím félsziget közelében. Ukrajna ugyan nem NATO-tagállam, de az észak-atlanti szövetség és Putyin jelenleg is épp egymásnak feszül, egyelőre csak katonai felvonulások és üzengetések szintjén.
https://24.hu/belfold/2021/04/11/amerikai-katonai-gep-tankolas-magyar-legter/

Válasz

Ukrajna háborúja
http://www.atv.hu/videok/video-20190910-ukrajna-haboruja

Válasz

A KMPSZ nyilatkozata a tankönyvrendeléssel kapcsolatban

Nyilatkozat

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megdöbbenéssel értesült a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák igazgatóitól, a magyarok lakta kistérségek oktatási osztályainak vezetőitől, hogy a 8. osztály számára esedékes elektronikus tankönyvrendelésben nem lehet megrendelni az algebra, mértan, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségvédelem, művészet tankönyveket magyar nyelven. Ezzel a problémával levélben fordultunk a megyei oktatási osztályhoz. Válaszlevelükben arról tájékoztattak, hogy az oktatási törvényre hivatkozva a jövőben nem is tervezik a tankönyvek kiadását a kisebbségek nyelvén.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma (UOTM) ismét becsapta a kárpátaljai magyarságot és a nemzetközi közvéleményt. Ugyanis minden nemzetközi fórumon és kétoldalú államközi egyeztetésen hangoztatták az ország képviselői, hogy betartva a Velencei Bizottság ajánlását az európai nyelveken oktató intézmények számára 2023-tól felmenő rendszerben vezetik be az oktatási törvény azon rendelkezését, amely a kisebbségi iskolákat ukrán nyelvű oktatásra kötelezi. Ez azt jelenti, hogy a 2023-ban 5. osztályba lépő korosztályt kellene érintse először, míg a felső tagozatok még az elkezdett rendszerben folytathatják tanulmányaikat.

Mindez megdöbbentő számunkra azért is, mert a törvény értelmében az ukránul tanítandó tárgyak száma fokozatosan bővülhet, csupán a 9. osztályra kell, hogy elérje a tantárgyak 40%-át, és az intézmények maguk dönthetik el, hogy mely tárgyakat fogják ukránul tanítani. Azzal, hogy a tankönyvek magyar nyelvű kiadását az UOTM nem akarja vállalni a továbbiakban, újabb jogokat von meg a kisebbségektől. Ezzel megszegi a már eleve a kisebbségi jogkörök szűkítésével járó oktatási törvényt, mert megvonja azt a jogot az iskoláktól, hogy maguk dönthessék el, mely tantárgyakat kívánják ukránul tanítani.

A KMPSZ és a kárpátaljai magyarság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden állam által előírt tankönyvet fordítsanak le magyarra, és hagyják meg a törvény értelmezésében biztosított jogkört az iskoláknak, hogy maguk döntsék el, mely tantárgyakat fogják ukránul tanítani.

Beregszász, 2021. március 12.

http://kmpsz.uz.ua/hirek/a-kmpsz-nyilatkozata-a-tankonyvrendelessel-kapcsolatban.html

Válasz

OS - Az LMP parlamenti frakciójának közleménye
Budapest, 2021. március 6., szombat (OS) - Ukrajna magyarok elleni jogfosztása, listázása minden normán túlmegy

Elnöki rendeletben tiltja be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy
kettős állampolgárok közhivatalt gyakoroljanak a jövőben. Ez
súlyosan diszkriminatív és súlyos károkat okoz a kárpátaljai
magyaroknak, akiket így is súlyos fenyegetések értek magyarságukért.
Ez a listázós rendelet ellentétes a magyar-ukrán alapszerződésben
rögzítettekkel.

Elutasítjuk, hogy Ukrajna és a nagyhatalmak politikai
leszámoláshoz, játszmáikhoz a kárpátaljai magyarokat használják,
őket érjék emiatt gyalázatos támadások. Felszólítjuk a demokráciára
kiemelten figyelő európai országokat, az Európai Uniót és Amerikát,
hogy ítéljék el a magyarokat ért hátrányos megkülönböztetést!
Keresztes László Lóránt,
az LMP frakcióvezetője
Ungár Péter
országgyűlési képviselő
Kiadó: LMP parlamenti frakciója
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

Válasz

Nemzetépítések, ha találkoznak II.: Verecke híres útja és a voksturizmus

...
Tény, hogy a magyar állam részben átvette a diszfunkcionálisan működő ukrán állam szerepét: ő szállítja a csecsemőknek az oltásokat, fizetéskiegészítést ad lelkészektől tanárokig. Ezen nem változtat az sem, hogy ez Magyarország érdeke is, mert ha nem segít, akkor nem csak a munkások és a csempészek, hanem a sertéspestistől a járványokig és a PET-palackokig sok minden Magyarországra jön.

„A magyarországi szállítások egy része – mert ezt tapasztaljuk, elér hozzánk – nagyon jól hasznosul. Pl. a védőfelszerelések tényleg elérnek minden iskolába (magyar iskolákba főleg). Ezeket tényleg megkapják a tanárok (maszk, arcvédő, fertőtlenítő szerek). Azonban olyan egészségügyi felszerelésekről, mint például a méregdrága lélegeztető gépek elosztásáról, azok szempontjáról, a hasznosulásról halandó ember nem tud semmit. Azt sem tudjuk, hogy pl. a magyarok által nagyobb arányban lakott vidékek kórházaiba (Beregszász, Nagyszőlős stb.) hány lélegeztető gép került. Passz. Senki nem tud semmit, és erről senki nem is ír cikket” – válaszolta kérdésünkre egy név nélkül nyilatkozó kárpátaljai magyar.

