Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatároló rendszerét adták át | 2025 / 06 / 20 /

A MET Csoport átadta Magyarország eddigi legnagyobb önálló akkumulátoros energiatároló rendszerét (BESS), amelyet a százhalombattai Dunamenti Erőmű területén helyeztek üzembe.

A berendezés 40 MW teljesítményű, kapacitása pedig 80 MWh, ami azt jelenti, hogy két órán keresztül képes teljes kapacitáson működni. A fejlesztés jól példázza, hogy a MET Csoport európai szinten is elkötelezett a korszerű energiatárolási megoldások mellett – számol be róla a Növekedés.hu.
https://novekedes.hu/hirek/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-akkumulatoros-energiatarolo-rendszeret

A MET korábban már telepített itt egy kisebb, Tesla Megapack 2 akkumulátorokon alapuló egységet (4 MW / 8 MWh). Az új, nagyobb kapacitású berendezést a Huawei Technologies gyártotta, a kivitelezést pedig a Forest-Vill Kft. végezte. Jelenleg a Dunamenti Erőmű területén működő akkumulátorok elegendő energiát képesek tárolni ahhoz, hogy akár Budapest teljes dísz- és közvilágítását négy órán keresztül ellássák.

Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója az átadóünnepségen kiemelte, hogy az akkumulátoros tárolás kulcsfontosságú az energiaátmenetben, hiszen lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, például nap- és szélenergia hatékonyabb integrálását az elektromos hálózatba.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke így nyilatkozott:

-- „Minden lehetséges eszközzel törekednünk kell arra, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokat a jól bevált, költséghatékony technológiákkal mielőbb és minél nagyobb mértékben kiaknázzuk.

-- Ezért a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatja a zöld energetikai átállást kiemelt prioritásként kezelő magyar energiapolitika ezirányú törekvéseit.”

A MET Csoport további európai beruházásokkal is erősíti pozícióját az energiatárolás terén. Ide tartozik például a francia Comax vállalat közelmúltbeli felvásárlása, illetve több országban folyó hibrid energiatárolási projektek, amelyek naperőművekhez kapcsolódnak. Ezek a beruházások mind azt a célt szolgálják, hogy rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyék Európa energiaellátását.

https://raketa.hu/magyarorszag-legnagyobb-akkumulatoros-energiatarolo-rendszere-atadasra-kerult

Válasz

„Nyugati huncutság” – archív műsor a környezetvédelemről | 2025. március 30.

Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett, harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.

https://www.szabadeuropa.hu/pp/33355062/ppt0.html

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.

https://www.szabadeuropa.hu/a/nyugati-huncutsag-archiv-musor-a-kornyezetvedelemrol/33355206.html

Válasz

Sokan kérdezték, mi történik a Csömöri úti a fákkal. Megyeri Szabolcs kertész, Zugló főkertésze most minden kérdésre választ ad.

https://www.facebook.com/watch/?v=2810004972536660

Válasz

Merre tovább? Felkészülés a vihar utánra
Greenfo Podcast | Feb 4, 2025

Milyen hatással lesz az Egyesült Államokra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Egyezményből hazáját?

Miért öngyilkos az európai Néppárt, és a szélsőjobbosok politikája, mely meg akarja gyengíteni a Green Deallt? Hová lettek az európai Zöldek? Milyen következményei lesznek az Orbán kormány Paks2 és Mini-Dubaj mutyijainak? Többek között erről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Jávor Benedek volt európai parlamenti zöld képviselővel.

