Észrevettétek, hogy a gyümölcslé az újabban legjobban felrobbant árú termék? Feltűnt?

Mindenhol drágul, van piaci alapja is, persze eltérő mértékben drágul. Hogy a magyar állam mennyire rabol le a kiskereskedelem büntetőadóztatásával, a gyümilén is lemérhető, a környező országokban "csak" 40-50%-os az emelkedés, míg a kleptokrata autokráciában 120%-os, és pontosan 2022-ben, a választás utáni adóemelések idején történt meg a leválás a régiós ártrendről. Az összefüggés világos.

5-600 volt a 100%-os friss narilé és most 1200-1300, 3€ vagy több. Sikerült jól bevásárolni ezzel a narancsos bagázzsal, egy dologhoz biztos értenek, az infláció gerjesztéséhez és az azzal való adóztatáshoz, jól látszik a charton a feláruk.

https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/wdn-20230125-1

És még csodálkozni bírnak, hogy a lakosság miért nem vesz több narancslét.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1165244218937055

Még 800-1000 Ft. -például nekem elfogadható lenne, no, de például a „ó sön-ben” sem veszek (nem járok oda gyakran) többet, mert 1300-1400 Ft volt.. leértékelve (dátum lejárt)! De máshol is „újonnan” ennyi. A narancs maga ehetetlen, nem édes, fura íze van.. a mandarin még esetleg. Ugye, akkor lében venné az ember... ha lenne rá pénze.

Válasz

Továbbra is fókuszban a kispénzűek és a középréteg – így ígérget a kormány 2025-re
gazdaság | 2025.02.14.

A kormány célja, hogy a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzete tovább javuljon – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy pénteken közzétett Facebook-videóban. A miniszter szerint a következő év is ennek jegyében telik majd, az intézkedések középpontjában a háborús infláció által elvett jövedelmek visszaépítése áll.

Nagy Márton a videóban azt fejtegette, hogy 2022-ben a reálbér-emelkedés még alacsony volt, majd a következő évben már egyértelműen reálbércsökkenés következett be, amely minden társadalmi réteget érintett. Állítása szerint azonban 2024-ben már jelentős javulás történt: a kispénzűeknél több mint 10 százalékos, a középrétegnél pedig 12 százalékot meghaladó reálbér-emelkedés volt tapasztalható.

A miniszter szerint, ha összehasonlítjuk a 2022 eleje óta tapasztalt inflációt a bérek növekedésével, akkor az eredmény pozitív, mivel összességében 10 százalékkal több bért kapnak az emberek az inflációhoz képest. Ezt sikerként értékelte, és hangsúlyozta, hogy a bérek növekedése minden rétegben érzékelhető volt.

Nagy Márton ígérete szerint 2025-ben sem állnak meg ezen az úton, és folytatják a kispénzűek és a középosztály anyagi helyzetének javítását. Az már csak a jövő kérdése, hogy a most elhangzott optimista kijelentések mennyire állják majd meg a helyüket a valóságban.

https://ujpestihirmondo.hu/gazdasag/tovabbra-is-fokuszban-a-kispenzuek-es-a-kozepreteg-igy-igerget-a-kormany-2025-re/

Malacfej igen szolidáris lehet velük, látszik rajta, hogy tudja mi az éhezés, a nélkülözés!

Válasz

Révész Bálint, a KIX rendezője: „Ha minden baráti társaságnak lenne egy Sanyija, ez a világ jobb hely lenne” | 2025. február 1.

„Megrendítő”, „csodálatos”, „egy film, amely képes lebontani az előítéleteket” – ilyen és ehhez hasonló jelzők tucatjait érdemelte ki a KIX című magyar dokumentumfilm. Egy mélyszegénységben élő budapesti kisfiú, Sanyi felnőtté válásának történetét követte tizenkét éven át egy dokumentumfilmes stáb, ami nem várt, tragikus fordulatot vett. A sors vagy az akarat az erősebb? – erre a film elején elhangzó kérdésre ad egyfajta választ a ma már felnőtt Sanyi története. Mikulán Dávid és Révész Bálint dokumentumfilmje kortárs magyar látlelet a leszakadó és magára hagyott városi szegénységről.

