Új fejezetet nyitott a klímaperek történetében az EJEB döntése
2024. április 14. # masfelfok

Történelmi jelentőségű sikernek könyvelhető el, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) április 9-én elmarasztalta Svájcot klímaügyben. Az ítélet kulcsfontosságú, jogilag kötelező erejű precedenst teremt, amely mintául szolgálhat arra, hogyan pereljük be sikeresen a saját kormányunkat az éghajlatváltozással kapcsolatos mulasztások miatt.A felperes, nagyjából 2000 főből álló, 75 év átlagéletkorú svájci nők csoportja (KlimaSeniorinnen) azzal érvelt, hogy országuk nem tesz eleget a klímaváltozás megfékezéséért, ezért az egyre súlyosabb hőhullámok egyre nagyobb veszélynek teszik ki egészségüket. Vagyis kormányuk tétlensége miatt a klímaváltozás olyan alapvető emberi jogokat veszélyeztet, mint az élet és az egészség.

A bíróság megállapította, hogy Svájc megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely az ítélet szerint garantálja a “magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot”.

Az EJEB a Strasbourgban székelő, 46 tagállamot tömörítő Európa Tanács bírósága, ítélete mind a 27 EU tagállamra is érvényes.
Két másik napirenden levő ügyet azonban elutasította az EJEB.
https://greenfo.hu/hir/uj-fejezetet-nyitott-a-klimaperek-torteneteben-az-ejeb-dontese/
___

A másfélfok e cikkében részletesen foglalkozik a három üggyel
https://masfelfok.hu/2023/04/05/vanuatu-romania-klimaper-hagai-nemzetkozi-birosag-eu-kormanyok-elszamoltathatosag/
___

Így lehetne (egyszer) sikeresen perelni a magyar államot klímaügyben
https://masfelfok.hu/2023/01/10/igy-lehetne-egyszer-sikeresen-perelni-a-magyar-allamot-klimaugyben/

Válasz

Városi klímastratégiák – fogatlan papír tigrisek | 2024. április 5.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.

Ha az önkormányzatok nem teljesítik vállalt céljaikat, azzal a nemzeti klíma célok elérését veszélyeztetik és ezzel sértik a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről.

2021 és 2022 során EU-s társfinanszírozásnak köszönhetően a KEHOP-1.2.1-18 pályázati forrás keretében összesen 132 települési klímastratégia készült el. Ezeknek a dokumentumoknak tulajdonképpen a nemzeti stratégiával összhangban kell lenniük így elősegítve, hogy a helyi tevékenységek révén az országos célkitűzés teljesülni tudjon. A 132 dokumentum közül hét olyan település stratégiáját vizsgáltuk meg, amelyek esetében a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, illetve a szervezet tagjainak közvetlen érdekeltsége merült fel.

“A települési klímastratégiákban rögzített vállalások és tevékenységek helyes megvalósítása nem csak a jelen, hanem a jövő generációinak is az érdeke. Megvalósítás hiányában ezek a dokumentumok fogatlan papír tigrisek és a rájuk költött közpénzek ablakon kidobott összegek, és ezekkel kapcsolatban panasszal éltünk az Állami Számvevőszék, az Integritás Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé” tette hozzá mindehhez Kun Zoltán a szövetség elnöke. Fentiekre tekintettel úgy tűnik, hogy a klímastratégiák elkészítésével csak az azokat készítő cégek, vállalkozások és nem a helyi lakosok jártak jól.

A vizsgált 7 település (település neve / a stratégia elfogadásának éve / a stratégiára költött KEHOP támogatás / igéretek és az ezekkel szemben álló tények)

*** Debrecen 2022, 20 M forint

Igéret

— 44,5%-kal csökkenti a város a CO2 egyenérték kibocsátást 2030-ra a 2019-es értékhez képest
— M3 Meglévő zöldterületek, természeti- és táji értékek védelme, rehabilitációja, fejlesztése
— A3 A klímastratégia célja, hogy a mezőgazdasági termelési módok megválasztásakor a földterületek termőképességének hosszú távú fennmaradása legyen az elsődleges szempont.

Valóság

— A vállalásokkal szemben a város új ipari övezete forgalom növekedéssel (közlekedési eredetű CO2) és fokozódó energia igénnyel jár majd

*** Göd (2021) 362e forint (?)

Igéret

— Az ÜHG kibocsátását 2030-ig 40%-kal csökkenti
— Felújított zöldfelületi kataszter és megnövekedett zöldfelület

Valóság

— Az új beépítési területek növekszenek (pl. Samsung) aminek eredményeképpen a szénnyelő kapacitás a település területén folyamatosan csökken

*** Győr 2021, 17 M forint

Igéret

— A debreceni példához képest a vállalt csökkentés mértéke jóval kisebb, mindössze 15%
— Széndioxid-elnyelő kapacitás növelésére vonatkozó fő mitigációs célterületek:
> a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek erdősítése,
> meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
> várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.

Valóság

— A fentiekkel ellentétben a város egy újabb 400 hektáros mezőgazdasági terület ipari övezetbe vonásával próbálkozik, amely csökkenti a szénmegkötő képességet, és növeli a ÜHG kibocsátást (azonnal hiszen a talajban megkötött szén rögtön a légkörbe távozik)

*** Komárom, 2021, 20 M forint

Igéret

— Nincs konkrét csökkentési cél!
— Dekarbonizációs és mitigációs cél Energiafelhasználásból eredő kibocsátás csökkentése
— Adaptációs célkitűzés Zöldterületek védelme, klímaszempontú fejlesztése
— Zöldfelületek fejlesztése: közterületek fásításának folytatása, közparkok fejlesztése, rekreációs célú erdők fejlesztése, klímaerdők telepítése, Natura 2000 területek védelme

Valóság

— Ipari terület növekedése a zöldfelületek kárára, és az ipari fejlesztéshez kapcsolódó energia felhasználás növekedése

*** Nyíregyháza 2021 (társadalmi egyeztetés változat) 19 M forint

Igéret

— A SECAP dokumentum elkészítésével Nyíregyháza MJV vállalta, hogy 2030-ra a 2014. évi bázishoz viszonyítva 40%-kal csökkenti ÜHG-kibocsátását
— Rövid távú jövőkép megvalósulása: ez az időszak 2025-ig tart. Ezen időszak végére a lakossági és önkormányzati épületenergetikai korszerűsítésekkel, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosításával, a közparkok, zöldfelületek, erdőterületek növelésével mintegy 12 % körüli kommunális és lakossági ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető majd el a 2018. évi bázisadathoz viszonyítva.
— Az erdő- és zöldterületek további fokozatos növelésével azok kiterjedése 2030- ra eléri vagy megközelíti a 2.700 hektárt, amely mintegy 4.266 t CO2/év nyelési potenciállal rendelkezik.
— 2050-re “Az erdő- és zöldterületek mértéke tovább növekszik (legalább 3.000 ha-ra), amely a jelenlegi (2018. évi) mintegy 3.700 tonna elnyelt széndioxidhoz képest legalább 4.740 tonna CO2/év nyelési kapacitással fog rendelkezni”…”így Nyíregyháza esetében is megvalósulhat a klímasemlegesség.”