https://www.youtube.com/watch?v=Al1q3inxnuA

Kapcsolódó cikkünk a greenfo-n:

https://greenfo.hu/hir/merre-tovabb-felkeszules-a-vihar-utanra/

Válasz

Bardóczi Sándor: Tapolcán ezévben is megszervezték a zöldfelületi tervezésben, zöldtömeg előállításban, zöldfelületi kivitelezésben és fenntartásban, illetve a települési zöldinfrastruktúra kezelésében, szabályozásában és irányításában tevékenykedők konferenciáját. A téma idén a talaj volt. Amivel óriási problémák vannak. Rohamosan veszíti a termőképességét, víztartalmát, mikrobiom készletét, széntartalmát és szennyeződik el. Mindezt mi emberek és technológiáink tesszük vele, pedig az egyik legjobb szövetségesünk lenne a klímaváltozás tompításában. A kiskanálnyi egészséges talajban több élőlény él, mint ember a Földön. Ezeknek a funkcióit, szimbiózisát ugyan kezdjük felismerni, de 98%-ban még terra incognita. A talaj fizikai jellemzőit a középkor, a kémiait a felvilágosodás kora tárta fel. S most elérkezett a talaj biológiai jellemzőinek feltárása és hasznosítása.

Mélyművelés helyett talajtakaró növények, kémiai vegyszeres megoldások helyett biológiai megoldások, monokultúrák helyett biológiai sokféleség, műtrágyák helyett komposztkészítmények, vegyi bombázás helyett biológiai egyensúly, rombolás helyett gyógyítás, a természet ellenében küzdés helyett ingyenes ökológiai szolgáltatások, vízelvezetés helyett vízmegtartás, csatornázás helyett szivacsváros, tömörítés helyett talajlevegő és kapillárisok, állandó gépi bolygatás helyett szénelnyelés, mesterséges tápoldatozás helyett gyökerekkel átszőtt talaj, ami karmestere a talajéletnek.

Ezekről, ezek szabályozási alapjairól, jó gyakorlatairól, úttörő kísérleteiről, szemléletváltásról bőven esett szó. S mindezek felett ott lebegett a klímaváltozás kényszere és az állandó gyomorgörcs, hogy nem vagyunk és leszünk elég gyorsak.

A jeges rémület a hallgatóság arcán, amikor az erdészeti kutató a műholdas elemzések konklúziójaként elmondja, hogy jelenleg 5 km/év sebességgel érkezik a mediterrán és a félsivatagi zonalitás délről és ehhez a sebességhez nem tudnak az erdeink alkalmazkodni. Valójában nincs olyan növényzet, ami ekkora sebességhez tudna.

A jeges rémület a hallgatóság arcán, amikor a fenntartással foglalkozó előadó elmondja, hogy az önkormányzati zöldfelület-gazdálkodásban annak a forrásnak a negyede van benne, amivel az azonnali (évtizedek óta elmaradt) faápoláshoz és az összeomló fasoraink cseréjéhez szükség lenne.

A jeges rémület a hallgatóság arcán, amikor kiderül: mindössze 3 év alatt a nyári aszályok miatt hogyan csökkent 30%-al a fák asszimiláló lombtömege.

A jeges rémület a hallgatóság arcán, amikor a mezőgazdasági minisztérium képviselője arról beszél, hogy ha egyáltalán van is klímaváltozás, akkor sem kell megijedni, mert ez egy ilyen periódus, de majd biztosan lesz jobb is a helyzet, az időjárás majd egyszer megjavul. Viszont ki kéne cserélni a hotel előtt kiszáradt kúszófenyőt, mert rossz fényt vet a dísznövény szakmára, ha a reprezentív bejárat nem tökéletesen szép.

A jeges rémület a vidéki diaszpórákban dolgozó szakmabeliek arcán, hogy rendben van, hogy a nagyvárosokban már elindult valami szemléletváltozás, de mindez mikor érhet el hozzájuk, és mikor kaphatnak segítséget ők is a saját politikai és gazdasági irányításuktól ahhoz, hogy gyökeresen megreformálják a fenntarthatatlant?

A jeges rémület a hallgatóság arcán, amikor kimondatik, hogy sokkal fontosabb annak a zöld vagyonnak a megtartása, ami már van, mint a területi expanzió. Sokkal fontosabb megpróbálni életben tartani a pótlást, mint új fát ültetni. Sokkal fontosabb a fenntartás, mint a fejlesztés. Sokkal fontosabb megtalálni a természetalapú megoldást, becsatornázni az öntözésbe, fenntartásba a civil és vállalati segítséget, mint a high tech lélegeztetőgép feltalálása vagy az “ültessünk egy fát a lelkiismeretünk megnyugtatására” akciók.