A gazdasági jellegű magyar állami támogatások hatását (melyeket az "Egán Ede" Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ oszt – itt is volt SZBU házkutatás) is nehéz lemérni. „A hivatalos szöveg szerint minden szuper, rengetegen pályáznak. A baj az, hogy ritkán, néhány esetben pedig soha nem követik nyomon a sikeres pályázatokat, a hasznosulásukat. Tényleg sokan kaptak gazdaságfejlesztési (mezőgazdasági, turisztikai) támogatást, de az ukrán helyzet miatt sokan vissza is adták és elmentek külföldre inkább dolgozni – sok esetben családdal, vagyis kitelepedtek” – mondja helyi megkérdezettünk.

A tanévenkénti kb. 500 ezer forintnyi támogatásnak is „nagyon örülnek az érintettek”, melyet tanárok, orvosok, levéltárosok kapnak. Utóbbiaknál nem feltétel az etnikai magyarság, csak az, hogy magyar oktatást folytató intézményben dolgozzon az illető.

Hasonlóan nemzetiségtől függetlenek az Egán Ede program gazdaságfejlesztési támogatásai is. Többségében magyar, de nem csak magyar vállalkozók a kedvezményezettek. „Viszont nem tudni az elbírálás szempontjait, ahogy a nyertes pályázatok hasznosulásának méréséről, nyomon követéséről sincs semmilyen információ”.

https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzetepitesek-ha-talalkoznak-ii-verecke-hires-utja-es-a-voksturizmus/31070310.html


Előzmény

Nemzetépítések, ha találkoznak I.: az ukrán-magyar konfliktus és a kisebbségi jogok

...
A kisebbségiek (nem csak a kárpátaljaiak) hiányzó államnyelvi kompetenciáin oktatási szakértők évtizedek óta hangoztatott álláspontja szerint az segíthet, ha az államnyelvet a kisebbségi anyanyelvűek számára idegen nyelvként (ahogy mondjuk az angolt), nem anyanyelvként tanítanák. Jelenleg a Kárpát-medencében mindenütt ugyanúgy oktatják őket szlovákra, ukránra stb., mint a többségi anyanyelvű gyerekeket, miközben sok magyar kisgyerek akkor még egy szót sem beszél az államnyelven, hiszen addig homogén magyar nyelvi közegben élt. A kárpátaljai magyarok karrierlehetőségein emiatt sokat rontott a kötelező ukrán nyelvű érettségi bevezetése is.

A magyar oktatási rendszer megőrzése tehát létfontosságú a magyar közösség fennmaradása szempontjából, és az államnyelv tanítása oktatásmódszertani kérdés kell, hogy legyen, nem politikai – állítják oktatási és nyelvi szakértők.

Mindenesetre Ukrajnában múlt hét óta megszűnt a kisebbségi nyelvek regionális státusza is, azokat csak a magánéletben lehet használni, nyilvános színtereken pedig csak a felek kölcsönös beleegyezése esetén.

Mindezt a nyelvi nacionalista nekibuzdulást természetesen magyarázza, hogy az ország egy részét elfoglalta Oroszország, egy másik részén pedig szintén orosz részvételű háború zajlik. De a nyelvi diszkriminációnak is lehetnek biztonságpolitikai következményei. Ahogy a kérdés egyik magyar szakértője, egyetemi tanára írta: „A homogén nemzetállamot építő államok – az ukrán példán felbátorodva – hasonló lépésekre szánhatják magukat, s ezzel az újabb konfliktusok elkerülhetetlenné válnak.”

https://www.szabadeuropa.hu/a/ukran-magyar-konfliktus-nemzetepitesek-ha-talalkoznak-kissebsegi-jogok/31070206.html

Válasz

Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, szombatra is csaknem ötezer új beteget jegyeztek fel, csupán 420-szal kevesebbet a megelőző napinál. Magyarországot közben ismét a vörös zónába sorolta Ukrajna. | 2021. január 23, MTI

A vörös zónából, azaz a koronavírus-járvány tekintetében kockázatosnak minősített országokból érkezőknek Ukrajnában házi karanténba kell vonulniuk két hétre. A karantént a határidő letelte előtt csak negatív PCR-teszttel hagyhatják el, illetve kész vizsgálati eredményekkel kell érkezniük Ukrajna területére, amelyet legkorábban 48 órával a határátkelő átlépése előtt végeztek el.

Minden külföldinek kell olyan egészségügyi biztosítással rendelkeznie, amely kiterjed a koronavírusos megbetegedés kezelésére is Ukrajna területén. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az országok besorolását pénteken frissítette újból az ukrán egészségügyi minisztérium.

A szombaton közölt hivatalos adatok alapján Ukrajnában pénteken 4928 új esettel 1 187 897-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 116-tal 21 778-ra emelkedett. Eddig 942 107-en gyógyultak meg, közülük előző nap több mint 13 ezren, az aktív betegek száma így több mint nyolcezerrel 224 012-re csökkent.

Az országban ismét sok, 1862 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba pénteken. A legtöbb új beteget, több mint ötszázat megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Kijevben Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint velük együtt az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 125 ezret, az elhunytaké 12-vel 2272-re nőtt.

http://haromhatar.hu/index.php/hirek/hirek-kulfoldrol/12415-magyarorszag-ismet-voros-besorolast-kapott-ukrajnaban.html

Válasz

A NATO-tagság ügye állhat a kárpátaljai magyarok vegzálása mögött

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.

Az utóbbi napokban több, aggodalomra okot adó esemény történt az Ukrajnához tartozó Kárpátalján: Az SZBU fegyveres nyomozói házkutatást tartottak több kárpátaljai magyar szervezet irodájában és megjelentek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMSKZ) élén álló Brenzovics László lakásán is. Közben felkerült az internetre egy magyarokat érintő halálos fenyegetés is, a határhoz közeli Szürtén pedig azért támadták a magyarokat, mert egy ugyancsak a világhálóra feltöltött videón a helyi önkormányzat tagjai a magyar himnuszt énekelték.