Valóság

— Az akkumulátor gyár elhelyezése nem csak csökkenti a zöldfelületek méretét, de ehhez kapcsolódóan egy vízfolyást is “áthelyeznek” Nyíregyházán

*** Sopron, 2021, 18,4 M forint

Igéret

— A 2015-ös kiindulási évhez képest ~15%-os csökkentést irányoz elő 2030-ra.
— 2030-ra a bázisértékhez képest 120%-os zöldfelületi elnyel kapacitás bővítés vállalása

Valóság

— Beépítési % növelése a Fertő tavi vízitelepen és jelentős új beépítési területek (útak, logisztikai központ, Fertő tavi vízitelep)

*** Szeged, 2021, 19,2 M forint

Igéret

— Szeged összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 569 000 tonna CO2e volt. 2030-ig a klímastratégia céljainak megvalósításával az éves emisszió 369 000 tonnára csökkenthető.
— M.15 Szeged közigazgatási határain belül az erdőborítottság és a városi zöldfelületek növelése

Valóság

— BYD fejlesztés keretében 300 hektár mezőgazdasági terület kivonása és ipari övezetté minősítése
https://greenfo.hu/hir/varosi-klimastrategiak-fogatlan-papir-tigrisek/

Válasz

Érdekel, mi minden történt mostanság a hazai ökoközösségekkel az ökofalvaktól Budapestig?
Akkor olvasgasd az Új Koma Háló még ropogós hírlevelét:
https://drive.google.com/file/d/1gbKM9-OrV2ltPCf25gZs5fcbZ_7oWIUj/view

Válasz

Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon. Kormányzati hárítási taktikák
2024. március 24. | Vélemény

A Political Capital kutatásának főbb megállapításai

-- A klímaváltozást ugyan magunktól nem a legfontosabb problémaként azonosítjuk, de a magyar lakosság túlnyomó többsége (80-90 százaléka, ld. ESS, Speciális Eurobarometer) egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. Megfigyelhető, hogy a jobboldali érzelmű választók között nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját, de ez a nemzetközi színtéren is így van.

-- A kormány önértékelése szerint jól teljesít a klímaváltozás elleni intézkedések terén, és nem is jelenik meg a kormányzati retorikában a klímaváltozás nyílt tagadása – noha erre láttunk példákat más populista jobboldali vezetők (pl. Donald Trump, Jair Bolsonaro) esetében.

-- A kormányzati intézkedések kedvező (ön)értékelése viszont látványosan szembemegy a szakértők általi értékeléssel és a vonatkozó statisztikai adatokkal (pl. Eurostat). A megújuló energiaforrások aránya például uniós összevetésben is alacsony.

-- Míg a kormány nem vitatja a klímaváltozás létezését, a hivatalos kormánykommunikációból hiányzik a zöld tematika és a kormányzati irányítású médiumokban megjelenik a nyílt klímatagadó retorika is. A kormányzati irányítású médiában szereplő narratívákat három csoportra osztottuk:

1) A már létező narratívákba beágyazva megjelenő narratívák, mint például a kormányzat intézkedéseinek dicsérete és álláspontjának szajkózása, például, hogy „Magyarország jobban teljesít” (a kormány klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseiben is).

2) Klímaváltozás-specifikus narratívák: a javasolt klímaintézkedések (mint a húsfogyasztás csökkentése) túlságosan radikálisak, a klímavédők kettős mércéje (például a klímacsúcs magas karbonlábnyoma), a klímapánik fölöslegessége, vagy éppen az, hogy a klímaválságra csak a konzervatív válasz a megfelelő.

3) Összeesküvés-elméleti narratívák, amelyek szerint például a klímaváltozással kapcsolatos pánikkeltés a globális háttérelit érdekeit szolgálja, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelem mögé bújva szereznek követőket, akiket később a saját (liberális) ideológiai céljaikra használnának fel.


-- A klímaváltozás kérdése a kormányzati és kormányoldali retorikában az ipari fejlesztések mögött egyértelműen háttérbe szorul. Tömör megfogalmazását adta ennek a miniszterelnök 2024 februári évértékelő beszédében: „nem engedhetjük meg magunknak azt az elmebajt, amit a német zöldek, miszerint az a jó autó, amit le sem gyártanak”.

-- A kormányzati irányítású oldalakon kívül eső, szélsőségesnek tekinthető online teret is megvizsgáltuk, és azt találtuk, hogy a kifejezetten klímatagadó narratívák nem tartoznak a „slágertémák” közé.

-- A kormány elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, és nem tagadja a klímaváltozás tényét. Ha azonban mélyebbre ásunk – mind az intézkedések, mind a kommunikáció, mind az erőforrások elosztása és a prioritások kijelölése terén, akkor inkább egy olyan politika rajzolódik ki, amely a klímaváltozás kérdéskörét szisztematikusan igyekszik háttérbe szorítani és a klímaváltozás jelentőségét relativizálni.
https://greenfo.hu/hir/klimaszkepszis-es-klimarelativizmus-magyarorszagon-kormanyzati-haritasi-taktikak/

A Political Capital tanulmánya teljes terjedelmében itt elérhető (pdf).
https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf

Előzmény

Válasz

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban
2024. március 23. | EU hírek Természetvédelmi hírek

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

Elkaszálták

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek tegnapi ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

Az Európai Parlamentben ugyanis még a kormánypárti képviselők is igennel szavaztak a szövegre, a magyarok közül egyedül a jobbikos képviselő voksolt nemmel. Az ilyenkor szükséges minősített többséghez legalább 15 tagállam támogatására van szükség, amelyek az unió lakosságának 65 százalékát képviselik.

Olaszország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Belgium, Lengyelország és Finnország eleve bejelentette, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik. Ebben a helyzetben az NRL támogatottsága épp csak egy százalékkal lépte át a küszöböt, Magyarország pedig 2,1 százalékot képvisel, így aztán a magyar kormány pálfordulása a többség elvesztését jelentette. A WWF szakértője úgy véli, az Európai Parlament és 19 tagállam támogatása ellenére a rendeletet szakmailag nem indokolt, utolsó pillanatban meghozott politikai döntések kaszálták el.
https://greenfo.hu/hir/a-magyarok-visszaleptek-elbukott-az-elovilag-hatekony-vedelme-az-eu-ban/

Válasz

Miért lettem zöld?
https://www.youtube.com/playlist?list=PLa_iRMsy76I2jvXfmkuB3G38BvEqakbku
Lejátszási lista.

Válasz

Van értelme ma Magyarországon zöldeket beszélni?

Érdemes-e ma Magyarországon fenntarthatósággal összefüggő podcastokkal foglalkozni, amikor a főáramú média még mindig a legtöbbször ezzel ellentétes értékrendeket közvetít? Milyen elképzeléseik vannak a változás lehetőségeiről azoknak, akik ebbe nap mint nap, energiát fektetnek?
https://ujegyenloseg.hu/van-ertelme-ma-magyarorszagon-zoldeket-beszelni/

A Zöld Egyenlőség podcast első epizódja 2020. január 31-én jelent meg Magyarországon az elsők között abban a témában, hogy hogyan lehetne egy fenntarthatóbb és igazságosabb világról gondolkodni. Azóta eltelt négy év, és szerencsére több mértékadó podcast is követte. A negyedik születésnapon egy nyilvános podcast felvétel és közönségtalálkozó keretében a Zöld Egyenlőség két szerkesztő-műsorvezetőjéhez, Köves Alexandrához és Gébert Judithoz csatlakozik másik két sikeres zöld podcaster: Nagy Réka, a Telex-Kisbolygó és Tomaj Zsófia, a Körforgásban podcastok szerkesztő-műsorvezetői, hogy humorral és őszinteséggel beszélgessenek arról, hogy milyen értelmet és személyes motivációt találnak ahhoz, hogy folytassák a fenntarthatóságról szóló kommunikációt. (podcast)
https://open.spotify.com/episode/2CCdIMS3vJP5pmmgi4hBJG

Válasz

Remek hírünk van: Ingyen letölthető egy jó kis könyv, a címe

Környezeti kérdések – közösségi válaszok. Humán környezettudományi olvasókönyv

Amelyet amúgy többször reklámoztunk már e hasábokon az elmúlt hónapokban.
https://www.facebook.com/kiskozossegiprogram

Számos hozzánk közel álló tanulmány olvasható benne, különösen az, amelyik a "Próféták és helyi ökoközösségek – A Kisközösségi Program és az Új Koma Háló" címet viseli. ;)

Ide kattints a könyvért:
https://openaccess.hu/node/508779/metadata

Válasz

A víz alá telepíti szervereit Kína

Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.

A technológia világa egyre komolyabb számítási kapacitást igényel, az egyre több szolgáltatás – például a mesterséges intelligencia – ugyanis rendkívül hardverigényes. Ez nem csak a felhasználói eszközök oldalán mutatkozik meg, sőt: igazán csak a számunkra láthatatlan másik oldalon, az adatközpontokban van szükség az igazi teljesítményre. Ez azonban sok energiát fogyaszt, a szerverek működtetése mellett azok hűtése is energiaigényes feladat.

