Országos béradatokat torzítanak el az MVM-nél kiosztott bónuszok | 2025. november 27.

Idén májusban átlagosan közel nettó 950 ezer forintot keresett az a több mint 20 ezer ember, akik a statisztikai hivatal besorolása szerint a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágazatban, tehát lényegében az energiaiparban dolgoznak. Ez bruttó több mint 1,4 millió forintot jelent, és közel duplája annak, amennyit a magyarok átlagosan hazavihettek ugyanebben a hónapban.

Ám talán még ennél is érdekesebb, hogy a májusi keresetek az energiaiparban megszokotthoz képest is kiugróak voltak. A KSH adatai áprilishoz viszonyítva – azaz egyetlen hónap alatt – 26 százalékos emelkedést mutattak, hogy aztán júniusban ennél is nagyobbat essenek a fizetések. A számokat minden jel szerint egyetlen cég éves jutalmazási rendszere torzította el, és ez a jelenség valószínűleg nem is olyan ritka, mint gondolnánk.

Májusban jön a prémium

Az energiaszektor kifejezetten jól fizető iparág, az itt dolgozóknál éves átlagban is csak az IT és pénzügyi ágazatokban keresnek jobban az emberek. Májusban azonban – ahogy ez a lenti ábrán is látszik – még ezekre a szektorokra is 150-200 ezer forintot vertek átlagfizetésben az energetikai területen dolgozók.

A „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás” nemzetgazdasági ágban mért májusi kereseti adatok annyira kiugrók voltak, hogy eddig a teljes idei évre az összes iparágat tekintve sem akadt ennél magasabb átlag. Vagyis az energiaszektorban dolgozók a tavasz utolsó hónapjában többet kerestek, mint bármely más ágazat alkalmazottai eddig bármelyik idei hónapban Magyarországon.

Egy a megszokottól ennyire eltérő adatnál az ember első gondolata könnyen az lehet, hogy biztos valamilyen hiba történt. Itt azonban erről szó sincs. Az idei kiugrás ugyanis egyáltalán nem egyedi eset. Az elmúlt években nagyjából ugyanezt láthattuk: a májusi keresetek mindig több százezer forinttal haladták meg az azt megelőző és azt követő hónapokra jellemző szintet is.

Sokmilliárdos bónuszok

Az iparági átlagok ilyen mértékű megmozgatásához rengeteg pénz kell. A KSH adatai szerint az ágazatban májusban nagyjából 27 ezer ember dolgozott*, és ők kerestek átlagosan bruttó 300 ezer forinttal többet, mint egy hónappal korábban, és 450 ezerrel többet, mint egy hónappal később. Ahhoz, hogy ennyivel feljebb lehessen húzni az átlagot, 8-12 milliárd forintos többletkifizetés kellett.

Bár ez az összeg valószínűleg nem teljes egészében az MVM-től áramlott ki, a nagy része azonban szinte biztosan. A szektor alkalmazottainak ugyanis elég jelentős hányadát adja az állami energiamamut, amelynél 2024-ben több mint 19 ezren dolgoztak. A bónuszokról kötött megállapodás pedig a csoport cégeinek többségére kiterjed: a javadalmazási rendszerbe összesen 23 leánycéget vontak be (pdf).

http://www.mvmtszsz.hu/static/contents/1/1/51ef186e18dc00c2d31982567235c559.pdf

A társaságot kérdeztük, hogy éves szinten mennyi pénzt fizetnek ki bónuszként, és ebből mennyi jut májusra, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A csoport beszámolója alapján ugyanakkor

-- év végén közel 7 milliárd forintot különítettek el* prémiumra és annak járulékaira, valamint további 9,5 milliárd forintot egyéb személyi jellegű ráfordításokra.