Az Evropejszka Pravda nevű híroldalon megjelent cikkben az ukrán elemzők szerint az akciók mögött az SZBU azon tisztjei állhatnak, akik ellenzék Ukrajna NATO-hoz való közeledését és különféle akciókkal próbálnak meg akadályt gördíteni az integráció elé. Magyarország pedig alkalmas erre, hiszen Budapest már évek óta blokkolja Ukrajna NATO-közeledését, mert azukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely korlátozza a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatási lehetőségeit.

A cikkírók szerint ez a botrány mesterségesen kreált, arra szolgál, hogy rontsa Ukrajna esélyeit a NATO tagság elnyerésére. A szerzők szerint tény, hogy az SZBU a kárpátaljai magyarok elleni akcióval újabb akadályokat gördített Kijev integrációs törekvései elé, hiszen az ügy napirendre került a katonai szövetség e heti külügyminiszteri találkozóján is. A konfliktus igazi nyerte azonban nem Magyarország, hanem Oroszország, amely nevező harmadikként figyeli az eseményeket és előveheti az ukrajnai nemzeti kisebbségek üldöztetéséről szóló kártyát.

Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek elmondta, érthetetlennek tűnik a kárpátaljai magyarok elleni fellépés, már csak azért is, mert az SZBU nemigen talált olyan bizonyítékokat, amelyek arra utaltak volna, hogy valóban létezne a kárpátaljai magyar szeparatizmus és ennek hétterében a KMKSZ állna. Tuzsanszkij szerint valószínű, hogy az akció mögött részben előléptetésre számító tisztek is állnak, ám úgy vélekedett, az akció árt Ukrajna nemzeti érdekeinek.

https://m.hvg.hu/vilag/20201205_A_NATOtagsag_ugye_allhat_a_karpataljai_magyarok_vegzalasa_miatt

Válasz

Je suis!

Nem vagyok egy himnuszéneklős típus, sőt kimondottan irritál, amikor úton-útfélen aprópénzre váltják a nemzet központi szimbólumát. Ceausescu Romániájában nőttem fel, ahol a magyar himnusz hallatán azonnal könnybe borult a szemünk és összeszorult a gyomrunk, s énekeltük azt, bár tudtuk, hogy a szekuval gyűlhet meg a bajunk. A rendszerváltás után viszont azt látva, miként teszik nevetségessé saját nemzeti szimbólumaikat a román nacionalisták, fenntartásaim lettek a már minden istentisztelet végén, minden magyar világi rendezvény, iskolai vagy bármilyen magyar esemény alkalmával szinte kötelezően elénekelt magyar himnusz kapcsán. Amikor a kifakult román trikolór már a közbudik ablakában is ott lengedezett Marosvásárhelyen, Kolozsváron pedig Funar piros-sárga kék kukáiba dobálhattuk a szemetet, sokan megértettük, miért is több sok esetben a kevesebb.

A nemzeti himnusz szabad eléneklése viszont minden nemzeti kisebbség számára érzelmi kérdés, eléneklésének joga pedig alapvető szabadságjogainak egyike. Ettől csak diktatúrák fosztják meg saját kisebbségeiket. Illetve Ukrajna. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat ugyanis hazaárulás, Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése vádjával indított büntetőeljárást a szürtei kistérségi tanács tagjai ellen, akik a november 21-i alakuló ülésen az ukrán után elénekelték a magyar himnuszt is.

Nyilván Ukrajnában más nemzeti kisebbség is elénekli saját nemzeti himnuszát is az ukrán mellett, de eddig csak a magyarok esetében számított ez hazaárulásnak. Mert elsősorban nem is nekik, hanem a budapesti kormánynak szól. Talán ideje lenne végre már tárgyalóasztalhoz ülni az üzengetés helyett és belátni, hogy minden budapesti keménykedésnek épp azok isszák meg a levét, akikért állítólag harcolunk és kiállunk.

A magyar kormánynak ezesetben valóban lépnie kell valamit. Remélhetőleg ezúttal talál már valami jobb fegyvert, mint a három éve hatástalanul használt bojkottot. Addig is Je sui kárpátaljai, szürtei magyar!

https://nepszava.hu/3102704_je-suis

Válasz

Hazaárulással vádolnak kárpátaljai képviselőket, mert elénekelték a magyar himnuszt

Hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen, amiért az ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt – közölte az Ukrajinszki Novini hírportál, miután megkérdezte az SZBU-t.

A SZBU közölte, hogy a hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén is eljárást indítottak a képviselők ellen.

További részleteket nem közöltek, mondván, a vizsgálat folyamatban van, így azt sem hozták nyilvánosságra, kihallgatták-e az érintett képviselőket.

Az SZBU december 1-én hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálatot indított, bár az eset még november 21-én történt, de a himnuszéneklésről titokban készített videó csak jóval később került napvilágra.

Az SZBU akkori közlése szerint az október végi helyhatósági választásokon újonnan megválasztott tanácstagok egy része a helyi közösségi vezető kezdeményezésére énekelte el a magyar himnuszt. „A biztonsági szolgálat dokumentumokat kapott az eseményről, és most gondosan ellenőrzi őket. Az ellenőrzés eredményei alapján megteszik a megfelelő válaszintézkedéseket” – közölte december 1-én az SZBU.

Még aznap a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája parlamenti frakciójának két tagja, Vitalij Bezhin és a párt frakcióvezetője, Olekszandr Kornyijenko közölte, hogy ők fordultak ez ügyben az SZBU-hoz.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felkerült az ukrán Mirotvorec honlapra

Felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapjára Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő.

