Kápolna Önkormányzata megbukott az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) vizsgálatán
By habereger / 2025.04.20.

Kápolna Község Önkormányzata látványosan nem tesz eleget a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségének – ez derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) friss monitoring jelentéséből.

Az ügy egy állampolgári bejelentéssel indult. A bejelentő alapvető dokumentumokat, például helyi rendeleteket és a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) hiányolta az önkormányzat online felületeiről. A NAIH vizsgálata nemcsak a bejelentést igazolta, de feltárta, hogy az önkormányzat hozzáállása a transzparenciához és a hatósági eljáráshoz is hagy kívánnivalót maga után.

Láthatatlan Önkormányzat

Amikor a NAIH 2024-ben vizsgálódni kezdett a bejelentés nyomán, szembesülnie kellett azzal, hogy Kápolna Önkormányzatának gyakorlatilag nincs online jelenléte: sem működő hivatalos honlapja nem volt, sem a kötelező közadat-nyilvántartó rendszerbe (kozadat.hu) nem regisztrált.

-- A polgármester magyarázata szerint a honlap a tárhelyszolgáltató megszűnése miatt vált elérhetetlenné 2024 szeptemberében, és az év végére ígérték, hogy újat készítenek.

Lassú Lépések, Hiányos Tartalom

Az önkormányzat látszólag reagált a hatósági nyomásra: létrehoztak egy új honlapot (kapolna.hu) és – a vizsgálat megindulása után – regisztráltak a kozadat.hu-ra is. A NAIH azonban az együttműködés hiányának első jelét már korán tapasztalta:

-- az önkormányzat a hatóság kifejezett kérésére sem küldte meg a törvény által előírt saját közzétételi szabályzatát.

A Hatóság részletes útmutatást adott a törvényi előírások teljesítéséhez, majd – mivel a hiányosságok továbbra is fennálltak – intézkedési tervet kért az önkormányzattól, határidők és felelősök megjelölésével. Az önkormányzat benyújtotta a tervet, 2025. január 5-i végső határidőt vállalva a pótlásokra.

A látszat csal: Döbbenetes mértékű hiányosságok az Intézkedési Terv után is

A NAIH a határidő lejárta utáni ellenőrzése során lesújtó képet talált. Bár a honlapon megjelent egy „Közérdekű adatok” menüpont a jogszabálynak megfelelő struktúrában, a tartalom szinte teljes egészében hiányzott vagy súlyosan hiányos volt.

A NAIH jelentése oldalakon keresztül sorolja a mulasztásokat, amelyek gyakorlatilag a közzétételi lista minden szegmensét érintik:

-- Szervezeti adatok:
Hiányos elérhetőségek (pl. már nem létező Polgármesteri Hivatal megnevezése), nincs közzétett szervezeti felépítés, hiányoznak a vezetők hivatali elérhetőségei, nem szerepelnek az önkormányzat által felügyelt intézmények (Közös Hivatal, Bölcsőde, Óvoda) adatai, nincs információ a tulajdonában álló cégekről, alapítványokról, és a törvényességi felügyeletet ellátó Kormányhivatalról sem.

-- Működési adatok:
Hiányzik az alaptevékenység és hatáskör leírása, a vonatkozó jogszabályok listája, a nélkülözhetetlen SZMSZ. A hatósági ügyintézés rendjéről, a közszolgáltatásokról (tartalom, díjak), a vezetett nyilvántartásokról szinte semmi nem található. A döntéshozatal átláthatósága nulla: a rendeletek közül egyetlen 2015-ös (!) érhető el, a képviselő-testületi ülések anyagai, előterjesztései, jegyzőkönyvei és döntései teljes egészében hiányoznak. Nincs információ a pályázatokról, a közérdekű adatigénylés rendjéről, az adatvédelmi felelősről, és a kötelező statisztikai adatszolgáltatásokról sem.

