Ilyen, amikor robbanások történnek egy akkuüzemben | 2025. 07. 06.

Madrid környékén 60 ezer embert figyelmeztettek mérgező gázok miatt, miután robbanások történtek egy akkufeldolgozóban.

Mérgező gázt tartalmazó felhők átvonulására figyelmeztettek pénteken a spanyol hatóságok, miután robbanások történtek egy akkumulátor-újrahasznosító üzemben Madridtól északkeletre.

Mintegy 60 ezer környékbelit – Azuqueca de Henares, Cabanillas del Campo és Alovera lakosait – figyelmeztettek sms-ben, hogy lehetőleg ne hagyják el otthonaikat, csukják be ablakaikat és kapcsolják ki a légkondicionáló berendezéseket is.

A robbanások a Madridtól mintegy 50 kilométerre lévő Azuqueca de Henares gyárában történtek, Castilla-La Mancha regionális önkormányzata pedig azt közölte, a létesítményben a lángok is felcsaptak.

Áldozatokról nem tudni, a robbanások okát vizsgálják.

https://hvg.hu/kkv/20250705_Ilyen-amikor-robbanasok-tortennek-egy-akkuuzemben
___

Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország? | 2025. 07. 01.

A jogszabályi keretekről és arról, hogyan célszerű a vállalkozásoknak felkészülni az előírások betartására, Kun Róbert és Schmidtka Gábor, a Magyar Akkumulátor Szövetség „Újrahasznosítás” Munkacsoport szakértői adnak áttekintést.

https://hvg.hu/360/20250701_utmutato-cegvezetoknek-Jogszabalyi-megfeleles-az-akkumulatorgyartas-hulladekkezeleseben-mit-ir-elo-az-EU-es-Magyarorszag

Előzmény

Válasz

Fordulat a debreceni akkugyárban: a CATL leállítja a magyarok kirúgását | 2025. július 5.

A Telex által elindított országos hírverés és a cikkeink után bejelentett munkaügyi ellenőrzések miatt leállította a CATL a magyar dolgozók kirúgását – állítja nekünk a cég hat jelenlegi és volt dolgozója. A cégen belül korábban az terjedt, hogy a kínai vezetés július 15-ig a magyar dolgozók nagy részét ki akarja rúgni, de ezt a tervet forrásaink szerint most elvetették.

A döntés hátteréről több verziót hallottunk, az egyik szerint a CATL leépítéseiről szóló keddi és szerdai cikkeink megjelenése után kormányzati szintről szóltak rá a cégre, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az NGM pénteken be is jelentette, hogy munkaügyi ellenőrzést hajtanak majd végre az akkugyárban, ami miatt forrásaink szerint a CATL-nél nagyon megijedtek.

„Nagyon befostak, és leállnak a kirúgásokkal” – mondta egyik forrásunk. Három egymástól független forrásunk szerint a cég vezetése csütörtök késő délután válságértekezletet tartott, és ott született döntés arról, hogy a médiavisszhang és a hatósági ellenőrzések miatt határozatlan időre teljesen leállítják az elbocsátásokat.

Kaptunk olyan jelzéseket is, amelyek szerint az elmúlt napokban káosz alakult ki a CATL vezetésében és volt, hogy a vezetés különböző szintjein más-más ismeretek voltak arról, mik lesznek a következő lépések. Úgy tudjuk, arról nem született döntés, hogy pontosan mi legyen a hosszú távú stratégia, csak arról, hogy most egy ideig nem küldenek el több embert.

Több nekünk nyilatkozó dolgozó szerint az állományban sokan attól tartanak, hogy a médiafigyelem lankadásával és a munkaügyi ellenőrzések végeztével szépen-lassan folytatják majd a leépítéseket. Van, aki szerint erre azért is szükségük lesz, mert Kínában már kiosztották a Debrecenben felszabadított álláshelyeket, és most kérdés, hova tudják elhelyezni azokat a kínaiakat, akiknek magyarországi kiküldetést ígértek.

Mások ugyanakkor optimistábbak, van, aki szerint a cég új, kínai vezetése teljesen elmérte a helyzetet, és bár mérgesek, hogy a kirúgásokból országos ügy lett, megértették, hogy ez a taktika nem fog működni. Úgy tudjuk, a CATL-nél a kirúgottak egy részének azt ajánlották, hogy jelentkezzenek a szintén Debrecenben épülő Eve Power akkumulátorgyárba, ahol mostanában szintén toboroznak. Ugyanakkor a nekünk nyilatkozó volt dolgozók azt mondták, hogy nekik ezek után nincs már kedvük kínai cégnél dolgozni.

A CATL a második leépítésekről szóló cikkünk kiadott sajtóközleményében azt írta, hogy „továbbra is elkötelezett a hazai munkaerő foglalkoztatása mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyártási folyamatokat a lehető legtöbb magyar munkavállalóval valósítsa meg.”

A nekünk nyilatkozó dolgozók közül többen is úgy vélekedtek, hogy ez egy rendkívül arcátlan kijelentés egy olyan cégtől, amelyik éppen lebukott azzal, hogy többtucatnyi magyar munkavállalóját elküldte. Egyikük szerint a cégnek most az a terve, hogy a mérnökök és szakmunkások kirúgása után a segédmunkások közé vesz majd fel a korábban tervezettnél több magyart, így a magyarok összlétszáma középtávon akár nőhet is.