A beszélgetést itt tudja megnézni:

https://www.youtube.com/watch?v=mzLRgZMy-Ns

Itt tudja meghallgatni:

https://www.szabadeuropa.hu/a/revesz-balint-a-kix-rendezoje-ha-minden-barati-tarsasagnak-lenne-egy-sanyija-ez-a-vilag-jobb-hely-lenne/33296981.html

Öt fontos gondolat a beszélgetésből:

-- Sanyi története azért is nagyon izgalmas, mert itt van tőlünk karnyújtásnyira, és nem vesszük észre.

-- A film, elkészülte és utóélete is rengeteg erkölcsi és etikai dilemmát vet fel. Mikor kell letenni a kamerát? Mennyire kerülhet közel egy dokumentumfilmes a főhőséhez? Milyen felelőssége van a stábnak Sanyi jövőjében?

-- A materiális vagy anyagi segítség fontossága eltörpül amellett, amit az odafigyelés tud nyújtani. Alapvetően az, hogy úgy tekintünk olyan emberekre, akikre amúgy sehogy nem tekintünk, mint a közösségünk része, talán az egész magja. Ha minden ilyen baráti társaságnak, mint a miénk, lenne egy Sanyija, akkor a világ jobb hely lenne.

-- Az itthoni szegénységábrázolásokhoz képest nagyon fontos, hogy Sanyi városi, sőt fővárosi környezetben él, és az is, hogy láthatjuk: a szegénységnek nincs színe.

-- Az intézményrendszer képtelen tartós és tömeges segítséget adni a szegénységben élő gyerekeknek. Olyan hiányok vannak, amelyek egyszerűen áthidalhatatlanok. Egy-egy gyámügyes vagy családsegítő annyi emberrel foglalkozik, ami lehetetlenné teszi az elmélyült segítséget.

Válasz

Ha a magyar lakosság legszegényebb rétegei kapnának ezer milliárd forintnyi kamatot, ők biztosan fogyasztanának, vennének több benzint, jobb kaját, nagyobb hűtőt, légkondit,

-- de ha csak a gazdagabbak kapnak ennyi frissforrást lehet, hogy ők csak újra befektetik azt, de nem növelik a fogyasztásukat.

https://tudas.hu/miert-nem-fogyaszt-eleget-mostanaban-a-magyar/

Válasz

Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján | 2024. október 26.

Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül az Eurostat adatai alapján. “Meghozta gyümölcsét” az Orbán rezsim főváros ellenes büntető politikája.Budapest a régió második legszegényebb fővárosa, írta a 444 az uniós statisztikai csütörtökön közzétett összesítése alapján.

https://444.hu/2024/10/25/budapest-a-regio-masodik-legszegenyebb-fovarosa-bukarest-elkepeszto-tempoban-gazdagodva-tort-az-elre

Az Eurostat legfrissebb szegénységi/gazdagsági rangsora a legfrissebb, 2021-es adatokon alapul az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, ami figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. Ez azt jelenti, hogy egy PPS-szel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni attól függetlenül, hogy néznek ki az adott ország árfolyamai, vagyis hol mi mennyibe kerül.

A magyarországi régiók egyébként Észak-Magyarország kivételével nagyjából ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovák, nyugat-román és kelet-lengyel régiók. A Dél- és Észak-Alföldi régiók egy főre jutó jövedelmi mutatói azonban elmaradtak a legjobb eredményt elérő romániai régióktól.

Az adatokból az látszik, hogy országos átlagot tekintve Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik, azonban ha fővárosok gazdagságát vizsgáljuk az adatközlés 2013-as kezdetétől a legfrissebb, 2021-es számokig, a helyzet meglehetősen lesújtónak tűnik.

Miközben a bukaresti régió ebben a mutatóban már Bécset is megelőzi, Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül.

A lap megjegyzi: még látványosabb a magyar főváros lemaradása, ha azt nézzük, hogy honnan indultunk 2013-ban. Míg Bukarest a sereghajtók közül, hátulról a harmadik helyről indulva került az élre, mi senkit sem tudtunk megelőzni. A szófiai térség és Prága pedig Budapestnél is gyorsabb ütemben gazdagodott.

A 444 arra jutott, hogy ilyen ütemben Magyarországnak több mint 900 év kellene ebben Ausztria utolérésére, Budapestnek viszont csak nagyjából harminc – ennek részben az az oka, hogy amíg Budapest a leggazdagabb magyarországi, addig Bécs a második legszegényebb ausztriai régió.

https://greenfo.hu/hir/budapest-lett-a-regio-masodik-legszegenyebb-fovarosa-az-egy-lakosra-juto-netto-elsodleges-jovedelem-alapjan/

Válasz

Balavány György: Állunk a teszkóban az ún. csemegepultnál, ketten, egy kb. nyolcvanas úrral.