Az említett 8-12 milliárdos többletkifizetés, ha nem is jelentősen, de még az országos adatokat is felfelé húzta. A teljes magyarországi átlagkereset 2-3 ezer forinttal nőhetett májusban ennek köszönhetően.
Máshol is van ilyen

Bár az energiaszektor-beli keresetek májusi kiugrása – annak mértéke miatt – egyedi, maga a jelenség összességében nem az. Más szektorokban is előfordul, hogy egy-egy hónapban a korábbinál és a későbbinél is látványosan magasabbak a fizetések, még ha nem is olyan mértékben, mint amit fent bemutattunk. Az energetikában azért ennyire szembetűnő ez, mert az MVM foglalkoztatja az itt dolgozók többségét, így ha náluk történik valami, akkor az a teljes szektoron látszik. Más ágazatokban viszont jellemzően nincs ilyen mértékű koncentráció, így egy-egy vállalat nem tudja ennyire megmozgatni az országos adatokat.

https://telex.hu/g7/adat/2025/11/27/keresetek-ber-mvm-bonusz-premium-statisztika
___

Egyes ágazatokban más hónapokban is látszanak kiugrások. Az IT és különösen a pénzügyi szektorban tavasszal is van egy csúcs (esetenként több egymást követő hónapban is), minden bizonnyal szintén az éves prémiumok és teljesítményhez kötött bónuszok kifizetése miatt.
Ha a kormány osztogatni kezd

Az állami szférára ez kevésbé jellemző, ennek ellenére a közigazgatási szektor mutatta meg legjobban, hogyan tudja egy egyszeri esemény a teljes országos kereseti adatokat eltorzítani. Itt ugyanis az előző választás előtt, 2022 februárjában a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt az egy hónappal korábbi szint két és félszeresére nőtt az átlagkereset, hogy aztán márciusban visszaessen a korábbi szint környékére.

Akkor ez a teljes országos bruttó kereseti adatot 75 ezer forinttal dobta meg, azaz úgy tűnt, mintha egyik hónapról a másikra tízezrekkel nőtt volna a magyarok fizetése, éves összevetésben pedig több mint 30 százalékkal ugrottak volna meg a keresetek, miközben csak egy szűk réteg jutott egyszeri többletjövedelemhez.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220516/lehull-a-lepel-a-magyar-keresetekrol-megszolalnak-az-adatok-keszitoi-544673

Előzmény

Válasz

Mennyi a létminimum Magyarországon 2025-ben? Így élünk a szegénységi küszöb közelében | 2025.12.02.

A kérdésre már azért sem egyszerű válaszolni, mert a KSH 2015 óta nem vezet erről statisztikát. A másik probléma, hogy létminimum és a szegénységi küszöb nem szinonimák, bár a köznyelvben gyakran keverik össze őket. Ha leegyszerűsítjük, a létminimum a tisztes megélhetésre elég, a szegénységi küszöb a túlélés szintje – a kettő között pár tízezer forint a különbség. Meg lehet-e mondani pontosan, hogy mennyi a létminimum Magyarországon 2025-ben? Becslések és számítások vannak, de a statisztikai adatoknál és a számoknál sokkal érdekesebb, mit jelent ez egy átlagos háztartásnál. Ezt fogjuk bemutatni.

Mi is az a létminimum? Ez az összeg, ami egy nagyon szerény, de tűrhető életszínvonal fenntartására elég, nem csak a túlélésre. A szegénységi küszöb az a jövedelmi szint, ami alatt valaki hivatalosan is szegénynek számít az EU-ban. Általában a mediánbér 60%-a, az összeg pedig alacsonyabb, mint a létminimum.
https://hovege.hu/ugyes-bajos/2024/11/05/mekkora-a-szegenyseg-magyarorszagon-ki-szamit-szegenynek/

Ahogy írtuk, a KSH már 2015 óta nem vezet a létminimumról statisztikát, ugyanakkor a módszertan – vagyis a számítás – hozzáférhető. Ezzel dolgozott később egy független kutatóintézet, a Policy Agenda. 2023-ban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy 2020-ban a különböző háztartások esetében mennyi a létminimumérték 1 hónapra vetítve.
https://policyagenda.hu/wp-content/uploads/2023/03/LetminimumSzamitasa20201.pdf

A teljesség igénye nélkül:

*** Egy egyedülálló, aktív korú felnőtt esetében 2020-ban a létminimum 124.820 forint volt. Ebből 30.566 forint ment kizárólag élelmiszerre.