Kína ezt egy első hallásra különös megoldással tervezi megoldani: a víz alá viszi az adatközpontokat, melyeket így a hideg vízzel lehet hűteni. Az első ilyen, kereskedelmi létesítmény kivitelezését már megkezdték, és a dél-kínai Hajnan tartomány Sanya nevű szigete melletti tengerfenéken építik. A létesítmény 100 egységből áll majd össze, és mindösszesen 68 ezer négyzetméteren fog elterülni, ami tíz futballpályával egyenértékű – írja kínai jelentések nyomán a Tom’s Hardware.

Valamennyi egység 1300 tonna tömegű, 35 méter mélyen van, és a számítási teljesítménye is elképesztő: 30 másodperc leforgása alatt négymillió HD-minőségű képet tud feldolgozni. Mindez hatvanezer hétköznapi számítógép teljesítményével egyenértékű.

Ami azonban a számítási teljesítménynél is fontosabb, az az, hogy mennyi mennyire lesz ez környezetbarát a hagyományos, földfelszíni adatközpontokhoz képest. Először is, nem fog elfoglalni értékes földterületeket az adatközpont. Mint a HVG írja, ráadásul ezzel a megoldással évi 122 millió kilowattóra elektromos áramot, valamint 105 ezer tonna ivóvizet lehet megspórolni.
Szemben a szárazföldi létesítményekkel, a vízalatti megoldás a becslések szerint 40-60%-kal lesz energiahatékonyabb. A víz ellen természetesen alaposan szigetelt egységek várható élettartama 25 év lesz – a teljes létesítmény pedig öt éve belül készül el.
https://greenfo.hu/hir/a-viz-ala-telepiti-szervereit-kina/

Csak... melegíteni fogja a vizet, a víz a levegőt,az átlaghőmérsékletet.

Válasz

A klímaváltozás nyertesei a Hortobágyon rekordszámban vonuló darvak

A daruvonulás Magyarország egyik leglátványosabb természeti jelensége. Az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkban idén rekord született, egy időben majdnem 200 ezer daru volt októberben a területen. Szilágyi Attila, a park természetvédelmi őre mutatta be nekünk a madarakat és azt, hogyan alakultak szokásaik az elmúlt évek környezeti változásai miatt, illetve hogy munkatársaival miként végzik a daruszámlálást. A munkája közben lenyűgöző fotókat és videókat rögzítő Szilágyi arról is mesélt, miért tartják bizonyos ázsiai népek a darvakat a halhatatlanság szimbólumának.
https://24.hu/tudomany/2023/11/05/daruvonulas-rekord-hortobagy-termeszetvedelem/

Válasz

Lehet egészséges a klímaszorongás? – Ahogy a „világvégét” látja Ürge-Vorsatz Diána

Szorongani, félni nem jó. A klímaszorongás pedig már tömegeket nyomaszt Magyarországon is. Hogyan lehet legyőzni? Vagy hogyan lehet valami jóra használni?

A klímaszorongás természetes válasz a világ mai helyzetére, az eltúlzott szorongás viszont nagy probléma. Egy pszichiátriai klinikán dolgozó ismerősöm kétségbeesetten mondta nemrég: „Minden második anorexiás lány, aki hozzám kerül, már nem szép akar lenni, hanem így akarja megmenteni a világot. A szülei vagy a világ környezetromboló életmódját akarja ellensúlyozni.”

Ha elkezdünk tenni a klímaváltozás ellen, rengeteg ellentmondással találkozunk. Például, ha a szelektíven gyűjtött műanyagedényeket kimosom, nem teszek-e rosszabbat azzal, hogy pazarlom az édesvizet? A napelemek anyaga is elöregszik egy-két évtizeden belül, és akkor káros anyagként kerül majd a környezetbe. A hasonló ellentmondások el is vehetik a lelkes klímavédők kedvét. Mit tudna tanácsolni a laikusoknak, hogyan induljanak el a klímavédelem útján?

Sokszor maguk a szakemberek is bizonytalanok, hogy melyik technológia a jobb, hiszen bármit teszünk, energiát használunk, és az valamilyen fokú környezetszennyezést okoz. Legfontosabb szempont az energiahatékonyság, és az egyetlen igazán zöld energia vagy termék az, amelyet nem kellett megtermelni. Én például szerelmese vagyok a szép ruháknak, de ha nem akarom növelni a környezetszennyezést, akkor használt ruhát vásárolok. Ezzel négyszeres hasznot hajtok: nem kellett új ruhát gyártani, megkímélem a környezetet egy új szeméttől és szennyezéstől, valaki még egy kis pénzt is keresett általam, én pedig olcsóbban jutok hozzá egy új ruhához. Három fő „ökölszabály” van: 1. Lehetőleg minél kisebb energia- és anyagbefektetéssel, új termék létrehozása nélkül oldjuk meg a szükségleteinket. 2. A természetes anyagokból készült termékek általában jobbak a környezetvédelem szempontjából, mint a műanyagok. 3. Amit csak lehet, használjunk újra.

-- Nem lehet minden fronton harcolni és csatát nyerni. Jelöljük ki magunknak, melyek azok a területek, ahol mi személy szerint a legtöbbet tudjuk elérni, és a többit engedjük el.

Bocsássunk meg magunknak, ha valamelyik környezetszennyező szokásunkról képtelenek vagyunk lemondani, és keressük meg azt, amiben tudunk tenni a klímavédelem érdekében.
https://kepmas.hu/hu/lehet-egeszseges-klimaszorongas-ahogy-vilagveget-latja-urge-vorsatz-diana

Válasz

A Professzorok Batthyány Köre közleménye: "Energia"-szekció a PBK konferenciáján (Sátoraljaújhely, 2023. október 13.) -\\- Budapest, 2023. október 30., hétfő (OS)

Az elhangzottak (a felvezető előadás és hozzászólók, többek között
az Energiaügyi Minisztérium, az MVM, az Enpol2000, a CÖF és a
Századvég Zrt. képviselői) megerősítették a PBK
energia-munkacsoportjában azt a véleményt, miszerint a világban a
környezet és az energia terén számos fogalom eredendően zavaros,
vagy össze lett zavarva. A Föld nyitott rendszer; gazdagsága sokkal
hatalmasabb, működése pedig sokkal fantáziadúsabb annál, mint amiről
nap mint nap hallunk. A civilizációt meghatározó természeti
előfeltételeket taglaló kérdésköröket ma a klímapolitika (az emberi
CO2-kibocsátásnak tulajdonított éghajlatváltozás megállításának
szükségességére hivatkozva teljes dekarbonizációt meghirdető ún.
zöldátállás érvényesítése) uralja. A zöldátállás erőltetése
technikailag megvalósíthatatlan, megkísérlése fokozottan
természetpusztító, végrehajtása pedig a civilizációt felbomlasztó
következményekkel jár. A globális energiaellátás négyötödét adó
széntartalmú energiahordozókról "átállni" részlegesen, és csak egy
emberöltő múlva ésszerű. Az átállás kívánatos irányának egyre
koncentráltabb energiahordozók (a nukleáris energia) használata felé
kellene mutatnia, és nem a "híg" (kis energiasűrűségű) energiafajták
felé. Tekintettel a klímapolitika alapfeltevéseit illetően felmerült
tudományos kételyekre, a munkacsoport a klímapolitika primátusának
felfüggesztését és nyílt tudományos viták tartását javasolja.
Kiadó: Professzorok Batthyány Köre

Válasz

Az akksigyárbotrányokon túl: Hogyan tároljuk majd az energiát 15 év múlva?

A Nemzetközi Energiaügynökség tavalyi jóslata szerint a globális megújulótermelési kapacitás nem kevesebb, mint 2400 gigawattal nő a 2022-2027-es időszakban, ami megegyezik Kína teljes mostani kapacitásával.

A megújuló termelés fejlesztésével kéz a kézben kell, hogy járjon az energiatárolási kapacitások fejlesztése is, hogy az energiatöbblet ne vesszen kárba.

