Internet: Nyílt levél az oktatásért, gyermekeinkért ...

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1105 db
  • Blogbejegyzések - 1244 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 557 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1105 db
  • Blogbejegyzések - 1244 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 557 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1105 db
  • Blogbejegyzések - 1244 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 557 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1105 db
  • Blogbejegyzések - 1244 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 557 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nyílt levél az oktatásért, gyermekeinkért

http://www.tanitanek.com/2016/10/18/miskolc-ujra-megszolal-2/

https://m.facebook.com/notes/tan%C3%ADtan%C3%A9k/miskolc-%C3%BAjra-megsz%C3%B3lal/1600995553530421

Miskolc, 2016. október 19.

 

Lassan egy éve, hogy Miskolcon kezdetét vette a „tanárlázadás”.

 

A felelős kormányzati szereplők válaszképpen döntöttek a KLIK átszervezéséről. Létrehozták a vitatott összetételű Köznevelési Kerekasztalt, ahol strukturális változtatások helyett hangulatjavító intézkedésekkel álltak elő. Az oktatás irányítói, vezetői azonban mostanra már a tavasszal tett engedményeket is megkérdőjelezik, s a jogszabályváltozások szövevényében, a rendszer egészében egyfajta lopakodó visszarendeződés tapasztalható. A centralizált struktúra változatlanul alkalmas arra, hogy elfedje a forráskivonást az oktatásügyből, és tovább mérgezze az autonóm, egészséges működést. Úgy tapasztaljuk, hogy egyre több intézményvezetőt elsősorban a fölöttes akaratnak való megfelelési kényszer vezérel.A fenti folyamatok ártalmasak a közoktatás minden szereplőjére, a diákokra épp úgy, mint az ágazatban dolgozókra, az egész társadalomra. Ezért érezzük kötelességünknek, hogy most újra megszólaljunk.

 

MISKOLC ÚJRA MEGSZÓLAL, mert nemcsak a követeléseink, hanem a kormányzati ígéretek sem valósultak meg.


  • Néhány hónapja még azt hihettük, hogy rövid időn belül érdemi módon csökkennek a diákok terhei. Mára kiderült, hogy erre még évekig várhatnak tanítványaink!


  • Néhány hónapja még mindenki úgy gondolta, hogy az osztályfőnökök és munkaközösség-vezetők terhei órakedvezmények révén csökkennek. Mára kiderült, hogy az erről rendelkező jogszabályt tankerületenként másképp értelmezik, ezért sokaknak semmi könnyebbséget nem hozott ez az intézkedés.


  • Január végén Miskolcon hallhattuk először azt oktatásért felelős minisztertől, hogy minden olyan pedagógust, akinek hét évnél kevesebb ideje van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, a Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolnak. Ma már sokan tudják, hogy több mint 1300 tapasztalt kollégát – méltatlan indokokkal – kizártak ebből az automatikus előmenetelből.


  • A nyár végén olvashattuk a vonatkozó kormányrendeletben, hogy eltörölték a pedagógusok kötelező benntartózkodását és a felesleges és hazug adminisztráció jelképének számító kötelező munkaidő-nyilvántartást. Rögtön a tanév elején sorjáztak a hírek: sok helyütt e tárgyban mindent úgy rendelt el az intézményvezető, mint az előző tanévben.


  • Három éve hatályos az a rendelet, amelyben a pedagóguslétszám meghatározásának alapja 22 tanóra. Ezt a jogszabályt azóta soha nem tartotta be senki!

 

MISKOLC ÚJRA MEGSZÓLAL,


mert a szakképzésben egyre nehezebb tanulni és tanítani.

 

Az idén szeptemberben olyan átgondolatlan szakképzési rendszert vezettek be erőszakkal, melyet egyetlen oktatásszakmai szervezet sem támogatott.


  • Tiltakozunk, mert folyamatosan csökken a korlátlanul támogatott képzések száma!


  • Tiltakozunk, mert a képzések szakmai vizsgatárgyainak követelményei tisztázatlanok!


  • Tiltakozunk, mert a képzések jelentős részéhez a mai napig sincsenek tankönyvek!


  • Tiltakozunk, mert egyik napról a másikra egyeztetés nélkül vezettek be egy olyan komplex természettudományi tárgyat, amelynek tartalmi és módszertani követelményeit éveken át kellett volna kidolgozni, s nem csoda, hogy ily módon a megfelelő végzettségű pedagógusok képzésére sem jutott idő!


  • Tiltakozunk, mert megszűnt az intézmények közti átjárhatóság. Gyakorlatilag lehetetlenné vált a tanulók számára az általános iskola elvégzése után választott pálya későbbi módosítása!


  • Tiltakozunk, mert a színvonalas szakmai gyakorlati képzés feltételei nem biztosítottak!


  • Tiltakozunk, mert a közismereti tárgyak visszaszorításával az itt tanuló diákok tanulási képességei, és továbbtanulási lehetőségei drasztikusan romlanak!


  • Tiltakozunk, mert a szakmai tárgyakat tanító kollégák sok intézményben nap mint nap reggel héttől este nyolcig kénytelenek órákat tartani!


  • Tiltakozunk az alapítványi szakképző intézmények ellehetetlenítése, bekebelezése ellen!

 

MISKOLC ÚJRA MEGSZÓLAL,


  • mert elmaradt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársaink bérének érdemi rendezése, s a nem állami fenntartóknál még sok helyen hangulatjavító bérrendezésre sem került sor,


  • mert a felzárkóztatást évek óta lelkiismeretesen vállaló tanodák végveszélybe kerültek a kaotikus pályázati rendszer miatt,


  • mert több tankerületben és szakképzési centrumban kétségbe vonják a közalkalmazotti tanácsok és a szakszervezeti tisztségviselők jogszerű működésének feltételeit,


  • mert a valódi problémák megoldása helyett időről időre olyan „gumicsontot” dobnak elénk, mint pl. a 30 perces órák, a 9 órás tanításkezdés, a szünidők rendjének átszervezése. Az ilyen felvetések legfeljebb arra jók, hogy eltereljék a társadalom figyelmét és kifárasszák a pedagógusokat!

 

MISKOLC ÚJRA MEGSZÓLAL, mert továbbra is elégedetlen a hatalom oktatáspolitikájával! A szűnni nem akaró gondok miatt felhívunk minden, az oktatás ügye iránt elkötelezett szervezetet és magánszemélyt, hogy csatlakozzanak nyílt levelünkhöz azzal, hogy az oktatás válságos helyzetével kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat minden rendelkezésükre álló csatornán keresztül – ahogy mi is – juttassák el az illetékesekhez (EMMI, NGM, iparkamara, szakképzési centrumok, KLIK országos központja és tankerületei, nem állami fenntartók, helyi- és országgyűlési képviselők). Világosítsák fel a valós helyzetről ismerőseiket, tájékoztassák környezetüket, adjanak hangot véleményüknek! Ne tétlenkedjünk! Gyermekeink és hazánk jövője a tét!

 

Miskolc, 2016. október 19.

 

Béres Ildikó a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsok Fórumának koordinátora Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom képviselője Csabalik Zsuzsanna a Pedagógusok Szakszervezete középiskolai tagozatának városi titkára Szűcs Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete regionális ügyvivője.

 

Forrás: TANITANEK.COM

http://www.tanitanek.com/

 

 

A TANÍTANÉK MOZGALOM CSATLAKOZIK A MISKOLCIAK TILTAKOZÁSÁHOZ

https://m.facebook.com/notes/tan%C3%ADtan%C3%A9k/a-tan%C3%ADtan%C3%A9k-mozgalom-csatlakozik-a-miskolciak-tiltakoz%C3%A1s%C3%A1hoz/1601348783495098
Miskolc – Budapest, 2016. október 20.

 

Miskolc újra megszólalt, és vele együtt emeli fel szavát a Tanítanék Mozgalom.

 

Újra megszólalt a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsának, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének helyi képviselője is. Együtt, egy irányba mozdulunk! 2016 januárjában hozta nyilvánosságra a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete azt a nyílt levelet, mely a magyar oktatási rendszer legfontosabb problémáit tárta fel. A levélhez csatlakozva, példátlan összefogással nyilvánultak meg szülők, diákok, szakmai és érdekvédelmi szervezetek az elmúlt hónapokban, hangot adva az iskolarendszerrel szembeni elégedetlenségüknek, felháborodásuknak.

 

Sajnos a felelős döntéshozók azóta is csak megosztó, a közvéleményt megtévesztő látszatintézkedésekkel, közvetlen megfélemlítéssel és hazug propagandával próbálják elkendőzni a valóságot.

 

Az akut problémák továbbra is fennállnak, sőt, a krízis tovább mélyül.


  • A diákok terhei nem csökkentek. Ráadásul a 2017-ben érettségizők új érettségi szabályok szerint vizsgáznak, utolsó tanévükre újabb óraterheket kaptak. Valódi megoldások helyett ad hoc-jellegű ötleteléssel („9 órai iskolakezdéssel”, „a szünidő átszervezésével”, „30 perces tanórák bevezetésével”) borzolják a kedélyeket és terelik el a figyelmet a valós problémákról.


  • A nyugdíj előtt álló pedagógusoknak azt ígérték, „automatikusan” sorolják át őket magasabb, „pedagógus2”-kategóriába. Ehelyett most olyan „megoldáson” dolgoznak, mely az automatikus átsorolás helyett további többletterhet jelent számukra.


  • Az osztályfőnököknek és a munkaközösség-vezetőknek olyan vitatható jogszabályi rendelkezéssel adtak két óra órakedvezményt, hogy a gyakorlatban ez az „órakedvezmény” a legtöbb iskolában nem létezik.


  • A pedagógustársak érdekvédelmében tevékenykedő szakszervezeti tisztségviselők és közalkalmazotti tanácstagok órakedvezményét is ellehetetlenítették – munkásságuk nyilván egyre kényelmetlenebb a döntéshozók számára.


  • Számos iskolában az igazgatóválasztásnál semmibe vették az adott tantestület véleményét, szakmai döntések helyett politikai döntések születtek. Az igazgatóknak beígért, nagyobb anyagi és munkáltatói önállóságból egyelőre semmi nem tapasztalható.


  • Bizonyos iskolákban listázták és szankcionálták a tanárok kritikus véleménynyilvánítását.


  • A nevelési és oktatási munkát segítő kollégák, valamint a technikai dolgozók továbbra is megalázóan alacsony bérért végzik a munkájukat, a számukra januártól beígért bérrendezés nem más, mint olcsó szemfényvesztés: legtöbbjüknek egy fillérrel sem fog nőni a jövedelme.


  • A szakképzés átalakításával kényszerpályára állították középiskolások százezreit. A közismereti tárgyak visszaszorításával gyakorlatilag lehetetlenné vált a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák diákjai számára az iskolaváltás és a nem szakirányú továbbtanulás. A természettudományos tárgyak helyett a szakgimnáziumokban olyan „kötelező komplex természettudományos tantárgy” bevezetése történt, melyhez nincs se tankönyv, se tanterv, se képzett szaktanár.


  • A tankönyvválasztás szabadságát továbbra sem állították vissza, a központilag iskolákra kényszerített könyvek nagy része tartalmi és szakmai hibákkal terhelt.


  • A pedagóguséletpálya-modell fókuszában még mindig az irreális mértékű, felesleges adminisztráció és néhány kirakat-óra áll.


  • A tanodák évek óta végzik el az állam helyett a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását és integrációját – a kaotikus pályáztatási rendszerrel, a pályázati kiírás késleltetésével mára az ő működésüket is ellehetetlenítette a kormányzat.