*** 2 felnőttnél ez már 218.435 forintra jött ki. Élelmiszerre havonta a háztartás 61.132 forintot szánhatott.

*** 2 felnőttnek 1 gyermekkel a létminimum eléréséhez már 299.568 forintra volt szüksége. Egy főre 99.856 forint jutott, személyenként az élelmiszer 28.304 forintot tett ki.

*** 2 felnőttnek és 2 gyereknek havi 361.979 forint kellett a normális élethez. Egy főre 90.495 forint jutott, ebből családtagonként 27.173 forint volt az élelmiszer.

Annyit érdemes tudni a számítás hátteréről, hogy a modell egy meghatározott fogyasztói kosárral dolgozik, és a pontosság érdekében súlyoz: különbséget tesz aktív dolgozó, gyerek és nyugdíjas között. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt feltételezi, hogy a különböző élethelyzetből adódóan mások a szükségletek. Egy nyugdíjasnak például jellemzően alacsonyabbak a közlekedési és ruházkodási kiadásai, mint egy naponta ingázó munkavállalónak.

Mennyi a létminimum 2025-ben?

A Policy Agenda számításait vette alapul a Bankmonitor,
https://bankmonitor.hu/mediatar/cikk/800-ezer-magyar-nyugdij

ám kifejezetten a nyugdíjasok helyzetét vizsgálták.
https://hovege.hu/nyugdij/2024/08/23/melyszegenyseg-magyarorszagon-2024-nyugdijasok/

Szakértőik a 2020-as adatot a nyugdíjas inflációval korrigálták, ez alapján az idei évre a nyugdíjas létminimum eléréséhez szükséges havi összeg 174.000 forint körül lehet. (A 2020-as adat 112.338 forint volt.) A portál becslése alapján jelenleg mintegy 800 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt. Ez a teljes nyugdíjas lakosság 35,3 százaléka.

Ha ugyanezt a számítási logikát – vagyis az elmúlt évek halmozott inflációját – alkalmazzuk az aktív korúaknál, még durvább számokat kapunk 2025-re. Míg a nyugdíjasoknál a fogyasztói kosár némileg szűkebb, az aktív dolgozóknál a munkába járás, a munkahelyi étkezés és a ruházkodás költségei jelentősen megdobják a szükséges összeget. Mindez figyelembe véve egy egyedülálló, aktív felnőtt létminimuma 2025-ben kb. 190.000 forint. Ez azért is sokkoló, mert a minimálbér jelenleg nettó 193.382 forint (kedvezmények nélkül számítva). Tehát ma Magyarországon a legkisebb bér gyakorlatilag fillérre pontosan a létminimumot fedezi egy egyedülálló embernél – tartalékok nélkül.
https://hovege.hu/sporolj/2024/07/18/szegenyseg-magyarorszagon-eurostat/

Ha 2 felnőttről és 2 gyerekről van szó, akkor 554.000 forint kell havonta, hogy elérjék a létminimum szintjét. Tegyük fel, hogy mindkét szülő minimálbért keres. Az adókedvezményeket is beleszámítva a család bevétele 427.000 forint. Ebben az esetben mintegy 127.000 forint hiányzik a családi költségvetésből, hogy szerényen, de megéljen a család.

Hol húzódik a szegénységi küszöb?

