Kérlek ne továbbíts szemetet!

Újabban „divat” a Facebookon, hogy jó szándékkal, megelőző jelleggel – privát üzenetben küldözgetik egyesek a hírt, miszerint xy ember, kinek a profilja linkelve is van veszélyes üzeneteket küld, és azt nem szabad elfogadni mert az egy hacker!

Nos tájékoztatlak, hogy egy becsapás áldozata vagy!

A Facebook rendszerében lehetőség van arra, ha valami veszélyesnek tűnő vagy hamis tartalmat találsz, azt jelenteni tudod az üzemeltetők számára pár kattintással. Ez sokkal hatékonyabb és központibb módja annak ha valamitől tartasz, az valódi kivizsgálás alá essen, mint egy privát üzenet küldős próbálkozás. Utóbbi tényleg semmit nem ér. Az ilyen és hasonló jellegű ugratások már a régi időkben is rendszeresen előjöttek, a tipikus „ez meg az fog történni, ha nem küldöd tovább x embernek” vagy „ha tovább küldöd 3 embernek akkor ilyen, meg olyan szerencséd lesz” tartalmú kör-emailek ... . Akkoriban is hatalmas áradattal terjedtek.

Például, ha találkoztál hasonlóval, akkor megbizonyosodtál-e arról, hogy a körlevélben említett közismert személy vagy szervezet által kezdeményezett felhívás a te sorsodra vagy bárki máséra valódi, tényleges hatást keltene? Mert általában nem így van. Akkor sem, ha nem ismert személyről esik említés. Mindez csak hangulatkeltés vagy ugratás, továbbá a te szabadidőd pocsékolása. Valaki elindítja, és -a körlevél- sosem áll meg ..., ha nem teszel ellene, azaz nem küldöd tovább. Arról nem is beszélve, hogy lehet, hogy a „hacker” profiljára mutató hivatkozás valóban egy vírusos webes tartalomra ugrat át, amivel te magad leszel a terjesztője valami nemkívánatos dolognak …

Továbbá, ha egy valódi hacker akarna támadni, azt tudd, hogy biztosan nem a veled való csevegésen keresztül létesítene kapcsolatot, amelyet kihasználva betör hozzád, hanem sokkal fejlettebb módszerrel, és ez az, amit jó eséllyel el se tudsz képzelni, továbbá, ez esetben te a megtörtént behatolásról/adatlopásról, egyéb kárról te nem is tudnál!

Arról is érdemes említést tenni, hogy a Facebook komoly csapatokat is alkalmaz csupán azért, hogy szűrjék a tartalmat nem csak automatizált szoftverekkel, hanem emberi közreműködéssel is, mint például a fent említett bejelentések kivizsgálásával.

Amennyiben egy álhírt továbbítasz, és abba megnevesítesz valakit, és linkeled a profilját, akkor még jó eséllyel rossz hírét is keltheted valakinek aki vagy létezik, vagy csak egy regisztrált de nem valós felhasználó profilja, vagy épp valóban egy vírusos tartalomra mutató hivatkozás …

További informatikai tény, hogy az egyik legelterjedtebb vírusveszély a nem valós videó előnézeti képének álcázott tartalom, amely alatt tipikusan egy több sor hosszúságú hivatkozás látható, valamint, nagyon-nagyon sok megjelölt személy a bejegyzésben ... . Viszont tudnod kell, hogy ez nem vírus, csupán egy hivatkozás a vírusos tartalomra! Maga a Facebook -a szó szoros értelmében- nem tartalmaz vírust. Ha vírusos tartalomra mutató linkre meggondolatlanul rákattintasz, akkor eljutsz egy oldalra, ahol további meglepetések várnak és még ott is valószínű, hogy további meggondolatlan lépéseket kell tegyél mire „vírusos lesz a számítógéped”. És előfordulhat, hogy mindenre kattintasz és nem foglalkozol a vírusvédelmed riasztásaival, mert csak kinyomod megszokásból a zavaró kis ablakot …

A vírus ha „megkaptad”, az a számítógéped operációs rendszerére is települhet, és nemcsak a Facebook profilod fertőzi meg, utóbbit átmenetileg. Többek között átalakítja az internetböngésződ hivatkozásának tartalmát, így a böngészőt újból elindítva, eleve nem kívánt tartalmak töltődnek be, stb.. Ez csak egy példa a sok közül …

Szóval, ennek mind megvan a valós háttere, és ha nem vagy biztos a dolgodban - kérj segítséget szakemberektől, valamint, ha bármi hasonlót osztasz meg, vagy továbbítasz üzenetben, járj utána a valóságának szakemberek megkérdezésével, hogy a hír valós lehet-e és kérj tanácsot.

Köszönöm, ha elolvastad mindezt, és talán ha ezt megosztod – valóban hasznos információt fogsz továbbítani a tényleges álhírek helyett ...

Gondolkodj, mielőtt te magad válsz olyan dolog megcselekvőjévé, mint amitől tartasz!

Forrás: közösségi oldal
(az eredeti bejelentés a közlő engedélyével néhol módosítva,
ő a bejegyzést törölte,  így hozzátettem, amit én gondolok a témáról.)

-----

13. Legyünk résen!

(részlet)

A leggyengébb láncszem általában az ember. Lehet egy rendszer akármilyen biztonságos, ha bedőlünk az olcsó trükköknek.