A céget a héten összesen négyszer kérdeztük meg, hogy pontosan hány embert küldtek el, de egyszer sem válaszoltak a kérdéseinkre. ...

https://telex.hu/gazdasag/2025/07/05/catl-debrecen-leepites-kirugas-dolgozok-munkasok

#####

A CATL csütörtökön kiadott közleményében azzal igyekezett tagadni a tömeges elbocsátásokról szóló híreket, hogy azt írta: nem hajtottak végre csoportos létszámcsökkentést. Ez azonban egy elég megtévesztő kijelentés, mivel a csoportos létszámcsökkentésbe jogilag nem számítanak be:

-- a próbaidő alatt kirúgott dolgozók;
-- és azok, akik maguk kezdeményezik a felmondásukat.

A cégek emiatt a csoportos létszámcsökkentés elkerülése érdekében úgy szoktak eljárni, hogy a dolgozóknak felajánlják: ha maguk kezdeményezik a felmondásukat, akkor kapnak kéthavi végkielégítést. Azt nem tudjuk, hogy a CATL ezzel trükközött-e, de az SK nevű akkugyártó például korábban így kerülte el a csoportos létszámleépítés bejelentésének kötelezettségét.

A Telex a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdezte a kirúgásokról, aki azt mondta: „Néhány tucat ember távozott, próbaidő alatt, és ott a munkavégzéssel kapcsolatos kritikák merültek fel.” Azt, hogy a néhány tucat alatt pontosan mennyit értett, nem tudjuk.

A leépítésekről szóló hosszú cikkünket, amelyben a dolgozók elmondása alapján írtuk meg, hogy mi zajlik a gyárban, itt lehet elolvasni.

https://telex.hu/gazdasag/2025/07/05/catl-debrecen-leepites-kirugas-dolgozok-munkasok

Az akkuipar átalakulását és jövőjét meghatározó változásokról legutóbb a Téma Podcastban beszélgettünk, amit itt lehet megnézni:

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyarak_tulkapacitasai

Előzmény

Válasz

„Nagyon pozitív visszajelzést” kapott a Samsung a kormánytól – mégsem épül meg a harmadik gödi akkugyár | 2025.07.02.

2022 és 2023 között a magyar kormány arról tárgyalt a Samsung SDI vezetésével, hogy a dél-koreai cég az első két gödi üzem mellett egy újabb hatalmas akkumulátorgyárat is felépítsen Magyarországon – tudtuk meg több egymástól független forrásból. Hozzánk eljutó dokumentumok szerint az ilyen projekteket koordináló Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Göd és a szomszédos Csomád közötti területeket ajánlgatott a Samsungnak a beruházáshoz.

A dokumentumok szerint a Samsung vezetése

-- „nagyon pozitív visszajelzést” kapott a magyar kormánytól arra,

hogy újabb nagyberuházásra készül. E szerint a cégben úgy értékelték,

-- a kormány „teljes mértékben elkötelezett, hogy meggyőzze a Samsungot, hogy a beruházást Magyarországon valósítsa meg”.

Egy hozzánk eljutó fotó szerint a csomádi helyszínt még a Samsung koreai vezetése is bejárta.

A dokumentumok alapján a külügyminisztérium felügyelete alatt álló HIPA részletes helyszínajánlásokat adott a Samsungnak az új gyárhoz. Ezek között volt egy 97 hektáros és egy 162 hektáros terület, amelyek Göd és a mellette lévő, 1800 fős Csomád között helyezkednek el. A két terület néhány kilométerre lett volna a Samsung SDI már működő gyárától, azokhoz az infrastruktúrát az államnak teljes egészében újonnan kellett volna kiépítenie.

-- A Samsung végül parkolópályára tette a beruházási terveit, és a csomádi fejlesztéstől is elálltak.
Egy fénykép tanúsága szerint a koreai felső vezetés le is járta az „Option 1” kódnévre keresztelt csomádi telket – a helyszínbejárást azóta sem cáfolták.

2023 elején mégis tagadás következett. A vállalat és a KKM egyaránt kiadott közleményt:

-- „Nem újdonság az SDI második gödi gyáráról szóló álhír. Tavaly hasonló hírek jelentek meg néhány médiumban. Mint akkor megerősítettük, most is megerősíthetjük, nincs, és soha nem is volt olyan terv, hogy a cég a jelenlegi területén kívül építsen bármit a városban.”

-- „Ez egy olyan bővítés, amely már régóta mindenki számára látható az autópályáról is. Arról nincsen szó, hogy a Samsung SDI a meglévő területén kívül bármilyen további gyárépítést tervezne.”

A kulcsszó mindkét nyilatkozatban „városban” szó: a kormány és a Samsung gödi bővítésre hivatkozott, holott a HIPA ajánlata csomádi határra szólt, ami jogilag már nem Göd területén.

A harmadik gödi gyár terve mögött a Samsung SDI gyors növekedése és a globális akkumulátorpiac felfutása állt. A cég már évekkel korábban több ütemű bővítésben gondolkodott, és a magyar kormány teljes támogatását élvezte: különleges gazdasági övezeteket jelöltek ki, és ipari fejlesztésekre szánták a környékbeli területeket. A harmadik gyár eredetileg a BMW debreceni üzemének kiszolgálására épült volna, de a megrendelést végül egy kínai cég kapta meg. Bár más gyártók – például a Hyundai vagy a Volvo – is szóba kerültek, időközben világszintű túlkínálat, árverseny és technológiai lemaradás nehezítette meg a Samsung helyzetét. Csökkent az árbevétel, elmaradtak a szerződések, és a cég visszafogta a beruházásait – így a harmadik gödi gyár tervét is.

A csomádi önkormányzat hivatalosan minderről semmit sem tudott. Klement János polgármester a Telexnek azt mondta:

-- „A Csomádi önkormányzatnak nincs ilyen nagyságú külterületi ingatlana. … Amennyiben a magántulajdonosokat megkeresték volna esetleges vásárlási szándékkal, az tudomásomra jutott volna.”