Míg a létminimum a „tisztes” élethez kell, addig a szegénységi küszöb (a mediánjövedelem 60%-a) túléléshez. A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint ez az összeg egyedülállóknál havi 173.800 forintot tett ki.
https://www.ksh.hu/stadat_files/ele/hu/ele0003.html

2 felnőttnél és 2 gyereknél ez 365.000 forint – ha tényleg hihetünk a számoknak.
https://444.hu/2025/09/29/ujraszamoltak-a-buheraszagu-adatokat-es-kiderult-hogy-sokkal-tobben-vannak-a-szegenysegi-kuszob-alatt

Mindenesetre ez jól mutatja, milyen nehéz helyzetben vannak a magyar családok: 2 minimálbért kereső felnőtt 2 gyerekkel papíron ugyan a szegénységi küszöb felett van, de a valóságban a tisztes megélhetéstől mégis nagyon távol.

https://hovege.hu/ugyes-bajos/2025/12/02/mennyi-a-letminimum-magyarorszagon-2025-ben/

Válasz

Megadóztatnák a magyarok a gazdagokat – új kutatás érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13.

Közzétettek egy új közvélemény-kutatást.

Az adórendszerrel és az egykulcsos, valamint többkulcsos szja-rendszerhez való hozzáállásuk kapcsán kérdezte az Europion a magyar lakosságot, az országos, 1200 fős mintán végzett felmérés reprezentatív – derült ki a szerkesztőségünknek megküldött közleményből.

A 16 év feletti lakosság 45 százaléka támogatja (ezen belül 23 százaléka teljes mértékben), és csak 32 százaléka utasítja el (ezen belül 24 százalék teljes mértékben) a progresszív, többkulcsos szja ötletét. A legidősebb korcsoportban (28 százalék), az érettségivel nem rendelkezők körében (31 százalék), és a kormánypártiak táborában (49 százalék) vannak az országos átlagnál többen az elképzelést mereven elutasítók.

Érdekesség, hogy a háztartási jövedelemmel nem mutat összefüggést a kérdés megítélése, sőt: a (relatív) magas jövedelműek körében magasabb az elképzelés támogatottsága (53 százalék), mint a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében (43 százalék).

Míg a magas jövedelműek 53 százaléka 1 millió forint fölött húzná meg ezt a határt (30 százalékuk pedig sehol), addig az alacsony jövedelműek közel harmada (29 százaléka) már 750 ezer forint bruttó alatti szinteken is indokoltnak tartaná az adóemelést. Ugyanez a munkaerőpiaci státusz tekintetében is visszaköszön, noha kisebb mértékben: az aktív keresők 16 százaléka húzza meg a határt 750 ezer forint bruttó alatt, míg a munkanélküliek és az ellátás mellett dolgozók esetében ez az arány 30–35 százalék között szóródik.

Adóztassák meg a kiugró vagyonokat?

A többkulcsos adóhoz képest kevésbé bizonyult megosztó témának a kiemelkedő, 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra kivetett vagyonadó ötlete, ugyanis ezt a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) támogatja, azon belül is 51 százalék a „teljes mértékben támogatom” választ jelölte meg. Érdekesség, hogy a kérdés megítélése – a többkulcsos adóval szemben – nem mutat éles választóvonalat a jövedelmi csoportok között, ezzel szemben inkább az idős válaszadók körében kifejezetten népszerű az ötlet (63 százalékuk teljes mértékben támogatja). Politikai oldalak szerint vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az ellenzéki támogatók között konszenzus-közeli támogatást élvez az elképzelés (aTisza-szavazóknak például 80 százaléka támogatja a Tisza párt említése nélkül a kérdésfeltevésben). Ezzel szemben a kormánypárt hívei megosztottak, de a relatív többség (48 százalék) ebben a szegmensben is támogató.

https://privatbankar.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/megadoztatnak-a-magyarok-a-gazdagokat--uj-kutatas-erkezett.html

Válasz

THE SPECTACLE by Bálint Kenyeres (2025) - TEASER
Salaud Morisset | May 27, 2025
World Premiere - Cannes Film Festival 2025 (Official Competition)

A short film by Bálint Kenyeres - Hungary / France - 17 min. - 2025

A young Roma boy is lifted into the light, only to find it fades in an unexpected way.