A képviselőről szombaton a honlapon a személyes adatoknál nevét, születési dátumát és helyét jelölték meg, utóbbinál Kárpátalját, azon belül Beregszászt.

Indokként, hogy miért tették ki a honlapra, azt írták: megsértette az ukrán jogszabályokat a kettős, magyar-ukrán állampolgárság megszerzésével, és vádolják Ukrajna szuverenitása és területi integritása megbontásának kísérletével, illetve hivatali hatáskörök túllépésével.

A Mirotvorec a kezdetekben még csak azoknak a személyeknek az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a Krím 2014-es elcsatolásában, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már olyanok személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint „Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

2018-ban a szervezet a kettős, magyar-ukrán állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok nevét és címét is elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába. Október elejére a listára felkerült több mint 300 kárpátaljai magyar neve, és néhány napra rá több vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását a beregszászi járásban.

Adatbázisukba bekerült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is. Róla azt állították, hogy „támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.
(MTI)

https://444.hu/2020/12/13/hazaarulassal-vadolnak-karpataljai-kepviseloket-mert-elenekeltek-a-magyar-himnuszt

Válasz

Beregszászi járás: 15+3 magyar mandátum

Egészen a törvényileg megszabott legkésőbbi időpontig, november 6-ig kivárt a Központi Választási Bizottság (CVK) az október utolsó vasárnapján lezajlott önkormányzati választások eredményeinek kihirdetésével. Ám a különböző szintű képviselői testületi listák még így sem teljesek, egyes jelöltek több képviselői testületbe is mandátumot nyertek, nekik választaniuk kell, melyikben kívánnak szerepet vállalni, emellett vannak olyanok, akik inkább településeik elöljáróiként folytatják, így mandátumuk mást illett meg. Ezekből kifolyólag a grémiumok személyi összetételében még lesznek eltérések ahhoz képest, ami a CVK honlapján pillanatnyilag elérhető.

Az előző héten a Kárpáti Igaz Szóban az Ungvári járás magyar vonatkozású eredményeivel ismerkedhettek meg, most a korábbi nagyszőlősi régióval kiegészült új Beregszászi járást vesszük górcső alá. Az összeállítást részekre bontva közöljük, figyeljék honlapunkat, most a járási tanáccsal kezdjük.

A Beregszászi Járási Tanácsban 42 mandátum sorsa dőlt el az október utolsó vasárnapján megtartott választáson. A KMKSZ 18 926 szavazatot szerezve (35,71 százalékos eredménnyel) 15 képviselőt delegálhat a járási önkormányzatba. Az UMDSZ-nek 2886 vokssal (7,14 százalék) szintén sikerült túllépnie a bejutáshoz szükséges küszöböt, s 3 képviselőt küldhet a tanácsba. A koalíciós többséghez 22 képviselő szükséges, a két magyar pártnak együtt 18 helye van. Rajtuk kívül a Ridne Zakarpattya 12 248 szavazattal (23,81 százalék) tíz, a Nép Szolgája 7301 vokssal (16,67 százalék) hét, Andrij Baloga pártja 3361 igennel (9,52 százalék) négy, a Za Majbutnye 2786 szavazattal (7,14 százalék) három képviselői helyhez jutott.

-- Az UMDP részéről Tóth Miklós (Bátyú) járási listavezető, a megyei tanács leköszönő képviselője, Fóris József verbőci vállalkozó és Kocsis Mária (Beregdéda), a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium magyar tanárnője lesz jelen a járási önkormányzatban.

A KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt színeiben mandátumhoz jutott: Sin József listavezető (Gut), a Beregszászi Járási Tanács mostani elnöke, Virág Margit (Tiszapéterfalva), Udud János (Batár), Rezes Károly (Szőlősgyula), Petei Judit (Fancsika), Dobsa István tiszakeresztúri polgármester, Lokita István gáti polgármester, Máté János (Nagymuzsaly), Fodor Gyula (Mezőgecse), a Kárpátaljai Magyar Főiskola prorektora, Varga Gabriella benei óvónő, Farkas-Kordonec Gabriella (Nagymuzsaly), Gabóda Béla (Bátyú), Tóth Angéla, a Guti Középiskola vezetője, Bimba Éva barkaszói pedagógus és Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola direktora.

Természetesen ez a lista is módosulni fog, hiszen biztosan lehet tudni, hogy Petei Judit a KMKSZ megyei frakciójának lesz a tagja, s feltehetően olyanok is lesznek, akik sztároszták maradnak az új közigazgatási rendszerben.

A teljes körképet a Kárpáti Igaz Szó november 19.-i, nyomtatott lapszámában olvashatja.

https://kiszo.net/2020/11/18/beregszaszi-jaras-153-magyar-mandatum/

Előzmény

Válasz

Beregszász: meggyőző magyar siker!

Egészen a törvényileg megszabott legkésőbbi időpontig, november 6-ig kivárt a Központi Választási Bizottság (CVK) az október utolsó vasárnapján lezajlott önkormányzati választások eredményeinek kihirdetésével. Ám a különböző szintű képviselői testületi listák még így sem teljesek, egyes jelöltek több képviselői testületbe is mandátumot nyertek, nekik választaniuk kell, melyikben kívánnak szerepet vállalni, emellett vannak olyanok, akik inkább településeik elöljáróiként folytatják, így mandátumuk mást illett meg. Ezekből kifolyólag a grémiumok személyi összetételében még lesznek eltérések ahhoz képest, ami a CVK honlapján pillanatnyilag elérhető. A választási körképünket részekre bontva közöljük, figyeljék honlapunkat.

Az előző héten a Kárpáti Igaz Szóban az Ungvári járás magyar vonatkozású eredményeivel ismerkedhettek meg, majd a korábbi nagyszőlősi régióval kiegészült új Beregszászi járást vettük górcső alá.

