A MÁV finanszírozza az elavult iparvágány karbantartását a kínai cég számára | 2024. július 20.

Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását.

Már azelőtt elkezdte a kínai cégcsoport érdekében dolgozó kivitelező a régi iparvágány újra üzembe helyezését Vácon, hogy azt a kormányhivatal és az önkormányzat hivatalos bejáráson megvizsgálta – számolt be az önkormányzati portál, a vac.hu. Pedig a városnak számos tisztázatlan kérdése maradt a beruházást illetően. A karbantartás költségét a MÁV állja – értesült lapunk.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mav-finanszirozza-az-elavult-iparvagany-karbantartasat-a-kinai-ceg-szamara-269550

Válasz

Mohora: Engedély nélkül tárolják a Samsung akkuhulladékát egy nógrádi faluban | 2024. július 19.

Az engedély nélkül üzemelő mohorai akkuhulladék-lerakatot egy használaton kívüli mezőgazdasági épületben rendezték be, a település jegyzője szerint noha a vállalkozó kért engedélyt, nem kapta meg az önkormányzattól. Csárdi Antal azt is megjegyzi, hogy a telepet üzemeltető, megállapításai szerint NER-közeli vállalkozónak nem ez az első veszélyes, szabálytalanul működő akkuhulladék-lerakója. A lerakó működése is kísértetiesen hasonlít a vállalkozó egykori ikladi, szintén szabálytalanul, veszélyesen működött telephelyéhez, még a „Ne nyúlj hozzá! Nem kiszállítható!” feliratok is épp olyanok, mint a másik telepen voltak.

A Nógrád megyei Mohorán készített fényképeken nemcsak az látszik, hogy egy akkuhulladék-tárolásra vélhetően alkalmatlan mezőgazdasági épületben tárolják a veszélyes hulladékot, hanem az is, hogy akárcsak a vállalkozó más telephelyein korábban észlelt veszélyes hulladékok, a mohorai is a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárból származik.

-- Annak ellenére, hogy nagyon erős a gyanú, miszerint a mohorai telep közvetlenül veszélyezteti a környék lakosságának egészségét, a hatóságok a jelek szerint igencsak félvállról veszik az ügyet.

„Miután megkaptam a bizonyító erejű fényképeket, néhány helyi lakos elmondta, hogy a Balassagyarmati Katasztrófavédelmi Hivatal járt már kint a telepen, tehát látták a szörnyű állapotokat, de azóta sem csináltak semmit. Ezért felkerestem a Balassagyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltséget de nem tudtak/nem akartak semmilyen érdemi tájékoztatást adni, és a hulladék vizsgálati jegyzőkönyvet sem tudták bemutatni”

– írta korábbi posztjában Csárdi Antal.

Az illetékes Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig írásba foglalta, hogy a telephelyen nincs semmi látnivaló, az ott tárolt anyag a hordókon található, ezzel ellentétes értelmű címkék ellenére nem számít veszélyes hulladéknak.

A politikus péntek este 6 órára lakossági fórumot hirdetett a mohorai művházba mindenkinek, „aki nem szeretné, hogy Mohorán egy méreglerakat mellett kelljen élnie.”

Mint fentebb is említettük, a mohorai hulladéklerakó esete nem egyedi, sőt: a magyarországi akkumulátorgyártással együtt nő az akkuhulladék-szektor is. Lapunk is beszámolt a bátonyterenyei, salgótarjáni vagy a szigetszentmiklósi esetekről, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
https://merce.hu/2024/07/19/engedely-nelkul-taroljak-a-samsung-akkuhulladekat-egy-nogradi-faluban/

Válasz

Olyan mérgező anyag szabadulhat el az akkumulátorgyárakból, amire eddig a kutatók sem nagyon gondoltak | 2024. július. 15.

A lítium-ion akkumulátorok gyártásához örök vegyi anyagokra is szükség van, ami daganatos megbetegedésekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Kiderült, sok van belőle a gyárak környékén, de azoktól jóval távolabb is szennyez.

Sokszor lehetett már hallani az örök vegyi anyagokról, vagyis a PFA-król. Ezek olyan vegyszerek, amelyek rendkívül lassan bomlanak csak le, és amik súlyos terhet róna a környezetre – az emberi egészségről nem is beszélve. Az ember alkotta meg őket, ott vannak a csomagolóanyagokban, samponokban, smink- és egyéb termékekben, ennek köszönhetően pedig már az európai ivóvíz jelentős részében is.