Majd hozzátette: „Ha megkerestek volna, ebben az ügyben a település lakói és az önkormányzat döntene.”

Mi épül most – és mi nem?

A Samsung 2023-ban elindította a második üzem 43 000 m²-es bővítését; 2024-ben Szijjártó Péter „20 százalékos kapacitásnövelést” hirdetett. A miniszter által posztolt ábrán egy 96 × 650 méteres sávot zölddel jelöltek a jelenlegi telephelyen belül – a vállalat ezt tartja fenn esetleges jövőbeni terjeszkedésre.

Ez azt jelenti, hogy a sokat emlegetett „harmadik gödi gyár” Göd és Csomád határán nem épül meg. A Samsung a jelenlegi telken belüli modernizálással, illetve a Hyundai–Kia megrendeléseinek teljesítésével van elfoglalva. Minden más – beleértve a 162 hektáros csomádi óriásprojektet – parkolópályára került.

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2025/07/02/nagyon-pozitiv-visszajelzest-kapott-a-samsung-a-kormanytol-megsem-epuel-meg-a-harmadik-goedi-akkugyar

Előzmény

Válasz

EMLA Egyesület: Ma pert nyertünk a Kúrián

Még 2024 novemberében utasította el a Győri Törvényszék az ácsi katódgyár környezethasználati engedélye elleni keresetet, a felperes civil szervezet azonban felülvizsgálatot kezdeményezett a döntéssel szemben. Ennek a tárgyában döntött ma a Kúria, és végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.

A Kúria döntése alapján a bíróságnak a civil szervezet keresetét teljes egészében újra el kell bírálnia. A végzés indokolásából kiemeljük, hogy a Kúria rámutatott: elégtelen az a környezetvédelmi hatósági jogalkalmazói gyakorlat, amely a nyilvánosság részéről érkező észrevételek kapcsán kizárólag a beruházó, illetve megbízott szakértője válaszait rögzíti a határozatban, a hatóság köteles az észrevételek és az azokra adott beruházói válasz érdemi értékelésére.

Munkánkat az Európai Unió támogatja a Közös Értékeink programon keresztül.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1158995486272252
___

Most mondott fel a sógorom a komáromi aksigyárban, nekünk ide Ácsra nem kell ilyen | 2023. június 29.

-- „A komáromi aksigyárban dolgozott a sógorom. Ott rendszeresen mérik, milyen vegyi anyagok vannak a dolgozók szervezetében. Legutóbb már tele volt mindennel, úgyhogy felmondott. Nekünk ide Ácsra nem kell ilyen mérgező gyár”

– meséli nekünk egy férfi Ácson, amikor az oda tervezett katódgyárról kérdezzük. Szijjártó Péter még június 21-én kedden jelentette be, hogy a településen 520 milliárd forintból a kínai Huayou Cobalt épít az elektromos akkumulátorokba készülő katódokat.

A környék Facebook-csoportjaiban azonnal elszabadultak az indulatok, rengetegen felháborodtak, hogy a lakosság megkeresése nélkül döntöttek ekkora beruházásról. Főleg, hogy Szentirmai István fideszes polgármester egy héttel a bejelentés előtt egy Facebook-bejegyzésben még tagadta, hogy akkumulátorgyár épülne a településen. (Nem egyértelmű, hogy ez mennyire volt igaz, hiszen a tervezett gyárban valóban nem kész aksikat gyártanak, hanem csak azok egy elemét. Erről itt írtunk bővebben).
https://telex.hu/zacc/2023/06/21/acs-komarom-akkumulator-katod-gyar

A felháborodásra a bejelentés után nem sokkal a polgármester egy hosszú Facebook-posztban reagált, amiben megerősítette, hogy a településen nem akkumulátorgyár, hanem katódgyár épül, azzal pedig a hétezer lakosú Ács nyerni fog, nem veszíteni.
https://telex.hu/belfold/2023/06/29/most-mondott-fel-a-sogorom-a-mergezo-komaromi-aksigyarban-nekunk-ide-acsra-nem-kell-ilyen
___

Titokzatos üzemet terveznek az ácsi katódgyár mellett – a helyiek rákkeltő anyagoktól tartanak | 2025. 04. 30.

Újabb sok milliárdos víziközmű-beruházásokat harangoztak be Komárom-Esztergom vármegyében, ahol az Ács mellett épülő katódgyár környezetében is megkezdődnek a munkálatok. A hatóságok a növekvő lakossági igényekkel magyarázzák a fejlesztést, mivel az akkuipari üzem hivatalosan kevés vizet fogyaszt. Lapunk azonban kiderítette, hogy egy másik létesítményt is terveznek az üzem mellett, melynek a vízfogyasztása sokkal nagyobb lehet. A civilek a szennyvíz-infrastruktúra látványos fejlesztése miatt aggódnak – attól tartva, hogy rákkeltő, magzatkárosító anyagok kerülhetnek az ivóvízbe és a szennyvízbe.

Összesen mintegy nettó 17,5 milliárd forint értékben jelentettek be két újabb víziközmű-fejlesztést februárban és márciusban Ács, Bábolna és Komárom térségében. A megbízó mindkét esetben az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. volt.

Az egyik fejlesztés keretében egy nagy léptékű víztározó-építés indul: három új tározót alakítanak ki összesen 4500 köbméter kapacitással a Komáromhoz tartozó Koppánymonostor, valamint Bábolna térségében, ezeket a Colas Alterra Zrt. és a Betonútépítő Zrt. kivitelezheti. Az új víztározók építése az ÉDV szerint a vízhiánnyal küzdő települések számának csökkentését és az ellátás biztonságát célozza, a fejlesztések eredményeként 28 térségbeli település ellátásbiztonsága javulhat.