És mindezen bénító jeges rémületek pillanatai között ott van a tenni akarás, az élénk eszmecsere, az élni akarás, a kemény viták és közös megoldáskeresés igénye is. Egy közeg, ami tenni szeretne és kezdi érteni, kezdi alkalmazni, kezdi kommunikálni, kezdi kitermelni. Akkor is, ha mindez lehetetlen küldetés. Akkor is, ha a lekvárban evezünk. Akkor is, ha 10 pofonra jut egy buksisimi. Akkor is, ha nincs előre megírt recept.

Ez az idei szakmai napok szubjektív értékelése az én szemszögemből.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9545387478838391

... a szakmai napokról röviden:

https://faapolok.hu/szakmai-napok-2025/

Válasz

Az aarhusi egyezmény egy 1998 júniusában a dániai Aarhusban elfogadott, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás. A nemzetközi környezetvédelmi konferenciák sorozata után elfogadott egyezmény újszerűnek számít az eddigi környezetvédelmi szerződésekhez képest, hiszen pillérei és a gondolatai már korábban elfogadott nemzetközi egyezmények egyes elemeit foglalja egy egységes keretbe. Az aarhusi egyezmény eszméje egy minőségi előrelépést jelenthet a környezetvédelem és akár az energetika területén is.

Létrejöttének története

Az aarhusi egyezmény közvetett előzményeként az 1992-ben megrendezett riói konferencia tekinthető, hiszen ennek keretében elfogadott riói egyezmény 10. elvén alapul az aarhusi egyezmény fő eszmeisége. A dániai városban aláírt egyezmény közvetlen előzményének egyrészt az 1990-ben Bergenben, „Cselekvés a közös jövőért elnevezésű”, az EGB és a norvég kormány által közösen szervezett konferencia keretében elindított folyamat, másrészt ennek a folytatásaként 1991-ben elindított „Európa Környezetéért” elnevezésű konferenciasorozatok tekinthetőek. A dániai konferenciát , amely keretében aláírásra került az egyezmény, a luzerni és a szófiai miniszteri találkozó előzte meg. Az Egyezmény kidolgozásában egyedülálló módon NGO-k is részt vettek. Jelenleg az egyezménynek 46 részes fele van, köztük van Magyarország is, amely 1998-ban aláírta majd 2001-ben ratifikálta azt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aarhusi_egyezm%C3%A9ny
___

Akkumulátorgyárak árnyékában

Magyarország erőteljes kormányzati támogatással épp akkumulátor-nagyhatalommá válik. A hivatalos kommunikáció elhallgatja, hogy a gyakorlatban ennek a folyamatnak súlyos ára van, amit a magyar lakosság fizet meg. Jelenleg Gödöt, Komáromot, Iváncsát, Tárnokot és Sóskutat érintik a beruházások. Néhány érintettel beszélgettünk, milyen a gyárak közelében élni.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyarak_arnyekaban

Válasz

Schwarzenegger a BMW Steyr-i gyárában, mutatjuk, mit keresett ott | 2024.09.23.

A BMW Group Steyr-i gyára teljes egészében távfűtésre áll át: a rendszeres működéséhez szükséges energiát az osztrák motorgyár mostantól nem földgáz elégetéséből nyeri ki, hanem egy közeli biomassza-erőműből érkező hőre támaszkodik. Az energiaváltást, amellyel a BMW Group hatékonyan csökkenti tovább ökológiai lábnyomát, szimbolikusan Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja és Arnold Schwarzenegger közösen végezte el.

