A bíróság hatályon kívül helyezte a környezethasználati engedélyét, le kellene állítani a gödi Samsung-gyárat | 2024. május 2.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/02/a-birosag-hatalyon-kivul-helyezte-a-kornyezethasznalati-engedelyet-le-kellene-allitani-a-godi-samsung-gyarat/

Előzmény

Válasz

Göd: Több mint 43 ezer négyzetméterrel bővítené gödi akkumulátorgyárát a Samsung – írta a Mérce.
https://merce.hu/2024/04/23/csak-egy-eldugott-kozlemenybol-derult-ki-hogy-tovabb-bovul-a-godi-akkumulatorgyar/

A fejlesztést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították.

Az engedély módosítási folyamatát már megindította a Pest Vármegyei Kormányhivatala, a fejlesztést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították.

A hatóság közleménye szerint

-- a telephelyen két épületet bővítenének, valamint az ezeket összekötő hidat is.

-- Újabb három kazánt is telepítenének a már meglévő hét mellé,

-- „az akkumulátor gyártási kapacitás növelése érdekében” pedig további négy gyártósort létesítenének a meglévő 12 mellé.

-- Néggyel bővül az úgynevezett „mixing” területek száma is

Ezzel együtt 20 százalékkal növekedne a gyártási kapacitás, valamint a szerves oldószerekből az eddigi közel 14 és fél ezer tonna helyett 22 ezer tonnányit használnának fel éves szinten.

A Samsung által beépített terület így 510 575 négyzetméterről 553 864 ezer négyzetméterre növekedne.

-- Mindez azonban csak egy Göd honlapján eldugott, Tájékoztató címet viselő közleményből derült ki,
https://god.hu/tajekoztato/

teszi hozzá a Mérce. (Csak érdekességképpen, a „Tájékoztató” teljes szövege: „A SAMSUNG SDI Magyarország Zrt. [2131 Göd, Schenek István u. 1.; (Göd külterület 056/2 hrsz); a továbbiakban: Környezethasználó] Gödi Telephelyére kiadott – PE/KTHF/00050-4/2024. számon módosított PE-06/KTF/11142-129/2023. számú – egységes környezethasználati engedély módosítási eljárása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján. (KEO-00050-23-2024)”. Ehhez van csatolva egy 00050-23.pdf nevű file, abban van maga a „Közlemény környezetvédelmi hatósági eljárás megindításáról”.

A bővítés kapcsán még online közmeghallgatást sem hirdettek meg, a lakosság május 1-ig küldhet írásban véleményt, ha egyáltalán értesül valahogy erről a lehetőségről.

Nemrég nagy mennyiségben találtak akkumulátorgyártásban használt, magzatkárosító oldószert a Samsung gödi gyárának közelében vett vízmintában – közölte a Greenpeace.
https://rtl.hu/gazdasag/2024/04/23/43-ezer-negyzetmeterrel-bovul-a-godi-akkugyar

Válasz

A Villanyóra 224. adásában Balázs Szöcske és Tibor beszélgettek a hét villanyautós híreiről és tapasztalataikról.
https://villanyautosok.hu/2024/04/13/villanyora-224-tenyleg-a-nyakunkon-marad-a-sok-doglott-akku/

0:00:00 – Intro és Supercharger szavazás.
0:07:37 – Megjöttek a gödi eredmények.
0:12:19 – Mi lesz a döglött villanyautó aksikkal?
0:17:32 – Most akkor lesz olcsó Tesla, vagy nem?
0:23:14 – Bemutatták az első elektromos Alfát.
0:32:25 – Rövid hírek: szentgotthárdi villanymotorok, norvég adók, amerikai eladások, Smart fortwo, Zeekr villámtöltés rekord, új Model Y,
0:55:40 – Cikkajánló
1:00:55 – Mi fogyaszt sok áramot a lakásban?
1:06:31 – Mit kíván a magyar nemzet?
1:10:33 – Kommenteket kommentelünk.
https://www.youtube.com/watch?v=x8TK7tB-1VA

Válasz

Ez fájhat: övön aluli ütésként érheti a magyarországi akkumulátorgyártókat az új uniós szabályozás | 2024. márc 22.

Alapjaiban írhatja újra a hazai akkumulátoripart az Európai Unió új adatszolgáltatási rendelete, amely szerint az akkumulátor-útlevelek rendszerében a főként kínai és dél-koreai gyártóknak is a teljes ellátási láncon alkalmazniuk kell a szigorú EU-s szabályozást. Ez jelentős teherrel járhat a gyártók számára.

Az EU főként a fenntarthatóság miatt vezeti be az akkumulátorútlevél-rendeletet, mely jelentős változást hozhat az akkumulátoriparban. A szabályozás célja a veszélyes anyagok és szén-dioxid kibocsátás csökkentése mellett az, hogy elősegítse a felelős anyaggazdálkodást, javítsa az átláthatóságot és hogy a cellákat nyomon lehessen követni a teljes életciklusuk során – írja a Portfolio.

A magyar akkumulátoripari terveket azonban alapvetően a hagyományos láncokra dolgozták ki. A legtöbbnél Kínából vagy más ázsiai piacról hozzák be a nyersanyagot, jelentősebb adminisztratív és szabályozói megkötés nélkül. Az új szabállyal azonban nemcsak a nyersanyagokról kell adatot szolgáltatni, de a szigorú technológiai, valamint újrahasznosítási előírásoknak is meg kell felelniük a termékeknek.

Az akkumulátorgyártás az egyik legnagyobb kibocsátással járó ipari tevékenység, ugyanis míg a létrehozott termékek használata karbonsemleges, a cellagyártás igencsak környezetszennyező. Ezért is fontos, hogy szabályozzák ezen folyamatokat, hiszen a klímacélok eléréséhez nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, de elengedhetetlen, hogy az előállításuk ne járjon jelentős károsanyag-kibocsátással. Magyarországon komoly problémát jelenthet majd, hogy meg kell felelni az új, szigorított előírásoknak.
https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/akkumulator-szabalyozas-eu/tw3tfb4
___

A rendelet 2023 augusztusában lépett hatályba,
https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2023/07/10/council-adopts-new-regulation-on-batteries-and-waste-batteries/

-- és számos kötelező követelményt vezet be az akkumulátorok kialakítására, az életciklusuk végén történő kezelésükre, valamint a címkézésre és tájékoztatásra vonatkozóan.

Ezek a követelmények magukban foglalják a veszélyes anyagok beszerzésére, szállítására – majd tárolására vonatkozó korlátozásokat –, az újrahasznosított alapanyagok kötelező felhasználására vonatkozó minimumszintek meghatározását, az elektrokémiai teljesítményre és a tartósságra vonatkozó követelményeket, valamint a karbonlábnyomról szóló nyilvános beszámolókat.
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20240322/guzsba-koti-a-magyarorszagi-akkugyartokat-az-eu-uj-szabalyozasa-676133

Válasz

Sóskút: Megtagadta a sóskúti helyi népszavazás hitelesítését a Budapest Környéki Törvényszék, ahol arról dönthettek volna a helyiek, akarnak-e bármilyen akkuipari üzemet a falujukba – számolt be róla Sóskút önkormányzata Facebook-posztjában.

A helyi választási bizottság február elején hitelesítette ugyan a helyi képviselők által kezdeményezett a népszavazást, azonban

-- egy ismeretlen helyi lakos – a határidő előtt mindössze két órával benyújtott – kérelme nyomán a törvényszék felülbírálta a döntést, és megtagadta a kérdés hitelesítését.

Sóskút önkormányzati képviselő-testülete nem hagyja annyiban a dolgot, alkotmányjogi panaszt nyújt be.

Korábban Orbán Viktor a parlamentben azt mondta, hogy

-- „Semmilyen szándékunk nincs arra nézve, hogy bármilyen közösségnek a saját életéről szóló döntését megakadályozzuk, sőt épp ellenkezőleg.”

Ennek ellenére nem mondta még ki határozottan a kormány azt sem, hogy „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” beruházássá nyilvánítják-e a projektet.
https://merce.hu/2024/04/12/elkaszaltak-a-soskuti-akkunepszavazast-hala-egy-ismeretlen-kerelmezonek/

A sóskúti helyzetet feltáró riportunk itt olvasható.
https://merce.hu/2024/03/01/orban-szavaiba-kapaszkodhatnak-a-soskutiak-az-akkugyarak-arnyekaban/

Előzmény

Válasz

Szúrós szag terjedt az SK komáromi akkugyárában, nyolc embert kórházba kellett szállítani | 2024. április 1.

Szúrós szag terjedt és több dolgozó fejfájásra panaszkodott vasárnap este az SK komáromi akkumulátorgyárában, ezért a dolgozókat, vagy legalábbis egy részüket kiterelték a gyárból. A katasztrófavédelem szerint a helyszínt ellenőrző tűzoltók nem találtak határértéket meghaladó veszélyes anyagot a gyár levegőjében.

Hétfőn reggel több, egymástól független forrásból úgy értesült a Telex, hogy vasárnap este üzemzavar volt az SK komáromi akkumulátorgyárában.

A Kiálltunk Ácsért civil szervezet a Telexnek azt írta: „A gyárból mentők viszik el az embereket sziréna nélkül, kivonult a rendőrség és a katasztrófavédelem, a dolgozókat kiterelték a gyár előtti parkolóba. A gyár körül szúrós szagú a levegő, irritálja a szemet és a torkot.”

A Facebookra több olyan videó is felkerült, amin a gyár épülete előtt áll egy sor mentőautó, több rendőrautó, és több tucat munkás. A helyiek körében elterjedt, hogy az üzemben veszélyes vegyi anyag szivárgott.

Megkerestük az SK-t és a Komárom-Esztergom vármegyei rendőrséget is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Válaszolt viszont a megyei katasztrófavédelem, amely szerint hozzájuk: „2024. március 31-én érkezett bejelentés szerint egy komáromi üzemben szúrós szag érezhető, több dolgozó fejfájásra panaszkodott. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett az üzem területén, határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható. Tűzoltói beavatkozásra és lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.”

A katasztrófavédelem mérési eredményeiből kiderül, hogy a levegőben hidrogén-cianid és nitrogén-dioxid volt, de mindkettőből jóval a határérték alatt. Az Országos Mentőszolgálat szerint 8 embert szállítottak kórházba fejfájás, émelygés, mérgezés gyanú miatt, stabil állapotban.

Az SK komáromi gyárában 2022 januárjában hidrogén-cianid és ammónia szivárgott, ami miatt több dolgozójuk rosszul lett. Egy másik esetben 29 dolgozójuk volt kitéve nagy mennyiségben vagy hosszú ideig rákkeltő anyagoknak.

Az LMP bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, hogy kiderüljön, kinek a mulasztása miatt történt a baleset. A párt már korábban is szerette volna elérni, hogy az akkugyáraknak kötelező legyen közzétenni a monitoring adataikat.
https://telex.hu/gazdasag/2024/04/01/komarom-sk-akkumulatorgyar-uzemzavar-mukodes-problema
____

1500 milliárd forintnyi beruházás, balhék és balesetek – ez volt a magyar akkuipar 2023-ban

Rengeteg ígéret, amelyeket helyben egyre durvább ellenérzések fogadnak – így foglalható össze, hogy mi történt a magyarországi akkumulátoriparban idén. Hatalmas gyárak érkeznek, de egyelőre nem tisztázott, ki fog ezekben dolgozni, sem az, hogy ki fogja feldolgozni a hulladékukat.
https://hvg.hu/360/20231230_tldr_akkugyarak_2023

Előzmény

Válasz

Centikkel a talpunk alatt ott volt az elmúlt öt év minden francia nukleáris hulladéka

Az atomerőművek kiégett fűtőelemeit, ha többször nem is, de egyszer újra fel lehet használni. Ellátogattunk Normandiába, a világ legnagyobb kapacitású újrafeldolgozó üzemébe, megnéztük, hogyan nyerik ki a kisült kazettákból a hasznos anyagot, és azt is, mit kezdenek a már menthetetlen, óriási radioaktivitású nukleáris hulladékkal.
https://hvg.hu/gazdasag/20240401_atomenergia-futoelem-feldolgozas-ujrahasznositas-franciaorszag-orano-la-hague-nuklearis-hulladek

Válasz

NYIHAO: Kínai autógyár lehet a bicsérdi kiemelt beruházás az mfor.hu értesülése szerint, kár, hogy az erről szóló cikket néhány órával a megjelenése után törölték is.
https://mfor.hu/cikkek/makro/lehullt-a-lepel-ez-a-nagy-kinai-autogyar-ruhaz-be-pecsett.html

A mentett változat itt érhető el.
https://web.archive.org/web/20240313112407/https://mfor.hu/cikkek/makro/lehullt-a-lepel-ez-a-nagy-kinai-autogyar-ruhaz-be-pecsett.html

Érdekes módon az Mfor írását – illetve annak feltupírozott változatát – a Fidesz-közeli Pécs Aktuál és a Téma Baranya is átvette, majd indoklás nélkül töröltek ezeket az anyagokat.
https://pecsaktual.hu/baranya/megint-lemaradt-pecs-ez-a-nagy-kinai-autogyar-ruhaz-be-bicserden/
https://temabaranya.hu/baranya/kolbaszbol-lesz-a-kerites-is-az-azsiai-birodalom-nyolcadik-legnagyobb-autogyartoja-erkezik-bicserdre/

Nem tudhatjuk, hogy ki hívott fel kit, de a Pécs mellé tervezett beruházásról eddig sem lehetett semmi biztosat tudni. Pedig sokan, kitartóan kérdezték a kormányt, de végül az egyik parlamenti bizottsági meghallgatásán Szijjártó Péter csak azt tagadta, hogy akkumulátorgyárról volna szó.

A pécsi vízbázis közelében – innen jön a város ivóvizének 90%-a – még tavaly júliusban nyilvánított 600 hektárnyi termőföldet és erdőt beruházási célterületté a kormány. Az Mfor törölt cikke beruházóként Kína nyolcadik legnagyobb autógyártóját, a Great Wall Motor Co.-t említette, ami a Reuters szerdai cikke szerint valóban európai gyárat tervez.
https://www.reuters.com/business/autos-transportation/italy-talks-with-chinas-chery-car-plant-2024-03-13/

Nem csak Németországban és Közép-Európában, de Olaszországban is tárgyalták,
https://www.portfolio.hu/uzlet/20231025/ujabb-nagy-kinai-autogyarto-kacsingat-magyarorszag-fele-647749
konkrét döntésről azonban még senki nem nyilatkozott.
:D

A Pécs Aktuál és Téma Baranya közötti szinergiákat jól mutatja, hogy ugyanaz a szerző jegyzi mindkét cikket, bár kétségtelen, hogy utóbbinak jobb címet adott. Itt örökítettem meg.
https://64.media.tumblr.com/0cfc1898b031a2bec6fd83afd736ab7c/7f40a1566fd6bab7-62/s1280x1920/0e44e34b266b77d8b8c58eb8c3b7dffb0640053a.jpg

A cikkek törlése után nem sokkal később megjelent cikk alapján nem nehéz kitalálni, hogy kinek lesz köszönhető, ha ipar költözik Baranyába! | bama.hu
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/03/csizmadia-peter-iparfejlesztes-beruhazas

Forrás:Mecseki Müzli

Előzmény

Válasz

A Kínai Népköztársaság rendőrsége baráti segítséget nyújt a Magyar Munkaállamnak. NER-híradónk bemutatja lelkes munkájukat.
Nézzék, osszák meg, és ne feledjék: minden, a való világgal való hasonlatosság kizárólag a véletlen műve!
https://www.youtube.com/watch?v=hCWZS3VJ6f0

A többi NER-híradót itt nézheti meg:
https://www.youtube.com/watch?v=hCWZS3VJ6f0&list=PLEX_KjVWsiEn1I17yK7Y-IKfCVNYXBoHG

Válasz

Szeged: Szépen nő a repce, bár a munkagépek kicsit megtaposták. A távolban egymást érik az árkok, a kitermelt föld a már sarjadó vetést borítja, gőzerővel folyik a Szegedre tervezett BYD elektromosautó-gyár építésének előkészítése. Autónktól megijedt őzek menekülnek az autópálya felé, de a vadkerítés útjukat állja. Egy környékbeli gazda jelezte az Átlátszónak, hogy a tavaszi műtrágyázáshoz ment ki a földjére, amikor az tűnt fel neki: olyan földet is érinthet a beruházás, amiről eddig nem volt szó.

... van egy kis gond: a hivatkozott kormányhatározat és rendelet, ami alapján kiadták az engedélyt, nem tartalmazza a SZEGED II.KER. külterület 01318/12. hrsz.-ú földet és a többit sem.

Nincs benne a felsorolásban. Vagyis nincs kiemelve, nincs a beruházáshoz rendelve.

A kormányhivatal mégis erre hivatkozva elindította kivonását, anélkül, hogy – a jelek szerint – bármit is ellenőriztek volna. A térképen jól látszik, hogy a földek egy része egymáshoz közel fekszik, míg egy darab a terület másik oldalán található. Összesen 15,5 hektárról van szó.

Éppen ezért megkerestük a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Irodát, ezt válaszolták: „Tekintettel arra, hogy kérdései ügyvédi titkot érintenek, azokra nem áll módunkban válaszolni.”

A kormányhivatal sem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Azt kérdeztük, miként döntöttek egy olyan terület kivonásáról, mely nem tartozik a beruházás alá. A kérdéseket március 6-án küldtük el, március 8-án egy újabb hirdetmény került fel a kormányhivatal oldalára. Ebben az áll, „a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat visszavonása került”.

Magyarázat nincs, a visszavonás az ügyvédi iroda kérésére történt.

Arról senki se beszél, hogy a tönkretett vetéssel mi lesz. Az jól látszik, hogy annyira nyomul a kormány és a város a BYD-ügyben, hogy a kormányhivatal azt sem nézi, az általa hivatkozott jogalapok léteznek-e, inkább kiadják az engedélyt, nehogy megakadjon a folyamat. Melynek része, hogy több mint 300 hektár termőföld helyén épül egy gyár, közel 60 milliárd forintos állami támogatással.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/11/byd-szegeden-olyan-foldeket-is-kivontak-amelyek-nincsenek-a-kormanyhatarozatban-kerdesunk-utan-visszavontak-a-dontest/

A BYD építkezésről – a Pick földeladásáról, a gazdák területének filléres kisajátításáról itt írtunk.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/22/szeged-a-gazdaktol-elvett-foldeket-17-szeres-aron-adja-tovabb-a-kinai-autogyarnak/

Válasz

A Li-ion alapú akkumulátorgyártás néhány hulladékgazdálkodási neuralgikus pontja

Éves szinten több mint 150 millió kilogramm hulladékot fognak termelni csak a már engedéllyel rendelkező akkumulátorgyárak is, ez napi több mint 400.000 kg hulladék egyetlen gyártási szegmensből, melynek átlagosan több mint fele veszélyes hulladék.

A hulladékok – veszélyességüktől függetlenül is – önmagukban komoly környezeti, humánegészségügyi kockázatot jelentenek, különösen akkor, ha a gyűjtésük, szállításuk és kezelésük nem nyomonkövethető, nem a leghatékonyabb megoldás, illetve az elérhető legjobb technika alkalmazásával valósul meg. Ezt azonban nem elegendő formálisan teljesíteni, hanem a hulladék teljes életútját, különösen a kezelés megvalósításának folyamatát szabályozni és ellenőrizni kell.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ezen tevékenységek hatósági engedélyezésének és ellenőrzésének egy szabályozott és jól követhető folyamatnak kell lennie. A hulladéktermelő felelőssége az utolsó kilogrammig ismerni és nyilvántartani keletkezett hulladékát és annak átadási, kezelési folyamatait nyomonkövetni. Az akkumulátorgyártás környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási engedélyezési folyamatában a környezetvédelmi szakértőnek kiemelt feladata és felelőssége van, hogy a hulladék keletkezés, nyilvántartás, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek ténylegesen, a valós helyzetet tükrözően, kontrollálhatók, követhetők legyenek.

A termelés során keletkező kibocsátásokért és azok kezeléséért a termelő a felelős. A környezeti károkért való felelősség kérdése a szennyező fizet elven alapszik, amely szerint a bekövetkezett kár helyreállításának kötelezettsége alapvetően a szennyezést okozó környezethasználót terheli. Ezért is rendkívül fontos a teljes hulladékáram nyomonkövetése, a hatóság tisztánlátása, hiszen ha nem megfelelően elhelyezett hulladékra derül fény, az alapvetően a termelő felelőssége (a szállítónak való átadással a felelősség nem szűnik meg), ha nem járt el kellő gondossággal a hulladékgazdálkodási feladatot teljesítő személyének kiválasztásakor.

A talajban és a felszín alatti vizekben hátrahagyott környezeti károk általában az emberi szem előtt rejtve maradnak, károsító hatásuk csak később jelenik meg, többnyire akkor amikor már közvetlen veszélyt jelenthetnek az élővilágra vagy az emberre. A talajban, a felszín alatti víztestben szétterjedt szennyezések elleni védekezés eredményessége sok esetben igen korlátozott és rendkívül költséges. Az ivóvízbázist esetlegesen érő szennyezések beláthatatlan és helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. Ezért van minden érintettnek (de kiemelten a környezethasználónak, illetve a tevékenységét engedélyező hatóságnak) fokozott felelőssége abban, hogy szakszerű tevékenységével minden esetben biztosítsa a környezetvédelem alapelveinek érvényesülését, különösen olyanokat, mint az elővigyázatosság, megelőzés és a környezetszennyezés megelőzése.
https://greenfo.hu/hir/a-li-ion-alapu-akkumulatorgyartas-nehany-hulladekgazdalkodasi-neuralgikus-pontja/

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozata a tapasztalt anomáliák miatt szükségesnek tartja ezen kérdéskör részletesebb vizsgálatát.
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/index.php/component/content/article/8-hirek/93-a-li-ion-alapu-akkulatorgyartas-nehany-hulladekgazdalkodasi-neuralgikus-pontja

Válasz

„Ha nem lesz népszavazás, akkor Orbán Viktor a pofánkba hazudott” – nem csitulnak az indulatok Sóskút környékén | 2024. 02. 29. (videó)

Januárban derült ki, hogy akkumulátoripari beruházásra készül a szlovén Andrada Sóskúton.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/02/01/andrada-soskut-akkumulator-feldolgozo-szloven/

Az utóbbi hetekben a környéken több településen is fórumokat,
https://24.hu/belfold/2024/02/01/akkumulatorgyar-andrada-soskut-tarnok-erd-tiltakozas-lakossagi-forum/
tiltakozó akciókat szerveztek, a kedélyeket pedig tovább borzolta, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítené át a fejlesztést.
https://24.hu/belfold/2024/02/21/kiemelt-beruhazas-lesz-a-soskuti-akkumulator-feldolgozo/

Kedden egy sóskúti demonstráción, szerdán egy érdi lakossági fórumon jártunk, és elkaptuk egy sétálós interjúra a térség kormánypárti parlamenti képviselőjét is.
https://24.hu/belfold/2024/02/29/soskut-akkumulator-gyar-andrada-aradszki-andras-orban-viktor-video/

Előzmény

Válasz

88 tonnányi mérgező oldószert bocsátott ki a levegőbe a gödi Samsung-gyár
2024. február 21.

Több nagyon komoly probléma is van a gyár körül.

A Samsung gödi akkumulátorgyára 2019 és 2022 között 88 tonna magzatkárosító oldószert bocsátott ki, miközben a rákkeltő nehézfémek mennyisége is sokszorosan meghaladta a gyárban a határértéket – írta meg az Átlátszó.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/20/godi-akkugyar-88-tonnanyi-magzatkarosito-oldoszer-a-levegoben-nehezfemek-a-dolgozok-szervezeteben/

A lap szerint a súlyos szennyezést az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) okozta. Az anyag belégzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt, vetélést is okozhat. A magzatkárosító oldószerből 2019 és 2022 között 88 tonna került a levegőbe. A legnagyobb szennyezés 2021-ben történt, akkor több mint 81 tonnát bocsátott ki a gyár.

A Samsung mérései szerint a kibocsátása nem haladta meg az előírt határértéket, ennek azonban az az oka, hogy nem a jogszabályban előírt határértéket alkalmazták.

De baj van a kibocsátott nehézfémekkel is: a 2023 júniusi mérések alapján a nikkel mennyisége 250-szer volt nagyobb a megengedettnél. Emiatt a kormányhivatal tavaly kétszer is 10 millió forintos bírságot szabott ki a gyárra.

Eredetileg nagyobb összegeket állapítottak meg, a munkavédelmi törvény azonban 10 millióban maximálja a kiszabható bírságokat. A szabályok március 1-től fognak szigorodni, akkor már 100 millió forint lesz a felső határ.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/88-tonnanyi-mergezo-oldoszert-bocsatott-ki-a-levegobe-a-godi-samsung-gyar-265857

Válasz

Az ivóvíz-ellátás szempontjából létfontosságú, terjedelmes méretű körzetet minősítettek át beruházási területté Pécs mellett, pedig a pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatban elfogadta, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a városban.

A városvezetést a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából.

Júliusban a kormány egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén – írja a 24.hu. (A lap megjegyzi, hogy a debreceni CATL-gyár ennek a területnek a harmadán épült.)
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/02/19/pecs-beruhazas-szijjarto-peter-akkugyar-akkumulatoripar-akkufeldolgozo-viz-ivoviz-tiltakozas/

Gyanakvásra ad okoz, hogy a kormányhatározatban nem nevezték meg, milyen ipari beruházást terveznek.
https://jogkodex.hu/doc/5829309

Így az ipari park vízigényéről sincsenek adatok, de a helyi víziközműcég műszaki osztályvezetője szerint Pécs vízellátása is veszélybe kerülhet. A jelenlegi modellezések alapján nagyon kevés a tartalék-vízmennyiség.

A pécsiek attól tartanak, az ipari park szennyezné a vizeket. Bár Szijjártó Péter a múlt év végén azt ígérte, hogy „nem tárgyalunk akkugyár Pécs mellé hozataláról”, könnyen lehet, hogy akkumulátor-feldolgozó üzem létesül a környéken
https://magyarnarancs.hu/belpol/akkumulatorgyar-letesulesetol-tartanak-a-pecsiek-es-nem-is-ok-nelkul-265791

Válasz

Sóskút, Göd és Debrecen: gond van az akkuipari engedélyekkel

Szijjártó Péter nem mond igazat, amikor az előírások betartásáról beszél.

„Minden akkumulátorgyár a legszigorúbb előírásokat betartva épül Magyarországon” – állította Szijjártó Péter 2023 májusában, ékes példáját adva annak, mennyire bízhatunk a külügyminiszter igazmondásában.

A valóság az, hogy az akkuipar szereplői – az illetékes hatóságok támogatásával – többnyire három módon viszonyulnak a környezetvédelmi, munkavédelmi, építési, tűzvédelmi, iparbiztonsági előírásokhoz és engedélyekhez:

-- azt mondják, nincs is rájuk szükség,

-- ha mégiscsak kötelező, és egyáltalán megkérik, azt csak utólag teszik,

-- megkapják az engedélyeket úgy is, hogy nem felelnek meg az előírásoknak.

A szabálysértéseknek, határidő túllépéseknek sosincs érdemi következménye, ha egyáltalán kiszabnak valamilyen bírságot, annak összege a cégek bevételéhez viszonyítva szabad szemmel láthatatlan.

-- Olyan ez, mintha én jogosítvány nélkül vezetnék, mert a KRESZ-kérdéseknek csak a 60 százalékára tudtam válaszolni – az autópályán engem megállító rendőr pedig azzal engedne el, hogy azért jövő hónap végéig legyen meg az a vizsga. Majd egy hónap elteltével – mivel még mindig csak 65 százaléknál tartok – kapnék még 4 hét haladékot, de természetesen közben nyugodtan autózhatnék tovább.

A gödi Samsung annak ellenére minden esetben megkapja a soron következő katasztrófavédelmi engedélyt, hogy számtalan esetben megszegi a veszélyes anyagok tárolására, a munkavédelemre, az iparbiztonságra vonatkozó szabályokat, használatbavételi engedély nélküli üzemrészekben folytatja a gyártást, és mindezekért az illetékes hatóságok csak jelentéktelen, 1-4 milliós bírságokat szabnak ki, még olyan esetben is, amikor súlyosbító körülményként veszik figyelembe, hogy a cég a szabálytalanságot több éven keresztül, többszöri elmarasztalás és utóellenőrzés ellenére sem szüntette meg.
https://zoldhang.hu/2024/02/14/soskuton-godon-es-debrecenben-is-gond-van-az-akkuipari-engedelyekkel/

Előzmény

Válasz

A nikkel határértékének kétezerszeresét mérték a SungEel akku-feldolgozójában

Korábban megírtuk, hogy a SungEel Kft. akkumulátorfeldolgozó-üzemeiben többször is rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/07/rakkelto-anyagokkal-veszelyeztette-dolgozoit-a-godi-samsung-gyar-selejtes-akkumulatorait-feldolgozo-ceg/

Mindezt a kormányhivatal által megküldött bírságos határozatokból tudtuk meg, amelyekben azonban a hivatal kitakarta az anyagok nevét és mennyiségét, emiatt az Információszabadság Hatósághoz fordultunk. Hét és fél hónap után, a hatóság felszólítására végül a kormányhivatal elküldte a kitakarások nélküli dokumentumokat. Ezekből kiderül, hogy a rákkeltő nehézfémek levegőben mért koncentrációja a 2019 és 2022 között zajló vizsgálatok során mindig a megengedett határérték sokszorosa volt. De nem lehetett jobb a helyzet a cég bátonyterenyei akku-feldolgozójában sem, ahol egy szerkesztőségünkbe eljuttatott videó tanúsága szerint a darálóban rekedt fekete port kifúvatták a levegőbe.

... végre közzétehetjük, hogy milyen anyagokkal és milyen mértékben veszélyeztette a SungEel a dolgozóit éveken át.

2000-szer több nikkel

Az egyik kitakarás nélküli, 2022-es határozatból kiderül, hogy egy márciusi biológiai monitoring-vizsgálat szerint a szigetszentmiklósi üzemben 18 dolgozó nikkel és kobalt fokozott expozíciójának volt kitéve, ám a cég az eseteket nem jelentette és nem is vizsgálta ki.
https://kimittud.hu/request/22544/response/33989/attach/6/K%20ldend%205528%2025%202022.pdf

Majd szeptemberben és októberben újabb egészségügyi vizsgálatokra került sor, de a dolgozók állapota semmit sem változott.

A dokumentumban két légszennyezettségi mérés adatai is szerepelnek. Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. 2022. április-májusban végzett vizsgálatai során szilárd anyag, nikkel, kobalt, mangán, lítium és réz koncentráció mérését végezték el, több munkaterületen. Az egyik gépsornál

-- a nikkel levegőben mért koncentrációja kétezerszeresen haladta meg az előírt határértéket,

de a kobalt, mangán koncentrációja is sokszorosa volt a megengedettnek.

Majd 2022 augusztusában az Akusztika Mérnök Iroda Kft. mért határértéket meghaladó nikkel- és kobalt-koncentrációt. A vizsgálatok nyomán a hatóság megállapította, hogy a vizsgált munkahelyek nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek; a 18 dolgozó súlyos veszélyeztetéséért pedig 8,4 millió forintos büntetést szabtak ki a cégre.

Nem voltak egészségügyi vizsgálatok

Mindezt tetézi, hogy a munkavédelmi előírásokat 2019 óta nem teljesítette a SungEel Kft. Korábban megírtuk, hogy 2019-ben 3,4 millió forintot, egy 2021-es határozat szerint pedig 2,9 millió forintot kellett fizetnie a cégnek a dolgozók súlyos és fokozott veszélyeztetése miatt. A most kitakarások nélkül megkapott egyik határozatból kiderül az is, hogy nikkel és kobalt esetében nem végezték el a kötelezően előírt éves biológiai monitoring vizsgálatokat. Vagyis a

-- a fokozott expozíciónak kitett dolgozók körében éveken át elmaradtak a kötelező egészségügyi vizsgálatok.