De nemcsak a fent felsorolt termékekben találhatók meg a PFA-k, hanem a lítium-ion akkumulátorokban is, sőt, tulajdonképpen nélkülözhetetlen részei annak. Egész pontosan az egyik alosztályáról, a bis-FASI-ról van szó, ami a kutatók szerint súlyosan szennyezheti a környezetet, és veszélyt jelenthet az emberi egészségre – írja a The Guardian.

A Texasi Műszaki Egyetem tudósai riasztóan sok ilyen anyagot találtak a környezetben a gyártóüzemek közelében. Emellett megfigyelték jelenlétüket a távolabbi területeken is, és azt találták, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett akkumulátorokból származó PFA jelentős szennyezőforrásnak tekinthető.
https://hvg.hu/tudomany/20240715_orok-vegyi-anyag-akkumulator-gyar-szennyezes-mergezo-anyag

Válasz

Akkumulátor gyarmat leszünk!

-pedig a Kúria döntött, mégiscsak lehet országos népszavazással dönteni arról, hogy a magyar kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással ne vehesse el a helyi döntéseket, a helyi adóbevételeket a helyben lakó emberektől.

Csakhogy a mindenkit érintő országos népszavazás kiírásához is össze kellene gyűjtenie valakiknek 200.000 db aláírást!

Mivel a népszavazási kérdést a legkisebb ellenzéki parlamenti párt kezdeményezte - egyedül pedig esélye sincs arra, hogy azt összegyűjtse-, és a többi ellenzéki párt a gyűjtésbe nem száll bele, még a hangzatos gödi és debreceni szónoklatai ellenére Magyar Péter 30%-os országos támogatással bíró pártja sem,

-- hogyan lesz így esély az ügy sikerére, a NER tégláról-téglára történő lebontására?

Amíg a kezdeményező -a saját gyengeségét- a többi ellenzéki párt korábbi ígéreteit, saját magát árulta el, hazug kampánytémává silányítva korábbi értékvállalásait.

Sajnálom ezt és ha az új ellenzéki óriási (vagy óriási kamu) párt sem áll bele a népszavazási kezdeményezésbe, már most elárulta, hogy szemernyit sem ér többet az eddigieknél!

https://www.facebook.com/photo?fbid=997232601782087&set=pcb.997232638448750

Válasz

Már legalább 22 halálos áldozata van az akkumulátorgyárban történt robbanásnak Dél-Koreában | 2024. június 24.

Legalább 22 vesztették életüket a Szöultól 45 kilométerre, Hvaszong városában található Aricell akkumulátorgyárban – számolt be a Yonhap News Agency. A dél-koreai hírportál információi szerint az áldozatok többsége külföldi állampolgár, 18 kínai, 1 laoszi és egy, eddig azonosítatlan nemzetiségű munkavállaló. A hajnali órákban történt baleset helyszínére látogató Jun Szogjol elnök a hasonló esetek elkerülése érdekében szükséges lépésekre szólította fel a kormány tisztviselőit.

A tűz oka egyelőre ismeretlen, de azt már tudni, hogy a 2300 négyzetméteres, háromemeletes üzem második emeletén ütött ki, ahol mintegy 35 000 lítium-ionos akkumulátort tároltak.

A városi tűzoltóság szerint

-- ez lehet az ország elmúlt évtizedeinek legtöbb halálos áldozattal járó, vegyi üzemben történt balesete.

Dél-Korea a világ ötödik legnagyobb lítium akkumulátorgyártója – de az országban működő cégek Magyarországon felépített üzemeinek köszönhetően hazánk a negyedik helyen szerepel ugyanezen a ranglistán. A hétfőn kigyulladt akkumulátorgyárhoz hasonlóan a hazai üzemekben is alkalmaznak munkaerőkölcsönző cégeken keresztül, elsősorban dél-kelet ázsiából érkező dolgozókat. A munkavédelmi oktatás pedig Magyarországon is számos hiányossággal küzd, mióta jelentősen egyszerűsítette a kormány.