A közzétett hirdetmény szerint az a cél, hogy megoldják a nyári csúcsfogyasztási időszakban a vízellátásban jelentkező nehézségeket. A víztározók segítségével a térség kétirányú betáplálást kaphat, így jelentősen csökkenhet a vízhiány. Ácsot és Bábolnát jelenleg a tatabányai regionális rendszerről látják el, melynek kapacitása az ÉDV szerint már nem elegendő a vízigények biztosításához, de a fejlesztést követően a koppánymonostori vízbázis jelentős szabad kapacitása is a települések rendelkezésére állhat majd.

Az így felálló kétirányú rendszerhez az érintett települések ivó- és szennyvízhálózatát is fel kell fejleszteni. Ennek tervezési és kivitelezési munkáit nyerte el a másik beruházás keretében a Mészáros és Mészáros Zrt. Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztése során a meglévő ácsi szennyvíztisztító telepet bővítik úgy, hogy a település szennyvízén túl az ácsi iparterület és Bábolna szennyvizét is itt tisztítsák meg – dunai elvezetéssel. Ezen felül a beruházás keretében szennyvízvezeték- és szennyvízátemelő rendszer építésére, valamint az Ácson belüli elvezető rendszer bővítésére is sor kerül.

Ácson a kínai Huayou-csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. 1,3 milliárd eurós beruházással – a helyiek tiltakozása ellenére – tavaly kezdte meg egy katódanyaggyár építését, melyben 2025 második felében indulhat meg a próbagyártás. A katódgyártás az akkumulátoripar egyik legfontosabb részterülete, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak.

Az ÉDV Zrt. lapunk megkeresésére a következőkkel indokolta a fejlesztéseket:

-- Jelenleg zajlik Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztése, ami nem a Bamo beruházása miatt történik, hanem az ácsi közművek fejlesztését és az ácsi lakosság támogatását szolgálja. A beruházás során kiemelt szempont volt a lakossági igények biztosítása, az üzembiztonság és a szolgáltatási színvonal növelése, így a fejlesztés eredményeként létrejövő víziközmű-rendszer az igények kiszolgálása mellett mind az üzemeltetés, mind a karbantartás szempontjából nagyobb biztonságot és rugalmasságot nyújt.
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/30/acs-babolna-katodgyar-akkumulator-vizikozmu-fejlesztes-ivoviz-szennyviz-bamo-meszaros-lorinc-beruhazas/
___

A projekttábla szerint 2023 december elején kezdték el a beruházást, melynek befejezése 2025 április végére várható. A kivitelezést a Bauer Magyarország Specális Mélyépítő Kft., a Pallér Csarnok Kft., az STS Engineering & Construction Kft., valamint a Market Építő Zrt. végzi. Az utóbbi cégnév ismerősen csenghet a hírolvasók számára, a Market Zrt. ugyanis már sok közpénzes beruházást nyert el, többségi tulajdonosa (a GARHARTT Invest 2014 Zrt.-n keresztül) pedig Garancsi István, a miniszterelnök jóbarátja.

A beruházáshoz május 3-án adták meg az egységes környezethasználati engedélyt, majd május 21-én az építési hatóság is engedélyezte a kivitelezést. S bár a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége megtámadta az üzem környezethasználati engedélyét, a bírósági pernek – mivel ez kiemelt beruházás – nincs halasztó hatálya az építkezésre, mely hónapok óta nagy erőkkel zajlik.

Nem vizsgálta a bíróság a kifogásokat

Korábban már beszámoltunk arról a lakossági fórumról, melyen az Ács térségében 1,3 milliárd euróból megépülő, katódport gyártó gigaüzem környezeti és egészségügyi ártalmai miatt fogalmazták meg aggodalmaikat a helyiek.

Abban a márciusi cikkünkben megírtuk, hogy az ácsiak kiemelték: bár a cég azt állítja, hogy a katódgyár nem terheli majd szennyező anyagokkal a környezetet, az engedélyezési eljáráshoz készült hatástanulmányban közzétett kibocsátási adatok mást mutatnak. A 33 légszennyező pontforráson keresztül

-- a mérgező nehézfémekből, a nikkelből és a kobaltból évente összesen körülbelül négy tonna anyag kerül ki a környezetbe

– még a határértékek betartása esetén is.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/11/21/elutasitotta-a-birosag-az-acsi-katodgyar-kornyezethasznalati-engedelye-elleni-keresetet/
___

Huayou Cobalt

A 2002-ben alapított Huayou Cobalt a lítiumion-akkumulátorok piacának meghatározó szereplője, a cég a teljes láncban szerepet vállal a bányászattól az újrahasznosításig. A vállalat partnerei révén olyan jól ismert cégekkel áll kapcsolatban, mint a Volkswagen, a BMW, az Apple vagy a Huawei. Az ácsi létesítményben katódanyagot állítanak majd elő, a katód az akkumulátorok egyik legfontosabb összetevője. Nem a Huayou az egyetlen kínai akkumulátoripari vállalat, amely próbálja megvetni a lábát Európában, a jelenségről itt írtunk bővebben.
https://24.hu/tech/2023/03/26/magyarorszag-akkumulator-gyar-deberecen-catl-europai-unio-kina/

A tervezett beruházás híre sok ácsi ellenérzését váltotta ki, a helyiek Kiáll(t)unk Ácsért néven civil csoportot is szerveztek. A debreceni projekt óta a szélesebb nyilvánosság számára is ismert, hogy az akkumulátoriparhoz számos káros anyag köthető, miközben víz- és energiaigénye is jelentős. Egy gyár működése ráadásul önmagában zavaró tényező lehet, többek között a zajszennyezés miatt.
https://24.hu/tech/2023/08/23/acsi-katodgyar-akkumulatorgyartas-energia-szennyezes-huayou-bamo/

Válasz

BYD-ügy: gúzsba kötötte a Kúria a bíróság kezét | 2025. május 30.