CREW:
Director - Bálint Kenyeres
Screenplay - Bálint Kenyeres
Production Company - ANABANANA
Producers - Anna Bartók, Zita Kisgergely, Tamás Hutlassa, Jeremy Zelnik, Judit Romwalter
Co-producers - Daniel Mulloy, Ilan Amouyal, David Zerat, István Török, Gábor Ferenczy
Director Of Photography - Thimios Bakatakis
Editor - Anna Vághy
Production Designer - Sandra Sztevanovity
Costume Designer - Annamari Nagy
Sound Designer - Jan Schermer
VFX - Máté Birkás
Casting - Hermina Fátyol


CAST:
Vilmos Jónás
Jolika Józsefné Oláh
Tímea Udvari-Kardos
Soma Sándor
Gábor Váradi

https://www.youtube.com/watch?v=TcxEoK2EKqo
___

Légy szíves, miniszter úr, gyere le, nézd meg, mi az, hogy szegénység
Életmód | 2025. június 17.

„Engem nem zavar a kamera, természetesen tudok mozogni előtte”, szögezte le már az elején Oláh Józsefné Vidák Jolika, akinek mostanra valóban komoly filmes munkássága gyűlt össze. Sorolta is ezeket: főszerepet játszott Baranyi Gábor Benő Anja című diplomafilmjében, szerepelt az RTL A Nagy Fehér Főnök-sorozatában, az Anima Sound System Öltöztessél fehérbe című klipjében, és egy bank reklámfilmjében is.

A Tabánon, vagyis a monori cigánytelepen élő 62 éves asszonyt egy gyártásvezető ajánlotta Kenyeres Bálint figyelmébe, így lett ő a Cannes-ban bemutatott No.3 (The Spectacle) című rövidfilmjének egyik főszereplője. A rendező szerint Jolika a kétnapos forgatást profin, sőt betegen is gond nélkül végigcsinálta, ahogy az unokáját játszó tizenkét éves Vilmos is.

Mivel a Nemzeti Filmintézet az elmúlt években Kenyeres minden nagyjátékfilmtervét elkaszálta, kényszerűségből kezdett rövidfilmekben gondolkodni, majd egy éjszaka azt álmodta, hogy kitalált egyet: a No.3 (The Spectacle) történetét. Ezután Bartók Anna producerrel hónapokon át készítették elő a forgatást, és jártak végig többtucatnyi hazai cigánytelepet.

A mágikus realista rövidfilm ugyanis egy szuperképességgel bíró roma fiúról és a nagymamájáról szól, akikhez ellátogat egy kereskedelmi televíziós csatorna stábja, hogy rövid riportot készítsen a gyerekről. A riport el is készül, sok örömük mégsem lesz benne.

https://telex.hu/eletmod/2025/06/17/kenyeres-balint-olah-jozsefne-jolika-no3-the-spectacle-monor-taban

Előzmény

Válasz

Leves. Főétel. Desszert. Narancs. – CIVIL EXTRA néven szolidaritási akciót indít a Magyar Narancs | 2025. június 2.

A Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezést indít válaszul az állampolgári szolidaritást elnyomó, a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő törvényjavaslatra.

https://www.hetibetevo.hu/kik-vagyunk/

Ismeri Ön a Heti Betevőt?

Ez az a civil szervezet, amely immár 12. éve minden vasárnap majd’ ezer nélkülöző polgártársunknak ad ebédet az ország öt pontján. A jóakaratú emberek adománnyal segítik az ételosztást, s az így összegyűlt pénzből profi éttermi szakácsok főznek hetente – önkéntes munkában – a rászorulóknak; az ebédet a Heti Betevő aktivistái osztják szét közöttük. Budapesten a VII. és a VIII. kerületben, illetve Pécsen, Székesfehérváron és Makón.

Ismeri Ön a Magyar Narancsot?

Ez az a lap, amely immár 36. éve, a rendszerváltás hajnala óta minden csütörtökön sok ezer polgártársunknak ad magyarázatot, okosságot, inspirációt, egy kis lelki erőt. A jóakaratú emberek vásárlással vagy adományokkal segítik a cikkek elkészítését, melyeket profi újságírók főznek az olvasóknak.