Az akkumulátor-gyártáshoz felhasznált anyagok között a rendkívüli tűzveszélyességűek mellett több egészségkárosító hatásút, rákkeltőt és magzatkárosító hatásút is találunk, amik miatt Magyarországon is már több alkalommal adódtak üzemi balesetek. Tavaly nyáron a SungEel Hightech Hungary Kft. bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemében negyedik alkalommal is súlyos hiányosságokat talált a működés ellenőrzéséért felelős Nógrád Megyei Kormányhivatal, így több mint 31,2 milliós bírságot szabott ki a cégre. Akkor a vizsgálatot végző hatóság szakemberei bőrkiütésre, torokkaparásra, szájfájdalomra panaszkodtak az üzem területén.

De nem csak a gyárak falain belül, de azon kívül is tudnak komoly gondot okozni a lítium-ionos akkumulátorok előállításához szükséges anyagok.

Így, amint arról beszámoltunk szem- és légúti irritációt okozó és magzatkárosító hatású NMP-t kimutatták a Samsung gödi gyára közelében található kutakban, 2021-ben pedig a hatályos határérték 75 szöröse, 81 tonna került ugyanebből a város levegőjébe.
https://merce.hu/2024/06/24/mar-legalabb-22-halalos-aldozata-van-az-akkumulatorgyarban-tortent-robbanasnak-del-koreaban/

A dél-koreai cégóriásokról, azok kivételezett helyzetéről és maffia-szerű szerveződéséről készült átfogó cikkünk itt olvasható.
https://merce.hu/2020/05/14/egerszegi-vilagraszolo-gyozelme-a-koreai-haboru-es-a-godi-samsung-gyar-mas-titkai/

Válasz

Elnapolhatják a bejelentett akkugyár-építések egy részét Magyarországon | 2024. 06. 07.

Idén márciusban 17 százalékkal kevesebb akkumulátort gyártottak Magyarországon, mint tavaly. A visszaesés oka az elektromos autók iránti kereslet csökkenése. A telex.hu-nak nyilatkozó iparági szereplők szerint ennek közvetlen hatása lehet a hazánkban előkészített gyárberuházásokra.

Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány – olvasható a portál elemzésében.

A lap által megszólaltatott iparági szereplők szerint a mostani válság már rövid távon ahhoz fog vezetni, hogy

-- elnapolják a Magyarországra bejelentett akkugyárak megépítésének egy részét.

Nehéz ugyanis elképzelni, hogy valaki nagy nyereséggel tudjon termelni egy olyan piacon, ahol most működő szereplőknek is vissza kell fogniuk a termelésüket. A CATL debreceni gyárának elindulásával pedig csak tovább telítődik majd az európai akkupiac.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/07/akkugyar-akkumulatorgyar-akkuipar-akkumulator-elektromos-auto-sk-ivancsa-samsung-sdi/

Válasz

Állítsuk meg az akkumulátorgyárak szennyezését | Greenpeace Magyarország
-- petíció

A Magyarországon működő akkumulátorgyárak és az ezekhez kapcsolódó üzemek szennyezések és súlyos balesetek forrásai. A gyenge hatósági intézkedések nem tudják meggátolni, hogy az akkumulátoripari létesítmények ne mérgezzék az ott dolgozókat, a helyi lakosokat és a környezetet. Nem hagyhatjuk, hogy az emberek egészsége és az élővilág lássa kárát a cégek szennyező működésének és ész nélküli terjeszkedésének!

Követeljük együtt, hogy a kormány biztosítsa az alábbi feltételeket:

-- A hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják a hazánkban működő akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését.

-- Készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, amely megmutatja az akkumulátor-iparági üzemek környezetre gyakorolt hatásait.

-- Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig ne engedélyezzenek hazánkban újabb akkumulátoripari létesítményeket, ne bővítsék a jelenlegieket.

*** Írd alá a petíciót, és követeljük együtt, hogy a kormány garantálja az akkumulátoripari létesítményekben dolgozók, a környéken lakók egészségének, valamint a környezet és élővilágunk védelmét.

További részletek követelésünkről

-- A kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy valóban fel tudjanak lépni az akkumulátorgyárak és akkuhulladék-feldolgozó üzemek okozta szennyezések ellen.

-- Legyen a szennyező akkumulátoripari létesítményekkel szemben sokkal hatékonyabb a fellépés, szülessenek arányos, elrettentő büntetési tételek.