Az eladó (természetesen) szöszöl valamivel, hiszen még csak ketten várunk rá.
Nézzük a kínálatot. Letakargatva minden műanyag fóliával, enyhén már barnulgatnak a felső sorok; márványos gépsonkák, szalonnaszeplős olaszok, sonkafoltos zalák, rószaszín-pucér párizsik.

Vannak árak, mondja a bácsi. Ritkás ősz haja gondosan a füle mögé fésülve, szemüvegkerete csillog; tiptop úriember.

Vannak, mondom, és empatikusan sóhajtok.

Az ember már gondolkozik, melyiket vegye, folytatja. Azt mondja a feleségem, vegyem az olcsóbbat. Én meg folyton vitatkozok. Tudja, a sajtos pulykapárizsit szeretem, de nagyon. Persze megy az ára felfele, mint a rakéta. Ha minden nap azt vacsorázunk, nem jövünk ki hó végéig, érti.

Értem, mondom.

Az eladó felénk pillant, és szöszöl tovább. Háttal áll, de ha jól láttam egy villanatra, a szeletelőt pucolgatja, szép fényesre.

Tudja, hogy oldom meg, mondja a bácsi.

Nem tudom, mondom.

Veszek kevesebbet, feleli. Szigorúan tíz dekagramm. Kettőnknek, mert azért csak szereti az asszony is. És nincs „maradhat”, emeli meg a hangját kissé, nyilván az eladónak címezve, miheztartás végett.

Műszakvezető voltam harminchat évig az Izzóban, onnan mentem nyugdíjba, mondja. Átgürcöltem az életem, most meg itt tartok. Tíz dekagramm, szigorúan.

Sajnálom, mondom. Sokan vannak így, teszem hozzá, mintha ez jelentene bármit is; nem jelent, de úgy érzem, valamit csak hozzá kell tennem.

Elintézte nekünk a brüsszeli kurva, mondja a bácsi.

Az eladó megint felénk néz.

Hogy rohadna meg az elvtársaival együtt, folytatja a bácsi. A fonderléjer, érti. Ki nem állhatja a magyarokat. Elintézte nekünk ezt a rohadt háborús inflációt, hogy a magyarok pénze ne érjen semmit. És miért?

Nem mondok semmit. A fólia alá pakolt pulykapárizsit nézegetem, kacér kis sajtpöttyök csillognak benne.

Mert a Viktor próbálja menteni a szuverenitást, magyarázza a bácsi. Ez a legbecsületesebb az összes közül, nekem elhiheti. Ennek a szava arany. Láttam én sok gané embert, de az Orbán az tisztességes, szavalja. Ledolgoztam az életem, ugyanolyan mocskos kommunisták alatt, mint ezek a brüsszeli szemétládák. Most meg a tíz dekagrammnál nem merek többet kérni. Hát mit szól?

Sajnálom, mondom.

Az nem megy a fejembe, mondja, hogy tudja ezt mindenki, és csak tűri a birka nép, csak tűri. De meddig? Maga is pontosan tudja, mondja, és rám néz, szinte kérő tekintettel. Szép kék, kicsit fátyolos szeme van, mint apámnak volt.

Én nem tudom, mondom.

De hát nem olvas híreket? Nem tájékozódik?

Rázom a fejemet.

Nem nyitja ki a rádiót? Nem néz tévét? Nem érdekli a közélet?

Nem, mondom.

Hát tudja, ne haragudjon, de valahol itt a probléma, mondja szigorúan. Tájékozódni kell, uram, mert a tudatlan tömeget félrevezetik. Ne haragudjon, nem magára mondtam a tudatlant. De biztosan érti.

Értem, mondom. Elnézést, tudna jönni, szólok oda az eladónak. Pillanat, feleli, és szöszöl.

Mindig így volt, mindig így lesz, mondja a bácsi rezignáltan.

Ne haragudjon, de sietnék, mondom az eladónak. Egy grimasszal odajön.
Kérek húsz deka sajtos pulykát, meg húsz deka pápait, mondom.

Na, maga is szereti, mondja a bácsi.