A lapunkban rendszeresen publikáló Darvas Béla professzor az Ökotoxikológia című folyóiratban megjelentetett tanulmányában részletesen elemzi a katód- és akkumulátorgyártásban, valamint az akku-hulladékok feldolgozása során használt veszélyes anyagok, köztük a fémvegyületek káros hatásait.
https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0503/5.034szam.pdf

Mint írja, „A vízben nem oldódó kobalt, mangán és nikkelsók kiporzás útján kerülnek elsősorban a munkahelyi levegőbe. Valamennyi felhasznált fémvegyület nem biztonságos használat mellett súlyos környezet-egészségügyi problémák forrásává válhat.” A tanulmány szerint a nikkel kitettsége allergiát, szív- és érrendszeri betegséget, vesebetegségeket, tüdőfibrózist, tüdő- és orrdaganatot okozhat, emellett egyes kutatások szerint kapcsolatba hozható egyes neurodegeneratív betegségekkel is (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór, sclerosis multiplex).

De nemcsak rákkeltő nehézfémekkel veszélyeztette a SungEel a dolgozókat. Tavaly nyáron megírtuk, hogy a munkavédelmi hiányosságok miatt két ember halálát okozó robbanásos baleset is történt a szigetszentmiklósi üzemben, ami miatt 10 millió forintos bírságot róttak ki a cégre. [...]
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/13/a-nikkel-hatarertekenek-ketezerszereset-mertek-a-sungeel-akku-feldolgozojaban/

Előzmény

Válasz

„Korábbról”: Megszólalt a sóskúti polgármester a szlovén akkumulátorfeldolgozóról

„Csörgött a telefon, a HIPA-ból a vezérigazgató úr keresett, hogy menjek be. Bementem, tájékoztattak, hogy idejön ez a cég, és azt kérték, hogy másnap délre hívjam össze a képviselő-testületet. Összehívtam, idejött az Andrada, pr-osok, és egy kétórás bemutatkozást tartottak vetítéssel, mindennel” – mondta a sóskúti polgármester, aki állítja egészen addig a nevét sem hallotta a szlovén cégnek, amíg fel nem hívták a Nemzeti Befektetési Ügynökségből (HIPA).

Mindez abból a csütörtöki interjúból derült ki, amelyet az RTL Híradónak adott König Ferenc.
https://rtl.hu/belfold/2024/02/08/konig-ferenc-soskut-polgarmestere-interju-szloven-akkumulatorbonto

Sóskút polgármestere január közepe óta áll a helyi lakosok és az ellenzéki pártok támadásainak kereszttüzében, amiért a vezetése alatt álló Pest megyei faluban akkumulátorbontó üzemet akar létesíteni a szlovén Andrada csoport. A polgármester szerint a magyar kormány kész helyzet elé állította őt, ahogy korábban más települések vezetőit is: „mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel. Ettől a pillanattól kezdve nem tudna a kormány semmit Magyarországra hozni. Mert nem. Ezt nem engedi meg a kormány” – fogalmazott az interjúban. – Nemsokára tájékoztatni fogjuk a lakosságot, hogy nem kellett ez a púp a hátunkra – mondta a polgármester.

König szerint kizárt dolog, hogy az eredetileg beharangozott tervek szerint egy hónapon belül beinduljon az üzem. – Azt mondom, másfél-két hónap alatt valószínűleg lezajlik. És akkor még az ország is beleszólhat – mondta, utalva a közelgő uniós és helyi választásokra. Arról, hogy hol dönthetnek végül a sóskúti akkumulátorüzemről, csak annyit mondott: „Fönt, a jó Isten alatt közvetlenül.” König Ferenc szerint a népszavazásnak semmi értelme, mert a kormány már eldöntötte. A polgármester szerint hiába kérik a helybéliek, hogy ilyen gyár ne jöhessen ide, a kormány már megnyomta a gombot, csak úgy, mint a gödi akkumulátorgyár esetében is történt: „Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. És itt a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány ezt bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen.”

A polgármester szerint félő, hogy ha tiltakozik a lakosság, akkor az adóbevételeket elveszik: „Hát Gödöt elvitték, nem? Iváncsát elvitték. Ráckeresztúrt elvitték, gumigyárral, mindennel együtt. Dunaújvárost elvitték. Ez nem példa nélküli. A kormány megköszöni a támogatást, és nyom egy gombot. Mi a garancia arra, hogy Sóskúton nem ez lesz? Ha itt azt mondjuk, hogy takarodj, ahogy kiabálták – lemondhatok én, attól még ez a gyár itt van.”
https://hang.hu/belfold/megszolalt-a-soskuti-polgarmester-a-szloven-akkumulatorfeldolgozorol-161483
___

Úgy tűnik, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, illetve végső soron minden mögül a Fidesz türemkedik elő. Az Andrada egyik fő tulajdonosa, Iztok Seljak, nem csupán egy szlovén autóipari cég egyik vezetője, de – micsoda meglepetés! – 2021-ben Szijjártó Péter Magyarország koperi tiszteletbeli konzuljává is kinevezte. Jelenleg nem ismert Iztok Seljak milyen magyarországi kapcsolódások révén érdemelte ki a kinevezését (az Andradán kívül más üzleti érdekeltsége nincs az országban), leszámítva, hogy Szijjártó Péternek megvan a bizalma benne. Hogy erre a bizalomra mikor, hogyan tett szert, azt egyelőre nem tudjuk – de ezügyben kérdést küldünk a külügynek.

Szintén fatális véletlen csupán, hogy az Andrada-csoport miskolci irodáját történetesen attól a kormánykedvenc Avalon-csoporttól bérli, amely nem csak Várkonyi Andreának szállít a csoporthoz tartozó Hell jegeskávét a tengerre, de zsíros kormányzati támogatások szerencsés célpontja is, amelyek közül egy negyedmilliárdos pénzesőről szóló okiratot maga Szijjártó Péter nyújtotta át néhány éve az Avalonnak.
Mindezek után talán nem is meglepő, hogy a cég érkezését annak idején épp Szijjártó Péter harangozta be nagy lelkesen – hogy aztán a lakossági ellenállásokat megtapasztalva, láthatatlanná váljon az általa bejelentett projekt kapcsán.
https://greenfo.hu/hir/a-fidesz-polip-soskuton-is/

Előzmény

Válasz

Átgondolják, mikor tartanak újra fórumot Sóskúton | 2024. február 7.

Az akkufeldolgozó építtetői zárt, biztonságos technológiát, napi egy kamiont, kis vízfelhasználást ígérnek.

Nagyon átgondolják, mikor és hogyan tartanak újból lakossági fórumot Sóskúton a terveikről – ezt felelte a hvg.hu kérdésére a szlovén Andrada befektetési csoport szerdai budapesti tájékoztatóján Szakács Géza, a leendő üzemvezető.
https://magyarnarancs.hu/belpol/atgondoljak-mikor-tartanak-ujra-forumot-soskuton-265509

Előzmény

Válasz

Akkumulátorvita, 1. rész: Gazdasági hasznok és fenntarthatóság | 2024. február 5.

Először ült le egymással vitázni két olyan szakértő, akik az utóbbi években sokat foglalkoztak a magyarországi akkumulátorgyárakkal, ám másként ítélik meg a helyzetüket.

Vendégünk Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, aki 2018 és 2021 között államtitkárként felelt az energiaügyekért.

A Szabad Európa sokat foglalkozik a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetével, a körülöttük kialakult társadalmi vitával. Ennek keretében tavaly ősszel közöltünk egy interjút Kaderják Péterrel,
https://www.szabadeuropa.hu/a/akkumulator-gyar-kaderjak-peter-catl-kornyezet/32640955.html
amire Éltető Andrea válaszcikkben reagált.
https://www.szabadeuropa.hu/a/akkumulator-gyar-akku-kaderjak-peter-elteto-andrea/32653650.html

Az akkuvita első részében szóba kerül, hogy milyen haszna lesz a magyar gazdaságnak az akkumulátorgyárakból, hogy miként hat a munkaerőpiacra az, hogy tízezres nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások ezekbe a gyárakba. Átbeszéljük a gyárak energiaellátásának és fenntarthatóságának kérdéseit, valamint arra is kitérünk, miként lehet növelni a magyar vállalkozások részvételét az akkumulátoriparban, és hogy a most betelepülő akkugyárak milyen együttműködéseket alakítottak ki a magyar egyetemekkel.
https://www.szabadeuropa.hu/a/akkumulator-vita-akku-elteto-andrea-kaderjak-peter-elso/32802835.html
Podcats:
https://www.szabadeuropa.hu/pp/32802884/ppt0.html
___


Akkumulátorvita, 2. rész: Vízhasználat, balesetek és állami támogatások | 2024. február 6.

A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem és a balesetek kérdése, az, hogy mit tehetnek és tesznek a hatóságok a szabályok betartatása érdekében, de vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

A második részben beszélik át azt, hogy mennyire terhelik meg a gyárak a közvetlen környezetüket, és hogy a vízigényes akkumulátorgyártás milyen hatással lesz az ország vízkészleteire. Témánk még, hogy miként tudják a hatóságok betartatni az előírásokat, és hogy valóban súlyosabbak-e az akkugyári balesetek más munkahelyi balesetnél. Kitérünk arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.
https://www.szabadeuropa.hu/a/akku-akkumulator-gyar-vita-elteto-andrea-kaderjak-peter-masodik/32802839.html
Podcast:
https://www.szabadeuropa.hu/pp/32802897/ppt0.html

Válasz

„Ha már főzés, akkor csapkodtuk a fedőt rendesen” – a mikepércsi anyák nem hagyják, hogy elvegyék tőlük az otthonukat

„Mindannyian szültünk három gyereket, neveljük őket, taníttatjuk őket, mind hasznos állampolgárai lesznek az országnak. Mégsem vagyunk fontosak” – mondja a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület egyik alapítója. Az anyukák hónapok óta küzdenek a szomszédjukba épülő akkumulátorgyár ellen, mi pedig ismét ellátogattunk az egyesület aktív tagjaihoz, hogy megtudjuk, mi fűti őket ennyi idő után is.
https://24.hu/belfold/2024/02/03/mikeperccsi-anyak-a-kornyezetert-egyesulet-miako-catl-akkumulatorgyar-debrecen/

Válasz

Valós idejű légszennyezettségi adatok. Sóskút a mellékelt légszennyezettségi térkép szerint is jelenleg az ország egyik legszennyezettebb levegőjű területe.
https://aqicn.org/map/europe/

Előzmény

Válasz

Jönnek a szlovének: Andrada

A magyar közvélemény először fellélegezett, amikor augusztusban bejelentették , hogy egy szlovén cég, az Andrada Group állítása szerint biztonságos, korszerű akkumulátor-újrahasznosítási technológiával lép be a magyar piacra. Az EU-tag Szlovéniáról egy környezetbarát ország imázsa van Magyarországon, magas és szigorú környezetvédelmi előírásokkal.

De ezek a remények gyorsan szertefoszlottak. Kiderült, hogy az Andrada korántsem egy tekintélyes cég, olyan bevált technológiával, amelyen sokat eladtak. Ehelyett egy vadonatúj, szlovén vállalkozók – Iztok Seljak, a Hidria Holding ügyvezetője és Magyarország szlovéniai tiszteletbeli konzulja, valamint Peter Tibaut, a szlovén akkumulátorgyártó és -újrafeldolgozó – által alapított cég volt, amely nem rendelkezik megnyugtató múlttal az akkumulátor-újrahasznosítás terén.

A beruházást tervezett faluban, Alsozsolcán egy helyi polgári csoport riasztotta, részletes válaszokat követelve a cég technológiájával és tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban. A váratlan ellenállás arra késztette az Andradát, hogy – legalábbis ideiglenesen – visszavonja engedélykérelmét, és környezeti hatásvizsgálatot kérjen, amelyre sokak megdöbbenésére valójában nincs is szükség a rendkívül veszélyes magyarországi beruházásokhoz.

„Minden szükséges információt megadunk annak bizonyítására, hogy a technológiánk nem jelent veszélyt a biztonságukra és egészségükre” – mondta Seljak a helyi médiának.

Arra is hivatkozott, hogy a cég technológiáját Svájcban és Németországban tesztelik az ázsiai gigagyárakból származó „műszaki hulladék” vagy selejt akkumulátorok biztonságos feldolgozására és újrahasznosítására, ami egyesek szerint a Magyarországon gyártott akkumulátorok 20 százalékának felel meg.

„Az a probléma, hogy egyáltalán nincs referenciájuk” – mondja a BIRN-nek Gyenes Gábor, Alsózsolca helyi aktivista. "Azt mondják, hogy a technológiájuk működik Svájcban és Németországban, de nincsenek cégek, nincs bizonyíték."

Gyenes a cég tulajdonosi szerkezetét is gyanúsnak tartja, megjegyezte, hogy 3 millió forintos tőkével (7800 euró) alapították, és már 4,7 milliárd forint (12 millió euró) állami támogatást is kapott. „Miért önt a magyar állam ennyi pénzt egy ismeretlen cégbe?” csodálkozik.

Sokan azt találgatják, vajon az Andrada „szalma” cég-e egy kormányközeli befektető számára. A hazai sajtó arról számolt be, hogy Magyarország egyik legnagyobb újrahasznosító cége, az Eltex közvetve egy Tiborcz Istvánhoz , Orbán Viktor tehetős vejéhez közel álló befektetési alap tulajdonában van.

A BIRN megkereste Andradát véleményért, aki megígérte, hogy válaszol, de a közzététel időpontjáig nem tette meg.

Növekvő helyi ellenzék

Orbán miniszterelnök 2017-ben húzta ki először Magyarországon a vörös szőnyeget az ázsiai akkumulátorgyártók számára. Külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter az év elején kijelentette , hogy az ország a világ második legnagyobb akkumulátorgyártójává válik, „ha az összes bejelentett beruházás megvalósul. alakul".

Az S&P Global Market Intelligence adatai szerint Magyarország (3 százalékkal) jelenleg a negyedik helyen áll a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitását tekintve Kína (77 százalék), az Egyesült Államok (6 százalék) és Lengyelország (6 százalék) után.

A kormánynak az iparág iránti lelkesedésével párhuzamosan azonban kétségtelenül növekszik a kialakulóban lévő iparággal szembeni népi ellenállás. Miközben a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország élen járjon a globális technológiai fejlesztésekben, sokan felteszik a kérdést, milyen áron?

A helyi közösségek, köztük a kormányzó Fidesz polgármesterei, úgy érzik, hogy a kormány kiszorítja őket, és aggódnak az esetleges víz-, levegő- és talajszennyezés miatt, mivel a környezetvédelmi hatóságokba vetett bizalom mélyponton van. Az aggodalmakat tovább súlyosbítja az akkumulátor-újrahasznosító cégeknek kiadott engedélyek, amelyek az akkumulátorgyártásnál is veszélyesebb iparágat jelentenek.

„Még mindig sok a kísérletezés az akkumulátor-újrahasznosítással kapcsolatban” – mondja Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa a BIRN-nek. „A legtöbb ilyen cég az, hogy az akkumulátorokat porrá zúzzák, majd abból a porból kivonják a hasznos fémeket, különböző módszerekkel, de tökéletes technológia nem létezik. Ez magas szennyeződési kockázatot jelenthet a munkavállalók és a környezet számára.”

Bár a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az akkumulátoripar minden szereplőjétől megköveteli a szigorú uniós előírások betartását, a szakértők rámutatnak, hogy az akkumulátoriparra vonatkozóan nincsenek uniós szintű környezetvédelmi előírások, csak nemzetiek. „Néhány ország engedékenyebb, mint mások” – jegyzi meg Simon.

Európai szinten úgy tűnik, hogy az akkumulátorok újrahasznosítása szigorúan szabályozott. Az EU júliusban jóváhagyott új akkumulátor-szabályozása szerint a „kiterjesztett gyártói felelősség” azt jelenti , hogy azok a vállalatok, amelyek először bocsátanak forgalomba akkumulátorokat egy tagállamban, felelősek az akkumulátorok élettartama végén történő begyűjtéséért és kezeléséért az adott tagállamban. .

Így ha Magyarországot valóban akkumulátorgyártó nagyhatalommá alakítják, ahogy a kormány akarja, akkor akkumulátorlerakóvá is válhat, több százezer tonna veszélyes anyag újrahasznosításának kötelezettségével, az ezzel járó környezeti és egészségügyi vonatkozásokkal együtt. bevonni.

„Jogi szempontból nem teljesen világos, hogy Magyarország felelős lenne az akkumulátor-pazarlásért” – mondta a BIRN-nek Javor Benedek, Budapest brüsszeli képviselője, környezetvédelmi szakértő. „A fő felelősség az autógyártóé, aki beszereli az akkumulátorokat, hogy életciklusuk végén összegyűjtse azokat. De ha Magyarországon kiépülnek az akkumulátor-újrahasznosító kapacitások, akkor ezek a cégek a hulladékaikat ide viszik újrahasznosításra.”

Javor arra figyelmeztet, hogy bár igaz, hogy az EU nemzetei között verseny van az akkumulátor-gigagyárakért – bár főleg nem a kínaiakért –, ahogy a villamosítás felgyorsul, nem meglepő módon nincs verseny az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek vonzásában, ami veszélyesnek számít. és a szennyező ipar. „Amit Magyarországon látunk, az az ökológiai gyarmatosítás tankönyvi példája, amely mind a német autógyártók, mind a kínai akkumulátorgyártók érdekeit szolgálja” – összegzi Javor.

A zöldpolitika általában nem jár a magyar választók fejében, de az utóbbi időben egyre több helyi mozgalom jelenik meg, amely tiltakozik a potenciálisan veszélyes külföldi befektetések és a laza környezetvédelmi normák ellen, nyomást gyakorolva a fideszes polgármesterekre, hogy reagáljanak.

Hogy a 2024 nyarára kiírt önkormányzati választáson meglátszik-e a nyomás, az azonban sokatmondó, hogy Magyarország második legnagyobb városa, a Fidesz fellegvára, Debrecen fideszes polgármestere, Papp Lajos nyilvánosan figyelmeztette a kormányt, hogy tartsa be a szigorúbb környezetvédelmi előírásokat, valamint következetesen és szigorúan betartani a törvényeket, különösen az akkumulátoriparban.

Bővebben (angolul):
https://balkaninsight.com/2023/10/19/locals-fear-battery-wasteland-nightmare-in-hungary/

Előzmény

Válasz

Sóskúton épül meg az eredetileg Alsózsolcára tervezett akkufeldolgozó üzem. Alsózsolcán a gyár létesítésével kapcsolatban komoly társadalmi ellenállás alakult ki, de Sóskúton sem örülnek a projektnek, bár a lakosok és a polgármester is úgy látja, hogy kormányzati szinten eldőlt a gyár sorsa.

Az Egyenes Beszéd vendégei König Ferenc, Sóskút polgármestere és Csőzik László, Érd polgármestere. ATV Magyarország | 2024. jan. 23.
https://www.youtube.com/watch?v=5P3eG4lIH7A

Előzmény

Válasz

Sóskút | Gyors felháborodás követte az Andrada-csoport Sóskútra érkezését, a helyiek hamar szervezkedni is kezdtek az akkuújrahasznosító és feldolgozó üzem ellen. Idejük azonban nincs sok: az üzem februárban már meg is kezdené működését.

Alternatív közmeghallgatást tartottak szerdán este Sóskúton, ahová múlt héten jelentették be az Alsózsolcáról elüldözött szlovén Andrada-csoport akkufeldolgozóját.
https://hvg.hu/itthon/20240116_andrada_soskut_alsozsolca

A közmeghallgatásra annyira sokan voltak kíváncsiak, hogy a több száz főt befogadni képes terembe be sem fértek, az ablakokat kellett kinyitni, hogy a kint fagyoskodók is hallják.

A helyiek egyszerre félnek és bizakodnak a régi Orion-csarnokba álmodott újrahasznosító miatt, hiszen úgy érzik, hogy ha az alsózsolcaiaknak sikerült, akkor nekik is fog. Az ellenálláshoz most úgy fest, hogy a szerdai fórumot szervező LMP adja a legnagyobb segítséget: szervezni kezdték a helyieket, időközben pedig egy helyi népszavazási kezdeményezést is beadtak az akkubontóval kapcsolatban.
https://hvg.hu/itthon/20240124_soskut_nepszavazasi_kezdemenyezes

Más kérdés, hogy azt a helyiek is érzik, hogy Alsózsolcán az Andrada száműzéséhez az önkormányzat is kellett, Sóskúton pedig sem a polgármester, sem a képviselőtestület nem állt bele a témába. Olyannyira nem, hogy a szerdai fórumra Kőnig Ferenc polgármester el sem ment. Ő, és az Andrada képviselői terveik szerint csak jövő kedden fognak a lakosság elé állni.

Megjelentek viszont a környékbeli Tárnok és Érd polgármesterei, akiket ugyanúgy vastaps fogadott, mint a fórumot moderáló Tetlák Örsöt, Érd alpolgármesterét. Vegyesebb volt a fogadtatása annak a férfinak, aki Tárnok fideszes alapszervezetének vezetőjeként mutatkozott be, végül viszont ő sem az akkubontó mellett szólalt fel.
https://hvg.hu/itthon/20240125_soskut_andrada_alternativ_kozmeghallgatas
___

„Ha lehetne mérni az aljasságot, ez megütné a mércét” – a sóskútiak szerveződnek az akkubontó ellen | 2024. jan. 25.
Gyors felháborodás követte az Andrada-csoport Sóskútra érkezését, a helyiek hamar szervezkedni is kezdtek az akkuújrahasznosító és feldolgozó üzem ellen. Idejük azonban nincs sok: az üzem februárban már meg is kezdené működését.
https://www.youtube.com/watch?v=cHJeMwfyyHc
___

A hvg.hu múlt héten megszerezte és bemutatta a Sóskútra tervezett akkubontó terveit, itt olvashat róla bővebben:
https://hvg.hu/itthon/20240116_soskut_akkubonto_andrada_tervek

Válasz

CM365 - Magyar Kerékpárosklub Szeged: Nem nagyon van olyan, aki még nem nyilvánult meg a Szegedre bejelentett BYD autógyár kapcsán, mi köztük vagyunk.

Egyrészt azért, mert még elég keveset tudni róla. Csak annyit, hogy bazi nagy lesz, és majd utakat építenek hozzá, meg hogy még lakossági fórumot nem tartottak az ügyben.

Másrészt azért, mert egy ilyen nagy létesítmény biztosan jelentős hatást gyakorol a városra, akkorát, hogy talán még nem is látjuk pontosan előre, pozitív és negatív hatásokat egyaránt. Azonban már hallani olyanról, hogy ez egy környezetvédelmi beruházás, meg hogy az elektromos autók jelentik a megoldást az autózás okozta problémákra.

Nah, ezek viszont tuti nem igazak. Az autógyártás mindenképp szennyező folyamat (nagyon sok más terméké is az) az akkumulátorok előállítása, majd hulladékkénti kezelése is vet föl kérdéseket, akár csak az elektromos autók élettartama.

Ami viszont még lényegesebb, hogy az az elektromos autók ugyanúgy állnak a dugóban, és ugyanúgy nem lehet velük parkolót találni, vagyis a meghajtásuk a közlekedési problémákat egyáltalán nem oldja meg.

Miközben az autóipar igyekszik meggyőzni mindenkit közvetlenül a reklámokkal, vagy közvetetten a politikusokon keresztül, hogy az autó nélkülözhetetlen, az autóval vagyunk valakik, és ez a fejlődés útja, a helyzet az, hogy a városaink csak akkor maradnak élhetőek, és működőképesek, ha az autózás mértéke csökken, és a közösségi közlekedés, a kerékpározás, gyaloglás kerül az előtérbe.

Szegednek vannak, voltak elképzelései, hogyan maradjon élhető, de a koncepciókat simán félre lehet tenni. Így aztán - bár sok tekintetben jobban állunk, mint a magyar városok többsége - a tömegközlekedésnél ritkulnak a járatok, gyorsan emelkednek jegy- és a bérletárak, alig van új jármű, számottevő új fejlesztések (pl. egy intermodális pályaudvar, vasúti híd) a láthatáron sincsenek. Jelentős beruházásoknál mellőzik a társadalmi vitát, a lakosok bevonását, 2x2 sávos kvázi gyorsforgalmi utat terveznek a Bécsi körútra, százmillió forintokból építik a parkolókat a lakótelepeken, a bicikliseket még most is igyekeznek járdára száműzni, a belvárosi terekről pedig kitiltani. A Belvárosi híd és a Rakpart autómentesítése is lekerült a napirendről. A város terül szét, és híznak az elővárosok, a környező falvak, az épített környezet az autóhasználathoz idomul, és kérdésessé válik a fenntartható alternatívák jövője.

És most jön egy autógyár, ami akkora lesz, mint Tápé és Petőfitelep együttvéve, és több ezren dolgoznak majd benne. Lehet, hogy Szeged nagy lehetőségek előtt áll, de nem tudjuk, hogyan fog élni vele, mi alapján dől el, merre fejlődjön tovább.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=689465276724878&set=a.492747219730019

Mindenesetre itt egy cikk arról, hogy ha élhető városokban akarunk élni, ki kell szállnunk az autóból.
https://masfelfok.hu/2024/01/04/ki-kell-szallni-az-autobol-kerekpar-gyaloglas-elheto-varos-budapest-kozlekedes/

Válasz

Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen | 2023. december 11.

A debreceni városvezetés három sikertelen nemzetközi kulturális pályázat (kétszer az Európa kulturális fővárosa, egyszer az UNESCO irodalom városa cím) után most szerencsét próbál a környezetvédelem területén, és megpályázza az Európa zöld fővárosa címet. Közben a város és a környék lakóinak egy része hónapok óta tiltakozik a helyben tervezett akkumulátoripari beruházások miatt.

A fideszes városvezetés úgy felbátorodott, hogy három sikertelen próbálkozás után ismét nekifut egy nemzetközi cím megpályázásának. Ezúttal Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen. Papp László polgármester (Fidesz) korábban azt mondta: politikai felelősséget vállal azért, hogy a város környezetének vízellátását javító program 2027 végéig elkészüljön, de egyelőre még forrás sincs a folytatásra.
https://www.szabadeuropa.hu/a/europa-zold-fovarosa-lenne-a-gazdasagat-az-auto-es-akkumulatoriparra-epito-debrecen/32722397.html

Válasz

Akkugyárak után lítiumkutak: Magyarország is beszállna a kitermelési versenybe

Novemberben uniós elvi megállapodás született a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amelynek keretében felpörgetnék a klímacélok megvalósításához szükséges anyagok, köztük a villanyautók akkumulátoraihoz felhasznált lítium kitermelését Európában. Ahogy az akkugyáraknál, a papíron szép célkitűzés itt is felvet környezetvédelmi aggályokat. Olyannyira, hogy egy héttel az egyezség előtt mondott le a portugál kormányfő egy védett kultúrtájat fenyegető lítiumbánya korrupciós ügye miatt. A kérdés Magyarországon is aktuálissá válhat: bár külszíni fejtés itt nem fenyeget, a kormány és a Mol elképzelései szerint a hazai vizekből lehetne kinyerni lítiumot. Ez elvileg zöldebb megoldás, csak kérdés, megoldás-e egyáltalán. Háttér.

„A lítium és a ritkaföldfémek folyamatosan átveszik az olaj és a gáz helyét a gazdaságunk vérkeringésében. A ritkaföldfémek esetén az ötszörösére fog emelkedni az európai kereslet 2030-ig. Ez jól jel, mert azt mutatja, hogy az Európai Zöld Megállapodás jó úton halad. A kevésbé jó hír az, hogy a piacot egyetlen ország uralja. Mindent meg kell tennünk, hogy ne kerüljünk ismét olyan függőségbe, mint az olaj és a gáz esetében” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében.

Természetesen Kínára gondolt – arra a Kínára, amellyel kapcsolatban a spanyol EU-elnökség ősszel kiszivárgott munkadokumentuma megjegyezte: súlyosabb függőségbe taszíthatja Európát az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok ellátásában, mint amennyire Oroszországnak voltunk kiszolgáltatva a szénhidrogének piacán. Kína az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír: itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának nagy része (bizonyos anyagok esetében a 100%-a), a katódok és anódok termelésének 80-90%-a, az akkumulátorcellák előállításának több mint kétharmada.

Ahol kevésbé domináns Kína, az a nyersanyagok kitermelése (leszámítva a grafitot, ahol az). Ez persze nem jelenti, hogy Európa itt nincs függő pozícióban: a lítium beszerzésében nagyrészt Chilére és Ausztráliára támaszkodik. A villanyautók motorjaihoz és a szélturbinák mágneseihez használt ritkaföldfémek (főképp neodímium, szamárium, diszprózium) esetében pedig a kitermelésben is Kína az egyeduralkodó, 98%-ban elégíti ki az uniós keresletet.

Brutális nyersanyagéhség

Mindeközben a kereslet a zöld átmenet, mindenekelőtt a közúti közlekedés elektrifikációja miatt rohamosan nő. Az EU-ban 2035-től tilos lesz fosszilis üzemanyaggal hajtott, belső égésű motoros személyautót eladni. Az akkumulátorok iránti kereslet 2030-ig a 14-szeresére nő majd, aminek Európa közel az ötödéért felel majd. A villanyautók gyártásához az EU-nak 2030-ig 18-szor annyi lítiumra és 5-ször annyi kobaltra lesz szüksége, mint ma, a klímasemlegesség 2050-es céldátumáig pedig 60-szoros, illetve 15-szörös a jósolt növekmény. ...

Magyar zöldek: elvileg jöhet, de…

Egyelőre a magyar tervek sem verték ki a biztosítékot hazai környezetvédelmi szervezetek és zöldpártok között, de azért óvatosak. A Párbeszéd a Mol projektjéről azt közölte, hogy a felszínre hozott kísérőanyagból a lítium leválasztása „önmagában elfogadható, a kulcskérdés az eljárás során esetlegesen jelentkező járulékos környezeti kockázatok kezelése”.

Az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet lapunknak kifejezetten előnyösnek nevezte, hogy a termálvizes kitermelés meglévő infrastruktúrához (üzemelő vagy felhagyott olajkutakhoz) kapcsolódhat, vagy ha új kutat fúrnak, a geotermikus energia és a lítium kinyerése egyszerre történhet meg. „Összességében az alacsony környezeti hatások és a külföldi függőség csökkentése miatt az LMP elvi szinten támogatja a lítium hazai, termálvízből való kitermelését. A Mol konkrét, pusztaföldvári tervezett kitermelésének értékeléséhez elengedhetetlen az egyelőre nem eldöntött technológia ismerete és a környezeti hatástanulmány” – tette hozzá.
Talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. Az óriásüzembe nyersanyag is kell majd (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Mindkét párt rámutatott arra is, hogy az igazi probléma bármilyen technológia esetén a környezeti hatóságok gyengesége, amely különösen az akkuipar ellenőrzését engedte ki a kezéből, így a legsürgetőbb feladat egy önálló, erős, megfelelő szakemberekkel és forrásokkal rendelkező környezetvédelmi hatósági rendszer felépítése lenne.

Óvatosak voltak az általunk megkérdezett zöldszervezetek is.

-- „A lítiumkitermelés felszín alatti víztestek minőségi és mennyiségi állapotára potenciálisan gyakorolt hatása jelenleg kérdéses, ahogy annak országos volumene sem tisztázott – mutat rá a Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – Ezt is vizsgálni kellett volna az akkumulátor-iparági stratégia mellől fájóan hiányzó környezeti vizsgálatban, mely dokumentum elkészítését uniós és hazai jogszabályok egyaránt előírják.”

A Greenpeace Magyarország még szigorúbb volt: a Mol részéről zöldrefestésnek tartják, hogy „az elektromos közlekedéshez szükséges alapanyag kitermelését a fosszilisek kitermelésének melléktermékeként biztosítanák”, a konkrét projektről pedig „a remélhetőleg készülő, nagyon részletes környezeti elemzés, hatásvizsgálatok” fényében tudnak majd nyilatkozni.