-- Gazdálkodási adatok:
Nem található információ az önkormányzatnál lefolytatott ellenőrzésekről (sem belső, sem külső, pl. ÁSZ), a működés eredményességéről. Teljesen hiányoznak az éves költségvetések és zárszámadások (az elmúlt 10 évre visszamenőleg!). Nincsenek adatok a foglalkoztatottak létszámáról, juttatásairól, a vezetők illetményéről, a nyújtott támogatásokról, az 5 millió forint feletti szerződésekről, koncessziókról, EU-s támogatásokról és a közbeszerzésekről sem.

Kozadat.hu: Csak egy alibi regisztráció?

A kozadat.hu központi rendszer használata is kimerült egy formális regisztrációban: az önkormányzat a Közös Hivatal elérhetőségén kívül semmilyen más adatot nem töltött fel, és a saját honlapjáról még csak nem is linkelt a közadatkereső felületre.

Rendszerszintű probléma és együttműködés hiánya

A NAIH jelentése egyértelmű:

-- Kápolna Önkormányzata az intézkedési terv és a többszöri hatósági felszólítás ellenére sem tesz eleget az átláthatóságot biztosító alapvető törvényi kötelezettségeinek.

Az a tény, hogy az önkormányzat még a saját közzétételi szabályzatát sem volt hajlandó bemutatni, és hogy a részletes útmutatás és a saját maga által vállalt határidő után is ilyen mértékű hiányosságok maradtak,

-- felveti a szándékos hanyagság vagy az együttműködés hiányának kérdését.

Különösen árulkodó, hogy az eredeti állampolgári bejelentésben szereplő konkrét hiányosságok – az SZMSZ és a rendeletek hiánya – a vizsgálat végére sem oldódtak meg teljeskörűen.

A közérdekű adatok nyilvánossága nem kegy, hanem törvényi kötelezettség,

-- az állampolgárok alapvető joga,

hogy tudhassák, hogyan működik és mire költi a közpénzt az általuk választott önkormányzat. A NAIH jelentése alapján Kápolnán ez a jog súlyosan sérül. A kérdés most már az, hogy az önkormányzat mikor tesz végre eleget a törvény betűjének és szellemének, biztosítva a transzparens működést a helyi lakosok számára.

-- A Hatóság lezárta az ellenőrzést,

de hangsúlyozta a feltárt hiányosságok korrigálásának szükségességét a közérdekű adatok átláthatóságának biztosítása érdekében.
A NAIH jelentése nyilvános és bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

https://habereger.hu/kapolna-onkormanyzata-megbukott-az-adatvedelmi-hatosag-naih-vizsgalatan/

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Monitoring Jelentése szabadon elérhető és letölthető a Haber Eger Drive oldaláról.

https://drive.google.com/file/d/1nZUftKH3XgdqytZq8mJgFot8M6fra86D/view?usp=sharing

Válasz

Különös károkozás történt hosszú időn keresztül a Mátrában – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság | 2024.09.11.

A kiránduló, túrázó emberek egy jelentős része azért megy a természetbe, hogy kiszakadjon a civilizált környezetből és a természet nyújtotta nyugalmat élvezhesse. Jó levegő, szép környezet, számos csodálatos növény és állat – ami a szeme elé kerül. Ez így rendjén is van!

Ám van az az ember, aki hiába érkezik meg a természetbe, nyughatatlan. Zavarja a táj esetleges „rendezetlensége”. Vagy épp alkotói vágyait nem tudja máshol kiélni, így a szabadba kiszabadulván próbálja a környezetét úgy alakítani, hogy számára jobban tetsző legyen. Vagy ki tudja miért, de keze nyomát feltétlen el szeretné helyezni mindenhol, ahová az élet eljuttatja.

A mátrai Csatorna-patak mentén az Ördög-forrás kirándulók által kedvelt pihenőhelyétől karnyújtásnyira szembesültünk – most már mondhatjuk, hogy évekkel ezelőtt – azzal a helyzettel, hogy valaki(k) a patakot egy övcsatorna segítségével eltereli(k). Tehette ezt részben azért, mert a patakot itt egy kisméretű, fenékküszöb jellegű beton műtárgy némileg visszaduzzasztotta.

