Ez agyrém, taníthatatlan!

Tíz éve, 2013 végén fogadták el azt a törvényt, amely mára szinte teljesen monopolizálta az állam kezében a tankönyvpiacot. A szakemberek szerint a gyermekbetegségeket leküzdötték, de a színvonal vegyes. A kormány ugyanakkor az ingyenességet hangsúlyozza és elégedett a könyvek minőségével. A szülők viszont nem mindenhol, ezért mai napig előfordul, hogy saját szakállukra megvesznek más könyveket, munkafüzeteket is, hivatalosan csupán „taneszközként”. Ezt a lehetőséget azonban nagyban beszűkítheti az új NAT bevezetése.

Tankönyv nélkül

„Én egyáltalán nem tanítok évek óta tankönyvekből” – árulja el Repárszky Ildikó. Fontos hozzátenni, hogy az ő helyzete azért speciális, mert ő számos történelemtankönyv szerzője is, ezért korábban a saját könyveit használta, ám amióta azok lekerültek a központilag engedélyezett tankönyvlistáról, saját prezentációkat használ helyette. „Megrendeljük a tankönyveket, az egy támpont, a Covid miatt is fontos, hogy legyen a gyerekek kezében valami, ha nagyon extra helyzet van, de én nem használom” – fejti ki, hozzátéve: minden témakörhöz több száz diás részletes ppt-vázlatot készít szöveggel, forrásokkal, kérdésekkel, feladatokkal, ezt a diákoknak előre odaadja Teamsen és plusz gyakorló feladatokat és fogalomtárakat is használ.

Azt mondja, ez nem szabálytalan, hiszen, „ha bárki megkérdezi, a gyereknek van tankönyve, azt még senki nem nézi meg, hogy az órán melyik leckével, melyik oldallal mit kezdek”. Hozzáteszi, nem biztos, hogy ez akkor is így marad, ha a státusztörvényt „lenyomják a torkukon”, de most úgy tapasztalja, sok kollégája nem használ tankönyvet, ám azt is elismeri: ez nem tipikus helyzet országosan nézve (ő is a rangsorok alapján az egyik legjobbnak számító fővárosi gimnáziumban tanít), sok iskolában sokkal jobban rá vannak utalva az aktuálisan megrendelhető tankönyvekre.

A szabad, szakmai alapú tankönyvválasztás központi megszüntetése miatt az elmúlt tanévekben az iskolák és a szülők sok helyen összefogtak, és egyénileg szerezték be a Mozaik taneszközeit közvetlen kiadói rendeléssel” – olvasható az egykor piacvezető, 2013-ban még 4,5 millió tankönyvet eladó Mozaik Kiadó weboldalán, melynek a jövő évre összesen háromféle könyve szerepel a tankönyvjegyzékben. Ám egyúttal ők az egyik olyan, a központi, ingyenes listáról nem rendelhető kiadványokat gondozó tankönyvcég, amelyről számos helyről lehet azt hallani, hogy a szülők mégis megrendelik a könyveiket, munkafüzeteiket más kiadók termékeivel egyetemben.

-- „Én is megveszem szülőként a saját gyerekemnek”

– erősíti meg Repárszky Ildikó az erről szóló információinkat.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230601_tankonyvpiac_kozpontositas_merleg_NAT

Válasz

Megszólalt a miskolci Herman nevelőtestülete is az új NAT-tal kapcsolatban
Tanítanék·2020. február 10.

NYÍLT KÉRDÉSEK
a társadalomhoz

Mint sok más iskolában, így mi is azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek. A módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekünk is rengeteg kérdésünk van. Ezek közül teszünk fel néhányat:

· Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek - az ígértnek megfelelő - radikális csökkentésének nevezhető-e?

· Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?

· Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?

· Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?

· Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?

· Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?

· Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?

· Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?

· Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?

· Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?

· Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?

· Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?

· Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?

· Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?

· Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e? ...

Nyílt kérdéseinkre őszinte választ várunk! De mindenki jól gondolja meg, mert ezeket a válaszokat saját gyerekei, unokái, tanítványai szemébe nézve kell elmondani! Kérünk mindenkit, hogy legjobb lelkiismerete szerint ezt így tegye meg!

Miskolc, 2020. február 10.

https://www.facebook.com/notes/tan%C3%ADtan%C3%A9k/megsz%C3%B3lalt-a-miskolci-herman-nevel%C5%91test%C3%BClete-is-az-%C3%BAj-nat-tal-kapcsolatban/2241044146192222/?hc_location=ufi
a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete

Válasz

Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga | 2019-04-24

„Nincs elég angoltanár. Évek óta nem tudnak újat felvenni. Aki jön, az alkalmatlan és hamar távozik.”
„Az angolt a történelemtanár vállalta be, mert van alapfokú nyelvvizsgája.”
„Elment a némettanár év közben, azóta sincs másik (közben új tanév kezdődött).”
„Angoltanárból 6 év alatt 5-öt fogyasztottunk el, közülük mindössze 1 volt, aki valóban tanított is angolt.”
„Egy évig nem pedagógus tanította az angolt.”

– így szól néhány idézet
https://szuloihang.hu/tanarhiany-komment2018/
azoktól a szülőktől, akik szembesültek a tanárhiány által sújtott iskolai nyelvoktatással. A 2018-as szülői felmérés eredményei
https://szuloihang.hu/tanarhiany2018/
szerint a tantárgyak közül az angol nyelv esetében a második legmagasabb a tanárhiány, ennek következtében minden iskolatípusban a szülők legalább 9%-a számolt be arról, hogy az elmúlt év során minimum két héten keresztül nem volt érdemi tanítás. A tanárhiány csupán a jéghegy csúcsa, gyakori a tanári fluktuáció, a tanári kontraszelekció, és sokan jelzik, hogy a csoportbontás hiánya hátráltatja az oktatást; korábbi részletes szülői felmérésünkből
https://szuloihang.hu/2017/08/11/iskolai-nyelvoktatas/
pedig kiderül: a tanulók 58%-a nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.