Tanulságos a 140 civil szervezetet tömörítő Európai Környezetvédelmi Iroda értékelése is az EU-s bányászati ambíciókról. Szerintük a 10 százalékos hazai kitermelési kvóta csak akkor teljesíthető, ha egyúttal csökkentjük a keresletet is, vagyis visszafogjuk a fogyasztást, és inkább az újrafelhasználást, a már kitermelt nyersanyagok körforgásban tartását kellene favorizálni.

Ez azért is fontos szempont, mert akár lesz valami az európai zöld bányászatból, akár nem, attól a chilei lítiumlepárlás és kongói kobaltkitermelés nem lesz szerethetőbb. Az egyik portugál aktivista ezt így foglalta össze: „Még szép, hogy nem akarunk egy bányát 500 méterre a falutól, ez talán érthető – de mi nem csak azt mondjuk, hogy itt ne legyen bánya. Mostanáig a fosszilisokat termeltük ki, most pedig a lítiumot akarjuk. Mit fogunk bányászni legközelebb?”
https://www.valaszonline.hu/2023/12/11/litiumkutak-magyarorszag-pusztafoldvar-termalviz-akkumulatorgyartas-banyaszat-europa/

Válasz

Szombathely sem szeretne akkumulátorgyárat (2023. január)

Utak felújításáról és két új körforgalom építéséről döntött csütörtöki ülésén a Szombathelyi Közgyűlés, továbbá határozatba foglalták, hogy a jövőben sem támogatják a város közelében akkumulátorgyár esetleges létesítését.

Nemény András (Éljen Szombathely!) polgármester úgy fogalmazott: amíg ez a városvezetés lesz, nem épülhet akkumulátorgyár Szombathelyen.

Ezt a környezetvédelemért felelős tanácsnok javaslatára azonnal határozatba is foglalta a baloldali többség; a Fidesz-frakció tagjai nem nyomtak gombot.

A vitából kiderült, hogy Szombathelyt is megkeresték az elmúlt év végén a befektetési ötlettel, de a városvezetés egészség- és környezetvédelmi szempontokat, valamint a vállalkozás hatalmas energiaigényét mérlegelve nemet mondott.

Illés Károly, a Fidesz helyi frakcióvezetője ugyanakkor az ülésen leszögezte: nem kellett dönteniük akkumulátorgyárról, hiszen nem került ilyen javaslat a testület elé.
https://24.hu/belfold/2023/01/26/szombathely-akkumulatorgyyar/

Előzmény

Válasz

Tatabánya - új akkugyár: leszavazták a beruházást

Szücsné Posztovics Ilonát az ellenzéki összefogás támogatásával választották polgármesterré 2019-ben, viszont a 18 tagú közgyűlésben nincs többsége, mert a nyolc fideszes képviselővel általában együtt szavaz a Mi Hazánk politikusa, illetve az ellenzéki összefogásból kiváló képviselők is.

A városházi fideszes frakció kezdetben nem foglalt állást a beruházási megkeresés ügyében, de azt indítványozta a polgármesternél, hogy hozza nyilvánosságra a levél részleteit.

A városvezető november elején közmeghallgatást hirdetett az ügy kapcsán, amely a beszámolók szerint a megszokotthoz képest hatalmas érdeklődés mellett zajlott. Ezen az eseményen érezhető volt, ami korábban a kisebb lakossági fórumokon is, hogy az embereket „felzaklatja” az akkugyár-beruházások témája, és minden más témát háttérbe szorít, amikor napirendre kerül – számolt be helyi forrásunk. A lakosokat aggasztja a helyi karsztvízkészlet megcsapolása, hiszen a város környékén hatalmas víziközmű-beruházások zajlanak. A jelenlegi csővezeték-építések kapcsán attól tartanak, hogy a jelentős vízkivétel miatt el fog tűnni a környékről a karsztvíz, amelynek készlete amúgy is csökken az éghajlatváltozás miatt.

Forrásunk szerint a közmeghallgatás szokatlan helyzetet eredményezett: a fideszes képviselőknek védekezniük kellett egy olyan ügyben, amelyben egyébként a párt támogatóan lépett fel. A hallgatóság soraiból egyenként nekik szegezték a kérdést, hogy támogatják-e a fejlesztést, vagy sem.

Mindegyik kormánypárti képviselő színt vallott, és kiderült, hogy egyikük sem támogatja egy akkumulátorgyár létrehozását.

A polgármester november 23-ára közgyűlési ülést hirdetett, ahol a HIPA által megpendített beruházás kapcsán a testület határozatot hozhatott. Javaslatához a fideszes városatyák módosító indítványt nyújtottak be, melyben azt több ponttal kiegészítették. A beadványban arra kérték a közgyűlést, hogy ne a polgármester határozati javaslatát, hanem az ő módosító indítványuk javaslatait fogadják el.

Kérdés, hogy egy ilyen testületi határozat mennyit ér, és mennyire betartható. A kormánnyal szemben semmit nem ér, hiszen

-- amennyiben a kabinet úgy dönt, hogy egy ilyen iparipark-fejlesztést nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánít, akkor az felülírja az önkormányzati közgyűlés határozatát.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/12/12/akkugyar-akkumulatorgyar-akkumulatoripar-hipa-tatabanya-beruhazas-fidesz-onkormanyzat-vizikozmu-karsztviz/

Válasz

Érvénytelen a debreceni akkugyár engedélye | 2023. november 30.

Schiffer András elérte, hogy a Kúria érvénytelenítse a Debrecenbe tervezett CATL akkumulátorgyár katasztrófavédelmi engedélyét.

Még a CATL esetében is sok a bizonytalanság, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy (főként a BMW hatására) a kínai Eve Power is akkugyárat épít Debrecenben. Most azonban a CATL kapcsán érkeztek friss hírek.
https://alapjarat.hu/aktualis/bmw-hatasara-jon-egy-ujabb-akkugyar-debrecenbe

Miután megkapta a szükséges engedélyeket, úgy tűnt, zöld utat kaphat bármilyen akkugyár, amely országunkban szeretne üzemet építeni. Tegnap délelőttre azonban a Kúria döntése lényegében semmissé tette a CATL katasztrófavédelmi engedélyét.

Erről Schiffer András, mára ügyvédként tevékenykedő volt LMP-s képviselő számolt be Facebook-oldalán:

-- „Jelen pillanatban a debreceni CATL-beruházásnak nincsen katasztrófavédelmi engedélye. A Debreceni Törvényszék ítéletét ugyanis megváltoztatta, a vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági engedélyét pedig megsemmisítette ma a Kúria.”

A debreceni akkugyár beruházáshoz korábban kiadott katasztrófavédelmi engedélyt megsemmisítették, tehát jelenleg nem rendelkezik érvényes engedéllyel. Ezért az ügyben új eljárást kell indítani.

Az elfogadott felülvizsgálati kérelmet egy debreceni polgár, Horváth Nándor nyújtotta be Schiffer segítségével. A Kúria döntése alapján azért kell új eljárást indítani, mert a hatósági eljárás megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat.

A CATL építését már több esetben hátráltatták helybéliek,

https://alapjarat.hu/aktualis/uj-vizsgalatot-kertek-debreceni-akkumulatorgyar-ugyeben-leallhat-az-epitkezes

például még tavasszal nyújtott be panaszt Jávor Benedek, magyar politikus az Európai Bizottság felé a Debrecen városába készülő akkumulátorgyár ügyében, de a januári közmeghallgatáson is majdnem lincshangulat alakult ki a lakosok körében.
https://alapjarat.hu/aktualis/akkumulatorgyarat-epitene-debrecenben-egy-kinai-ceg-lakossag-orjongott-kozmeghallgatason

A gyárat végül júliusban kezdték építeni, de most ismét megakadhatnak a folyamatok.
https://alapjarat.hu/aktualis/ervenytelen-debreceni-akkugyar-engedelye

Válasz

Lehullott a lepel a magyarországi akkugyárakról: súlyos dolgok derültek ki

A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján.

*** A konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól, amelyben érintette az ágazatra jellemző munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőket is.
https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/19980-20230301.pdf

Tanulmányában kiemelte: az akkumulátorgyártásban magas a betanított munkakörök aránya, főleg a cellagyártásban. A gépkezelők, összeszerelők biztosítására a kormányzat sokkal inkább a külföldi (harmadik országbeli) betanított dolgozók munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli „importálását” látja célra vezetőnek és olcsóbbnak, semmint a magyarországi alacsony képzettségű, munkaerőpiaci hátrányokkal küzdő emberek foglalkoztathatóságának növelését, elhelyezkedésük komplex szociális programokkal való támogatását.

*** Galgóczi Béla, Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátorgyártás alacsony hozzáadott értékkel bír, kiemelte: ez nem segíti elő az ország felértékelődését (upgrading) a nemzetközi értékláncokban.

-- az akkumulátorgyártásra való szakosodás tovább erősíti a már meghaladott, alacsony béreken alapuló versenyképességi stratégiát, és azt inkább még be is betonozza. Tehát ez nem egy kitörési pont az ország számára

– jegyezte meg.

*** Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is. A kifejezetten kutatás-fejlesztésben, innovációban nagyon fejlett kínai gyártók, mint például a CATL, nem fogja európai leányvállalataiba hozni a kutatás-fejlesztést, a központi innovációt. Czirfusz Márton tanulmánya is kiemelte, hogy az addigi tapasztalatok szerint kutatás-fejlesztési tevékenység nem zajlott a magyarországi akkumulátoripari vállalatoknál. Elmondta:

-- „Az OECD egyik tanulmánya rávilágított arra a tendenciára, hogy a Covid után már az emberek kevésbé hajlandók elfogadni rossz minőségű vagy nem biztonságos munkahelyeket, így tehát emiatt sem biztos, hogy sokan akarnak feltétlenül akkumulátorgyárban dolgozni” – tette hozzá.

A nem vonzó munka, valamint a hazai munkaerőhiány miatt így szükségessé vált az EU-n kívüli országokból, főként Kelet-Ázsiából érkező vendégmunkások alkalmazása.

A Samsung gödi gyáránál a mintegy 6 ezer dolgozó fele külföldi, a helyi, gödi munkavállalók száma 100 alatt van

– említette példaként a kutató.

„Azzal, hogy az elektromos autók gyártására térnek át az autógyártók, valóban fel fog szabadulni munkaerő mindenütt a világon, így Magyarországon is, azonban még nem láttam olyan számítást, hogy ez milyen ütemben zajlik majd le, és mennyi munkaerő válik feleslegessé. Sőt, most rövid távon inkább azt látjuk, hogy az e-autók gyártására való áttérésének még elszívó hatása van, így a BMW Debrecenben vagy a Volvo Szlovákiában épülő gyára szívja el a munkaerőt az akkumulátorgyárak elől” – hangsúlyozta Éltető Andrea.

Részletek:
https://web.archive.org/web/20231120112554/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231118/lehullott-a-lepel-a-magyarorszagi-akkugyarakrol-sulyos-dolgok-derultek-ki-652289

Válasz

Nem csak akkugyárat hoznak Magyarországra a kínaiak
https://444.hu/2023/11/26/nem-csak-akkutgyarat-hoznak-magyarorszagra-a-kinaiak

Magyarországi leányvállalatával vetné meg a lábát Európában a fémlemezgyártó Beijing Wingain Machinery & Electronics Co. Ltd, írja a hvg.hu. A cégről a Bloomberg azt írja, hogy a vasúti menetdíjbeszedő berendezések és más automata vezérlőberendezéseken kívül a napelemekhez is fontos alkatrészeket gyárt és árusít.
https://www.bloomberg.com/profile/company/1386968D:CH

A Wingain Európa Gépészeti és Kereskedelmi Kft. Magyarországon is gyártásra, valamint nagykereskedelmi árusításra készül, székhelyét a csongrádi ipari parkban jegyeztette be. Az ipari park célja a honlapján elérhető leírás szerint „a fejlett, környezetbarát technológiai folyamatokat képviselő ipari tevékenység, továbbá nagy és kisvállalatok telepítése”. Szerintük a park azért vonzó a high-tech cégek számára, mert az „környezetvédelmi szempontból tiszta”.
https://ip.csongrad.hu/

Kína egyre több befektetését hozza Magyarországra, amit egyebek mellett amiatt is kritizálnak, mert a magyar oldalról nem lesz nagy a hozzáadott érték. Más európai országokban jellemzőbb, hogy „a hazai innovációt támogatva alakítják az akkumulátorgyártást, ha bevonnak kínai tőkét, azt sokszor vegyesvállalati formában teszik”, írta a Szabad Európán korábban Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.
https://www.szabadeuropa.hu/a/akkumulator-gyar-akku-kaderjak-peter-elteto-andrea/32653650.html

Matolcsy György jegybankelnök, aki gyakran kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, egy kínai propagandalapban „Magyarország és Kína élen jár a tudásalapú gazdasági együttműködésben az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében” című cikkben írta le véleményét.
https://444.hu/2023/07/31/mintha-mast-gondolna-matolcsy-gyorgy-az-akkugyarakrol-egy-kinai-lapban-mint-a-magyar-parlamentben

Válasz

Iváncsa: Úgy kezd el termelni jövő héten az akkugyár, hogy még el sem kezdték építeni hozzá az iparvágányt

Nem látni a fától a zajvédő falat

Az Átlátszó éppen egy éve írt arról, hogy egy közmeghallgatáson már akkor arra panaszkodtak a település lakói, hogy a gyár miatt reggel óriási dugó van, amire a kormány képviseletében megjelenő tisztviselő csak annyit mondott, hogy aki be akar érni időben a munkahelyére, keljen fel fél órával korábban.
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/02/milliardokat-kolt-a-kormany-az-ivancsai-akkumulatorgyarra-amivel-meszaros-lorinc-jar-jol/

Ez a helyzet még fennállhat egy darabig, mivel az üzem közúti összeköttetésének kibővítése még ott sem tart, ahol az iparvágány.

Erre csak idén szeptember 8-án jelent meg a közbeszerzési felhívás, és – szintén többszöri csúsztatás után – október 31. volt a jelentkezési határidő. A tenderkiírás szerint az M6-os autópálya 50-es kilométerénél – szintén Adonynál – a mostani szimpla helyett úgynevezett turbókörforgalom létesülne, és kétszer két sávos út vezetne az ipari parkhoz. Ezenkívül fejlesztenék a település belterületi úthálózatát, új járdák, kerékpárutak épülnének, korszerűsítenék a közvilágítást. Ezekre tizennégy hónapja lesz a nyertes kivitelezőnek.

Nem csak az infrastruktúra nem követte az akkugyár építését. Az előírások szerint az üzem és a település között véderdőt is telepíteni kellene, de ez még szintén nem kezdődött meg, mint ahogy csak egy hosszan elhúzódó, néhány méter magas töltés jelenti a zajvédelmet is. Az iváncsaiak már régóta panaszkodnak, hogy a gyár miatt radikálisan megnőtt a zajterhelés, szükség lenne zajvédő falra. Erre ígéret már elhangzott, de annak, hogy a közeljövőben lesz is belőle valami, semmi jele.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ugy-kezd-el-termelni-jovo-heten-az-ivancsai-akkugyar-hogy-meg-el-sem-kezdtek-epiteni-hozza-az-iparvaganyt/32662311.html

Válasz

Az Orbán-kormány akkuországot akar, kár, hogy az autók átlagos kora itt 16 év, a támogatás pedig szépségtapasznak is kevés

A válság utáni két évben világszerte roncsprémiumokkal próbálkoztak élénkíteni a piacot és megőrizni a munkahelyeket. Az USA-ban és több uniós országban állami programok ösztönöztek a tíz évesnél öregebb járművek leadására. A németeknél a 2500 eurós, az olaszoknál a 700 eurós támogatás mellé kettő, illetve három év gépjárműadó-mentesség is járt. A görögöknél az is kapott 400-800 eurónyi adókedvezményt, aki csak leadta régi kocsiját, de ha újat is vett, akkor 1500 és 3400 euró támogatásra számíthatott. Romániában a 12 évesnél öregebb autó lecserélésekor nyolcszáz euróval támogatta az újat a kormány.

Hasonló dotációról álmodoztak itthon is, de hiába. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a tíz évnél öregebb autók újra cseréléséhez 20 százalékos támogatást javasolt, a bónusz felét az importőrök, másik felét a központi költségvetés adta volna. Az MGE szerint a forgalomnövekedés a nagyobb adóbevétel mellett fiatalította és tisztábbá tette volna az autóparkot.

Az MGE 2009-es számításai szerint a roncsprogram évi 15-20 ezer új autó eladását és régi cseréjét eredményezhette volna. Családonként csak egy (1,6 literesnél kisebb motorú) modellre tervezték a támogatást.

Központi csodaszer híján másfél évtizede a kereskedők kezdtek akcióba: új autó vásárlásakor 200 ezer forintért számították be a lestrapált Škodákat, Trabantokat, akár működésképtelenül is.

-- Államilag támogatott autóvásárlásra az elektromos korszakig kellett várni, az elsőre 2016-ban lehetett jelentkezni, és már a meghirdetett harmadik forrása is gyorsan kimerült.

A magyarországi ötmilliós gépjárműparkban jelenleg 80 ezer zöld rendszámos autó szerepel, közülük tízezernél több plugin hibrid, ami jó megoldás a hatótáv-para ellen, hiszen városban képes 80-100 kilométeres útra elektromos hajtással, ami 100 százalékos tiszta üzemmódot jelent és elég a napi közlekedéshez, miközben belső égésű motorjával nagyobb távolságra, akár 700-1000 kilométernél is hosszabb utazásra alkalmas.

Vagyis egy éjszakai feltöltés elég az ingázásra, miközben benzinnel, vagy gázolajjal jól szolgál a a lakott területeken kívül autózásra. A gond azzal van, hogy miközben a plugin hibridek kihasználják a zöld rendszám előnyeit, de csak benzint, vagy gázolajat tankolnak és nem töltik hálózatról a villanymotor hajtására szolgáló akkupakkot, olykor kényelmi okokból, olykor azért, mert nincs rá lehetőség lakóhelyükön. Ráadásul a plugin hibridek között kéttonnás és akár 300 lóerősnél nagyobb teljesítményű modellek is jogosultak a kivételezésre. Ez szűnne meg az új jogszabállyal, melynek keretében a következő műszaki vizsgán ezeken az autókon lecserélnék a zöld rendszámot fehérre.
https://nepszava.hu/3213638_auto-magyarorszag-orban-kormany-e-auto-tamogatas-korkep

Válasz

„Mindannyian érintettek vagyunk ebben a hagymázos őrületben” – így zajlott az akkumulátoripari konferencia ellentüntetése

Október 26-án tartották a Hungarian Battery Day elnevezésű eseményt, amelyen az akkumulátoripari cégek képviselői és az akkuberuházásokat támogató kormányzati szereplők egyeztettek az akkumulátor-iparág stratégiájáról. A rendezvényre a beruházások ellenzői nem kaptak meghívást, ezért az érintett települések civil szervezetei párhuzamosan egy másik konferenciát tartottak a hivatalos eseménytől alig néhány méterre.
https://24.hu/belfold/2023/10/27/akkumulatorgyar-tuntetes-hungarian-battery-day-video/

Válasz

Miért tiltakoznak a zöldek a kormány erőltetett akkumulátoripari stratégiája ellen?

A zöldek, továbbá az Európai Unió a 2050-es klímacéljaiban ugyanis nem elektromos autókat, hanem alacsony közlekedési kibocsátásokat akarnak, amihez az elektromos autók önmagukban, nem juttatnak el minket, bár a szükséges lépések közül logikailag utolsóként valóban szükség van rájuk.Az alacsony kibocsátású közlekedéshez vezető út tennivalóinak hierarchiája ugyanis a következőképpen néz ki.

1. A közlekedési igények csökkentése

A település- és területfejlesztés újragondolásával, komplex decentralizált települési központok kialakításával, ahol a lakó, munkahelyi, szolgáltató és egyéb funkciók helyben elérhetők; a globalizált kereskedelmi láncok lerövidítésével, a helyi termékek és helyi termelés előtérbe helyezésével; a helyi közösségek támogatásával; a gazdaságfejlesztés során az egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó termelési tevékenységek klaszterekbe szervezett összehangolt bevonzásával és egyéb eszközökkel mind a teherszállítási, mind a személyforgalom növekedését meg kell állítani, és a trendet a visszájára kell fordítani. A keresleti eszközökhöz olyan kínálatot visszaszorító lépések is társulhatnak, mint a rövid távú repülőutak tilalma (pl. Franciaországban), vagy adóztatása (pl. Ausztriában, Németországban vagy Belgiumban).

2. Nem motorizált közlekedés preferálása

Magyarországon a napi rutin során megtett utazások 44 százaléka kevesebb, mint 3 kilométert tett ki, további 16 százaléka pedig 4-6 kilométert a KSH 2009-es adatai szerint. Ezek a távolságok, az összes utazás 60 százaléka tehát, ideális gyalogos, kerékpáros vagy egyéb mikromobilitási viszonylatok. A nem motorizált közlekedési módok fejlesztése, az infrastruktúra kiépítése (kerékpárutak, tárolók, mikromobilitási pontok kialakítása, stb.), a közlekedési módváltás ösztönzése (pl. a céges autókra vonatkozó szabályok szigorításával), illetve a személyautóforgalom visszaszorítása révén a városi közlekedés egyre növekvő része terelhető át nem motorizált módozatokra, ahogy az olyan, azelőtt erősen autóközpontú városokban mint Koppenhága vagy Amszterdam megtörtént évtizedekkel ezelőtt, illetve ahogy az elmúlt években zajlott le Párizsban vagy Brüsszelben.

3. Közösségi közlekedés előtérbe helyezése

Az európai városokat egyszerűen nem autóközlekedésre tervezték, az egyre növekvő személygépjármű forgalmat nem lehet az úthálózatunk átpréselni – teljesen függetlenül a járművek meghajtási módjától. Ma már ez urbanisztikai evidencia, és valamennyi európai nagyváros az autóforgalom visszaszorítása irányába mozog – még olyan, korábban szélsőségesen az autóforgalom érdekeinek alárendelt városokban is, mint Brüsszel. Ennek eszköze, a nem motorizált közlekedésmódok támogatása mellett a közösségi közlekedés fejlesztése, új vonalak, eszközök, hálózatok kialakítása révén a kínálati oldal javítása, és ezzel párhuzamosan az autóforgalom visszaszorítsa révén a kereslet erősítése. Mindennek klímahatásai páratlanul előnyösek.

Még a dízelmotoros autóbuszok egy utaskilométerre vetített CO2-kibocsátása is harmada lehet az autózásénak, nem beszélve a villamosról vagy vonatról, amelyek akár 90 százalékos megtakarítást is jelenthetnek. Mindez pedig a helyközi viszonylatokon és a teherszállításban is érvényesül. Növekvő közösségi közlekedés/vasúti fuvarozás részarány = csökkenő ÜHG kibocsátás.

4. Alacsony kibocsátású technológiák alkalmazása

Végezetül, ha a fenti lépéseket mind végrehajtottuk, a megmaradó közlekedési igények kiszolgálását valóban igyekeznünk kell alternatív hajtásmódokkal megoldani. Ebben az elektromos autózásnak – és az akkumulátoroknak – ténylegesen lesz fontos szerepe, ahogy bizonyos szegmensekben (például teherszállítás) a zöld hidrogén és más technológiák is hozzájárulnak majd a közlekedési dekarbonizációhoz.

Mi ebből a tanulság?

A legfontosabb következtetés, hogy ha az első három pontban említett lépéseket, amelyeket a kormányzat–Fidelitas–Tarlós István-tengelyen mind közönségesen autósüldözésnek hívnak, nem hajtjuk végre, akkor az elektromos autózás épp csak arra lehet elegendő, hogy a közlekedési ÜHG-kibocsátások ne nőjenek, de érdemi mitigációt nem fog eredményezni.

Az elektromos mobilitás csővégi megoldás: a rendszerszintű mozgatórugókhoz, a gyökérokokhoz nem nyúl hozzá, a rendszer végén babrálva próbálja meg csökkenteni a károkat. Ez azonban – mint minden ilyen csővégi erőfeszítés – átmenetileg bizonyos részsikereket hozhat, illetve járulékos elemként hasznos lehet, de a probléma lényegét nem ragadja meg, így a krízis stabil és tartós megoldására önmagában alkalmatlan.

Már csak azért is, mert a világ közel 1,5 milliárdos autóállományának, melynek jelenleg 2,1 százaléka elektromos, a teljes átállítása elektromosra valószínűleg nyersanyagban (lítium, kobalt, ritkaföldfémek) is meghaladja a rendelkezésünkre álló készleteket. Ez persze változhat, ha az elektromosság tárolására új, kevesebb ritka nyersanyagot igénylő akkumulátorok terjednek el (szilárdtest, nátriumalapú, stb.), de a pillanatnyilag Magyarországra települő lítium-ion akkumulátor ipar biztosan nem alkalmas az elektromos átállás végrehajtására.
https://greenfo.hu/hir/miert-tiltakoznak-a-zoldek-a-kormany-eroltetett-akkumulatoripari-strategiaja-ellen/

Válasz

Hol volt Áder János és alapítványa, mikor a kormány környezeti stratégiai vizsgálat nélkül szabadította az országra az akkumulátorgyárak tucatjait, amikor újabb értékes termőföldeket és zöldterületeket vett el a cégek számára, amikor veszélyes vegyi anyagokat mértek ki a gödi akkumulátorgyár közvetlen közelében a kutakban, amikor rosszul lettek a hatóság munkatársai a bátonyterenyei akkumulátorhulladék feldolgozó ellenőrzésekor, vagy amikor emberi életeket követelt a szigetszentmiklósi üzemi baleset? Miért nem emeli fel hangját Áder János, amikor a komáromi és a gödi lakosok az elviselhetetlen zajszennyezésre panaszkodnak? Hol van az egykori köztársasági elnök, amikor a kormány egy rendelettel éppen felszámolja a hazai környezetvédelmet?

Felszólítjuk, hogy zöldre festés helyett az akkumulátorgyárak közelében élők hangját, a zöld civilek és környezetvédelmi szakemberek vészkiáltásait erősítse fel, ne a CATL és a Samsung propaganda gépezetét segítse – áll az LMP sajtóközleményében.
https://greenfo.hu/hir/azonnal-fejezze-be-ader-janos-a-kornyezetpusztito-akkumulatorgyarak-zoldre-festeset/

Válasz

LMP - Magyarország Zöld Pártja : Miközben az agglomerációs települések arra kényszerülnek hogy a víziközművek műszaki állapotának hiányosságai miatt vízkorlátozásokat vezessenek be, Gödön a kormány - természetesen Mészáros Lőrincnek adva a megbízást - a koreai akkumulátorgyár számára épít 30 milliárd forintért vízvezetéket.

Teszik mindezt úgy, hogy a vegetációs és fészkelési időszak kellős közepén egy 6-8 méteres sávban teljesen letarolták a véderdőt.

Ennek jártak utána Kreitler-Sas Máté és Tetlák Örs elnökségi tagjaink. (videó)
https://www.facebook.com/lmpzoldek/videos/3119755054987919/
___

-\\\- Nem lehet vízbőségre hivatkozva
akkugyárakkal elárasztani az aszályoktól sújtott országot -\\\-
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/nem_lehet_vizbosegre_hivatkozva_akkugyarakkal_elarasztani_az_aszalyoktol_sujtott_orszagot

Előzmény

Válasz

Nem dugulhat be Magyarország, az akkugyárak miatt kezd útfejlesztésbe a kormány

„Az akkumulátoroknak súlya van, azt el kell szállítani” - a kormány szerint hatalmas bővülés előtt áll a magyar logisztikai és szállítmányozási szektor. A gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Vidék konferenciáján kijelentette:

-- A szektorok jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, amely 2030-ra tíz százalékra emelkedhet.

Nagy Márton kiemelte: a közeljövőben számos nagy ipari beruházás érkezik Magyarországra, amelyek szükségessé teszik a szállítás továbbfejlesztését is. Megjegyezte, hogy a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlása mögött meghúzódik az is, hogy hogyan fejleszthető a légi cargo forgalom.

-- „A kormány tervezi az M1 autópálya bővítését, mert a jelenlegi kamionforgalom mellett autóútként üzemel. Ugyanakkor a keleti és a déli határátkelők szűk kapacitása a növekedési lehetőséget korlátozza,”

mondta.

-- „Ha Magyarország bedugul, akkor nem lehet elszállítani a nyersanyagot és a készterméket, megnő a szállítási idő, emelkednek a költségek és ez a FDI-beruházásokban is megmutatkozhat”

- tette hozzá. Nagy elmondta, hogy a kormány egy olyan javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása. Ennek része, hogy korlátoznák a szállítási láncon belül az alvállalkozók számát, minimális szolgáltatási díjat határoznak meg és fejlesztenék a határátkelő pontokat, bővítenék az áteresztő kapacitásokat, hogy gyorsabb belépést biztosítsanak az Európai Unióba. (MTI)
https://444.hu/2023/10/10/nem-dugulhat-be-magyarorszag-az-akkugyarak-miatt-kezd-utfejlesztesbe-a-kormany

Válasz

Több dolog sem tetszik az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémiának

Többek közt növelni kellene az átláthatóságot, amellyel csökkenthetők lennének az aggodalmak.

„Az akkumulátorok gyártási technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és sem hazánkban, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre széles körű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól. A jelenleg is működő akkumulátorgyártó üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémákat okoz, és nem kizárható, hogy működésük a jövőben is okozhat – akár súlyos – szennyezéseket is.”

Többek közt ez az egyik legfontosabb megállapítása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB), amely kedden jelent meg a köztestület honlapján. Az állásfoglalás szerint fontosnak tartják, hogy a monitoring- és haváriaterveket nyilvánosságra hozzák, ne kezeljék titkosan a releváns adatokat, az ellenőrzést pedig közös gyártói, kormányzati, tudományos-műszaki és civil programban kell megvalósítani. Erre jó példát szolgáltat az Integritás Hatóság.

Kiemelik, hogy a kellő információhiány miatt van aggodalom a társadalomban, amelyek az átláthatósággal csökkenthető lenne. Egyúttal szükségesnek nevezik, hogy hozzák nyilvánosságra azon információkat, amelyek alapján hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól. A technológia rohamos fejlődése mellett kétséges, hogy célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot, hiszen korántsem egyértelmű, hogy a lítiumion-akkumulátor a jövő útja. Sőt még az sem biztos, hogy az elektromos járművek dominálják majd a közlekedést egy-két évtized múlva. Mindezek figyelembevételével megfontolandó az óvatosabb, lassúbb fejlesztési ütem lehetősége - vélekednek.

Az MTA szerint konfliktusokat fog okozni, hogy külföldi vendégmunkások fognak dolgozni a gyárakban, amelyek akár évekig nem járulnak hozzá a tudásalapú társadalom hazai megteremtéséhez és az innovációhoz.

Összefoglalóan azt írják, hogy az általuk taglalt kérdésekben ez idáig nem folyt érdemi, adatokon és háttértanulmányokon alapuló szakmai vita, miközben számos lépés és megelőző intézkedés sürgető volna. Szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi cáfolata, illetve a potenciális károk enyhítését célzó intézkedések bemutatása a gyárépítéssel érintett települések lakossága és az érintett szakmák képviselői számára is - olvasható az állásfoglalásban.
https://nepszava.hu/3211640_akkumulatorgyar-magyar-tudomanyos-akademia

Válasz

Ne a vendégmunkást gyűlöld, hanem azt kérd számon, ami idehozta

Egyre gyakrabban hoz olyan törvényeket a kormány, amelyek megkönnyítik a munkáltatók számára vendégmunkások alkalmazását. Az ukrajnai háború kitörése után pénzzel jutalmazta azokat a munkáltatókat, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, ahelyett, hogy közvetlenül azoknak a menekülteknek adta volna ezt a pénzt, akik munkát szeretnének vállalni hazánkban. De a menekülésre kényszerült ukrajnai munkaerő sem elégítette ki a tőkés igényeket. 2022 júniusában a parlament törvényi szintre emelte azt a korábbi vészhelyzeti rendeletet, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli munkavállalók korlátlan beutaztatását az országba, majd rövidesen törvényileg korlátozta a vendégmunkások itt tartózkodásának hosszát és jogaikat.