Napjainkban a legnépszerűbb tárolási elv a gravitációt használja ki, az ezen elven működő szerkezetek között is a vízerőműhöz épített energiatároló a legelterjedtebb. Működése leegyszerűsítve a következő: energiatúltermeléskor bizonyos mennyiségű víztömeget átszivattyúznak az erőműben egy magasba épített tározóba – ilyenkor fogyasztóként működik a rendszer, hiszen a szivattyúzással energiát fogyaszt. Amint eljön az a napszak, amikor felszökik az energiakereslet, leengedik a vizet, az a magasból alázúdulva turbinákat hajt meg. Ekkor a rendszer energiatermelőre vált, az új energia pedig megy is a fogyasztókhoz. A felszivattyúzással (betárolással) elfogyasztott, és a vízlezúdítással (kitárolással) előállított villamos energia a kisebb veszteségektől eltekintve ugyanannyi. A gravitációt a fenti módszerrel nem csak víz felszivattyúzásával és alázúdításával lehet energiatárolásra használni. Ugyanezen elven működtethetők száraz tárolók is, ilyenkor hatalmas betontömböket emelgetnek gépekkel.

Nem a gravitációt, hanem a nyomáskülönbséget használja ki egy másik módszer. A sűrített levegős energiatárolás során – mint a neve is mutatja – sűrített levegőt fújnak sóbányák üregeibe, ez a betárolás. Amikor pedig szükség van az energiára, akkor kiengedik a sűrített levegőt, ami kisűvít, és meghajtja a bányákhoz telepített lendkerekeket, megvalósítva a kitárolást.

A fenti módszerek mellett ott vannak még az elektrokémiai megoldások. Ezek egyelőre jellemzően jóval drágábbak, de a technológia fejlődése itt is elhozza majd az árcsökkenést, márpedig ez a kategória fejlődik a legdinamikusabban. Mivel Magyarországon nincsenek sóbányák, sem pedig magasból alázúduló vizek, nálunk ezek jelenthetnek majd megoldást. Az elektrokémiaiak között a lítiumalapú akkumulátorokról már mindenki hallott, de ígéretesen alakul a nátrium-kén technológiával működő tárolók és a vízbontással hidrogén előállításán alapuló technológiák fejlesztése is.
https://hvg.hu/zhvg/20231006_energiatarolas_jovo_15_ev

Válasz

Zöld tudás a KlímaKépzővel!

A KlímaKépző oktatási csomag 12 tartalmas leckéből áll, amelyek mindegyike animációs videókat és teszteket tartalmaz és az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző témákat tárgyalja. Ezek közé tartozik az éghajlatváltozásnak a közösségeinkre gyakorolt hatása, a biológiai sokféleség megőrzésének fontossága, az éghajlati igazságosság elvei, a környezetszennyezés hatásai és az éghajlatváltozás gazdaságra gyakorolt hatását. A kurzus könnyen követhető és tudományos kutatásokon alapul, így ideális kiindulópont mindazok számára, akik többet szeretnének megtudni az éghajlatváltozásról és annak a világunkra gyakorolt hatásairól. A regisztrációt követően elérhetővé válnak a leckék, amelyek elvégzésével KlímaKépző oklevél szerezhető.
https://mtvsz.hu/zold-tudas-a-klimakepzovel

A "Game On!" projekt keretein belül létrejött KlímaKépző egy ingyenes online kurzus, amely az éghajlatváltozást, annak Európára és a globális délre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásait, az ökoszisztémák hanyatlásával való összefüggéseket, valamint az klímaváltozással kapcsolatos szkepticizmus leküzdésében segítő kommunikáció szerepét járja körül.

A könnyen követhető, ugyanakkor tudományosan megalapozott KlímaKépző online tanfolyam elvégzése közben 12 egyszerű leckében ismerkedhetsz meg az éghajlatváltozás alapjaival, és segítséget kaphatsz olyan témák megértésében mint például a biológiai sokféleség megőrzése, az éghajlati igazságosság, a szennyezés, vagy a fenntartható gazdaság.

1. Bevezetés: klímaváltozás és fenntarthatóság
2. Társadalom
3. Egészség
4. A biodiverzitás megőrzése
5. Mezőgazdaság
6. Vízgazdálkodás
7. Hulladékgazdálkodás és szennyezés
8. Energiagazdálkodás
9. Urbanizáció
10. A globális Dél és a klímaigazságosság
11. Gazdaság
12. Klímapolitika

Regisztrálj a 'Game on!' KlímaKépzőre, végezd el a tanfolyamot, vedd át az okleveled, és ami a legfontosabb, csatlakozz hozzánk az éghajlati válság kezelésében!
https://climategame.eu/elearning-platform-hu.php

Válasz

Áramtermelési rekordot állított fel a világ legnagyobb szélerőműve

Eddigi legnagyobb teljesítményéhez egy tájfun segítette hozzá.

A COP28 néven futó dubaji klímacsúcs közeledtével ismét egyre több szó esik a nagyhatalmak vállalásairól, klímacélok elérésének lehetőségeiről és a megújuló energiák térnyerésének szükségességéről. Az a három vállalás is, melyeket remélhetőleg elfogadnak az ENSZ-tagállamok, ezeket helyezik előtérbe: a megújulók kapacitásának háromszorosra növelése, az energiahatékonyság megduplázása, és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése 2050-ig.

Az első vállalás jegyében mind nagyobb és nagyobb kapacitású szélerőműveket telepítenek világszerte. Az USA-ban nemrég helyeztek nagy teljesítményű turbinákat az óceán kellős közepére, Kína pedig megépítette a világ legnagyobb, szél hajtotta áramtermelő eszközét.

A Tajvani-szorosba telepített turbina 252 méter átmérőjű és 16 MW a teljesítménye. A Goldwind nevet viselő szélkerék söprési területe megközelítőleg 50 000 négyzetméter. Az idén telepített erőmű július 19-én állt csatasorba a délkeleti Fujian tartományban található Zhangpu Liuao tengeri szélerőműparkjában.

Az állami tulajdonú China Three Gorges (CTG) energiavállalat szélturbinája szeptember 1-jén a Haikui tájfunnak köszönhetően 23,56 m/s csúcssebességgel találkozva eddigi pályafutása legjobb eredményét produkálta. Míg a hagyományos szélturbinák automatikusan blokkolják a lapátjaikat, hogy elkerüljék a túlterhelést, amikor a szélsebesség meghaladja a másodpercenkénti 25 métert, ez az intelligens szerkezet valós időben képes úgy optimalizálni a beállításait, hogy továbbra is termeljen áramot, a szerkezet épségének veszélyeztetése nélkül.

A világelső monstrum 24 óra alatt 384,1 megawattórát termelt, ami közel 170 000 háztartás ellátására elegendő. Ez új rekordot jelent egy egyedi szélturbina viszonylatában egy nap alatt. Egyébként nem régi a csúcs, amit megdöntött. A korábbi rekordot egy dán "óriás", a 15 MW-os, 236 méter átmérőjű Vestas augusztus közepén állította fel. Az egy nap alatt megtermelt 363 megawattóra energia nem sokáig volt elegendő az elsőségre.
https://www.zoldpalya.hu/varos/aramtermelesi-rekordot-allitott-fel-a-vilag-legnagyobb-szeleromuve-341572.html

Válasz

II. Fenntartható Városok Konferencia & Expo 2023. (videók)

Megnyitó
https://www.facebook.com/watch/live/?v=827269375618792

Kultúra és fenntarthatóság
https://www.facebook.com/watch/live/?v=258151293248787

Ipar 4.0
https://www.facebook.com/watch/live/?v=1743549362828482

A digitalizáció szerepe a fenntarthatóságban
https://www.facebook.com/watch/live/?v=632867048949486

A "Több, mint zöld!" szakpolitikai javaslatcsomag bemutatása
https://www.facebook.com/watch/live/?v=1335041610441362

"Tízpercesek" : interaktív előadások a szakma hazai képviselőivel
https://www.facebook.com/watch/live/?v=854875939352872