  • Az 58 „kicsi KLIK” megalapításával, mintegy lopakodó visszarendezéssel próbálják a korábbi, be nem vált központosítást konzerválni és fokozni. Már nemcsak a munkáltatói és finanszírozási jogokat központosítják, de az épület karbantartását is központi, állami fennhatóság alá helyezik.


Miskolc újra megszólalt, és vele együtt emeli fel szavát a Tanítanék Mozgalom is!


  • Felszólítjuk a tankerületek és az intézmények vezetőit, hogy döntéseiket ne a hatalomnak való megfelelési kényszer határozza meg, hanem a diákok, a családok és a munkavállalók érdekeit tartsák szem előtt. A hatályos jogszabályok értelmezésekor hagyatkozzanak a józan ész kritikájára!


  • Felszólítjuk a Nemzeti Pedagógus Kar tagjait, hogy a Köznevelési Kerekasztal munkájában többé ne vegyenek részt. Hiszen a kormány folyamatosan megszegi a megállapodásokat, a kerekasztal egy szakmaiatlan és diktatórikus oktatási rendszert legitimál!


  • Felszólítunk és biztatunk minden szakmai-, szülő- és diákszervezetet, és minden egyéb, az oktatás ügye mellett elkötelezett szervezetet és magánszemélyt, hogy az egyre súlyosbodó problémákkal kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat minden rendelkezésükre álló csatornán keresztül juttassák el az illetékes szervekhez! (EMMI, NGM, KLIK országos központjai, nem állami fenntartók) Világosítsák fel a valós helyzetről ismerőseiket, tájékoztassák környezetüket, adjanak hangot a véleményüknek – akár a sajtó képviselőin keresztül!



  • Felszólítjuk Palkovics László oktatásért felelős államtitkárt, hogy lépjen ki az előre megfogalmazott és szűrt kérdések, és a válogatott, megfélemlített intézményvezetők alkotta fórumok világából, és vállalja a vitát a sajtó nyilvánossága előtt a tanárok, a diákok és a szülők képviselővel!


Nincs több időnk, a gyermekeink jövőjével játszanak! A felelőtlen, nemtörődöm, álságos oktatáspolitika az utóbbi hat évben látványosan rontott a helyzeten!

 

Nem tűrjük tovább a porhintést, valódi intézkedéseket követelünk!

 

Miskolc – Budapest, 2016. október 20.

 

A Tanítanék Mozgalom képviselői:

 

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

 

 

Küldj tiltakozó levelet az oktatási kormányzatnak!

https://m.facebook.com/notes/tan%C3%ADtan%C3%A9k/k%C3%BCldj-tiltakoz%C3%B3-levelet-az-oktat%C3%A1si-korm%C3%A1nyzatnak/1601178170178826
2016. október 26.

 

Kérünk és biztatunk minden szakmai-, szülő- és diákszervezetet, és az oktatás ügye mellett elkötelezett szervezetet és magánszemélyt, hogy az oktatásban egyre súlyosbodó problémákkal kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat minden rendelkezésükre álló csatornán keresztül juttassák el az oktatási kormányzatnak! Világosítsák fel a valós helyzetről ismerőseiket, tájékoztassák környezetüket, adjanak hangot a véleményüknek – akár a sajtó képviselőin keresztül! Ezt mi már megtettük.

 

Most arra kérünk, hogy küldd el Te is a tiltakozó leveledet Palkovics László oktatási államtitkárnak (laszlo.palkovics@emmi.gov.hu), Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárának (laszlo.odrobina@ngm.gov.hu) és Pölöskei Gábornénak, a KLIK elnökének (elnok@klik.gov.hu). Ez a levél egyben arra is szolgál, hogy emlékeztesse Palkovics László államtitkárt, hogy vállalja a nyilvános szakmai vitát a tanárok, a diákok és a szülők képviselőivel.

 

Ez a levélküldési akció a PDSZ miskolci alapszervezetének kezdeményezésére létrejött Miskolc Újra Megszólal összefogás országos kiterjesztése.


Bár nálad senki sem tudja jobban, hogy milyen problémákat kellene megoldania az oktatási kormányzatnak, az alábbi levélszöveget javasoljuk. Természetesen ezt kiegészítheted, ezért is kérünk egy másolatot az emailedről a tanitanekakcio@gmail.com email címre. Itt következik a bemásolható szöveg. Előbb jelöld és másold ki a lenti szöveget (Ctrl-c). Aztán következzen az emailcímek betöltése a levelező programodba egy ide klikkeléssel (számítógépen működik), és másolhatod is be az email szövegét (Ctrl-v). A szöveg elején ne felejtsed el a három pont (...) helyére és a végére aláírásként beírni a nevedet!
laszlo.palkovics@emmi.gov.hu,laszlo.odrobina@ngm.gov.hu,elnok@klik.gov.hu


Tiltakozom!

 

Én, … tiltakozom a felelőtlen és álságos oktatáspolitika gyermekeink jövőjét érintő káros hatásai ellen! 2016 januárjában hozta nyilvánosságra a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete azt a nyílt levelet, mely a magyar oktatási rendszer legfontosabb problémáit tárta fel.

 

A felelős döntéshozók azóta is csak megosztó, a közvéleményt megtévesztő látszatintézkedésekkel, közvetlen megfélemlítéssel és hazug propagandával próbálják elkendőzni a valóságot. Ám az akut problémák továbbra is fennállnak, sőt, a krízis tovább mélyül.

 

  • A diákok terhei nem csökkentek. Ráadásul a 2017-ben érettségizők új érettségi szabályok szerint vizsgáznak, utolsó tanévükre újabb óraterheket kaptak. Valódi megoldások helyett ad hoc-jellegű ötleteléssel („9 órai iskolakezdéssel”, „a szünidő átszervezésével”, „30 perces tanórák bevezetésével”) borzolják a kedélyeket és terelik el a figyelmet a valós problémákról.


  • A nyugdíj előtt álló pedagógusoknak azt ígérték, „automatikusan” sorolják át őket magasabb, „pedagógus2”-kategóriába. Ehelyett most olyan „megoldáson” dolgoznak, mely az automatikus átsorolás helyett további többletterhet jelent számukra.


  • Az osztályfőnököknek és a munkaközösség-vezetőknek olyan vitatható jogszabályi rendelkezéssel adtak két óra órakedvezményt, hogy a gyakorlatban ez az „órakedvezmény” a legtöbb iskolában nem létezik.


  • A pedagógustársak érdekvédelmében tevékenykedő szakszervezeti tisztségviselők és közalkalmazotti tanácstagok órakedvezményét is ellehetetlenítették – munkásságuk nyilván egyre kényelmetlenebb a döntéshozók számára.


  • Számos iskolában az igazgatóválasztásnál semmibe vették az adott tantestület véleményét, szakmai döntések helyett politikai döntések születtek. Az igazgatóknak beígért, nagyobb anyagi és munkáltatói önállóságból egyelőre semmi nem tapasztalható.


  • Bizonyos iskolákban listázták és szankcionálták a tanárok kritikus véleménynyilvánítását.


  • A nevelési és oktatási munkát segítő kollégák valamint a technikai dolgozók továbbra is megalázóan alacsony bérért végzik a munkájukat, a számukra januártól beígért bérrendezés nem más, mint olcsó szemfényvesztés: legtöbbjüknek egy fillérrel sem fog nőni a jövedelme.


  • A szakképzés átalakításával kényszerpályára állították középiskolások százezreit. A közismereti tárgyak visszaszorításával gyakorlatilag lehetetlenné vált a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák diákjai számára az iskolaváltás és a nem szakirányú továbbtanulás. A természettudományos tárgyak helyett a szakgimnáziumokban olyan „kötelező komplex természettudományos tantárgy” bevezetése történt, melyhez nincs se tankönyv, se tanterv, se képzett szaktanár.


  • A tankönyvválasztás szabadságát továbbra sem állították vissza, a központilag iskolákra kényszerített könyvek nagy része tartalmi és szakmai hibákkal terhelt.


  • A pedagóguséletpálya-modell fókuszában még mindig az irreális mértékű, felesleges adminisztráció és néhány kirakat-óra áll.


  • A tanodák évek óta végzik el az állam helyett a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását és integrációját – a kaotikus pályáztatási rendszerrel, a pályázati kiírás késleltetésével mára az ő működésüket is ellehetetlenítette a kormányzat.


  • Az 58 „kicsi KLIK” megalapításával, mintegy lopakodó visszarendezéssel próbálják a korábbi, be nem vált központosítást konzerválni és fokozni. Már nemcsak a munkáltatói és finanszírozási jogokat központosítják, de az épület karbantartását is központi, állami fennhatóság alá helyezik.


Ezért követelem, hogy:


  • A tankerületek és az intézmények vezetőinek döntéseit ne a hatalomnak való megfelelési kényszer határozza meg, hanem a diákok, a családok és a munkavállalók érdekeit tartsák szem előtt. A hatályos jogszabályok értelmezésekor hagyatkozzanak a józan ész kritikájára!


  • A Nemzeti Pedagógus Kar tagjai a Köznevelési Kerekasztal munkájában többé ne vegyenek részt. Hiszen a kormány folyamatosan megszegi a megállapodásokat, a kerekasztal egy szakmaiatlan és diktatórikus oktatási rendszert legitimál!


  • Palkovics László oktatásért felelős államtitkár lépjen ki az előre megfogalmazott és szűrt kérdések, és a válogatott, megfélemlített intézményvezetők alkotta fórumok világából, és vállalja a vitát a sajtó nyilvánossága előtt a tanárok, a diákok és a szülők képviselővel!

Címkék: diák gimnázium gyermek herman ottó gimnázium hátrányos helyzetű klik kormány krízis közalkalmazotti tanácsok fóruma köznevelési kerekasztal középiskola magyar oktatási rendszer magyarország miskolc miskolc újra megszólalt miskolci tankerület közalkalmazotti tanácsa nemzeti pedagógus kar nevelés nyugdíj oktatás oktatási politika pedagógus pedagógusok demokratikus szakszervezete pedagógusok szakszervezete szakképzés szakszervezet szülő tankönyv tanterv tanár tanítanék mozgalom életpálya

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hónapja

Július elején közel 2400 állást hirdetést talált a 24.hu a tanítók és a tanárok számára. Ez összesen 523 település között oszlik meg, csak Budapesten 582 helyet kellene betölteni a szeptemberi tanévkezdésig.

Az álláshirdetések egy része a különböző Tankerületi Központok intézményeibe szól, egy részük pedig a Szakképzési Centrumok alá tartozó szakközépiskolákba és szakgimnáziumokba, utóbbiban kisebb a tanárhiány. Vannak kétségbe ejtő helyzetben lévő iskolák is, például Jászladányban 11 tanár és tanító hiányzik a tanévkezdéshez, Hernádvécsén pedig 14.

Mint írják több településen, köztük Budapesten, Kerepesen vagy Fábiánsebestyénen is van olyan intézmény, ahol „bármely szakos” tanárt keresnek. De több mint 460 olyan állást találtak, amelyben a keresett tanár egyik szakját meg sem határozták, a hirdetésben például az szerepel, hogy „fizika-bármi”, vagy „ének-bármi”.