A törvény november elsején lépett volna életbe, és a héten derült ki, hogy a kormány végül azt ígéri, az alkalmazására egyelőre nem kerül sor.

Még nem tudni, hogy ez pontosan mit is jelent, de az eddigi szabályozásokkal az egyébként militánsan idegenellenes kormány fölülírta saját logikáját – míg a határokat „megvédi” a menekültektől, szélesre tárja a kapukat a „gazdasági bevándorlók” előtt. Utóbbiról nem önhatalmúlag dönt, hanem a kapitalizmus vastörvényeinek nyomása alatt, amely válságok idején először mindig a munkaerő költségeit vágja meg.

A vendégmunkások behozatala várhatóan nagy társadalmi felfordulást fog okozni. Az egyre nagyobb számú munkásszállók ipari telepekké változtatják a kertvárosokat, a munkahelyeken pedig szabadon kizsákmányolható vendégmunkásokra váltják le a renitenskedő, jogaikat számonkérő helyi munkavállalókat. Ez természetesen súlyos etnikai konfliktusokhoz is vezethet hosszútávon.

A külföldi tapasztalatok szerint azonban az akkumulátorgyárak elsősorban nem a vendégmunkások és a helyi munkások között vezetnek etnikai konfliktusokhoz, hanem az anyacég „telepesei” és a helyi lakosság között szítanak inkább feszültségeket. Lásd, Indonéziában a CATL megjelenése elsősorban a kínaiakkal szemben váltott ki ellenszenvet, amiért a kínai felsővezetők kvázi gyarmatosítókként viselkednek az országban. Nemcsak a helyiek által gyűlölt céget működtetik, de külön társadalmi szigeteket hoznak létre, saját igényeik szerint alakítják át a várost, és elzárják magukat a helyi lakosságtól. Ez a tapasztalat egybevág azzal, hogy Iváncsán, ahol a dél-koreai SK Battery-nek van akkumulátorgyára, egy koreai éttermet üzemi konyhává nyilvánítottak át, feltehetően azért, hogy ne mehessenek be oda helyiek.
https://merce.hu/2023/10/07/ne-a-vendegmunkast-gyulold-hanem-azt-kerd-szamon-ami-idehozta/

Válasz

Göd: Öt éve környezethasználati engedély nélkül működik a gödi akkugyár

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/09/ot-eve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodik-a-godi-akkugyar/

Előzmény

Válasz

Mégis nyitva maradt a kiskapu a veszélyes akkugyárak előtt

Megjelent a „pontosítása” annak a nagy felháborodást kiváltó kormányrendeletnek, amely alapján a kabinet felmentést adhat a bírság, bezárás alól a környezetszennyező gyáraknak – így például akkuüzemeknek –, ám nem úgy ahogy a kabinet ígérte: a kiskapukat nem bezárták, hanem tárva-nyitva hagyták.

Mint arról lapunk az első között beszámolt, a múlt héten megjelent egy Orbán Viktor kormányfő által aláírt rendelet, amely alapján – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva – mentesíthetik a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálna a hatóság. A már hatályba is lépett előírás szerint a szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Jávor Benedek párbeszédes politikus „Lex akkumulátorbontónak” nevezte a rendeletet, amely szerinte „az eddig is elképesztően gyenge hatósági felügyeletet és büntetéseket még jelképesebbé teszi.”

Az új előírás akkora felháborodást váltott ki, hogy a környezetvédelemért is felelős Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben állította, csak tévedés történt:

-- „A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.”

Még csütörtökön is ugyanerről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amikor állította, hogy

-- „egyetlen működő gyár miatt született a rendelet, a Dunaferr megmentéséhez van erre szükség.”

Mindezek után megjelent csütörtökön a kiegészítés, amelyben azonban szó sem esik kohászatról, Dunaferről. Az Orbán Viktor által aláírt szövegben csak annyi olvasható, hogy a hatósági szerződésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságnak – a környezetvédelemért felelős miniszter útján – tájékoztatnia kell a közigazgatás-szervezéséért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt. A szerződést pedig csak a miniszter nyilatkozata esetén kötheti meg.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője szerint mindez csak annyi változást jelent az eredeti rendelethez képest, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló döntés a szakhatóságtól elkerült a kormányhoz. „A kormányról kevésbé feltételezzük, hogy szakmai alapon döntene és nem politikai érdekek mentén” – jegyezte meg.

-- „Hazudtak mint mindig, mindenben”

– reagált a jogszabályra Jávor Benedek.

Szerinte „marad minden a régiben, és természetesen az akkumulátorgyárakat is mentesítik a büntetések alól.”

Lapunk megkereste az Energiaügy Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogy megtudjuk, miért nem szűkítették a kohászatra a rendeletet, ahogy ígérték, várható-e további pontosítása a pontosításnak, de nem válaszoltak. Ahogy azt sem közölték, van-e már olyan környezetszennyezésen ért cég, amely a vitatott rendelet hatályba lépése óta eltelt egy hétben élni próbált a környezetvédelmi hatósági szerződés adta mentességgel.

Közel kétharmados fenntartások

A felnőtt népesség 61 százaléka nem szeretné, ha új akkumulátorgyárakat építenének Magyarországon, de majdnem ugyanennyien vannak azok is, akik ugyan több ilyen üzemet nem látnának szívesen, de a már működőket nem zárnák be – derül ki az IDEA Intézet felméréséből, amelyet az LMP megbízásából készítettek. Vagyis, állapította meg az IDEA, a felnőtt népességnek csak egyharmada zárkózik el kategorikusan attól, hogy Magyarországon akkugyárak működjenek. Figyelemre méltó viszont az: a kérdezettek 61 százaléka szerint az volna a helyes, ha akkugyárakat csak a helyben élők, népszavazáson kinyilvánított egyetértésével lehetne létrehozni. A felmérésből kiderült, hogy az akkugyárak ügye is erősen átpolitizált: új üzemek építését lényegében csak a kormánypárti szavazók támogatják, az ellenzéki pártok szimpatizánsai sokkal elzárkózóbbak.
https://nepszava.hu/3210422_megis-nyitva-maradt-a-kiskapu-a-veszelyes-akkugyarak-elott

Válasz

Göd: Mészárosék munkagépei fokozottan védett növényeket tiportak el a gödi akkugyár vízvezetéke miatt

Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.

Gödön a Samsung-akkumulátorgyár vízi-közműveinek építési munkálatai zajlanak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Mészáros és Mészáros Zrt. természetvédelmi területet túr szét a beruházás miatt: a Duna-parton fákat vágtak ki és másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken bolygatták meg a növényzetet.

Szeptemberben újból a helyszínen jártunk, ahol ezúttal azt láttuk, hogy védett virágok egy részére kerítést pakoltak, más példányokat pedig munkagépek tiportak el. Miközben a projekt 2022-es előzetes vizsgálati dokumentációjában az szerepel, hogy a munkálatok megkezdése előtt a gödi határban lévő, fokozottan védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg, a virágok most szeptemberben megjelentek a beruházási területen – már amelyiket a munkavégzés során nem tapostak el.

Nem telepítették át őket

Hónapok óta próbáljuk kideríteni, hogy a területen milyen védett növények védelmét szolgáló tevékenységeket végzett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és a természetvédelmi hatóság. A beruházással érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációjában felsorolt védett virágokat ugyanis hatósági engedéllyel kell átültetni.

Mivel megkereséseinkre egyszer sem nem kaptunk választ, több közadat-igénylést is benyújtottunk az illetékesekhez. Ahogy beszámoltunk róla, májusban a Pest Vármegyei Kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a Duna ártéri területén zajló munkálatok során nem került sor védett növények áttelepítésére – a DINPI erről jegyzőkönyvet is küldött.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/09/20/meszarosek-munkagepei-fokozottan-vedett-novenyeket-tiportak-el-a-godi-akkugyar-vizvezeteke-miatt/

Előzmény

Válasz

Alsózsolca: az alsózsolcai akkufeldolgozó beruházója visszavonta az engedélykérelmet

Miután pár hete Alsózsolcán két petíciót is indítottak a helyi akkubontó építése ellen, Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, hogy:

-- „Tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy az Andrada visszavonta az alsózsolcai újrahasznosító létesítésére vonatkozó engedélykérelmét!
Az előzetes vizsgálati eljárás helyett a vállalat - megelőzve a hatóság esetleges ilyen irányú kérését - környezeti hatásvizsgálati eljárást indít.
A további fejleményekről is folyamatosan tájékoztatni fogom Önöket!”

Az egykor Rokker Zsolti néven ismert Erdei Sándor Zsolt momentumos önkormányzati képviselő úgy reagált:

-- „Győztünk!!!Fontos csatát nyertünk! Csöbör Katalin bejegyzése szerint úgy tűnik, az Andrada visszavonta az alsózsolcai akkumulátor újrahasznosító engedély kérelmét! Érdemes volt tüntetni! Borsod-Abaúj-Zemplén megye ne legyen a Fidesz kormány hulladéklerakója, veszélyes anyag-feldolgozó üzemeinek telephelye! Köszönet mindenkinek, minden pártnak, és szervezetnek, és a lakosságnak aki velünk tartott!”

A Blikk azt írja, hogy ez nem jelenti azt, hogy az Andrada teljesen feladta a terveit, ugyanis az is kiderült, hogy a szlovén cég – megelőzve a hatóság esetleges ilyen irányú kérését – környezeti hatásvizsgálati eljárást indít helyette.

Miután augusztus 29-én Szijjártó Péter bejelentette, hogy akkumulátor-újrahasznosító üzem épül Alsózsolcán, a szlovén Andrada nevű cég képviselői megpróbálták meggyőzni a kisváros lakóit, hogy jó lesz az új gyáruk, akik közül volt, aki úgy reagált: „Menjetek haza, menjetek a k**** anyátokba!”
https://444.hu/2023/09/21/rokker-zsolti-unnepel-az-alsozsolcai-akkufeldolgozo-beruhazoja-visszavonta-az-engedelykerelmet

Előzmény

Válasz

Alsózsolca: Civil aggályok az Alsózsolcai zavaros akkumulátor bontóval kapcsolatban

Az Alsózsolcai akkumulátorbontó beruházás ügyében tevékenykedő helyben érintett környezetvédelmi egyesületek sajtótájékoztatót tartottak az ANDRADA Group Kft. beruházásában, Alsózsolcára tervezett veszélyes hulladékhasznosítás előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott civil észrevételekről. A referenciák és garanciák nélküli technológia működését egy sérülékeny vízbázison olyannyira aggályosnak ítélték, hogy a környezetvédelmi hatóságtól a kérelem egyértelmű elutasítását kérték.

A környezetvédő civilek sajtótájékoztatóján Gyenes Gáborné, a Zöld Arnótért Egyesület elnöke elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén januárban 3 millió forinttal bejegyzett és 4,7 milliárdos támogatást kapott Andrada Group Kft.-nek nincs hazai telephelye, nem mutatott fel semmilyen hazai vagy határon túl, már működő, megbízható technológiát a kérelmet célzó beruházást illetően. A társaság tagjai magánszemélyek, nincs szó külföldi cég hazai leányvállalatáról, vagy bármilyen külföldi ebben az iparágban és tevékenységben dolgozó referencia üzemről. A dokumentáció alapján nem állapítható meg, hogy rendelkezik-e cég megfelelő kompetenciákkal, hogy veszélyes akkumulátor feldolgozással foglalkozzon. Egy meglévő logisztikai üzemcsarnokban kívánják a tevékenységet folytatni, melynek egy részében jelenleg a Magyar Posta depója található. Ezt az építményt 2018-ban nem veszélyes hulladékhasznosító tevékenységre tervezték, megkérdőjelezhető ilyen jellegű kockázatos tevékenység esetében a műszaki alkalmassága.

Nincs ismertetve semmilyen műszaki üzemeltetési folyamat, amit számon lehetne kérni. Aggályos, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban nem mutatták be, hogy hogyan kívánnak védekezni egy esetleges tűz, talajvíz vagy levegő szennyezés elkerülésé érdekében. Nem derül, hogy akarnak-e folyamatos, ellenőrizhető monitoring rendszert kiépíteni és figyelő kutakat létrehozni. A tanulmányban nem lettek bemutatva az előbb ismertetett megelőző intézkedések, nem találtunk garanciákat a biztonságos működésre.

Az alsózsolcai, frissen alakult környezetvédelmi egyesület képviseletében Urbán Erika mondta el, hogy az akkumulátorbontó tervéről beruházásról alig egy hónapja hallottak először, várták, hogy a felmerülő kérdéseikre, aggályaikra a fórumokon megnyugtató válaszokat kapnak. Nem így történt. „Amikor a közösség megkérdezte a kft tulajdonost, hogy tudják-e garantálni, hogy a szétszerelés zárt technológiában fog történni, és nem veszélyezteti majd családjaik életminőségét, azt a választ kaptuk, hogy az életben semmire sincs garancia.”

Az Alsózsolcára tervezett akkubontó létesítmény 90 méterre van az Alsózsolcai Kavicsbánya tótól, 900 méterre a legközelebbi lakóépülettől és mindössze 1 kilométerre a helyi általános Iskolától. Magyarországon eddig két akkumulátorbontó gyár üzemelt, Bátonyterenyét a folyamatos kihágások és balesetek miatt nemrég határozatlan időre bezárták. Az emberek tehát joggal féltik otthonaikat, az egészségüket, a megélhetést jelentő földjeiket.

Mindezek miatt jobbnak látták civil szervezetet alakítani annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják érvényesíteni környezeti érdekeiket. Megalakult az Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesület és kijelenthető, hogy az ötezres lélekszámú település egységesen kiállt az akkumulátorhasznosító gyár ellen. Megnyugtató, hogy a közös cél érdekében az önkormányzat is támogatja az egyesület létrejöttét és munkáját.

F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélyes hulladékkezelő létesítmény működése (elsőbbségi veszélyes anyagok jelenléte) sérülékeny vízbázison egyértelműen tilos, melyet a hazai szabályozás és az Európai Víz Keret irányelv is előír. Szigorúan figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét, hogy a tervezett beruházásnak jelentős hatása lehet-e a víztest állapotára, vagy sem. Egyébként is kötelező Stratégiai Környezeti Vizsgálatot készíteni minden olyan tervre/programra, amely jelentős káros hatással lehet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kijelölt víztestekre vagy VKI védett területekre.

Mindezek miatt jobbnak látták civil szervezetet alakítani annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják érvényesíteni környezeti érdekeiket. Megalakult az Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesület és kijelenthető, hogy az ötezres lélekszámú település egységesen kiállt az akkumulátorhasznosító gyár ellen. Megnyugtató, hogy a közös cél érdekében az önkormányzat is támogatja az egyesület létrejöttét és munkáját.

F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélyes hulladékkezelő létesítmény működése (elsőbbségi veszélyes anyagok jelenléte) sérülékeny vízbázison egyértelműen tilos, melyet a hazai szabályozás és az Európai Víz Keret irányelv is előír. Szigorúan figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét, hogy a tervezett beruházásnak jelentős hatása lehet-e a víztest állapotára, vagy sem. Egyébként is kötelező Stratégiai Környezeti Vizsgálatot készíteni minden olyan tervre/programra, amely jelentős káros hatással lehet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kijelölt víztestekre vagy VKI védett területekre.

Megszólalt az Andrada

Közleményben reagált a három környezetvédő egyesület sajtótájékoztatójára csütörtökön délután az Andrada Group. Mint írták, a beruházási terv jelenleg a környezetvédelmi hatóságok részletes és alapos előzetes vizsgálati eljárásán megy keresztül, melynek része a technológia, a gyártási folyamatok és a berendezések vizsgálata, célja pedig azt eldönteni, hogy a tevékenység olyan környezeti igénybevételt jelent-e, amely indokolja a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély iránti eljárás lefolytatását.

– Az eljárást teljes mértékben támogatjuk, annak lezárultáig nem nyilatkozhatunk. A hatóságok döntését azonnal nyilvánosságra fogjuk hozni, és minden körülmények között tiszteletben fogjuk tartani – zárul a közlemény.
https://greenfo.hu/hir/civil-aggalyok-az-alsozsolcai-zavaros-akkumulator-bontoval-kapcsolatban/

Válasz

WWF Hungary: A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár vízigényével a WWF Magyarország is foglalkozott. Határozott álláspontunk, hogy a gyárak teljes vízigényének kielégítését sem az ipari park, sem a CATL gyárának engedélyezési eljárása során nem vizsgálták megfelelően. Az ipari park három ütemre bontva, a CATL üzeme ennél is több fázisra szeletelve kerül engedélyezésre. Hiteles dokumentumok alapján megállapítható, hogy az üzemek számára biztosított vízmennyiség 42 480 köbméter/nap körül várható, ugyanis az ipari parkba ennyi ivóvíz - tehát nem szürkevíz, se nem tisztított szennyvíz - biztosítását vállalta a város. Ez meghaladja Debrecen vízigényét.

Azt senki sem vizsgálta, hogy honnan fog származni ez a víz, hogy a vízkivételeknek milyen hatásai lehetnek a felszíni és felszín alatti vizekre. A Tisza átlagos vízhozama az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent, a felszín alatti víz kitermelése pedig Debrecen térszínsüllyedését vonhatja maga után - hogy csak a legfontosabb problémákat említsük.

A Magyarországon már működő és engedélyezett akkumulátorgyárak félmillió magyar lakos fogyasztásának megfelelő mennyiségű vizet használnak, nem mindegy azonban, hogy honnan származik ez a víz. Egy országos szintű iparágfejlesztés esetében a stratégiai környezeti vizsgálat szolgálná azt, hogy ne legyenek rosszul megválasztott beruházási helyszínek, például ne telepítsünk nagy vízigényű ipart vízhiányos területekre. A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiához azonban nem készült ilyen vizsgálat, sőt, a debreceni gyárkomplexum sem szerepel a dokumentumban.

Mi lehet a megoldás? A hazai problémákat belföldön is meg lehetne oldani. Ehhez azonban új, átgondolt stratégiai tervezés, elővigyázatosság elvét szem előtt tartó környezeti vizsgálat, társadalmi bevonás és ezekhez igazodó helyi szintű tervezés, illetve a hatóságok kapacitásainak fejlesztése szükséges. Továbbá önmérséklet is kell, hiszen nem lenne szabad olyan iparfejlesztésbe kezdeni, amihez nincs elegendő erőforrás az országban. Ha eljutnánk idáig, akkor az uniós vizsgálat is okafogyottá válna.
https://telex.hu/belfold/2023/08/23/javor-benedek-parbeszed-europai-bizottsag-vizsgalat-catl-debreceni-akkumulatorgyar

Az egyre fontosabbá váló akkumulátoripar hazai helyzetével nemrég cikksorozatban foglalkoztunk.

-- az első részben a gazdasági oldalt mutattuk be;
https://telex.hu/komplex/2023/02/06/akkumulatorgyarak-orban-god-debrecen-catl-beruhazas

-- a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak.
https://telex.hu/komplex/2023/02/13/akkumulatoripar-magyarorszagon-muszaj-hogy-mergezzenek-a-gyarak

-- a harmadik részében írtunk arról is, milyen alacsony büntetéseket kapnak általában a szabályokra fittyet hányó ágazati szereplők,
https://telex.hu/longform/akkumulatorgyartas-az-iparag-amelynek-az-utjabol-eltakaritjak-a-torvenyeket

-- a negyedik pedig arról szól, hogy a dolgozók és leendő dolgozók szemszögéből milyen munkahelyek jönnek létre ezekkel a beruházásokkal.
https://telex.hu/komplex/2023/03/06/akkumulatorgyar-12-ora-muszak-god-samsung-munkas-tarsadalmi-hatas-oktatas-vendegmunkas-szakszervezet-catl-fizetes

A négy anyag legfontosabb tanulságait itt gyűjtöttük össze.
https://telex.hu/gazdasag/2023/03/06/akkumulatorgyartas-10-legfontosabb-teny-tanulsag

Válasz

Elképesztő fejlemény a Kínával folyó geopolitikai játszmában

A lelőhely Nevadát a „zöldenergia-aranyláz” globális epicentrumává teheti. Bár a lítiumtartalékok megfelelő mennyiségben oszlanak meg világszerte, termelésük és feldolgozásuk erősen koncentrált. Káncz Csaba jegyzete.

Az USA két szövetségi államának (Nevada-Oregon) határa mentén, egy ősi szupervulkán alatt találták meg azt a készletet, amely a világ legnagyobb lítium-lelőhelye lehet. Az eredmények átformálják a Nyugat kritikus készleteit – és ez megváltoztatja a Kínával folytatott geopolitikai játszmát is. A Leuven Egyetem geológusa elmondta a Chemistry Worldnek, hogy a várhatóan 2026-tól bányászható amerikai McDermitt Caldera lelőhely „megváltoztatja a lítium dinamikáját globálisan, az ár, az ellátás biztonsága és a geopolitika szempontjából."
https://www.chemistryworld.com/news/lithium-discovery-in-us-volcano-could-be-biggest-deposit-ever-found/4018032.article

Másfél billió dollárt ér

A Lithium Americas Corporation, a GNS Science és az Oregon State University kutatói augusztus 31-én tették közzé eredményeiket a Journal for Science Advances-ben.
https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adh8183

A talált készlet 20-40 millió tonna lítiumot tartalmaz – ez a szám eltörpítené az ausztráliai és chilei lerakódásokat. Ausztrália a világ legnagyobb lítium-termelője, évi 61 ezer tonnával, utána következik Chile 39 ezer tonnával.

A Daily Mail rámutat: "2022-ben az akkumulátoros minőségű lítium-karbonát átlagos ára metrikus tonnánként 37 ezer dollár volt, ami azt jelenti, hogy a vulkán potenciálisan 1,48 billió dollár értékű fémet tartalmaz."
https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-12504841/Worlds-largest-lithium-deposit-McDermitt-Caldera-US.html

McDermitt Caldera Nevadát a „zöldenergia-aranyláz” epicentrumává teheti, miközben a Biden-kormányzat a „klímavészhelyzet” miatt hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az emberek elektromos járműveket használjanak.
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/elkepeszto-fejlemeny-a-kinaval-folyo-geopolitikai-jatszmaban.html

Válasz

Nyíregyháza: A lakosságot kizárva vitatja meg az új akkugyárral kapcsolatos kérdéseket a nyíregyházi önkormányzat

Rendkívüli képviselő-testületi ülést kezdeményezett az összellenzéki frakció Nyíregyházán a városba tervezett kínai akkumulátorgyár miatt, a kormánypárti dr. Kovács Ferenc polgármester viszont zárt ülésként hirdette meg azt augusztus 28-ára.

Vagyis a nyíregyháziak nem ülhetnek be meghallgatni a képviselőik értekezését az akkumulátorgyárról, nem kérhetnek szót, de még csak az ülés jegyzőkönyvét sem olvashatják majd el – hacsak nem kérik ki azt közadatként.

Az ellenzéki Szövetségben Nyíregyházáért frakció tagjai a „szakmaiság és a nyílt kommunikáció” jegyében kérték a polgármestertől a rendkívüli ülést – utóbbi azonban a fent említettek fényében kétségesnek tűnik.

Mint a frakció Facebook-oldalán olvasható, az ellenzéki képviselők szerint a városvezetés részéről elmaradt a lakosság „tisztes tájékoztatása” a városba tervezett akkumulátorgyárról, melynek víz- és energiafelhasználásával kapcsolatban számos ellentmondás látott napvilágot, valamint arra is kíváncsiak lennének, hogy mennyi nyíregyházi és mennyi külföldi fog majd a gyárban dolgozni. Vagyis, a számos, akkumulátorgyárnak „otthont adó” településen is tapasztalható információhiánynak lehetünk tanúi Nyíregyházán is.

Szijjártó Péter július végén jelentette be, hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a Sunwoda Electronics a lakott területtől csupán 1,5 kilométerre létesít akkumulátorgyárat Nyíregyházán, a déli iapri parkban. Az építkezést jövőre kezdik meg, 2025. végén pedig elindul a termelés. A külügyminiszter elmondása szerint a vállalat ígéretet tett arra, hogy a teljes vízigényének a 90%-át tisztított szennyvízből fogja biztosítani. Ennek a – minden új akkugyár esetében beígért – technológiának a működőképességére azonban továbbra sincs bizonyítéka a kormánynak.

A lakosság információhoz jutását és szerveződését ráadásul nemcsak helyi szinten nehezíthetik a döntéshozók. Miután a kormány a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva lehetőséget adott rá, a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárról is a lakosság személyes jelenléte nélkül tartottak a hatóságok közmeghallgatást, és várhatóan a legtöbb, a lakosságból ellenállást kiváltó beruházást így nyomnak majd át a helyi közösségeken.
https://merce.hu/2023/08/24/a-lakossagot-kizarva-vitatja-meg-az-uj-akkugyarral-kapcsolatos-kerdeseket-a-nyiregyhazi-onkormanyzat/

Válasz

Alsózsolca: akku-újrahasznosító lakossági fórum

Először Szilágyi László, Alsózsolca polgármestere kapott szót, aki kijelentette, hogy nem tudtak róla, hogy készült volna a beruházás kapcsán környezetvédelmi tanulmány, vagy bármi hasonló. Azt elismerte, hogy valóban jártak az Andrada képviselői a településen, amikor részben a vezetés elé tárták a terveiket, ám hangsúlyozta,

-- mindkétszer úgy váltak el, hogy megegyeztek, a cég a lakosság felé is közvetíti majd a szándékait, mivel az akkumulátorokkal kapcsolatos üzemek félelmet kelthetnek az emberekben. Ezt azonban – a polgármester szerint érthetetlen módon – elmulasztották.

– Nem kaptunk visszajelzést, mi is csak a kormányhivatal közleményéből tudtuk meg, hogy a beruházás zöld jelzést nyert. – jelentette ki Szilágyi László.

Ekkor már kezdtek indulatossá válni a fórumozók – egy férfi azt kiabálta be, hogy

-- hoz minden nap egy liter vizet az Andrada vezetőinek a közeli tóból, és ha azt megisszák, akkor lesz ő is nyugodt.

Peter Tibaut azzal próbálta leszerelni az indulatokat, hogy elmondta, 30 éve dolgoznak a stratégián. A biztonságra visszatérve pedig aláhúzta, semmire sincs garancia az életben, de a biztonság 200 százalékos lesz.

Ekkor egy megszólaló rákérdezett, hogy miképp tudja garantálni a teljes biztonságot egy cég, ami 2023-ban lett bejegyezve. A háttérben elharapódzott a hangulat, többen emberkísérletet emlegettek.

Vízbázis és veszélyes hulladék

... a rögtönzött pódium előtt már kisebb tömeg gyűlt össze, mind a fórum folytatására akarták rábírni a cégvezetőket, és ők végül zöld utat adtak még egy kérdésnek. Egy idős bácsi kezébe került a mikrofon, aki láthatóan tisztában volt a terület hidrológiai adottságaival.

-- Kérdem én, ki volt az az őrült, aki egy veszélyes anyagokat feldolgozó céget akart hozni pont ide, egy védett vízbázis felé?

– mondta, alkalmatlannak ítélve meg a helyszínt a hasonló munkafolyamatokhoz. – Van Alsózsolcán olyan hely, ahová mehetnek, de azt mi választjuk ki, hol legyen, és maguk fogadják el, nem pedig maguk választanak, és nekünk kell beletörődni.

Volt ilyen kérdés is:

-- a cég tevékenységi körében az akkumulátor gyártás is szerepel. Kell valami biztosíték tehát, hogy a jövőben a feldolgozás helyett vagy mellett nem állnak-e át a gyártásra is.
https://www.eszakhirnok.com/2023/09/01/alsozsolca-mikepp-kaphat-egy-kulfoldi-beruhazo-47-milliard-forintnyi-kormanytamogatast-amikor-a-tanarok-fizetesere-nincs-penz-de-a-hazai-vallalkozasokat-sem-tamogatjak-kellokeppen/

A beszámoló szerint a pokol a kérdésfeltevések közben szabadult el, az Északhírnök azt állítja, hogy nem sokon múlt, hogy a cég képviselőit, egy férfit és egy nőt megverjék. Őket végül biztonsági emberek kísérték ki.
https://24.hu/belfold/2023/09/01/alsozsolca-akkumulator-ujrahasznosito-uzem-lakossagi-forum-indulatok/

Válasz

Aszódi Attila: sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt
-- Aszódi Attila, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyetemi tanár

A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.

2023. augusztus 19-én 8:43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel olyan eseménysor kezdődött el, ami hazánkban teljesen szokatlan. Az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés is kipattant, amelyeket már nem csak a műszerek, hanem sok ember is érzékelt. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.

Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak hazánkban is. De ha megnézzük az alábbi térképet, akkor láthatjuk, hogy a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki.

Ez a közel 100 darab, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban. Az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Az elmúlt napokban voltak politikai szereplők, akik egyből a paksi telephely biztonságát kérdőjelezték meg, de le kell szögezni, hogy a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében. Ezek a rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, ami miatt a légvonalban mintegy 150 km-re lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.

Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés epicentrum nem emberi tevékenység eredménye-e?

Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.

-- Egyrészről folyik a Corvinus projekt, amiben a cél a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása. A projektben ebben a régióban, a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. A hírek szerint a kutak mélysége akár 4 km is lehet. Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban.

-- A másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Békéscsabán fűtőmű létesül. Mezőberényben 2011-2012-ben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami ráadásul olyan technológián alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.Az itt alkalmazott technológiánál az okozza a kihívást, hogy két, egymástól távoli kútra van alapozva: az egyikben lepréselik a hőközlő folyadékot a mélyebb rétegekbe, majd a másik kútból kiveszik a közeget, amely a mélyben lévő rétegeken áthaladva felveszi az ottani kőzet hőtartalmának egy részét, és a felszínen lévő technológiában ezt a hőt hasznosítjuk. Mivel kulcskérdés, hogy a folyadék az egyik kúttól a másik kútig el tudjon áramolni lent a mélyrétegekben, ilyenkor szoktak rétegrepesztést alkalmazni. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék képes a mélyben lévő törésvonalak mentén mozgást kiváltani, hiszen a nagy nyomású folyadék úgy működik, mint egy siklócsapágyban a kenőanyag: csökkenti a súrlódó rétegek közötti súrlódási ellenállást.

Ez egy törésvonal mentén indukált, tehát az emberi beavatkozás által kiváltott földrengésekhez vezethet.

Az egyik leghíresebb, az irodalomban jól dokumentált eset a svájci Bázelben történt. Ott a 2000-es évek elején elkezdtek egy ún. „hot dry rock” geotermikus projektet megvalósítani. A várost 1356-ban lerombolta egy nagy, 6,5-es magnitúdójú földrengés, ezért nagyon körültekintően, szeizmikus méréseket célzottan telepítve kezdték meg a geotermikus rendszer kiépítését.

2006 decemberében, 6 nappal azután, hogy megkezdődött az erőmű működéséhez szükséges folyadék mélyrétegekbe való injektálása, kipattant egy 2,9-es magnitúdójú földrengés, amelyet követően a geotermikus rendszer üzemeltetését felfüggesztették. Később úgy döntöttek, hogy soha nem is veszik azt üzembe. Az injektálás megindítását követő 4 hónapban összesen 13.500 darab kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt. Hangsúlyoznom kell, hogy a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet nagyon eltérő, az épített környezet is nagyon más, ezért a számokat nem szabad direktben összehasonlítani, de az eset jól mutatja, hogy a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre.

A 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is kell, hogy figyelmeztető jel legyen, mert hazánk éppen most tervez – energiastratégiai szempontból nagyon helyesen, a földgázimport-függőség csökkentése érdekében – egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani.

A geotermikus energia hasznosításának pedig az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése.

Ezt vizsgálni és kezelni szükséges, mert számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak.