Az eladó mér, csomagol. Huszonhárom lett. Maradhat, mondom. Az eladó elviszi a pápai rúdját szeletelni.

Odanyújtom a sajtos pulykát. Kedves uram, mondom rekedten és halkan, hogy csak ő hallja. Ezt fogadja el, egészségére.

Megkövülten néz.
Na, ne vicceljen, rázza meg a fejét. Ne vicceljen.

Nem viccelek, mondom.

Szó sincs róla, mondja a bácsi, és kezdi újra felhúzni magát. Hát én nem azért mondtam. Hát mit gondol maga, hogy én kéregetek?

Nem, mondom, csak gondoltam...

Micsoda dolog, mondja a bácsi; tartom hülyén a huszonhárom dekát a kezemben, ő pedig a nagy tenyerével hárító mozdulatot tesz, még távolabb is lép egy kicsit. Rázza a fejét. Micsoda dolog, nem ez a megoldás, mondja, hanem az, hogy a gazembereket el kell takarítani!

Elnézést, mondom.

Viszontlátásra, feleli megbántva.

Eltolom a kocsim, sokszorosan megszégyenülve. Még hallom, ahogy kikéri az adagját. Így mondja, szép, daktilikus lüktetéssel: „tíz dekagrammot kérek.”

https://www.facebook.com/balavany/posts/pfbid0vCQryG6GPQBryctmVdtMAJgsfsZnf1SKf9k1Trzehaq3fXczaxmkbu7q4oXrYmGAl

Válasz

A zabari viskó, ahol furcsa módon küzdenek a gyermekszegénység ellen
https://www.youtube.com/watch?v=V7ufdigIx-g
___

Jelenlétház jelenlét nélkül: így költik a gyerekszegénység megszüntetésére küldött EU-s milliárdokat | Ott kell lenned, hogy elhidd. Egy videót is készítettünk arról, hogyan védekezik a kormány EU-s milliárdokból a gyermekszegénység ellen...
https://www.youtube.com/watch?v=WBqDA5OPCQc

Válasz

Nincs sikertörténet a Hős utcában, csak kisemmizés és bizonytalanság
2024. január 25., csütörtök

„A sokadik nyilatkozatot látjuk, ami szerint a Hős utca megszűnt. A lakótömbök valójában állnak, és emberek laknak benne. Tulajdonosok is” – írja szerdán kiadott közleményében a hátrányos helyzetű emberek segítésével foglalkozó Kontúr Egyesület. Az civil szervezet példaként említi az Index múlt héten megjelent cikkét, amiben Kőbánya fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert úgy nyilatkozott a lapnak,

-- „a volt Hős utcai lakók az új lakókörnyezetben a komfortosabb, jobb minőségű lakásokban meg tudták tartani a lakhatásukat, a lakókörnyezetükbe többségükben beilleszkedtek”.

Amint arról beszámoltunk, a két X. kerületi lakótömb lakóinak azért kell költözniük, mert az elhanyagolt állapotban lévő épületegyüttes helyére a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti központja fog felépülni. A Hős utca 15/A és B lakótömb 1937-ben épült, s eredetileg a szegényebb családoknak kínált az addigi életkörülményeikhez képest biztosabb lakhatást. Az épületek felújítása azonban a rendszerváltás után teljesen elmaradt, a lakások egyik fele önkormányzati tulajdonba került, többnek bizonytalanná vált a státusza, a tömbök pedig lassan lényegében lakhatatlanná váltak.

Az elmúlt évtizedekben a Hős utca a lakhatási szegénység szimbólumává vált.

A polgármester az Index cikkében elmondta azt is, hogy az épületekben magántulajdonban állt lakásokért a kifizetett vételár, kártalanítás, illetve beszámítás összege lakásonként átlagosan 6 399 150 forint volt. „Ezen felül az önkormányzat lehetővé tette, hogy a tulajdonosok a – sok esetben jelentős tartozással terhelt – lakásuk tulajdonjogát önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cseréljék. Több esetben a tulajdonjoggal már nem rendelkező lakónak is biztosította a lakhatást az önkormányzat önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásával” – nyilatkozta D. Kovács.

A fideszes polgármester már tavaly szeptemberben úgy fogalmazott egy Facebook-bejegyzésben:

-- „Ég veled, Hős utca! Évtizedes munka végére értünk, összetett tervezéssel, lépésről lépésre haladtunk, és ma már kimondhatjuk: megígértük és megtettük. Felszámoltuk kerületünk hírhedt szégyenfoltját! Tehettük mindezt a kormány támogatásával és anyagi segítségével.”