Fenntartható Városok | Minden, amit a települési fenntarthatóságról tudni érdemes
https://fenntarthatovarosok.com/
https://open.spotify.com/show/1lLXRpPpzDkd0GXLNmCZWv?si=01efeb0300ee47bd
https://www.youtube.com/channel/UCaUHPZKLx6XhsLl7uKWsFLQ
https://www.facebook.com/fenntarthatovarosokpodcast

A rendezvény
II. Fenntartható Városok Konferencia- és Expo
szeptember 15., 10:00 - 16., 16:00,
V.30 Belvárosi Sportközpont, Vadász utca 30., Budapest (ingyenes)
https://www.facebook.com/events/753439756790197/

Válasz

Kyrú Ficzere: Nem tudom ismeritek-e Ferenc pápa "ökológiai írását", ha nem, ajánlom elolvasásra. Én Assisi szent Ferenc után kutakodtam (többek közt az állatok és természet védőszentje, illetve halála napja október 4 az állatok világnapja) mikor rákerültem erre az oldalra.
https://regi.katolikus.hu/nyomtat-konyvtar.php?h=469
Forrás: Ökoparty
https://www.facebook.com/groups/okoparty/posts/3535242053356813/

Válasz

Földgáz- és olajberuházások helyett épületkorszerűsítésre kell fordítani az ezermilliárdokat

Magyarország érdekeivel ellentétesnek tartja a Levegő Munkacsoport a 2585 milliárd forint uniós és hazai forrás elköltéséről szóló REPowerEU tervet. A pénz túlnyomó részét ugyanis földgáz- és olajipari beruházásokra kívánják fordítani, miközben alig támogatnák a lakóépületek energetikai korszerűsítését.

A hazai REPowerEU-terv társadalmi egyeztetésre bocsátott változata szerint a százhalombattai olajfinomító átalakítására, kőolaj- és földgáz-infrastruktúra bővítésére, ipari parkok fejlesztésére költenék a 2058 milliárd forint uniós támogatás és az azt kiegészítő 527 milliárd forint hazai forrás döntő részét. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint az ilyen, elsősorban profitorientált magáncégek érdekében álló beruházásokra egyetlen fillér közpénzt se szabad áldozni, hiszen az se környezetvédelmi, se gazdasági észszerűséggel nem indokolható, sőt kifejezetten piactorzító hatású és jelentősen késlelteti a zöld átállást, tovább rontva az ország versenyképességét. Ráadásul a tervezett beruházások egy részének támogatása kedvezményes hitelből valósulna meg, aminek szükségessége már csak azért is kérdéses, mert a legtöbb érintett tőkeerős cég, amely a piacról is könnyen tudna forrásokat szerezni a szükséges beruházásaihoz.
https://www.levego.hu/hirek/2023/08/foldgaz-es-olajberuhazasok-helyett-epuletkorszerusitesre-kell-forditani-az-ezermilliardokat/

A Levegő Munkacsoport részletes észrevételei Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU-fejezetének tervezetéhez itt olvashatók.
https://www.levego.hu/sites/default/files/RePowerEU_velemeny%20LevegoMcs%202023aug.pdf

Válasz

A fenntarthatóság már édeskevés, vissza kell vadítani városainkat

A klímaváltozás negatív hatásai Magyarországon is egyre nyilvánvalóbbak: a forró napokat özönvízszerű eső váltja, majd ismét hőhullám érkezik térségünkbe. Egyszer fákat dönt az utakra a vihar, és pincéket áraszt el a töménytelen mennyiségű csapadék, máskor meg vízkorlátozás bevezetésére van szükség számos településen a szárazság miatt.
https://qubit.hu/2023/08/22/a-fenntarthatosag-mar-edeskeves-vissza-kell-vaditani-varosainkat

„Annyira jó lenne, ha egyre több helyen valósulna meg, ami az Örs vezéren az IKEA tetején történt, annyira jó lenne, ha az a gondolkodásmódbeli változás, amiről ez a cikk az elején beszél bekövetkezne, és annyira jó lenne, ha a politikusok végre fölfognák, hogy a városi közparkok nem lehetnek az ingatlanbefektetők játékszerei.”

Válasz

Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően | Egyik szélsőségből a másikba csap az időjárás
https://fbshort.com/Mzbm

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója szerint szokatlanul szélsőségesen alakult az időjárás az elmúlt hetekben: a 4 szupercellán túl, Tolna megyében a lassan mozgó zivatarokat felhőszakadás, néhol jégeső kísérte, Jágónakon villámárvíz alakult ki, rövid idő alatt 70 mm csapadék hullott le.

Ugyanakkor hazánk nagy területén alig, vagy egyáltalán nem hullott csapadék. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északnyugaton jelentősen, 40-60 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, ezzel szemben a Tiszántúlon 20-30 mm-rel elmarad attól, és az Alföld nagy részén május elejére már gondot okozott az aszály a mezőgazdaságnak.

De nem csak hazánkban tapasztalhattunk ilyen szélsőségeket, több területen okoztak problémát határainkon túl a heves zivatarok, illetve az azokat kísérő nagyobb méretű jég. Bulgáriában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is lefotózták ezt.

A klímaváltozás fokozódásával az efféle szélsőségek és az általuk okozott károk is egyre gyarapodnak. Ezért a klímaváltozás mihamarabbi mérséklésén túl rendkívül fontos a már elkerülhetetlen változásokra felkészülni. Ennek mikéntjéről számos cikkben értekeztünk már
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105762-orszagos-jegkarmerseklo-rendszer-ket-heti-osszesito-2023-04-24-05-07

További részletek:
https://masfelfok.hu/2021/06/14/tul-sok-es-tul-keves-viz-hogyan-alkalmazkodjunk-az-egyre-szelsosegesebb-eghajlathoz/
https://masfelfok.hu/2021/07/23/arviz-ellen-sokszor-tobbet-ernek-a-termeszetalapu-megoldasok-mint-a-gatak/
https://masfelfok.hu/2020/12/15/esztetikus-okologikus-gazdasagos-kek-zold-infrastruktura-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-i/

Válasz

Európa (EU) euró milliárdokat fektet az éghajlati válság elleni küzdelembe, miközben elmulasztja megvédeni a kontinens legősibb erdőit, amelyek hatalmas szén-dioxid-tárolók. Az idős erdők rendkívüli jelentőséggel bírnak a biológiai sokféleség és az éghajlatvédelem szempontjából Európában, de egyre ritkábbak.

Annak ellenére, hogy az EU a 2030-ig szóló biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiájában ígéretet tett, az öreg erdők védelmére vonatkozó jogszabályokat számos tagállamban még mindig nem hajtották végre. Az idős erdők pusztulása riasztó ütemben folytatódik.

A Science című folyóiratban megjelent öreg erdő cikk (6,6 MB pdf.) szerint sürgősen szükség van az idős erdők átfogó feltérképezésére – és azonnali fakitermelési moratóriumra ott, ahol ezek előfordulása a legvalószínűbb.
https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2023/05/science-cimu-folyoiratban-megjelent-oreg-erdo-cikk.pdf

Az öreg erdőkre a világ számos részén, köztük Európában is nagy és növekvő nyomás nehezedik.
https://greenfo.hu/hir/az-oreg-erdok-kiterjedese-az-unios-vedelmi-kotelezettseg-vallalasok-ellenere-tovabbra-is-csokken/

Válasz

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy Amsterdam belvárosában heverésző biciklista és egy ENSZ-jelentés apropóján gondolkodott el, hogy vajon mennyi időnk maradt elkerülni a klímakatasztrófát.

Idillikus vidéki hangulat: a magányos kerékpáros kalapját arcába húzva leheveredik a nagy tölgyfa alá, mikoris a tóparton megpihenve az egésznapos szántás emberpróbáló megviseltetései után igyekszik feltöltődni a lemenő nap utolsó sugaraiból. Egyébként tényleg van némi falusi feelingje ennek a képnek, de szó sincs erről.

A magányos biciklista Amsterdam kellős közepén, a Vondelparkban henyél,

és mivel a lakosság jelentős része bringával közlekedik, ezért itt százával heverésznek a biciklisták, csak nem mindig ilyen jó fényben, amit megér lefényképezni.