A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik. Ezen a linken elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatott vonal potenciális aktív törésvonalat jelöl.
http://www.geomega.hu/wp-content/uploads/2023/02/Koroknai-et-al_2023_Seismotectonic-map.pdf

A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230828/aszodi-attila-surgos-vizsgalatokra-van-szukseg-a-magyarorszagi-foldrengesek-miatt-635933

Válasz

Döntött a Nemzeti Választási Bizottság az LMP népszavazási kérdéséről
Az ATV Start vendége Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, LMP.
https://www.atv.hu/videok/20230825/dontott-a-nemzeti-valasztasi-bizottsag-az-lmp-nepszavazasi-kerdeserol

Előzmény

Válasz

Tönkretehetik Magyarországot az akkumulátorgyárak? - Dr. Vasárus Gábor László
-- egyetem tv | Tandem

Az utóbbi időben óriási port kavart a hír, miszerint Magyarország területére, köztük jelenleg Debrecenhez közel akkumulátorgyárak telepítésébe kezdtek. A gazdasági és szociális kérdések egyre inkább politikai dimenziókba kerültek, ezt igyekeztünk tisztázni dr. Vasárus Gábor Lászlóval, a KRTK Regionális Kutatási Intézet geográfusával.
https://www.youtube.com/watch?v=DRXTdQdarUM

Volt már iparosítási őrület Magyarországon - nem volt sikertörténet. A történelem ismétli önmagát. Kérdés, hogy a környezetszennyezést ki fogja majd semlegesíteni és mennyiért?

Előzmény

Válasz

Akkumulátor-nagyhatalom leszünk, de milyen áron? | „Az etanol szétmarta a torkomat”
Petra a komáromi akkumulátorgyárban dolgozott, de csak pár napig, mert nem bírta a rosszulléteket. Sokkolta a hír, amikor kiderült, hogy lakóhelye, Ács mellé katódgyár épülne. Istvánnak Bátonyterenyén már mindennapi valóság az, amitől Petra még csak tart: szerinte állandó az émelyítő bűz, és több a felsőlégúti megbetegedés is a környezetében, mióta megnyitott az akkumulátor-feldolgozó üzem a település határában. A kormány viszont továbbra is kiemelt beruházásokként kezeli ezeket a gyárakat. Akkumulátor-nagyhatalom leszünk, de milyen áron?
https://www.youtube.com/watch?v=pnwKVuYQK4E

Semmiféle „munkahely teremtés”, semmiféle „gazdasági növekedés” nem lehet fontosabb, mint egy adott élettérben élő embereknek az egészsége, és az adott térségnek a környezete.

Előzmény

Válasz

Szigetszentmiklós, Bátonyterenye, ...
https://youtu.be/O1hD9T_uRsc?t=81

A teljes cikk itt olvasható:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/21/igy-valik-magyarorszag-akku-szemet-gyarto-nagyhatalomma/

Előzmény

Válasz

Bátonyterenye: Határozatlan időre felfüggesztette a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését a Nógrád Megyei Kormányhivatal kedden. A dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. üzeme sorozatosan megszegte a működéssel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásokat.

A Kormányhivatal korábban hat alkalommal, összesen közel 100 millió forint bírsággal sújtotta a céget, mely júniusban 31 milliós, júliusban 50 milliós büntetést kapott. A cég másik, szigetszentmiklósi üzemét is többször megbírságolták a dolgozók súlyos veszélyeztetése miatt. Az üzemben halállal végződő baleset is történt.

A bátonyterenyei üzem akkor indulhat újra, ha a cég megteremti a jogszerű működés feltételeit. Többek között rendeznie kell a túltárolt hulladék helyzetét is.

2021-ben a bátonyterenyei üzem eleve katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdett működni, de a veszélyes anyagokat később is szabálytalanul tárolták. Arra a gépre sem volt engedélyük, ami tavaly felrobbant. Aztán az egyik daráló most június elején is kigyulladt. Idén tavasszal még a hatósági ellenőrök is rosszul lettek ott a szabálytalanul tárolt vegyi anyagoktól. A szigetszentmiklósi üzemében egy ember meg is halt tűz miatt. De a néhány milliós bírságokat még mindig bőven fedezt az a 2,8 milliárdos állami támogatás, amit az induláshoz kaptak. A SungEel a németországi Rudolstadtban akart hasonló újrahasznosító üzemet nyitni, de mivel a helyiek közel kétezer panaszt adtak be a lehetséges légszennyezés miatt, a vállalat áprilisban lefújta a projektet.
https://444.hu/2023/08/23/felfuggesztettek-a-batonyterenyei-akkumulator-feldolgozo-mukodeset

Előzmény

Válasz

Úgy tűnik, a rendőri feljelentés és a hatósági intézkedés ellenére sem sikerült teljesen felszámolni a Pest megyei Iklad ipartelepén az akku-hulladékok illegális raktározását, amit korábban az Átlátszó tárt fel. Bár a bűzölgő hordókat elszállították, a telephely egyik épületében továbbra is felhalmozva állnak különböző, az ott tárolt dobozok és zsákok felirata szerint akkumulátor-gyártásban használt veszélyes vegyi anyagok. A helyszínen lévő dokumentumok szerint ezek a gödi Samsung gyárából származhatnak.

Ungi József polgármester mindehhez a testületi ülésen hozzáfűzte: „megtettünk mindent, amit megtehettünk, de ha a nálunk is hozzáértőbb szervek is azt mondják, hogy nem veszélyes hulladékról beszélünk, azt mi nem bírálhatjuk fölül.”

Arról viszont nem esett szó az ülésen, hogy a telepengedély 2023 februári visszavonása után sem az önkormányzat, sem a katasztrófavédelmi hatóság nem ellenőrizte, megszűnt-e a telephelyen az akkuhulladék engedély nélküli tárolása. Ugyanakkor elhangzott egy „érdekes” kijelentés is az egyik önkormányzati képviselő részéről:

„Tájékozódtam az ügyben, és tudvalevő, hogy több ilyen raktár is fellelhető a környéken. Szomorú, hogy a sajtóban csak Iklad lett a célpont” – panaszolta Budai József képviselő.

Hogy mely környékbeli illegális raktározási helyszínekre céloz a képviselő úr, nem tudni.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/16/a-buzos-hordokat-elvittek-de-tovabbra-is-hegyekben-all-a-veszelyes-akku-hulladek-ikladon/

Előzmény

Válasz

„Tartok attól, hogy baleset történhet”
– Interjú az épülő kínai akkumulátorgyár melletti Mikepércs fideszes polgármesterével

Mikepércsen külföldi munkások költöztek egy helyi ingatlanba, ezért a településvezető kezdeményezésére a jegyző eljárást indított, amelybe bevonják majd a katasztrófavédelmet és a kormányhivatal népegészségügyi osztályát is. Amióta tavaly augusztusban a kormány bejelentette, hogy a kínai CATL óriásvállalat akkumulátorgyárat épít, nemcsak Debrecenben, hanem a megyeszékhely agglomerációjában is érezhető a széles körű lakossági aggodalom a beruházással kapcsolatban.

Különösen igaz ez az alig néhány kilométerre fekvő Mikepércsre, ahol egy helyi anyákból alakult egyesület, a Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miakö) már több demonstrációt szervezett a veszélyes üzem építése ellen. Az egyik ilyen tüntetésen, március 15-én olvasták fel Tímár Zoltánnak (Fidesz), a község polgármesterének a helyi önkormányzati lapban megjelent írását, amelyben támogatásáról biztosította a tiltakozókat.

Tímár most a Debrecinernek adott interjúban beszélt arról, pontosan mi az önkormányzat problémája a beruházással, mitől tartanak a helybéliek, mi a helyzet a vendégmunkásokkal, valamint mik a tervei a 2024-es önkormányzati választások kapcsán. Arról is kérdeztük, hogy fideszes polgármesterként mit szólt ahhoz, hogy korábban kormányzati és kormányközeli közéleti szereplők igyekeztek hitelteleníteni az akkumulátorgyárak ellen tiltakozó civileket.
https://www.szabadeuropa.hu/a/tartok-attol-hogy-baleset-tortenhet-interju-az-epulo-kinai-akkumulatorgyar-melletti-mikepercs-fideszes-polgarmesterevel/32540516.html

Előzmény

Válasz

Több százezer távol-keleti vendégmunkás behozatalában érdekelt a kormány az erőltetett iparosítás miatt. A toborzás javában zajlik, a munkaerő-kölcsönzést vagy -közvetítést jórészt kormánybarát cégek szervezik. Mindeközben a kormány változatlanul „migránsgettókkal” riogatja a közvéleményt.

„Egy dolgozótól hallottam a minap, hogy a rabszolgatörvényhez megérkeztek a rabszolgák” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.

Ázsiai vendégmunkások évek óta dolgoznak Magyarországon, ám azóta, hogy a munkaerőpiaci kereslet megnövekedésével párhuzamosan a kormányzat „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánja tenni az országot, egyre több távol-keleti munkavállalót igényel és szív fel az itthoni gazdaság. A gödi Samsung SDI 2019-es környezeti jelentése szerint a gyár munkavállalóinak 3,2 százaléka dél-koreai volt (115 fő); ez a szám mára emelkedett az üzem dinamikus növekedése miatt, és nemcsak dél-koreaiakkal, hanem például indonéziaiakkal is. A Debrecenben épülő BMW-gyár területén konténervárosokban szállásolják el azt a Törökországból, Pakisztánból és egyéb keleti országokból érkező több ezer vendégmunkást, akik az autógyári építkezésen dolgoznak. Az pedig egy Fülöp-szigeteki televízió riportjából derült ki nemrég, hogy Magyarország 10 ezer filippínót toboroz az év végéig gyári vagy mezőgazdasági munkásnak nettó 520 eurós (195 ezer forintos) fizetésért. Az rtl.hu júniusi cikke szerint egy indiai állami migrációs központban Magyarországra toboroznak teherautó-sofőröket nagyjából 400–600 ezer forintos fizetésért: a kiválasztottaknak vízumot és repülőjegyet is biztosítanak, és 250 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak.

A távol-keleti vendégmunkások jelenléte hivatalos számokkal is szemléltethető: a G7 arra jutott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, 14 százalékkal több, mint egy éve. Az elmúlt időszakban a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint két éve az Európán kívüli országokból származó dolgozóknak 20 ezret meghaladó munkavállalási engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a 2020-as adatnak. Már két éve is több ezer kínai, vietnami, thaiföldi, mongol, dél-koreai és török munkavállaló dolgozott Magyarországon.
https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-veheted-el-260717

Válasz

Mióta a Direkt36 kiszivárgott dokumentumok alapján megírta, hogy Budapestre és Záhonyba kínai vegyianyag-elosztóközpont települne, a kormány tagadja a tervet. Azonban Rogán Antal erről szóló levelét azért nem akarja nyilvánosságra hozni, mert az „döntés megalapozását szolgáló adat”.

A Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indít az iratok nyilvánosságáért.
https://www.direkt36.hu/orban-szerint-nem-epul-kinai-vegyianyag-eloszto-kozben-a-beruhazas-iratait-azert-titkolja-a-kormany-mert-dontest-keszitenek-elo/
___

A projekt „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven fut, lényege az, hogy a kínai mellett Európában is kialakítanak egy központot vegyianyag-kereskedelemre, amit vasúton kötnének össze.

Ez az európai központ lenne Magyarországon, majd a vegyi anyagokat innen osztanák el a kontinens más célállomásai felé.

Két helyszín is szóba jöhet központként, az egyik az ország keleti határán fekvő záhonyi vasúti átrakodóhely, a másik pedig egy Budapesten már régóta működő, BILK terminál néven ismert logisztikai létesítmény.

A tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszín vasúti vágányai néhol mindössze pár tíz méterre futnak Soroksár kertvárosának lakóépületeitől, a Kína által tervezett évi kétmillió, úgynevezett egységkonténernyi szállítmány pedig sokszorosa lenne a BILK jelenlegi kapacitásának és forgalmának.

Mindeközben még csak az sem derül ki pontosan az iratokból, hogy pontosan milyen vegyi anyagokkal tömnék tele az országot, és hogy azokat miként tárolnák itt. Az egyik dokumentum szerint „az egyik legfontosabb kiszolgálási iparág az akkumulátor gyártók és az elektromos autó gyárak, ezáltal az első megvalósuló útvonalat a lítium akkumulátor gyártók (mint a CATL) kiszolgálására indítaná a kínai fél”, amely akkumulátorgyárak hosszú ideje központi témáját képezik a helyiek aggodalmainak és nem véletlenül: a Greenpeace szerint például olyan lítiumvegyületeket és különféle szerves oldószereket használnak ezekben, amelyek mind az emberi egészségre, mind a környezetre károsak – jegyzi meg a Direkt36.
https://nepszava.hu/3199891_rogan-antal-kinai-vegyi-anyagok-budapest-zahony-europa-elosztokozpont

Előzmény

Válasz

Vecsés: a város honlapjára kitett biztonsági jelentés szerint egy felső küszöbértékű veszélyes üzem létesült a várostól nem messze lévő CTParkban, ahol veszélyes és nem veszélyes akkugyártási alapanyagokat raktároznak. A polgármester és a jegyző szerint biztonságos az üzem, a katasztrófavédelem felügyeli a működést, és mindent rendben talált, aggodalomra nincs ok. A biztonsági jelentés szerint nem kizárt, hogy balesetek legyenek, de elvileg az egészségkárosító anyagok nem juthatnak ki a telephelyről.

Amint a vecsési önkormányzat honlapján fellelhető biztonsági jelentésből kiderül, hogy bár a városban nem folyik akkumulátor vagy valamilyen más részegység gyártása, mégis

-- a JV Europe Zrt. vecsési székhelye felső küszöbértékű veszélyes üzemnek számít.

Külön jogszabály tartalmazza, mely anyagok számítanak veszélyesnek, és a mennyiségüktől függ, hogy az adott üzem területe alsó vagy felső küszöbértékű-e.

Az elektródaalapanyag-raktár puffertárolást végez, azaz, amíg az akkugyár nem tudja fogadni a szállítmányt, addig tárolják Vecsésen bontatlanul a veszélyes anyagokat. Az egységrakományt legfeljebb komissiózási okból bonthatják meg (a komissiózás a raktárban található áruk összeválogatása a megrendelő igényei szerint), de maga a veszélyes anyag csomagolása érintetlen marad.

Ha mégis kiszabadulnak a raktárban tárolt, egészségkárosító besorolású katódaktív anyagok, belélegezve mérgezőek.

A két veszélyes anyag az NCM (vegyjele CoLiMnNiO), és az NCA (99 százalék AlCoLiNiO és 1 százalék B2O3); mindkettő fekete por. Azt is meghatározták, hogy ezekből legfeljebb 4000 tonna lehet a raktárban.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/04/felso-kuszoberteku-veszelyes-uzem-vecsesen-akkumulatorgyartasi-alapanyagok-raktar/

Mi az a biztonsági jelentés?

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet előírja, hogy a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének biztonsági jelentést kell készítenie. Ebben ki kell térni például arra, hogy milyen ártalmak lehetnek, milyen balesetek fordulhatnak elő, és a baleseteket, káreseményeket hogyan fogják megelőzni, illetve, ha bekövetkezik, kezelni. A biztonsági jelentés kell ahhoz, hogy egy felső küszöbértékű veszélyes üzem megkérhesse és megkaphassa a működéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedélyt. A JV Europe a jelentés elkészítésével a Generisk Kft.-t bízta meg azzal a céllal, hogy a bérbe vett területen felépített raktárcsarnok megfeleljen az akkumulátorgyártás veszélyes alapanyagainak tárolásához szükséges feltételeknek, és megkapják a működéshez a hatósági engedélyt.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100219.kor

Válasz

Ács város közigazgatási területén a kínai Huayou Cobalt vállalat az akkumulátorokhoz használt katódgyártást indítana

Az elmúlt hetekben megmozgatta a helyieket a hír, miszerint a kormány 520 milliárdos beruházást tervez Ácsra: egy akkumulátorgyáraknak beszállító katódgyár fog épülni, ha hagyjuk.

A helyiekkel előzetesen nem egyeztettek erről. Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentős és a lakosok mindennapi életére hatással lévő beruházással kapcsolatban figyelmen kívül hagyják az ott élők véleményét! Főleg, hogy nemcsak Ács, hanem Bana, Bábolna és Nagyigmánd egyaránt érintett.

A múlt héten Ácson forgattunk a témában:
https://www.youtube.com/watch?v=6POgcy_Aj_k

A gyár fenyegető a településekre nézve: súlyosan környezet- és egészségkárosító lehet, ha nem tartják be megfelelően a szabályokat.

Az elmúlt időszakban több, akkumulátorgyárakkal kapcsolatos tragédia is történt. A komáromi akkumulátorgyárból többen is kórházba kerültek januárban, és sajtóértesülések szerint nem ez volt az első eset. Márciusban a szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosító üzemben tűz ütött ki, egy sérült a kórházban meghalt. Júniusban az iváncsai épülő akkumulátorgyárban többtucatnyian lettek rosszul.

Ezek alapján érthető a helyiek félelme, és ezt a belengetett 900 új munkahely sem tudja ellensúlyozni. Az önkormányzatnak hallgatnia kellene a helyiek véleményére!

Tiltakozz az akkumulátorgyáraknak beszállító ácsi katódgyár megépülése ellen

Írd alá a petíciót:
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiltakozas-az-akkumulatorgyaraknak-beszallito-kinai-katodgyar-acsi-epitesi-beruhazas-ellen

A petíciót Lakatos Béla, Ács volt polgármestere indította, aki az interneten és papíron is gyűjti az aláírásokat a petíciójához. Az ő szavait továbbítjuk:

"Mi is áldozatai leszünk annak az őrületnek, amely hazánkat akkumulátor nagyhatalommá teszi a világban. Persze mi is láttuk, hogy több település küzd ezzel a problémával, de azt gondoltuk, ez az ő problémájuk, és tőlünk amúgy is messze vannak. Pedig tőlünk 8 kilométerre van az SK Battery koreai akkumulátorgyár is, amellyel sok negatív tapasztalatunk volt. Elnézést kérünk a nemtőrödömségünkért minden érintettől!

Magyarországon élő emberek problémája lett ez az őrület, amivel a kormány ránk akarja erőltetni az akkumulátorgyárakat és az azokat kiszolgáló üzemeket, amelyek veszélyes anyagok tömkelegét dolgozza fel, köztük nikkelt, kobaltot, lítiumot… S mindezt úgy teszi, hogy nem tájékoztatja az itt élő embereket a potenciális veszélyekről, és a tiltakozásukat semmibe veszi.

Sokan mondják, minek az aláírásgyűjtés, úgyis megcsinálják! Lehet, de ha magunkért, az egészségünkért, gyermekeink jövőjéért még a minimumot sem tesszük meg, akkor hogyan nézünk a szemébe a jövő nemzedékének, ha a potenciális veszélyforrásból katasztrófa lesz? Az ácsi katódgyár elleni tiltakozás legyen jelképe annak, hogy elég volt a fejünk felett hozott döntésekből, az ország kiárusításából!

Kérek mindenkit, tegyünk a magyarországi akkumulátorgyártás tömeges megjelenése ellen, tegyünk az emberek véleményét semmibe vevő kormányzati lobbi ellen, mert ez a hazánk és nem szabad pénzért eladni a gyermekeink jövőjét. Írjuk alá minél többen ezt a tiltakozást, mert egységben van az erő!"

Előzmény

Válasz

Ezt a kurva gyárat be kell záratni
– elegük van a bátonyterenyeieknek a szennyező akku-feldolgozóból

Lakossági fórumon tiltakoztak Bátonyterenyén helyi lakosok a SungEel Kft. akkumulátor-feldolgozójának szabálytalan működése ellen. A számos alkalommal megbírságolt cég telephelyén tűzeset és robbanás is történt, a lakosokat az üzemből származó vegyszerszag és az ott engedély nélkül tárolt veszélyes anyagok mennyisége is felháborítja. Az eseményen, ahol a város polgármestere és a cég, valamint a hatóságok meghívott képviselői nem jelentek meg, a felszólalók azonnali intézkedéseket követeltek.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/30/ezt-a-kurva-gyarat-be-kell-zaratni-eleguk-van-a-batonyterenyeieknek-a-szennyezo-akku-feldolgozobol/

Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=4WXGU2EJSAE

Előzmény

Válasz

Nem épülhet akkumulátorgyár Fóton

– állítja a kisváros fideszes polgármestere, de mindez a korábban már bejelentett akkumulátor-összeszerelő üzemre, valamint veszélyesanyag-raktárra nem vonatkozik. Az önkormányzat egyik ellenzéki képviselője ugyanakkor azt mondja, valójában elgördült egy akadály egy, a helyi ipari parkban működő cég, a BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. csarnoképületének létesítése elől.

Vass György polgármester azt írta csütörtökön a Facebookon, hogy az önkormányzat elérte, amiért hónapok óta a dolgozott: a városi logisztikai és ipari park, a HelloParks nyilatkozatban vállalta, hogy fóti területen a jövőben nem köt bérleti szerződést akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó, vagy más, jelentős zavaró hatású tevékenységet végző vállalattal.

A fideszes városvezetés kezdettől fogva tiltakozott a beruházások ellen, még pert is kezdeményezett, miután a katasztrófavédelem engedélyezte a dél-koreai hátterű HTNS Hungary Kft.-nek 4000 tonnányi veszélyes anyag tárolását, ami Vass György polgármester szerint jogsértő.

-„Arról szó sem lehet, hogy itt bármilyen szennyezőanyagot termelő létesítmény zöld utat kapjon. Víz-, levegő-, zaj-, fényszennyezés nem lehet, ami a várost vagy az életkörülményeket befolyásolná”

– mondta Vass György a Narancs.hu-nak korábban, amikor az akkumulátor-üzemekről kérdeztük...
https://magyarnarancs.hu/belpol/fot-fideszes-polgarmestere-a-helyi-akkumulator-uzemekrol-tiltakozunk-ha-kell-254141

Tiltakoztak az első pillanattól kezdve

Tavaly október-november környékén elsőként foglalkoztunk a fóti akkumulátoros üzemekkel, ugyanis mint kiderült, a BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. összeszerelő-, a HTNS Hungary Kft. pedig veszélyes anyagok tárolására alkalmas üzemet tervezett létesíteni a HelloParks területén.
https://magyarnarancs.hu/belpol/titokban-epitenenek-akkumulatorosszeszerelo-uzemet-foton-253258

A tiltakozások ellenére Szijjártó Péter külügyminiszter idén júniusban Kínából bejelentkezve közölte, mintegy tízmilliárdos beruházás keretén belül a BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. üzemet létesít Fóton. A miniszter szerint ez száz új munkahelyet jelent, amihez a kormány mintegy egymilliárd forint támogatással járult hozzá.

Szijjártó bejelentése azért is érdekes, mert amikor ezt közzétette, még hivatalosan nem kapta meg az engedélyeit az üzem, magyarán nem létesíthet telepet a társaság Fóton. Sőt, egy per is folyamatban van, amelyet civilek indítottak a gyár miatt.
https://magyarnarancs.hu/belpol/akkujatszma-foton-akkumulatorgyar-nem-lehet-de-osszeszerelo-uzem-igen-260596

Előzmény

Válasz

Beleszédültünk a rejtélyes ikladi akkuhulladék-tároló bűzébe

A gyenge, levert lakatokat erősebb lakatokra cserélték a kapukon. Ennyi változás történt az ikladi, faluszéli akkuhulladék-telepen, mióta múlt héten valaki rátalált és feljelentést tett. A szemét és vele együtt a szúrós szag maradt, sőt, a telepen dolgozó szerelő szerint egy éve még ennél is durvább volt. Mivel a bűz a település lakóövezetéig nem nagyon jut el, az ikladiaknak fogalmuk sincs, mi van a határban. Találkoztunk olyannal, aki a mai napig nem hiszi el, hogy akkutelep-lerakat van tőle nem messze.
https://hvg.hu/itthon/20230713_iklad_illegalis_akkuszemet

Előzmény

Válasz

A debreceniek meghallgatása nélkül módosítják a CATL akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyét

Július 12-én jelent meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján az a közlemény, amely szerint a Debrecen Déli Gazdasági Övezetében akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalat kérelmére a hivatal június 30-án eljárást indított az üzem egységes környezethasználati engedélyének „jelentős változás miatti felülvizsgálat alapján történő módosítása” érdekében.

A közlemény kitér arra, hogy mivel korábban már lefolytatták az üzem hatásvizsgálati eljárását, most nem kötelesek újabbat tartani. Az eljárásra hatvan nap áll a kormányhivatal rendelkezésére.

Többek között 13 százalékkal csökkentik a gyár alapterületét, a központi cellagyártó méretét 152.484 négyzetméterről 135.181 négyzetméterre. Ezzel együtt azonban megnövelik a magasságát, az üzem legfőbb épülete már nem az építési engedélyben is szereplő 19,43 méter, hanem 17–25 méter magas lesz. Megváltoztatták továbbá az épületek padozatának rétegrendjét, valamint a (légszennyező) pontforrások pozícióit: számuk 49-ről 45-re csökkent.

Csökkent a víz- és az egyidejű energiaigény

Pontosították az akkumulátorgyár vízfelhasználási adatait is. A dokumentum szerint a technológiai és szociális vízigényt a közműhálózatról, a hűtőtornyok vízigényét pedig „lehetőség szerinti legnagyobb mértékben” szürkevízből fedezik. A szürkevíz szó alatt a szöveg szerzője vélhetően a tisztított szennyvizet érti, nem pedig a szó bevett jelentését, tehát az emberi ürüléktől mentes háztartási szennyvizet, ez utóbbi ugyanis – tudomásunk szerint – Debrecenben nem keletkezik jelentős mennyiségben.

A szöveg alapján a gyár technológiai vízigénye éves szinten 181.104 köbméter, a kazántáp vízigénye 80.388 köbméter, a hűtőtornyok vízigénye pedig 775.500 köbméter. A szociális vízfogyasztást napi szinten adták meg, ez a tervek szerint naponta 236 köbméter lesz. A fentiek alapján kiszámolható, hogy a napi átlagos vízigény összesen 3077 köbméter, ez pedig kevesebb, mint az előző engedélyben szereplő napi 3378 köbméter.

A dokumentum szerint csökkentették az üzem egyidejű energiaigényét is, mivel a tíz kazánból egyszerre csak kilenc fog üzemelni. Fontos változás továbbá, hogy 30 mg/Nm3-ről 20 mg/Nm3-ra csökken a mérgező NMP oldószer kibocsátási koncentrációja a befektetők módosított tervei szerint.

A mikepércsi anyák üdvözlik az új eljárást, de a folyamatot nem tartják átláthatónak.

Közmeghallgatás helyett távmeghallgatás

Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint márpedig a Magyarország által is ratifikált aarhusi egyezményből az következne, hogy közmeghallgatást kell tartani, de ez a magyar jogi helyzet miatt nem egyértelmű. A TASZ várja azoknak a megkeresését, akik úgy érzik, kimaradnak az akkumulátorgyár engedélyének módosításával kapcsolatos diskurzusból a közmeghallgatás hiánya miatt. „Vannak jogi eljárások, amelyekben ezt rendezni lehet” – fogalmazott.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-debreceniek-meghallgatasa-nelkul-modositjak-a-catl-akkumulatorgyaranak-kornyezethasznalati-engedelyet/32500541.html

Előzmény

Válasz

Illegális akku-hulladék raktárra bukkantak Ikladon

Óriási mennyiségű akkumulátorcellát raktároznak egy elhagyott ikladi ipartelepen, ahol egyébként csak műanyag-, gumi- és textil-hulladék lenne tárolható. Az Átlátszóhoz eljuttatott információk és fotók tanúsága szerint a telep csarnokaiban selejtes akkukat tartalmazó hordók és fekete porral borított, koreai feliratú zsákok vannak felhalmozva. Az épületek környezetében pedig penetráns vegyszer-szag terjeng – erről a helyszínt felkeresve magunk is meggyőződhettünk. A telepre a rendőrség és a katasztrófavédelmi hatóság is kivonult, az illegálisan tárolt hulladék vizsgálatához katasztrófavédelmi szakértők is érkeztek.
https://www.youtube.com/watch?v=rdzlsj3Nwiw

Néhány hordón az akkumulátor-hulladékot jelölő besorolási kód is fel van tüntetve,

-- a magyar és koreai nyelvű feliratokból pedig arra lehet következtetni, hogy a selejtes akkuk a gödi Samsung-gyárból származhatnak.

Az egyik hordón az SDI CELL olvasható (ez utalhat a Samsung SDI-ra), valamint a HAK 1606 kezdetű hulladék-besorolási kód látható. Ez a kód az „Elemek és akkumulátorok” besorolást jelenti.

Emellett a fotódokumentumok szerint a helyszínen a Lotte Chemical nevű dél-koreai, vegyi-anyagokat gyártó cég fekete porral borított zsákjai is láthatók. A Lotte Chemical Corporation jelentős mennyiségben állít elő akkumulátor-gyárak számára különböző alapanyagokat.

Az ikladi telephelyen, bár az szabadon megközelíthető, a rendkívül maró vegyszer-szag miatt nem tanácsos hosszabb ideig tartózkodni...
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/07/illegalis-akku-hulladek-raktarra-bukkantak-ikladon-a-rendorseg-es-a-katasztrofavedelem-is-kivonult/

Válasz

Bátonyterenye, ...
https://www.atv.hu/videok/20230630/tuntetest-tart-ma-a-parbeszed-a-batonyterenyei-akkumulatorgyar-ellen
Az ATV Start vendége Szabó Rebeka társelnök, országgyűlési képviselő, Párbeszéd – Zöldek.

Válasz

Miért problémás az akkumulátorgyártás?

Elektródgyártás, a cellák összeszerelése, majd formázása – alapvetően e három lépésből áll a lítiumakkumulátorok gyártása, amelyeket különböző mértékű energia-, víz- és nyersanyagigény, illetve potenciális környezetszennyezés jellemez, és ez igaz az egyszerűnek tűnő folyamatba bekapcsolódó beszállítók tevékenységére nézve is. Ez a sokszínűség az egymást érő akkumulátoripari beruházásokról szóló hírekben is érzékelhető, ellentmondásokhoz vezetve: a napokban bejelentett ácsi katódgyár működésének környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban a település jelenlegi polgármestere optimista, elődje ugyanakkor veszélyeket lát.

Az utóbbi vélekedés egyáltalán nem megalapozatlan, a katód előállítása során oldószereként használt NMP (n-metil-2-pirrolidon)

-- az akkumulátorgyártás során előforduló anyagok egyik legveszélyesebbike

– ez az anyag került be gödi kutak vizébe, erős ellenérzéseket ébresztve a városban működő Samsung-akkumulátorgyárral szemben. Az irritáló hatású, magzatkárosító anyagot ráadásul ki is kell szárítani az elkészült katódból folyamatos légelszívás és -szűrés mellett, ami meglehetősen energiaigényes: az akkumulátorgyártás során felhasznált energia közel fele ehhez a lépéshez kapcsolódik. Igaz, az NMP vízre cserélését célzó fejlesztésekkel mindezen problémák mérsékelhetők.

A másik elektród – az anód – gyártása során már most is vizet használnak oldószerként az üzemek, aminek azonban rendkívül tisztának és ionmentesnek kell lennie. Mindezt elérni szintén energiaigényes folyamat eredménye, és a szükséges vízmennyiség is jelentős,

-- az akkumulátorgyártás során jelentkező vízigény jórészt a pozitív elektród előállításához kapcsolódik.

Az anódok és a katódok gyártása történhet az akkumulátorüzemekben – az SK Innovation komáromi egységében egymással párhuzamosan futnak az alkotóegységek gyártósorai –, de vannak katódgyártásra szakosodott gyárak is, ilyeneket létesít az EcoPro Debrecenben és a Huayou Cobalt Ácson.