Az elterelés eredményeként a patak vízhozamának egy része (néha csak töredéke, 2024 augusztusában mintegy 70 %-a) nem az eredeti mederben, hanem az övcsatornán haladt keresztül. Sajnos teljesen céltalanul. Ez a csatorna nagyjából száz métert megtéve véget ért, miközben a víz pedig kisebb ágakra szakadva a meredek oldalban visszatért a patakba, illetve a pihenőhely és a forrás környékét alkalmanként járhatatlanná tette.

Felmerülhet a kérdés, mi ezzel a probléma?

Igyekszünk elmagyarázni. Az erdei kisvízfolyások, árnyalt hegyvidéki patakok életközössége igen értékes. Nem is az a fontos, pontosan milyen ritka vagy védett fajok élnek itt, hanem az, hogy a patak, a meder, az abban lévő kövek, az aljzatot behálózó gyökérzet, a mederbe behullott avar, a sekély iszapfelszín mind-mind otthonául szolgál egy kis életközösségnek. Ez a vízi életközösség pedig – nem meglepő módon – nagymértékben függ az érintett vízfolyás vízhozamától. Patakjaink élővilágát már az is komoly kihívás elé állítja, hogy az időjárási szélsőségek miatt vízjárásuk napjainkra rendkívül ingadozóvá vált, sőt, a forró és aszályos nyári időszakokban a kiszáradás fenyegeti őket. Ilyen helyzetben minden csepp víz számít a patakok számára. Azt még elviselik, hogy gyerekek játszanak benne és a köveket pakolgatva gátakat emelnek, bár meg kellene kérdezni a folyami rákot és a tegzeseket, álkérészeket, szalamandra lárvákat, hogy mennyire örülnek a vízfolyás medrének akár ilyen kismértékű megváltoztatásának. Valószínűleg lenne pár keresetlen szavuk feléjük.

A patak vizének elterelése viszont már óriási változást, komoly negatív hatást jelent. A jelenséget észlelve kollégáink az elterelést rendszeresen megszüntették, de ez nem járt tartós eredménnyel. Sokadik próbálkozás után a pataklakó élővilág néhány fajának nevében kis információs tábla kihelyezésével igyekeztünk felhívni a figyelmet a tevékenység káros voltára, de mindhiába.

Az elterelést újra és újra megvalósította valaki. Nem volt mit tennünk, jeleztük a terület vagyonkezelője felé (a terület az Egererdő Zrt. vagyonkezelésében van) azon szándékunkat, hogy az elterelést véglegesen megszüntetjük. Ehhez meg is kaptuk támogatásukat. Kollégáink a lefolyató ágba betonba ágyazott köveket helyeztek el, így a víz a főmederben maradhatott. Elégedettségünk teljes volt, végre két és fél év huzavona után a patak illegális elterelésének kérdése megoldódott! Örömünk azonban nem tartott sokáig. Később észleltük, hogy az általunk lerakott vasbetont valaki vésővel feltörte és a vizet újra kiterelte a mederből. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy drasztikus megoldást kell alkalmaznunk.

Kovács Tibor főmuzeológussal (MTM Mátra Múzeuma) – aki eredetileg a jelenségre is felhívta a figyelmünket – egy aggregátorról üzemelő, nagy teljesítményű bontókalapács segítségével feltörtük a patakon lévő fenékküszöböt, az innen kinyert anyagot pedig a „lecsapoló” ágba halmoztuk, majd kövekkel betakartuk. A patak medrében ezen a szakaszon jelenleg megszűnt a visszaduzzasztás, a vizet végre nem lehet az oldalsó ágon elterelni. A munka során több folyami rák került szemünk elé, bízunk benne, hogy mostantól nagyobb biztonságban élhetnek ezen a patakszakaszon.