Elmeszelték az ítéletet, amely több kártérítést adott volna a kínai autógyár számára kisajátított földek gazdáinak Szegeden.

Tavaly november 6-án a Szegedi Törvényszék Szabó László vezette tanácsa délelőtt félóránként tárgyalt kisajátítási ügyeket. Az elsőrendű alperes minden esetben a lebonyolító hatóság, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal volt, a másodrendű alperes a szegedi önkormányzat. Több esetben is a bíró rögzítette az adatokat, és bejelentette, a tárgyalást elhalasztja. A földtulajdonosok – akik hallgatóságként egymás tárgyalásaira is beültek –, és ügyvédeik két tárgyalás között akkor arról is beszélgettek, hogy a törvényszék, amely több mint hetven ilyen pert tárgyalt akkortájt a BYD építési területével kapcsolatban, talán arra vár, egy ilyen ügyben hozzon határozatot a Kúria, és akkor azt majd figyelembe lehet venni precedensként.

Közben a gyár építői teljesen biztosak voltak már a dolgukban, ezt az is mutatja, hogy bár az egyik terület – erről szól nagyrészt említett cikkünk – még vita tárgya volt, valakik már elkezdték kivágni rajta a fákat.

Az ítélet első pillantásra nem egyértelműen rossz a földtulajdonosok számára. Ám lehet tudni, hogy a törvényszék más ügyben is hajlott arra, hogy új szakértőt kérjen fel a helyzet tisztázása érdekében. Most viszont – meglehet, a kúriai határozat hatására – megkérdezte a felpereseket, még mindig fenntartják-e, hogy új szakértőre van szükség.

„Arról van szó, hogy

-- az állam elveszi a magánemberek tulajdonát, és szintén az állam megállapítja, hogy az ilyen eljárásokat nem szabad hosszan elhúzni, ami elég rossz emlékű hozzáállás,

és kiveszi a bíróság kezéből a lehetőséget, hogy érdemben, új szempontok alapján vizsgálja a vitás ügyet” – mondja egy jogász forrásunk. – „Amikor mi tárgyaltunk a kisajátítási eljárás során a kormányhivatallal, két frissen végzett fiatal jogász képviselte a hivatalt, érdemben nem szóltak hozzá a tárgyaláshoz. Ott ült a szakértő, neki elmondtuk az érveinket, és ő is csak annyit mondott, fenntartja a szakvéleményének állításait. Ezek az eljárások futószalagon zajlottak, a tulajdonosnak eleve alig volt mozgástere az érdekeinek érvényesítésére. Ez a mozgástér szűkül most tovább. Az összes ügyben ugyanaz a szakértő jár el, nem valószínű, hogy érdemben változtatna a véleményén, ha a bíróság esetleg megsemmisíti a kormányhivatali határozatot és új eljárást kezdeményez egy ügyben.”

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/byd-ugy-guzsba-kototte-a-kuria-a-birosag-kezet-276569
___

Kisajátítás rohamtempóban az épülő szegedi BYD-autógyár mellett | 2024. november 13.

Még el sem vették hivatalosan egy szegedi tulajdonos földjét az épülő elektromosautó-gyár mellett, de már vágják ki a fákat. A kormányhivatal négyzetméte­renként 410 forintot kínál a területért, miközben a szomszédos birtokot 20-szorosan magasabb áron vették meg Csányi Sándor cégétől.

Szeged mellett egy magánterületen valakik fákat vágtak ki. Egy részüket halomba pakolták, a többit otthagyták, ahol kidöntötték. A tulajdonos nem találkozott a birtokháborítókkal. Még nem döntött, tesz-e feljelentést, mert sejteni lehet, honnan jöttek a fanyűvők. A szomszédban épül a kínai BYD üzeme, és ezt a területet is meg akarja szerezni az elektromosautó-gyár számára a szegedi önkormányzat, zajlik a kisajátítási eljárás. A kérdés az, hogy mennyit fog kapni a tulajdonos, a Szegedfish Kft.

https://magyarnarancs.hu/belpol/valaki-mar-vagja-a-fakat-272435

Válasz

12 milliárd forintból hoz létre egy új akkumulátoripari hatóságot a kormány | 2025. május 15.

Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásáról határozott a kormány – derül ki a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyből. A kormány határozatban több európai uniós irányelvre és rendeletre hivatkozva arról írnak, hogy az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan „meghatározott tagállami kötelezettségek végrehajtása további nemzeti feladatok elvégzését teszi szükségessé, amely összehangolt hatósági jogköröket és átfogó akkumulátoripari kompetenciát igényel”.

Az új hatóság létrehozásához Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a költségvetésben 2026-ban egyszeri jelleggel 6 073 642 000 forintot, 2027-ben egyszeri jelleggel 5 823 492 000 forintot kell biztosítania.

A hatóság felállításáról a nemzetgazdasági miniszternek az energiaügyi, illetve az innovációért is felelős miniszter bevonásával, valamint a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjének közreműködésével kell előterjesztést készítenie szeptember 30-ig az akkumulátoripari piacfelügyeleti hatóság és kompetenciaközpont felállításáról.

Szintén kormányhatározat született arról, hogy a szegedi ipari terület bővítésével összefüggő beruházásokkal, infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban a kormány megemeli idén a MÁV alaptőkéjét 14 milliárd 374 millió forinttal. Erre a határozat szerint „a készáru mozgatására alkalmas és a konténerforgalom bonyolításához szükséges vasúti és közúti infrastruktúra kialakítása, valamint a kapcsolódó vasúti és közúti fejlesztések előkészítése és megvalósítása” miatt van szükség.