Tavaly 951 tanító és 3019 tanár jogviszonya szűnt meg, 565 tanító és 840 tanár ment nyugdíjba, viszont csak 353 tanító és 482 tanár kezdte el a pedagógusi pályáját ugyanekkor. Ezért kérdéses, hogy kik fogják feltölteni ezt a több mint kétezer üres helyet szeptember elejéig.
... https://index.hu/belfold/2018/07/09/tanarhiany_allashirdetesek/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

https://szuloihang.hu/m2/valasztas2018/
„Nem építhetjük mindig a jövőt az ifjúságnak, de építhetjük az ifjúságot a jövőnek.”
Franklin Delano Roosevelt

Április 8-án a gyermekek sorsáról is döntünk!

Az oktatási rendszerünk elavult, ezért gyökeres megújulásra van szükség! A választás a gyermekek jövőjéről is szól!

Amennyiben egyetért a szülők, tanárok és diákok közös Kiáltványával, kérjük tűzze ki Ön is a táblazöld zászlót lakhelyére az alább található űrlap kitöltésével! Zászlóink kifejezik a pozitív változtatás iránti eltökéltségünket.

-- Eddig 6397 zászló 1117 településről.

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Rendszerhibák – emberáldozattal?!
http://ckpinfo.hu/2018/03/16/rendszerhibak-emberaldozattal/
2018-03-16

-- A PISA-felmérés kimutatta, hogy javul a tanulók teljesítménye a természettudományok terén ott, ahol az igazgató nagyobb autonómiával rendelkezik az erőforrások, a tanterv és más iskolai szabályok felett” (OECD tanulmány)

-- A tanulási kudarcok mértéke az utóbbi években rettenetes, korábban Magyarországon ismeretlen mértéket öltött… A brutális tanulói teljesítményromlásért (PISA 2015) egyértelműen a kormány intézkedései nyomán bekövetkezett durva oktatási minőségromlás a felelős.” (Radó Péter)

A magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát: a 15 évesek negyede nem érti meg, amit olvas. Ma Magyarországon minden harmadik 15 éves fiú funkcionális analfabéta.

26 ezer gyermek alapvető matematikai készségek nélkül kerül ki a felnőtt életbe.

A következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, aki lényegében semmilyen alapkészséggel nem rendelkezik, ami a tanuláshoz és a munkához szükséges volna.

A helyzet egyre romlik: az igen gyengén teljesítők aránya a szövegértési feladatok tekintetében másfélszeresére, a természettudományi feladatok tekintetében pedig kétszeresére nőtt 2009 óta.

-- Amióta a tankötelezettséget 18-ról 16 évre szállították le, és ezzel párhuzamosan a közmunkaprogramok keretében havi 50-70 ezer forintos támogatással vehetnek részt úgynevezett munkaerőpiaci átképzéseken a 16 éves gyerekek, nagyon megcsappant a hozzánk jelentkező diákok száma. A már bent lévőket is nehéz itt tartani az érettségi ígéretével az iskolapadban, hiszen amikor betöltik a nem tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik.” (Orsós János iskolaalapító, Dr. Ámbédkar Iskola)

Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs se szakmája, se érettségije: ebben a tekintetben korábban az uniós átlagnál is jobb helyzetben voltunk, mára már jóval az átlag alá süllyedtünk. Mivel ezeknek a fiataloknak az alapvető tanulási képességei is fejletlenek, így a továbbképzésük is rettenetesen nehéz.

A tankötelezettségi korhatár leszállítása óta drasztikusan lecsökkent azok száma, akik 17-18 évesen még tanulnak: a tanulás helyett sokan inkább a közmunkát választják.

A szakmunkásképzésben minden ötödik diák abbahagyja a tanulást, mielőtt megszerezné a szakmát. Hiába „butították le” a szakmunkásképzést, csökkentették a képzési időt és a közismereti tárgyakat – a lemorzsolódás nem csökkent. A sorozatos kudarcokat elszenvedő, motiválatlan diákok – ahogy csak megtehetik – elhagyják az iskolát.

-- Az esélyegyenlőtlenségek magas szintje megakadályozza a jó eredeti adottságokkal rendelkező, potenciálisan tehetségessé válni képes, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat abban, hogy kiemelkedjenek, tehetségüket kibontakoztassák. (CKP Kockás könyve)

A családi háttér a PISA felmérésben vizsgált országok közül nálunk befolyásolja legjobban az iskolai teljesítményt. Míg sok országban az iskola mérsékli a kezdeti különbségeket, nálunk nagymértékben fokozza.

A nagyon korán (a negyedik évfolyam végére) kialakuló teljesítményszakadékok Magyarországon a legnagyobbak Európában. A negyedikesek matematikatudását mérő TIMMS eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a legnagyobb a különbség a legjobban és a legrosszabbul teljesítők eredményei között: másfélszer akkora, mint például Hollandiában.

És a különbségek egyre nőnek!

Források:

-- PISA eredmények 2015
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf

-- Radó Péter: A csúfos PISA-bukás oka az oktatás minőségének súlyos romlása
http://hvg.hu/itthon/20161206_PISA_2015_meredek_lejton_a_magyar_kozoktatas_rado_peter

-- Radó Péter: PISA 2015: miért romlanak az eredményeink?
http://www.tani-tani.info/pisa_2015

-- Az Európai Bizottság közleménye
https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2018-european-semester-country-report-hungary-hu.pdf

-- Eurostat
https://goo.gl/K3BYLD

-- Fehérvári Anikó: Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2015/nevelestudomany_2015_3_31-47.pdf

-- Oktatási és Képzési Figyelő 2017
https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-hu_hu.pdf

-- Tanuljatok, ne szüljetek!
http://168ora.hu/itthon/tanuljatok-ne-szuljetek-dr-orsos-zsuzsa-rakkutatot-naponta-emlekeztetik-ra-hogy-cigany-145795

-- CKP: Ötéves a Köznevelési törvény – évfordulós helyzetértékelés
http://tanitanek.azurewebsites.net/CKP2/Info/TemaElemek/Summary/2c3a02fd-3787-4754-b0ad-0d03b7b0879f

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

2018-03-11
http://ckpinfo.hu/2018/03/11/blogravalo/
Kommentek a Tanítanék mozgalmat elindító Hermanos levélhez (szemelvények)

Egyre kevesebb időm van a tanítványaimra, rengeteg problémájuk van, és szeretnék is nekik segíteni. SOS jeleket küldenek, családi gondjaik vannak, de nekem megint adminisztrálnom kell – azt, hogy adminisztrálok. Én ettől megfulladok.

A társadalom olyan problémái gyűrűznek be az iskolába, amelyekkel a mai oktatás, a mai pedagógia nem tud megbirkózni.

Az iskola ma teljesíthetetlen és elviselhetetlen – diáknak és tanárnak egyaránt.

A szülők perspektívátlanságának a gyerekek motiválatlansága a következménye. A szakközépiskolában és szakiskolában olyan mértékű a gyerekek közömbössége, fegyelmezetlensége, amivel – a még mindig poroszos – oktatás tehetetlen.

Sajnos, meg kell jegyeznem, az állami oktatásért, a tanárképzésért felelős oktatási intézmények (egyetemek) teljes mellszélességgel csatlakoztak a központi intézkedésekhez.

Szurkolok azoknak az erőknek, akik megkísérlik a jó irányú változást kivívni.

Lelkész vagyok, nem tanár, de mint hitoktató, részt veszek az intézmény életében, és látom, ahogy a mostani “reformokig” is problémákkal küzdő, mégis kielégítően működő iskolákat, különösen a falusi iskolákat hogyan lehetetlenítették el az elmúlt években.

Négy-öt éve nem történik más az oktatásban, mint annak silányítása kormányzati részről – és a pedagógusok alázása. Az etikai kódex pedig a végleges személyiség-megnyomorítás eszközének készült a fizetett bérencek részéről.

Kívánom, hogy politikai beállítódástól függetlenül mindenki gondolja át, mihez vezet egy ilyen embertelen, a szakmára ráerőltetett, szigorú keretek közé szorított oktatási rendszer, különösen akkor, amikor a körülöttünk lévő világ ennyire gyors és dinamikus változásban van.

Negyvennyolc éves munkaviszony, 3 diploma, közel 20 publikáció. Tanulásmódszertan könyv, az alsó tagozattól a felső tagozatig, középiskolában, szakközépiskolában. Főiskolán, egyetemen, mint meghívott előadó dolgoztam, a pápai Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa voltam: ezek után visszaminősítettek Pedagógus 1. kategóriába! A tanári múltam és a demokráciába vetett hitem nem engedte, hogy a portfóliós bohóckodásban részt vegyek!

A diákokon ne kísérletezzenek, minden embernek csak egyetlen gyermekkora van! Itt már a gyermekeink lelkivilága a tét!

Teljesítménykényszer, hasznosíthatatlan tudáshalmaz, teljesíthetetlen elvárások. Motiválatlan tanulási légkör. A gyerekek szorongóvá, kényszeressé válnak.

Egy tudás alapú társadalomban pont ezek a rosszul berögzült viselkedésformák lesznek gyermekeink legnagyobb gátjai az érvényesülés útján, bármely területen.

Felháborító, hogy egy érzelmileg kiegyensúlyozott gyermeket lelki nyomoronccá tesz az iskola. Szorongó, gátlásokkal teli, önbizalomhiányos felnőtteket termel a rendszer. Tűrhetetlen!

Teljesen abszurd, hogy ennyire mélyreható iskolareformot ilyen rövid idő alatt be lehessen értelmesen és szakszerűen indítani. Ez politikai dilettantizmusra vall!

Ez a kormány tudatosan akarja elvenni gyermekeink jövőjét. Gondolkodni képtelen, ostoba és így könnyen irányítható embertömegeket szeretnének… Ez ellen csak egy erős közösség tud fellépni.

Az oktatást irányítók tudják, hogy kik minősítik a tanárokat?

Az úgynevezett mesterpedagógusok legyenek szakmájuk mesterei! Felháborító, hogy őket is egy gyorstalpalón elérhető végzettségű, a többiekétől messze kimagasló fizetésű minősíti, és tőle függ az előmenetelük.

Felháborító, hogy önjelöléssel lehet valaki szakértő, nem pedig elért eredményei, szakmai múltja, tudása, szintje jogán. Én azt követelem, hogy aki engem szakért, legyen kimagasló szaktudású!

A tanár nevel és tanít és NEM adminisztrátor! A gyerekek kiteljesedésre és boldogságra születtek, nem napi 8 órát az iskolában töltő gépnek.

A kedves minisztériumi döntéshozók legyenek szívesek kihúzni a fejüket az uralkodó hátsó feléből és igyekezzenek megnézni, hogy mire is kellene felkészíteni a gyerekeket a lexikális tudás helyett.

Az oktatásra is tessék költeni, mert úgy fog elmenni mellettünk a többi ország tudásban, mint egy sólyom a csiga mellett (észre se vesszük).

Szabadságra, felelősségre, önállóságra és szeretetre kell nevelni. És ez csak szabad, felelős, önálló és szeretni képes tanárokkal lehetséges.

Nincs is annál…

Nincs is annál dühítőbb, mint amikor a ti szakképzési centrumotok megtakarításából vonnak el, hogy egy másik szakképzési centrum ne legyen veszteséges. És közben megtudod, hogy ott tellett karácsonyi és pedagógusnapi jutalomra, nálatok pedig nem. Elgondolkodtató, nem? Micsoda kiváló ötlet is volt ez az egységesítés…

Nincs is annál bosszantóbb, mint hogy az osztályfőnöki munkáért járó pótlékod nem a teljesítményedtől, hanem pusztán az iskolai végzettségedtől és az iskolád fenntartójától függ…

Nincs is annál beszédesebb, mint amikor a minősítő eljárás a Stockholm szindrómát és a stanfordi börtönkísérletet juttatja a kollégák eszébe. (Mindkettő kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek viselkedését vizsgálja pszichológiai szempontból.)