Ahonnan a hő érkezik: távfűtés regionálisan előállított faforgácsból

Az energiaváltás egy erős, regionális partner nélkül nem valósulhatott volna meg: a BMW Group Steyr-i gyára mostantól a Fernwärme Steyr alig egy kilométerre működő biomassza-erőművéből érkező hőre támaszkodik. A létesítményt az állam két energiaszolgáltatójának – az Energie AG Oberösterreich Erzeugung GmbH és az EVN Wärme GmbH – közös leányvállalata, a Bioenergie Steyr GmbH üzemelteti. A BMW Group Steyr-i gyárának hőenergia-ellátása érdekében a Fernwärme Steyr telephelyén egy 10 megawattos biomassza-kazánnal felszerelt, újabb hőtermelő erőművet építenek, így a müncheni központú vállalatcsoport Steyr-i gyára teljes egészében megújuló erőforrásokból nyeri ki a működéséhez szükséges energiát: a hőt a környező erdőkből származó faaprítékból és faforgácsból állítják majd elő.

„A száz százalékban megújuló biomasszából származó hőre való áttéréssel ma nagy lépést teszünk. Gyárunk mostantól mind a villamos energiát, mind a rendszeres működéshez szükséges hőt megújuló energiaforrásokból nyeri ki” – összegezte Klaus von Moltke.

A szimbolikus energiaváltást az üzem több mint ezer munkatársának jelenlétében végezték el. Az eseményen Arnold Schwarzenegger is tiszteletét tette, aki beszédében az éghajlatváltozás ellen hatékony hétköznapi tetteket szorgalmazta, majd elzárta a gyár bevezető gázvezetékeit. Ezután Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja szimbolikusan megnyitotta a távfűtő megoldás becsatlakozó ágát.

Arnold Schwarzenegger, Klaus von Moltke és Milan Nedeljković az esemény részeként az üzem oktatási központját, erőforrás-összeszerelő részlegét és nemrégiben megnyitott elektromosmotor-gyártósorát is meglátogatta, mindegyik állomásnál kedélyesen elbeszélgetve a létesítmény munkatársaival.

https://www.autoszektor.hu/hu/content/schwarzenegger-bmw-steyr-i-gyaraban-mutatjuk-mit-keresett-ott

Válasz

A búvósávok (ízeltlábú) életeket mentenek | 2025. 01. 09.

Száz évvel ezelőtt még több mint másfél millió hektár gyepkezelésű terület volt Magyarországon, de ez mostanra 800 ezer hektár alá süllyedt.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan kutatják, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a természetvédelmi és ökológiai szempontokat a mezőgazdaság céljaival. E vizsgálatok sorában most arra derítettek fényt, hogy a kaszálókon érintetlenül hagyott úgynevezett búvósávok bizony nagyon jó szolgálatot tesznek a gyep biológiai sokféleségének (és ezen belül az ízeltlábú állatok diverzitásának) megőrzése érdekében.

– A traktorokra szerelt gépi kaszák elől az ízeltlábúak számára nincs menekvés, akármilyen mozgékonyak is. De azok az állatok sem feltétlenül menekülnek meg, amelyek túlélték a kaszálást – folytatja Gallé Róbert. – A levágott szénát (amelyben a túlélő ízeltlábúak rendszerint menedéket keresnek) ugyanis rendekbe sodorják, majd bálázzák. Eközben pedig újból rengeteg állat elpusztul, illetve elszállítják a területről.

Mit tehetünk e károkozás ellen? A megoldás egyszerű: nem kaszált területeket, például úgynevezett búvósávokat kell kialakítanunk. A Natura 2000-es területeken törvény is előírja, hogy a kaszált terület bizonyos hányadát érintetlenül kell hagyni. E területek rendszerint sávos elrendezésűek, hiszen ez a legpraktikusabb a traktor számára. A kaszálást túlélő ízeltlábúak behúzódhatnak e védett sávokba, és itt találhatnak menedéket a további veszélyeket tartogató rendek helyett. Amint az az Ökológiai Kutatóközpont vizsgálatainak eredményeiből is kirajzolódott, a megmaradó növényzet árnyékol és megakadályozza, hogy a légmozgás folyamatosan szárítsa a talajt. Így e búvósávokban a nyári perzselő hőséget is könnyebben átvészelhetik a gerinctelenek.

https://ecolres.hun-ren.hu/a-buvosavok-izeltlabu-eleteket-mentenek/

Válasz

Mulcsot mindenkinek a Maros Moziból

Közösségi ágdarálónkkal mulcsot készítünk a Mozi közösségi kertjében és további, helyi eredetű, kertész vállakozótól, lakóktól és önkormányzati parkfenntartásból származó aprítékot adunk át kertbarátoknak. Sikeres nyári akciók után ilyenkor is fontos a mulcsozás, a talajtakarás – most már a fagyvédelem miatt.