-- A cégek csak a legjobb, legbiztonságosabb, technológiát alkalmazzák, amely nem jár szennyezéskibocsátással. Kötelezzék az üzemeket a szennyvizük tisztítására és újrahasználatára.

-- Kötelezzék az üzemeket, hogy működjenek transzparensen. Ne lehessen üzleti titok, hogy mely veszélyes anyagokkal dolgoznak, emellett legyen nyomon követhető, hogy mi történik a veszélyes hulladékaikkal, valamint nyújtsanak gyors, világos tájékoztatást az esetleges, levegőbe vagy vizekbe történő szennyezésekről – ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt.

-- Folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések biztosítsák az akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek megfelelő, szennyezésmentes működését.

-- Szennyezés esetén a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyezések.

-- Készüljön stratégiai környezeti vizsgálat a hazai akkumulátor iparági stratégiához, ami feltárja az iparág egészséget és környezetet fenyegető kockázatait, és megmutatja a kormány számára a szükséges intézkedéseket, amelyek révén garantálható, hogy az iparág nem terheli jelentős mértékben a hazai környezetet és erőforrásainkat, köztük vízkészleteinket.

-- Garantálni kell továbbá, hogy az üzemek energiaigényének kielégítése nem növeli hazánk fosszilisenergia-felhasználását és energiafüggőségét. A Nemzeti Energia és Klímaterv új tervezetében szereplő, az energiafelhasználásra, a megújulók arányára és a klímakárosító kibocsátásokra vonatkozó célok teljesítését semmiképp sem veszélyeztethetik az akkumulátorgyárak.

-- Az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, és azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.

https://sites.greenpeace.hu/peticio/akkuszennyezes/

Válasz

Akkumulátorgyári tájkép V. – N-metil-pirrolidon (No12) | 2024. május 16.
Szerves vegyületek toxikológiája bonyolultabb, mint a szervetleneké, hiszen itt közbenső termékek és metabolitok keletkezhetnek, amelyek esetleg veszélyesebbek, mint a kiindulási vegyület. A jelen áttekintés ezekre a jelenségekre csak részben térhet ki.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-v-n-metil-pirrolidon-no12/
___


Akkumulátorgyári tájkép VI. – Szerves rákkeltők (No13) | 2024. május 20.
A nikkel- és kobaltsók rákkeltésén túlmenően kisebb mennyiségben használt egyéb szerves-alapú rákkeltők fordulnak elő a gyártás során. Ezek kifejezetten a munkásokat veszélyeztetik. Világosan kell látnunk, hogy a veszély önmagában potenciális. Bekövetkezte annak valószínűségétől függ, azaz védőruhákkal, légzésvédő maszkokkal, gépesített kezeléssel ezen sokat lehet javítani. Ezért nagyon fontos a környezetanalitikai monitorozás (kibocsátás gyakori ellenőrzése, esetleges tűz-…
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-vi-szerves-rakkeltok-no13/
___


Akkumulátorgyári tájkép VII. – Következtetések (No14) | 2024. május 22.
Nem szeretnék a hazai akkumulátorgyártási ambíciók evolúciójával foglalkozni. Azzal sem, hogy ez dél-koreai vagy kínai barátaink fejéből pattant ki. Rengeteg napilapi cikk van, amelyek ezt taglalják. Kinek az emberei hová utaztak és kikkel tárgyaltak. Érdekesebb lenne persze ki és milyen kényszer hatása alatt bízta meg őket ezzel a feladattal. Szakember a vezetőnégyesben Palkovics László volt.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-vii-kovetkeztetesek-no14/

Előzmény

Válasz

Akkumulátorgyári tájkép IV. – Nikkel, kobalt és mangán (No11) | 2024. május 14.