Az Orbán-rezsim most egyetlen jól irányzott, kegyetlen csapással, egyszerre nyírná ki a Heti Betevőt és a Narancsot – és a hozzájuk, hozzánk hasonló civil szervezeteket és médiumokat.

Ha együtt lök minket a szakadék szélére a rezsim, akkor a legkevesebb, hogy együtt próbálunk ellenállni. Hogy szolidárisak vagyunk egymással, és szolidaritást ajánlunk a Narancs-olvasóknak az éhezőkkel. Hasonló filozófiával és hasonló célok érdekében dolgozunk: azért a Magyarországért, amelyben mindenkinek jut elég, és amelyben mindenkinek jár a félelem nélküli élet és a méltóság.

Ezért közös akciót indítunk. Narancs CIVIL EXTRA néven digitális előfizetési csomagokat hirdetünk meg, melyekből havonta 1000 forintot egy velünk együttműködő civil szervezetnek – júniusban a Heti Betevőnek – juttatunk el. Minden hónapban más és más civil szervezettel működik együtt lapunk, így erősítve a társadalmi szolidaritást, támogatva a kormány célkeresztjébe került civilek munkáját – júniusban a Heti Betevőét.

A legjobban annak örül lapunk és a Heti Betevő is, ha a pénztárcájából kitelő lehető legnagyobb CIVIL EXTRA csomagra fizet elő, mert azzal a Narancs jövőbeni munkája is biztosabbá válik, és a civilek is annyiszor havi 1000 forinthoz jutnak, ahány havi a CIVIL EXTRA előfizetése. Ezzel nemcsak Ön jut remek riportokhoz, interjúkhoz, elemzésekhez, értő műbírálatokhoz, hanem egy rászorulót is meghív egy ebédre.

A célunk, hogy júniusban 100 új előfizetőt gyűjtsünk a CIVIL EXTRA csomagunkra, hogy összegyűljön ezekből az előfizetésekből legalább 100 ezer forint, amit a Heti Betevő 100 adag meleg étel főzésére és kiosztására tud fordítani.

Olvassa a Narancsot, és segítse a rászorulókat, együtt sikerülni fog!

https://magyarnarancs.hu/aszerk/leves-foetel-desszert-narancs-civil-extra-neven-szolidaritasi-akciot-indit-a-magyar-narancs-276571
___

Fényt a fejekbe, hogy mindenkinek jusson kenyér,
Mindegy, hogy gazdag, mindegy, hogy milyen szegény!
De a mennyben talán mégsem unatkoznak,
Az is lehet, hogy ezen a héten éppen szarnak ránk!
A mennyben ma már mindent másra bíznak,
Hisz a földön annyi ember él, aki istennek hiszi magát!

http://autovezetes.network.hu/video/zene/romeo_verzik__fenyt_a_fejekbe_a_harom_2013

Válasz

Észrevettétek, hogy a gyümölcslé az újabban legjobban felrobbant árú termék? Feltűnt?

Mindenhol drágul, van piaci alapja is, persze eltérő mértékben drágul. Hogy a magyar állam mennyire rabol le a kiskereskedelem büntetőadóztatásával, a gyümilén is lemérhető, a környező országokban "csak" 40-50%-os az emelkedés, míg a kleptokrata autokráciában 120%-os, és pontosan 2022-ben, a választás utáni adóemelések idején történt meg a leválás a régiós ártrendről. Az összefüggés világos.