Nem tudom, lehet-e egy ilyen történet végén azt mondani, hogy sikerült. Vagy, hogy vége. Lehet-e elégedett ez után a természet védelméért dolgozó nemzeti parki szakember, vagy az a muzeológus, akinek éppen a folyóvízi gerinctelen rovarok az egyik fő szakterülete. Szerintem nem! Az elégedettség érzés akkor járhatja át a természetvédelemben, a természetvédelemért dolgozókat, ha az ilyen esetek nem ismétlődnek meg!

Kérünk mindenkit, úgy töltsünk időt a természetben, hogy – ha már nyom nélkül nem lehetséges a jelenlétünk – a lehető legkisebb nyomot hagyjuk magunk után. Figyeljünk erre és figyelmeztessük embertársainkat is.

https://www.bnpi.hu/hu/hir/a-hus-vizu-kispatak

Válasz

Kiszivattyúzták a Tarna vizét a szőlő öntözéséhez, amivel védett állatok tömegeit pusztították el, elkészült a vádirat

A vádhatóság szerint elég a felfüggesztett szabadságvesztés.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el - olvasható a Heves Vármegyei Főügyészség csütörtöki tájékoztatásában (a fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.).
https://ugyeszseg.hu/megbolygattak-a-tarna-folyasat-igy-vedett-allatfajok-tomegeit-pusztitottak-el-fotokkal-a-heves-varmegyei-fougyeszseg-sajtokozlemenye/

Mint írják, egyikőjük telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott egy, Füzesabony közelében található szőlőoltvány iskolában. Az itt található 400 ezer szőlőoltványt, már régóta a Tarnából öntözték, azonban ez engedéllyel történt. Ám ez 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve illegálisan történt az öntözés. 2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.

E hónap 21-én reggel öt óra és reggel fél 8 közé az így kialakított gátrendszer elé behelyeztek egy nagy teljesítményű szivattyút és azzal kezdték el öntözni az oltványokat. A hatás azonnali volt. A folyó teljesen kiapadt, s ezzel károsították érintett szakasz élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták. Szeptemberben aztán megtörtént a rehabilitáció, így a folyószakasz megfelelő mennyiségű vízhez jutott.

A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
https://nepszava.hu/3218057_tarna-boraszok-termeszetkarositas

Válasz

Macskaárvaház Alapítvány: Dokumentumfilmet mutattak be a Kápolnai Macskaárvaházról

Annyi érdeklődő gyűlt össze, hogy sokan állva kényszerültek végignézni, a Kiss Norbi világ és Európa bajnok autóversenyző, a kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi tagjának állatvédelmi munkájáról készült Sorsfordító című filmet, a díszbemutatón Budapesten a Cirkó Gejzír művész moziban. Lányi Adél filmrendező dokumentumfilmje ezt követően több külföldi fesztiválon is részt vesz, így - a szabályoknak megfelelően - csak ezután kerülhet a hazai nagyközönség és - várhatóan - az állami televízió műsorára is. A vendégeket Kovács Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Dr. Illés Zoltán korábbi környezetvédelmi államtitkár, ökológus, egyetemi tanár, a Közlekedési és Építési Minisztérium miniszteri biztosa köszöntötte, felhívva a figyelmet arra, hogy mind a hazai állatvédelem, mind pedig a dokumentumfilm készítés fontos eredményekkel büszkélkedhet. Kovács Zsolt arra is kitért, hogy a dokumentumfilm szakmai eszközeivel lehet talán leghitelesebben bemutatni azt az örömet és küzdelmet, amit az állatok védelme, mentése jelent az önkénteseknek. Dr Illés Zoltán hozzátette: példaértékűnek tartja Kiss Norbert és a Macskaárvaház Alapítvány munkáját, büszke arra, hogy az alapítvány önkénteseihez évtizedes szakmai-baráti kapcsolat fűzi. A Sorsfordító című film díszbemutatóján, amelyet megtisztelt részvételével Eperjes Károly színművész is, számos, olyan Heves Vármegyéhez köthető közszereplő is megjelent, valamint olyanok, akik szerepelnek az alkotásban, vagy részt vállaltak az állatmentés feladataiban önkéntesként.