Ezen felül, Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére ezekre a feladatokra még külön 5,7 milliárd forint többletforrást is biztosítania kell idén és jövőre a nemzetgazdasági miniszternek.

https://telex.hu/gazdasag/2025/05/15/magyar-kozlony-gazdasag-mav-akkuipar

Válasz

Furcsa párbeszéd zajlott le kedden, egy székesfehérvári lakossági fórumon a Telex újságírója, Simor Dániel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter között. | 2025. április. 18.

Simor a miniszterrel készített interjújában megjegyezte, hogy „hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint állami támogatás ment ki különböző akkumulátorgyárakra, infrastruktúrára, direkt támogatásra”, mire Szijjártó a következőképp reagált:

-- „Lehet, lehet, igen.”

Korábban ilyen jellegű beismerést kormánytagtól még nem hallottunk a támogatások összegére vonatkozólag.

Ez a magyar GDP két százalékának megfelelő összeget jelent.

https://hvg.hu/kkv/20250418_szijjarto-peter-akkumulatorgyarak-1500-milliard-forint-ebx

Válasz

Ilyen, amikor egy teljes járás fordul szembe a kormány akkupolitikájával | 2025. március 20., 17:00

Talán országosan is példátlannak mondható, településvezetési szintű összefogás formálódott a kormányzati akkumulátoripari politika túlkapásai ellen az érdi járásban. Pusztazámor, Biatorbágy, Törökbálint, Budaörs, Tárnok, Érd, valamint a saját közigazgatási területén érintett Sóskút választott vezetői mind-mind felvonultak szerdán a sóskúti polgármesteri hivatalban az – ahogyan Mészáros József sóskúti polgármester mondta – „hasonló gondolkodású települések” sajtótájékoztatóján, hogy az Andrada akkufeldolgozó-hasznosító tavaly óta tartó ügyében közösen nyomatékosítsák: nem partnerek az önkormányzatiságot zárójelbe tevői gyártelepítésben.

A talaj, a vizek és a széljárás nyomán kisebb-nagyobb mértékben potenciális szennyezésektől vagy lehetséges ipari balesetektől tartó érintett polgármesterek összefogása majdnem ugyanebben a felállásban már akkor is létezett, amikor 2024 elején először hallhatott a nyilvánosság a sóskúti kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetbe egy már álló (régebben Orion-) gyárépületbe telepítendő akkumulátoripari üzemről. Akkor azonban még Törökbálintot sem a mostani – független – polgármester vezette, hanem a Fidesz, és ami a legfontosabb, éppen Sóskúton az akkor hosszú ciklusok óta a települést vezető König Ferenc képviselte a nyilvánosságban azt az álláspontot, hogy az üzem „beköltözése” eldöntött – a kormány által eldöntött – tény. Ugyanakkor – mint azt nemrég a falu új összetételű önkormányzatát képviselő ügyvéd is kiemelte az ÉrdMost cikkében – habár a korábbi polgármester vezette hivatal meglehetősen erőtlenül kezelte a kormányzati hátszéllel érkező cég nyomulását, talán nem függetlenül a lakossági ellenállástól – ugyancsak nem adott ki semmilyen engedélyt az Andradának, és az üzem területének – a működéshez szükséges – övezeti átsorolására sem volt hajlandó.

A júniusi önkormányzati választás után aztán az akkumulátoripari terjeszkedéssel – vagy legalábbis annak nem transzparens, lopakodó jellegével – szembeni álláspontot vett fel hivatalosan is Sóskút és Törökbálint vezetése is. Sóskúton ráadásul úgy győzött a Sóskúti Civil Kör polgármester-jelöltje és testületi többségbe kerülő képviselői, hogy helyi kampányuk központi témája az Andradával kapcsolatos állásfoglalás volt, s a község végül az akkufeldolgozót ellenző civileket emelte pozícióba.

Most azonban az borzolja a helyiek kedélyeit, hogy az Andrada a testület ismert álláspontja – sőt Orbán Viktor szavai – ellenére a sóskútiakat megkerülve megszerezte a kormányhivataltól az akkumulátorgyártásból származó nem veszélyes hulladék kezelésére és a keletkezett anyagok (réz és grafitpor) értékesítésére szóló engedélyt. A üzem telephelye azonban hivatalosan nem ipari parknak, kereskedelmi-szolgáltató területnek számít, vagyis nem lehet rajta az akkumulátorfeldolgozáshoz vagy anódfólia-feldolgozáshoz hasonló vegyipari tevékenységeket végezni. Ehhez az önkormányzatnak át kellene minősítenie a telket ipari besorolású területté, amire – mint fent említettük – még az előző önkormányzat sem volt hajlandó, a kifejezetten zöld krédóval választást nyerő új polgáremster és képviselők pedig nem tervezik ezt. Éppen ezért Sóskút jogi úton is megtámadta az engedély kiadását.

A tavalyi botrány tehát, amely – részben a cég tulajdonosai közti konfliktus miatt – végleg elülni látszott, most újra kitört, ezért péntekre tüntetést, csütörtök délelőttre pedig sajtótájékoztatót hirdetett meg az ügyben mellőzött önkormányzat.

„Gyakorlatilag nincs nyugalom az Andrada megjelenése óta a környező településeken” – mondta Mészáros polgármester a sajtótájékoztatón, melyen a Mérce is részt vett.