Az akkumulátorgyárak fontos beszállítói továbbá a két elektród közé kerülő szeparátorfóliákat készítő üzemek (Debrencben a Semcorp, Nyíregyházán a W-Scope gyártja majd az akkumulátorok egyik kulcsfontosságú alkatrészét, míg Nyergesújfalun a Toray kezdte meg tavaly a működését ezen a területen), valamint az elektródok alapjául szolgáló alumínium- és rézfóliák gyártói. (A gödi Samsungnak például a Gödöllőn üzemet létesítő Iljin Materials szállíthat rézfóliát, az ágazatban piacvezetőnek számító Solus Advanced Materials – korábbi nevén Doosan – pedig Tatabányán ruház be).

Az elektród- és szeparátorfólia-lapok mellett elektrolitra is szükség van a cellák működéséhez, ami a leggyakrabban lítium-hexafluorofoszfátból és más, potenciálisan veszélyes adalékokból áll.

A lítiumsóból a levegőbe kerülve nedvesség hatására mérgező gáz képződhet,

-- az elektrolittal kapcsolatos munkafázisok tehát kivételesen száraz, a személyzettől elzárt körülmények között zajlanak.

Az ionok elektródok közötti áramlását biztosító anyag gyártására is vállalatok specializálódnak, a gödi Samsung kiszolgálására például Sóskút közelében létesített elektrolitgyárat a Dongwha. Az elektrolitgyár felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek számít, termékei ugyanis tűz- és robbanásveszélyesek, továbbá egy esetleges baleset következtében a levegőbe kerülhet a már említett lítiumsó, ami szintén nyugtalansággal tölti el a helyieket. A Samsung és az SK Innovation elektrolittal történő ellátására Tatabányán is történt beruházás a Soulbrain jóvoltából.

A cellák összeállítását követően azok formázása, „öregítése” következik, amikor sor kerül azok első töltésére is. Ennek energiaigénye is jelentős tétel, ugyanis 20-80 százalékos töltöttségi szint elérése a cél, egy évi tíz gigawattórás kapacitású üzem esetében tehát csak ez a lépés 2-8 gigawattóra áramfogyasztást jelent évente, igaz, az akkumulátorokba töltött energiát később a vásárlók felhasználhatják. (Bár ez Magyarország energiafüggőségén nem sokat változtat, hiszen az idehaza készülő akkumulátorok döntő része külföldön forgalomba helyezett autókba kerül.) Mindeközben mérgező gázok is távoznak az akkumulátorokból, amelyeket aztán elégetnek a gyárak.

A legvégső lépés az akkumulátorcsomagok összeállítása, ám ez már nem feltétlenül az akkumulátorgyárakban történik. A környezetre gyakorolt potenciális ártalmak szempontjából továbbá a melléktermékek és a hulladékká vált akkumulátorok feldolgozására hivatott üzemek is figyelemreméltók. Például a gödi Samsung és a komáromi SK Innovation selejtes termékeit Bátonyterenyén feldolgozó SungEel Hitech üzemét légszennyezés és a rákkeltő anyagokkal szennyezett munkakörnyezet miatt büntette meg a munkavédelmi hatóság, de ugyanitt súlyos sérüléssel járó robbanás is történt.
https://g7.hu/tech/20230627/akkor-is-kockazatos-lehet-egy-akkumulatoruzem-ha-csak-egy-reszegyseg-gyartasara-kepes/

Válasz

Kínai vegyi anyagok elosztóközpontjává válna Magyarország, Rogán és köre tűnik fel a projekt mögött

Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – derül ki a Direkt36 által megismert belső kormányzati anyagokból, amelyek szerint a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket.

Az iratok szerint idén márciusban dőlt el, hogy Magyarországra fog települni a kínai vegyianyag-elosztóközpont, az erről szóló hivatalos megállapodást pedig 2023 szeptemberében tervezik megkötni Kínában. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, miközben a Direkt36 kutatásai szerint egy, az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.

A kiszivárgott iratok szerint az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt lényege az, hogy Kínában és Európában is kialakítanak egy központot a vegyianyag-kereskedelemre, és ezeket vasúton kötnék össze. Az európai központ Magyarországon lenne, majd innen osztanák el a vegyi anyagokat a kontinens más célállomásai felé. A tervek szerint itthon két helyszín jöhet szóba központként, az ország keleti határán fekvő Záhony vasúti átrakodóhely és egy Budapesten már régóta működő, BILK terminál néven ismert logisztikai létesítmény.

A Direkt36 bejárta a tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszínét, amelynek vasúti vágányai néhol mindössze pár tíz méterre futnak Soroksár kertvárosának lakóépületeitől. Az iratokban szereplő hivatkozás szerint Kína a vegyianyag-termeléséből akár évi kétmillió úgynevezett egységkonténernyi szállítmányt tudna 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni – ez sokszorosa lenne a BILK jelenlegi kapacitásának és forgalmának.

Az nem derül ki a kabinetiroda vezetői számára készült úgynevezett felkészítő anyagokból, hogy pontosan milyen anyagokat hoznának Magyarországra, és hogy azokat itt miként tárolnák. Az egyik dokumentum szerint „az egyik legfontosabb kiszolgálási iparág az akkumulátor gyártók és az elektromos autó gyárak, ezáltal az első megvalósuló útvonalat a lítium akkumulátor gyártók (mint a CATL) kiszolgálására indítaná a kínai fél”. Ezek az akkumulátorgyárak a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint például olyan lítiumvegyületeket és különféle szerves oldószereket használnak fel, melyek az emberi egészségre és a környezetre is károsak.

A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné.
https://telex.hu/direkt36/2023/06/27/kinai-vegyianyagok-eloszto-kozpontjava-valna-magyarorszag-rogan-es-kore-tunik-fel-a-projekt-mogott
___

Az eddig nem ismert elképzelés nyilvánosságra kerülésére a főpolgármester egy indulatos Facebook-posztban reagált:

-- Budapest nem lehet kínai méreglerakat. Minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel fellépünk a kormány titkos tervei ellen.

Karácsony Gergely azt ígérte: a Facebook-oldalán teszi majd közzé az üggyel kapcsolatos részleteket, fejleményeket.
https://24.hu/belfold/2023/06/27/karacsony-minden-eszkozzel-fellepunk-a-kormany-titkos-tervei-ellen/

Válasz

-- A beruházás, ami ellen most a harc folyik, azzal Ács nyer és nem veszít. Valójában akkor lennénk vesztesek, ha a befektető elállna a szándékától

– állította a polgármester, majd hozzáfűzte, hogy az üzem a legmodernebb automatizált gyártósorokkal rendelkezik majd, ezért „nem lesz sem környezetterhelés és sem szennyezés”. Minden hulladékot ártalmatlanítanak, sőt a többségből, mint a szennyvíz és a por, nem is lesz kibocsájtás.

Szentirmai arról nem tett említést, hogy a gyárban végül milyen alapanyagokból gyártják majd az autóakkumulátorok részegységeit, a piacon ugyanis több fajta is létezik, de a lítium-nikkel-mangán/kobalt/alumínium-oxid – NMC verzió a legelterjedtebb. Az alapanyagok között nehézfémek is vannak, amelyek nagyobb mennyiségben mérgezőek is lehetnek.
https://24.hu/belfold/2023/06/23/acs-polgarmestere-magyarazat-cafolatra-kinai-gyar-katodgyar-akkumulatorgyar/

Majd kiderül...

Előzmény

Válasz

A „háborús veszélyhelyzet” miatt máris megtartották az első köz nélküli közmeghallgatást Gödön

Nem kellett sokat várni, az első adandó alkalommal a lakosság jelenléte nélkül tartottak közmeghallgatást Gödön június 19-én a Samsung akkumulátorgyárának újabb bővülése kapcsán. A kormány április végén döntött úgy, hogy az úgynevezett háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lehetőséget ad a hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy „az érintett személyek megjelenése nélkül” – vagyis köz nélkül is lehessen közmeghallgatásokat tartani.
https://merce.hu/2023/05/11/jonnek-a-koz-nelkuli-kozmeghallgatasok-az-egyik-utolso-eselyt-is-elveszik-hogy-a-donteshozokat-arcon-talalja-a-valosag/

Az ukrajnai háborúval valójában semmilyen módon nem magyarázható döntés feltételezhetően nem független attól, hogy az utóbbi hónapokban több közmeghallgatáson (és azon kívül is) igen erőteljesen adott hangot nemtetszésének a lakosság az egyre több településen felbukkanó, több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó akkumulátorgyárak, illetve az ezeket kiszolgáló egyéb üzemek tucatjai miatt.
https://merce.hu/2023/06/21/a-haborus-veszelyhelyzet-miatt-maris-megtartottak-az-elso-koz-nelkuli-kozmeghallgatast-godon/

Így nem kell a felháborodott emberek szemébe nézni.

Előzmény

Válasz

Újabb akkumulátoripari beruházást jelentett be Szijjártó, ezúttal Ácson

Egy kínai cég épít óriásüzemet, akkumulátorokhoz fognak kobaltot gyártani.

Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huayou Cobalt, amely Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz.

A lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott csúcstechnológiai cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz. Az 520 milliárd forint értékű beruházáshoz az állam pénzügyi támogatást nyújt, ennek mértékét azonban csak akkor hozzák majd nyilvánosságra, ha azt az Európai Bizottság jóváhagyta.
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/ujabb-akkumulatoripari-beruhazast-jelentett-be-szijjarto-ezuttal-acson-259656
___

Térképre tettük Orbán Viktor épülő akkumulátorgyártó nagyhatalmát

A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások. Ezek (2023.06.21.):

-- Samsung SDI, Göd – akkumulátor gyár,
-- SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátor gyárak,
-- Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,
-- BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,
-- Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátor gyár,
-- Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,
-- EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,
-- BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, amit zölddel jelöltünk a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),
-- W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,
-- CECZ cégcsoport, Vác – termék rendszerező üzem, (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),
-- Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,
-- Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,
-- Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó, (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),
-- Hanaro Traiding, Fót – akkumulátor-összeszerelő üzem, (a térképen pirossal jelölve, HelloParks Fót),
-- SungEel Hitech,Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem
-- LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,
-- Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,
-- NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,
-- Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,
-- Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,
-- Soulbrain, Tatabánya – elektrolit gyártás,
-- Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfólia gyár,
-- Shinheung, Monor – akkumulátorkeret gyár,
-- Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,
-- Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem, (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),
-- GS Yuasa, Miskolc – akkumulátor gyár,
-- Enmech, Pécel – alkatrészgyár,
-- Még nem ismert cég, Győr, (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.).
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/terkepre-tettuk-orban-viktor-epulo-akkumulatorgyarto-nagyhatalmat-254332

Válasz

Bőrkiütést, torokkaparást, szájfájdalmat tapasztaltak a kormányhivatal emberei a selejtes akkukat feldolgozó üzemben

Miközben pénzügyi szempontból eredményes évet zárt a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft., sorozatban szabják ki rá a hatóságok a büntetéseket. A cég szigetszentmiklósi akku-feldolgozó üzemét, ahol halállal végződő baleset is történt, már háromszor bírságolták meg rákkeltő anyagokkal való súlyos veszélyeztetés miatt. A bátonyterenyei telephely pedig – ahol a csarnokokban, sőt az üzem környezetében is erős oldószer-szagot észlelt a hatóság – legutóbb 31 milliós bírságot kapott több száz tonna engedély nélkül tárolt hulladék miatt. De a büntetések összege így is eltörpül a cég tavalyi, 18,5 milliárdos árbevétele és 1,6 milliárd forintos nyeresége mellett.

A négy éve Szigetszentmiklóson telephelyet nyitó kft.-nek 2019-ben még csak 67 millió volt a profitja, és a 2020-as év – az 1,7 milliárdos árbevétel mellett – 620 millió forintos veszteséggel zárult.

2021-ben viszont egy új akkumulátor-újrahasznosító üzemet nyitottak a Nógrád megyei Bátonyterenyén, s abban az évben már 5,4 milliárdos árbevételnek és 152 millió forintos haszonnak örülhettek. Ezeket az összegeket aztán 2022-ben sikerült jelentősen feltornázni: a cég tavaly 18,5 milliárdos nettó árbevételt és 1,6 milliárd profitot ért el.

31 milliós bírság meg se kottyan a cégnek (a március 30-án hatósági ellenőrzés „következménye”)

A vizsgálat során a korábbi ellenőrzéshez képest rendezetlenebb állapotokat találtak a telephelyen.

Az üzemcsarnokokban

-- erős oldószer szag volt érezhető,
-- az ellenőrzést végző személyek magukon „bőr-és nyálkahártya irritációt (bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás, szájfájdalom tüneteit)” tapasztaltak.

A kormányhivatal szakemberei az ellenőrzés során 3M 6300 típusú, többször használható félálarcot viseltek. A határozat szerint az erős oldószer-szag a telephelyen kívül is érezhető volt, és a bűz eljuthat az üzem előtt húzódó 21-es út túloldalán lévő lakóházakhoz is.

A kormányhivatal a szigetszentmiklósi üzem létesítéséhez környezetvédelmi engedélyt nem írt elő, mert úgy ítélte meg, hogy a telephelyen folytatott tevékenység nem jár jelentős környezeti hatással.

Közadatigénylésünkre az FKI azt válaszolta, hogy a cég nem nyújtotta be az előírt monitoring tervet.

Korábban megírtuk, hogy az akku-feldolgozó telep az ökológiai folyosó részét képező Zagyva-folyó mellett fekszik. A közelében védett ivóvízbázis is található, fontos lenne tehát, hogy a több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó üzem területén folyamatosan ellenőrizzék a talajvíz állapotát.

A Bátonyterenyei Civil Fórum az akku-feldolgozó üzem veszélyei és az ivóvíz védelme kapcsán lakossági fórumot szervez június 22-ére, amire a dél-koreai cég, a hatóságok és az érintett önkormányzatok képviselőit is meghívták.

Menczer Tamás, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár a megnyitó ünnepségen elmondta: „Magyarország a jövő autóiparának meghatározó szereplője az elektromos autókhoz kapcsolódó akkumulátorgyártás területén.”
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/20/borkiutest-torokkaparast-szajfajdalmat-tapasztaltak-a-kormanyhivatal-emberei-a-selejtes-akkukat-feldolgozo-uzemben/

Előzmény

Válasz

SungEel: Újra munkagép kigyulladása okozott tüzet a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozóban, ahol tavaly nyáron egy darálógép felrobbanása miatt négy ember megsérült. Most személyi sérülés nem volt, szemben a cég másik, szigetszentmiklósi üzemében történt márciusi balesettel, mely halállal végződött.

A tűzeset riadalmat keltett a lakosság körében, a helyi közösségi oldalakon többen megosztották a távolból is látszó nagy füstöt.

A Nógrád megyei Bátonyterenyén elsősorban a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyárainak selejtes akkumulátorait fogadják és dolgozzák fel, évi 28 ezer tonna mennyiségben. Az üzem a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft. második magyarországi gyára, az első Szigetszentmiklóson működik. A 2021 júliusában átadott 9,3 milliárd forint összértékű bátonyterenyei beruházáshoz a magyar kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.

A baleset estéjén rövidke hír jelent meg a vármegyei katasztrófavédelem oldalán, mely szerint egy bátonyterenyei „ipari létesítményben” – a céget nem nevezték meg – egy darálógép kigyulladása kisebb tüzet okozott.

Nagy-Majdon József, a település fideszes polgármestere a tűz eloltása után, az üzem előtt jelentkezett be a Facebook oldalán. A polgármester megnevezi a SungEel Kft.-t...
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/14/tuz-utott-ki-a-sungeel-kft-batonyterenyei-uzemeben-ahol-az-akkummulatorgyari-selejtet-dolgozzak-fel/

Előzmény

Válasz

A debreceni akkugyárak támogatásából az összes debreceni lakóépület leszigetelhető lenne
OS - Az LMP - Magyarország Zöld Pártja közleménye | 2023. június 10., szombat

Az LMP - Magyarország Zöld Pártja aktivistái egy táblát állítottak fel a debreceni CATL gyár építkezésének bekötő útjához, melyen az szerepel, hogy a kormány a debreceni akkumulátorgyárak támogatásához eddig 320 milliárd forintot biztosított az adófizetők pénzéből és ebből az összes debreceni lakását fel lehetett volna újítani.

Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy a kormány indokolatlanul biztosít támogatásokat az ilyen beruházásokhoz, mert ebből a magyar állampolgároknak semmilyen hasznuk nem lesz. Ismertette, hogy nem kérdezték meg az adófizetőket arról, hogy odaadják-e ezt a pénzt a beruházóknak, ahogy arról sem, hogy szeretnék-e hogy kamionok százai járjanak azokon az utakon, amelyek mellett élnek, valamint arról sem, hogy “szeretnék-e az 1970-es évek óta folyamatosan csökkenő vízbázisukat feláldozni ennek az iparágnak az oltárán". Ismertette, hogy az akkumulátorgyáraknak adott támogatásokat inkább a magyar emberek mindennapjainak könnyítésére kellene fordítani.

Jármi Péter kritikát fogalmazott meg Debrecen város vezetésével szemben, számonkérve, hogy a 320 milliárd forint akkumulátorgyár-támogatás helyett az ingatlanok korszerűsítésére vagy a városi közlekedési cég működésére kellett volna költeni, de azt sem harcolta ki, hogy az ország- vagy vármegye bérlet érvényes legyen a debreceni tömegközlekedési eszközökön is. Szerinte sem Kósa Lajos, sem Pósán László, sem Papp László nem tett semmit ezek eléréséhez.
LMP sajtó | Kiadó: LMP - Magyarország Zöld Pártja

Válasz

Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot.

A márciusi mintavétel vizsgálatának eredményei mostanra készültek el, és meglepetést és aggodalmat keltettek, mert

-- lítiumot és akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószer, az N-metil-2-pirrolidont (NMP) jelenlétét is kimutatták, ami korábban Gödön is aggodalmakat okozott.

“A lítium koncentrációja a vizsgált mintákban 262 - 614 μg/l értékek közötti volt. Fontos tudni, hogy a lítium megengedhető mértékére nincs előírás és természetes módon is előfordulhat a talajvízben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott „Magyarország ivóvízminősége, 2020” című jelentés foglalkozik a vízbázisok természetes eredetű elemeinek országos szintű vizsgálatával. Eszerint a 2016 és 2018 közt végzett vizsgálat során a lítium jellemző értéke 9,8 μg/l volt. Ehhez képest a győr-győrszentiváni értékek jelentősen magasabbak.

A másik anyag, ami jelen volt a vízben, az NMP. Ennek a vegyületnek a megjelenése természetes okokkal nem magyarázható.

-- Egészségügyi hatása a bőr- és szemirritáción túl a kimutatott reprodukciós toxicitásig terjed, magzatkárosító hatása van

– írták a civilek, akik emlékeztettek, hogy az anyagot általában oldószerként használják különféle iparágakban, például a petrolkémiai és felületkezelési technológiák során, illetve a gyógyszeriparban. Koncentrációja Győr-Győrszentivánon 2 és 10 μg/l érték között volt.
https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Meg_csak_rebesgetik_hogy_akkugyar_lesz_Gyorszentivan_mellett_de_a_talajvizben_mar_ott_van_a_jellemzo_szennyezes

Válasz

Egy épülő vízvezetékből is látszik, mennyire kiszolgáltatja a kormány az országot a multiknak | podcast
Ilyen a titkolózó nehézipar-fejlesztés mint az EU-pénzek hiánya miatti kényszerpálya: a komáromiaknak már nem is árulják el, mire kerítenek el még háromszor annyi ipari területet és ötször annyi vizet, mint amennyit a mostani akkugyárak és a város használnak. Közben már épülnek a munkásszállók valamihez, ami leginkább egy újabb, gigantikus akkuüzem lehet.
https://24.hu/belfold/2023/06/01/podcast-elso-kezbol-tata-karsztviz-komarom-akkugyar/
___

Nagy területet érintő és szerteágazó víziközmű-fejlesztések zajlanak Tatabánya, Tata és Komárom térségében, ahol óriási csővezeték-rendszerek épülnek, és nagymértékben növelni akarják a víztermelő kapacitásokat. A beruházások nyomán a legjobb minőségű vizeket nyújtó karsztvízrendszereket csapolnák meg. A hivatalos jelentésekből nem derül ki, miért van szükség ekkora léptékű fejlesztésekre, de a helyi civilek sejteni vélik az okot.

Korábban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Komárom és Ács együttes vízigénye átlagosan 3000–3500 köbméter/nap volt (ebből Komárom háztartásaié átlagosan 1800–2000 köbméter). Az SK Innovation két akkugyára maximálisan naponta mintegy 4100 köbméternyi vizet használ majd fel a cég korábbi dokumentumai szerint. Ezért volt vélhetően szükség a dunai, parti szűrésű vízbázis közel háromszorosára bővítésére.

Ehhez képest most akkora kapacitás jön létre, amekkora

-- a 120 ezres lakosú Győr teljes lakossági és ipari vízfelhasználásával egyenértékű.

Komárom viszont mindössze 20 ezer fős, népessége pedig stagnál, sőt kis mértékben csökken.

A nagy vizes közműfejlesztések másik fő célterülete a Tatabánya-Környe ipari park. A térségbeli fejlesztéseket Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője tavaly ősszel az évszázad beruházásaként aposztrofálta. A mintegy 72,6 milliárd forintos fejlesztés megvalósításában egyebek közt ugyancsak a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft. vesz részt.

A döntéshozóknál és a hatóságoknál nem látni a térségi szemléletet, hogy a Dunántúli-középhegység összefüggő karsztvízrendszerére komplett rendszerként tekintenének, és ezt megkülönböztetett figyelemmel, egységes, térségi engedélyeztetéssel vizsgálnák. Ehelyett

-- az 1950-es, ‘60-as években jellemző szemlélet köszön vissza, amikor a vízkincset végtelennek tekintették, melyből annyit termelünk ki és osztunk szét rövidtávú gazdasági célokra, amennyi jólesik

– figyelmeztetett a MAG szakértője.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/26/akkumulatorgyar-akkugyar-komarom-viz-vizugy-karsztviz-tata-tatabanya-sk-innovation-beruhazas-civil-meszaros-lorinc-vizvezetek-fakivagas-kornyezetpusztitas-termeszet/

Előzmény

Válasz

Megéri-e akkumulátor-nagyhatalommá válnia egy országnak, ahol sem elég víz, sem elég energia nincsen?

Csütörtök este a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, a Stádium 28 Kör meghívott előadói Kardos Julianna moderálásával arra vállalkoztak , hogy megmutassák, milyen technológiai, gazdasági és környezetvédelmi szempontok mentén érdemes gondolkodni az akkumulátorgyárakról

Az olyan veszélyes vegyi üzemekre, mint az akkumulátorgyárak jellemző, hogy inkább kifizetik a környezetvédelmi és más bírságokat, mint hogy változtassanak a rossz gyakorlataikon.

Ennek oka a bírságok mértékében keresendő: Győrffy szerint a környezetvédelmi bírságok összegei nagyságrendekkel elmaradnak attól a támogatástól, amit a gyárak a telepítéskor és a létesítéskor kapnak. Később pedig a működés olyan jövedelmező, hogy meg sem kottyan a bírságokra áldozni. Mindez annak ellenére alakult így, hogy az akkumulátorgyárak alapvetően nem túl sok hozzáadott értéket termelnek (ebben a tekintetben lényegesen elmaradnak például a gyógyszeripartól), a haszon nagy részét ráadásul némi trükközéssel ezek a nagyvállalatok is külföldre mentik.

Ezekkel a beruházásokkal mindenesetre Magyarország hosszú távon elköteleződik egy olyan ágazat mellett, amihez sem elég erőforrása nincs, sem az nem garantált, hogy valóban megéri kitartani mellette. Az erőforráshiány a tudásra is kiterjed: nincsenek vonatkozó egyetemi képzések, szakmai programok – igaz, ez legalább pótolható lenne, ha a gyárak telepítésével a kutatás-fejlesztés is megérkezne, az viszont a dél-koreai és a kínai beruházások esetén is Ázsiában marad.

Az előadások végén ismét elhangzott a kérdés: megéri-e akkumulátor-nagyhatalommá válnunk Európában úgy, hogy sem elég vizünk, sem elég energiánk, de tulajdonképpen megfelelően képzett munkaerőnk sincs? A kérdésre a hallgatóság csütörtök este egyértelmű nemmel válaszolt.
https://qubit.hu/2023/05/19/megeri-e-akkumulator-nagyhatalomma-valnia-egy-orszagnak-ahol-sem-eleg-viz-sem-eleg-energia-nincsen

Válasz

A debreceni fideszes önkormányzat hazudott. Korábban azt mondta, nem adott el területet az EVE Energynek, most azonban kiderült, felépül a CATL mellett egy másik akkumulátorgyár is. 14 milliárddal támogatunk egy másik kínai multit. Az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd – ZÖLDEK.

400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Energy – írta a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ehhez a kormány 14 milliárd forint támogatást nyújt.

A cég a BMW kérésére érkezett Debrecenbe, hogy ellássa az autógyárat akkumulátorcellákkal. A Külügyminisztérium szerint a beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják.

Pintér Sándor kirúgja a vízügyest, aki a debreceni akkugyár vízigényéről írt kínos szakvéleményt

Január végén a debreceni önkormányzat még cáfolta, hogy megállapodtak volna az Eve Energyvel. Azt írták, valótlan információ, hogy megállapodtak volna egy újabb akkumulátorgyár telepítéséről. A debreceni önkormányzat „területet nem adott el az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben ezzel a céllal, megállapodást nem kötött az EVE Energy-vel. Az említett vállalat korábban egy közleményben jelentette be, hogy Debrecenben gyárat kíván építeni, de hangsúlyozzuk, hogy ezt lehetővé tevő megállapodás nem jött létre az EVE Energy-vel” – írták januárban. Az Eve Energy akkumulátorgyára ezer új munkahelyet teremt a környékbelieknek, vagy éppen az ázsiai? vendégmunkásoknak.
https://greenfo.hu/hir/debrecen-meg-jobban-ki-fog-szaradni-jon-a-2-kinai-akku-uzem/

Előzmény

Válasz

108 milliárdos közvetett állami támogatást ad Orbán a multiknak Debrecenben

Szürkevízzel oldaná meg az ipari övezetek vízigényét Debrecen. Közel 175 milliárd forintos víziközmű- és vasútfejlesztés kezdődik Debrecenben, a beruházásokhoz a forrásokat a kormány biztosítja.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján részletezte a támogatásból megvalósuló fejlesztéseket:

— Több mint 108 milliárd forint megy a víziközmű-infrastruktúra fejlesztésére. A cél a lakossági vízellátás biztonságának növelése és az ipari övezetek vízigényének kielégítése.

— 65,6 milliárd forintból pedig villamosítják a Debrecen és Balmazújváros közötti vasútvonalat és megerősítik a vasúti pályát.
„A kormánnyal közös víziközmű-fejlesztési program, összhangban a gazdaságfejlesztéssel, hosszú távon garantálja a város fenntarthatóságát, működését” – mondta a polgármester.

„A beruházással megteremtik a lehetőségét a szürkevíz előállításának, amelyet az északi, illetve a déli gazdasági üzemekben épülő, nagy vízfelhasználású üzemek rendelkezésére bocsátanak, így a gyártási folyamatokhoz nem ivóvizet, hanem tisztított szennyvizet, úgynevezett szürkevizet használhatnak majd fel” – magyarázta Papp László.

Ilyen, nagy vízfelhasználású üzem lesz a CATL akkumulátorgyára is. A gyárnak nem mindenki örül a városban, a környezetvédelmi engedélyeztetésről szóló közmeghallgatás is botrányba fulladt. Március végén Pintér Sándor kirúgta azt a vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt az épülő akkumulátorgyár vízügyi vonatkozásairól.

Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg vízre van szükség, nem véletlen, hogy a gödi Samsunghoz és a komáromi SK-hoz is külön csatornarendszert építenek. [... mindenhol az adófizetők pénzéből]
https://greenfo.hu/hir/108-milliardos-kozvetett-allami-tamogatast-ad-orban-a-multiknak-debrecenben/

Válasz

Feltalálta a kormány a köz nélküli közmeghallgatást

Eddig ha valaki arra ébredt, hogy a magyar kormány hatalmas akkumulátorgyárat akar a szomszédjába telepíteni, legalább a kötelezően megtartandó közmeghallgatásokon elmondhatta a beruházóknak és az ehhez asszisztáló hatóságoknak, mi ezzel a baja.
https://444.hu/2020/01/11/ugy-erzem-cserben-hagytak-es-egy-multinacionalis-ceg-alattvaloja-lettem-kikerem-magamnak

A milliárdos tervek és a kétségbeesett lakosok személyes találkozása persze sokszor drámai jeleneteket eredményezett, idén márciusban a debreceniek például kórusban hazaárulózták le a főispánt, aki a kínai akkugyár kedvező hatásairól igyekezett meggyőzni őket.
https://telex.hu/belfold/2023/01/20/debrecen-catl-akkumulatorgyar-kozmeghallgatas

De a fideszes képviselők sem úszták meg mindig kifütyülés nélkül.
https://444.hu/2019/08/28/a-fideszes-kepviselot-is-kifutyultek-a-pilisbe-tervezett-banya-miatt-felhaborodott-helyiek

-- Ezeket a jeleneteknek spórolná meg a befektetőknek a Nemzeti Konzultációk kormányának csütörtök esti rendelete, ami alapján „a közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül” is megtartható.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/79dc6517729cbce68fb360f8b1864cdb529a2f8a/megtekintes

Ezután az is elég, ha az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek.

De a „közmeghallgatás eredményessége érdekében” a hatóság a honlapon történő publikáláson kívül „más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet”. Itt kell jelezni azt a határidőt, amíg az érintettek megtehetik az észrevételeiket. Ezeket aztán a hatóság szintén közzéteszi a honlapján.

Az önkormányzatok is megúszhatják a feszült hangulatú lakossági fórumokat. A rendelet szerint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás, véleménynyilvánítás és egyeztetés elektronikus úton is lefolytatható.

Mostantól a társasházi közgyűléseken az érintett a jogait személyes megjelenés helyett „elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja” a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon.
https://444.hu/2023/04/28/feltalalta-a-kormany-a-koz-nelkuli-kozmeghallgatast

Válasz

Budapest, 2023. április 24., hétfő (OS) - Nem lehet a helyben élők akarata ellenére megvalósítani egy veszélyes beruházást -

A kormány által az akkumulátorgyártásban oly sokszor példaként
emlegetett németországi türingiai tartományban, lakossági és civil
tiltakozások hatására visszavonta engedélykérelmét a dél-koreai
SungEel Hitech akkumulátorfeldolgozó cég.
A lakossági tiltakozás eredményeképp a beruházó cég Németországban
meghátrált, mely hatalmas sikere a helyieknek és az ottani
zöldeknek. Ez az a cég, ami Európában először hazánkban létesített
üzemeket, és Bátonyterenyén Európa legnagyobb akkufeldolgozó üzemét
működteti. Az LMP - Magyarország Zöld Pártja felhívja a figyelmet
arra, hogy a magyar hatóságok több alkalommal is súlyos
szabálytalanságok miatt bírságolták a szigetszentmiklósi és
bátonyterenyei telephellyel rendelkező dél-koreai céget, ahol a mai
laza szabályozás ellenére is sorozatosak a szabálysértések.
A kormány a lakossági tiltakozások ellenére kiszolgáltatta hazánk
természeti kincseit, és kockára teszi az egészséges környezetet az
ázsiai multi érdekében. A kormány nem teljesíti a szigorú
környezetvédelmi elvárásokra tett ajánlásait, sőt, az LMP kötelező
monitoring eljárásokra vonatkozó javaslatát is elutasították a
napokban a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén.
Elvárjuk a kormánytól, hogy ne árusítsa ki természeti kincseinket,
tartsa tiszteletben a helyi közösségek akaratát és érvényesítsen
szigorú környezetvédelmi elvárásokat a már működő cégekkel szemben.
Keresztes László Lóránt
Kiadó: LMP parlamenti frakciója

Válasz

Bruti - Akkumulátor gyárat szeretnék a kertem végébe
https://www.youtube.com/watch?v=bCDO8PCVGgE

„Nem fogyaszt az sokat,
mert egy ilyen gyárban,
ott van a sok akkumulátor,
abban meg van áram.”