A következő, amit kielemzünk, a Beregszászi városi kistérség, ahol a legjobb eredményeket produkálta a két magyar párt. A 34 tagú grémiumban a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Pártnak 13, az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak 8 képviselője lesz, azaz kényelmes többséget alkothatnak a Beregszász központú kistérségben.

Rajtuk kívül mandátumot szerzett még a Nép Szolgája (4), a Ridne Zakarpattya (3), az Európai Szolidaritás (3) és Andrij Baloga pártja (3). A Batykivscsinának, az Ellenzéki Platform – Az Életértnek, a Za Majbutnyénak és Oleg Ljasko Radikális Pártjának nem osztottak lapot a kárpátaljai magyarság központjában. A két magyar párt majd 8 ezer voksot gyűjtött, a KMKSZ-re 5134-en (38,24 százalék), az UMDSZ-re 2799-en (23,53 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Ugyanitt Babják Zoltán – több mint 10 ezer szavazatot gyűjtve – elsöprő, 76 százalékos támogatottsággal lett polgármester, akinek most már 14 település mindennapjairól kell gondoskodnia.

A CVK honlapján elérhető adatbázis szerint az UMDSZ színeiben a párt listavezetője, Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács eddigi alelnöke mellett Bíró Tibor, a makkosjánosi Helikon Hotel tulajdonosa, Barta István, Makkosjánosi polgármestere, Székely József (Badaló), Szekeres Olekszandr, Papp Rudolf beregszászi vállalkozók, Pavljuk Miklós, a Vérke-parti város szociális konyhájának vezetője és Varga Tamás (Mezővári) szerzett mandátumot.

-- Úgy tudjuk, lesz olyan, aki sztároszta lesz községében, így minden bizonnyal módosul ez a névsor.

Hasonló a helyzet a KMKSZ képviselőinek esetében is, nagy valószínűséggel a bejutottak közül lesz olyan, aki elöljáróként folytatja, így a mandátuma mást illet majd meg. Lapzártánkkor a CVK honlapján a következő névsor volt található: Darcsi Karolina listavezető (Beregszász), Orosz Géza beregszászi alpolgármester, Fábián Márta (Beregszász), Molnár D. István (Beregszász), Nagy István (Beregszász), Huszár Péter (Beregszász), Kész Levente (Kígyós), Mester András mezőgecsei településvezető, Jakab Erika (Nagymuzsaly), Csuha Alexandra (Tiszacsoma), Barta Gábor (Mezővári), Bak János (Borzsova) és Molnár László, a szövetség kulturális titkára Benéből.

https://kiszo.net/2020/11/18/beregszasz-meggyozo-magyar-siker/

Előzmény

Válasz

Ungvári járás: 6 magyar mandátum

Az Ungvári járásban éppen csak leszorult a képzeletbeli dobogóról a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt, de az eredménye így is elismerésre méltó.

A KMKSZ listájára leadott 11 196 voks 6 képviselői helyet garantál a szövetségnek. A CVK adatbázisa szerint Bátori József, Braun László, Roják Mária, Bak Éva, Kántor József és Mackó István készülhet a képviselőségre.

A magyar frakció munkáját értesüléseink szerint Bátori József korábbi megyei képviselő vezeti majd. Az UMDSZ listáját 1943-an támogatták, ami kevésnek bizonyult a bejutáshoz. A 42 tagú járási tanácsi testületben 8 helyhez jutott a Nép Szolgája (15 960 szavazat), 7 mandátuma lesz a Ridne Zakarpattyának (12 593) és a KMKSZ-hez hasonlóan szintén 6 a Batykivscsinának (11 745). Az Európai Szolidaritás 5, a Za Majbutnye 4, az Ellenzéki Platform – Az Életért és Andrij Baloga pártja 3-3 mandátumot kaparintott meg.

-- Ungvár: sajnálatos szereplés

Arról már a múlt héten is hírt adtunk, hogy Ungváron sajnos mindkét magyar erő kiszorult a városi önkormányzatból. A bukás azért is különösen fájó, mert közös indulás esetén meg lett volna az 5 százalék, s akár 3-4 képviselő is bekerülhetett volna a 36 fős testületbe. A KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt listája 1430 szavazatot gyűjtött, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelöltjeire 362-en voksoltak.

A kulturális szövetség listáján Rezes József szerezte a legtöbb voksot, szám szerint 137-et, rajta kívül még Veres Pálnak sikerült túllépnie a százas szavazatszámot (113).

-- Az UMDSZ soraiban Soltész István szerepelt a legjobban (54), őt Spenik Sándor (35) és Kovács Péter (27) követte.

A számítások alapján a KMKSZ-nek alig 200 szavazat hiányzott a bejutáshoz, az UMDSZ listája mélyen várakozáson alul szerepelt.

Öt évvel ezelőtt a közös magyar indulás 2548 szavazatot hozott a konyhára, ami akkor 2 mandátumot ért. Az új, 38 fős Ungvári Városi Tanácsban a Batykivscsinának 8, a Nép Szolgájának 7, a Ridne Zakarpattyának 6, az Ellenzéki Platform – Az Életértnek 6, az Európai Szolidaritásnak 6, a Te Városod Pártja nevű helyi formációnak 5 mandátuma lesz.