Nincs is annál szebb öröm, mint amikor a minősült hálát rebeg minősítőinek a kiváló eredményéért, miközben azok nem akarták, hogy a jelölt ilyen szuper teljesítményt tudjon magáénak. Hiába, azok a fránya indikátorok…

Nincs is annál megalázóbb, mint amikor pedagógus napon (köszöntés helyett) levelet kapsz a HIVATALTÓL, hogy legyél szíves – te, saját magad – kinyomtatni a bukásodról szóló dokumentumot, amit minősítő eljárás lefolytatása nélkül kaptál…

Van abban valami pikáns, amikor megtudod, hogy a két főiskola és három egyetem tanárai által megítélt diplomáid a köznevelés irányítói számára még egy automatikus ped.2-es besorolást sem érnek. Hiába a mindenki megelégedésére ledolgozott harminc éved, a szakvizsgád – nem kerülhetsz ’csak úgy’ a pedagógusok magasabb fizetéssel járó szintjére……

Nincs is annál…

Nincs is annál kegyetlenebb, mint amikor három év együttlét után az érettségi évében veszi el az osztályát kollégájától az iskola igazgatója, mert éppen tizenkettedikes osztályra van szüksége a magasabb minősítési fokozathoz…

Nincs is annál szánalmasabb, mint amikor látod, mennyire megrémül kollégád a minősítés napján, mert az előre kiosztott szerepeket nem sikerül úgy eljátszatnia, ahogy eltervezte, ugyanis aznapra megbetegszik a tanóra néhány kulcsszereplője…

Nincs is annál vérlázítóbb, mint amikor a mindenki által tisztelt, lelkes és kiváló pedagógus kolléga, aki rajong a hivatásáért, és rengeteget tesz a gyerekekért, akire soha senki nem panaszkodott még a közel 35 éves pályafutása során – másodszor „bukik meg” a minősítő eljárás során…

Nincs is annál megalázóbb, mint amikor az ötdiplomás, szakvizsgás, régóta pályán lévő főnök beadja a derekát, és minősítésre jelentkezik. Nyugdíj közelében jár, a „pedagógus béremelés” után pedig nemhogy nőtt volna, hanem éppenséggel csökkent a fizetése! Isten malmai lassan őrölnek: mire kiírják az eljárást, megszűnik a tantárgy, amiből minősült volna, ráadásul azok a gyerekek is elmentek már, akiknek tanította.

Mit lehet ilyenkor tenni? Hosszas levelezgetés után, a HIVATAL engedélyt ad a megmérettetésre. Valóságos siker! Csupán a tantárgy és a tantárgyat tanuló gyerekek fiktívek. De néhány próbaóra után – a minősítés napjára – egészen beleélik magukat, hogy ez nem is az idén, hanem még tavaly történik. És örülnek, hogy így most majd egy kicsit több lesz az igazgató úr nyugdíja.

Kommentek a Tanítanék mozgalmat elindító Hermanos levélhez (szemelvények)

Jó lenne végre, ha a gyerekeinket megtanítanák alkalmazni is a TUDÁST ! Régóta hiányzik a magyar oktatási rendszerből, és egészen biztos vagyok benne, hogy nem a tanárok hibájából.

Gyermek/diák elleni bűntett a heti 32-40 tanítási óra! Kivitelezhetetlen a precíz, lelkiismeretes felkészülés. A bejárós diákok számára végképp. Azonnali változtatásokra van szükség!

A “gúzsba kötött”, megalázott vagy csak konformista pedagógus NEM TUD önálló gondolkodásra képes diákokat nevelni!!!

Az országnak gondolkodó, alkotásra képes személyiségekre van szüksége, de személyiséget CSAK személyiség képes kibontakoztatni!!!!

4-5 éve nem történik más az oktatásban, mint annak silányítása kormányzati részről és a pedagógusok alázása. Az etikai kódex pedig a végleges személyiség- megnyomorítás eszközének készült a fizetett bérencek részéről. A gyermekeink lelkivilága a tét!

Teljesítménykényszer, hasznosíthatatlan tudás halmaz, teljesíthetetlen elvárások. Motiválatlan tanulási légkör. A gyerekek szorongóvá, kényszeressé válnak. Egy tudás alapú társadalomban pont ezek a rosszul berögzült viselkedésformák lesznek gyermekeink legnagyobb gátjai az érvényesülés útján, bármely területen.

Felháborító, hogy egy érzelmileg kiegyensúlyozott gyermeket lelki nyomoroncá tesz az iskola. Szorongó, gátlásokkal teli, önbizalomhiányos felnőtteket termel a rendszer. Tűrhetetlen!

Gyáva, megalkuvó pedagógusok csak gyáva, megalkuvó gyerekeket tudnak nevelni!

Az oktatást irányítók tudják, hogy kik minősítik a többieket? Az úgynevezett mesterpedagógusok legyenek szakmájuk mesterei! Felháborító, hogy egy gyorstalpalón elérhető a többiektől messze kimagasló fizetés, és az, hogy tőlük függ a többiek előmenetele. Hogy önjelöléssel lehet valaki szakértő, nem pedig elért eredményei, szakmai múltja, tudása, szintje jogán. Én azt követelem, hogy aki engem szakért, legyen kimagasló szaktudású!

Az oktatásnak szabadnak kell lennie, három értelemben is: szabadnak az egész iskola vonatkozásában, szabadnak az egyes tanár vonatkozásában, és végül a tanulókat is megilleti a szabadság.

2010 előtt se volt minden jó, de ami azóta történik az megbocsájthatatlan. A jövő záloga az értelmes, önmagát képezni tudó tanár és tanuló. Ehhez egyre kevesebb a lehetőség. Így önmagunknak ássuk a sírt. Ne hagyjuk így!

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

„Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket” - így reagált az Oktatói Hálózat Németh Szilárd múlt heti nyilatkozatára. A Fidesz alelnöke azt mondta, „olyan egyetemek és főiskolák vannak, hogy annyit ér némelyik, mint vászontarisznyán a lakat”.

Németh Szilárd múlt héten úgy fogalmazott a felsőoktatásról, hogy az európaiakat leszoktatták arról, hogy dolgozzanak. Hozzátette: „olyan egyetemek és főiskolák vannak, hogy annyit ér némelyik, mint vászontarisznyán a lakat. Avval nem lehet elhelyezkedni. Magasbanéző diplomával nem lehet elhelyezkedni, ne vicceljünk már. Ehelyett mondjuk egy tetőfedő mennyivel jobban jön. Attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye, meg kulturálatlan ember, hanem végzi a munkáját. Olyan munkát, amit te komám nem tudsz elvégezni a professzori székből. Ez a helyzet. És ebből meg lehet élni”.

Az Oktatói Hálózat szerint „Németh Szilárd tovább folytatja az ország félrevezetését az állítólagosan fölösleges diplomákról”.

„Ezenközben az igazság az, hogy egy diplomás fele annyira van kitéve a munkanélküliség veszélyének és kétszer akkora átlagos keresetre számíthat, mint egy érettségizetlen szakmunkás. Magyarországon ma nem túl sokan, hanem túl kevesen tanulnak mind közép-, mind felsőfokon, és a lecsúszó iparágak lobbistái által vezérelt oktatáspolitika ezt a hiányt minden eszközzel tovább fokozza. Hazánk és gyermekeink jövőjét áldozzák fel azért, hogy néhány elavult vállalkozás olcsóbb bérrabszolgákhoz jusson” - írják.

Üzent a szülőknek Parragh László: rossz beidegződés, hogy azt hiszik, érettségivel minden ajtó megnyílik
http://eduline.hu/kozoktatas/2017/6/26/Parragh_Laszlo_kozepiskola_szulok_VHQENX

-- "Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés" - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. "Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak.
... http://eduline.hu/felsooktatas/2018/3/12/Visszaszolt_Nemeth_Szilardnak_az_Oktatoi_Ha_N4NPW9

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Könyvtáros kollégáink fizetése. Szégyen.
"Ennek eredményeképpen egyre nagyobb számban lettek az intézményekben a bérminimumot kapók, és a legtöbb diplomás (levéltáros, muzeológus) dolgozó bruttó 161 ezer forintot keresett például tavaly ilyenkor. A korábbi minimálbér-emelési körrel itt is odáig jutott a helyzet tavaly februárra, hogy a szakmai munkát végzők fizetése alig haladta meg a gondnokokét."
https://index.hu/gazdasag/allas/2018/03/09/nem_kapnak_beremelest_a_muzeumi_dolgozok_konyvtarosok/
-- Oktatói Hálózat

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Ez zajlik ma a magyar iskolákban – egy tanító segélykiáltása
https://wmn.hu/ugy/18513-ez-zajlik-ma-a-magyar-iskolakban-egy-tanito-segelykialtasa
2015. december 14. | WMN

Nehéz szívvel közöljük ezt a kétségbeesett beszámolót. Egy olyan pedagógus írta, aki kiteszi a lelkét a gyerekekért, felkészült és lelkiismeretes szakember. Szavai nem csak azért fontosak, mert kiderül belőlük, hogy a jó tanár valójában pontosan ugyanazon az oldalon áll, mint mondjuk egy pszichológus
http://wmn.hu/2015/11/24/a-megbelyegzett-kisfiu-tortenete-folytatodik/
vagy a két, iskolás gyereket nevelő szülő;
http://wmn.hu/2015/11/27/kormos-anett-a-rosszgyerek-nem-vicces/
a gyerek oldalán. Hanem azért is, mert vérfagyasztó egy ilyen nyílt és köntörfalazás nélküli beszámolót olvasni arról, milyen is a mai magyar állami oktatási rendszer belülről. Az egészben az a legszomorúbb, hogy vendégszerzőnk azt kérte, álnéven tegyük közzé írását. Mert ha vállalná a nevét és az arcát, akkor félő, hogy elveszítené az állását... (Nem) Bodó Vilma írása – olvassátok végig!



Mindenki a felelőst keresi

Az utóbbi években megszaporodtak azok az írások, melyek a pedagógusokat teszik felelőssé az oktatási színvonal romlásáért. Vagy azért, mert egyre csak nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik lemaradnak a szellemi fejlődésben vagy éppen nehezen tanulnak bele a társadalmi normákba.

-- A helyzet azonban sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy egyszerűen csak a pedagógusokat hibáztassuk azért, mert lassan működésképtelenné válik a gyermekek pedagógiai nevelése.

Ha meg akarjuk fejteni ennek a jelenségnek az okát, sok-sok körülményt kell megvizsgálnunk, beleértve olyanokat is, melyekről a külvilágnak nem feltétlenül van tudomása.

Egyre több a tanulásban akadályozott gyerek

Az átlagembernek például fogalma sincs arról, milyen dolgokkal kell megküzdenie egy tanítónak nap mint nap. A szülők nem tudják, mennyire megszaporodott például a tanulásban akadályozott gyerekek száma, és azt sem, hogy egy tanítónak nem alapfeladata, hogy velük foglalkozzon. Erre külön szakembereket képeznek, akik évekig tanulják a szakmájukat. A probléma ott kezdődik, hogy ezek a szakemberek nem az iskoláknál helyezkednek el, a közszférában megkereshető fizetésért – így azt a speciális kezelést, melyet csak ők adhatnának a gyerekeknek, a tanítóknak kell elvégezniük. Ez legyen azonban a legkevesebb, az ember (főleg a pedagógus) ott segít, ahol tud, de minden egyre nehezebb, mivel a feladatok köre is egyre csak bővül.