Az internetes bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt, s egyre kifinomultabb a technikák. Példa erre a Win32 Netsky.Q vírus (féreg), ami adatokat gyűjt a számítógépünkről, hogy összegyűjtse barátaink e-mail címét és hihető hamisítvány e-maileket generálva próbálja meg rávenni az áldozatokat a fertőzött csatolmányok megnyitására. A fájlnevek becsapósak lehetnek - pl. Britney Spears Beach Video.avi.exe → mindig az utolsó pont után szereplő betűk (általában 3) alkotják a kiterjesztést, így a várt videó helyett egy vírusprogram indul el. További probléma, hogy a Windows elrejti az ismert kiterjesztéseket - ezt érdemes kikapcsolnunk az Eszközök menü Mappa beállításai menüpontban.

NetSky esettanulmány:
https://informatikaibiztonsag.net/doku.php?id=netsky_jellemzok

Levélszemét (Spam)

Kéretlen reklámlevelek, amik elöntik a postafiókokat. Küldésük törvénytelen, azonban egységes fellépés hiányában számuk riasztó mértékben nő. Soha ne küldj ilyen leveleket! Soha ne kattints ilyen levelekben szereplő linkekre! Soha ne válaszolj rájuk!

SpamWiki
http://hu.spam.wikia.com/wiki/Kezd%C5%91lap

Lánclevél (Hoax)

A hoax angolul körülbelül a beugratás, megtévesztés, kacsa kifejezéseknek felel meg. Soha ne küldd tovább!

Lánclevél cikk a Wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1nclev%C3%A9l

Index-es hoax gyűjtemény:
https://index.hu/tech/hoax/

Közösségi hálózatok

A K&H Biztosító összeállított tíz tippet, ami irányelveket és konkrét tanácsokat is tartalmaz a biztonságos netezéshez.

1. A GPS-képes digitális fényképezőgéppel és okostelefonnal készített fotók rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét. Ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy a készülék ezt ne rögzítse.

2. Az így készített „biztonságos” képeket se posztoljunk azonnal a közösségi hálóra nyaralásról. Várjuk meg, amíg hazaértünk, és utólag számoljunk be élményeinkről. Nehezen hihető, de az internetezők 18%-a még mindig nem lát veszélyt az utazási információk, képek megosztásában.

3. Örök igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Kerüljük mi is az olyan fényképek feltöltését, ami elültetné a rablás gondolatát. Ne tegyünk fel képeket, amelyen szerepelnek a lakásban található nagyobb értékek, bútorok, festmények, műszaki cikkek vagy az utcatábla és a házszám.

4. Figyeljünk, hogy milyen adatokat kérnek tőlünk a közösségi oldal alkalmazásai. Valóban szükséges egy vicces teszt kitöltéséhez, hogy az ismeretlen alkalmazás kezelője hozzáférjen a lakcímünkhöz? A kutatás alapján az internetezők ötöde nem aggódik személyes adatai biztonságáért

5. A Facebook felhasználóinak átlagosan 130 ismerősük van az oldalon . Ezek között biztos vannak nagyon régi, bizalmas ismerősök, de ugyanúgy rövid ismeretségek is. Arra figyeljünk, hogy ismeretlenekkel vagy olyan személyekkel, akikben nem bízunk meg maradéktalanul, inkább ne kössünk online barátságot.

6. Ha ezt nem tudjuk valamiért megtenni, mégis, akkor az adatvédelmi beállítások között időzzünk el kicsit. Itt részletesen szabályozhatjuk, hogy egyes adatainkat, fotóinkat, szöveges bejegyzéseinket ismerőseink mely köre számára tesszük láthatóvá.

7. Az internetezők egy szűkebb köre, nagyjából ötöde vezet blogot vagy mikroblogot. Ha valaki neki szeretne vágni a blogolásnak, jó, ha tudja: minden tartalom nyilvános lesz rajta, ha nem védi jelszóval a blogját. A nyilvános blog esetén gondoljuk meg, hogy összekötjük-e más közösségi szolgáltatással a tartalmát. Az eltérő ismerősi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatják a posztokat, akiknek ezt önszántunkból ezt nem engedélyeznénk.

8. A közösségi oldalak, a levelezőrendszerek, az e-bank felületek és szinte minden online szolgáltatás jelszót kér tőlünk. Lehetőleg minden felületen használjunk különböző jelszót és ezeket tároljuk biztos helyen.

9. Ha nyilvános számítógépről - internet kávézó, könyvtár - használjuk valamelyiket, a használat után győződjünk arról, hogy kiléptünk a felhasználói fiókból és a böngésző nem mentette el a jelszavunkat.

10. Nem elég, ha a saját közösségi profilunkon vagyunk óvatosak. Érdemes felhívni a veszélyekre ismerőseink figyelmét is, akik számára alkalomadtán mi is továbbküldünk fotókat, személyes híreket, hiszen ezek az ő oldalukról is illetéktelenek elé kerülhetnek.

Az online védekezés mellett ugyanúgy fontos a vagyontárgyaink és lakásunk fizikai védelme. A megfelelő mechanikai védelem, a beépített riasztórendszer - vagy arra figyelmeztető tábla - elriasztja a betörőket. Ha hosszabb időre elutazunk, a szomszéd segítsége aranyat ér: a postaláda rendszeres ürítése félrevezetheti az alkalomra váró betörőket.

Forrás:
https://informatikaibiztonsag.net/doku.php