https://kiszo.net/2020/11/13/ungvari-jaras-6-magyar-mandatum/

Előzmény

Válasz

Tóth Miklós: teljesen magunkra hagytak minket Bereg-vidéken
19 NOV, 2020

Az új, rendkívül bonyolult választási törvény miatt elhúzódott a szavazatszámlálás és az első hivatalos eredmények kihirdetése az október 25-én lezajlott ukrajnai helyhatósági választásokon. Sokáig kérdéses volt, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak (UMDP) sikerül-e átlépnie az 5 százalékos bejutási küszöböt a Beregszászi járásban. A Központi Választási Bizottság (CVK) által közzétett eredmények szerint a 42 tagú Beregszászi Járási Tanácsban a UMDSZ a korábbi 7 helyett mindössze 3 képviselői mandátumot szerzett.
https://kiszo.net/2020/11/18/beregszaszi-jaras-153-magyar-mandatum/
A párt 2886 szavazattal a voksok 7,14 százalékát szerezte meg. Az UMDP részéről Tóth Miklós járási listavezetőt, a megyei tanács leköszönő képviselőjét, az UMDSZ elnökségi tagját kértük meg, hogy értékelje a választási szereplést.
https://kiszo.net/2020/10/11/toth-miklos-mar-bizonyitott-%e2%94%82kiszo-interju/

– Az UMDSZ négy képviselővel kevesebbet küldhet az új Beregszászi Járási Tanácsba, miként értékeli ezt a szereplést?

-- A nap 24 órájában folytattuk a kampányt, és az utolsó pillanatig bíztam benne, hogy valamilyen csoda folytán szervezetünk vezetősége jobb belátásra tér, és elfogadja a másik magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által felajánlott, paritásos alapon történő, megyei közös listán való indulási lehetőséget. Amikor véglegessé vált, hogy mégsem indulunk együtt, az engem lelkileg teljesen megtört. Öt évig voltam megyei képviselő, úgy vélem, a KMKSZ nyolctagú frakciójának tagjaként eredményes és korrekt munkát végeztem. Mi mindig egyhangúlag támogattunk vagy éppen elleneztünk egy beadványt, javaslatot. Ez az öt év egy olyan alapot teremtett, amit tovább lehetett volna építeni. Sajnos, számomra eddig elfogadhatatlan okokra hivatkozva, az elnökség felelőtlenül elutasította ezt az együttműködést, holott most négy megyei képviselője volna az UMDSZ-nek. Ez a döntés semmiképp sem nevezhető felelősnek.

Sajnos járási és kistérségi szinten is kiábrándító volt szövetségünk némely elnökségi tagjának a hozzállása a helyhatósági választásokhoz. Gondolok itt elsősorban a teljes passzivitásra, valamint az ukrán pártok színeiben való aktív részvételre, ami nem méltó a szervezethez. Egy pártnak az a dolga, hogy időről időre megmérettesse magát. Sajnos az UMDSZ bizonyos elnökségi tagjai ezt nem így gondolták.

– Miben volt más ez a mostani kampány?

– Alapszervezeteket, embereket kellett újjáélesztenünk Bereg-vidéken, több községből teljesen kikopott az UMDSZ neve. Ugyanakkor a találkozások során az tapasztaltam, hogy nem veszítettük el az emberek bizalmát. Arra kértem őket, hogy megyei szinten kizárólag magyar pártot támogassanak, járási szinten, amennyiben úgy érzik, hogy ennek a szervezetnek is van létjogosultsága, akkor voksoljanak az UMDSZ-re. A választásokon megtettem mindent annak érdekében, hogy elérjük a bejutási küszöböt. Nem szerepeltünk jól, de a majd 3000 szavazat arra enged következtetni, hogy az emberek számítanak ránk. Szeretnénk továbbra is tisztelettel és becsülettel végezni a munkát a kárpátaljai magyarságért.

-- Kivétel nélkül minden kistérségben ott van az UMDSZ képviselete, a mi feladatunk a járási tanácsban, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten segítsük ezen kistérségek munkáját.

Ugyanakkor másutt, például Ung-vidéken és a megyeszékhelyen elutasították az UMDSZ-t. Szereplésünk a választásokon egy jelzés is arra, hogy nem jó irányba halad a szervezetünk.

– Utalt arra, hogy rossz útra lépett az UMDSZ. Mire gondol pontosan?

– Egy magyarságszervezet elnökének óriási felelőssége van, döntései mögött nem állhatnak személyes, egyéni érdekek. A választási stáb felállításának és a szóróanyag időben való elkészítésének hiánya csak megerősítette a választási ciklusban aktívan részt vevő, kizárólag szövetségünk érdekeit képviselő tagtársaink ama érzését, hogy magunkra maradtunk Bereg-vidéken és nem számíthatunk korrekt támogatásra szövetségünk elnökségétől. Úgy érezzük, hogy szervezetünk irányítása óriási hiányt szenved épp abban a kárpátaljai régióban, ahol egy tömbben élnek a magyarok. Vissza kell hozni azt az életet az Európa – Magyar Házba, ami korábban tapasztalható volt. Öt év múlva nem szeretnék egy ilyen választásban részt venni, és nem szeretnék senkit arra buzdítani, hogy egy rossz irányba haladó szervezetet támogasson. Ezért

-- úgy döntöttem, hogy felfüggesztem az elnökségi tagságomat a szervezetben. Most kell megállnunk, ezen az úton nem szabad tovább menni. Az UMDSZ nem egy magánvállalkozás.

Nekem van saját cégem, én magam döntök arról, hogy van-e helyettesem, alkalmazok-e titkárnőt, esetleg felveszek egy könyvelőt, vagy magam végzem el ezt a feladatot. De egy szervezet nem így működik. Van egy alapszabály, amihez tartania kell magát mindenkinek. Sajnos ezt az elmúlt két évben teljesen figyelmen kívül hagyják. Eddig úgy gondoltam, hogy ez megváltozhat, de a választások rádöbbentettek arra, hogy teljesen magunkra maradtunk. A vezetőségünk egy-két kivétellel abszolút passzív maradt, nem vett részt a választásokon. Én ezt már megéreztem a tavalyi parlamenti választásokon, amikor is mindössze egy-két ember segítségére támaszkodhattam a választási kampányban.