Slágergyanús...

Válasz

A komáromi akkugyárból származó 83 tonna veszélyes hulladék besorolását hamisították meg a mocsai feldolgozóban

Lakossági fórumon derült ki az, hogy a zavaró szaghatás miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal bírság megfizetésére és intézkedési terv benyújtására kötelezte a céget. A g7.hu témáról írt összefoglaló cikke hívta fel a figyelmünket arra, hogy korábban a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt is bírságot szabtak ki a cégre, bár erről a lakossági fórumon semmi sem hangzott el.
https://g7.hu/vallalat/20220906/mintha-vegyszeres-hordok-kozott-ulnek-indulatos-csatarozas-alakult-ki-egy-dunantuli-hulladekkezelo-telep-korul/

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) nyilvános adatai közt ugyanakkor

-- nem szerepel egyetlen dokumentum sem,

ami ezekről a cégre kiszabott bírságokról vagy az intézkedési tervről szólna. Ezért adatigénylést nyújtottunk be a megyei kormányhivatalnak, amely

-- a veszélyhelyzetre hivatkozva

a válaszadás határidejét két alkalommal is meghosszabbította 45 nappal.

Így három hónap után érkezett csak a válasz, amely több dokumentumot is tartalmazott:

-- Az egyik határozat szerint 100 ezer forint büntetést kellett fizetnie a cégnek „a lakosság számára zavaró bűzhatást okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése” miatt.

-- Egy másik dokumentum pedig 3, 2 millió forintos büntetést állapított meg nehézfémtartalmú hulladék engedély nélküli tárolása miatt.
https://kimittud.hu/request/21047/response/30155/attach/5/SKM%2022722121612570.pdf?cookie_passthrough=1

A határozat szerint 2021 őszén egy hatósági ellenőrzés során a mocsai telephelyen

-- 83 029 kilogramm,

akkumulátorgyártásból származó, veszélyes – nehézfémeket tartalmazó – hulladékot találtak, amit szabálytalanul, nyitott csarnokokban tároltak.

-- A big-bag zsákok közül több ki volt szakadva, a hulladékok körüli területen elektrolittal szennyezett csapadékvíz nyomai voltak láthatók

– olvasható a határozatban.

A határozat szerint a komáromi akkumulátorgyárból származó, veszélyes hulladékot tartalmazó 6 darab szállítmányt az SK Battery Hungary Kft.-től (ennek a mostani neve SK On Hungary Kft.), vagy az SK Battery Manufacturing Kft.-től vette át a CB Engineering Kft. nevű, szintén hulladékgazdálkodással foglalkozó cég, majd átadta az Éltex számára.

A komáromi gyárból a CB Engineering Kft. még úgy vette át ezt a hulladékot, hogy azon a veszélyességet jelző kód (06 03 15) és az „akut toxikus”, illetve a „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” jellemzők szerepeltek.

A meglehetősen észszerűtlennek tűnő utaztatás helyett valószínűbbnek tűnik, hogy ezek a szállítmányok közvetlenül kerültek a komáromi akkumulátorgyárból a csupán 14 kilométerre lévő mocsai telephelyre.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/05/a-komaromi-akkugyarbol-szarmazo-83-tonna-veszelyes-hulladek-besorolasat-hamisitottak-meg-a-mocsai-feldolgozoban/

Előzmény

Válasz

A nagy GDP-svindli: így nem húzza felfelé az országot egy akkugyár
A látványosan lobogtatható gazdasági mutatókat kedvezően befolyásolja majd a debreceni óriás akkugyár, mégis alig járul hozzá Magyarország fejlődéséhez, mi több, konzerválni képes annak hiányát. De hogyan? És miként vágják agyon az autógyárak a körülöttük működő magyar középvállalatokat ahelyett, hogy beszállítói láncba szerveznék őket? Első kézből.
https://24.hu/belfold/2023/04/06/podcast-elso-kezbol-akkugyarak-gdp-minimumado-catl-audi-suzuki-autogyarak/

Válasz

2) Mi van az akkugyárak építése mögött? Bodnár Zsuzsa és dr. Kiss Csaba válaszol
https://hetivalasz.libsyn.com/zldvlasz-9-mi-van-az-akkugyrak-ptse-mgtt-bodnr-zsuzsa-s-dr-kiss-csaba-vlaszol

Jelenleg gond nélkül születhetne jogszabály a Planetárium helyén felépítendő atomerőműről, csupán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá kellene minősíteni a tervet – amit a kormány pillanatok alatt megtehet. Ezzel a példával érzékelteti Litkai Gergely, milyen módon tudtak megtelepedni az akkumulátorgyárak Magyarországon – akár környezetvédelmi engedélyek hiányában is.

Az akkumulátorgyárakkal foglalkozó ZöldVálasz második részében Litkai Gergely a gyárak környezeti hatásait járja körül vendégeivel. Ők ezúttal: Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája, nem mellesleg az Átlátszó újságírója, valamint Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az EMLA Egyesület ügyvédje. Míg az előző részben azt járta körbe a ZöldVálasz, hogy mit hozhat Magyarország számára az akkunagyhatalom álma (mert hozhat is), most a helyiek szempontjai kerülnek előtérbe a zajszennyezéstől a Duna szennyezéséig – valamint a magyar állam hozzáállása, ami mindig a gyár érdekeit helyezi előtérbe a lakókéval szemben.

A gödi gyárat például környezetvédelmi engedély nélkül létesíthették. Hogyan lehetséges ez? Válaszok podcast adásunkban.

Ha a beszélgetésben említett kérdésekbe el szeretne mélyedni, íme számos rendkívül alapos cikk:
https://www.valaszonline.hu/2023/04/03/zold-valasz-bodnar-zsuzsa-kiss-csaba-akkumlatorgyar-podcast/

Előzmény

Válasz

Háromrészes sorozat indul a ZöldVálaszban az akkugyárakról.

1) „Nem fogadnám el a táska pénzt a kínaiaktól” – autószakértő az akkugyárakról
https://hetivalasz.libsyn.com/zldvlasz-8-nem-fogadnm-el-a-tska-pnzt-a-knaiaktl-autszakrt-az-akkugyrakrl

A célok Európában nagyon szépek: 2050-re legyen zéró az autók kibocsátása. A megvalósítás viszont ködös és több a kérdés, mint a válasz. A ZöldVálasz akkumulátorügyi sorozatának első részében Litkai Gergely ezeket beszéli át először Várkonyi Gábor autóipari szakértővel. A vidéki mobilitás fenntartásának kérdésére például egyelőre nincs semmilyen válasz: tömegeknek márpedig nem lesz pénze pótolni az autóját, hiszen az elektromos egyelőre jóval drágább. A benzines kisautó „kihalása” viszont éppen az európai jogszabályok hatása: nem éri meg gyártani őket, hiszen a gyár szén-dioxid átlagát felviszik és kicsi rajtuk a haszon. Pedig ha a 15-20 éves autókat lecserélhetnék Euro6-osokra, sokkal jobban járna a környezet mint az erőltetett elektromosítással. Ám míg 3 éve 4,5 millió forintért elérhetők voltak ezek a kocsik, ma már 8 millióba kerülnek. 10 éves kor fölött márpedig lehetetlen környezetkímélőként fenntartani a 2000-res évek közepe óta megjelent modelleket – a részecskeszűrők kibuherálása például aligha kedvez a környezetnek.
Íme néhány hasznos link:
https://www.valaszonline.hu/2023/03/13/varkonyi-gabor-autoszakerto-akkumlatorgyarak-podcast/

Előzmény

Válasz

Háromrészes sorozat indul a ZöldVálaszban az akkugyárakról.

1) „Nem fogadnám el a táska pénzt a kínaiaktól”
https://traffic.libsyn.com/hetivalasz/20230224_zoldvalasz_varkonyi_mixdown.mp3

A célok Európában nagyon szépek: 2050-re legyen zéró az autók kibocsátása. A megvalósítás viszont ködös és több a kérdés, mint a válasz. A ZöldVálasz akkumulátorügyi sorozatának első részében Litkai Gergely ezeket beszéli át először Várkonyi Gábor autóipari szakértővel. A vidéki mobilitás fenntartásának kérdésére például egyelőre nincs semmilyen válasz: tömegeknek márpedig nem lesz pénze pótolni az autóját, hiszen az elektromos egyelőre jóval drágább. A benzines kisautó „kihalása” viszont éppen az európai jogszabályok hatása: nem éri meg gyártani őket, hiszen a gyár szén-dioxid átlagát felviszik és kicsi rajtuk a haszon. Pedig ha a 15-20 éves autókat lecserélhetnék Euro6-osokra, sokkal jobban járna a környezet mint az erőltetett elektromosítással. Ám míg 3 éve 4,5 millió forintért elérhetők voltak ezek a kocsik, ma már 8 millióba kerülnek. 10 éves kor fölött márpedig lehetetlen környezetkímélőként fenntartani a 2000-res évek közepe óta megjelent modelleket – a részecskeszűrők kibuherálása például aligha kedvez a környezetnek.
Íme néhány hasznos link:
https://www.valaszonline.hu/2023/03/13/varkonyi-gabor-autoszakerto-akkumlatorgyarak-podcast/

Előzmény

Válasz

Letiltotta a Debreceni Egyetem a volt rektor előadását az akkumulátorgyártásról

Több, egymástól független forrásból arról értesültünk, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz! Megéri? címmel tartott volna szemináriumot a Debreceni Egyetemen az intézmény volt rektora április 11-én, de a kar dékánja megtiltotta az esemény megrendezését. Az indok az volt, hogy az egyetem nem ad helyet a területén aktuálpolitikai kérdések megvitatásának. Ugyanakkor a gazdasági miniszter március elején a háború és a szankciók hatásáról tarthatott előadást ugyanott.

Letűnt idők keserű hangulatát idéző gyakorlat

Fábián István a dékáni tiltásra körlevélben reagált, amelyet a Kémiai Intézet munkatársainak küldtek ki, a tartalmát pedig a dékánnal is megosztotta.

„Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem a letűnt idők keserű hangulatát és gyakorlatát idéző döntésről, amit a dékán az előadásom tartalmának ismerete nélkül hozott meg” – közölte. A volt rektor a leghatározottabban visszautasítja, hogy előadása politikai tartalmú lett volna. Azt írta, a téma komoly társadalmi és politikai viták középpontjában áll, amelyekben minden oldalról előfordul a szakmaiatlanság és a félrevezetés, ezért a szakterülethez értő értelmiség kiemelt kötelessége, hogy szakmai szempontok alapján értékelje a helyzetet, és tájékoztassa a közvéleményt.

A vegyészprofesszor szerint a dékán döntése megakadályozta, hogy ő és az előadást követő vitán részt vevő kollégái eleget tegyenek ennek az elvárásnak az intézeti rendezvény keretében. Fábián megjegyezte, ugyanezzel a címmel már tartott előadást március 24-én a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság ülésén, amelyből sejthette volna a dékán, hogy szakmai, nem pedig politikai előadásról van szó.

Magzatkárosító és gyúlékony anyagok

Fábián István legutóbb március 31-én Mikepércsen tartott előadást a témában a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MiAKö) lakossági fórumán, ahol különböző területek szakértőit kérdezhette a közönség az akkumulátorgyártásról általában és a Debrecen déli gazdasági övezetébe, a község szomszédságába települő CATL akkumulátorgyárral kapcsolatban.

Az akadémikus itt kifejtette például, hogy számos tisztázatlan kérdés van még az üzem vízfelhasználásával és áramellátásával kapcsolatban, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy ő még nem látott teljesen zárt vegyi üzemet. „Ennek egy része ki fog kerülni a környezetbe. Magzatkárosító és gyúlékony anyagok is lesznek itt” – figyelmeztetett.

A Fábián István előadásáról készült videó itt megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=lsm7k0hLEM4

Bár Kun Ferenc dékán az előadás letiltásakor arra hivatkozott, hogy az egyetem nem ad teret aktuálpolitikai kérdéseknek, március 2-án Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tartott
https:// https://hirek.unideb.hu/node/15339
a hallgatóknak Debrecenben A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra címmel.

A dékán döntése miatt az eseményt végül az MTA DAB-székházban (Debreceni Akadémiai Bizottság) tartják meg az eredeti időpontban, április 11-én 14 órától.
https://www.szabadeuropa.hu/a/letiltotta-a-debreceni-egyetem-a-volt-rektor-eloadasat-az-akkumulatorgyartasrol/32351961.html

Előzmény

Válasz

A Mérnöki Kamara kritizálja a hazai akkugyárak engedélyeztetési eljárását

Nem alakult ki egységes és jó gyakorlat a hazai akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása során, állítja a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata,
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/
amely részletes iránymutatást is készített ennek megoldására. A gödi Samsung-gyár esetében a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek, amely részletesen felmérné a gyár valós környezeti hatásait.

Februárban két közleményt is megjelentetett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozata a magyarországi akkumulátorgyárak ügyében.

-- az egyik a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát,
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/index.php/component/content/article/8-hirek/77-reszletes-es-teljeskoru-informaciokra-a-kornyezeti-hatasok-alapos-elemzesere-van-szukseg-az-akkumulatorgyarak-engedelyezesenel?Itemid=170

-- egy másik, február 25-én megjelent közlemény pedig iránymutatást tartalmaz.
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/index.php/component/content/article/8-hirek/78-a-mmk-kornyezetvedelmi-tagozatanak-iranymutatasa-a-litium-ion-akkumulator-gyartasi-technologiak-kornyezetvedelmi-engedelyezesi-dokumentacioinak-elkeszitesehez?Itemid=170

Az utóbbi az akkugyárak engedélyezéséhez készülő dokumentumok kötelező szakmai minimumkövetelményeit foglalja össze.

A szakmai szervezet a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban megállapítja: „A több ütemben bővített, végső formájában

-- mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek.

A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek” – írják.

A Környezetvédelmi Tagozat szerint a tájékoztatás hiánya és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása „aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. [...]

Az MMK Környezetvédelmi Tagozatnak Elnöksége erre az engedélyezési káoszra is reagálva készített iránymutatót a hatóságok, illetve a szakértői anyagokat készítő cégek számára.
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/index.php/component/content/article/8-hirek/77-reszletes-es-teljeskoru-informaciokra-a-kornyezeti-hatasok-alapos-elemzesere-van-szukseg-az-akkumulatorgyarak-engedelyezesenel?Itemid=170

Mint írják, szervezetük „az iránymutatásban megadott tartalmi elvárások teljesítését tartja olyan követendő és kötelező szakmai minimumkövetelménynek, amely szükséges a megfelelő színvonalú környezetvédelmi szakértői dokumentációk elkészítéséhez.”

A iránymutatásban írtak szerint az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek „részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/31/a-mernoki-kamara-kritizalja-a-hazai-akkugyarak-engedelyeztetesi-eljarasat/

Válasz

Íme a teljes szakvélemény, amely sokak szerint hozzájárult a Tivizig igazgatójának eltávolításához

A dokumentumban számos hiányosságot fogalmaz meg, és javaslatot tesz az azóta felmentett Kincses Dániel.

Az elmúlt napokban bejárta az országos médiát, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felmentette pozíciójából Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatóját. Az eltávolításához sokak szerint köze lehetett annak a szakvéleménynek, amelyet a hatóság a CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyezési eljárása során adott ki.

A szakvélemény főbb megállapításait korábban a Debreciner is bemutatta, most azonban úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk a teljes anyagot.
https://www.debreciner.hu/cikk/13144_ime_a_teljes_szakvelemeny_catl_tivizig_unikum

Előzmény

Válasz

Nem tudjuk, mikről döntenek az akkugyáraknál, és azt sem, ki fegyelmezné azokat, ha megépülnek | Első kézből podcast.

-- hogyan lehet, hogy végül az USA-n és a kínai gyártón múlhat, épül-e és mekkora gyár Debrecenbe?
https://24.hu/belfold/2023/03/30/podcast-elso-kezbol-akkugyarak-kornyezetvedelem-kina-catl-debrecen/

Válasz

Miközben Magyarország hosszú ideje kardozik Brüsszellel, hogy hozzáférjen az uniós támogatásokhoz, egyre-másra hozza az új intézkedéseket, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, akkuügyben a meglévő jogszabályokra fittyet hány, pedig a vizsgálat elmulasztása újabb ellenérv lehet a kifizetési stop feloldása ellen.

Kötelezettségszegési eljárásba is fordulhat a magyarországi akkumulátorgyár-telepítési kampány, legalábbis az uniós jogszabálysértés már megtörtént: a szükséges stratégiai környezeti vizsgálat elmaradt. A konkrét projekteknél, például a gödi Samsung bővítése vagy a CATL zöldmezős beruházása kapcsán a környezetvédelmi hatóság – ha nem is a civilek és a helyi lakosok teljes megelégedésére, de – végez környezeti vizsgálatokat, ám a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 programot, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország akkugyártó nagyhatalom lesz, nem vették vizsgálat alá. Márpedig uniós előírás, hogy stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni akkor, ha nagy hatású változással járó beavatkozás történik. A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásának kiépítése pedig ilyen, teljes iparágat, sőt, az egész országot érintő ügy.

A magyar jogszabályokban nem lelhető fel a stratégiai környezeti vizsgálat kifejezés, az említett uniós szabályozást azonban beépítette a magyar jogrendbe, és a 2/2005-ös kormányrendeletben fellelhető a tételes felsorolás is, mikor kötelező a vizsgálat. E szerint a tervek és a programok is ide tartoznak, ilyen alapon állítják a környezetvédők, hogy a 2030-ig szóló akkuprogramot is alá kellett volna vetni előzetes vizsgálatnak. Annyira általános gyakorlatról van szó, hogy még az uniós támogatások operatív programjaihoz is kapcsolódik stratégiai környezeti vizsgálat, és az erről szóló jelentéseket közzé is teszik a kormányzati honlapon.

A környezetvédők tiltakozása mellett egy szakmai szervezet, a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata sem hagyta szó nélkül a mulasztást. Honlapjukon jelzik, hogy a mulasztásnak komoly következményei lehetnek,
https://www.mmkkornyezetvedelem.hu/index.php/component/content/article/8-hirek/78-a-mmk-kornyezetvedelmi-tagozatanak-iranymutatasa-a-litium-ion-akkumulator-gyartasi-technologiak-kornyezetvedelmi-engedelyezesi-dokumentacioinak-elkeszitesehez?Itemid=170

... a stratégiai vizsgálat ugyanis iránymutatást adhatott volna az egyes gyártóbázisok hatásvizsgálatait készítő szakértőknek és a hatóságoknak is, ennek hiányában nem alakult ki egységes és jó gyakorlat sem az engedélyezési dokumentációk készítésére, sem az engedélyezési eljárások lefolytatására. A szakmai szervezet szerint az eddig elkészült dokumentációk sok esetben nem voltak kellően pontosak, átfogóak, az egyes műveletekre kellően részletezettek, így a tevékenységek környezeti hatásainak megítélése sem lehetett kellően megalapozott. A kamara hiánypótlásként sorvezetőt tett közzé, szakmai segédletben részletezik, hogy a környezetvédelmi szakértőknek konkrét projektek kapcsán a meglévő jogszabályok alapján hogyan és mit kell vizsgálniuk az engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/31/akkumulatorgyar-nagyhatalom-kormany-fenntarthatosag/

Válasz

Pintér Sándor kirúgja a debreceni akkumulátorgyárról kritikus szakvéleményt író Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét

A vélemény legsúlyosabb megállapítása szerint Debrecennek az újonnan megjelenő ipari vízigények miatt koncepcionálisan át kell alakítania a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot, mert az eddigi rendszer néhány év múlva már nem fogja bírni a terhelést.
https://nepszava.hu/3188904_fovarosi-roma-nemzetisegi-onkormanyzat-razzia-lefoglalas
___

Eltűnt a szakértői tanulmány, amely a debreceni akkumulátorgyár brutális vízfogyasztásáról írt

A debreceni önkormányzat szórólapokon kezdte hazugozni az akkugyár ellen tüntetők érveit, mondván, hogy az ipari park nem fog naponta 40 ezer köbméter vizet fogyasztani, „csak” 24 ezret. A tanulmány értelmében valóban nem precíz adat a 40 ezer köbméter, mert akár 60 ezer is lehet. A városvezetés azonban azt állítja, a szakértők tévedtek.
https://nepszava.hu/3184053_debreceni-akkumulatorgyar-szakertoi-tanulmany-kormanyhivatal-honlap-onkormanyzat

Válasz

Mint azt a Gulyáságyú Média néhány napja megírta, kődobálás, tömegverekedés volt az épülőfélben lévő, sőt, már csaknem kész iváncsai óriás-akkumulátorgyárban.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig március elején írt arról a közösségi oldalán, hogy ez év február 9-én a kormány 1 milliárd forintot adott egy már meglevő zajvédő földtöltés építésére és növényzet telepítésének „előkészítésére” az akkumulátorgyár (és az innovációs park) és Iváncsa között. Az 1 milliárdot – a képviselő állítása szerint a Fejér Megyei Önkormányzatnak „dobták oda, nekik kellene ebből a már létező földsáncot újra megépíteni”.

Most visszamentünk Hadházy Ákossal, aki ezúttal meg is mászta a kérdéses zajvédő földtöltést és munkatársunkkal is megmászatta.

Az országgyűlési képviselő a helyszínen készült videónkban elmondja, hogy az egész építkezés, annak állami támogatása, és mindaz, ami ezt körülveszi, annyira szürreális, hogy

-- „Moldova György sem tudott volna ilyet kitalálni”.

Hadházyval a település és az akkumulátorgyár több pontján is forgattunk. A független országgyűlési képviselő roppant aggályosnak tartja, hogy a kormány a koreai munkaerőt támogatja a magyar adófizetők pénzéből.

A gyárat építtető dél-koreai SK On ugyanis egyedi kormánydöntéssel rekordösszegű, 76,36 milliárd forintos támogatásban részesült a magyar költségvetésből. A kormány ezen felül az akkumulátorokat gyártó üzem infrastruktúrájának kiépítésére is költ a kormány, mégpedig 50 milliárd forintot.

Nem túl nagy meglepetésre Hadházy a helyszínen rengeteg távol-keleti munkással és a Market Építő Zrt. moliniójával találkozott a helyszínen. Utóbbinak Garancsi István NER-oligarcha, a miniszterelnök barátja a tulajdonosa.

A korrupcióüldöző politikus a még csak épülő gyár által keltett társadalmi hatásokról is beszél felvételeinken. Hogy csak egy példát említsünk: a 2,5 ezer lelkes Iváncsán már most négy koreai étterem is található.
https://gulyasagyumedia.hu/video/hadhazy-akos-az-egyik-akkumulatorgyarnal-akciozott-video/

Mindez és sok minden más a településen és az akkumulátorgyárnál készült riportunkban:
https://www.youtube.com/watch?v=KWtlb0Q5jXQ

Válasz

Győrffy Dóra: „A kormány akkumulátorstratégiájában közgazdasági szempontok nem igazán jelennek meg” | Szabad Európa - 2023. márc. 9.

Ami a Szabadon riportjából kimaradt: vágatlan interjú Győrffy Dóra közgazdásszal. Egy ciklikusan érzékeny iparágnak, az autóiparnak szolgáltatja ki a kormány a magyar gazdaságot. Túlzottan egysíkúvá válik a gazdaságszerkezet, ezáltal jóval sérülékenyebb is – mondja Győrffy Dóra közgazdász. Szerinte az akkumulátorgyárak tervezésnél a közgazdasági szempontok megálltak ott, hogy a jövőben sok akkumulátorra lesz szükség, azzal pedig nem számoltak, hogy ezek a beruházások jelentősen tovább növelik az orosz energiafüggőséget.
https://www.youtube.com/watch?v=xlH0nPGP6i0

Szabadon tényfeltáró-sorozatunk Az akkugyárak árnyékában című epizódját itt tudjátok megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=3AcgkkMO7NI

Magyarország pár éven belül akkumulátor-nagyhatalom lesz. Bár a folyamat évek óta tart, eddig helyi ügyként kezelték, nem nagyon lett országos visszhangja a gödiek és iváncsaiak tiltakozásának. A debreceni, gigaméretű gyár terve kellett ahhoz, hogy országossá váljon a téma, és felszínre kerüljenek azok a kérdések, amelyeket talán a beruházások előtt kellett volna megvitatni. Mennyire környezetszennyező egy ilyen gyár? Mi lesz a folyóinkkal, vizeinkkel, nem éljük-e fel a jövő generáció vagyonát? Mekkora gazdasági hasznot hajt, vagyis mit vesztünk és mit nyerünk azzal, ha a világ harmadik legnagyobb akkugyártó országává vállunk? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Szabadonban:
https://www.szabadeuropa.hu/a/gyorffy-dora-kozgazdasz-nincs-hozzaadott-magyar-ertek-az-akkugyartasban/32290072.html

Válasz

Több száz fát vágott ki Mészáros Lőrinc cége Sződligetnél a gödi akkumulátorgyár miatt

Az akkumulátorgyár bővítését készíti elő a Mészáros és Mészáros Kft. Sződligetnél. Gödön egy fenyőerdő részleges kiirtását is tervezik az LMP szerint.

Több száz fát vágott ki Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. Sződligetnél – közölte Kreitler-Sas Máté, az LMP elnökségi tagja pénteken. A politikus a Facebookra feltöltött videójában elmondta, egy természetvédelmi területen vágták ki a fákat egy tízméteres sávban, mintegy fél kilométer hosszan.

Kreitler-Sas szerint a pusztítás oka, hogy hamarosan bővítik a gödi Samsung-akkumulátorgyárat, amihez plusz vízvezetéket kell lefektetni a megnövekedett vízigény miatt.

Egy másik területen is fákat készülnek kivágni a politikus szerint, Gödön egy egészséges fenyőerdő részleges kiirtását tervezik. Tetlák Örs elnökségi tag szerint nem arról van szó, hogy jogszerűtlen lenne a fák kivágása, hanem arról, hogy a jogszabályi környezet nagyon rossz.
https://rtl.hu/belfold/2023/03/17/tobb-szaz-fat-vagott-ki-meszaros-lorinc-cege-szodligetnel

A Samsung gödi akkumulátorgyárát 34 milliárd forintos állami támogatással bővíthetik. További részletek itt:
https://www.youtube.com/watch?v=samecTVpWXA

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a gödi Samsung gyár óriási vízigényének kielégítése érdekében több száz fát vágott ki Mészáros Lőrinc cége Sződligetnél, illetve egy fenyőerdő részleges kiirtását tervezi Gödön. Orbán Viktor kormányában a profitérdek az ember és a környezet elé kerül és az is tisztán látszik mára, hogy az akkumulátorlobbi senkit és semmit nem kímél. Magyarország nem lehet akkumulátorgyártó gyarmat!

Tiltakozzunk közösen március 20-án hétfőn 17:30-tól Győrben a Városház téren!

Válasz

Íme néhány erős állítás a filmből:

-- Az egyik városrész házai 50 méterre kezdődnek a gyártól. Az Egyesült Államokban az ekkora beruházásokat – például a Tesla gyárát – mindentől távol, a sivatag közepére telepítik.

-- A természet közelsége miatt költöztek ide az emberek, de azóta eltűnt az erdő, a csend és a harmónia. Zajszennyezésben kénytelenek élni. A multit nem érdekli, mi lesz az itt lakók életével.

-- Pulzáló, sivító zaj van. Éjszaka rendszeresen felébrednek erre a környéken lakók.

-- A gyárat folyamatosan bővítik.

-- A hatóságok mindenhez asszisztálnak.

-- Működési engedély nélkül működhetnek a hatalmas beruházással létrehozott üzemrészek, pedig egyébként egy sarki gyroszos sem teheti meg ezt. (A kormányhivatal állapította meg, hogy Gödön a Samsung-gyár B és C zónája működött engedély nélkül.)

-- Nincs rászorítva a profitorientált multi gyára, hogy őszintén kommunikáljon, és figyelembe vegye a lakosság érdekeit.

-- Nem igaz, hogy zömében magyaroknak, vagy helybélieknek adna munkát az üzem – Gödön a dolgozók mintegy fele külföldi, többségében ukrán, de dolgoznak koreaiak, vietnámiak is. (Ez már csak azért is érdekes, mert a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról szóló törvény részben a munkahelyek megőrzésével indokolta az intézkedés szükségszerűségét.)

-- Elértéktelenedtek a lakók legnagyobb vagyontárgyai, vagyis az ingatlanjai. Nem kártalanítják az érintett embereket. Azt mondják, nincs jelentős környezeti hatás.

-- Sóskúton fogják újrahasznosítani az akkumulátorgyártásban keletkező magzatkárosító hatású veszélyes anyagot. A tervek szerint évi 25 ezer tonnát fognak Sóskútra szállítani, majd vissza Gödre.

-- Az akkumulátorgyártásban használt elektrolit robbanásveszélyes, hidrogén-fluorid szabadulhat fel, ami fél órán belül halált okozhat. Baleset esetén sziréna figyelmeztet, hogy mindenki zárkózzon be azonnal. Elektrolitgyár is lesz Sóskúton.

-- Az egész csak a profitról szól, semmi másról.

https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/27/akkumulator-god-komarom-videonagy-arat-fizetunk-a-kormany-almaert-hogy-akkumulatorgyar-nagyhatalom-legyunk/

Válasz

Rákkeltő anyagokkal veszélyeztette dolgozóit a gödi Samsung-gyár selejtes akkumulátorait feldolgozó cég

Határértéket meghaladó légszennyezettség, rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, a munkavédelmi előírások sorozatos megszegése – íme néhány tétel abból a terjedelmes határozatból, amely a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft. által az elmúlt években elkövetett munkavédelmi vétségeket sorolja fel.
https://kimittud.hu/request/21818/response/30745/attach/5/5528%2025%202022%20SungEel%20hm.s%20b%20rs%20ghat%20rozat%20anonimiz%20lt.pdf

... a céget a baleset előtt már megbírságolták, ugyanis katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdte meg a működését. Az erre vonatkozó általunk kikért közadatokat csak a cikk megjelenése után kaptuk meg; eszerint a SungEel Kft.-t 3 millió forintra büntették engedély nélkül végzett tevékenység miatt. A bírságról szóló határozatban az is szerepel, hogy a szabadban tárolták azokat az úgynevezett Big Bag zsákokat, melyekben a nehézfémeket tartalmazó fémoxid hulladékok voltak, a veszélyes anyagokról pedig nem tudtak biztonsági adatlapot bemutatni.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyik dokumentuma a 2022 júliusában történt robbanásos baleset körülményei kapcsán 1 millió forintos bírságot szabott ki. A hatósági határozat szerint egy akkumulátorcellák darálását és szárítását végző berendezés a tesztindítás során felrobbant, s emiatt egy dolgozó súlyosan, egy másik könnyebben megsérült, továbbá egy tűzoltó is sérüléseket szenvedett. A folyamat során az akkumulátor-darálékot körülbelül 500-600 Celsius-fokos hőmérsékletre hevítik fel, és nitrogént juttatnak hozzá az égés megelőzése érdekében. A katasztrófavédelmi igazgatóság jegyzőkönyve szerint

-- a gép üzemeltetéséhez földgáz is kell, azonban a tesztindítás idején az még be sem volt vezetve.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a felrobbant gép nem szerepelt abban a biztonsági dokumentációban, amelyre a cég megkapta a katasztrófavédelmi engedélyt, tehát azt nem használhatták volna.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a Nógrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága is megbírságolta a SungEel Kft-t. A légszennyező pontforrások működtetésére ugyanis a cégnek nem volt engedélye, ezért 1,5 millió forint bírságot szabtak ki rá.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság például megállapítja, hogy 2022 áprilisában hat ponton ideiglenes furatokból talajvízmintát vettek az üzem területén és a vizsgálat szerint számos anyag ( szulfát, TPH, toluol, arzén, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, összes PAH naftalinok nélkül, diklóretánok komponenskörök) mennyisége meghaladta a talajvízben megengedett határértéket; ezért a vízügyi hatóság monitoring rendszer kiépítését írta elő. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási osztályának észrevételei közt azt szerepel, hogy

-- „sajnálatos módon az elmúlt egy éves működés alatt a kft. nem tudott értékelhető naprakész nyilvántartást bemutatni, ami megfelel a jogszabályi követelményeknek”.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ennél is messzebbre ment a szigorúságban. Megállapítja, hogy a cég a veszélyes anyagok volumenében történő változásról a katasztrófavédelmi hatóságot nem tájékoztatta és nem kérte a katasztrófavédelmi engedélyének módosítását. ...