5-600 volt a 100%-os friss narilé és most 1200-1300, 3€ vagy több. Sikerült jól bevásárolni ezzel a narancsos bagázzsal, egy dologhoz biztos értenek, az infláció gerjesztéséhez és az azzal való adóztatáshoz, jól látszik a charton a feláruk.

https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/wdn-20230125-1

És még csodálkozni bírnak, hogy a lakosság miért nem vesz több narancslét.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1165244218937055

Még 800-1000 Ft. -például nekem elfogadható lenne, no, de például a „ó sön-ben” sem veszek (nem járok oda gyakran) többet, mert 1300-1400 Ft volt.. leértékelve (dátum lejárt)! De máshol is „újonnan” ennyi. A narancs maga ehetetlen, nem édes, fura íze van.. a mandarin még esetleg. Ugye, akkor lében venné az ember... ha lenne rá pénze.

Válasz

Továbbra is fókuszban a kispénzűek és a középréteg – így ígérget a kormány 2025-re
gazdaság | 2025.02.14.

A kormány célja, hogy a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzete tovább javuljon – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy pénteken közzétett Facebook-videóban. A miniszter szerint a következő év is ennek jegyében telik majd, az intézkedések középpontjában a háborús infláció által elvett jövedelmek visszaépítése áll.

Nagy Márton a videóban azt fejtegette, hogy 2022-ben a reálbér-emelkedés még alacsony volt, majd a következő évben már egyértelműen reálbércsökkenés következett be, amely minden társadalmi réteget érintett. Állítása szerint azonban 2024-ben már jelentős javulás történt: a kispénzűeknél több mint 10 százalékos, a középrétegnél pedig 12 százalékot meghaladó reálbér-emelkedés volt tapasztalható.

A miniszter szerint, ha összehasonlítjuk a 2022 eleje óta tapasztalt inflációt a bérek növekedésével, akkor az eredmény pozitív, mivel összességében 10 százalékkal több bért kapnak az emberek az inflációhoz képest. Ezt sikerként értékelte, és hangsúlyozta, hogy a bérek növekedése minden rétegben érzékelhető volt.

Nagy Márton ígérete szerint 2025-ben sem állnak meg ezen az úton, és folytatják a kispénzűek és a középosztály anyagi helyzetének javítását. Az már csak a jövő kérdése, hogy a most elhangzott optimista kijelentések mennyire állják majd meg a helyüket a valóságban.

https://ujpestihirmondo.hu/gazdasag/tovabbra-is-fokuszban-a-kispenzuek-es-a-kozepreteg-igy-igerget-a-kormany-2025-re/

Malacfej igen szolidáris lehet velük, látszik rajta, hogy tudja mi az éhezés, a nélkülözés!

Válasz

Révész Bálint, a KIX rendezője: „Ha minden baráti társaságnak lenne egy Sanyija, ez a világ jobb hely lenne” | 2025. február 1.

„Megrendítő”, „csodálatos”, „egy film, amely képes lebontani az előítéleteket” – ilyen és ehhez hasonló jelzők tucatjait érdemelte ki a KIX című magyar dokumentumfilm. Egy mélyszegénységben élő budapesti kisfiú, Sanyi felnőtté válásának történetét követte tizenkét éven át egy dokumentumfilmes stáb, ami nem várt, tragikus fordulatot vett. A sors vagy az akarat az erősebb? – erre a film elején elhangzó kérdésre ad egyfajta választ a ma már felnőtt Sanyi története. Mikulán Dávid és Révész Bálint dokumentumfilmje kortárs magyar látlelet a leszakadó és magára hagyott városi szegénységről.

A beszélgetést itt tudja megnézni:

https://www.youtube.com/watch?v=mzLRgZMy-Ns

Itt tudja meghallgatni:

https://www.szabadeuropa.hu/a/revesz-balint-a-kix-rendezoje-ha-minden-barati-tarsasagnak-lenne-egy-sanyija-ez-a-vilag-jobb-hely-lenne/33296981.html

Öt fontos gondolat a beszélgetésből:

-- Sanyi története azért is nagyon izgalmas, mert itt van tőlünk karnyújtásnyira, és nem vesszük észre.

-- A film, elkészülte és utóélete is rengeteg erkölcsi és etikai dilemmát vet fel. Mikor kell letenni a kamerát? Mennyire kerülhet közel egy dokumentumfilmes a főhőséhez? Milyen felelőssége van a stábnak Sanyi jövőjében?