A Debrecenben létesítendő kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentációja több helyen említi meg a nikkelvegyületeket. Megtudhatjuk, hogy a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (tárolt tömeg 1.695 tonna) mennyisége is átlépi a H2, Seveso-osztály felső küszöbértékét, ami 200 tonna (23. oldal).
https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/41470/catl_bj_2022.pdf

A fém-oxid por big-bag zsákokban érkezik, és ezekből öntik a garatokba (24. oldal). A nikkel-oxid az ISC-1 (Miből is áll pontosan ez az oldószer-elegy és miért kódolt?) oldószerekkel szuszpenziót képez (25. oldal). A nem tervezett kibocsátást talajban ötévente, a talajvízben évente monitorozzák (33. oldal). Ebben a gyakoriságban sem meggyőző számomra a dokumentáció.
https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0503/5.034szam.pdf

A speciális fémeket általában felszíni bányákból termelik ki. A fémvegyületeik árai pontosan jelzi ezeknek a bányáknak a gyakoriságát és készleteit. A bányák és kohók dolgozói a szóban forgó vegyületek szálló pora miatt egészségügyi veszélynek teszik ki magukat.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-iv-nikkel-kobalt-es-mangan-no11/

Előzmény

Válasz

Akkumulátorgyári tájkép I. – (Mes)e-autó (No8) | 2024. május 5.

Az akkumulátorgyárakról szóló sorozatom célja, hogy az elektromos autók problematikájának 22-es csapdaszerűségére egyszerűen rávilágítsak. Ma kétféle végletes álláspontról olvashatunk és ezek politikai hívei egymást győzködik. Érdemes már az elején megjegyezni, hogy a környezetegészségügy nem a politológiai tudományok része, hanem a természettudományoké, s benne a környezetanalitika, ökotoxikológia és egészségtudományok szava a mérvadó.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-i-mese-auto-no8/
___

Akkumulátorgyári tájkép II. – Gőz, füst, csatornahálózat és kiporzás (No9) | 2024. május 6.

Az alábbi sorozat a potenciális, kiemelkedően fontos munkahelyi és környezet-egészségügyi problémákra hívja fel a figyelmet, amely mindegyike megoldandó feladat. A munkahelyen dolgozók érintettsége a környéken élőknél sokkal nagyobb. Ezt alátámasztják az eddigi robbanással és tűzzel járó balesetek.

Az akkumulátorgyárak a kormánykommunikáció szerint zárt technológia elvei alapján működnek. Csakhogy ez koránt sincs így. A környezet érintettsége a kibocsátott gőzök (nagy mennyiségű víz) és gázok (szén-dioxid, nitrogén-oxidok, égéstermékek) esetében tetemes. A gödi Samsung gyár veszélyes gáz kibocsátását mutatja 2020-ban a címábra (forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, Bodnár Zsuzsa in litt.) A gyár a környezetben emeli a páratartalmat és magával ragadja az NMP (N-metil-pirrolidon) oldószert is, amelyről toxikológiai szempontból később bővebben is beszélek.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-ii-goz-fust-csatornahalozat-es-kiporzas-no9/
___

Akkumulátorgyári tájkép III. – Lítium (No10) | 2024. május 8.

A mai autóakkumulátorokban meghatározó mennyiségben fordul elő lítium. A lítium a természetes módon bepárlódó, kiszáradó, hajdani tengeröblökben fordul elő. Bányái felszíni bányák. Nem gyakoriak, ezért a lítium világpiaci ára igen magas.

A New Scientist 2015-ös cikke még azt taglalta, hogy bármilyen anyag kitermelés káros a bolygóra. Ennek oka, hogy ezeknek a nyersanyagoknak az eltávolítása talajromláshoz, vízhiányhoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, az ökoszisztéma funkcióinak károsodásához és a globális felmelegedés fokozódásához vezethet. Ez azonban elég szélsőségesen átgondolatlan álláspont, hiszen az bányászat az ipar alapvető része. Nyersanyag-felhasználás nélkül nem létezhet ipar. Kétségtelen, hogy a kiterjedt bányászat előrevetíti a bányászható alapanyagok végességét, vagyis olyan készletről van szó, amit kezdetektől fogva nagy körültekintéssel kellett volna használni, hiszen véges készletről van szó. Ez a szemlélet nem jellemezte az emberiség történetét. Ennek kirívó példája a kőolaj és földgáz kitermelő helyek súlyos fogyatkozása. A lítium úgy írható le, mint nem megújuló ásványi anyag. Pontosabban bányászati helyeinek kimerítése után a vízoldhatósága miatt a Földön egyenletesen oszlik el, ami a kinyerést szinte lehetetlenné teszi.
https://greenfo.hu/blog/akkumulatorgyari-tajkep-iii-litium-no10/

... folytatása következik.

Válasz