Miközben a szülők csupán 26%-a látja úgy, hogy közoktatásban a gyermek érettségiig eljut legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséig, a minisztérium úgy viselkedik, mint a legrosszabb fajta tanár. Ahelyett, hogy a kudarcai láttán elgondolkodna azon, hogy a saját munkáján mit kellene változtatnia, hogyan nyújthatna jobb minőségű oktatást, csak szigorítja a feltételeket. Buktat, elgáncsolja és ellehetetleníti azokat, akiket ő maga nem képes megfelelően felkészíteni, és eközben a minőségi tankönyvválaszték durva leszűkítésével
https://szuloihang.hu/a3/tk2019/?ref=nyelvvizsga
tovább rontja a nyelvoktatás helyzetét.

Ilyen körülmények között a minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai oktatást drága nyelvtanfolyamokkal kompenzálni. Ezzel a jó anyagi körülmények között élő szülők sem lehetnek elégedettek. Még ha képesek is előnyhöz juttatni a gyermekeiket, azt súlyos áldozatok árán érhetik el. Rengeteg pénzt fizetnek ki és feláldozzák a gyermekük szabadidejét egy olyan iskolán kívüli szolgáltatásért, amit egy jól működő oktatási rendszerben iskolaidőben, ingyen is megkaphatnának.

Mire használta a minisztérium a törvény kihirdetése óta eltelt időt? Nem látjuk, milyen eredményeket tud felmutatni az oktatási kormányzat a nyelvoktatás javítása terén. Ha az oktatás vezetői nem végezték el házi feladatukat, és nem tudták biztosítani a diákok számára a színvonalas nyelvoktatást, akkor milyen alapon zárják ki a gyenge nyelvoktatásban részesülőket a felsőoktatásból?
„A nyelvoktatás kizárólag a grammatikai struktúra mentén halad, csak nagyon kis hangsúlyt kap a szóbeli kommunikáció, az önálló szövegalkotás és a fordítás egyaránt.”
„Túlságosan nagy hangsúlyt helyeznek a helyesírásra, a nyelvi kreativitás és szóbeliség háttérbe szorul.”
„3 évnyi nyelvtanulás után nem tud kérni egy pohár vizet vagy összerakni helyesen egy alapmondatot, ha nem látta már szó szerint a könyvben. Pedig mindig ötösöket kap.”
„Magyar nyelven oktatnak nyelvet, nyelvtanon a hangsúly, szódolgozat az osztályzási alap, a leggyengébbhez alkalmazkodnak, ezért nem haladnak a jobbak sem, avítt eszközök stb.”
„Évente akár többször is váltják egymást a tanárok, sajnos nem egyforma a színvonal. Van, aki csak szavakat magoltatott, mindenféle beszédhelyzetek gyakorlása nélkül.”

Gyakori, hogy az iskolában elavult módszereket alkalmaznak, túlzottan erőltetik az elméleti nyelvtant és a szavak bemagolását, miközben háttérbe szorul a valós kommunikációs helyzetek gyakorlása. Emiatt nagyon sok gyerek nem tanulja meg, hogyan kell nyelvet tanulni, és ezért nem tud hatékonyan haladni. A megfelelő iskolai módszertan hiányában a szigorú felvételi kritérium nem hat motiválóan, inkább elrettenti a tanulókat, akik nem alaptalanul úgy érezhetik, hogy esélyük sincs teljesíteni a felvételi követelményt.

Attól, hogy a kormányzat törvényt hoz a nyelvvizsga-kötelezettségről, még nem oldódnak meg a nyelvoktatás súlyos problémái. Ne feledjük, hogy az Iparkamara, mint a nyelvvizsga-szigor egyik lelkes szószólója, elsősorban nem a magasabb képzettség támogatásában, hanem az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmák terén jelentkező munkaerőigény rövid távú biztosításában érdekelt. Bár az egyetemek dolgát könnyítené, ha a közoktatás elvégezné a feladatát és mindenkinek biztosítaná a minőségi nyelvoktatást, a felvételi szigortól nem javul az oktatás színvonala, csak a képzésből kiszorultak száma nő. Mi felnőttek nem nézhetünk gyermekeink szemébe tiszta lelkiismerettel úgy, hogy a megfelelő tanulási feltételek biztosítása nélkül várunk el vizsgateljesítményt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Mindezzel pedig nemcsak a gyerekek járnak rosszul, hanem az ország is elesik számtalan tehetséges és szorgalmas diák szakmai kiteljesedésétől.

Jövőt a diákoknak! Április 26-án a diákok szerveznek tüntetést
https://www.facebook.com/events/1140079612833470/
azért, hogy halasszák el a felvételihez kötelező nyelvvizsgát addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. Van olyan szülő, aki szerencsés, mert gyermeke jó nyelvoktatásban részesül, és van sok olyan is, aki erről csak álmodhat. Április 26-án álljunk ki valamennyien egymásért, a gyermekeink jövőjéért és a jobb oktatásért!

https://szuloihang.hu/2019/04/24/nyelvvizsga-szigor/
Szülői Hang Közösség

Válasz