„A legnagyobb problémája az a sóskúti képviselő-testületnek is, hogy október elseje (az új hivatali ciklus kezdete – a szerk.) óta egyszerűen nem tud érdemi munkát végezni, mert gyakorlatilag itt van ez az örökség a nyakában, amivel szinte napi szinten foglalkoznia kell, mindenféle beadványokra válaszolni és bírósági ügyeket elindítani.”

A polgármester hangsúlyozta, hogy felállása óta „egyhangúlag mondta ki folyamatosan a képviselő-testület azt, hogy nem kér ebből a beruházásból, és ennek ellenére figyelmen kívül hagyják a helyi döntéseket„. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a helyi önkormányzat által meghozott rendeletet és szabályozást felrúgva adtak ki úgy engedélyt a cégnek, hogy gyakorlatilag a teljes eljárásból kihagyták az önkormányzatot. Az önkormányzati választást megelőzően népszavazást is kezdeményeztek a hulladékfeldolgozó elutasítására, ám ezt egy ismeretlen kifogástevőnek köszönhetően a bíróság elkaszálta.

https://merce.hu/2025/03/20/ilyen-amikor-egy-teljes-jaras-fordul-szembe-a-kormany-akkupolitikajaval/

Előzmény

Válasz

Ne írd alá a felmondásod, ha nem akarsz felmondani! – Tényleg ilyen egyszerű? | 2025. március 18.

-- „Ha valaki nem akar felmondani, akkor csak azt tudom javasolni, hogy ne írjon alá olyan papírt, amin ő kezdeményezi a felmondást”

– mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón.
https://www.youtube.com/watch?v=Df30xZRONBs

A miniszter szerint a kormányhoz még nem jutott el olyan információ, hogy bevett gyakorlat lenne a dolgozók tömeges belenyomasztása a felmondásba a magyarországi akkugyárakban. Csakhogy nagyon úgy tűnik, pontosan ez történik a kormány egyik kedvenc akkuipari multijánál, az SK-nál.

Bár megszokhattuk már, hogy nem telik el kormányinfó anélkül, hogy egy-egy Gulyás-féle mondaton ne menne fel a vérnyomásunk, azért mégis csak arról van szó, hogy – mivel a kormánytagok nemigen adnak interjút a kormánytól független sajtónak – a miniszter ezen az eseményen a kormány álláspontját ismerteti a nyilvánossággal egy személyben, amit érdemes minden cinizmusával együtt komolyan venni.

Ez a kormányzati álláspont jelen esetben az, hogy a kormány tök hülyének nézi a dolgozókat, sőt egyenesen viccet csinál belőlük: az akkugyári dolgozók annyira hülyék, hogy akaratuk ellenére, mindenféle munkáltatói nyomásgyakorlás és manipuláció nélkül felmondanak. Nem kell felmondani, ilyen egyszerű. Ezt tényleg magyarázni kell? – sugallta Gulyás.

-- Az igazság az, hogy az éppen a csőd szélén táncoló magyarországi akkumulátorgyártó multik megsértése, gyanúba keverésének elkerülése, meg persze a gazdasági „repülőrajt” és az Orbán Viktor szerint egyenesen „fantasztikus” idei év védelme érdekében a kormány a dolgozók maradék méltóságát is simán beáldozza.

A Telex

https://telex.hu/gazdasag/2025/03/07/sk-on-komarom-ivancsa-elbocsatas-leepites-kozos-megegyezes-gyar-akkumulatorgyar

és a 444 információi szerint

https://444.hu/2025/03/06/sk-akkugyar-ivancsa-komarom-elbocsatas-leepites-akkugyartas

-- ugyanis az SK komáromi gyára egy év alatt több mint ezer külsős munkavállalót és több mint ötszáz saját dolgozót épített le,
https://telex.hu/gazdasag/2025/02/19/sk-korea-akkumulatorgyar-komarom-gyartas-samsung-leepites-kirugas

-- február óta pedig a cég iváncsai gyárából is nagyon méltatlan körülmények közt rúgnak ki embereket: bár többek olyan „szerencsés” helyzetbe kerülnek, hogy felajánlanak nekik a kirúgás esetén járó végkielégítéshez képest egy vagy két havi plusz bért és esetleg azt, hogy a felmondási idő alatt nem kell dolgozni, többen arról számolnak be, hogy műszak közben behívják őket, és átadnak egy papírt az elbocsátásukról. Ha ezt nem akarják szó nélkül hagyni, a kezükbe nyomnak egy másik, közös megegyezéses felmondásról szóló papírt. A Telex úgy tudja egy forrásától, hogy a helyszínen, néhány percen belül kellett döntenie – ami jegyezzük meg: jogsértő –, hogy aláírja-e a második, közös megegyezésről szóló papírt, amellyel anyagilag jobban járt. A lap forrásai szerint azoknak, akiket elbocsátottak, a dokumentum aláírása és a személyes dolgaik összeszedése után azonnal el kell hagyniuk a gyárat.

Az SK minderről úgy kommunikál a sajtóban, hogy az üzemei „a tervek szerint működnek”, a vásárlói igények változásaira pedig „rugalmasan” tudnak reagálni. Az illetékes kormányhivatal foglalkoztatás-felügyeleti osztálya annyival elintézettnek tartja az ügyet, hogy megállapította: nem érkezett arról bejelentés, hogy az SK a jogszabályokat be nem tartva hajtanának végre leépítést.

Hiszen a létszámokat illetően a jogszabályokat betű szerint minden bizonnyal be is tartja. Egy csoportos létszámleépítés, ami az SK esetében havonta egyszerre 30 dolgozó kirúgását jelentené, sőt a munkahelyteremtésre adott állami támogatások visszafizetésének kötelezettségét is maga után vonhatná, nagyon kellemetlenül érintené a dolgozóknak és családjaiknak biztonságot ígérő kormányt is.