Amsterdamban, mondjuk, rengeteg ember bringával jár, és nem is tudom, hogy mikor láttak szmogot utoljára, miközben Budapesten meg arról vitatkoznak, hogy a közösségi közlekedés vagy az autózás legyen-e a városi prioritás. Az ilyen kérdéseken szerintem már rég túl kéne lenni. Már csak azért is, mert

-- a kutatók szerint biztosra vehető, hogy a globális felmelegedés úgy tíz év múlva eléri a 1,5 Celsius-fokot.

Ha nem csökkentjük 2030-ig a mostani szint felére a kibocsájtást, akkor a másfél fokból hirtelen kettő lesz, a képen látható srác meg egy gumimatracon fog heverészni a vízibiciklije mellett, a Vondelpark hűlt helyén hullámzó forró tengeren. Persze ennek is megvan a varázsa, de ha itt fogunk tartani, akkor egész Európa találkozni fog azzal a brutális vízhiánnyal, ami tavaly nyáron már beköszöntött a kontinens déli régióiban.

Az IPCC jelentés legfontosabb pontja talán az, hogy már tudjuk, hogyan lehetne elkerülni a klímakatasztrófát, de ehhez képest, ahogy Hoeszung Lee IPCC elnök fogalmazott: „sétálunk, miközben rohannunk kellene”. Legalább arra a rohadt biciklire üljünk már fel végre!
https://fidelio.hu/vizual/kep-regeny-a-maganyos-biciklista-178346.html

Válasz

Az árvizekre fittyet hányva, évszázados módszerrel művelik az úszó kerteket
https://telex.hu/foto/2022/11/26/banglades-klimavaltozas-tengerszint-emelkedes-novenytermesztes

Válasz

A MOME ZERO program részeként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felsőoktatási intézményként elsőként saját, országos erdőtelepítő akciót indít. Az intézmény három meghatározó nemzeti parkkal összefogva Magyarország három pontján, közel félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek felcseperedve lehetővé teszik az egyetem károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az erdők telepítését és gondozását a jövőben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designer, építész és művész hallgatói erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával, együtt végezhetik majd. Az egyetem közössége így a terepen, aktív munkán keresztül is megtapasztalhatja egy ökoszisztéma sérülékenységét és összetettségét, az ember-természet együttélésének alapvető szabályait.
https://mome.hu/hu/zero

A több lépcsőben megvalósuló programban a 21. században elengedhetetlen jövőképesség, az ökológiai tudatosság mellett a hallgatók elsajátítják az ökodesign, a klímavédelem és -adaptáció, valamint a fenntartható tervezés alapjait. A képzési programok mellett a MOME Erdő projekt gyakorlati terepet, sajátos élő ökológiai labort biztosít az egyetemen zajló klímainnovációs, és fenntarthatósági kutatások számára is.

A MOME és fenntartója három magyar nemzeti parkkal, a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal jelentett be stratégiai megállapodást, amelynek értelmében három helyszínen, összesen mintegy félszáz hektáron hoznak létre új erdőket. A telepítéseket és az új erdők hosszú távú gondozását a MOME dolgozói és hallgatói erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával, közösen végzik majd. A fenntarthatósággal kapcsolatos közvetlen tudásátadás ezáltal a MOME képzésébe is szervesen beépül.

Az ünnepélyes bejelentésen és aláíráson részt vett Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány elnöke, Fülöp József, a MOME rektora, Kun Zsuzsanna, a MOME vezérigazgatója, Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója és Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója.
https://papageno.hu/blogok/zoldkult/2022/12/orszagszerte-erdoket-telepit-a-mome/

Válasz

Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány célja a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztése, az ökológiai kultúra fejlesztése, a globális szemléletre való nevelés, s mindezeken keresztül a fenntartható fejlődés gyakorlati alapjainak kidolgozása és megvalósulásának elősegítése. Új honlap (hírlevél feliratkozási lehetőséggel):
https://ujhonlap.melymulcs.hu/index.php

Válasz

Nem csak duma – Litkai Gergely és a fenntarthatóság

Litkai Gergely a Dumaszínház alapító-tulajdonosa. 3 gyerekes apa, nagy természetjáró és elkötelezett zöld életmódú. Szerinte a fenntarthatóság 90%-a a kognitív disszonancia keretében zajlik. Hogy mit ért ezalatt, hogy mik a valódi és látszat „lelkiismeret megnyugtató” napi un. zöld cselekedeteink – többek között ezekről is mesélt a budapesti Öbölházban október 13-án a BCSDH, azaz a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért - Fenntartható jövőért díjainak átadásán. A szelektív hulladékgyűjtéstől a fém szívószálig, alkoholizmus, istenhit, offsetting, klímaváltozás, felelősségvállalás, ökolábnyom és tükörbe nézés. Milyen értékek mentén élünk?
https://open.spotify.com/episode/7aLpUqg6uC4dZHqBWsFAWJ

Fogyóban a szelídség, a barátság, és a mértékletesség. A 20 perces keserédes és elgondolkodtató -önkritikus és nem szokásosan megnevettető előadást rögzítette, és technikailag szerkesztette Sarkadi Péter.
https://greenfo.hu/hir/nem-csak-duma-litkai-gergely-es-a-fenntarthatosag/

Válasz

Hihetetlen rekordot ért el a német Siemens és a spanyol Gamesa vállalat közös szélturbinája, amit mindössze 10 hónapja helyeztek üzembe Dánia partjainál. A turbina egyetlen nap alatt 359 megawattórányi energiát állított elő, ezzel pedig megdöntötte az egy nap alatt egyetlen turbina által termelt energiarekordot – írja a hvg.

Az üzemeltetők szerint a 359 megawattórányi energiával egy közepes méretű elektromos autó nagyjából 1,8 millió kilométert tudna megtenni. Az SG 14-222 DD egyébként évente mintegy 18 ezer háztartásnak elegendő energiát képes megtermelni.

A tengeri szélturbina paraméterei sem elhanyagolhatók: 108 méter hosszú lapátokkal van felszerelve.

Az ezek által lefedett terület elképesztő 39 ezer négyzetmétert tesz ki. A két cég júniusban 60 darab SG 14-222 DD típusú szélturbinára kapott megrendelést, amiket a skóciai Moray West tengeri szélerőműparkban fognak telepíteni. Ennek teljes kapacitása elérheti majd a 882 MW-ot. A szériagyártás várhatóan 2024-ben kezdődik meg.
https://24.hu/tech/2022/10/15/siemens-gamesa-szeleromu-vilagrekord-aramtermeles-rezsi-megujulo-energia/

Válasz

A világ egyik legszerényebb milliárdosa környezetvédelemre fordítja minden pénzét

A világhírű outdoor márka, a Patagonia tulajdonosa, Yvon Chouinard bejelentette, megválik cégétől. Az amerikai mászó-üzletember nem pénzért adja tovább 1973-ban alapított cégét. A nagyjából 3 milliárd dollárra becsült vállalatot egy erre a célra létrehozott vagyonkezelőre és nonprofit szervezetre ruházza át.

A lépéssel Chouinard célja, hogy továbbra is megmaradjon cége függetlensége, és azzal együtt a nagyjából 100 millió dolláros éves profit. Ezt azonban nem nyugdíjas éveire, vagy a cég terjeszkedésére, hanem a klímaváltozás elleni harcban való részvételre, az érintetlen területek védelmére akarja felhasználni – írja a New York Times.

A Patagoniától eddig sem állt távol ez a gondolkodás, árbevételük 1 százalékát évek óta környezetvédelmi aktivistáknak adják. A kaliforniai Venturában székelő cég évente 1 milliárd dollárért ad el különböző ruházati termékeket, a túrázás mellett pedig az utóbbi években az underground divatban is helyet kapott. A cég továbbra is nyereségorientált magánvállalkozásként működik majd, de már nem a család tulajdonaként. Augusztusban ugyanis visszavonhatatlanul átruházták a vállalat mintegy 2 százaléknyi részvényét a Patagonia Purpose Trust elnevezésű alap részére. A másik 98 százalék, valamint a törzsrészvények felett egy frissen létrehozott nonprofit szervezet, a Holdfast Collective rendelkezik majd. A Holdfast a vállalat teljes nyereségét a klímaváltozás elleni küzdelemre lesz köteles fordítani.