– Mi volt az, ami kiváltotta a lépését?

– A választási eredmények kiértékelésénél megdöbbentett, hogy szövetségünk elnökségi tagjai, egy-két kivétellel, teljesen elégedettek az eredményekkel és nem szeretnének változásokat eszközölni egy jövőbeni jobb minőségű érdekvédelmi tevékenység kifejtése érdekében. Továbbá elfogadhatatlannak tartom, hogy nem hívják meg az elnökségre az UMDSZ által támogatott Babják Zoltán fölényesen újraválasztott polgármestert, valamint Bíró Tibort, az UMDSZ beregszászi járási frakciójának korábbi vezetőjét. Viszont ott ülnek az asztalnál olyan elnökségi tagok, akik aktívan részt vettek ezen az önkormányzati választáson, de nem az UMDSZ színeiben, hanem ukrán politikai pártokért dolgoztak. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

-- Megboldogult édesapám mondása volt, hogy nem baj, ha foltos a nadrág, csak tiszta legyen.

Ezek az emberek a mi reputációinkat is rontják, ha ezen nem változtatunk és ezeknek a félelmeinknek nem adunk hangot, akkor ez azt jelenti, hogy mi is azonosulunk ezekkel a dolgokkal. Ezután az ominózus elnökségi ülés után, néhány nap gondolkodást követően megírtam a lemondó nyilatkozatomat, amit át is adtam dr. Zubánics Lászlónak, az UMDSZ elnökének. Tisztán jobbító szándékkal, a magyar kisebbség hatékonyabb érdekképviseletének jövőbeni biztosítása érdekében tettem mindezt.

– Hogyan tovább?

– Semmiképpen nem szeretnék ettől a szervezettől megválni, elfogadom azt is, ha a kérelmem nem lesz mérvadó, és nem ösztönöz változásokat a szervezet elnökségén belül. Viszont én ehhez nem szeretnék a továbbiakban asszisztálni, én ezt a döntésemet felvállalom, mert a jelenlegi irányvonalat nem tudom támogatni.

– Milyen feladatokat tűzött maga elé?

– Aktív embereket kell behozni a szervezetbe. Nem szeretnék személyeskedni, de vannak olyan elnökségi tagok, akik évek óta külföldön élnek. Legyünk kevesebben, de legyünk határozottabbak és őszintébbek egymással.

-- Amikor 30 éve megalakult az UMDSZ, nem volt jobb a helyzet sem politikailag, sem anyagilag. Sajnos sokan elfelejtették, miért alakult ez a szervezet.

Rengeteg feladat áll előttünk, most a legfontosabb egy új Bereg-vidéki alapszervezet megalakítása olyan emberekkel, akik elkötelezettek a magyar érdekek mellett. Ezt a megtisztulást most a Beregszászi járásban kezdjük el. Vannak ebben partereink, és remélhetőleg ez a megtisztulás a legfelsőbb szinteken is megtörténik majd.

Forrás:
https://kiszo.net/2020/11/19/toth-miklos-teljesen-magunkra-hagytak-minket-bereg-videken/

Válasz

169 éve született a „Rutén Akció” atyja – Egán Ede | 2020-07-06

Egán Ede 1851. július 3-án született a horvátországi Csáktornyán. Ő volt a magyar kormányzat által 1897-ben az északkeleti Felvidéken (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék hegyvidéki részén) indított gazdasági program megalapozója és atyja, melynek célja a ruszin nép szociális felemelése volt.

Egán Ede eredeti családi neve O’Egan, édesanyja Julie Koch, édesapja Edward O’Egan (1815–1880) ír nemesi család leszármazottjaként az angol hatóságok elől menekülve került Magyarországra. Edward jószágigazgatóként dolgozott, majd 1865-ben Vas vármegyében, Borostyánkő községben megvásárolta Batthyány Gusztáv uradalmát. Ede a családi birtokon ismerkedett meg a gazdálkodás alapelemeivel. 1872 és 1874 között előbb a bécsi mezőgazdasági főiskolán, majd a németországi Halle egyetemén nemzetgazdasági és agrárjogi képzettséget szerzett. Ezután több német, cseh és magyarországi gazdaságban, köztük apja borostyánkői uradalmában is tevékenykedett az ifjú közgazdász. A kezdeményezésére szervezett Országos Tejgazdasági Felügyelőség vezetője lett, elősegítette az országos tejgazdaság fellendítését.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1887-ben Egán Edét kérte fel, hogy tanulmányozza a kárpátaljai helyzetet és készítsen egy tervezetet, mely visszaszorítja a földhiányt, a nyomort és az éhséget a hegyvidéki ruszin falvakban, továbbá a felsorolt okok következtében nagy méreteket öltött kivándorlást Amerikába. Néhány hónap múlva Egán benyújtotta jelentését, melyben rávilágít arra, hogy a siralmas helyzetért a hegyvidéki klíma, a nem megfelelő gazdálkodási mód, és az uzsorakamattal sanyargató, Galíciából betelepült zsidók a felelősek.

A helyzet javítása érdekében Egán kidolgozta az úgynevezett Hegyvidéki Akciót, melyet Rutén Akciónak is neveznek. Ennek köszönhetően jó minőségű szerszámokhoz, élelmiszerekhez, vetőmagokhoz juttatták a helyi gazdálkodókat. Hitelszövetkezeteket szervezett, melyek méltányos feltételekkel nyújtottak kölcsönt. Állami pénzen bérelt 52 ezer hektár legelőt a Schönbornoktól, és ezeket reális áron adta ki a kisparaszti bérlőknek. Magas tejhozamú német és svájci szarvasmarhákat, vetőmagot, szerszámokat és élelmiszereket osztottak ingyen az akció keretein belül a rászorulóknak. Alsóvereckén tejfeldolgozó üzemet létesítettek. Ezek az intézkedések ellenszenvet váltottak ki az uzsorások részéről. Egán Ede 1901. szeptember 20-án Ungvár és Munkács között utazott lovaskocsival. Szerednye mellett, Börvingesnél valószínűleg uzsorások által megbízott bérgyilkosok áldozata lett. A merényletet sokáig öngyilkosságnak állították be.