Csoportos létszámleépítés, ha:

-- húsznál több, de száznál kevesebb összlétszám esetén legalább tíz munkavállalót;

-- száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló esetén legalább a munkavállalók tíz százalékát;

-- háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállalót érint a leépítés.

Arról viszont ugyebár nem tehet egy cég sem, ha a butus dolgozók felmondanak annak ellenére, hogy nem akartak munkanélkülivé válni. Pedig megfogadhatták volna Gulyás Gergely baráti jótanácsát is, és mondhattak volna simán nemet is, nem igaz?

-- Mintha a törvénytisztelő magyarországi multik előtt nem állnának ott a kormány által nyitva felejtett kiskapuk arra az esetre, ha a dolgozókon szeretnék leverni, ha nem megy jól a szekér.

A Telex úgy tudja, az iváncsai gyárban többeknek azt ajánlották fel, hogy

-- ha nem írják alá a közös megegyezéses felmondást, akkor lefokozzák, és alacsonyabb pozícióba helyezik át őket.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke, László Zoltán az ATV-nek nyilatkozva elmondta, ezen kívül is a munkáltatók rendelkezésére állnak a dolgozókat szándékosan ellehetetlenítő eszközök: elmondása szerint az iváncsai dolgozók jelezték a szakszervezet felé, hogy a munkáltató megszüntette például a vállalati buszjáratot, amivel el tudtak jutni a – jellemzően a települések szélén található, nagyon nehezen megközelíthető ipari parkokban található – munkahelyükre.
https://www.youtube.com/watch?v=9QlCwg1sqHg

László szerint ez a trükk a gépiparban szélesebb körben is bevett gyakorlat, ahogy a gyermekes anyák munkavállalását segítő kismama műszak megszüntetése is, vagy, hogy az elmúlt fél évben sokkal szigorúbban ellenőrzik és durvább szankciókkal, akár egyből kirúgással büntetik a cigiszüneteket, pihenőket, ami a munkaerőhiány idején egyáltalán nem volt jellemző.

Emlékezetes, hogy a Munka törvénykönyvének 2022-es fideszes módosítása egészen eddig lehetővé tette a cégeknek azt is, hogy fizetés nélküli, társadalombiztosítástól és szociális juttatásoktól megvont státuszban tartsanak – akár épp a munkájuk miatt – megromlott egészségi állapotú dolgozókat. Ez szintén egy kegyetlen és embertelen – az Alkotmánybíróság által csak nemrég megszüntetett – eszköze annak, hogy a hosszabb ideig betegállományba kényszerülő dolgozókat rávegyék a felmondásra, így ne kelljen nekik végkielégítést fizetni.
https://merce.hu/2025/02/19/nem-sporolhatnak-tobbe-a-cegek-a-megromlott-egeszsegu-dolgozok-vegkielegitesen/

De nem csak a felmondás ösztönzésére vannak eszközök: ha éppen a túl nagy fluktuáció a gondja a munkáltatónak, akár el is veheti a dolgozók kedvét a felmondástól a felmondási idő aránytalan növelésével ahelyett, hogy emberibb munkakörülményekkel, megbecsüléssel, magasabb bérekkel igyekezne ott tartani őket.
https://merce.hu/2025/02/13/vekonyabb-lett-a-penztarcajuk-tuntettek-a-dolgozok-gyorben/

Országos szintű, szisztematikus leépítési hullám zajlik a magyarországi gyárakban, a kormány pedig széttárja a karját: papíron minden rendben van.

-- Egyenként, havi bontásban sehol sincs tömeges létszámleépítés, összességében mégis naponta százával kerülnek dolgozók az utcára. Nem csak kisemmizve, megalázva is.

A kormány amolyan igazi „minek ment oda?” szellemiségben igyekszik az áldozatokat a saját helyzetükért hibásnak beállítani. Akinek még van munkahelye, az meg örüljön: költheti pihenés helyett lakásfelújításra a SZÉP-kártyás pluszjuttatását, felveheti a munkáshitelt, az asszonyok meg örüljenek, hogy legalább adómentesek lesz életük végéig – már ha elvégezték a rájuk bízott feladatot.

https://merce.hu/2025/03/18/ne-ird-ala-a-felmondasod-ha-nem-akarsz-felmondani-tenyleg-ilyen-egyszeru/

Válasz

Simán lehet, hogy tíz év múlva mi leszünk Európa Detroitja, és ez egy nagyon veszélyes forgatókönyv

A 2023-as csúcs 43 százalékára esett vissza a magyarországi akkumulátorgyártás teljesítménye idén januárra, amivel a korábban húzóágazatnak kikiáltott szektor az egész magyar ipar teljesítményét visszaveti. A Téma friss adásában arról beszélgettünk, hogy ideiglenes vagy tartós trend az ágazat mélyrepülése, és hogy hosszú távon milyen következményekkel járhat ez a magyar gazdaságban.

A Téma vendégei Czirfusz Márton geográfus, a Periféria Központ kutatója és Weiler Vilmos, a Telex újságírója, a műsorvezető Csurgó Dénes.

0:00 Kimerülő akkumulátor piac
01:54 A magyar ipart részben az akkumulátor gyártás húzza le
03:19 Az elektromos autók térhódítására játszott a kormány
09:00 Milyen cégek érkeztek Magyarországra
18:53 Miért csak akkumulátor?
24:00 Elindultak a leépítések
33:34 Kitől függnek ezek a vállalkozások, Orbán Viktortól?
43:09 Lehet ebből még sikertörténet?

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyartas_tiz_ev_mulva_mi_leszunk_europa_detroitja

Válasz