Igyekszünk a tűlevelűek és egyéb fás növények aprítékát elkülönítve elhelyezni az egykori Központi szálló (manapság Maros Mozi közösségi központ) kávéházi teraszán, ahonnan ki-ki magának zsákolhat.

Budapest, IX.utca 2. | 1172

2024. november 23. szombat 9-12 óráig

https://www.facebook.com/photo?fbid=989769896525121&set=pb.100064763584698.-2207520000

Válasz

Balogh Samu: Lapinskas Lillával, építész-tájépítésszel a pesti belváros klímaadaptációs lehetőségeiről beszéltünk a Fuga - Budapesti Építészeti Központban. Egyszerűen fogalmazva: hogyan nem fogunk megfőni Budapesten a következő évtizedekben?

Lilla állítása, hogy a belváros zöldítése nem elegendő a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. Egyszerűen nincs annyi hely a sűrűn beépített belvárosban, ahol annyi fát lehetne elültetni, annyi zöldfelületet lehetne létrehozni, ami képes lenne megbirkózni a városban megrekedt hőséggel. Éppen ezért nem elegendő önmagában zöldinfrastruktúrában gondolkozni.

Lilla azt sürgeti, hogy jöjjön létre Budapesten egy olyan klímainfrastruktúra terv, ami hálózatosan tervezi meg négy klímaadaptációs eszköz összehangolt telepítését: a növényzet, a víz, az árnyék és a szél együtt dolgozását.

A pesti belváros különleges, szinte egykorú és azonos típusú beépítése komoly hátrányokat, de valamennyi előnyt is jelent a klímaadaptáció szempontjából. A szinte azonos magasságú házak fölött a szél átsiklik, az egyenletes magasságnak köszönhetően nincsenek olyan elemek, amelyek megkavarnák a légmozgást és becsalogatnák a szelet az épületek közé. Ennek köszönhetően mint a dunsztban áll a meleg (és szennyezett) levegő az utcákon és az udvarokon.

Ugyanakkor a belváros ilyen fokú egységessége előnyt is jelent: ha találunk olyan megoldásokat, amik jól illenek a jellemző bérházas-gangos-udvaros épületekhez, akkor azt könnyedén lehet nagyobb léptékben is alkalmazni, hiszen ami az egyik háznál fog működni, az jó eséllyel a házak többségénél is működni fog.

Mik lehetnek ezek a megoldások?

1) Egyszerű, de nagyszerű: már a gangos házak kapujának kinyitásával meg lehet mozgatni a levegőt, ami segíthet az udvarok kiszellőztetésében. A kapuk mögött egy új rácsos ajtóval pedig a házbelsők biztonságáról sem kell lemondani.

2) A házak esetleges átalakításakor érdemes nagyobb udvarokat létrehozni, vagy különböző udvarokat összekötni akárcsak a földszinten, hogy nagyobb tere legyen a levegőnek mozogni.

3) Széltornyok kialakításával be lehet csalogatni a szelet az udvarokba: ez egy ősi módja a természetes hűtésnek, ami melegebb klímájú régiókban korábban is alkalmaztak már.

Lilla kiállítása a héten még megtekinthető a Fugában, ...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=979121607566945&set=pcb.979133104232462

*** Beszélgetésünk Lillával a kiállításról:

https://www.youtube.com/watch?v=4KZlgfZzDTY

*** Lapinskas Lilla cikksorozata az Építészfórumon:

https://epiteszforum.hu/dosszie/klimakirakos

Az Énbudapestem riportja a kiállításról:

https://enbudapestem.hu/2024/11/08/nyissuk-ki-a-kapukat-es-csinaljunk-oriashuzatot-pesten

Válasz