-- A materiális vagy anyagi segítség fontossága eltörpül amellett, amit az odafigyelés tud nyújtani. Alapvetően az, hogy úgy tekintünk olyan emberekre, akikre amúgy sehogy nem tekintünk, mint a közösségünk része, talán az egész magja. Ha minden ilyen baráti társaságnak, mint a miénk, lenne egy Sanyija, akkor a világ jobb hely lenne.

-- Az itthoni szegénységábrázolásokhoz képest nagyon fontos, hogy Sanyi városi, sőt fővárosi környezetben él, és az is, hogy láthatjuk: a szegénységnek nincs színe.

-- Az intézményrendszer képtelen tartós és tömeges segítséget adni a szegénységben élő gyerekeknek. Olyan hiányok vannak, amelyek egyszerűen áthidalhatatlanok. Egy-egy gyámügyes vagy családsegítő annyi emberrel foglalkozik, ami lehetetlenné teszi az elmélyült segítséget.

Válasz

Ha a magyar lakosság legszegényebb rétegei kapnának ezer milliárd forintnyi kamatot, ők biztosan fogyasztanának, vennének több benzint, jobb kaját, nagyobb hűtőt, légkondit,

-- de ha csak a gazdagabbak kapnak ennyi frissforrást lehet, hogy ők csak újra befektetik azt, de nem növelik a fogyasztásukat.

https://tudas.hu/miert-nem-fogyaszt-eleget-mostanaban-a-magyar/

Válasz

Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján | 2024. október 26.

Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül az Eurostat adatai alapján. “Meghozta gyümölcsét” az Orbán rezsim főváros ellenes büntető politikája.Budapest a régió második legszegényebb fővárosa, írta a 444 az uniós statisztikai csütörtökön közzétett összesítése alapján.

https://444.hu/2024/10/25/budapest-a-regio-masodik-legszegenyebb-fovarosa-bukarest-elkepeszto-tempoban-gazdagodva-tort-az-elre

Az Eurostat legfrissebb szegénységi/gazdagsági rangsora a legfrissebb, 2021-es adatokon alapul az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, ami figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. Ez azt jelenti, hogy egy PPS-szel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni attól függetlenül, hogy néznek ki az adott ország árfolyamai, vagyis hol mi mennyibe kerül.

A magyarországi régiók egyébként Észak-Magyarország kivételével nagyjából ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovák, nyugat-román és kelet-lengyel régiók. A Dél- és Észak-Alföldi régiók egy főre jutó jövedelmi mutatói azonban elmaradtak a legjobb eredményt elérő romániai régióktól.

Az adatokból az látszik, hogy országos átlagot tekintve Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik, azonban ha fővárosok gazdagságát vizsgáljuk az adatközlés 2013-as kezdetétől a legfrissebb, 2021-es számokig, a helyzet meglehetősen lesújtónak tűnik.

Miközben a bukaresti régió ebben a mutatóban már Bécset is megelőzi, Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül.

A lap megjegyzi: még látványosabb a magyar főváros lemaradása, ha azt nézzük, hogy honnan indultunk 2013-ban. Míg Bukarest a sereghajtók közül, hátulról a harmadik helyről indulva került az élre, mi senkit sem tudtunk megelőzni. A szófiai térség és Prága pedig Budapestnél is gyorsabb ütemben gazdagodott.

A 444 arra jutott, hogy ilyen ütemben Magyarországnak több mint 900 év kellene ebben Ausztria utolérésére, Budapestnek viszont csak nagyjából harminc – ennek részben az az oka, hogy amíg Budapest a leggazdagabb magyarországi, addig Bécs a második legszegényebb ausztriai régió.

https://greenfo.hu/hir/budapest-lett-a-regio-masodik-legszegenyebb-fovarosa-az-egy-lakosra-juto-netto-elsodleges-jovedelem-alapjan/

Válasz