A lapnak nyilatkozva a 83 éves környezetvédő elmondta, mostani döntése összhangban áll eddigi törekvéseivel, mondván, sosem az üzleti célok vezérelték, hanem a környezet iránti szeretet és tisztelet.

-- Bízok benne, hogy a döntésem olyan újfajta kapitalizmust inspirálhat, aminek nem az a vége, mint a mostaninak: néhány nagyon gazdag és rengeteg szegény ember — mondta Chouinard, akinek családja ezáltal egyből az Egyesült Államokban legjótékonyabb családjai közé emelkedett. A hegymászóból üzletemberré avanzsált férfi és családja egyébként sem kérkedik vagyonával, visszafogottan élnek, régi ruhákban járnak, sportkocsik nélkül.
https://greenfo.hu/hir/a-vilag-egyik-legszerenyebb-milliardosa-kornyezetvedelemre-forditja-minden-penzet/

Válasz

Zöld menedékből izzó pokol – ezzel a három módszerrel tették tönkre kertjeiket a fővárosiak

Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük a város élhetővé tételében. Íme a három leggyakoribb mód, amivel tönkretesszük kertünk élővilágát és fokozzuk a városi hőszigethatást. Plusz néhány tipp ökotudatosoknak, városi lustáknak és merészet gondolóknak, hogyan változtassanak ezen az őszi kerti munkák során.
https://www.valaszonline.hu/2022/09/06/budapest-kertek-zold-beton-mufu-hatasok/

Válasz

Hazánkban elsőként Szeged átáll geotermikus energiára – már 4 városrészben termálvízzel fűtenek gáz helyett

A szegedi geotermikus fűtési rendszer 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek tudja biztosítani megújuló energiával a meleget.

A szegedi távhőszolgáltató (SZÉTÁV) 2019-ben nyert uniós pályázaton közel 20 milliárd forintot, hogy 9 geotermikus termálkört építsen, amellyel közintézmények és távfűtött lakások meleg vizét és fűtését biztosítja megújuló energiával.

A geotermikus fűtési rendszer 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek tudja biztosítani gáz helyett megújuló energiával a meleget.

Négy városrészben már geotermikus energiával fűtenek

A 9 részből álló rendszer első négy eleme már elkészült, melynek próbaüzeme a 2021-es fűtési szezonban kezdte el működését.

Idén év elején pedig további öt városrészben folytatódott a geotermikus átállás kiépítése. A fejlesztés hatására az érintett fűtési körök esetében kb. 70%-os, a teljes szegedi távfűtés tekintetében pedig 50%-os lesz a geotermikus energia részaránya, írja a közlemény.
https://szetav.hu/wp-content/uploads/2021/02/A-SZEGEDI-TAVFUTES-GEOTERMIKUS-ATALAKITASA.pdf

A fűtés mellett, az időjárási viszonyok függvényében, a megoldás biztosítja a használati meleg víz teljes vagy részleges melegítését is.

Jelentősen csökken Szeged CO2 kibocsájtása

A projekt eredményeként a város évente közel 15 millió m3 elégetett földgázt tud kiváltani megújuló energiaforrással. Ennek köszönhetően 25 ezer tonna szén-dioxiddal csökken a SZETÁV éves károsanyag kibocsátása, jelentősen csökkentve a város levegőjének üvegház hatású gázterhelését.

Európa 2. legnagyobb geotermikus távhőrendszere

Ez a fejlesztés Közép-Európa jelenleg legnagyobb geotermikus távhő projektje, amely Reykjavík után a kontinens második legnagyobb geotermikus távhőrendszere is egyben.

A Szeged körüli medence nagyon gazdag termálvizekben. Kétezer méteres mélységből 92-93 fokos forró vizet hoznak felszínre, majd a termálvíz hőjével felmelegítik a távfűtés csőrendszerében keringő vizet.

A termálvíz maga nem kerül be a rendszerbe, csupán a hőjét hasznosítják vízmelegítésre, majd visszasajtoló kutak segítségével visszajuttatják a mélységi víztároló rétegekbe.

Követendő példa a többi város számára

A szegedi távfűtési rendszer geotermikus átalakítása követendő példa többi geotermikus energiakinccsel rendelkező város számára is, amelyek szeretnék függetlenedni az import gáztól, és helyi erőforrásokra támaszkodva átállni megújuló energiára.
https://impressmagazin.hu/hazankban-elsokent-szeged-atall-geotermikus-energiara/
(Forrás: MTI, SZÉTÁV)

Válasz

A nehézfémbányászat hamarosan teljesen átalakulhat, sokkal zöldebbé válhat. Szó szerint, hiszen elképzelhető, hogy a jövőben növények segítségével fognak bizonyos elemeket, nehézfémeket bányászni.

A fitobányászat olyan növényfajokat használ, amelyek jóformán teljesen kiszívják a talajból a cinket,a szelént, a nikkelt vagy a kobaltot.

A gyökereik szinte mágnesként vonzzák ezeket a fémeket. Eddig mintegy 700 ilyen hipergyűjtő növényfajt azonosítottak, például az Alyssum murale-t vagy a Phyllanthus rufuschaneyi-t. Ezen növényeket felvágva vagy kisajtolva olyan kékes-zöldes levet kapunk, amely magasabb koncentrációban tartalmazhat nikkelt, mint amennyit azokban az ércekben találunk, amelyekből nagyipari szinten állítjuk elő a nikkel fémet.

Szennyezett folyók és óriási gépezet helyett zöldellő bokrok metszésével, majd a nyesedék feldolgozásával juthatnak ahhoz a bioérchez, amely akár 20-25%-nyi nikkelt is tartalmazhat.

Egy borneói farmon már előrehaladt kísérletek folynak.
https://link.springer.com/article/10.1007/s11104-016-2859-4
Itt hektáronként 150-250 kg nikkelt tudnak évente termelni. Borneó mellett kísérleteznek az USA-ban, Olaszországban, Kanadában, Franciaországban, Spanyolországban, Új-Zélandon is.

A fitobányászat legnagyobb előnye az, hogy olyan helyen próbálnak nyersanyaghoz jutni, ahol a talaj nem nikkelben gazdag, hanem éppen nikkelben szegény. Az 1%-nál alacsonyabb koncentrációjú területeken, például Brazíliában, Kubában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken vagy Új-Kaledóniában ez az egyetlen lehetőség. Ezzel a mezőgazdasági technológiával a magas nehézfém tartalommal rendelkező, és emiatt megművelés alá nem vonható területek is felhasználhatóak lennének.

A fitobányászat ötlete nem teljesen új keletű, Georgius Agricola, akit a modern ércolvasztás atyjának tartanak, már 500 évvel ezelőtt is vizsgálta a növényekből kinyerhető fémeket. 1983-ban találta fel Rufus Chaney, az USA Mezőgazdasági Minisztériumánál dolgozó agronómus találta fel magát a módszert.

A fitobányászat persze nem tudja majd a jelenlegi bányászatot teljesen kiváltani, de biztató zöld alternatívát jelenthet.
https://termeszeti.hu/nikkel-kobalt-rez-a-novenyekbol-a-fitobanyaszat-a-jovo-utja/

Válasz

Lezárult a Föld napjához kapcsolódó kreatív alkotói pályázatunk nevezési szakasza | Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Április 22-én – a Föld napjához kapcsolódva – kreatív alkotói pályázatot hirdettünk meg Matematikai, Természettudományi és Informatikai Tanszékünk szakmai vezetésével, hiszen főiskolánk számára kiemelten fontos téma a fenntarthatóság kérdése, valamint a környezet- és teremtésvédelem a pedagógusképzés területén is.

A lehetőség öt korcsoport számára is nyitva állt: óvodások, alsó és felső tagozatos általános iskolások, középiskolások és felsőoktatásban tanulók is beküldhették kreatív alkotásaikat.