Az iskolavezetés átpolitizált

A szakmánk már rég túlmutat azon, amit a főiskolán tanultunk. Mivel nincs fejlesztőpedagógus, nekünk kell a tanulási problémával küzdő gyerekeket fejleszteni. A családvédő szerep is ránk hárul, hisz sokszor a szülők is gyámolításra szorulnak.

-- A vezetőség felületes és hanyag, hisz manapság másodlagos a gyerek, és lényegesebb a politikához való lojalitás. Soha ennyire nem volt fontos a kreatív, józanul és higgadtan gondolkodó, empatikus pedagógus szerepe, mint most.

Mivel a tanulási problémával küzdő gyerekek fejlesztésére nem készítettek fel minket, a szabadidőnkből kell áldoznunk arra, hogy olvassunk és kutassunk e témákban. Nekünk kell megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel fejleszthetjük ezeket a gyerekeket – pedig ez, mint említettem, messze túlmutat a mi hatáskörünkön. Hozzáteszem:

-- trehányság miatt sok esetben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy ezek a tanulók szakszerű foglalkozásokon vehessenek részt.

Így már nekünk, tanítóknak is tisztában kell lennünk azzal, hogy mit is jelentenek a való életben a BTM és SNI mozaikszavak. (A BTM beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget, az SNI sajátos nevelési igényt jelent.) Ez utóbbinál ugyanis nem egyszerűen olyan gyerekekről beszélünk, akik picit nehezebben tanulnak olvasni, mint mások, hanem olyanokról, akik a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak. (Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista gyerekekről van szó.)

Ezeknek a gyerekeknek gyógypedagógiai ellátásra lenne szükségük, arra, hogy megfelelő végzettségű szakember segítségével fejlesztő foglalkozásokon vehessenek részt. Az SNI-s gyógypedagógiai foglalkoztatás a gyerek fejlődése érdekében egyébként jogilag járna a heti kötelező óraszám 15 százalékában. Ha ez már egy fővárosi általános iskolában sem tud maradéktalanul megvalósulni, akkor hogyan lehet elképzelni ugyanezt, mondjuk egy Borsod megyei faluban?

A fenntartó KLIK elhanyagolja az iskolákat

Korábban többnyire az iskola igazgatója volt a felelős a fejlesztő foglalkozások megszervezéséért, de mivel az igazgatók jogköre a közoktatás kétes reformja óta csorbult, jelen állás szerint a gyógypedagógiai intézményeket is működtető KLIK döntéshozói és a tankerületi vezetők a felelősek.

A tankerületi vezetőkkel az egyik legnagyobb baj azonban, hogy sok esetben félelmet keltenek. Vélhetően az eddig eredménytelen reformokat csak így lehet végrehajtani. Az igazgatók pedig – féltve saját posztjukat – igazodnak, végrehajtanak. Sok esetben a vezetők politikussá váltak, és másodrangú számukra a pedagógiai hivatás. A pedagógusok pedig vagy azonosulnak a rendszerrel – ami néhányuknál valamilyen oknál fogva egészen könnyen ment –, vagy, akik kritikusak voltak, most magukra zárják az osztályterem ajtaját, és elkeseredve, végkimerülésig dolgoznak.

-- Ez azt eredményezi, hogy mindenki bizalmatlan mindenkivel.

Az idősebbek izgulnak, hogy kihúzzák valahogyan a nyugdíjig, mi fiatalok – akik nagyon kevesen vagyunk, hisz a pálya lassacskán elöregszik – sajnáljuk, mert sokat tanultunk, de nem ezért.

A szülők és a pedagógusok csak egymásra számíthatnak

Vekerdy Tamás azt nyilatkozta a WMN oldalán, hogy:
http://wmn.hu/2015/08/31/vekerdy-tamas-legyunk-cinkosai-a-gyerekeinknek-avagy-hogyan-eljuk-tul-az-iskolat/
„1989 és 2010 között rengeteget javult a magyar iskola – nem eleget, de nagyon sokat. Most az a veszély fenyeget, hogy ez a javulás semmivé lesz."

Véleményem szerint 2010 előtt is rengeteg probléma volt, de már nagyon régóta kellene a változás az oktatásban: a gyerekek életkori sajátosságaihoz, a világ fejlődéséhez és a gyerekek tapasztalatra épülő megismerő funkcióihoz kellene igazodni. Régóta tudjuk, hogy az élményszerű tanulás sokkal hatékonyabb, mint bármilyen formája az oktatásnak, mégis elmarad az innováció.

-- A szülőkkel mostanra egyedül maradtunk a problémáinkkal.

Hiába kopogtatunk, sokszor végtelenül elkeseredve, a gyógypedagógiai intézményeknél, nincs elegendő szakember az egyre gyarapodó tanulási zavarokkal küzdő gyerekek számára. A működtető KLIK sok esetben nem biztosít megfelelő mennyiségű státuszt a gyógypedagógiai intézményekbe.

Az életpályamodell egyáltalán nem azt hozta, amit a propaganda mond

Az életpályamodell – az én munkahelyemen is – szépen csendben kitermelte a szaktanácsadókat, a mesterpedagógusokat és a kötelező „ped. kettő"-be lépés* miatt a portfóliókészítőket. Ez utóbbi kollégák – bármennyire is mást mond a propaganda – többnyire frusztráltan, az ideg-összeroppanás határán állva próbálják munka mellett, többnyire éjszaka megírni portfóliójukat, majd feltölteni az adott felületre. Nemcsak arról van szó, hogy ez kötelező, ha a pályán akar valaki maradni, hanem arról is, hogy olyanoknak is számot kell adni a tudásukról, akik több évtizede dolgoznak például tanítóként, elismert pedagógusként.

-- Közben viszont, azon túl, hogy ez rendkívül megalázó helyzeteket teremt, sem a portfóliókészítés során, sem az intézményi önértékelésből nem derül ki, hogy ki alkalmas a pályára.

A szaktanácsadók és mesterpedagógusok között pedig felkapta fejét a gőg, és meggyőződéssel teszik a dolgukat. Megtanulták a KLIK eszmerendszerét, mert sajnos, nem módszertani képzésre jártak.

Nem derül ki időben, ha egy gyereknek speciális figyelemre van szüksége

Gyakran hallani, hogy a szülők és a pedagógusok kapcsolata nem épp felhőtlen. Mi tanítunk, és segítő kezet nyújtunk, nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is. Egyszerűbb a helyzet, ha a szülő, bár elkeseredett, de együttműködő. Nehezebb, ha a szülő hárít, és csak a környezetet okolja. Persze ez sokszor érthető, hisz amikor a gyermeke problémájáról értesül, ő maga is sérül. Így hát esetenként vele is foglalkozni kell, sőt nagyon sokszor szinte „gusztust kell csinálnom" a saját gyermekéhez. Pedig a gyerek fejlődéséhez az is hozzátartozik, hogy a szülők fogadják el ezt az állapotot, mert egyébként akadályozzák a fejlődésben. A következetes dicséret és segítés az otthoni környezetben is fontos.

Sajnos a védőnők és gyerekorvosok sem rendelkeznek megfelelő kapacitással, hisz sokszor nem szűrik ki időben a gyerek problémáját, így az csak későn, az óvodában, vagy rosszabb esetben az iskolába kerülés után derül ki. Pedig az időben felfedezett probléma és a megfelelő segítség leegyszerűsítené a dolgokat.

Ott, ahol ennyire sokféle gyerek tanul egyszerre, nehéz lenne ugyanazt az oktatási módszert alkalmazni. Általában magas létszámú osztályban tanítok, ezért még nehezebb a helyzet. Egyszerűen nem boldogulnék differenciálás, az egyéni képességek figyelembevétele nélkül. Beszédészlelési és figyelemfejlesztő, feszültségoldó, mozgásfejlesztő órarészletek is megjelennek egy-egy tanórán, mert úgy érzem, csak így jutunk ötről a hatra. Elsőseimet ha akarnám se tudnám hangtanítási előprogram és késleltetett betűtanítás nélkül oktatni. Persze az életkori sajátosság figyelembevétele is közrejátszik a döntésemben, de a gyerekek alapkészségeinek hiánya is. Csak remélhetem, hogy beérnek, így intelligenciájuknak megfelelően tudom őket tanítani minél több hasznos ismeretre.

-- Nem vagyok híve a beletörődésnek, így azt vallom, hogy a problémákat meg kell oldani. Fejlesztéssel csodákat lehet tenni. Ezért tanulunk jó néhányan autodidakta módon, a pedagógiai alapokra építkezve, így oldjuk meg a nehéz helyzeteket.

A szülők félreértik a liberális nevelést

Nagyon sok szülő alkalmazza a szabadelvű nevelés egy kifacsart formáját, amelynek eredményeképpen a szülő-gyerek alárendelt viszony helyett egy baráti, mellérendelt viszony alakul ki, ami egészségtelen a gyermek szellemi fejlődésére nézve.

-- Gyakran hallani a szülőktől, hogy nem szeretné a gyermeke egyéniségét csorbítani, így aztán mindent megenged neki, ezzel egyedül hagyva az egészséges fejlődésben, sokszor óriási felelősséget bízva rá.

Partnerként kezelve mindent megoszt vele, legyen az befizetetlen számla vagy személyes életvezetési probléma, a gyerek mindenről tud, és esetenként még véleményt is alkot. Ezeket a véleményeket a szülő különlegesnek, érettnek, egyedinek nevezi, pedig csak arról van szó, hogy a szülő is elvesztette a kontrollt ebben a zűrzavaros világban, így elveszett a felnőttsége, az igazán óvó, biztonságot adó szülő-gyermek kapcsolat. A gyerektől vár olyan dolgokat, melyekre életkori sajátosságai miatt még nem képes, hisz hogyan is érthetné az összefüggéseket.

-- Nincs napirend, nincsenek határok, a következetes nevelés is háttérbe kerül. Úgy tekintenek a gyerekre, mint lelkileg és érzelmileg érett emberre.

A gondok nemritkán akkor kezdődnek, amikor a gyerek közösségbe kerül. Az elmaradt nevelés az adott életkori szakaszban csorbát szenvedett, hisz a szülő nem tudta ennek a feltételét megteremteni. Emiatt a gyerekben a szülei iránt érzett tisztelet sem alakult ki, ezért nem csoda, ha a közösségi életében sem tud eligazodni, alkalmazkodni, vagy ha szükséges, önmagát háttérbe helyezve, előzékenynek lenni. Nem alakul ki a felelősségérzete sem, hisz ritkán kap az életkorának megfelelő feladatokat.

-- Pedig gondoljunk bele, mennyire nagy élvezetet okozott gyerekkorunkban a kertészkedés, a szöszmötölés a konyhában, és sorolhatnám a mostanra elfeledett játékokat, a meghitt együttlétek formáit.

Gyakran nem csak a szociális-közösségi készségekkel van probléma. Sokszor előfordul a beszédészlelési zavar, a finommotorikus készségek kialakulatlansága. A nyelvi fejletlenség is katasztrofális állapotokat mutat. Sok a beszédhibás gyerek, az ő szüleik gyakorta elzárkóznak az óvoda logopédiai vagy bármely terület segítőitől, féltve gyermeküket a megbélyegzéstől. Szakemberek helyett könyvekből vagy az internetről próbálják a gyerekeket fejleszteni – pedagógiai, fejlődés-lélektani ismeretek nélkül.

A sok fellelhető tanulmány, vélemény, a gyermeknevelési könyvek tucatjai pedig mind mást és mást ír. A szülők sajnos összezavarodnak a modern nevelés útvesztőiben.