Ezzel szemben Mihály Bulcsú, a Kontúr Egyesület alelnöke lapunk megkeresésére elmondta, a szóban forgó két Hős utcai épületben jelenleg is 20-30 fő lakik, egy részük ugyan nem legálisan, önkényes lakásfoglalóként, vagy csak éjszakára húzzák meg magukat, de többségük albérlő, tulajdonos. Amint arról közleményükben is írnak, az önkormányzat valójában nem ért a munka végére, „nem volt összetett tervezés és van, akinek még mindig bizonytalan a további lakhatása”.

--„Úgy fogtak neki 300 lakás megszüntetésének, melyek nagy részében egy-egy család élt, hogy soha nem készítettek sem hatástanulmányt, sem koncepciót, sem tervet. Semmit”

– írja Kontúr Egyesület. Molnár Zsuzsanna az egyesület elnöke hozzátette, nem csak az a baj, hogy miközben a polgármester szerint vége a sztorinak, valójában állnak még a házak, hanem hogy ő azt, hogy 6,3 millióért vettek meg lakásokat, illetve adtak helyettük bérlakásokat, pozitívumként említi, sikernek érezteti – ahogy az Index cikke is.
https://merce.hu/2024/01/25/nincs-sikertortenet-a-hos-utcaban-csak-kisemmizes-es-bizonytalansag/

Válasz

A hajléktalanszállón ajándékcsomagot összeállító, néhány kép erejéig mosolyogva teát osztogató Novák Katalin ugyanaz a Novák Katalin, aki országgyűlési képviselőként megszavazta a hajléktalanságot büntető, rendőri vegzálást eredményező embertelen törvénymódosítást; aki úgy védte a családokat családügyi államtitkárként, majd miniszterként éveken át, hogy egyszer sem szólalt fel a gyermekes családok hajléktalanná tétele ellen; nem indítványozta, hogy a kormány ne zárja ki a családtámogatási rendszerből a rászorulókat, vagy hogy fordítson több forrást a szociális ellátásokra. Köztársasági elnökként aláírta a szociális törvény módosítását, melynek értelmében a kormány szinte teljesen áthárította a legkiszolgáltatottabb embertársaink iránti felelősségét a társadalomra és magukra az érintettekre. Egész politikai pályafutása során még soha nem tett javaslatot, vagy szólította fel az országgyűlést emberséges lakáspolitika kidolgozására, melynek része lehetne sok más mellett az állami bérlakásépítés és az emberek ezreit utcára rakó végrehajtók teljhatalmának visszavágása is.
https://merce.hu/2023/12/08/novak-katalin-ajandekot-csomagolt-hajlektalan-embereknek-es-ez-minden-amit-valaha-is-tett-ertuk/

Válasz

A Habitat for Humanity Magyarország idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatási helyzetről.
https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2023/

-- az egyik tanulmány főképp azt vizsgálta, mennyire nem elérhető Magyarországon a megfizethető, emberhez méltó lakhatás,
https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2023/megfizethetoseg/

-- a másik a kormányzati szakpolitikákat elemezte, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány számára vállaltan nem prioritás a lakhatási szempontból rászorulók megsegítése.
https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2023/szakpolitikak-es-koltsegvetes/

A támogatások 2023-24-ben jelentősen csökkennek, és továbbra is a tehetősebbeknek kedveznek, miközben az ingatlanok és albérletek egyre kevésbé megfizethetőek. Sokkoló számok kerültek napvilágra a szervezet tájékoztatóján.

Az ismertetett tanulmányok alapján az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormánynál nem vitte át az ingerküszöböt, ugyanis nemigen intézkedtek, hogy a rászorulókat megsegítsék. Az elérhető számok alapján szinte semmit nem költenek szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például a köztulajdonú lakások számának bővítésére, fenntartására, felújítására. Mi több, 2023-2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít a kormány.
2022-ben csúcson volt a lakástámogatás, azóta satuféket nyomtak

Hogy pontosan mennyit költ lakástámogatásra a kormány, azt nem is olyan egyszerű megmondani.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/11/07/sokkolo-szamok-lakhatas-tamogatas-raszorulok-emberhez-meltatlan-korulmenyek/

Válasz