Szalóki Péter Kápolna alpolgármestere, Gyetvai Péter természetfotós, a Fidesz Kál-Kompolti csoportjának elnöke, Jeszenszky Zsolt politikai hobbista, Bíró Márk a megyében élő, korábbi országgyűlési képviselő, Szikora István sokszoros magyar bajnok nehézsúlyú bokszoló, edző, Teletál Tibi, Kapin Ricsi a Szurkolók az állatokért mozgalom vezetője, Nagy Norbert Heves Vármegyében élő Európa bajnoki futamgyőztes túraautó és hegyiversenyző, Gilyén Krisztián autóversenyző, valamint Szomszéd Lajos egri üzletember, az alapítvány támogatója, Kendernay János diplomata-politikus, Dr Kiss László Óbuda polgármestere és Püspöki Zsolt a Magyar Vegán Egyesület alelnöke is.

- Megtiszteltetés és öröm, hogy Lányi Adél filmrendező a mi alapítványunk történetét választotta nagyszerű filmje témájául, bízunk benne, hogy mind az állat és természetvédelem, mind pedig a rendezőnő karrierje szempontjából egy fontos alkotás lesz a Sorsfordító - fogalmazott Bóday Csilla a Macskaárvaház Alapítvány titkára, aki bízik benne, hogy a film a jövőben a hazai iskolák természet és állatvédelmi vizuális pedagógiai programjának is része lehet majd.
https://fbshort.com/Sorsfordtofilm-Macskaarvahaz
___

A rendezővel és a film főszereplőjével készült riport:
https://videa.hu/videok/magyar-nemzet/film-animacio/bemutattak-a-sorsfordito-cimu-dokumentumfilmet-dokumentumfilm-macska-allatvedelem-MFJhdEJedUG8Ko2N

Válasz

Víz Világnapja 2023 | Tarna, Szurkolók az Állatokért Alapítvány
http://autovezetes.network.hu/video/klubvideok/viz_vilagnapja_2023__tarna_szurkolok_az_allatokert_alapitvany

Válasz

Kápolnánál, a Tarna partján beszélgettünk Bóday Pál állat- és természetvédővel, a Macskaárvaház Alapítvány vezetőjével. Bóday az interjú során elmondta, a szakasz, melyet bejártunk, 2022 nyarán teljesen kiszáradt - "köszönhetően" egy helyi borászat illegális vízkivételének.
https://www.youtube.com/watch?v=rdjpeSpNQ0A

A cím feleslegesen hatásvadász..., azonban, az vélhetően igaz, hogy az élővilág jelentős része kipusztult. A borászat vagyonának előzetes zárolása jó ötletnek tűnik.
___

Az elmúlt hetek jelentős mennyiségű csapadéka árhullámot indított el mind a Tarnán, mind pedig a Zagyván. A folyók jászsági szakaszain megemelkedő vízszint miatt időlegesen másodfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, de a harmadik, legmagasabb fokú készültségre már nem volt szükség, szombaton tetőzött a januári árhullám.
https://www.youtube.com/watch?v=pSXZR613Sy0
___

Élő Tarna
https://www.youtube.com/watch?v=9cmgDBJq3Xo

Válasz

Hol áll a Tarna elpusztítása ügyében zajló nyomozás?

A nyomozás még tart, gyanúsított még nincsen, viszont néhány érdekességet azért megtudtunk a nyáron a Debrői Tóth és Tóth borászat által csontszárazra kiszivattyúzott Tarna folyó ügyében zajló hatósági eljárásról. Az erkölcsi ítélet már megvan, a büntetőjogira még várni kell.

Információink szerint az például már bizonyos, hogy

-- a borászatnak a vízkivételre nem volt érvényes engedélye.