-- Ha a poroszos nevelés megbicsaklott, egyenes következtetés, hogy majd a szabadabb nevelés beválik. Ezt viszont sokan félreértik. Úgy gondolom, hogy mindenben az arany középutat kell keresni.

A téma kapcsán egy idézet jutott eszembe Buddhától: „Legyél jelen ott, ahol vagy. Amikor sétálsz, amikor eszel, amikor utazol. Másképp elmegy az élet melletted.”

Figyeljünk oda gyermekünkre! Ha hozzánk beszél, vagy mesél, ne az okostelefonunkat babráljuk! Próbáljuk ki! Kiváló program, meditációnak sem utolsó.

A gyerekek otthonában egyre több a stressz

Tisztában vagyok vele, hogy nincsenek könnyű helyzetben a szülők sem, hisz állandó bizonytalanság veszi őket körül. A gazdasági válság, az egzisztenciális problémák, a digitális világból áramló információrengeteg, a stresszes életmód mind negatívan hat a gyereket nevelőkre. A szülők agyonhajszoltak és türelmetlenek. A szeretetteljes környezetet sokszor mi biztosítjuk az iskolában, hisz otthon gyakran nem jellemző. Előfordul olyan is, hogy nem vágynak haza az iskolából, sőt kifejezetten elszomorodnak, ha jön a hétvége. Hiányzunk nekik – mondják. A pályafutásom alatt idén először tapasztalom ezt a végtelenül kétségbeesett tekintetet egy-egy hétvége előtt.

A válság folytán rengeteg a szétszakadt család. Sokszor családsegítő feladatokat is ellátunk, hisz megszaporodott a jogi útvesztők rengetegében eltévedt szülő, aki nehezen boldogul, vagy épp nem is tudja, milyen segítség jár neki.

-- A gyerekek pedig éhesek. Egyre éhesebbek. Úgy vélem, ez a legszomorúbb. És nem egy elmaradt, vidéki, hanem egy nagyvárosi iskolából szerzem a tapasztalataimat.

Csak sejtem, ki a rászoruló gyerek, aztán falánksága miatt megbizonyosodom róla az ebédlőasztalnál. Ők azok, akiknek rendszeresen becsempészem a megmaradt, egyébként kidobásra ítélt uzsonnát a táskájukba.

Végszó

Ezt a véleményt olyan időkben írom, ahol a közalkalmazottak jogos bére nem kerül a számlájukra, amikorra ígérik. Ahol a csúszás miatt bliccelnünk kell, hogy bejussunk a munkahelyünkre, hisz nincs miből bérletet vásárolni. Ahol a csoportos beszedési megbízás nem megoldás, hisz nincs miből levonni a számlák díját. Ahol állandó rugalmasságra és alkalmazkodásra intenek bennünket. Ahol a középosztálybeli értelmiségi fiatal nem vágyik nagy dolgokra, csupán egy nyugodt, békés, élhető környezetre.

-- Hogy kié a felelősség? Mindannyiunké!

Az enyém is, hisz családalapítás előtt állva érzem, döntést kell hoznom. Felelősen csak nyugodt munkahelyi környezetben, biztos anyagi háttérrel tudok saját gyereket nevelni.

(Nem) Bodó Vilma

tanító

*A pedagógus II. fokozat elérését megcélzó minősítési eljárás.

Válasz

M Imre üzente 1 éve

2017. június 12., hétfő
A KÉPVISELŐK SEGÍTHETNEK

A “Taigetosz” törvénymódosítás a képet készítő gyermeket is tönkretenné.
https://csevecsoport.blogspot.hu/2017/06/a-kepviselok-segithetnek.html
A gyermek, ahogy ezt a rajza is mutatja, nagyon tehetséges, de matematikából soha nem lesz képes leérettségizni….

Tisztelt Országgyűlési Képviselő!

Az oktatás szabályozására vonatkozó és az egyes ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15376 szám alatti törvényjavaslattal, közismertebb nevén “Taigetosz törvénnyel” kapcsolatban a Csak Együtt Van Esély szülői érdekvédő csoport nevében szeretném felhívni a figyelmét két igen fontos tényre.


Habár hogy Dr. Áder János köztársasági elnök érvelése szerint a szakmai szervezetek támogatják a fentnevezett törvénymódosítást, azzal kapcsolatban mégis számtalan, figyelmen kívül hagyott ellenvélemény született.

A Köztársasági Elnök aláírt a törvénymódosítási javaslatot. Részlet az indoklásból, amely szerint:

“A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek

-- Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete,
-- ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara,
-- Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége,
-- ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata

álláspontját ismerte meg.”

“E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat.”
Mára már tudjuk, hogy ez nem igaz.


Ennek egyik bizonyítéka a A Magyar Logopédusok szakmai szövetsége nyilatkozata is,
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1131604043650093&id=221323021344871
amely szerint:

"Az egyeztetések során azt képviseltük, hogy a felmentések kivezetésének pozitív hatásának előfeltétele, ha a törvénymódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak."


Nem támogatja a jelenlegi módon a törvénymódosítás bevezetését a 2017. június 6-án ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar honlapján megjelenő 2017. május 15-i keltezésű levél szerint a négy gyógypedagógus-képzést végző felsőoktatási intézmény sem. Ez alapján a levél alapján az derül ki, hogy a törvényjavaslat előkészítésére fordított idő nem volt elegendő és a szakmai álláspontok egyeztetése sem volt megfelelő mértékű.
(Levél teljes szövege itt olvasható: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
http://www.barczi.elte.hu/content/tajekoztatas.t.1102)

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar második nyilatkozata látszólag egy támogató nyilatkozat a törvényjavaslat mellett, de a részletes állásfoglalásból kiderül,
http://www.barczi.elte.hu/media/21/8d/1fe832d373ce2c84c1986a0e3986b2c44cb10ce3cfa8a7859eefe9df24e0/%C3%81LL%C3%81SFOGLAL%C3%81S_MLSZSZ_ELTEBGGYKLOGO.pdf
hogy valójában 6 intézkedéscsomag azonnali bevezetése mellett tartják csak a felmentések kivezetését pozitív hatásúnak.

Továbbá kijelentik, hogy a törvénymódosítás másik részét elfogadhatatlannak tartják:
“A munkacsoport illetékességi köre és megbízása nem terjedt ki a módosításcsomagnak arra az elemére, amely azt célozza, hogy fogyatékos gyermekekkel a jövőben gyógypedagógusi végzettséggel nem rendelkezők is foglalkozhassanak. Ezt az irányt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar érintett szakmai és tudományos műhelyei korábban is ellenezték és továbbra is elfogadhatatlannak tartják.”
(Teljes nyilatkozat itt elérhető: ELTE 8 munkacsoport
http://www.barczi.elte.hu/content/felmentes-helyett-felzarkoztatas.t.1112)


Ezen felül figyelmébe ajánljuk a következő véleményeket:

Tiltakozó szakvélemény Dr. Gyarmathy Évától, a klinikai és neveléslélektan szakpszichológusát, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársától:

“Súlyos hiba a felmentéseket megvonni úgy, hogy a pedagógusok és az oktatás nem készül fel a szokásostól eltérő képességekkel rendelkező tanulóknak is megfelelő tanítási módszerek alkalmazására."
(A levél teljes szövege itt olvasható:
http://tanitanek.azurewebsites.net/CKP2/Info/TemaElemek/Summary/46ae6967-eaac-4023-b8f0-cee3514d2f17)


A fogyatékosokat képviselő országos szervezetek nyílt levele Balog Zoltán miniszternek:

“Sajnálatos módon az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás az általunk kifogásolt eredeti szöveggel szinte azonos tartalmú, észrevételeink nem kerültek beépítésre, s megállapítható, hogy az OFT határozatának megfelelő módosító javaslat sem került benyújtásra”.
(A teljes szöveg elérhető: Érdekvédők
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1946532242293077&id=1761145924165044)


A Csak Együtt Van Esély szülői csoport tiltakozó levelei:

“Mindenek előtt mély felháborodásunkat kívánjuk kifejezni, hogy a minisztérium 2017. április 13-án tesz nyilvánossá egy 26 oldalas anyagot, és úgy biztosít 5 napot a véleményezésre, hogy ezen időszakból 4 nap munkaszüneti nap, továbbá a teljes időszak a tavaszi szünet idejére esik, ami egy oktatással kapcsolatos törvényjavaslat esetén jelentőséggel bír, mivel így nincs lehetőség a véleményezésben érintettek nagy részének a személyes konzultációjára.
(A levél teljes szövege: Első levél az oktatási törvény módosításáról,
http://csevecsoport.blogspot.hu/2017/04/oktatas-szabalyozasara-vonatkozo-es.html?m=1
illetve http://csevecsoport.blogspot.com/)


EMMI meghívottként találkozhattunk a törvényt előkészítő munkacsoporttal, amely után meggyőződésünk volt, hogy sok gyermeket érhet hátrányosan, ha csak egy-egy részterület kerül rendezésre és nem a komplex helyzetet kezelik.
Ezzel kapcsolatos álláspontunk itt olvasható:
http://csevecsoport.blogspot.hu/2017/05/cseve-allaspont-az-oktatas.html?m=1


A Társaság A Szabadságjogokért szervezet nyílt levele szerint:
“A véleményezésre a tavaszi szünetet követő első munkanapot, április 18. keddet jelölte meg határidőnek. Így a javaslat társadalmi egyeztetésére nem volt ésszerű lehetőség, a szakmai szervezetek és a fogyatékossággal élő emberek szervezeteinek bevonása nem történhetett meg. A törvényjavaslat ebből következően nemcsak egyes rendelkezéseit tekintve érdemében alapjogsértő, hanem a jogalkotási eljárást tekintve sem felel meg a demokratikus jogállamiság mércéjének. “
(Teljes levél itt elérhető: TASZ
https://tasz.hu/tanszabadsag-program/jogserto-koznevelesi-torveny-modositasa)


A törvény hátrányos helyzetbe kényszerítő gyermekek szüleiként határozottan aggályosnak tartjuk egy olyan törvényjavaslat bevezetését, amely - miközben hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott gyermekeket érint -, az ő ellátásukról gondoskodó felnőttek szakmai szervezetek támogatást sem bírja.


2.
Dr. Aáry-Tamás Lajos Oktatási jogok biztosa és a Köztársasági Elnök úr által fent említett támogató szervezetek véleményének jelentős része szerint a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekeket nem érinti a módosítás.

Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a napi gyakorlatban, a szakvélemények alkotásakor a fenti nehézségekkel küzdő gyermekek besorolása és a zavar súlyossága nem feltétlenül fedi egymást. Így diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekek akár SNI, akár BTMN besorolást is kaphatnak. Erre a tényre érdekvédő csoportunk felhívta a figyelmet, amikor a törvényjavaslat elfogadása előtt volt alkalmunk egyeztetni az EMMI az Államtitkársággal. Jeleztük, hogy többek között ennek tisztázása is, meg kell, hogy előzzön bármilyen törvénymódosítást.

Állításunk alátámasztására egy szakvélemény részletet ajánljuk figyelmébe (kép):
https://lh5.googleusercontent.com/aEg0hYKo-GTsfDoJO3_8Uvwt06rHwiVvu9Y6tdpuTPwHMM8lFwNAzU0gzFA08qtxcXzKfq6gburcjfk-FZoZXAWXX6Z2-zvcSPdK6fK1l3pxh8chlaZIS74k49fMywWG1r9wjFX3

Mindezek alapján arra kérjük Önt, hogy a törvénymódosítást küldje felülvizsgálatra az Alkotmánybíróságra.