Az Opten cégadatai szerint a SungEel Hitech Hungary Kft. jelentős gyarapodásnak indult. 2020-ban a nettó 1,7 milliárdos árbevétel mellett a cég még 622 millió forintos veszteséggel zárta az évet, 2021-ben viszont már 5,4 milliárd forintos árbevételt és 152 milliós forint nyereséget könyvelhetett el.

Próbáltuk megkeresni a SungEel Hitech Hungary Kft.-t , de a megadott elérhetőségek egyikén sem tudtuk a céget elérni. A hivatalos dokumentumokban és cégadatbázisokban szereplő e-mail-címek nem működnek, a megadott telefonszám téves.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/07/rakkelto-anyagokkal-veszelyeztette-dolgozoit-a-godi-samsung-gyar-selejtes-akkumulatorait-feldolgozo-ceg/

Válasz

NIMBY, vagyis Not In My Back Yard, amit a legjobban talán úgy lehetne lefordítani, hogy „nem az én hátsó udvaromon”. Ez annyit jelent, hogy az adott közösséget nem érdekli általában egy veszélyes vagy annak gondolt üzem, szemétégető, vagy éppen hajléktalanszálló megléte, csak azt szeretnék elérni, hogy ez ne az ő közelükben épüljön fel.

Az évtized nagy üzlete

Amíg a helyi közösségek egy része a lokális környezetterhelés miatt a vesztesei a progressziónak, igazi nyertesek mégsem igazán az üzemeknek otthont adó országok, hanem maguk a gyártók és részvényeseik. Az akkumulátorgyártás az évtized nagy üzlete, és ez meglátszik az ezzel foglalkozó cégek pénzügyi eredményein és részvényárfolyamain is

2019-ben a kémiai Nobel-díjat az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira vették át a lítiumion-akkumulátor feltalálásáért. Az innováció azért is jelentős, mert ilyen könnyű, újratölthető és tartós akkumulátorokkal működik gyakorlatilag az összes hordozható elektronikai eszköz és az elektromos autók is.

A díj átadásakor Kína birtokolta a globális lítiumion-akkumulátorok gyártókapacitásának 77 százalékát. Az Egyesült Államok igyekezett felzárkózni, az Európai Unió akkugyártó-nagyhatalmi tervei pedig még igen kezdetlegesek voltak. De mintha csak a végszó lett volna az említett Nobel-díj, 2020-ra az unió már nagyívű stratégiát vázolt fel arról, hogyan függetlenedne az ázsiai importtól, világos kapacitásfejlesztési stratégiát vázolt fel, és költeni is hajlandó volt rá.

0-ról 33-ra

-- 2021-ig 127 milliárd euró volt az értékláncra fordított összköltségvetés az unió részéről, 2030-ig pedig további 382 milliárd eurót terveznek költeni.

-- 2035-ig összesen 33 akkugyár kezdheti meg a termelést Európa-szerte.

-- 2030-ra az EU-n belüli termelés fedezni fogja a folyamatosan növekvő helyi kereslet legalább 90 százalékát, ami éves szinten 11 millió új autóba elegendő akkumulátor gyártását jelenti. Jól mutatja az EU ambícióit, hogy ez a szám egy évtizede még nulla volt.

Az akkugyártás nemcsak a nemzetgazdaságok mozgatórugója, hanem az energetikai forradalom hajtóműve is lett. Ahogy ebben a cikkben is megírtuk részletesen a Forbes.hu-n, a gyárakkal kapcsolatos dilemmák egyik oldalán ott a környezet- és zajszennyezés, a politikai játszmák és a magukra hagyott tiltakozók.
https://forbes.hu/uzlet/catl-debrecen-samsung-god-tiltakozas-akkumulator-gyar-esg/

A másik oldalon viszont ott a tény, hogy a világ alig engedheti meg magának, hogy nem gyárt a mostaninál sokkal több akkumulátort az energetikai fordulat előremozdítása érdekében.

A debreceni lakosok indulatait és a magyarok általános viszonyulását az akkumulátorgyárakhoz főleg a gödi gyár keserű tapasztalatai okozzák. Az iparűzési adót megvonta a kormány a várostól, a kiemelt kormányzati beruházási minősítés miatt kritikus adatokat rejtettek el a nyilvánosság elől, miközben független szervezetek többször környezetre és egészségre káros anyagokat mutattak ki a gödi ivóvízben és a talajban.

Magyarországnak azzal sikerült viszonylag korán felzárkóznia az akkumulátorgyártás élvonalába, ... az új ökoszisztémában egyelőre nem is látszik a magyar tulajdonú beszállítók helye.
https://forbes.hu/uzlet/europa-legnagyobb-akkumulator-gyarak-tesla-catl-debrecen/
___

Magyar cégek nélkül épül hazánk legújabb húzóágazata – a környezeti kockázatokat viszont mi viseljük

### NMP

Többféle veszélyes anyaggal dolgoznak az akkumulátorgyárak: maguk a lítium-vegyületek sem veszélytelenek, de még kockázatosabb az NMP (N-metil-2-pirrolidon) oldószer – ezt már Simon Gergelytől, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértőjétől tudtuk meg. Az NMP-nek magzatkárosító hatása is van, emiatt külön engedéllyel lehet csak használni. Ilyennel rendelkezik az akkumulátorgyártás, ám így is fokozottan kockázatos, ha egy baleset (történjen az szállítás közben a közutakon vagy magában az üzemben) során kikerül a környezetbe az anyag.

-- A kockázat nagyon is valós: idén májusban több gödi kút vizében is kimutatták az NMP jelenlétét – azt nem sikerült bizonyítani, hogy az oldószer a Samsung üzeméből származott, de valahonnan ki kellett jutnia.

A dél-koreai Dongwha vállalat pedig Sóskúton létesített NMP-újrahasznosító üzemet.

### Egészségkárosító ipari zajok

A Göd-ÉRT Egyesület helyi érdekképviseleti szervezet által közvetített beszámolók szerint olyan is előfordul, hogy az akár 800 méterre lakó családok gyermekei annyira nem tudnak aludni, hogy másnap reggel már az iskolába sem tudják őket elvinni.

### Megnövekedett tehergépjármű forgalom

Szintén komoly lokális nehézséget jelent, hogy a hasonló gyárak környékén a tehergépjárművek okozta forgalom a sokszorosára duzzad, illetve már globális szintű probléma, hogy az akkumulátorok készítéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség, amelynek forrása, és a kiáramló szennyvíz megfelelő elvezetése, újrahasznosítása legkevesebb kérdőjeleket ébreszt sokakban.

### A szabályozás hiányosságai

További probléma, hogy a szabályozás sem követi le elég gyorsan az iparági trendeket. Jó példa erre Simon szerint, hogy az NMP egyelőre nem szerepel az ipari balesetek megelőzésére szolgáló, EU-szintű Seveso-irányelv vegyianyag-listáján. Tehát ha egy üzem nagy mennyiségben használ NMP-t, akkor önmagában emiatt még nem számít veszélyes üzemnek és nem vonatkozik rá rengeteg szigorú előírás. De ugyanígy nincsen hivatalosan elfogadott vizes határértéke sem az oldószernek:

-- hiába mutatták ki a gödi civilek az NMP jelenlétét a talajvízben, megfelelő határérték híján nem lesz ennek jogi következménye.

Azzal egyébként a Greenpeace is egyetért, hogy véget kell vetni a belső égésű motorok terjedésének és meg kell teremteni az elektromos autózás feltételeit. Az ehhez szükséges akkumulátorok előállításában pedig jelenleg csak a lítiumos technológiák alkalmasak tömeggyártásra. Az alternatív módszerek elterjedéséig ugyanakkor legalább arra kellene törekedni, hogy ezek az üzemek a lakott területektől távolabb épüljenek fel és lehetőleg barnamezős beruházások keretében.

Mindeközben a Samsung SDI olyan átlátszó PR akciókkal igyekszik helyrehozni a helyi közösségeknél az imázsát, mint a közelben élő újszülöttek családjának adott ajándékcsomag. ...
https://forbes.hu/uzlet/akkumulator-ipar-magyar-beszallito-kornyezetszennyezes/

Válasz

A kormány kínai akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot – mondta az ellenzéki LMP - Magyaroszág Zöld Pártjának frakcióvezető-helyettese vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján. Kanász-Nagy Máté arról beszélt: a héten bebizonyosodott, Orbán Viktor miniszterelnök „szabadságharca nem egyéb, minthogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá akarják tenni és ki akarják szolgáltatni a külföldi tőkének, a kínai akkumulátorgyáraknak”.

– Azért adósítják el az országot a teljes évszázadra az oroszoknak, hogy a Paks 2 által megtermelt áramot a kínai akkumulátorgyárak felvehessék majd – mondta az MTI által is idézett ellenzéki politikus. Az LMP frakcióvezető-helyettese közölte, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint 115 milliárdot szánnak a Szeged-Szolnok villamoshálózat fejlesztésére. Ez – mint mondta – azt a célt szolgálja, hogy Paksról Debrecenbe vigyék a nagyfeszültségű áramot.
http://hang.hu/gazdasag/lmp-kinai-akkumulatorgyarmatta-akarjak-tenni-magyarorszagot-152441

Válasz

Érdi nem az akkumulátorgyárakra! | 2023. február 24.

Érd is nemet mondott az akkumulátorgyárakra – közölte Tetlák Örs Érd alpolgármestere.

Kezdeményezésemre a várost vezető Szövetség Érdért frakció tagjainak aláírásával és szavazatával az alábbi előterjesztést fogadta el városunk közgyűlési többsége:— A kormány kinyilvánított szándéka, hogy Magyarországot az akkumulátoripar meghatározó szereplőjévé tegye. Az akkumulátorgyárak megvalósítási helyszíneinek kijelölése – a megismert gyakorlat szerint – a helyi és országos nyilvánosság kizárásával történik, az engedélyezési eljárás átláthatatlan, a környezet- és természetvédelmi szempontok kivétel nélkül a beruházói érdek mögé sorolódnak.

— Magyarország természeti kincseinek, vízkészleteinek és termőföldjeinek megóvása, valamint hazánk jelentős energiakitettsége egyaránt a további akkumulátorgyárak, akkumulátoripari üzemek és létesítmények létesítésének elutasítását indokolják. Számos gazdasági és egyéb tanulmány, valamint a már üzemelő gyárak napi gyakorlata bizonyítja, hogy az akkumulátorgyárak sem a megfelelő üzembiztonsági feltételeket nem tudják teljesíteni, sem a magyar munkavállalók számára nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket, így foglalkoztatáspolitikai célokat is csak korlátozottan tudnak megvalósítani.

— Az üzleti modell jelentős állami támogatások és elfogadhatatlanul alacsony adóterhek mellett teszi lehetővé az extraprofit korlátozás nélküli kikerülését Magyarországról. A kormány állításával szemben, éppen az elégtelen hatósági felügyelet miatt válik az akkumulátorgyárak és akkumulátoripari üzemek és létesítmények környezeti terhelése és működése jelentős kockázattá.

— A felsorolt indokok miatt, valamint abból a tényből kiindulva, hogy 2018-ban már történt rá kísérlet a városunkban, hogy társadalmi egyeztetés nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával telepítsenek akkumulátorgyárat az Elvira-major területére, azt a szándékunkat kívánjuk kinyilvánítani, hogy Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése foglaljon határozottan állást és jelentse ki, hogy a település területén belül megvalósítandó akkumulátorgyár, vagy akkumulátoripari veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és létesítmény létesítését biztosító településszervezési, tulajdonosi, támogatási vagy más, a hatáskörébe tartozó döntést nem hoz, ilyen üzemek létesítéséhez a mindenkori városvezetés hozzájárulását semmilyen formában sem most, sem a jövőben nem adja.

A Szövetség Érdért frakció igen szavazatai mellett, a Fidesz és a közgyűlés “független” tagjai tartózkodtak a szavazáson.

Az elfogadott határozatban frakciónk kinyilvánította, hogy az esetleges akkumulátoripari beruházási szándékot visszautasítja. Felkérte továbbá a polgármestert, hogy a jövőbeni befektetési tárgyalásokon az érdiek egészségének és környezetének megóvása érdekében kizárólag a fenti álláspontot képviselje.
https://greenfo.hu/hir/erdi-nem-az-akkumulatorgyarakra/

Válasz

Megszavazták, hogy Budapesten ne épülhessen akkumulátorgyár egyeztetés nélkül | 2023. február 23.

Ez a határozat inkább csak afféle üzenet a kormánynak és lelki támogatás a témával küzdő városoknak.

Bár a kormány elhatározta, hogy akkugyártó nagyhatalom leszünk a közeljövőben, úgy néz ki, hogy ez emberek erre hosszabb távon mégsem vágynak annyira. Ennek egy jelképes helyszíne jelenleg Debrecen, ahol egy bődületes méretű akkumulátorgyár építése ellen küzdenek a helyeik.

Nem csoda, hogy ezt a küzdelmet sem szeretné senki, főként a főváros nem, ezért határozatot szavaztak meg a helyzet elkerülése érdekében. Nem is annyira a határozat a lényeg, mert jogi következménye nincs, ez inkább jelképes.

Ugyanis nemrég töbséggel megszavazták ezt a határozatot, mely azt mondja ki, hogy Budapest közigazgatási területén az érintett lakoksok beleegyezése nélkül nem létesülhet akkumulátorgyár. A javaslatot 17 igen szavazattal fogadták el, azonban a kormánypárti képviselők tartózkodtak ezzel kapcsolatban.

A határozatot kitaláló egyik politikus, Szaniszló Sándor elmondta, hogy ezzel biztosítják a fővárosban élőket arról, hogy nem fognak olyan helyzetbe kerülni mint a debreceniek. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is megszólalt az ügyben, aki elmondta, hogy el tudják fogadni az akkumulátorgyárak építését.

Viszont ők ezt mindenképpen úgy szeretnék, hogy szem előtt tartják a környezetvédelmet, kikérik az emberek véleményét és betartanak mindenféle biztonsági előírást, szabályzatot. Emellett persze elszomorítónak tartja azt, hogy ilyen beruházásokkal képzelik el az ország jövőjét.

Ezzel szemben a kisebbségben lévő kormánypárt fővárosi frakcióvezetője, Wittermantel Zsolt szerint a határozat csupán politikai akció. Hibásnak gondolja, hogy ebben csak egy technológiát emelnek ki, és örül Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester kiegészítési javaslatának, miszerint közepes és magas veszélyességi besorolású üzemek működését kéne egyeztetéshez kötni.

A határozat megszavazása után több képviselő és kerületi polgármester is elvállalta, hogy széleskörű társadalmi egyeztetést indítanak el ilyen projektek kapcsán. Ezzel nem csak a helyeik akarata szerint cselekednek, de támogatásukról biztosítják azokat a településeket, ahol most akkumulátorgyárak miatt zajlanak tiltakozások.
https://alapjarat.hu/aktualis/megszavaztak-hogy-budapesten-ne-epulhessen-akkumulatorgyar-egyeztetes-nelkul

Válasz

Ahhoz, hogy laptopjaink, okostelefonjaink, vezeték nélküli porszívóink, fülhallgatóink, az elektromos autók, a tabletek, a fényképezőgépek, és minden kütyü, amiben akkumulátor van, működni tudjanak, kobalt szükséges. 2021-ben a világ kobaltkitermelésének 72 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlott, itt – az úgynevezett „rézövezetben” található a Föld készleteinek mintegy fele.

Az akkumulátorgyártás napjaink egyik legnépszerűbb iparága.

-- A kobalt globális termelési lánca olyan mechanizmus, amely a kongói bányászok egydolláros napi bérét a lánc tetején multimilliárdos negyedéves profittá változtatja

– írja Kara. A 87 milliós országban több millió ember él elszegényedett falvakban, egyetlen pénzkereseti lehetőségük a többnyire illegális bányákban van. Ők a creuseurs, akik kézzel, ásóval, lapáttal, csákánnyal hatolnak a föld mélyébe, mindenféle munkavédelmi előírás nélkül, és felbecsülhetetlen körükben az alagútomlásokból, csonttörésekből, más balesetekből fakadó halálozások száma. A felnőttek alig keresnek egy dollárnál többet naponta, a gyerekek ingyen dolgoznak, hogy a családjuknak segítsenek, és mivel megfizethető iskolai oktatás a legtöbb helyen nem biztosított, nincs is más választásuk. A kitermelt nyersanyagot a kereskedők (négociants) veszik meg a kétkezi munkásoktól, egy zsákot 2-2,5 dollárért, ami aztán a raktárakba, majd a feldolgozóüzemekbe kerül. Ilyenek működnek az olyan nagyvárosokban, mint Kolwezi, Likasi és Lubumbashi, de a finomítás már nem itt, hanem kínai üzemekben zajlik. A szerző becslése szerint Kína termeli a finomított kobalt háromnegyedét. Ázsia amúgy sokkal hamarabb észrevette a „kékaranyban” rejlő lehetőséget: a CATL és a BYD (Kína), az LG Energy Solution és a Samsung SDI (Dél-Korea), valamint a japán Panasonic gyárták a világ újratölthető, lítiumionos akkumulátorainak 86 százalékát. Az Orbán-kormánnyal is nagy kedvvel üzletelő CATL a teljes piac harmadát lefedi.

A természeti kincsekben nagyon gazdag Kongón nem először gázolnak át a gazdagabb országok. Az 1880-as években elefántcsontot szállítottak innen zongorabillentyűkhöz és műfogsorokhoz Európába, tíz évvel később, az első automobilok megjelenése után a gumifák miatt vált érdekessé. Az informatikai forradalomnak a tantál és a volfrám miatt volt szüksége az országra, most pedig az elektromos autók forradalma hajtja a kobaltbizniszt. 2010-ben mindössze 17 ezer ilyen gépjármű volt az utakon, 2021-ben ez a szám már 16 millió. A Tesla néhány modelljét leszámítva mind L-NMC, tehát kobaltos akkumulátorral működik.

Mindez nem lenne lehetséges, ha a kongói társadalom szövetén nem tátonganának méretes lyukak. A legszegényebbeket gyakran magánhadseregek, félillegálisan működő milíciák kényszerítik munkára. A munkások között, akiknek az egészségügyi ellátás alig elérhető, kifejezetten magas a daganatos és légzőszervi betegségek aránya. A nők gyakran terhesen is kénytelenek dolgozni, a talaj, a víz és a levegő, valamint az elégtelen táplálkozás miatt a gyakoriak a vetélések, a halvaszületések és mindenféle születési rendellenesség. „Örülök, hogy Isten elvette a gyerekeimet. Jobb itt nem megszületni” – mondta a könyv szerzőjének egy nő. Az is kiderült a helyszínen, hogy a nőknek mindenhol kevesebbet fizetnek egy zsák kobaltért.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/hogyan-toltod-fel-a-telefonod-valoszinuleg-nem-etikusan-256471

Válasz

Sok kérdés merül fel az akkumulátorgyárak fejlesztéseivel és azok környezetre és társadalmunkra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, ezekre kerestünk válaszokat.
https://wwf.hvgblog.hu/2023/02/14/szalamiba-csomagolt-akkumulatorgyarak/

Olvassátok Dedák Dalma környezetpolitikai szakértőnk blogbejegyzését a témában, melyben szó esik ezekről is:

-- akkumulátorok szükségessége

-- klímaváltozásra gyakorolt iparági hatások

-- elővigyázatosság fontossága

-- környezeti értékelések (SKV) és környezeti igények felmérésének (KHV) hiánya

-- „szalámitaktika” gyanújába keveredő engedélyezések

-- vízbázisok, a süllyedő Debrecen és környéke

-- gyárépítés és ipari park létesítés költségeinek viszonya

-- visszatartó erővel nem rendelkező, gond nélkül beárazható környezetvédelmi bírságtételek

-- zöldmezős helyett barnamezős beruházások fontossága

-- társadalmi egyeztetések fontossága

A gödi akkumulátorgyár bővülése 2014-2023 között (forrás: Google Earth)
https://www.facebook.com/wwfhungary/posts/pfbid02dvPHA7ircezT6EtaLjMCZAvH1HfpBuWPxjTiNh6cas1SoD6p9hRKnSiEnGH4ZXmGl
___

10 pont a biztonságos és környezetvédelmi szempontból elfogadható iparfejlesztés érdekében

Hazánk ipari fejlődési irányait alapvetően meghatározza az egyre növekvő mértékű akkumulátorgyártás. Súlyos probléma, hogy a nagy természetierőforrás-igényű, stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése elmaradt, és számos esetben az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát is nagy valószínűséggel „felszalámizták”.

A Fenntartható Fejlődési Bizottság február 14-i ülésén abban a reményben jelentünk meg, hogy elindulhat egy érdemi szakmai egyeztetés a civilek és a döntéshozók között. Bár a bizottsági ülésen a diskurzus egyoldalú volt, mivel az iparág fejlesztéséről döntéseket hozó szereplők nem jelentek meg, bízunk abban, hogy Magyarországon is tere van a partnerségen alapuló társadalmi egyeztetéseknek, ezért az alábbi 10 pontban foglaltuk össze javaslatainkat:

1. Kérjük, hogy a Nemzeti akkumulátor-iparági stratégia 2030 című dokumentumot vizsgálják felül és aktualizálják – álláspontunk szerint hazánk akkumulátor-nagyhatalmi ambícióihoz egy jóval részletesebb stratégia illeszkedne –, továbbá végezzék el annak stratégiai környezeti vizsgálatát a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően.

2. Kérjük, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatnak legyen része a beruházások területválasztásának szempontrendszere. Javasoljuk, hogy a szempontrendszer tartalmazza a helyszínválasztás fenntarthatósági vetületét, az egyes gyárak esetleges helyhez kötöttségének indokait, különös tekintettel a jelentős infrastruktúra-beruházásokkal és iparipark-építésekkel érintett üzemek esetében.

3. Javasoljuk, hogy a tervezett üzemek esetében a gyárak elhelyezésének alternatíváit is vizsgálják meg, különös tekintettel a rendelkezésre álló természeti erőforrásokra és meglévő, kiépített infrastruktúrára.

4. Kérjük, hogy...

Olvasd el a további pontokat cikkünkben:
https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/a-fenntarthato-akkumulatorgyartas-felteteleinek-10-pontja/

A gödi akkumulátorgyár (forrás: Google Earth)
https://www.facebook.com/wwfhungary/posts/pfbid0LjJF4DXmsQg2UCLWUV1qBqMhnPpoXtZFXUZAJhxXcPCxQ7yDNKAfjLp2yD9fMLdtl
-- WWF Hungary

Válasz

Villáminterjú Pálinkás Józseffel – No1

Darvas Béla: A hazai K+F+I-nek évtizedekig voltál a megbecsült vezetője. Hogyan ítéled meg az akkumulátor-nagyhatalmi törekvésünket? Tényleg ez maradt nekünk gazdasági kitörési pontként? Van nekünk ehhez megfelelő energiakapacitásunk?

Pálinkás József: A jelenlegi akkumulátorgyártási beruházásoknak a kutatáshoz és fejlesztéshez nem sok közük van. Kulcsrakész gyárat építenek, kész technológiai megoldásokkal dolgoznak. Az akkumulátorgyárak nagyon energia- és vízigényesek. A környezeti hatásuk – finoman fogalmazva – aggályos. Az akkumulátorgyártásnak olyan területi koncentrációja, mint amit Debrecenben terveznek tudomásom szerint sehol a világon nincs. Lehet persze, hogy a világbajnokságra vágyó politikai vezetésnek éppen ez vonzó. Az országot az autóiparnak és a kérdéses elektromos autóiparnak kitenni meglehetősen veszélyes. A kormánynak kell a külföldi direkt befektetés, mert hozzájárul a fetisizált GDP-hez, ezért semmi sem drága. Az eddig beruházások közvetlen költségvetési támogatásának megtérülése is igen hosszú időt – évtizedeket – vehet igénybe. „Az akkumulátorcellák gyártása során felhasznált teljes energiamennyiség 41,48 kWh/kWh előállított akkumulátorcella-kapacitás. Ennek az igénynek az 52%-ára (21,38 kWh/kWh akkumulátorcella-kapacitás) földgázként van szükség a szárításhoz és a szárítóhelyiségekhez. A fennmaradó 48%-ra (20,10 kWh/kWh akkumulátorcella-kapacitás) villamos energiaként van szükség, főként az akkumulátorcellák kialakításához” – olvashatjuk szaklapban. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh energia-tárolókapacitás előállításához 41,5 kWh energia szükséges! Amennyiben a hírek szerinti évi 100 GWh tárolókapacitásról van szó, akkor csak a cellák gyártása évi 4.150 GWh energiát igényel! Egy év 8760 óra, azaz kell egy kb. 500 MW teljesítményű erőmű csak az akkumulátorok előállításához, mindent hozzászámolva akár egy 1 GW-os erőmű szükséges csak erre a projektre. Nem messze a CATL építkezéstől a Semcorp kínai cég 100 ezer négyzetméteres, az akkumulátorokhoz használt szeparátorfólia-gyárat épít. A BMW gyár is sok energiát igényel majd. A nagy kapkodásban szerintem nem gondolták végig az energiaigényeket sem. Nyilván ott van a fejükben, hogy majd Paks II. De mi van, ha az nem lesz, vagy piaci áron (a befektetés megtérülése + üzemi költség) kell elszámolni. Palkovics László a meghallgatásán 800 MW teljesítményigényről beszélt, én ezt 1.000 MW-ra becsülöm. Külön gondot jelent az időzítés. Paks II – ha megépül – 2032 előtt aligha termel energiát. Napelemparkokban termelt energiával a rendszer nem üzemeltethető, mert ha meg is építik, a kellő kapacitást, jelenleg nincs technikai lehetőség ilyen mennyiségű energia tárolására. Az országot ilyen mértékben kitenni egy ennyire energiaigényes ágazatnak szerintem nem biztonságos.
https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/01/27/akkumulatorgyar-ugyek-extrakkal-villaminterju-palinkas-jozseffel-no1-almodtunk-egy-vilagot-magunknak/

Válasz

Akkumulátorgyár, közmeghallgatás (Debrecen, 2023.)
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyar_kozmeghallgatas_debrecen_2023
___

Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/civil-szervezetek-kozos-nyilatkozata-magyarorszag-nemzeti-parkjainak-termeszetvedelmi-teruleteinek-es-termeszeti-ertekeinek-vedelmeben

Válasz

-- csoda, hogy még nem verték meg.

A megyei elnök ellenszenvét vélhetően Bodnár Zsuzsának a gödi Samsung-beruházásról megjelent cikkei alapozták meg. Szerzőnk írta meg, hogy Göd előző fideszes városvezetése maga kérte a kormánytól egy gödi iparterületet létrehozását. A cél a Samsung-gigaberuházás városba telepítése volt, ám az EU-s támogatás megszerzése és a lakosság megtévesztése érdekében a Samsung nevét titkolni kellett a kérelemben – derült ki a Bodnár által megszerzett testületi ülés hangfelvételéből. A témáról szóló legutóbbi cikkében pedig arról írt, hogy a Samsung SDI a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét.
https://www.facebook.com/GodOnkormanyzat/videos/280541790571107
https://orszagszerte.atlatszo.hu/undorito-tenyerbemaszo-az-atlatszo-ujsagirojat-gyalaztak-a-lakossagi-forumon/

Előzmény

Válasz

A gödi önkormányzat a Samsung-adóból annak a zöld-fenntartási pénzügyi alapnak a terhére nyújtott be támogatási kérelmet, amelyet eleve Göd városa számára hoztak létre. A gödi városvezetés a tavaly augusztusi rendkívüli viharkár zöldhulladékának eltávolítására kért volna közel 20 millió forintot; a megyei bizottság viszont napirendre sem vette a kérelmet.

A gödi igény elutasítása mellé érdemes odatenni, hogy például milyen indokok alapján kért és kapott Csomád 38 millió forintot egy már átadott beruházásra. A csomádi önkormányzat 2019-ben kerékpárút- és járdaépítésre 116 millió forintos támogatást kapott, amihez 38 millió forintos önrészt vállalt. Ezt az önrészt azonban Csomád nem tudta kifizetni. Mint kérelmükben írják, ha kifizetnék ezt az összeget, az önkormányzatot sújtó gépjárműadó-elvonás miatt nem maradna pénzük működési költségeik fedezésére.

A csomádi önkormányzat bevételkiesését tehát támogatandónak tartotta a megye, míg a gödi önkormányzatét nem.

Ez azonban talán nem meglepő, hiszen a támogatást elnyert önkormányzatok közel állnak a körzet országgyűlési képviselőjéhez, Tuzson Bencéhez (Fidesz) is. A csomádi kerékpárút- és járdaátadásról például örömteli posztokban számolt be Tuzson Bence a közösségi oldalán.

De többször említik őt fő támogatóként abban a kérelemben is, amiben a görögkatolikus egyház kér 32 millió forintot a Dunakeszin lévő új temploma kifestésére. És ott volt az országgyűlési képviselő – Kövér László házelnökkel együtt – annak a gödi Búzaszem Iskolának az idei tanévnyitóján is, amelynek Alapítványa 40 millió forintot kapott tornaterem építésére.

Kényszerhelyzet

De a gödi utak felújítására elkülönített összeg sem csak a városlakók érdekét szolgálja. Ebből a pénzből épült meg két kiszolgáló út a Samsung-gyár számára; ezeken a helyiek nem közlekednek. Emellett a felsőgödi Duna út 500 méteres szakaszának felújításáról döntött a megye; csakhogy ez utóbbira 804 milliót szánnak, így további gödi utakra nem marad pénz.

És vélhetően a várost átszelő Duna út borsos ára sem csak lakossági érdeket szolgál: az M2-es autópálya lezárása esetén ugyanis erre az útra terelik a forgalmat, ezért az útszakaszt a Samsung-gyár kamionjai számára is alkalmassá kell tenni. A Duna út fenntartását egyébként eleve nem a gödi önkormányzat, hanem az állam biztosítja a Magyar Közútkezelőn keresztül.

Az itt lakóknak annyit sikerült elérni, hogy egy lakossági fórumon elmondhatták a már most elviselhetetlennek érzett teherforgalom miatt panaszaikat és forgalomcsillapításra vonatkozó kéréseiket.

Göd polgármestere, Balogh Csaba (Momentum) egy blogbejegyzésben számolt be arról, hogy miként állította kényszerhelyzet elé Pest megyei közgyűlésének elnöke, Szabó István az útépítés ügyében: el kellett fogadnia, hogy a Gödöt illető útfenntartási alapból történjen meg a Magyar Közút kezelésében lévő út felújítása. A polgármester szerint a megyei elnök „elmondta, hogy

-- természetesen szembemehetek a projekttel, kérhetem más utak fejlesztését, de abban az esetben a jövőben a támogatására sem számíthatok,

-- és nehéz lesz a lakosságnak megmagyaráznom, hogy a város polgármestereként miért utasítottam el az 1 milliárd forintos támogatást”.

Balogh Csaba azt is elmondja, hogy gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta nem sikerült egyértelműsíteni, hol válik el a megyei elnök és a települési polgármester feladat- és hatásköre. A polgármester szerint katasztrofális, hogy a lakosság védelméhez sem kapnak elegendő forrást, holott a Samsung-gyár felső küszöbértékű veszélyes üzeméhez készült külső védelmi terv rengeteg feladatot ró a város polgármesterére.

https://orszagszerte.atlatszo.hu/penzosztas-god-onkormanyzata-egy-fillert-sem-kapott-a-godi-samsung-adobol/

Válasz