Valamint az is kiderült, hogy a vízkivételhez használt két – jelenleg is bűnügyi zár alatt lévő – szivattyú közül

-- a nagyobb méretűnek önmagában is jelentősen nagyobb a vízkivételi kapacitása, mint a Tarna aszályos időszakban mért vízhozama, így önmagában ennek a szivattyúnak a használata is lényegében azonnali, teljes vízhiányt okozott. (Emellett azonban a szintén illegálisan emelt gáton átbukó “maradék víz” kivételéhez a borászat még működtetett egy második, kisebb teljesítményű vízkivételi eszközt is.)

Úgy tudjuk, szintén megállapítást nyert a hatósági eljárás során, hogy az érintett borászat menedzsmentje – ahogy a jog fogalmaz – semmifajta “tevőleges megbánást” nem tanúsított. Ennek a ténynek azért lehet jelentősége, mert az úgynevezett “tevőleges megbánás” gyakorlása még akkor is enyhítő körülmény lehet, ha valakit egy katasztrófa előidézésében csak részfelelősség terhel.

Sőt, portálunk nemrégiben beszélt az egyik környékbeli tarnavédő aktivistával, aki egyenesen arról számolt be, hogy az őszi feldebrői bornapokon a borászat munkatársai arról beszéltek: főnökeik többször elmondták nekik, hogy “nyugodjanak meg, egyenként fogják levadászni azokat, akik beleköptek a levesükbe és a Tarna szivattyúzásának ügyét bolygatják”

Úgy tudjuk megállapítást nyert az is, hogy a borászat

-- a meder teljes kiszáradása után semmifajta kárenyhítést nem kísérelt meg.
https://greenfo.hu/hir/hol-all-a-tarna-elpusztitasa-ugyeben-zajlo-nyomozas/

Válasz

Se víz, se felelős – Videóriport a kiszáradt Tarna patakról

„Kiszáradt a Tarna, valaki az utolsó csepp vizet is kiszivattyúzta!”
– futótűzként terjedt a hír július végén a Heves megyei Kápolna, Aldebrő, Kompolt, Kál falvak környékén és az országos sajtóban is. A korábban nagy vízhozamú patak vizének az „ellopásával” egy közeli borászatot vádolnak a helyiek, de a cég szerint ők nem szegtek szabályt, volt engedélyük vízkivételre. Igaz, ezt az engedélyt sem ők, sem a vízügyi hatóság nem mutatta meg a kérésünkre. Az ügyben a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást, a katasztrófavédelmi hatóság pedig közigazgatási hatósági eljárást indított.
A cikk itt olvasható:
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/19/se-viz-se-felelos-videoriport-a-kiszaradt-tarna-patakrol/
Szerző: Horn Gabriella
Videó: Pápai Gergely

Se víz, se felelős – Videóriport a kiszáradt Tarna patakról, 1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=YKKXbT_IaCo

Se víz, se felelős – Videóriport a kiszáradt Tarna patakról, 2. rész
https://www.youtube.com/watch?v=TbVC9ykiVPU

Se víz, se felelős – Videóriport a kiszáradt Tarna patakról, 3. rész
https://www.youtube.com/watch?v=u55pXwypyJ8

“Az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a VIZEK rendszeren keresztül kell benyújtania a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásához a kérelmet tekintettel arra, hogy a víz (felszíni és felszín alatti) állami vagyon. A benyújtott dokumentációt a vízügyi igazgatóság elbírálja műszaki és vízkészlet gazdálkodási szempontból, és amennyiben a tervezett műszaki megoldás megfelel, illetve rendelkezésre áll a szükséges vízkészlet, akkor vagyonkezelői hozzájárulást ad az ügyfél részére. A vagyonkezelői hozzájárulás birtokában a B-A-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata adja ki az engedélyt. Fentieknek megfelelően javasoljuk az utólag feltett kérdéssel kapcsolatban a Hatósági Szolgálatot megkeresni szíveskedjen.”

Válasz