A leírtak alapján attól tartunk, hogy ezt a törvénymódosítást nem előzte meg hatástanulmány, illetve a kormány nem készül fel a törvénymódosítás által kialakuló helyzetek kezelésére.

Bízunk abban, hogy Ön átérzi az érintett gyermekek, szülők és családok problémáit.

Felhívjuk figyelmét, hogy levelünket és az arra adott választ a nyilvánosság számára is elérhetővé tesszük.

Bejegyezte: Csak Együtt Van Esély – csoport az SNI-s gyermekekért

Válasz

M Imre üzente 1 éve

A köznevelési törvény módosításának parlamenti szavazása előtt készített, a négy gyógypedagógus-képzőhely közös, egyeztetett állásfoglalása:
http://www.barczi.elte.hu/content/tajekoztatas.t.1102

2017.06.06.
TÁJÉKOZTATÁS

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére a jelenleg gyógypedagógus-képzést végző felsőoktatási intézmények a köznevelési törvény módosításának parlamenti szavazása előtt az alábbi egyeztetett állásfoglalást juttatták el az illetékes államtitkárságra. A Kar szakmai álláspontját részletesebben bemutató, valamint javaslatait részletező dokumentumok a hír alján tölthetők le.

Dr. Palkovics László
államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma

Budapest, 2017. május 15.

Tisztelt Államtitkár Úr!

A jelenleg gyógypedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézmények – Kaposvári Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem – konzorciuma néhány éve rendszeres egyeztetéseket folytat aktuális szakmapolitikai kérdésekről. Legutóbbi találkozónkon érintettük A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítására irányuló aktuális kormányzati javaslatokat is, melyekkel kapcsolatban engedje meg, hogy a három következő megjegyzést tegyük.

(1) Miközben akár a karok delegáltjaiként, akár szakmai szervezetek képviselőiként több munkatársunk is dolgozik az EMMI egyes munkacsoportjaiban, így a logopédiai ellátás témájában összehívott testületben is, a törvényjavaslat két, jelenleg leginkább vitatott kérdésében hivatalos intézményi álláspontok kialakítására a társadalmi egyeztetés folyamatában nyílt volna alkalom, azonban ennek ütemezése, az utóbbi időben sajnos nem egyedülálló módon, nem hagyott időt a reagálásra. Egyetemeinkre az MRK-tól mindösszesen másfél napos határidő megadásával érkezett le az anyag, így többnyire nem is juthatott el a karokra.

A törvényjavaslat 19. szakaszával kapcsolatban a logopédiai munkacsoport ELTE-t képviselő munkatársai folyamatosan jelezték a kar egyéb szakmai-tudományos közösségeivel egyeztetett álláspontjukat. Miközben tudományos szempontból és a nemzetközi gyakorlatot figyelve valóban nem indokolt a két külön kategória – SNI, illetve BTMN – fenntartása, a felmentések kivezetésének pozitív irányú jogalkotói szándéka csak akkor indokolható, ha a rendeletmódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak. Munkatársaink 7 pontban eljuttatták a munkacsoport vezetőjéhez azokat a lépésekre lebontott javaslataikat, melyeket be kell építeni az egyes alrendszerekbe ahhoz, hogy a törvénymódosítás által célzott hatások valóban megjelenjenek a rendszerben, minden más esetben ugyanis éppen ellenkező, nemkívánatos következmények bekövetkeztét valószínűsíthetjük. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a fenntartó központ érdekeltségének megjelenése a változás folyamatos menedzselésében.

(2) A 10. szakasz módosítására irányuló javaslat előkészítésében egyetemeink munkatársai tudtunkkal nem vettek részt. Mint oly sok szakmai kérdéshez, ehhez is lehet pro és kontra érveket egyaránt találni, az érintett populációk ellátása ugyanakkor megköveteli azokat a szakmai ismereteket, melyek releváns többletként jelentkeznek a többségi pedagógusok kompetenciáihoz képest az enyhén és a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók sajátos tanulási, motivációs, érzelmi és kommunikációs mintázatait tekintve – hiszen éppen ez indokolja a gyógypedagógusok képzését. Ezen ismeretek hiánya egyes esetekben akár veszélyforrásként is megjelenhet például a technika vagy a testnevelés vonatkozásában, a rajz és vizuális kultúra, valamint az ének tantárgyak oktatásában rejlő célzott művészetterápiás fejlesztési lehetőségek pedig elveszhetnek.

(3) A jelenleg gyógypedagógus-képzést végző karok és intézetek vezetőiként, legfontosabb aggályunk a csomag gyakorta elhangzó indoklásával kapcsolatos, amely a változtatások fő indokaként a jelentős gyógypedagógus-hiányt jelöli meg, így ezeket a változtatásokat mintegy a szakemberhiány enyhítésének érdekében kívánja megtenni. Ha a hiányt azonban a vezetői összefoglalóban megfogalmazott „gyógypedagógus-kényszer” fokozatos puhításával kívánjuk kezelni, akkor félő, hogy lesz következő népesség és lesznek következő területek, amelyeken a tanulók nem részesülnek majd optimális ellátásban. Álláspontunk szerint a most már valóban drámai mértéket öltő gyógypedagógus-hiányt a már működő gyógypedagógus-képzések fejlesztésével lehet és kell orvosolni, ahogyan azt évek óta rendszeresen igyekszünk jelezni az illetékes államtitkárságoknak. Fejlesztésen a minőségi kritériumok feltétlen biztosítását, azaz a jelenlegi négy – a következő tanévtől öt – képzőhely kapacitásainak növelését, az akut hiányt megoldó, külön finanszírozott átmeneti kapacitásokat, s az ehhez szükséges financiális, személyi és tárgyi feltételek biztosítását értjük.

A fentiek alapján tisztelettel kérjük Államtitkár Urat, hogy adjon lehetőséget nekünk egy személyes találkozásra, egyeztetésre a gyógypedagógus-képzést érintő kérdésekről.

Köszönettel, tisztelettel:

Dr. Podráczky Judit, dékán
Kaposvári Egyetem

Dr. Jászi Éva, tanszékvezető
Széchenyi István Egyetem

Dr. Pukánszky Béla, intézetigazgató
Szegedi Tudományegyetem

Dr. Zászkaliczky Péter, dékán
Eötvös Loránd Tudományegyetem


Az eredeti levél aláírt, beküldött változata, innen tölthető le:
http://www.barczi.elte.hu/media/43/77/31ac415766ff96c78711210e4f71b206bcd440df976c86ca7e81f3480244/PalkovicsL20170515.pdf

A Kar szakmai álláspontját részletesebben bemutató, valamint javaslatait részletező dokumentumok ezeken a linkeken érhetők el:
http://www.barczi.elte.hu/media/21/8d/1fe832d373ce2c84c1986a0e3986b2c44cb10ce3cfa8a7859eefe9df24e0/%C3%81LL%C3%81SFOGLAL%C3%81S_MLSZSZ_ELTEBGGYKLOGO.pdf
http://www.barczi.elte.hu/media/ce/dd/e4dced0086db4c3489118bfcdadcb53e5a957115e2fa46811bbd6d727b0f/%C3%81ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s%20(ATIVIK).pdf

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán
http://index.hu/tudomany/2017/02/24/egy_jobb_iskolarendszer_nelkul_az_orszag_jovoje_forog_kockan/
2017.02.24. | Index


Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de a korábbi javaslataik az asztalfiókban végezték – derül ki Lovász László Indexnek adott interjújából.

„Gyermekeink jövője a legfontosabb, nyitott, gondolkodni tudó, információkat kritikusan szemlélő fiatalokra van szükség” – mondta korábban.
http://mta.hu/mta_hirei/az-utolso-pillanatban-vagyunk-hogy-tegyunk-valamit-az-oktatas-erdekeben-lovasz-laszlo-az-mta-elnoke-a-jelenlegi-helyzetrol-106279
Hogy látja, ebbe az irányba megy a magyar iskolarendszer?

Ha ezt nem valósítjuk meg, az ország jövője forog kockán. Komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen irányba mozduljon el az oktatásunk. De nem örülnék annak, ha kampányszerűen, egyik napról a másikra történne a változtatás, minden munkához nyugodt körülmények kellenek.

A diákok kreativitásának erősítése mindenképpen cél, de a világban való eligazodásuk, kellő tájékozottságuk is. Most mindkettővel van probléma. Egy érettségiző diáknak ma túl kevés az ismerete a jogról, a gazdaságról, a pénzpiac működéséről, így olyan csapdákba fut bele, mint a svájci frankban felvett hitelek. De arra is meg kellene őket tanítani, hogy kreatívak legyenek. Az amerikai oktatási rendszert is sok mindenért lehet kritizálni, de ezt például jól csinálják: a team munka, az együttműködés, vagy általában a projektszemlélet elsajátíttatását: hogy egy feladat nem arról szól, hogy az óra előtti este megtanulom az anyagot, aztán elfelejthetem, többé nem lesz rá szükségem – a tanultakat össze kell tudni kapcsolni. A magyar iskola erre nem igazán készít fel.

A világ haladt el a magyar oktatási rendszer mellett, vagy magunkhoz képest is romlottunk mondjuk a hetvenes évekhez képest?

Ezeket a kifogásokat nagyjából akkor is meg lehetett volna fogalmazni. Inkább mások hagytak le bennünket. Közben pedig a világ is sokkal komplexebb lett, a Kádár-rendszerben például nyilván nem volt szükség ilyen szintű pénzügyi tudatosságra. A közoktatási reform hosszú távú folyamat, az eredmények, lehet, hogy csak 10-15 év múlva lesznek láthatóak. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene azonnal elkezdeni.

„Biztos alapok átadását sem végzi el az oktatási rendszer. Az oktatás helyzete jelentősen leromlott” – fogalmazott korábban.
http://index.hu/tudomany/2016/10/14/lovasz_laszlo_interju_mta/
Közben kijöttek az újabb PISA-eredmények, amelyek minden korábbinál rosszabbak.
http://index.hu/tudomany/2016/12/06/pisa_felmeres_eredmenyek/
Hol a nagyobb baj, a tehetséggondozással, vagy a skála másik végén, az alapkészségekkel sem rendelkező tanulók tömeges kitermelésével?

Nyilván azért panaszkodunk az elvándorlásra, mert a nemzetközi piac értékeli a tehetséges végzetteinket. Bár területenként különbözik, de ezzel nincs nagy baj. A nemzetközi tapasztalatszerzés elengedhetetlen, itt az a nagy kérdés, hogyan lehet őket visszacsábítani, vagy egy nemzetközi körforgásban más országokból idehozni helyettük tehetséges kutatókat.

Sokkal nagyobb probléma a lemaradó rétegek helyzete, akiknek eszükbe sem jut feltétlenül, hogy a tanulással lehet előrejutni. Az én gyerekkoromban a szüleim mindig azt mondták, csak azt nem tudják elvenni tőled, amit megtanultál. Most a társadalomnak nem ez a tapasztalata, a tudományos tudás értéke háttérbe szorult. Bár hozzá kell tenni, hogy igazi tudós abból lesz, akinek meg sem fordul a fejében, hogy mást is csinálhatna, mint hogy kutasson. Vannak ilyenek is szerencsére, ha nem is sokan.