A nevezési szakasz során összesen 253 pályamunka érkezett be hozzánk 16 megyéből (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala) és Budapestről, továbbá Szerbiából és Szlovákiából.

A pályaművek elkészítése során a résztvevők szabadon választható eszközökkel dolgozhattak, csupán azt kértük, hogy törekedjenek a környezettudatosságra, a természetes vagy újrahasznosított anyagok használatára.

Többen készítettek néhány perces kisfilmet, amelyben felvázoltak egy számukra fontos problémát, és tanácsot adtak, milyen gyakorlati lépésekkel lehet jobban odafigyelni környezetünk védelmére. Számos óvodás és iskolás rajz vagy festmény formájában mutatta be a Földet, de több installáció érkezett be ötletesen átalakított hungarocell, tojástartó, WC-papír guriga, karton, krepp-papír, vattakorong, műanyag palack, vagy éppen virágszirmok alkalmazásával is. De olyan pályázó is akadt, aki verset írt a Föld helyzetéről.

Nem csak az alkotások kivitelezése, de a témái is széleskörűek voltak: a túlzott, pazarló vízfogyasztástól és műanyaghasználattól a méheken és élővilágon át a klíma- és időjárásváltozásig.

A zsűri az értékelés során figyelembe veszi, hogy az adott pályázó mennyire tartotta a téma kereteit, illetve, hogy környezetbarát technikával valósította-e meg a pályamunka kivitelezését. Korcsoportonként az első 3 helyezést díjazzuk, az eredményeket szeptemberben hirdetjük ki. A helyezést elért pályázók alkotásaiból, valamint további kiválasztott művekből kiállítást szervezünk.
https://avkf.hu/fold-napja-palyazat-lezarult
___

A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi- és jogutódja. Alap- és mesterképzésein államilag elismert BA és MA diplomát ad, de számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, XXI. századi igényességű campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, különös hangsúllyal az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
https://greenfo.hu/programok/hogy-erzi-magat-a-fold-orszagos-kreativ-alkotoi-palyazat-a-fold-napja-kapcsan/

Válasz

Mi az az erdőkert? Hogyan lehet kialakítani?

Egy hektárnyi erdőkert képes tíz ember egy évnyi élelmét biztosítani, miközben bőséges táplálékot és ugyanakkor optimális élőhelyet is nyújt számtalan vadonélő állat számára.

Mindeközben (nem mellékesen) helyreállítja a környezet természetes egyensúlyát és megköti a szén-dioxid egy részét – messze többet, mint amennyire a belátásgátló dísztuják meg a gyeppótló térkő együttesen képesek.

Az erdőkertek nyolc előnye

Egy erdőkert mellett akár nyolc érvet is simán fel tudunk sorolni:

-- harmonikusan együttműködnek a természettel
-- ökoszisztémája ellenálló
-- biológiailag fenntartható rendszerek
-- kellemesek szemnek és léleknek egyaránt
-- jótékonyan hatnak a környezetre és a klímára
-- alacsony fenntartásúak
-- változatos terméshozamúak
-- kereskedelmi potenciállal is rendelkeznek

Meggyőztünk? Akkor nézzük, mit is érdemes még tudni ezeken felül az erdőkertekről!
https://xforest.hu/erdokert/

Válasz

A kert, amely a tulajdonosa energiáival és a vízzel is spórol

Gondozásmentes kert nem létezik, de néhány alapelv betartásával van rá mód, hogy kevés ápolással és alacsony vízfogyasztás mellett is szép, mutatós kertje lehessen az embernek. A titok a megfelelő növényfajták kiválasztásában, a talajtakaró anyagok használatában, valamint a csepegtető öntözésben rejlik.
https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Hazi_praktikak/2022_06_28/a_kert_amely_a_tulajdonosa_energiaival_es_a_vizzel_is_sporol

-- Részesítsük előnyben a nyíratlan sövénytípusokat, mellőzzük a gyümölcsfákat, válasszunk determinált növekedésű (gömb- vagy oszlopos koronájú) cserjéket, tujaféléket

– áll a bejegyzésben.
https://bezs.hu/gondozasmentes-kertek/

Válasz

A Gardenfutura utóbb elkészített egy szakmai segédanyagot, ami a Stockholm Faültetési Rendszer (SFR) megfelelő kivitelezéséhez ad kiinduló támpontokat. Műleírás, valamint metszettervek formájában is. Szabadon felhasználható tudás:
https://www.gardenfutura.hu/letoltesek

Válasz

Ahogy a zenének, úgy a folyók vizének is szabadon kellene áramlania

Legalábbis ha szeretnénk gondoskodni a tengerektől a folyók forrásáig hatalmas utat bejáró vándorló halfajok megóvásáról. A WWF vezető kutatója, Jeff Opperman gitárt ragadott, hogy munkatársaival a zene hullámhosszán adja át a vizesélőhelyek helyreállításáról szóló üzenetét.

Egy 2020-as jelentés szerint a vándorló édesvízi halfajok populációja a 70-es évek óta átlagosan 76 százalékkal csökkent. A táplálékláncban, de emberek millióinak élelmezésében és a folyók egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszó halak visszaszorulásáért jelentős részben az élőhelyük megszűnése vagy átalakítása okolható.

A folyókon kialakított gátak megszüntetése fontos lépést jelent a halak akadálytalan mozgásának biztosítása és a populációk helyreállítása felé.
https://www.youtube.com/watch?v=471W4MqZ5M0

Válasz

Zöld hét 2022/19 - Egyre mérgesebb a környezetünk.
A greenfo hírháttér podcastja 4. részének témái: gyarapodó aranysakálok, fogyatkozó madárfajok, egy mobiltelefonos emlőshatározó, és a tigrisszúnyog vadászat. De górcső alá tesszük a MOL véres extraprofitját, a Samsung gödi akkugyára vízszennyezését, az uniós glifozát állásfoglalás elsumákolását, és a civil szervezetek zöld minisztériumot követelő petícióját is.
https://soundcloud.com/user-994727764/zold-het-202219-egyre-mergesebb-a-kornyezetunk

Az idei Föld Napján egy új podcast sorozatot indítottunk, mellyel minden pénteken jelentkezünk. A Zöld Hétben szakértő vendégekkel beszéljük meg az elmúlt egy hét – számukra fontos híreit. Mai szakértő vendégek:
Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia (múlt hét óta) levelező tagja. 2012 és 2018 között az Ökológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, 2011-től a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
és Simon Gergő vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
https://greenfo.hu/hir/zold-het-2022-19-egyre-mergesebb-a-kornyezetunk/

Válasz

Ökoszemléletű zöldségpalánta-előállítás termesztőknek (letölthető kiadvány)

Ez az útmutató elsősorban olyan termesztőknek szól, akik palántáikat az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint szeretnék megnevelni, akár saját gazdaságuk számára, akár kis léptékű értékesítéshez, másrészt olyan kertészkedőknek, akik kezdőként szeretnék megismerni az ökoszemléletű palántanevelés fogásait.

Vásárolva vagy saját előállításban, a palántáknak a legmagasabb minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A palánták minősége alapjaiban meghatározza a termesztendő kultúra sikerét: jó minőségű termést csak erős, edzett, egészséges palántáktól várhatunk.

A sikeres palántatermesztés mögött sok ismeret és gyakorlati tapasztalat áll, a megfelelő módszer megválasztásától kezdve a közeg összetételén, a vetőmag megválasztásán át az optimális klíma beállításáig és a megelőző növényvédelmi intézkedésekig.
https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Mezogazdasag/2022_04_28/okoszemleletu_zoldsegpalantaeloallitas_termesztoknek_letoltheto_kiadvany

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet minden érdeklődő számára ingyenesen hozzáférhetővé tette az Ökológiai zöldségpalánta-előállítás című 44 oldalas kiadványát, amely ezen az oldalon érhető el, és tölthető le pdf-formátumban.
https://biokutatas.hu/hu/webshop/item/109/okologiai-zoldsegpalanta-eloallitas

Válasz