A kárpátaljai magyarok és ruszinok emlékművet emeltek tiszteletére az ungvári járási Börvingesnél (Barvinok), Magyarország Kormánya pedig gazdaságfejlesztési programot nevezett el a ruszinok hősének tartott Egán Edéről.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/169-eve-szuletett-a-ruten-akcio-atyja-egan-ede/

Válasz

ENSZ: Ukrajna hozzon törvényt a kisebbségek védelmének érdekében | 2020-08-04

Az ENSZ javasolja Ukrajnának, hogy dolgozzon ki egy a törvényt a kisebbségi nemzetek és az őslakos népek jogainak érvényesülése ügyében – írta az UNIAN. Emellett nyelvi képzési programok bevezetését is indítványozta.

A szervezet szerint érdemes lenne a törvényt a kisebbségek képviselőivel együtt elkészíteni.

Az ENSZ álláspontjában kifejtette, hogy az ukrán törvény szabályozza az ukrán mint állami nyelvnek használatát a közéletben, de a kisebbségi nyelvekről nem tesz említést.

„A kisebbségekre vonatkozó jogszabály hiányában számos törvény rendelkezése veszélyeztetheti a kisebbségek jogait” – fejezték ki aggodalmukat, és javasolják az ukrán kormánynak, hogy kerüljék az EU-ban használt és a nemzeti kisebbségek nyelveinek indokolatlan megkülönböztetését.

„Az általános középfokú oktatásban, valamint az állami egyetemeken és más állami oktatási intézmények felvételi vizsgáin figyelembe kell venni a kisebbségi nyelveket” – idézi az UNIAN.

Tanácsolják, hogy biztosítsanak lehetőséget a kisebbségi nyelvek használatára az egészségügyi, szociális, közigazgatási, közszolgáltatási és egyéb szférákban.

Kitértek az állami, önkormányzati kommunikációra, valamint a közmédiára is, ahol szintén a kisebbségi nyelvek figyelembevételét javasolják. „A magánkézben lévő médiában engedélyezni kell a kisebbségi nyelvek szabad használatát” – nyomatékosította az ENSZ. A közleményben a véleménynyilvánítás szabadságát, és a kulturális programokon való szabad nyelvhasználatot is kiemelték.

Álláspontjukban kijelentették, hogy a nyelvpolitikának ösztönzőnek, nem szankcionálónak kell lennie.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/ensz-ukrajna-hozzon-torvenyt-a-kisebbsegek-vedelmenek-erdekeben/

Válasz

Kalandos történet, ami sikerrel zárult. A képeket érdemes megnézni, és a videót is...

Folyómentő teherautót Bélának! (lezárult!)

https://www.youtube.com/watch?v=8v99a8RT7fg

Ukrajnában a szervezett hulladékfeldolgozás gyerekcipőben jár, Kárpátalján pedig több helyen nem létezik. A lakosság tehetetlen, nincs hova tenni a ház körül halmozódó hulladékot. Így válik a festői szépségű kárpátaljai hegyi folyókból szeméttelep és ezért érkezik annyi hulladék a Tiszán Magyarországra.

Kőrösmező magasan a Kárpátok csúcsai között, a Fekete-Tisza partján fekszik. Itt él Francz Béla, aki egymagában vette fel a küzdelmet a hulladék áradattal. Ütött-kopott UAZ teherautójával házhoz megy, kiszáll a boltokhoz és fizet a hulladékért. A város szélén egy elhagyott vágóhidat bérel, ott válogatja szét a hulladékot. Az üveget, műanyagot és fémet mind külön értékesíti. Olyan elszántan küzd, mint az egyszeri népmesei hős. De Béla ereje is véges, egyedüli segítségét a hegyekből napi 1-2 órát gyalogló asszonyok és férfiak jelentik. A telepen nincs folyóvíz, se fűtés.

A legnagyobb baj az, hogy a teherautó idősebb, mint Béla, és nincs jó formában. Lépten-nyomon lerobban. A Tiszai PET Kupa önkéntesei filmet készítettek Béláról, és közösségi adománygyűjtő akciót indítanak neki. Azt remélik, hogy magánszemélyek, cégek, intézmények is csatlakoznak a gyűjtéshez. Ha sikerrel járnak, megveszik az alkalmas kisteherautót, és útnak indítják oda, ahol a legnagyobb szükség van rá: Kárpátaljára, a Tisza forrásvidékére.

Amire szükség lenne, hogy hatékonyan történhessen a feldolgozás és gyűjtés:
Körülbelül 2 millió Ft, amit a folyómentő teherautó megvásárlására fogunk felhasználni. Minél több adomány gyűlik össze, annál jobb minőségű járművet tudunk vásárolni.

Célunk:
Használt platós kisteherautó vásárlása, ami egyszerre alkalmas a környékbeli utcákon a szemétgyűjtésre, és a válogatott hulladék elszállítására. Béla telepétől 150 kilométerre található a műanyagot és nejlont feldolgozó gyár, 250 kilométerre a kartont- és 550 kilométerre az üveget feldolgozó üzem. A kisteherautó sokat segítene a nagyobb távolságok áthidalásában is.

https://adjukossze.hu/kampany/folyomento-teherautot-belanak-1886

Válasz