A magyar iskolarendszer különösen rossz a hátránykompenzációban: aki nem „jó helyre” születik, annak nem sok esélye van az oktatáson keresztül előrejutni.
http://index.hu/tudomany/2016/12/07/pisa_felmeres_eredmenyek_elemzes_tanulsagok/

Tehetség gyerekek nagyjából egyenletesen elosztva születnek a társadalomban, de jelenleg csak egy kis részüknek van esélye arra, hogy egyáltalán bárkinek eszébe jusson a környezetükben, hogy őt tehetségesek. Bár van sok tehetséggondozó program, az egyik gond valószínűleg az, hogy a tanárok, tanítók megbecsülése, ezen keresztül pedig a munkájuk színvonala, a kapcsolati rendszerük kiépítése nem megfelelő. Ha egy tanító lát egy tehetséges gyereket, vegye észre, és tudja, hogy hova érdemes fordulnia. Az ilyen hálózatok nagyon fontosak lennének.

Amikor Ön korábban jelezte a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatos súlyos problémákat, Palkovics László oktatási államtitkár úgy reagált,
http://index.hu/belfold/2016/06/23/palkovics_laszlo_rovidebb_lehet_a_nyari_szunet/
hogy ezek nem bírálatok, hanem párbeszéd.

Én nem különíteném el a bírálatot és a párbeszédet, az, hogy bizonyos dolgokat bírálunk, a párbeszéd része. A magam részéről nem nyilvánítanék arról véleményt, hogy hogyan kell megszervezni egy ország iskolarendszerét, Klikkel vagy Klik nélkül, ez olyan szakpolitikai kérdés, amihez én nem értek. Azt persze látni, hogy a Klik centralizált rendszerében is súlyos problémák voltak.

Mik ezek?

Főleg a túlzott bürokrácia, nehézkes ügyintézés. Azt gondolom, hogy olyan döntéseket fölösleges feljebb vinni, amiket alacsonyabb szinten is meg lehet hozni, fontos a bizalom a vezetési szintek között. Indokolt volt az állami beavatkozás, mert a szegényebb részeken szegényesebb lett az oktatás az önkormányzati fenntartású iskolarendszerben, de hogy ezt így kellett-e megoldani, arról nem tudok mit mondani. Szintén súlyos probléma a gyerekek túlterhelése. Az érettségiről régen azt gondolták, hogy az magában foglalja a felnőtt léthez szükséges tudást. Egyre nehezebb belegyömöszölni ezt a 12 évfolyamba. Ez világprobléma, ami azután az egyetemi oktatásban is előjön. Bizonyítékokon alapuló oktatási reformra van szükség.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

Ahhoz, hogy új módszert és tananyagot, megközelítést vezessünk be, azt ki is kell próbálni – ezért indított az MTA egy 5-10 éves tantárgy-pedagógiai programot. Vannak körülmények, amelyek között egy bármilyen jó szándékú oktatási reform is inkább árt, mint használ. A hetvenes években Franciaországból és az Egyesült Államokból kiindulva megreformálták a matematikaoktatást. 200 évet előre akartak ugrani, de a kísérlet teljes kudarcba fulladt, mert nagyon rossz volt a megvalósítás. Annyira, hogy pár év után az egészet visszacsinálták, ráadásul így még a korábbinál is nagyobb ellenállást keltettek az új szemlélettel szemben – a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Nálunk szerencsésebben alakult, mert a Matematikai Kutatóintézetben volt egy olyan csoport, amelyik érdemben kipróbálta, hogy hogyan lehet például a valószínűség fogalmát bevezetni a középiskolai oktatásba. Ezzel együtt az sem volt teljes siker, a többéves kísérletezés ellenére is túl hamar vezették be, a tanárok nem voltak eléggé felkészülve rá. Gyökeres reformokat nagyon óvatosan lehet csak bevezetni. Nem kellőképpen felkészített tanárok esetén egy rosszabbul tanított jó tananyag rosszabb, mint egy rosszabb tananyag jól tanítva.

Ugyanez elmondható a tavaly egy tollvonással, képzett tanárok hiányában is elindított Science tantárgy bevezetéséről.
http://index.hu/tudomany/2016/05/05/teljesen_lebutitjak_a_realkepzest_a_szakkozepben_a_munkasnak_nem_kell_mindent_ertenie/

Egyetértek, szerencsésebb lett volna egy-két év haladékot adni az integrált természettudományos tárgy bevezetésének. Most nem akarok belemenni abba, hogy a szakgimnáziumi rendszer jó-e vagy sem, de azzal kapcsolatban is megvannak a fenntartásaim.

Menjünk bele mégis, ha lehet.

Én úgy látom, a világ inkább abba az irányba megy, hogy egy érettségi szintet, ha nem is mindenki, de a többség szerezzen meg, és szakképesítésről csak azután legyen szó. Azt is lehet erőltetni, hogy a középiskola után rögtön munkába tudjon valaki állni – akkor szakmunkás lesz, de ebbe egyszerűen nem fér bele annyi tanulás, hogy utána legyen esélye bekerülni egy főiskolára. Úgy gondolom, egy fiatalnak 18 éves korában kellene igazából meghoznia a döntést, hogy megtanuljon-e egy szakmát, és akkor sokkal könnyebben meg is tanulja, ha megvan hozzá az alapképzettsége. A legtöbb szakmában ráadásul egyre hosszabb képzésre van szükség, a gépek kezelése is egyre bonyolultabb. Ha megnézem egy modern kazán instrukcióit, nekem is meg kell erőltetnem magam, hogy megértsem, és végre tudjam hajtani. Feltételezem, hogy egy modern szerszámgépnél sincs ez másként.

18 éves korban már csak azért sem tudja mindenki meghozni ezt a döntést, mert a tankötelezettségi kor 16 évre való leszállítása miatt ekkor sokan már nincsenek is az iskolában.

Én nem örültem ennek a lépésnek, szerintem az ellenkező irányba kellene lépni. Van, aki számára zsákutcának bizonyul az oktatás, de erre nem az a megoldás, hogy zárjuk ki az iskolából – ezt a két évet szerintem inkább arra kellene szánni, hogy más eszközökkel, de jusson el minden fiatal legalább oda, hogy írni és olvasni tudjon.

Ha nem érti meg a genetika működését, egy modern ember nem értheti a modern világot. Hogyan lehetne akkor kiforrott véleménye például a génmódosításról? És persze ott van az összes áltudomány, kuruzslás – ezeket sem tudja kritikusan szemlélni, ha nem érti az alapokat. Most természettudományi példát hoztam, de ugyanígy lehetne mondani a történelmet, a közgazdaságtant vagy a földrajzot is. A világ kicsi lett, az információmennyiség hatalmas, a feldolgozása pedig nyilvánvalóan több időt vesz igénybe. Az amerikai felsőoktatás már régen elment abba az irányba, hogy az egyetem első két éve lényegében általános képzés, és még az első négy év sem annyira specializált, mint nálunk. Azt hiszem, előbb-utóbb nekünk is számot kell vetnünk azzal, hogy ebbe az irányba mozduljunk el.

Pont az ellenkező irányba megyünk: a magyar felsőoktatás átalakításánál a fő hangsúly az azonnali piacképesség, nem az általános kompetenciák.

Nem lehet egyik pillanatról a másikra két pluszévet betenni a képzésbe, mert azt megsínyli a gazdaság, és már most is jelentős hiány van természettudományos, műszaki, informatikus végzettségű emberekből. De terveket kellene készíteni ebbe az irányba. Saját környezetemben is látom, hogy a 18 évesek nagy része még nem tudja valójában, hogy merre induljon. Az amerikai rendszer másik előnye az, hogy az egyetemen jobb képet kapnak más szakmákról, beülnek mintaórákra, sokkal megalapozottabban hoznak döntést, és utána általában kevesebb is a pályaváltás. Nálunk a többség csak egy-két szakmát – orvost, tanárt – látott munka közben, másokat nem, nem tudja, hogy mivel foglalkoznak.

Azt is el kell fogadni, hogy ugyan bárki elmehet vállalkozónak, de csak akkor lesz sikeres, ha van nyelvtudása, közgazdasági és jogi alapismeretei, meg tud fogalmazni úgy egy levelet, hogy azt a címzett komolyan vegye, és így tovább. Az általános képzettség minden szakmában előrevisz.

Több vagy kevesebb gimnáziumi érettségivel rendelkezőre, több vagy kevesebb diplomásra lenne szükség?

Szerintem többre. Amikor a rendszerváltás után nagyon sokan kényszerültek pályaváltoztatásra, egy diplomás azért sokkal könnyebben megtalálta a boldogulási lehetőséget, még egy gyökeres pályamódosítás után is hamarabb volt esélye vezetői állásra.

Mennyire volt alkalma jeleznie elképzeléseit a szükséges oktatási reformmal
http://index.hu/belfold/2017/02/01/az_oktatasi_allamtitkar_nem_tartja_jo_otletnek_a_bentlakasos_iskolat/
kapcsolatban?

Elég rendszeresen beszélek Palkovics államtitkár úrral, én elmondom ezeket, ő pedig, hogy milyen egyéb gazdasági és politikai szempontok vannak, amik talán nehezítik a reformok keresztülvitelét. A célkitűzéseket illetően kevés a vita közöttünk, ő talán jobban hangsúlyozza, hogy milyen nagy szükség van mérnökökre, informatikusokra. Én úgy gondolom, szükség volna általánosan képzett értelmiségre is, akkor is, ha például egy bölcsésznek számolnia kell azzal, hogy az életpályája nem biztos, hogy egy előre pontosan meghatározható irányba megy.

Az Akadémia testületileg miért nem vesz részt az oktatási reformban?

Van egy saját bizottságunk Közoktatási Elnöki Bizottság néven, ez a közeljövőben fog újjáalakulni. Ez a bizottság is sok reformot kidolgozott, véleményezett, mondjuk úgy, hogy elég sok frusztráció is érte, mert egy csomó ilyen javaslat az asztalfiókban maradt, minisztériumi szinten még csak meg sem tárgyalták. Most optimistább vagyok, úgy látom, hogy élőbb a kapcsolat a minisztériummal. Sok tagunk részt vesz a reformok kidolgozásában.

De ott ők csak magánszemélyként teszik ezt, nem az MTA képviseletében.

Igen, alapvetően magánszemélyként. Ebben a folyamatban nincs annak helye, hogy az Akadémia minden kérdésben testületi véleményt alkosson. Ha elkészül egy minisztériumi reformterv, azt nagyon alaposan át fogjuk rágni.

Több akadémikus határozottabb kiállást várna el az MTA-tól közéleti és oktatási kérdésekben, Stádium 28 néven
http://stadium28.hu/beszamolo-a-kor-alakulasarol/
a közelmúltban önálló szervezetet is létrehoztak.

Leültem velük tárgyalni, megállapodtunk arról, hogy alakítsanak egy civil szervezetet és dolgozzanak ki anyagokat. Ha azok érdemesek arra, hogy megalapozzanak egy akadémiai vitát vagy véleményalkotást, annak helyet adunk. Ugyanez igaz például a Professzorok Batthyány Körére is. Az Akadémiát azonban szeretném megtartani politikától független, nem jobb- és nem baloldali szervezetnek.

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

DTM asztaltársaság Mennyi minden kerül elő egy ...

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Előzmény A magyarok jogvédelme a Kárpát-...

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

A kárpátaljai magyarok az ukrán állam szorításában ...

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

http://netpolgar.network. ...

M Imre 2 napja új blogbejegyzést írt: A háború nem itt van

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

2016 elején egy Peter Wohlleben nevű német erdész...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Királylaki-barlang A 300 méternél hosszabb barlang a ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Drábik János (nem hivatalos - Facebook) Antoine de Saint ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Olyan volt a homok, mint a beton – A sportpálya melletti ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu