Herzog a streetfotó hercege | 2024.03.27.

Fred Herzog, német származású, később Kanadába emigráló utcai fotográfus, aki lenyűgöző képeivel az urbánus élet lényegét örökítette meg, ezáltal maradandó nyomot hagyva a fotóművészet világában. Sajnos csak meglehetősen későn ismerték el az utcai fotózás, és még inkább a színes fotózás egyik úttörőjeként, holott sokakat megelőzött őszinte, kendőzetlen, dokumentarista stílusával. Első komoly kiállítására 76 éves korában került sor a Vancouveri Művészeti Galériában, ekkor döbbent rá Kanada mekkora kincs az életműve. Fred egész életét Vancouver és más városok utcáinak dokumentálásával töltötte, mindezt rendkívüli érzékenységgel és éleslátással.

A kis herceg gyerekkora

Fred Herzog 1930. szeptember 21-én született Stuttgartban, Németországban. Gyermekkora az ellentmondásairól híres weimari demokrácia, valamint a második világháború viharos éveiben zajlott, ...

-- „A dokumentumfotózás mellett döntöttem – nem is ismertem még azt a szót, hogy
street photography, nem tudtam, hogy létezik ilyen kategória, én dokumentumfotózásnak
hívtam, és remekül szórakoztam Vancouver régi utcáin sétálva.” –Herzog.

Ezekben az években teljesedett ki benne a fotóművészet iránti szenvedély, melynek során olyan úttörő fotósok művei inspirálták, mint Henri Cartier-Bresson és Robert Frank. Tetszett neki, ahogy megragadták a mindennapi élet nyers, szűretlen valóságát. Ez később saját látásmódját is befolyásolta.

A legenda része, de sajnos igaz, miszerint az összes németországi képe odalett. Erről ő maga így nyilatkozott. „Most mit mondjak róluk, meséljem el a képeket? Gondolhatod, hogy csak volt közte egy jó kép.” A történet röviden annyi, hogy egy rozoga hajón érkezett a tengerentúlra, ami egy viharban majdnem elsüllyedt, de végül csak partot ért. Még cikkeztek is róla.

-- „A Németországban készített képeim mind elvesztek a hajón, amikor idejöttem, mert egy régi rozsdás vödör volt, ami majdnem elsüllyedt az Atlanti-óceánban. Víz alá került az összes poggyászom, tengervízben úsztak a képeim, szétmálltak, és az összes negatív megsemmisült a sós vízben.”

Vancouver for life

A keleti partra érkezők legtöbbször ott maradnak. Herzog is megjárta Ottavát, Torontót, de ő nyugatra kívánkozott. Ahogy Jim Morrison is mondotta volt: „The West Is The Best„. Végül Herzog Vancouverben, a jelentős ázsiai diaszpórával rendelkező multikulti városban kötött ki.

-- Herzog munkássága részben azért is értékelődött fel a laikus számára is, mert Vancouver
hatalmasat változott. Egy csendes vidéki városból egy igazi nagy metropolisz lett.
https://4bro.hu/herzog-a-streetfoto-hercege/

Válasz

A fény ösvényein: Szász-Bányász Anna fotográfus | Ways of Creation (portréfilm)
Képeit ma már fővárosi kiállítóterekben csodálja a közönség és a szakma, de ő ragaszkodik erdélyi szülőfalujának csendjéhez, a paraszti élet nyugalmához is. A fiatal lány székelyföldi családi gazdaságukban gumicsizmában istállót takarít, teheneket etet, aztán fényképezőgépet ragad, hogy megörökítse a nyugodt, békés jószágokat.
http://nepzene.network.hu/video/filmek_filmreszletek/a_feny_osvenyein_szaszbanyasz_anna_fotografus__ways_of_creation_portrefilm

Válasz

Triciklire szállt a postás, a fagyis meg a virágárus – a teherbringák virágkora

A városok mindennapi életéhez mindig is hozzátartozott, hogy az ott élők kisebb-nagyobb dolgokat, például iratokat, csomagokat, termékeket és – a telekommunikáció megjelenése előtt – információt: leveleket, képeslapokat küldözgettek egymásnak. A 19. század végén megjelenő kerékpár azonnal hatékony eszközévé vált a city-logisztikának, mert gyors kézbesítést, a célpontok rugalmas felfűzését tette lehetővé. A küldemények többsége általában belefért egy borítékba, kisebb dobozba vagy táskába, de ha mégsem, akkor a mázsányi súlyt is elszállítani képes teherbicikli jelentette a megoldást. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.
https://24.hu/belfold/2024/03/30/teherbringa-tricikli-tandem-aruszallitas-boy-nagyvaros-heti-fortepan/

Válasz

Ukrán katonaszobrok – fotókiállítás nyílik a Három Hét Galériában

Különleges kiállítás nyílik március 26-án a Három Hét Galériában: Marta Szirko ukrán fotóművész az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereggel vívott ütközetekben megsebesült ukrán katonákról készített fotóit mutatják be. A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.

A Katonaszobrok Marta Szirko legjelentősebb humanitárius projektje, amelyen azóta dolgozik, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított hazája ellen. Szirko művészetének középpontjában az emberi test szépsége és kecsessége áll, képei az ókori görög szobrokat idézi. A sebesült testek esendőségének érzékeny ábrázolásával Marta arra ösztönöz minket, hogy ne a tökéletlenséget lássuk meg, hanem a szépséget és a csodát.

Munkáin keresztül Marta fontos kérdéseket tesz fel. Hogyan változtatja meg egy végtag elvesztése vagy egy fajsúlyos sérülés az ember életszemléletét? Hogyan befolyásolják ezek a változások az emberi kapcsolatokat? Hogyan alkalmazkodnak az új valósághoz, és hogyan találják meg életük értelmét?

Galéria:
https://hvg.hu/itthon/20240322_ukran-katonaszobrok-fotokiallitas-nyilik-a-harom-het-galeriaban

Válasz

Egy régebbi, még a régi jó, klasszikus Indexen megjelent Fortepan rovat írásának tudományos szintre emelését határozta el Zsuppán András, amikor átdolgozta, kihegyezte és publikálta az 'A Curious Kossuth Relic from Serbia' - Egy különös szerbiai Kossuth-ereklye című cikkét az academia.edu oldalon.

Mivel a magyar történelem egyik fontos, a múlt században és azóta is évtizedek óta újra és újra elővett érdekes morzsája ez, ráadásul egy Fortepan kép is szereplője - nem beszélve Andrásról, aki törzsgárda-tag -, reméljük hogy nemsokára valamelyik magyar szakfolyóirat is átveszi publikálásra.
Addig is a pdf formátumú fájl előzetes regisztrációt követően szabadon letölthető, a magyar nyelű változat az angol nyelvű változat után olvasható.
https://mbasic.facebook.com/photo.php?fbid=813629447452400&id=100064160557418&set=a.202419638573387
Mi pedig gratulálunk, tudjuk hogy ez nehéz és szép munka volt!
https://www.academia.edu/116195607/A_Curious_Kossuth_Relic_from_Serbia
___

Tudtátok, hogy a járda eredetileg "prémium szolgáltatás" volt? A gyalogosok oda mehettek fel, ha saras, vizes vagy akár teljesen járhatatlan volt az út. Azonban nem volt kötelező a használata.

Többek között erről is mesélt Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő az Auditórium legújabb adásában, ahol az is szóba került, melyik az a két furcsa kerékpárokra vonatkozó KRESZ-szabály, amelyik még a 19. századi állapotokat tükrözi, de máig nem törölték el :) Itt tudjátok meghallgatni: https://open.spotify.com/episode/1GXAtt86RHi97A9X1pq2h7

A képen a Blaha Lujza tér látható 1903-ban, az akkor még álló Népszínházzal (Nemzeti Színházzal) az előtérben. Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
https://mbasic.facebook.com/photo.php?fbid=936453924812143&id=100053426325696&set=a.229134228877453
-- Zubreczki Dávid
___

Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek tegnap a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery harmadik emeleti tereibe, ahol a Fortepan mágusa, Tamási Miklós társaságában mutattuk be nektek az Első aranykor-kiállítás anyagát, benne Schoch Frigyes csodás fővárosi sztereofotóival, a századforduló Budapestjének hihetetlen részletességű képeivel, illetve az elmúlt száztíz-százhúsz év változásait bemutató képpárokkal.

A termeken néhány napig még végig lehet korzózni, szóval ha tegnap nem voltatok velünk, akkor szaladjatok fel a Várba, és nézzetek mindent. És ha már ott vagytok, pillantsatok rá az alsóbb szinteken lévő Bortnyik- és Vaszary-képekre is. Meg Csontváry taorminai görög színházára.
https://mbasic.facebook.com/photo.php?fbid=10224486806386224&id=1489282101&set=pcb.10224486807506252
(Fotók: Répási Erna, köszi értük!)
-- Vincze Miklós

Válasz

Kedves Barátaink!

A Fortepan 'Friss' kiadásában egyetlen szerző, Bor Dezső hagyatékából válogattunk közel ezer felvételt. A szerző által, nagyon szépen nagyított, részben albumokba, részben kartonokra kasírozott papírképek több szempontból is kivételesek. Ritkán fordul elő, hogy egy háború előtti hagyaték több mint négyezer papírképből álljon. Még ritkább, hogy ennek negyede közlésre érdemes, fontos, érdekes, jól komponált felvétel legyen. Végül kivételesen ritka, hogy a szerző egyszerre volt jó szemű családi fotós és a világra kíváncsi, képzett amatőr fotográfus, már-már hivatásos riporter.

Bor Dezsőt foglalkozása a Fővárosi (ma Szabó Ervin) Könyvtárhoz kötötte, ahol tisztviselőként dolgozott. Ennél talán fontosabb, hogy évtizedekig karnagyként és karmesterként tevékenykedett, elsősorban a Székesfővárosi Zenekarnál, aminek alapítója volt. A sorban - talán harmadikként - amatőr fotográfus volt, aki képeivel pályázatokon is szerepelt, itt-ott díjazták is a műveit. És mindezektől függetlenül, vagy mindezek előtt: egy pesti polgár volt, afféle öltönyös, középosztálybeli tisztviselő a Ferenc térről.

Fotóira talán ez a polgári nézőpont, élet- és létforma a legjellemzőbb. Kamerájával lelkesen követte a városi polgárság eseményeit és helyszíneit. Képein a 20-as, 30-as évek hétköznapi életének jellemző pillanatait láthatjuk: nagy havazásokat, társasági sportokat, a Tabán bontását, a Nemzetközi Vásár pavilonjait, cserkészeket a gödöllői dzsemborin, egy dunai evezősversenyt a rakpartról nézve. A világra nyitott érdeklődéssel fotózott iparosokat: fakitermelőket, kőfaragókat és hajósokat, utcai festőket és vásározókat. Felvidéki és ausztriai utazásokon, hazai kirándulásokon és budapesti sétákon, vagy a családi körben készült fényképei a két háború közötti polgári világ és világkép harmonikus, humánus, élettel teli lenyomatai.

Ha kíváncsiak egy ilyen békés, szemlélődő fotós képeire, akkor szívből ajánljuk Bor Dezső képeit!

A legérdekesebb 70 fotó itt:
https://fortepan.hu/hu/photos/?tag=best+of&cfrom=2024-03-12&upload=1710201600000

a teljes válogatás pedig itt látható:
https://fortepan.hu/hu/photos/?cfrom=2024-03-12&upload=1710201600000

Itt szeretnénk megköszönni a szerző idén 90 éves fiának, Bor Dezső Mihálynak, hogy megosztotta velünk édesapja felvételeit.

És külön köszönjük Bozóky Ildikó munkáját, aki a papírképeket digitalizálta, hogy Önök is láthassák azokat!

Barátsággal:
Tamási Miklós

Válasz

Láthatatlan fényképek - Kulcsszó nélküli, rejtőzködő Fortepan fotók

A Heti Fortepan 181. száma rólunk és rengeteg hátralévő munkáról szól:

A majd’ 200 ezer Fortepan fénykép közül 35 ezer olyan van, amelyet egy kulcsszó sem ír le, ezért nehéz a képrengetegben rájuk lelni. A Fortepannál természetesen a kulcsszavazás is közösségi alapon működik. Kedvcsinálónak mutatunk néhány példát arra, hogy milyen remek fotók nem kereshetők még az oldalon, hátha önnek is kedve támad közös XX. századi vizuális emlékezetünk hozzáférhetőségében segíteni egy csokor Fortepan fénykép kulcsszavazásával!
https://hetifortepan.capacenter.hu/kulcsszavazas/

További "felfedezendő" képeket így tud keresni:
Leírás nélküli képek: https://fortepan.hu/hu/photos/?nodesc=1
Kulcsszó (címke) nélküli képek: https://fortepan.hu/hu/photos/?notags=1
Leírás és kulcsszó nélküli képek: https://fortepan.hu/hu/photos/?nodesc=1&notags=1
___

A Kádár-kor manökenjeinek az arcát mindenki ismerte – de csak az arcukat. A népi demokrácia nem pártolta a sztárkultuszt, a kifutók csillagait is afféle ruhabemutató szakmunkásként kezelte. Ettől persze még felettébb irigyelt hivatás volt az övék.
Sztárok inkognitóban
N. Kósa Judit írása a Heti Fortepan 180. számában.
https://hetifortepan.capacenter.hu/manokenek/

Válasz

Fényképezőgép a telefon ellen. Van különbség a fotók között?

Egymásnak eresztettük a Sony fotózásra tenyésztett mobilját és a cég egyik fényképezőgépét, hogy megnézzük, mi a különbség az általuk készített képek között.

A digitális fényképezőgépek piaca az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag összeomlott. Amíg 2010-ben még 121 millió ilyen terméket értékesítettek, addig ez a szám 2023-ra durván 6 millió darabra csökkent. Ennek hátterében nem a felhasználó attitűd megváltozása áll, az emberek nem szerettek ki a fényképezésből. Sőt, épp ellenkezőleg, a fotózás minden korábbinál népszerűbb, amiről a képmegosztó közösségi appok irgalmatlan sikere is tanúskodik.

A hagyományos gépek visszaszorulásában a bűnös az okostelefon, amelynek kamerás képességei rengeteget fejlődtek tizenöt év alatt. A gyártók óriási energiát fordítanak erre a területre, és az egyik fő termékígéret ma már az, hogy milyen remek anyagok hozhatóak össze a mobilokkal, amelyek így akár a fényképezőgépekkel is felvehetik a versenyt bizonyos körülmények között.
https://forbes.hu/a-jo-elet/fenykepezogep-vs-telefon-fotok-teszt/

Válasz

A vég – hogyan fotózta le egy amerikai a kommunista Románia utolsó napjait?

Amikor az amerikai David Hadaller a nyolcvanas években elkezdte közzétenni azokat a fotókat, amelyeket lopva készített a kommunista Romániában, a képek önálló életre keltek. A nyugdíjas akadémikusnak mára több ezer kíváncsi követője van.

Hadaller 1987 októberében érkezett Romániába Fulbright-ösztöndíjjal, hogy amerikai irodalmat és angolt tanítson, és 1989 májusáig maradt. Néhány hónappal később az országban kirobbant a forradalom, amely végül megdöntötte Nicolae Ceaușescu kommunista diktátort.

A 33 éves amerikai egyike volt annak a kevés nyugatinak, akik szemtanúi lehettek a tekintélyelvű szocializmus utolsó hónapjainak Romániában, lelkes amatőr fotósként pedig az egyetlen ember, aki színes filmen örökítette meg a mindennapi életet.

Hadaller most feltölti a képeit egy Facebook-oldalra, amelynek címe My Fulbright Year in Romania. Ennek már több mint tízezer, főként román követője van, akik gyakran személyes élményeikkel kommentálják a fotóit.
https://www.facebook.com/DrHadaller

Egy 1988. januári fotónál az egyik kommentelő megjegyezte: „Emlékszem azokra a vörös mozgólépcsőkre, gyakorlatilag mozdulatlanok volta, olyannyira, hogy a szennyeződés beleragadt a barázdáikba. Valójában csak sima lépcsők voltak.” A forradalom után, mint írja, „szinte varázslat volt újra működőképesnek látni őket – mintha egy gonosz átkot űztek volna el róluk.”

Egy másik román azt válaszolta, hogy a mozgólépcsők „most épp nem működnek, és ez már néhány éve így van”.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-veg-hogyan-fotozta-le-egy-amerikai-a-kommunista-romania-utolso-napjait/32807308.html
___

Teljhatalom: Nicolae Ceaușescu meghitt pillanatai

Egy családi fotóarchívum bepillantást enged az egykori román kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu és felesége mindennapjaiba. A vadászat volt a házaspárnak és belső körének, egyik kedvenc időtöltése. Az archívumban számos kép található arról a megalázó rituáléról is, amelyet "vadászkeresztelőnek" hívtak.

A képek egy majd' 6000 fotót számláló archívum részét képezik, melyet a Román Nemzeti Levéltár és az ország kommunizmus bűneit kutató intézete hoztak létre.
http://fototeca.iiccmer.ro/

Nagy reményeket fűztek hozzá az emberek, amikor Ceaușescu átvette a hatalmat, elsősorban azért, mert feloldotta a szólásszabadság korlátozását, határozottan elítélte Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállását. Ezeket a lépéseit Romániában és a Nyugaton is jó szemmel nézték.

Az 1970-es évekre a Ceaușescu rendszer elnyomó diktatúrává nőtte ki magát, a hétköznapi embereknek szinte középkori körülményekkel kellett megküzdenie, ráadásul gyakran ünnepelniük kellett a hatalmat.

... a Ceaușescu házaspárnak menekülnie kellett – Temesváron halálos áldozatokkal is járt a kormányellenes tüntetések leverése. Ceaușescuék helikopterrel próbáltak biztonságba jutni, de elfogták, és 1989. december 25-én egy vidéki laktanya udvarában kivégezték őket.
https://www.szabadeuropa.hu/a/nicolae-ceausescu-/31223491.html

Válasz

Amióta világ a világ, mindig megmozgatták az emberek fantáziáját az elhagyottan álló épületek, legyenek azok ókorból ránk maradt amfiteátrumok, középkori romos várak vagy néhány száz éve lakatlanná vált szellemkastélyok. A felfedezésüknek is szép hagyománya van, igaz a régmúlt emberét elsősorban a kincsvadászat vagy a misztikum hajtotta. Aki viszont ma oson be egy lezárt üzemi étkezdébe az a legritkább esetben reméli, hogy onnan arannyal megrakodva tér haza. Egy évtizedek óta üresen pusztuló szerelőcsarnokba sem megy senki azért, hogy ott megidézze a művezető szellemét, aki esetleg teljesíti majd néhány kívánságát. A 21. század felfedezőit maguk az épületek és a múlt emlékei érdeklik.
Bányászok, tüzérek és haknizó művészek hűlt helye - Élet egykoron a mai szellemházakban

A Heti Fortepan 179. számában Zubreczki Dávid írása a Fortepan és a BCO Urbex Team képeivel. A cikk szabadon olvasható és tovább publikálható, még mindig.
https://hetifortepan.capacenter.hu/elhagyatott-epuletek-videk/

Válasz

Robert Capa öröksége | Capa Központ riport (Hazahúzó / ATV)
https://www.youtube.com/watch?v=XFliKc-HvJg

Válasz

6 hátborzongató budapesti legenda nyomában jártunk: szellemjárta lakótelep, bennszülöttek és csontvázak

Borítókép: 6 hátborzongató budapesti legenda nyomában jártunk: szellemjárta lakótelep, bennszülöttek és csontvázak Forrás: Fortepan / Fortepan
Budapest nem csupán az egyik legszebb, de talán az egyik legrejtélyesebb város is, melyhez számos izgalmasabbnál izgalmasabb legenda köthető. Ugyanis annak ellenére, hogy sokan nem tudják, mégis rengeteg szóbeszéd szállingózik a város különböző részei, vagy akár évszázadok óta álló épületei körül. Egyes történetek bizony valóban részei a főváros színes és izgalmas történetének, azonban mások csak legendák útján, szájról-szájra terjedtek.
https://www.evamagazin.hu/tarsadalom/budapesti-legendak-nyomaban

Válasz

Animatiqua | Ne felejtsük el ezt a tavalyi kedvenc videónkat: A világ egyik legszebb hídja életre kel.
Egy valódi mérnöki remekmű, az első Erzsébet híd, amely 1903-tól 1945-ig állt.
Ez volt a világ első acélpilonos lánchídja, amelyet a második világháborúban a német csapatok felrobbantottak.
https://www.facebook.com/Animatiqua/videos/1015809776176882/

Előzmény

Válasz

Animatiqua: Budapest Photomotion 1. részlet! (videó)
Nektek hogyan tetszik?
https://www.facebook.com/Animatiqua/videos/351942094321029/

Válasz

Zubreczki Dávid: Atyaég mennyire menő már ez a tetoválás... És milyen gyönyörű ez az 1942-es kép, emberrel, lóval, viselettel.

Teljesen más témában kerestem képeket a Heti Fortepanhoz, amikor beleakadtam. Belenagyítva úgy tűnik, mintha "1905, Sopron" lenne a felirat a férfi karján. Először arra gondoltam, hogy a sopronkőhidai börtönben készülhetett a (fotózáskor már 37 éves) tetoválás. De miután megosztottam Threadsen, felhívtátok rá a figyelmemet, hogy Sopronban laktanya is volt abban az időben, szóval akár onnan való is lehet...

Kép: Fortepan / Lissák Tivadar
https://www.facebook.com/photo/?fbid=919574736500062&set=a.229134228877453

Válasz

Hányadik aranykorát éli most Budapest?

A Fortepan szerint az első aranykor az előző századfordulón volt, amikor Budapest saját erejéből és akaratából nemzetközileg jegyzett, magyar nyelvű metropolisz lett. De volt-e azóta másik aranykora?

A Magyar Nemzeti Galéria idei slágere a kilencvenes évek művészetét bemutató földszinti TechoCool tárlat: a város története iránt érdeklődőknek érdemes azonban a harmadikra is felliftezni. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából különleges fotókiállítás mutatja be a fővárost. Egy drezdai fotómúzeumhoz került hagyatékból 500-nál több Budapest-képeslap, és az azokhoz tartozó negatívok kerültek elő: az 1903 és 1912 között készült utcafotókon böngészhetjük az utca emberének hétköznapjait. A kurátorok Virágvölgyi István és Török András voltak, mi ezúttal Zsuppán András, a Válasz online újságírója és Tamási Miklós Fortepan alapító-szerkesztőjének közös tárlatvezetésén jártunk.
https://enbudapestem.hu/2024/02/06/hanyadik-aranykorat-eli-most-budapest

Válasz

Kedves Barátaink!

Új kiadással jelentkezik a Fortepan, Bűnös Budapest `70 címmel. Ebben a válogatásban bűnügyi helyszíneket láthatnak a hetvenes évek eleji fővárosból. A gyűjtemény feldolgozására Budapest Főváros Levéltárától kaptunk lehetőséget, ahol több tízezer, csak negatívkockákon fennmaradt hasonló fotót őriznek. A képek készítői a Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályának ismeretlen fotósai voltak.

A teljes sorozat itt látható:

https://fortepan.hu/hu/photos/?cfrom=2024-02-02&upload=1706832000000

És természetesen készült best of válogatás is:

https://fortepan.hu/hu/photos/?tag=best+of&cfrom=2024-02-02&upload=1706832000000

Az összeállításban 1971-ből és 1972-ből láthatnak 1000 felvételt. A képeken Budapest kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert részei és arcai jelennek meg: a külvárosok, peremkerületek világa. Feltört üzletek, kirakatok, trafikok, irodák, lakások, sőt széfek és templomi perselyek képei. Gyilkossági és öngyilkossági helyszínek. Ellopott autók, vagy csak leszerelt kerekek, egy kirabolt iskolai szertár, vagy ócska bicikliszerelő műhely. Közlekedési balesetek, feldőlt daruk, kisiklott vonat, lezuhant kisrepülőgép tűnnek fel a sorozatokon. Különösen jelentősek a politikai falfirkákról készült fotók, amiket a rendőrségen kívül aligha fotózott bárki is.

Bevallom, hogy nehezen vágtunk bele az anyag feldolgozásába. A Levéltár úgy örökölte meg a negatívokat, hogy az egyes riportokhoz semmilyen háttérinformációt nem kapott. Ezért minden kockát át kellett nézni, közte több száz gyilkossági és öngyilkossági helyszínt is. Arra törekedtünk, hogy bemutassunk minden jellemző utcaképet és belső fotót, eltávolodva a konkrét, akár élet elleni bűncselekményektől. Igyekeztünk személyteleníteni a fotókat, és mint város-, tárgykultúra-, közlekedés-, vagy kereskedelem-történeti dokumentumként bemutatni a képeket.

A hagyaték kivételes értéke, hogy jellemzően olyan helyeken készültek a felvételek, ahol se előtte-se utána nem fotózott senki. A Rákosmenti Áruház, a Nagy Lajos király útján álló ideiglenes zöldséges pavilon, a Csemege Vállalat hátsó raktára a Pasaréti úton, vagy a soroksári Laji Csárda kerthelyisége - mára mind a feledésbe merültek. Nem hiszem, hogy nosztalgiával kéne visszagondolnunk rájuk, legtöbbjük a hiánygazdálkodás, vagy a sivárság jelentéktelen - és mégis jellemző - helyszíne volt.

Ha ezt a sorozatot Kereki Sándor ezidőben készült budapesti fotói
mellé tesszük,

https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Kereki+S%C3%A1ndor%2C+Best+of

mintha egy másik városban és más emberek között járnánk. A BRFK fotók a hetvenes évek szétesett, céltalan, mozdulatlan és csóró világáról tudósítanak, ahol a képeken nem a bűnügy miatt érezzük magunkat otthontalannak. A nagyon is otthonos városban.

A rendőrségi fotók feldolgozását mindenképp szeretnénk folytatni, mert egyedülálló módon, a nyers dokumentarizmus eszközeivel tudósítanak a Kádár-korszakról.

Fontos tudni, hogy a most bemutatott 1000 kép a Fortepan gyűjteményének egyik legdrámaibb része, ezért egyes képek megtekintését csak 18 évnél idősebb olvasóinknak ajánljuk!

Barátsággal:
Tamási Miklós
https://www.facebook.com/photo/?fbid=789192083229470&set=a.202419638573387

Válasz

Budapest elveszett kincsei

Mielőtt a második világháború és a kommunista diktatúra elpusztította volna Budapestet a XX. században, a magyar főváros számos olyan építészeti kinccsel rendelkezett, amelyek ma már csak fényképen léteznek.

Kattintson vagy koppintson az archív fotókra, hogy megnézze, hogyan néznek ki ma. Az új fotók 2023 decemberében készültek.
https://www.szabadeuropa.hu/a/budapest-elveszett-kincsei/32749022.html

Válasz

„Aki ezt nem csinálja meg, az nem fotóriporter” – Rédei Ferenc szokatlan Kádár-fotójának története (videó)
https://24.hu/kultura/2024/01/06/visszapillanto-redei-ferenc-kadar-janos-nepszava/

Válasz

„Felejts el egy pillanatra mindent, amit eddig a fényképezésről valaha tanultál, és csak fényképezz. Örökíts meg azonnal bármit, ami megragadja a figyelmed, és ne tarts gondolkodási szünetet előtte.”
Daido Moriyama képeiből nyílt kiállítás a The Photographers’ Gallery-ben.
https://punkt.hu/2024/01/25/felejts-el-egy-pillanatra-mindent-amit-eddig-a-fenykepezesrol-valaha-tanultal-daido-moriyama-kepeibol-nyilt-kiallitas-a-the-photographers-gallery-ben/

Válasz

Sokak emlékezetében a rendszerváltás környékén megismert kép él Habsburg Ottóról. De vajon hogyan teltek a népes Habsburg család hétköznapjai, és nevelkedett az osztrák–magyar trón örököse Ausztriában, Baszkföldön, Belgiumban és az Egyesült Államokban, mielőtt az Európa-politika parlamenti színpadára lépett?
Trónörökösből száműzött
Dékány Szilveszter, a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményi főmunkatársának írása.
A Heti Fortepan 174. száma a Capa Központ szakmai támogatásával készült, továbbra is szabadon olvasható és tovább publikálható.
https://hetifortepan.capacenter.hu/habsburg-otto-fiatalsaga/

A cikkhez kapcsolódó képek itt érhetők el.
https://fortepan.hu/hu/photos/?donor=Habsburg%20Ott%C3%B3%20Alap%C3%ADtv%C3%A1ny

-\\-

A Magyarán szólva c. rádióműsor stúdiója, 1975.
Balra: Grétsy László
1932. február 13. – 2024. január 21.
kép: Fortepan/Szalay Zoltán (147070)
Jobbra: Bélley Pál könyvtáros, bibliográfus, újságíró.
https://www.facebook.com/photo?fbid=780147177467294&set=a.202419638573387

Válasz

Piac a Kapisztrán János téren Nagyváradon, 1989. (Fortepan / Urbán Tamás)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=762039189303769&set=a.599660682208288

Válasz

Pillanatok egy olyan korból, amikor az emberek még hagyták magukat fényképezni

Iskolai keretek között nem tanulta a fotózást, és a fényképeit sem megrendelésre, hanem saját magának készítette, Kereki Sándor elkapott tekinteteitől és helyzeteitől mégis nehéz szabadulni. A hetvenes évek Budapestjén megörökített pillanatai egyszerre ragadják meg a város hangulatát, és a benne élők nagyon is személyes történeteit. Kereki Sándor képei a mai napig frissnek hatnak, és a Fortepan mellett a Capa Központban is megtekinthető február 4-éig a belőlük rendezett kiállítás.
https://hvg.hu/nagyitas/20240118_Kereki_Sandor_nagyitas

Előzmény

Válasz

- Mi célból fotóztatja egy német családi cég rendületlenül Budapestet a 20. század első éveiben?
- Hogy kerül a képanyagból készült válogatás a Nemzeti Galéria tárlatára?
- Miért vált Budapest kedvelt utazási céllá ebben az időszakban?

A kurátorral, Virágvölgyi Istvánnal készült interjú felér egy időutazással, mely a kiállítótérben tovább folytatódik!

A Budapest 150. születésnapját ünneplő fotókiállítás a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte.
Részletek:
https://mng.hu/kiallitasok/budapest-az-elso-aranykor/

A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István, társkurátor: Török András
https://www.facebook.com/watch/?v=809451837609971

Válasz

Budapest. Az első aranykor
Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)
Részletek és jegyvásárlás:
https://mng.hu/kiallitasok/budapest-az-elso-aranykor/

Válasz

„A színes kép, akármilyen színtelenül színes, pozitív. A fekete-fehér, az dráma”

Színes vagy fekete-fehér képek? Hagyományos analóg fényképezőgép, vagy digitális? Netán, ahogy az ma már általános, elég egy telefon is ahhoz, hogy jó fénykép szülessen? A fényképezés történetével foglalkozik a hétfő esti XXI. Század úgy, hogy közben fotósok, fényképekkel foglalkozó szerkesztők és kurátorok mondják el véleményüket és élményeiket. Például arról, hogy mi kell egy jó fényképhez, vajon utólag tilos-e belenyúlni egy kép szerkezetébe, vagy egyenesen szükség is van a takarásra, kivágásra, szerkesztésre.

A XXI. Század stábja majdnem egy éve kezdte a forgatást, amikor még csak előkészületben volt a Kereki Sándor képeiből összeállított kiállítás a Capa Központban. Akkor, amikor az alkotó és a kiállítás kurátora, Barakonyi Szabolcs még csak tervezte, hogy milyen képek kerüljenek ki, és ez a munka nem volt mentes a vitától. Például annál a képnél, amelyik nem volt tökéletes, mert az előhívásnál megsérült_

-- Ezen nagyon sokat vitatkozunk, amióta Szabolcs ezt kiválogatta. Szerintem ez egy óriási hiba, egy hívási hiba. Szabolcs szerint pedig ez nagyon jó kép

– mondta Kereki Sándor.

Barakonyi Szabolcs ezt megérti, és örül, hogy nem az ő képeről van szó. „De azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a képek 50 évig a fiókban voltak, senki nem látta őket. Nem azért tetszik, mert hibás, hanem mert amikor erre a képre pici digitális formátumban ránéztem,

-- azt hittem, hogy a nap becsillanása az objektíven, és egyébként kompozíciós szempontból tökéletes helyen van. Vannak olyan hibák, amelyek esztétikailag képesek beépülni a képbe”

– mondta a vitatott fotóról a kurátor, aki maga is fotográfus.

A hétfői adásban egy másik nagy páros is megszólal, Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész és Szarka Klára kurátor, akiknek több nagyszabású fotókiállítás köszönhető.

Keleti Éva a fekete-fehér fotózás híve „Ez az én fotográfiai hitvallásom egyik része: a színes mindent széppé tesz. A színes a rosszat is kiszínezi. Nem hat olyan erővel, mint amennyire szeretném, hogy hasson.

-- A színes kép, akármilyen színtelenül színes, akkor is pozitív. A fekete-fehér, az dráma

– fogalmazott. Szarka Klára az íráshoz hasonlította a fotográfiát. „Az emberek megtanulnak írni még mindig. Kézzel, aztán számítógéppel, írógéppel, ami szintén nagy divat, és az egyik megírja a Háború és békét, a másik megírja a sárgabaracklekvár receptjét, a harmadik meg a vásárlólistát. A fotográfia egy eszköz, viszonyulás a világhoz, sok minden” – mondta.

A XXI. Század adásában egy kis technikatörténeti blokk is látható lesz. A Közlekedési Múzeum Műszaki Tárában található különleges fényképezőgépeit és az azokkal készült képeket is a rendelkezésünkre bocsátotta. Például Jedlik Ányos dagerrotip masináját és Eötvös Lóránd sztereotípiáit.

Borsody István filmjének előzetese (adás: 2024. január 08., hétfő)
https://rtl.hu/xxi-szazad/2024/01/07/fotozas-tortenete-petzval-jozsef-fenykepezogep

Válasz

Kitalálja, hol járunk? – Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk!
Minden év végén a Fortepan arra kéri olvasóit, hogy segítsenek megfejteni az oldalon lévő képek háttértörténetét. Most is olvasóinkhoz fordulunk és kérjük, segítsenek felfejteni az alábbi képeken látható részletek alapján, hogy vajon hol készültek a képek, kit-mit ábrázolhatnak.
https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2023/
___

2023 kedvencei – 30 izgalmas a 15 ezer idén feltöltött Fortepan fényképből
Az idei évben 15 ezer fénykép került a Fortepan digitális fotóarchívumba, így 190 ezresre duzzadt a gyűjtemény. Nagyon sok új szemszögből ismerhetjük meg még jobban a keszekusza 20. századot.
https://hetifortepan.capacenter.hu/2023-kedvencei/
___

Tizenegy megfejtés – Kőszegi cégér, orosházi imaház, berettyóújfalui víztorony, piarista kápolna és częstochowai zarándokok
December végén arra kértük olvasóinkat, hogy segítsenek nekünk: 20 olyan fényképet mutattunk, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthetjük, hogy mostantól tizeneggyel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről nem tudjuk hol készültek. Önöknek köszönhetően!
https://hetifortepan.capacenter.hu/megfejtesek-2023/
___

Az utcai fotózás művészete – Így vadászta a döntő pillanatot Kereki Sándor, Magyarország első igazi street fotósa
A budapesti utcákon az 1970-es években fényképező Kereki Sándor vagy Balla Demeter felvételei éppúgy díszíthetnék a világ legmeghatározóbb galériáinak a falát, mint amerikai kortársaik street fotói, csakhogy a hazai közönség akkoriban hírből sem ismerte a műfajt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/utcai-fotozas-kereki-sandor/
___

Régebbiek... (2021.)

Gépek, hajók, repülők
https://www.facebook.com/notes/2832507157005239/

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archív fotói
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Magyar+M%C5%B1szaki+%C3%A9s+K%C3%B6zleked%C3%A9si+M%C3%BAzeum

Most elsősorban a hazai repülés történetére koncentráltunk olyan úttörők, mint Kolbányi Géza,
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Kolb%C3%A1nyi+G%C3%A9za
Wéber Károly
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=W%C3%A9ber+K%C3%A1roly
és az Endresz-Magyar-féle óceánrepülést a Magyar Aero Szövetség részéről végigkísérő Czapáry Jenő képeinek közzétételével.
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Czap%C3%A1ry+Jen%C5%91

Válasz

A 150 éve lezajlott városegyesítés kapcsán három szereplőt szoktunk említeni, pedig volt ott egy negyedik résztvevő is: a Duna. Amelyben fürödtek, mostak, halásztak a pest-budaiak és a reformkortól kezdve menetrend szerint hajóztak is. Ma is ugyanott folyik, hajók is szelik a habjait – mégis, egyre távolabb kerül tőlünk.

Duna-keringő - Utazás Pest és Buda között, a csavargőzösöktől a vízibuszokig
N. Kósa Judit írása a Heti Fortepan 169. számában a Capa Központ szakmai támogatásának köszönhetően továbbra is szabadon olvasható és tovább publikálható.
(És őszintén szólva ez a szám ismét elég jól sikerült ahhoz, hogy a szerző és mi büszkék legyünk.)
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-hajozas/

Válasz

Budapest. Az első aranykor. Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)

Magyar Nemzeti Galéria, 2023. november 15.–2024. február 18.

Budapest 150. születésnapja alkalmából egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítást mutat be a Magyar Nemzeti Galéria. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte.
https://www.seniorplus.hu/budapest-az-elso-aranykor-sztereokepek-es-kepeslapfotok-a-fortepan-es-a-deutsche-fotothek-gyujtemenyebol-1903-1912/

Előzmény

Válasz

Körpanoráma a panelre – új Fortepan-album a lakótelepek világáról

Végtelen tájban úszó szoliter tömegek, típuslakás, szabványélet és egy máig tartó szociológiai kísérlet. LTP – Tíz emelet boldogság címmel új, a lakótelepeket bemutató Fortepan-albumot adott ki a Zucker Művek.

Talán emlékeznek még a 2019-es Fortepan kiállításra (digitális változata most is elérhető), hatalmas siker volt. Közös nevezőre hozott személyes történeteink eredőinél. „Minden múlt a múltam”, ezzel a mottóvá emelt Rakovszky Zsuzsa-verssorral horgonyozta le a jelenbe azt a felfoghatatlan mennyiségű privát történettöredéket, amelyet a kurátorok elénk tártak a mostanra száznyolcvanezernél is több fényképet tartalmazó digitális gyűjteményből. Aki látta, azzal mehetett haza, hogy szilánkokra töredezve, de látta a huszadik századot. Megérezhette a képeken szereplő emberek, ismerős idegenek belevetettségét abba a korba, amelybe születtek.
https://kronika.hu/cikk/korpanorama-a-panelre-uj-fortepan-album-a-lakotelepek-vilagarol/
___

Dicsértük már a Fortepant, hiszen megannyi okból lehet, többek között azért is, amit a kollektív társadalmi emlékezetért a puszta létezésével tesz. Az emlékeink természete ugyanis az – mint azt a világ legjegyzettebb memóriakutatói egy Magyarországon tartott konferencián is összegezték 2016-ban –, hogy valójában nincsenek sehol. Az emlékezés nemcsak módosítja az emlékeket az idegrendszeri kutatások jelenlegi állása szerint, hanem ez az, ami létre is hozza őket, a későbbi alkalmakkor pedig arra emlékszünk, amire legutóbb is emlékeztünk, nem pedig magára az eseményre, élményre.

Ennek a kis neurológiai kitérőnek az alapos értelmezése szédítően messzire vezetne, nem is kezdeném el szétszálazni. A Fortepan közössége által önkéntes alapon összegereblyézett, ráadásul szabadon használható vizuális múltgranulátum mindenesetre felér egy instant magnézium, halolaj és ginkgo biloba alkotta szuperfröccsel közös emlékezetünk karbantartása érdekében.

Előzmény

Válasz

Sztereoképekből és képeslapfotókból álló kiállítás mutatja be Budapest első aranykorát

Budapest 150. születésnapja alkalmából egy több mint száz művet felvonultató kiállítás látható november közepétől a Magyar Nemzeti Galériában. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a virágkorát élő, századfordulós fővárost idézi meg.

A kiállítás első egysége Budapest a csúcson címmel azt a fejlődést mutatja be, amelyen a 20. század elejére Budapest átment. A tárlat második része a Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét mutatja be. A harmadik szekcióban a hivatalos képeslapfotók mellett egy privát, Schoch Frigyes sztereoképeit mutatják be a szervezők. A kiállítás záró blokkjában pedig az látható, hogy mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő 100 év alatt.

A Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég budapesti városfotográfiáinak Magyarországon eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be egy válogatást. A képeslapfotókat Schoch Frigyes, a jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotográfus felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fiatal metropoliszt.
https://punkt.hu/2023/12/10/sztereokepekbol-es-kepeslapfotokbol-allo-kiallitas-mutatja-be-budapest-elso-aranykorat/

Előzmény

Válasz

Különleges hangulatú, 50 éven át a fiókban fekvő fotókból nyílt kiállítás Budapesten, a Capa Központban. Kereki Sándor – aki később televíziós operatőrként dolgozott – még kamaszként járta a várost, és fényképezett. Mindent, ami neki tetszett.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/07/kereki-sandor-capa-kozpont-fotokiallitas

Válasz

Mindig is jól állt a tél Budapestnek - fotók

Archív fotókon mutatjuk, milyen volt a behavazott Budapest egykor.

Azon túl, hogy bosszantó tud lenni a kimaradt villamos, dühítőek a síkos, latyakos utcák, kicsit távolabbról szemlélve nagyon hangulatos tud lenni a fehér főváros.

Sok év távlatából különösen, mint azt az alábbi fotók is bizonyítják:
https://hvg.hu/elet/20231207_Nem_most_eloszor_benult_le_a_hotol_Budapest__fotok

Válasz

A Gerbeaud: ahol a konyakosmeggy született
Török András
2023.11.30. cs., 16.03
1880-as évek (forrás: Fortepan.hu (82312))

E kávéház terasza lesz sétáink alfája és ómegája. Ide térünk vissza mindig. Mert ez a város origója. És mert könnyű megtalálni.

Kugler Henrik (1830–1905) cukrász 1858-ban nyitotta meg üzletét a közelben, ott, ahol ma a Pénzügyminisztérium palotája áll. Mai helyére, az akkoriban Schneider Viereck (vágónégyszög) néven csúfolt, újonnan épült tömbbe 1870-ben költözött. A házat azért illették ezzel a furcsa csúfnévvel, mert az egykori Harmincad-hivatal (vámház – annak is őrzi emlékét egy utcanév a szomszédban) telkét négy különböző vevő vásárolta meg: Eisele Antal szabómester, Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő, Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Ezek mind vágtak: az egyik a ruhaanyagot, a másik a bőrt, a harmadik az emberbőrt, míg a bank a részvényeket…
https://5.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/231130/gerbeaud-ahol-konyakosmeggy-szuletett
___

Rosalynn Carter
https://fortepan.us/categories/all/FI0012465#?query=collection%3A73ea3b16-fd67-4df0-8068-40a2ce5be66c

Előzmény

Válasz

„Megcsináltam a képet, és továbbmentem”

Hogyan lehet egy évtizedeken át padláson porosodó, ismeretlen életművet utólag beemelni a hazai fotóművészeti kánonba? És egyáltalán, mit tud kezdeni ez a kánon a hetvenes évek Budapestjének hangulatát megörökítő, autodidakta fiatal fotóival? Olyan kérdések ezek, amik alighanem fel fognak merülni a Capa Központban december 6-án nyíló, Kereki Sándor – A hetvenes évek Budapestje egy srác szemével című kiállítás nyomán.
https://jo.444.hu/2023/12/05/megcsinaltam-a-kepet-es-tovabbmentem
___

Így szereltünk mi, magyarok – heftelős fotók a XX. századból

A Fortepan fotógyűjteménye fenomenális emlékgyűjtemény. Minden témában, még az út szélén szerelt autók kategóriájában is meg tudja mutatni, milyen volt ez a XX. században, Magyarországon.

Harminc év felett furcsa leírni, de a fiatalok számára már valódi történelem a XX. század, avagy az 1900-as évek. Elmúlt már, rég magunk mögött hagytuk, lassan 24 éve, egy év híján negyed évszázada.

Innen tekintünk vissza a Fortepan segítségével a magyar autószerelőkre, akik mutatják, hogy azért vannak állandó dolgok. Az utcán letámasztott autó felnyitott motorházteteje mellett tanakodó férfiak képe évtizedeken átívelő momentum. A ruházat, a hajviselet változik, a saras utakat aszfalt váltja fel, de a gesztusok, az arcra írt érzelmek változatlanok, főleg ha az a „rohadt szemétláda nem indul”.
https://www.vezess.hu/vezetunk/2023/12/06/igy-szereltunk-mi-magyarok-heftelos-fotok-a-xx-szazadbol/

Előzmény

Válasz

Budapest. Az első aranykor -\\- Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)

Budapest 150. születésnapja alkalmából egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítást mutat be a Magyar Nemzeti Galéria. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte.

A tárlaton először láthatja a közönség a német képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett nemegyszer kis utcai történetekben bukkannak fel a nagyvárosi hétköznapok. A képeslapok a rohamos léptekben fejlődő századfordulós Budapestnek az idelátogatók számára legvonzóbb helyszíneit mutatják be, fókuszukban számtalan pompás, akkor még fiatal épülettel, melyek ma is ikonikus büszkeségei városunknak.

A kiállítás időtartama:
2023. november 15 – 2024. február 18.
https://ligetplusz.hu/budapest-elso-aranykor-mng-2023
___

Könyvesprogram jövő kedd estére:
Kereki Sándor könyvbemutató
Időpont: 2023. december 12., kedd, 17:30
Helyszín: Capa Központ, rendezvényterem
Az Eidolon Centre for Everyday Photography bemutatja Kereki Sándor – A hetvenes évek egy srác szemével című könyvét.
Az eseményen beszélgetnek:
Barakonyi Szabolcs, a könyv képszerkesztője
Kereki Sándor, fotós/operatőr
Petrányi Zsolt, a könyvben megjelenő esszé szerzője
Stalter György, fotóművész
A beszélgetés moderátora:
Szarka Klára, fotótörténész
https://www.facebook.com/events/1339591426745155/

Válasz

Meghalt a legendás fényképész, Elliott Erwitt

Elliott Erwitt, akik képeivel dokumentálta Amerika elmúlt hat évtizedét, csütörtökön meghalt manhattani otthonában – erősítette meg lánya, Sasha a New York Timesnak. 95 éves volt.

Erwitt arról volt ismert, hogy a városi utcákon készített véletlenszerű fekete-fehér képeket, valamint közszereplőkről, köztük John F. Kennedy és Richard Nixon volt amerikai elnökökről, valamint Marlene Dietrichről, Marilyn Monroe-ról és Arnold Schwarzeneggerről is. Erwitt humanista szemléletű riportfotóinak köszönhetően rendszeresen dolgozott befolyásos amerikai magazinoknak, valamint nemzetközi kiadványoknak és turisztikai hivataloknak. Hosszú ideig tagja volt a Magnum Photos ügynökségnek, és az 1960-as években három évig az elnöke is volt.

Az 1928. július 26-án Párizsban Elio Romano Erwitz néven született Erwitt gyermekkorát Milánóban töltötte. Családja orosz-zsidó származású volt, és 1939-ben, közvetlenül a második világháború kitörése előtt hagyták el Európát az Egyesült Államokba. Los Angelesben telepedtek le, ahol Erwitt a Los Angeles City College-ban tanulta meg a szakmát. A Magnum Photos szerint 1948-ban New Yorkba költözött, és gondnokként dolgozott a New School for Social Research-ben, cserébe azért, hogy beiratkozhasson az ottani filmes kurzusokra. 1951-ben behívták az amerikai hadseregbe, és Európában állomásozva fotós feladatokat vállalt. Párizsban meglátogatta a Magnum Photos irodáját, és találkozott Robert Capával, a híres háborús fotóssal, aki később meghívta, hogy csatlakozzon a csoporthoz.

Pályafutása során Erwitt éles szemmel figyelte a történelmet alakító zárt ajtók mögött zajló eseményeket, a társadalmi elit elegáns ünnepi eseményeitől a világszínpad feszült politikai pillanataiig. Erwitt egyik leghíresebb képe 1959-ből származik, amelyen Richard Nixon akkori amerikai alelnök ujját Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök mellkasába böki, miközben Moszkvában tartózkodik az Amerikai Nemzeti Kiállítás megnyitóján, amely a hidegháború idején hat héten át tartó diplomáciai erőfeszítés volt, amely az oroszokat megismertette a korabeli amerikai művészettel, dizájnnal és háztartási gépekkel.

https://www.magnumphotos.com/newsroom/politics/elliott-erwitt-behind-the-image-the-kitchen-debate/

Erwitt különösen szerette a kutyák fotózását is, öt könyvet is kiadott a témának szentelve, írja a CNN.
https://24.hu/kultura/2023/12/01/meghalt-a-legendas-fenykepesz-elliott-erwitt/

Válasz

A 70-es évek egy srác szemével Groteszk utcai jelenetek Kereki Sándor 50 év után publikált pillanatképein
Az ügető lelátójáról feszülten figyelő emberek, gyerekek, akik egy autó tetejéről nézik a népligeti autóversenyt és egy újságolvasásba feledkező férfi az Andrássy úton. Ezeket a bámulatba ejtően jó utcai képeket egy pesti fiú készítette, aki gimnazistaként kezdett fotózni és egyetemistaként már fel is hagyott ezzel a hobbival. Kereki Sándornak ma mintegy 1800 fényképe került fel a Fortepan oldalára, ötven évvel elkészítésük után.
https://hetifortepan.capacenter.hu/kereki-sandor/
___

A cikkben szereplő szöveget formázatlanul és az összes nagy felbontású képet erről a linkről lehet egyben letölteni.
https://robertcapanonprofit-my.sharepoint.com/personal/istvan_viragvolgyi_robertcapanonprofit_onmicrosoft_com/_layouts/15/onedrive.aspx?id=%2Fpersonal%2Fistvan_viragvolgyi_robertcapanonprofit_onmicrosoft_com%2FDocuments%2FHeti+Fortepan%2FHetiFortepan20210226+Kereki+S%C3%A1ndor&ga=1

Válasz

Képes időjárás-jelentés
Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek
https://www.facebook.com/photo/?fbid=735615681946181&set=a.555056090002142
___

Kozák Lajos a Punkt-on (20 képből álló válogatás):
https://punkt.hu/2021/10/10/evtizedekig-egy-raktarban-lapultak-ezek-a-budapestrol-keszult-fotok/

Válasz

A Rákosi-korszakban egyetlen fotóalbum készült az újjáépített Budapestről, az is elsősorban propaganda céllal és külföldieknek. Meglehet azonban, hogy a városról 1954-55-ben készült felvételek többet mondanak a mai értő szemlélődőknek, mint a kötethez akkor hozzáférő angol vagy francia műkedvelőknek.

A szocialista Budapest első tíz éve - Balázs Zsuzsanna írása a heti Fortepan 166. számában.

A sorozat a Capa Központ szakmai támogatásával készül, szabadon olvasható és tovább publikálható:
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-propagandaalbum/
___

Brómezüst Budapest - Eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Budapest 150. születésnapját a Magyar Nemzeti Galéria egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítással ünnepli, amely a virágkorát élő, századfordulós magyar fővárost idézi meg. Egy németországi képeslapkészítő cég itthon eddig nem ismert városfotóira a Fortepan szerkesztői találtak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében.

A kurátorok a kiállításról - a Heti Fortepan 166. száma is szabadon olvasható és tovább publikálható. A sorozat a Capa Központ szakmai támogatásával készül.
https://hetifortepan.capacenter.hu/bruck-und-sohn/

Válasz

„Lesz, ahogy lesz” – Analóg spiritualitás a digitális korban

A kilencvenes években születtem – gyermekkorom meghatározó élményeként maradt meg bennem a számítógép, az internet és a digitális technika elterjedése. Kisgyerekként otthon láttam először digitális fényképezőgépet – azt gondoltam, egy elavult technológiát sikerült meghaladni.

Több év eltelt, mire felfedeztem, majd beleszerettem ebbe az “elavult” technológiába, a filmes fotózásba. Első tekercsem egy ősrégi szovjet géppel “lőttem el”. Egészen különleges volt a pillanat, amikor hosszas várakozás után megkaptam a képeket szkennelt, digitális változatban.

Az utóbbi években egyre jobban belemélyedtem az analóg világba.

Pedig ma mindenről szinte végtelen számú képet lehet készíteni: lehet nyomni a gombot, mint süket a csengőt, utána – akár kamerán, akár telefonon – azonnal látjuk a képet, azonnal szerkesztjük, azonnal feltöltjük, azonnal megosztjuk, azonnal jönnek a like-ok is. Azonnal…

-- Biztos, hogy jó ez az „azonnal”? Biztosan ez az élet logikája, anatómiája?

Én éppen azt szeretem az analóg fotózásban, hogy nem látom azonnal, milyen lesz a kép. Megnyomom a gombot, amikor valami számomra különlegeset látok, de nincs róla látható képem, nincs miben gyönyörködni. Vagyis valahol van, de még nem érhető el. Én pedig ott maradok a pillanatban, nem tűnök el a digitális világban. Várnom kell. Továbbmegyek, de szépen, lassan, a mélyben kezd felépülni bennem egy különös feszültség. Üres percekben eszembe jut egy-egy kocka. Vajon milyen lesz? Sikerült? Nem tudom. Lehet, hogy valamire nem figyeltem? Lehet, hogy rossz helyre került az élesség? A pillanat elinalt, már nem tudom kijavítani. Nem szoktam sokat nyomni a gombot: megnézem a témát, belövöm a vízszintet, az élességet, egyet kattintok, és rábízom magam – lesz, ahogy lesz.
https://szemlelek.net/lesz-ahogy-lesz-analog-spiritualitas-a-digitalis-korban/

Válasz

„Hiszek a kegyelmi pillanatokban” – a kisvárosi földrajztanár világhírű természetfotókat készít

Szűkebb pátriája, Soltvadkert körül 20 kilométeres körzetben készíti képeit, amelyekkel világszintű pályázatokon hívja fel a figyelmet a magyar természetfotózásra, de állítja, hogy egy százszor száz méteres területen belül is díjnyertes fotók sorozatát lehet elkészíteni akárhol a természetben, ha van hozzá szeme az embernek. Daróczi Csabát, aki Máté Bencénél is többször – idén hetedszerre – lett az év természetfotósa, arról kérdeztük, mi a legfontosabb tulajdonsága egy jó természetfotósnak, hogyan kerültek a magyarok a világ legjobbjai közé, és mi mindenért kárpótolja, amikor a tanári munkát félretéve, „rekreációs céllal” kiül a lesbe fotózni.
https://www.valaszonline.hu/2023/11/21/daroczi-csaba-soltvadkert-termeszetfoto-fotografia-oktatas-interju/

Válasz

Sosem látott 20. század eleji fotók kerültek elő: részletgazdag időutazás Budapest aranykorába

Egy német képeslapkiadó cég archívuma őrizte meg az egyik legszebb fényképanyagot a virágkorát élő, századeleji Budapestről. A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig. A Brück & Sohn-képek a korszak legfontosabb városfotósainak munkáihoz mérhetők, de azt továbbra sem tudjuk, ki készítette őket.

A 19. század vége és a 20. század eleje a magyar városfotózás első fénykora. Több híres fényképész dolgozott ebben az időben a gyorsan fejlődő, néhány évtized alatt modern világvárossá váló Budapest megörökítésén. Klösz György neve a legismertebb, de Erdélyi Mór, Divald Károly, Müllner János és Weinwurm Antal is nagyszerű életművet hagytak hátra. Vagy éppen az amatőr Schoch Frigyes, akinek elfelejtett, lappangó hagyatékát a Fortepan tette közzé 2012-ben. A térhatású sztereofotókból álló, 670 fényképből álló Schoch-életmű publikálása a közösségi fotóarchívum történetének talán legnagyobb felfedezése volt.

Most, a főváros 150. születésnapján újabb jelentős korabeli városfotó-gyűjteményt kaptak ajándékba a budapestiek, alkotóját azonban nem tudjuk megnevezni.

Egyelőre csak a fotókból készült képeslapok kiadója után mondhatjuk: ezek a Brück & Sohn-képek. A Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeleti új kiállítóterében látványos installációjú, közönségcsalogató tárlaton mutatkozik be az eddig nem ismert fényképanyag. A Virágvölgyi István és Török András kurátorok által összeállított „Budapest. Az első aranykor” kiállítás egyszerre állít emléket a 20. század elején fénykorát élő, monarchiás metropolisznak, és mutatja be a fotók felfedezését, a korabeli képeslapkiadást, valamint a tíz évvel ezelőtt megtalált, azóta közismertté vált Schoch-sztereofényképeket. A városegyesítés 150. évfordulójára készült kiállítások közül talán ez nyújtja a legtöbb érdekességet és a legizgalmasabb időutazást a látogatónak.
https://www.valaszonline.hu/2023/11/24/budapest-elso-aranykor-kiallitas-fortepan-magyar-nemzeti-galeria-bruck-und-sohn-fotok-kepeslapok/

Válasz

Csaknem 200 fotós jegyzi a Rákosi-korszak Budapestjét bemutató albumot,
ami soha nem jelent meg magyarul

Bár a Budapest című, 1956-ban propagandacélokkal kiadott kötet négy idegen nyelven is megjelent, a magyar olvasónak sokkal többet árul el a korról, mint a megcélzott külföldieknek. Íme a Fortepan 083-as albuma.
https://qubit.hu/2023/11/26/csaknem-200-fotos-jegyzi-a-rakosi-korszak-budapestjet-bemutato-albumot-ami-soha-nem-jelent-meg-magyarul

Válasz

Budapest Főváros Levéltára: A Levéltári egyperces a Halászbástya építőjére emlékezik

Schulek Frigyes 1841 novemberében született Pesten. Nem tartozott a legtermékenyebb építészek közé, mégis Budapest városképének három meghatározó épülete fűződik nevéhez.

Vidéken szintén mára ikonikussá vált épületek tervezése, illetve restaurálása dicséri keze munkáját. Tudatosan készült építésznek. A Műegyetem elvégzése után a bécsi művészeti akadémián tanult. 1870-től az újonnan alakult Mintarajziskola tanára. A hazai középkori épületek elhanyagoltságát látva határozta el, hogy tenni fog megmentésükért. A Műemlékek Országos Bizottságának tagja és első építésze és restaurátora lett.

A Mátyás (Nagyboldogasszony)-templom 1873–1901-es átalakítása Schulek keze nyomát viseli. Schulek a templom különböző korokból származó előnyös részleteit akarta kiemelni. A nagyívű restaurálási munkák során szinte minden gótikus követ újrafaragtak, a későbbi barokk részeket viszont eltávolították. Ahol nem állt rendelkezésre eredeti terv, ott maga tervezte meg a hiányzó részeket Az épület körülötti rendezésre is kiterjedtek a munkálatok, amelyeket 1896-ra, a millenniumra fejeztek be. A templom elkészülte ösztönözte Schuleket az épület mögötti tér átgondolására. A téglából készült, reprezentatívnak nem nevezhető középkori falszakaszra tervezte meg Schulek a Halászbástyát, melynek építése 1899 és 1905 között zajlott.

A Szent István-, majd a Hunyadi János szobor talapzatának terveit is ő készítette.

A Halászbástyára felvezető lépcsőt tervezőjéről nevezték el.

Klunzinger Pál tervei alapján készítette a neoromán stílusú, Buda legmagasabb pontján, a János-hegyen álló, Erzsébet királynéról elnevezett, 23,5 méter magas kilátót. Építését 1907-ben határozta el a székesfőváros, s avatására 1910-ben került sor. A kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 fokú csigalépcsőn lehet feljutni.

Csak tervként ismerjük a meg nem épült Mátyás-templom plébániáját, a budapesti Árpád emlékhelyet és a Harkányi sírboltot.
-- Garami Erika

Illusztrációk:

-- Mátyás-templom átépítése, 1893 k., Fortepan 116770
-- A Halászbástya és a felújítás alatt álló Mátyás-templom Klösz György felvételén, 1906, BFL XV.19.d.1.08.121
-- Schulek-lépcső, 1907, Klösz György felvétele, BFL XV.19.d.1.08.124
-- János-hegy, Erzsébet-kilátó, 1917, Fortepan/Gali 151588; 1930, Fortepan/Olbert Mariann 165502; 1942, Fortepan/Szőke Annamária 61679

https://www.facebook.com/photo?fbid=762251635944518&set=pcb.762251719277843

Válasz

A mezőgazdaság története szorosan összefonódott a folyamatos kísérletezéssel és a technikai újítások sorával. Az új- és a modern korban ez természetesen főleg gépesítést jelentett. Nyögvenyelős indulás és egy kisebb visszaesés után a XX. században ebből Magyarország is szépen kivette a részét, de mára kiszorultunk a technológiai innováció élvonalából. Hogy ez baj-e, majd a jövő eldönti.

Zúg a traktor, szánt az eke, túlélhetjük-e?

A Heti Fortepan 165. számában Sarkadi Zsolt cikke a mezőgazdasági gépesítésről. Az írás a Capa Központ szakmai támogatásával jöhetett létre, szabadon olvasható és tovább publikálható:
https://hetifortepan.capacenter.hu/mezogazdasagi-gepesites/

Válasz

Magyar Nemzeti Galéria: November 22-én, szerdán, a Múzeum+ esten a Budapest. Az első aranykor című kiállításunk is 22 óráig látogatható!

A frissen nyílt tárlatban Virágvölgyi István kurátor és Winkler Nóra művészeti menedzser szubjektív budapesti sétára várja az érdeklődőket, Török Andrással, a Fortepan menedzserével, a Budapest könyv szerzőjével pedig Fónagy Zoltán történész, valamint Bellák Gábor művészettörténész beszélget a főváros titkairól.

Online jegyvásárlás:
https://ligetplusz.hu/museumplus-technocool-mng-2023

https://www.facebook.com/photo/?fbid=719207810254585&set=pcb.719208686921164

Válasz

Haász János verse

te, város

elképzeltelek úgy
mint egy jó barátot

arra gondoltam
te város
hogy úgy is lehetünk
hogy bizalom
hogy tisztelet
hogy kölcsönös alapokon nyugvó -
tudod

és tágra nyílt szemekkel
amikor a keletiből
megláttalak
így néztem rád

befogadtalak
szívtam magamba a látványod
a szagodat
azt a fanyar zajt
ami te vagy

savanykás penészek a falon
szétlőtt homlokzatok szülte
szomorú számháború
hogy negyvenöt
hogy ötvenhat
hogy legalább nem kilencven

kapualjban olcsó mindennapok
különleges kiszerelésben
alkalmi akciókban
bálás csomagban
hálás kezek alól

kifőzdék kirakatok
kitörő öröm
korlátlan lehetőségek
kisüzemi kézimunka
gyorsbüfékben lassú eladók
kutyaszar között kerekesek
gördeszka utcatánc
hullámzó hangulat
hajókiránduláson
integetnek a dunába lőtt hidak

villamosok kergetnek álmokat
sínre tett sóhajok között
kötött pályán közelgő gondolat -
kötelességünk jelenteni
a megélhetési gondokat

aluljárókban por pára
pár alak prédikál
újságot szór a szó
visszhangot kiabál
esti a hírlap
pestik a hírek
festik a színek
a neont papírra

utcán élő város vagy te
utcazenész minden sarkon
utcákon át utcabútor
és utcalányaid után
utcakaják streetfoodolnak

szemem elé terült terek
falmelléki álmok a bokrok között
utcaseprő tekintetek
vasaltabb ruhákban
gyűröttebb emberek
szatyrokban a húgyszag
két koldus kenyeret tör

hej te város
jó barátom
nem tudlak nem szeretni
hej te város
jó barátom
hogy tudlak nem szeretni

+++

lépcsőházi gondolkodó vagyok, pénteken volt 150 éves budapest, de csak most jutott eszembe ez a néhány évvel ezelőtti versem. persze 150 évnél talán ez a három nap mit számít.
(a képen a keleti, ide jöttem, innen mentem, évtizedeken át ez a látvány kísért; fotó: Fortepan)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1073435910665414&set=a.717226956286313

Válasz

Kultúrák és nézőpontok párbeszéde: már javában tart a 33. pozsonyi Fotóhónap

A történelmi rétegekbe nyúló félmúlt és a jelen kapcsolódik össze a pozsonyi Fotóhónap november 30-áig látogatható kiállításain. Szlovákia legnagyobb, nemzetközileg is jelentős művészeti eseménye, a 33. Mesiac Fotografie (33rd Month of Photography) Csehszlovákia szétválásának harmincadik évfordulóját, valamint a fénykép médiumának 1993 utáni fejlődését állítja fókuszba. Hagyományaihoz híven a Fotóhónap a tágabb világba is kitekint, miközben olyan hazai alkotók életművével is találkozhatunk Pozsonyban, mint Berekméri Zoltáné.

A különböző tematikákra osztott Fotóhónap Szlovákiával és Csehországgal foglalkozó szekciója az egykori Csehszlovákia kettéválását közvetlenül megelőző időkre tekint. Az 1968 utáni évek szűk levegője köszön vissza az egykori állambiztonsági archívum fotográfiáiból válogató kiállításon az UMELKA galériában, ahol a titkosrendőrség megfigyelési fényképeiből tárulnak fel a tiltott vagy tűrt lakáskiállítások, performanszok és színházi előadások dokumentációi. Ugyancsak ezt a korszakot idézi Pavel Vavroušek 1971 és 1981 között készült dokumentarista anyaga a Galéria F7-ben, mely a szocialista Csehszlovákia legkeletibb települését, Nová Sedlica mindennapjait dolgozta fel.
https://punkt.hu/2023/11/19/kulturak-es-nezopontok-parbeszede-mar-javaban-tart-a-33-pozsonyi-fotohonap/

Válasz

Török András: Egy társkurátor örömei és sirámai

Ezelőtt még sohasem írtam szöveget múzeumi falakra, inkább a kanyargós, hosszú mondatok szakembere voltam. Itt azonban nem volt mese, a megadott karakterszámot nem lehetett túllépni. De nagyon jó módszer alakult ki, a kurátor mindig véleményezte a szövegemet (gondolom ez mindig így szokott lenni), és udvarias kéréseket terjesztett elő. Hogy ő még erről vagy arról szívesen látna néhány szót. Persze mindig igaza volt.

A legérdekesebb csörte főigazgató úrral alakult ki, amikor már többé-kevésbé nyugodtan aludtam, mert a kiállítás nyitása elég közel volt, megjöttek tőle a kommentárok és változtatási kérései. Azt is megírta, hogy szerinte nálam, képletesen szólva, a potméter rosszul van beállítva a deheroizálás és az apró, beszédes érdekességek irányába. Miközben a külföldi látogatók azt se tudják, ki volt Savoyai Jenő. Azt el kellett ismernem, hogy szinte kizárólag a hazai (sőt, budapesti és a várostörténetben járatos) látogatókat tartottam szem előtt, ezért aztán sértődöttség nélkül átírtam a szövegeket, jelezve, hogy én, mint úriszabó, egy testi fogyatékos férfire is a legjobb frakkot tudom szabni... (Akkor elhallgattam a bonmot szerzőségét, de most töredelmesen bevallom, hogy a metaforát a néhai Sárközy Tamástól vettem kölcsön, ő a rendszerváltás idején írott törvényekre értette a dolgot.)

A főigazgató úrnak írott választ ezzel fejeztem be: „El kell ismernem, hogy jobb lett a szöveg, mert a külföldiek megértését jobban segíti. Sajnálom a kigyomlált apró érdekességeket, de majd saját könyveimben vigasztalódom...”

Szóval nem elég, hogy nagy dicsőség az MNG-ben rendezett kiállítás, és hogy ezért pénzt fizetnek, de tömör fogalmazásra is nevelt a dolog, azzal már áldott emlékű gimnáziumi magyar tanáromnak, Turák Jánosnénak is bőven akadt problémája. A legnagyobb élvezet egyébként a kissé nagyobb terjedelmű szövegek írása volt, amelyet magunk között zoom-szövegeknek neveztünk el, ami arra utalt, hogy egy-egy fénykép részleteiben merültünk el. Egy példa erre :
„A Brück & Sohn cég 1904-re datált fotóján a mai Rákóczi út torkolatát és folytatását, a Kossuth Lajos utcát láthatjuk, ahol ekkor már szinte befejeződött az új Erzsébet híd okozta dzsentrifikáció (afféle városi szintemelkedés). A régi utca szélességét a kétszeresére kellett bővíteni, hogy ki tudja szolgálni az új hídra irányuló forgalmat. Ehhez az illetékes hatóságok az Astoria felől nézve jobb oldali házsort lebontották, és az új homlokzatok már az új utcaszélességhez igazodva épültek meg. A Dreher- palota esetében, mivel a ház új volt, sarokkupoláját az épületről leválasztva hátrébb tolták, utána a homlokzatot lebontották és az új nyomvonalon újra felépítették… De nem az építészeti környezet változása a legfeltűnőbb, hanem a közlekedésé. Ekkor még járt villamos a mai Rákóczi úton, ma viszont már csak buszok közlekednek itt, annál nagyobb számban. A közlekedési rend pedig még bal oldali volt, egészen 1941-ig.

A kép jobb szélén belógó, úgynevezett Vigyázó-ház egészen 1938-ig itt állt. A tulajdonjogot a gyermektelen Vigyázó Ferenc (1874-1928) végrendeletében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A Károly körútra is bekanyarodó klasszikus modern ház egyik bejárata felett ma is ott látható a Vigyázó család címere.

A kép bal oldalán álló épület helyén valaha Unger Benedek kovácsműhelye működött. E család késői leszármazottai építtették az Astoria szállót, amely 1914-ben nyílt meg. Azért nevezték el így, mert első üzemeltetője egy ideig a New York-i Waldorf Astoriában dolgozott, és megtetszett neki az egzotikus név. A szálloda annyira elegáns hely volt, hogy sokan csak „Ahsztória” néven emlegették. Az őszirózsás forradalom idején itt alakult meg a Nemzeti Tanács, 1944-ben a német megszállás idején ez lett a Gestapo főhadiszállása. Még később hétköznap delente a szálló kávéházából sugározták a népszerű Ki nyer ma? című rádiós zenei vetélkedőt.

Habár jól láthatók a változások a 119 év különbséggel készült képpár között, mégis jól látszik, hogy Budapest a 20. század elején nyerte el mai arculatát.”
https://www.facebook.com/photo/?fbid=740689381413074&set=a.202419638573387
(Az írás a Vademecum 918. számában jelent meg. )

Válasz

Budapest első aranykorával ismerkedhetünk a Magyar Nemzeti Galériában – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből címmel nyílik kiállítás
https://mult-kor.hu/budapest-elso-aranykoraval-ismerkedhetunk-a-magyar-nemzeti-galeriaban-20231114
https://ligetplusz.hu/jegyek/budapest-elso-aranykor-mng-2023
https://www.facebook.com/photo/?fbid=737835055031840&set=a.202419618573389
https://www.facebook.com/photo/?fbid=737376675077678&set=a.202419638573387
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/videos/751396333486153

Válasz

Budapest. Az első aranykor

Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912)

Budapest 150. születésnapja alkalmából egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítást mutat be a Magyar Nemzeti Galéria. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte.
https://mng.hu/kiallitasok/budapest-az-elso-aranykor/
___

Animatiqua: Régi képeken kelnek életre a 100 évvel ezelőtti Duna-part legendás épületei.
Vajon hogyan nézhetettek ki a régi Duna-part épületei. Milyenek lehetett egykor a tereink autók nélkül? Most régi fényképek segítségével ezeket az épületeket "életre keltettük".
Ez a filmrészletünk egy nagyfilm kis részlete, amit Budapest 150 éves születésnapjára készítünk. November közepén mutatjuk be nektek a teljes filmet.

A képekért ismét köszönet a Fortepannak, akik olyan képeket is a rendelkezésünkre bocsátottak, amiket még nem láthatott a nagyközönség
https://www.facebook.com/Animatiqua/videos/1349567055944909/
___

A Fortepan dicsérete

Családi pillanatok, egyházi élet az ötvenes években, Kádár-kori underground és budapesti propagandafotók – új képekkel bővült a Fortepan gyűjteménye.

A Fortepan nagy magyar találmány, s mint sok nagy találmány, annyira egyszerű és evidens ötletre épül, hogy furcsa is: korábban senkinek nem jutott az eszébe. Vagy nem így, nem ebben a formában jutott, s így nem lett belőle kulturális tényező, identitást (nemzetit meg „emberit”) erősítő valami. Aki ismerkedik a gyűjteménnyel, először bizonyára a híres személyekre, sorsfordító eseményekre, jelentős évszámokra keres rá. A Fortepan persze felbecsülhetetlen ebben a tekintetben is, mint történeti jelentőséggel vagy érdekességgel bíró felvételek archívuma. Mennyivel mélyebben látunk bele egy-egy történelmi pillanatba, mióta létezik ez a platform, s nem csak egy szűk vizuális anyagra, ezerszer használt sajtófotókra vagyunk utalva, hogy magunk elé képzeljük Budapest ostromát vagy éppen az ötvenhatos forradalmat.
https://kronika.hu/cikk/a-fortepan-dicserete/

Válasz

Országfényképezési akció 1983 és 1989 között
Honismeret 2023/5 – Keresztes Csaba (Helytörténeti lapok, Lapszámunkból)

Az államszocialista időszakban a Hazafias Népfront (továbbiakban: HNF) keretein belül számos országos jellegű honismereti és évfordulós vonatkozású tevékenységet szerveztek meg, vagy éppen támogattak.

A HNF már 1983-ban elkezdte – a korabeli kifejezés szerint – az 1985. évi „felszabadulási” ünnepségek szervezését, a kerek évforduló miatt nagy külsőségeket tervezve. A HNF Országos Tanácsa egy nagyszabású ötletet is magáévá tett: a négy évtized alatt elért „eredmények”-et látványosan elkészített fényképeken, fotósorozatokon kell rögzíteni.

A koncepciót összefoglaló dr. Székely György, az Országos Honismereti Bizottság elnöke szerint a Magyarország településeiről eddig készített felvételeket esetiek, szétszórtak, és technikailag is túlzottan változatosak, ezért tudományos, valamint közéleti szempontból felhasználhatatlanok. Egy egész országra kiterjedő mozgalmi munkával a „dolgozó tömegek” mindennapi életének megismerése válna lehetővé, még akkor is, ha azok nem minden esetben „festői keretekben” történik. Véleménye szerint az elkészült fényképgyűjteményeket össze lehetne mérni minden fellelhető, az 1945. évből (!) származó, vagy legalábbis az 1965-ös állapotokat mutató fényképekkel, levelezőlapokkal, vagy bármely rendelkezésre álló képanyaggal.1

A részletek kidolgozása során egzaktabb követelményeket és szempontokat is összeállítottak, amelyek alapján a fényképeket el kellett készíteni. Az ország szinte minden települését be kívánták vonni a kezdeményezésbe – kivéve az ötvenezer főnél nagyobb lakosságszámú városokat, ugyanis azoknál, a nagyságuk miatt, nem látták megvalósíthatónak a teljes körű fotózást. A többi település esetében az annak az arculatát meghatározó minden épület, létesítmény, emlék felvételezését kérték. A belterületek esetében szakaszonként, egy adott szögből, az utcák és terek minden oldaláról vagy részéről fényképet vártak, úgy, hogy az elkészült képeket egymás után helyezve a területek egészét bemutassák. Ez volt az „alapverzió”, vagyis a fotózás minimumkövetelménye. Mindezeken túlmenően, ahol erre lehetőség nyílott, a központi jellegű épületekről, a műemlékekről, szobrokról, síremlékekről, helyszínekről stb. is külön fotót igényeltek (beleértve azokat is, amelyeket a „helyi közvélemény megörökítendőnek tart”). Emellett látképek elkészültét is szívesen vették volna.2

A HNF helyi funkcionáriusainak az „akció iránt érdeklődő, abban részt venni akaró” személyekből munkacsoportot kellett alakítaniuk, akik a községi tanáccsal együttműködve határozzák meg az adott település fényképezésének ütemét és a lefényképezendő objektumok körét. (Nem mellékes, hogy pl. az esetleges fényképezési tilalom alá eső külterületi részeken nem készülhettek felvételek, értve ez alatt főleg a katonai terülteket.) A célterületek kijelölésénél szempont lett, hogy az 1990-ben továbbfejleszteni kívánt „település-leírások” összhangba kerüljenek az 1985. évi fényképezési akcióval. A munkához más szervezetet segítségül hívhattak, azonban a fényképezés amatőr és mozgalmi jellegét meg kellett őrizni.
https://honismeret.hu/hir/orszagfenykepezesi-akcio-1983-es-1989-kozott/

Válasz

Fénnyel írt belső monológok

Németh Kriszta fotográfus, színész, szinkronszínész Kóanok sorozatával – a képek címe Üres tér, Nó, A negyedik fal, Groteszk – első díjas lett az Alföldi Fotószalonon. A szentesi kiállítás megnyitója után mesélt lapunknak arról, hogyan talált rá a luminogram technikára. Arról is, hogy a holtponttól nem kell megijedni, mindennek oka van, és lehet, hogy a kudarc továbblök valami újabb állomás felé. Kísérletező kedvű alkotó, jelenleg harmadmagával egy olyan projekten dolgozik, ahol élő levelekre exponált képekkel üzen majd valami nagyon fontosat.
https://nepszava.hu/3214204_fennyel-irt-belso-monologok

Válasz

Bontják a hegyeshalmi átkelőt: Korszakos jelentőségű Schrammel-alkotásokat mentettek meg a bezúzástól
https://www.nyugat.hu/cikk/amikor_a_muveszet_felulirja_a_burokraciat_meg_a

és

Korszakos művek a falon - Schrammel-alkotásokat mentettek Hegyeshalomban a határátkelőnél
https://www.kisalfold.hu/helyi-kultura/2023/11/korszakos-muvek-a-falon-schrammel-alkotasokat-mentettek-hegyeshalomban-a-hataratkelonel-fotok

Hegyeshalom, határátkelő, 1982.
Fortepan/UVATERV
https://www.facebook.com/photo/?fbid=733857385429607&set=a.202419638573387

Válasz

A Fortepan dicsérete

Családi pillanatok, egyházi élet az ötvenes években, Kádár-kori underground és budapesti propagandafotók – új képekkel bővült a Fortepan gyűjteménye.

A Fortepan nagy magyar találmány, s mint sok nagy találmány, annyira egyszerű és evidens ötletre épül, hogy furcsa is: korábban senkinek nem jutott az eszébe. Vagy nem így, nem ebben a formában jutott, s így nem lett belőle kulturális tényező, identitást (nemzetit meg „emberit”) erősítő valami. Aki ismerkedik a gyűjteménnyel, először bizonyára a híres személyekre, sorsfordító eseményekre, jelentős évszámokra keres rá. A Fortepan persze felbecsülhetetlen ebben a tekintetben is, mint történeti jelentőséggel vagy érdekességgel bíró felvételek archívuma. Mennyivel mélyebben látunk bele egy-egy történelmi pillanatba, mióta létezik ez a platform, s nem csak egy szűk vizuális anyagra, ezerszer használt sajtófotókra vagyunk utalva, hogy magunk elé képzeljük Budapest ostromát vagy éppen az ötvenhatos forradalmat.
https://kronika.hu/cikk/a-fortepan-dicserete/

Válasz

Fortebolt-Dokubrom: Köszönjük a tegnap esti beszélgetést Balla Reginának, Karafiáth Orsolyának és Horváth Péternek!! A helyszínt és a közreműködést a KÉK-nek (Grócz Bíborka, Szij Barbara). Szuper, hogy sokan eljöttetek… folyt.köv.!! (képek)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=829442459181249&set=pcb.829449212513907

Válasz

Ansel Adams, Photographer (1958) narrated by Beaumont Newhall
https://www.youtube.com/watch?v=M-BhJQqHXfQ

Válasz

Mai Manó Ház: Képes időjárás-jelentés
https://www.facebook.com/photo/?fbid=719216933586056&set=a.555056090002142
Fotó: © Stanko Abadžić: Budapest, Megfigyelés
___

Stanko Abadžić budapesti képeiből a Punkt oldalán találsz egy válogatást:
https://punkt.hu/2023/09/08/minel-gyorsabban-elunk-annal-kevesebb-erzelem-marad-a-vilagban-stanko-abadzic-kepei-budapestrol/

Válasz

Az ukrán háborút helyezi előtérbe a Capa Központ kiállítása

A Határátlépések. A képek politikája című kiállítás amellett, hogy körüljárja,
https://capacenter.hu/kiallitasok/hataratlepesek-a-kepek-politikaja/
egy országot miként tesznek láthatóvá az oda érkező külföldi fotósokkal szemben az ott élő fotográfusok, több olyan alkotó műveit is felvonultatja, amelyek közvetlenül reagálnak a tavaly február óta Ukrajnában zajló háborúra. A Capa Központban 2023. október 15. és 2024. január 14. között látogatható tárlat húsz, különböző országbeli művész 150 fotójából és videóinstallációjából áll, többek között Boris Mikhailov, Rafał Milach, Annie Leibovitz, a The New York Times nyomozócsoportja, Robert Capa és Martin Parr munkáit is bemutatja.
https://papageno.hu/blogok/y-blog_belarusz_irodalom/2023/10/ukran-haboru-capa-kozpont/

Válasz

Soha nem látott fotókon a Magyarországot lerohanó szovjet katonák | Filatov alezredes alakulata a Kossuth-szobor előtt

Az 1956-os forradalom a magyar történelem fényképekkel jól dokumentált időszaka, így fennmaradtak forradalmi helyszíneket, lángoló harckocsikat vagy az utcára vonuló forradalmárokat ábrázoló korabeli fotográfiák is. Szovjet részről viszont kevésbé törekedtek a forradalmi események fényképes megörökítésére, ezért mindeddig csupán találgatni lehetett arról, hogy például milyen felszereléssel rendelkeztek az 1956-os forradalom leverésében részt vevő szovjet katonák, és milyen kulcsmomentumokat tartott érdemesnek a szovjet fél fotódokumentumokkal megörökíteni.

Kutatásaim során rátaláltam egy az 1956-os forradalom alatt készített fényképalbumra, amely a forradalomban résztvevő szovjet katonákat, illetve a forradalom egyes helyszíneit ábrázolja a szovjet fél szemszögéből.

Ez az 1957-ben készült, legjobb tudomásom szerint máig feltáratlan fotográfiagyűjtemény az 1956-os forradalom leverésében részt vevő 11. gépesített gárdahadosztályról készült képeken mutatja be a szovjetek által több alkalommal is „fasiszta ellenforradalomnak” nevezett felkelést, összesen 100 oldalon. A szovjetek jellemző módon igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy az 1956-os forradalom leverése tulajdonképpen a 2. világháború folytatása. Még maga Ivan Konyev marsall is – aki ekkor a Varsó Szerződés főparancsnoka volt – azt az álláspontot hangoztatta, hogy nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy Magyarország a náci Németország oldalán vett részt a 2. világháborúban.

A szövegközi fotók minőségén minimális mértékben javítottunk; az album oldalainak reprodukciója eredeti formában a cikk végén látható.
https://qubit.hu/2023/10/23/filatov-alezredes-alakulata-a-kossuth-szobor-elott-soha-nem-latott-fotokon-a-magyarorszagot-lerohano-szovjet-katonak
___

„Az oroszok nem a barátaink, fiam.

Nem kell rájuk haragudnod. Ne forraljon bosszút a szívedben a történelmi tapasztalat. Sok mindent adtak a világnak az orosz emberek. Nagyon szerethető egy-egy orosz.

Dosztojevszkij például, aki nélkül kevesebbet tudnánk a bűn természetrajzáról.

A nagy oroszok sokat tettek hozzá a világhoz. Te leszel kevesebb, ha nem ismered meg őket. Az orosz nép azonban nem a barátunk, fiam. Ezt pedig soha ne felejtsd el.

Zavaros napokban adatott meg élnünk. Huszonéves koromban úgy gondoltam, hogy bár tejszerű köd borul az útra, mely keresztül vezet az életen, de mögöttem lámpák égnek a homályban. Eltévedni eltévedhetek, de hátrafelé nem megyek soha – mert ezek a fények jelzik népünk korábbi lépteit, hogy merre van mocsár, merre járhatatlan.

Tévedtem fiam. A múlt fényei kiolthatók. A történelem elhazudható, mint minden más korunkban, ha éppen úgy hozza kegyelmesék érdeke.

Az oroszok nem a barátaink. Nincs más nép, mely többször nyomta volna a magyarok fejét a sárba az orosznál. Mindig számíthattunk rájuk, ha rémálmából hirtelen ébredve, népünk megpróbált kimászni az álmos Ázsiából.

Az oroszok verték le forradalmainkat, ők szabadítottak fel a náci elnyomásból, hogy utána negyven évig elnyomhassanak.

Felszabadítás. Édesnek kellene lennie ennek a szónak, hiszen a szabadságból van. Közép-Európában azonban minden nemzet szájában keserű.

Az orosz felszabadítás munkatáborokat, földrablást, elhurcolt férfiakat és megerőszakolt nőket jelent fiam. Együtt tanultuk ezt a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel.

Egyedül mégis Magyarország szenved amnéziában.”

Az oroszok nem a barátaink, Háfiz című írásomat a Patreon oldalamon tudja végigolvasni a kedves olvasó. A linket a kommentek között találja. A tárca a Levelek Háfiznak sorozatomnak a legújabb része.
Minden írásom a Patreonon jelenik meg először. Az olvasó akkor tudja első kézből olvasni, ha előfizet. Ezer forintért egy kávét kap ma Magyarországon az ember - nem igazán nagy pénz.
Nekem azonban szabadságot vesz vele.
-- Jászberényi Sándor
https://www.facebook.com/photo/?fbid=866534821762659&set=a.261269198955894
Fotó: Utcakép Magyarországon 1956-ban.
Forrás: Fortepan / Fortepan/Album079

Válasz

Akik filmre vették a forradalmat – 1956. október 23. operatőrei

Biztosan észrevették az elmúlt években, hogy egyre több és jobb fénykép, kitűnően helyreállított és digitalizált mozgóképes felvétel kerül elő és érhető el bárki számára az interneten. Néha anyákat, apákat, nagyszülőket és testvéreket keresünk rajtuk, máskor tudjuk apánk meséiből, hogy melyik rommá lőtt házban melyik család lakott az első emeleten és közülük ki maradt ott bent a leomló mennyezet alatt, néha pedig hetekig tartó viták tárgya egy bizonytalan helyszín, egy eltévesztett arc, elvitatott dicsőség vagy szégyen, az időrendek, a rekonstruált valóság egésze.

A filmek és képek elragadják az embert, azok elképesztő őszintesége és olykor kétséget sem hagyó hűvös tényszerűsége elengedhetetlen a történelemkönyvek szövegének befogadásához, ugyanakkor a dolgok természetéből adódóan nagyon kevés szó esik a közbeszédben azokról az emberekről, akik a kamerákat tartották, az állványokat és tekercseket cipelve rohantak helyszínről helyszínre. Azokról, akiknek köszönhetően nem csak olvashatjuk, de láthatjuk is azt, ami akkor volt.

Ez megváltozhat, mégpedig most.

Ma megjelent Varga János (szerkesztőtársunk) és Tóth István cikksorozatának első része. A szerzők az őket ismerők számára nem meglepő pontossággal és szakmaisággal, valami hihetetlen precizitással és ugyanakkor olvasmányosan mondják el nekünk, hogy kik is voltak ezek az emberek a kamerák mögött, mit is miért, hogyan tettek. Elmesélik a felvételek születésének körülményeit, olykor percnyi pontossággal rekonstruálva a történelmet, s hogy merre is álltak pontosan azok a lencsék.

Ha régi képeket lapoz valahol - mondjuk nálunk - és az idővonalon 1956-ot látja, benne az októberi képeket, vagy éppen tényleg pont azoknak a napoknak a történései foglalkoztatják, akkor előbb-utóbb kénytelen lesz elolvasni a cikket. Különben nem egy cikket, újabb 'ötvenhatos olvasnivalót veszít el és hagy maga mögött, hanem az igazi történelem egyik legélesebben látható, eddig ismeretlen részletét.
https://nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/1956oktober-23-filmesei.html

Válasz

A Nyugat kapuja – Pesti történet a hóhér házától a Skála Metróig
Históriájának első évszázadában nem volt több zsúfolt útkereszteződésnél az a hely, amelyet eleink Berlini, mi Nyugati térként ismerünk. Megjegyzendő: a legnagyobb változások idején éppenséggel Marxnak hívták, és bár jó ideje valódi tér, a rázúduló forgalom nagysága máig mit sem változott.
https://hetifortepan.capacenter.hu/nyugati-ter/

Az ősember lakhelyétől a tömegturizmusig – Barlanglakás, barlangfürdő, barlangtemplom, barlang Trianon
A barlangok csodálatos világát még ma is csak nehezen adja vissza a fotó – mégis van számos ötven, száz vagy akár százötven évvel ezelőtti felvétel, amelyeken megjelennek ezek az izgalmas természeti képződmények. Ha nem is kifejezetten a geológiai formációkat, de a barlangokhoz kapcsolódó emberi alkotásokat, szokást, divatot és hagyományt remekül tanulmányozhatjuk a Fortepan képein.
https://hetifortepan.capacenter.hu/barlangok/

Válasz

Nemrég írtunk azokról a kínaiakról, akik annyira elszántan akarnak az Egyesült Államokba emigrálni, hogy vízum hiányában képesek elképesztő kerülőutakat igénybe venni. Az ő esetükben arról volt szó, hogy Kínából Mexikóba repülnek, onnan pedig a zöldhatáron át jutnak be.

Talán még náluk is elszántabbak azok, akik egy ennél is kockázatosabb utat választottak: mivel az Egyesült Államok migrációs intézkedései május közepén megváltoztak, ezért az idővel versenyt futó illegális bevándorlók tehervonatokra felkapaszkodva próbáltak minél hamarabb beszökni Amerikába. Őket mutatja be a Reuters képsorozata.
https://www.reuters.com/investigates/special-report/usa-immigration-mexico-train/

-- A tehervonat persze nem egy kényelmes körút a gemenci kisvasúton. Aki leesik a vagonokról, az a kezével, lábával, vagy akár az életével fizethet a fuvarért.
https://telex.hu/kulfold/2023/07/08/mexiko-vonaton-menekulo-migransok

Válasz

Csoszó Gabriella fotóművésznek egyszerűen elege lett, ezért ment ki az utcára. Alkotóként kivonult azokból a hivatalos terekből, amelyeket a hatalom elfoglalt és uralt. A tüntetések dokumentációja azért lett fontos neki, mert nyomokat gyűjtött arról, hogy a dolgok megtörténtek. Az utcán aztán megtalálta a valódi ellenzéki hangot. És a tizenötezer leválogatott fotó ennek a hangnak az állandó jelenlétét is szépen bizonyítja, a nyomait a több mint háromszáz eseményen keresztül pontosan rögzíti. A bátorság és a kiállás pillanatai is ezek.

A fotóművész 2011. december 19-én fényképezőgéppel indult tüntetni az MTVA-székházhoz. A tévészékház előtti éhségsztrájk kezdetéhez kapcsolja a FreeDoc indulását. A FreeDoc egy belső elhatározásból és szabad akaratból létrejött független és élő fotógyűjtemény, ami rögzítette az elmúlt tizenegy év legfontosabb civil társadalmi mozgásait, és a mai napi aktívan dokumentál.
https://www.flickr.com/photos/145640943@N06/

A hatalmas archívum képei nem puszta dokumentumok és nem is keverhetők össze a helyszínekről tudósító sajtó képeivel sem. Mindketten dolgoznak perspektívákkal, komponálnak időnként egy kutyát a kép sarkába. Nyilvánvalóan a művész és a riporter is keresi az elkapott pillanatokat, a jó képeket. Utóbbinak illik függetlennek és távolságtartónak maradnia. De a témaválasztások is többször közösek: a hátrányokat elszenvedő társadalmi csoportok. Csoszó képeit gyakran érdemes tovább vizsgálni, a rajtuk lévő információt összeolvasni. Ilyen például a fekete anyagba burkolt és dróttal körbetekert Bibó István-szobor: a drót alá valaki munkáskesztyűt szorított, háttérben a Parlament egy részlete, ahol bent ülnek a bibósok.

A fotóriport célja a pontos és hiteles tudósítás. A fotóművész nézőpontjai azonban összekeverednek és össze is keveredhetnek. A FreeDoc képein jól követhető, ahogy a művész, és az aktivista a helyszíneken az évek alatt egy új szakmát is kitanul, így kapcsolódik be a fotóriporteri tekintet harmadikként.
https://telex.hu/foto/2022/06/17/azt-mondjak-magyarorszagon-nem-tortenik-semmi

Válasz

Ladocsi András elkészítette az egyik legismertebb képet a modern kor egyik legmisztikusabb Grammy-díjas énekeséről, dolgozott az épp egyik legjobban pörgő olasz luxusmárkával, díjazta a Dior, viszont állítása szerint nem az ilyen sikerek hajtják, csak azt osztja meg, ami szerinte önazonos. És amúgy is: intim és kompromittáló fotográfiájától távol állnak a márkalogók, mégis mindkét fronton helytállnak munkái. Portréinterjú klórszagú budapesti uszodákból indulva, detroiti ékszergyárakon és olasz vízpartokon át az új úti célt jelentő francia fővárosig.
https://telex.hu/after/2023/10/14/frank-ocean-fotografia-ladocsi-andras-interju

Válasz

Ma délután nyílik a 41. Magyar Sajtófotó Kiállítás szabadtéri, utazó változata Újpalotán. Szeretettel várunk! A kiállítás Budapesten a Capa Központban nyílt meg. Utána a szabadtéri válogatás Pécsett, Kecskeméten, Sándorfalván, Debrecenben, Békéscsabán volt látható. Köszönet a kiváló magyar fotográfusoknak, akik hivatásuknak érzik szakmájukat és köszönet támogatóinknak.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=778957657573936&set=a.222733533196354

Válasz

Költői haditudósító: Konok Tamás a Fortepanon – 1200 kép a legendás magyar haditudósítótól | 2013.

Ismét egy egyedülálló fotóhagyatékkal jelentkezik a Fortepan, az amatőr és most már nem csak amatőr fotók interneten nézegethető és ingyenesen felhasználható gyűjteménye, amelyet puszta lelkesedésből alapított Tamási Miklós és Szepessy Ákos 2010-ben. A történet lomtalanításokkal indult, ahová számtalan ismeretlenek által készített, ismeretleneket ábrázoló régi amatőr fotót dobtak ki. Ezeket gyűjtötték össze az OSA Archívum lelkes munkatársai. A közösség aztán egyre bővült, a Fortepan internetes fórumán utóbb elkezdték azonosítani a felvételek helyszíneit, néha szereplőit is. Azóta számos érdekes anyag került fel az amatőr fotózás kezdetétől, a századelőtől egészen a kilencvenes évekből származó képekig. Az oldal üzemeltetői többször meglepték már a közönséget egy-egy különlegességgel: néha híres emberek bukkantak fel a képeken, máskor 1956-os összeállítást közöltek, és számtalan szerzői anyagot is kaptak: Schoch Frigyes, Kovács Márton Ernő és Nagy Gyula szerzői anyagai után mostantól szabadon kutatható és publikálható id. Konok Tamás fotográfus 1200 felvétele.
https://web.archive.org/web/20210224084712/https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/koltoi-haditudosito-konok-tamas-a-fortepanon-4109989/

Válasz

Ilyen csodálatosak a magyar épületek a fotósok lencséjén keresztül | 2022.

Ahogyan arról a lelépő.hu is beszámolt, elindult a Magyarország 365 fotópályázat közönségszavazása, amelynek során százhatvanöt, a zsűri által kiválasztott pályaműre lehet voksolni.

A Magyarország 365 fotópályázatot három kategóriában – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek témában hirdették meg. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása szerint a pályázat iránt hatalmas volt az érdeklődés, összesen harmincnyolcezer pályamű érkezett be, amiből szakértő zsűri választotta ki a legjobbat.

Épített és tárgyi örökség kategóriában zseniális alkotásokra lehet voksolni a szavazásra létrehozott weboldalon, összegyűjtöttük ezek közül a kedvenceinket. A galéria a képre kattintva nyílik meg és lapozható végig.
https://lelepo.hu/magyarorszag-365-epitett/

Válasz

A test is költészetet szül – Ladik Katalin fotó- és videótárlata A Gyűjtemény kiállításában

A Ferenczy Múzeum időszakonként megújuló állandó tárlatán ezúttal fotográfiai alapú, illetve videómunkákon keresztül ismerhetjük meg Ladik Katalin body art műveit és emblematikus korai, szürrealisztikus performanszait.
https://fidelio.hu/vizual/a-test-is-kolteszetet-szul-ladik-katalin-foto-es-videotarlata-a-gyujtemeny-kiallitasaban-179681.html

Válasz

SKUBI | Közösségi mikrokiállítás dobozban

A SKUBI egy mini kiállítótér, a fából készült doboz egyik végén fényáteresztő üveg, a másikon kukucskáló nyílás van, belső térben pedig több rétegű felület, amire rajzok, képek kerülhetnek, több dimenziós látványt alakítva. Az első SKUBIk Dunás élményeket mutattak be, azóta más köztérhez kapcsolódó asszociáció is megjelent már bennük.

2016-ban a budapesti Ludwig Múzeum programjaként egy köztéri, közösségi, a Duna szépségét és életünkben betöltött szerepét hangsúlyozó alkotást hoztunk létre. A terek legmeghatározóbb részeit, a fákat használtuk az alkotások elhelyezésére, ezért az egyik inspirációt a madárodvak formája adta.

A SKUBI belső terében egyszerű eszközökkel vagy kifinomult művészeti módszerekkel elkészített munkák láthatóak. Alapesetben három rétegben lehet a belső térben alkotni, de a rétegek száma növelhető vagy csökkenthető.

A SKUBI beltérben is használható, de legtöbbször köztéri kiállításként jelenik meg. Pántolószalaggal rögzítjük a parkok fáihoz vagy más tereptárgyhoz. Kis léptékű, de figyelemfelkeltő beavatkozás a környezetben, ami odavonzza a járókelőt, és kíváncsivá tesz: bele kéne SKUBIzni!

A közösségi jelleg a dobozokban megjelenő alkotásokból fakad. A Ludwig Múzeum öt workshopján 100 résztvevő, – fele-fele arányban gyerekek és felnőttek – nyolcvan alkotást hoztak létre, további tíz helyre pedig művészeknek írtunk ki pályázatot.

A SKUBI dobozok azóta több helyen is felbukkantak, szintén a Duna-parton archív fotókkal, az esztergomi Duna-parton, a Bartók Béla úton dunai szemétből készült installációkkal, sőt még a Városmajor parkban is belekukkanthattunk, milyen városról álmodnak a gyerekek.
https://valyo.hu/skubi/

Előzmény

Válasz

Urbán Tamástól Szegednek szeretettel -
Szeged pont hu, Vasárnapi Fortepan rovat:
https://szeged.hu/cikk/vasarnapi-fortepan-amikor-urban-tamas-szegeden-fenykepezett

Előzmény

Válasz

Fortepan: Megnéztük a SKUBI-t, sőt, átnéztünk rajta.
ez egy klassz projekt, nézzék meg amikor arra járnak - Fortepan képekkel is előfordulnak dobozok.
https://tinyurl.com/ValyoSkubi-fb

Valyo, város és a folyó: Visszatért az indián nyár, így hát irány a Duna-part! A Valyo az 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále eseményei között az egykori fauszodák helyét jelölve a rakpartokra kukucskáló dobozokat, a Jane Haining rakparton pedig egy kortárs fauszodát helyezett ki. A projekt célja, hogy bemutassuk a budapesti fürdőzés múltját és jövőjét.
https://valyo.hu/skubi/

Válasz

2200 új-régi fotó látható a Fortepan Friss-ben, itt:
https://fortepan.hu/hu/photos/?cfrom=2023-10-01&upload=1696118400000

A friss kiadásnak a "Hosszú hétvége" címet adtuk, mivel semmilyen más közös pontot nem találtunk a három legfontosabb sorozat között, azon kívül, hogy a fotók jórésze hétvégén készülhetett. Ez így elég erőltetett - nézzék el nekünk -, de szerencsére mindhárom sorozat önmagában is figyelemreméltó.

Az első Hámori Gyula fotóriporter, a Katolikus Szó és a Kereszt folyóiratoknak készült képeiből áll. A szerző 1955-től fotózott a katolikus sajtónak, de képeinek jórésze sosem jelent meg nyomtatásban. Riportjai az egyház legfontosabb ünnepein, húsvéti és úrnapi körmeneteken, bérmálásokon, búcsúkban, püspök- és papszenteléseken készültek. Képein feltűnnek a papi szemináriumok, sőt, időnként az Állami Egyházügyi Hivatal eseményei is. Végignézve a közel 600 fotót, a korai Kádár korszak katolikus egyházáról bennünk élő kép is megváltozhat. A salétromos, időnként aládúcolt, fűtetlen templomok teli vannak hívekkel, a körmeneteken ezrek vesznek részt, a búcsúkban népviseletbe öltözött tömegek hallgatják a püspököt. Az egyház egyszerre tűnik archaikusnak (más olvasatban feudálisnak), monumentálisnak és élőnek. Vajon az amerikai nagykövetségén önkéntes száműzetését töltő Mindszenty József esztergomi érsek mit láthatott, érzékelhetett ebből? És megfordítva a kérdést, vajon az 56 után újra kiépülő, egyház és vallásellenes rendszer mit gondolhatott a körmenetek végén vonuló több száz babakocsis családról?

Hidas Gyula - a második fontos szerző - fotóit tényleg csak a "hosszú hétvégékkel" tudnám a Hámori anyaghoz kapcsolni. A negatívokon megőrzött képek szinte mindegyike alternatív zenekarok koncertjein készült, 1981-85 között, Budapesten. (Azért csak szinte, mert néhány fotón az LGT, vagy Vikidál Gyula szerepel.) A korszak legfontosabb együtteseit láthatjuk testközelből, sokszor a színpadról fotózva. Ritka képek egy alig hihető korszakból, amikor az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport, a Bizottság vagy a Vágtázó Halottkémek nyers és éles számai éppen átírják a magyar könnyűzene történetét. A fotókon teltházas koncerteket látunk, harminc éve megszűnt klubokból és művházakból, csak kalóz kazettákon terjesztett zenekarokkal a színpadon. Örülök, hogy Hidas Gyula megosztotta velünk fotóit a "második nyilvánosság" zenei életéről, amivel szerintem nem csak a koncertlátogatókat, de a fellépőket is sikerül meglepni. Várjuk a nagy felismeréseket!

A harmadik sorozat egy amatőr fotós anyag, az Obetkó család képei az 1956 utáni két évtizedből. A több ezer negatívból 550 felvételt választottunk ki, amiken egy budapesti család gyerekeit látjuk felnőni, háttérben a nagynénikkel, iskolatársakkal, családtagnak számító járművekkel és az átalakuló, de soha el nem készülő várossal. A minket követő olvasók talán az ilyen képeket szeretik a legjobban, amiken nem történik semmi, csak valaki apa hátán lovagol, vagy integet egy majdnem leszakadó erkélyről. Ahol a politika csak a kisdobos avatás utáni fagyizást jelenti, a film a Tanács mozit, az utazás egy fa víkendházat, esetleg Pozsonyt. Valójában tehát nem egy hosszú hétvégét látunk a képeken, hanem egy 25 évig tartó hétköznapot, amit egy rokonszenves család jórészt sétával és nézelődéssel töltött.

A 3 hosszabb sorozat mellett, mindenféle más is került a Friss-be, többek között:

- egy 1955-ben összeállított propaganda album a szocialista főváros első tíz évéről

- a Korner család fotói Kőszegről, Észak-Erdély visszacsatolásáról és a II. hadsereg ukrajnai jelenlétéről.

Végül két szolgálati jellegű közlemény:

- nagy meglepetéssel láttuk, hogy idén 140 olvasónktól, összesen 1.2 millió forintot kaptunk az adó egy százalékokból. Nagyon köszönjük, ez minden eddigit felülmúló összeg, igyekszünk értelmesen felhasználni!

- összeállítottunk egy útmutatót a képek címkézéséhez. Talán nem mindenki tudta, de a fotókhoz - egy rövid online regisztráció után - bárki javasolhat címkéket. Hogy milyen címkékre (kulcsszavakra) gondolunk, és hogy hogy érdemes ezt jól csinálni, arról itt lehet olvasni:
https://fortepan.hu/hu/cimkezes-utmutato/

És elolvasás után rögtön ki is lehet próbálni!

Fortepanos üdvözlettel,
Tamási Miklós

Válasz

„Mi, fotográfusok valójában saját magunkat fényképezzük a másikban – minden egyes alkalommal.” – Válogatás Evelyn Hofer: New York című albumából

Evelyn Hofer a 2009-ben bekövetkezett haláláig fényképezett, annak ellenére, hogy életében nem szerzett túl nagy személyes hírnevet. Ezért is nevezte Hilton Kramer műkritikus „Amerika leghíresebb ismeretlen fotográfusának.”

Evelyn Hofer New York című kötetének előzménye egy 1965-ben készült könyv, a New York Proclaimed (A kendőzetlen New York), amelyben V. S. Pritchett mélyreható esszéje mellett Hofer fotói találhatók, és amely megjelenésekor nagyon népszerű volt. A New York Proclaimed Hofer munkásságának talán legfontosabb szeletét jelentő városportrék közül való: ezekben a könyvekben neves szerzők hosszabb prózai írásai egészítik ki az önálló történeteket elmesélő fotóesszéket. Az új könyv, a New York, Hofer az 1960-as években készített képei mellett a korai hetvenes évekből származó, korábban még nem publikált fotókra koncentrál.

-- „Az utcákon és más (félig-meddig) nyilvános helyeken készült képeken az emberek és az épületek egy bizonyos hely és idő szimbólumaivá válnak. Hofer alámerült New York társadalmában, és olyan képeken örökítette meg a hétköznapinak kevésbé szembeszökő, finom, ám annál maradandóbb jellemzőit, amelyek egytől egyig a korszellemet tükrözik. A New York című kötetnek része John Haskell új esszéje is, amely lehetséges történeteket vázol fel Hofer fotói köré, és kapcsolatot teremt a tíz év során készült képek között.”
https://punkt.hu/2023/09/24/mi-fotografusok-valojaban-sajat-magunkat-fenykepezzuk-a-masikban-minden-egyes-alkalommal-valogatas-evelyn-hofer-new-york-cimu-albumabol/

Válasz

Bezzeg az én időmben… – Így éltek, de legalábbis így festettek a 20. század egymást követő generációi
Miért és hogyan lázadnak, ha lázadnak a fiatalok? Hogyan hat a gyerekekre, amit az anyatejjel magukba szívnak? Miközben mára vannak, akik nem is társadalomtudósként, hanem egyenesen generációkutatóként igyekeznek értelmezni a világot, a Fortepan-archívum pillanatfelvételei sokat sejtetnek a 20. században egymást követő generációk életéből.
https://hetifortepan.capacenter.hu/generaciok/

Válasz

A Lágymányosi-öböl átváltozásai
– Hírhedt zátonyból rendezett gát, népstrandfürdőből vállalati üdülőtelep
Mozgalmas százötven évet tudhat maga mögött a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát. Pezsgő sport- és strandélet olimpiai bajnokokkal és lovas rendőrökkel, majd vállalati üdülőtelepek, világkiállítási ábrándok és csipkerózsika-álom Aranyhallal. A mába botrányszagú ingatlanfejlesztési tervek és politikusok ötletelései közepette érkezünk meg, de legalább szép pihenőparkban sétálhatunk a vén nyárfák alatt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/lagymanyosi-obol/

Válasz

Photographic Mercadillo: Gulyás Miklós 40 fényképe.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=684706433690660&set=pcb.684709500357020
___

https://www.gulyasmiklos.com/rolam/
http://fotografus.hu/hu/fotografusok/gulyas-miklos/
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/gulyas-miklos-4667/
https://fotomuveszet2.nemzeti-szalon.hu/muvesz/index.php?mid=SL3JY35bzGmoFXPnymnz14
https://punkt.hu/2021/11/05/semmi-nem-orok-de-barmi-megidezheto-valogatas-gulyas-miklos-oroszlanvaros-cimu-sorozatabol/

2019. február 6-án Gulyás Miklós volt a Capa Központ Élet és Mű című beszélgetéssorozatának a vendége, Szarka Klára kérdezte.
https://www.youtube.com/watch?v=dpCg8np10FQ
Válogatás Gulyás Miklós képeiből
https://blog.capacenter.hu/2019/03/10/elet-es-mu-gulyas-miklos-video/

Válasz

Egy egészen friss és igen jó Török András interjú a Budapest könyv – Igazmondó városkalauz modern lokálpatriótáknak ürügyén Bagi Lászlótól a Forbes A jó élet rovatában:
https://forbes.hu/a-jo-elet/torok-andras-budapest-konyv-utikonyv-modern-lokalpatriotak/

Válasz

Fortepan: Iowai jó hírek. Az Észak-Iowai Egyetem Mainstreet 360º nevű projektje - ami a Fortepan Iowa (https://fortepan.us) portál szerves részeként jött létre -, százötvenezer dollár támogatást/ösztöndíjat kapott a Nemzeti Bölcsészettudományi Alaptól (NEH).

A projekt első körben az egyetem kampuszát, később Ottumwa város egyes területeit fedi le (innen a Mainstreet név). A Fortepan Iowa jelenlegi archív képkészletét - amit majd célzott gyűjtéssel egészítenek ki - a jelenkori egyetemi terekre, épületekre és utcaképekre illesztik, a nézőpont pontos meghatározásával. A projekt nagyjából hasonló hitech eszközöket használ és úgy is fog működni mint a Google Street, de "átjárható", megélhető archív képekkel kiegészítve.

Az egyetem csapatának tervei között egyébként már szerepel a Fortepan Iowa portál Iowa államon túli terjeszkedése.

A következő lépcső a Fortepan US, amely az Egyesült Államok teljes területének lesz szabad hozzáférésű archívuma.

Gratulálunk, fantasztikus előrelépés ez!
https://insideuni.uni.edu/campus-community/uni-augmented-reality-tool-awarded-150000-neh-grant
___

Fotofestiwal Lodz | Kto w Bydgoszczy, niech wpada na Galę Otwarcia 9. edycji Vintage Photo Festival! <3 :) W programie wieczoru rozpoczynającego Międzynarodowy Festiwal Miłośników Fotografii Analogowej m.in. pokaz slajdów Fortepan (z muzyką na żywo), realizowany we współpracy z Fotofestiwal Lodz! Zagrają dla Państwa: Marek Maciejewski & Marcin Karnowski. Zapraszamy! ...
https://www.facebook.com/photo/?fbid=848908813258108&set=a.719947292820928

Válasz

Három éves a Heti Fortepan blog​

Három éve indult el a Capa Központ és a Fortepan szakmai partnerségében a Heti Fortepan blog, melynek hetente megjelenő bejegyzéseiben a Fortepan digitális fotóarchívumban található fényképek, illetve a képek adományozóinak és készítőinek történetét meséljük el – angolul is.

A Heti Fortepan cikksorozat részeit Creative Commons licensz alatt tesszük közzé, azaz szabadon újraközölhetők. A 24.hu is így publikálja írásainkat a kezdetektől, ezért juthatnak el tízezrekhez az archív fotókhoz kapcsolódó érdekes sztorik.

Most az eddig megjelent több, mint 150 cikkből választottuk ki a 12 legizgalmasabbat: a vidéki bringázás rejtett sikersztorijától, egy 75 évvel később megismételt fényképen keresztül a legizgalmasabb képmegfejtésekig.
https://hetifortepan.capacenter.hu/harom-eves-a-heti-fortepan/
___

Szeptember 20-án 17 órakor a Heti Fortepan állandó szerzői mesélnek írásaik kapcsán érdekességeket egy ingyenes vetített képes előadás keretében a Capa Központban.
https://capacenter.hu/esemenyek/regi-kepek-uj-tortenetek-vetitett-kepes-beszelgetes-a-haromeves-heti-fortepan-blog-szerzoivel-legizgalmasabb-irasaik-kapcsan/

# Creative Commons: Nevezd meg! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-ND 4.0)
https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/deed.hu
Tehát, nevezd meg a forrást (URL), és ne változtass a szövegén (tartalom).

Válasz

Bernie Ecclestone, a Formula–1-es versenyeket irányító cégcsoport direktora az 1980-as évek elején a fejébe vette, hogy az általa irányított, az autósport csúcsát jelentő versenysorozatot, a világ olyan, a nyugati szemnek „egzotikusnak” tűnő szegleteibe is eljuttatja, ahol az eddig még nem mutatkozhatott be. A brit üzletember a vasfüggönyön túlra tekintett.

Ecclestone terveiben Jugoszlávia, Kína, de legfőképpen Moszkva szerepelt, és 1982-ben, amikor a Szovjetunió autószövetségének főtitkára meghívta, rögvest ellátogatott a szovjet fővárosba. Ecclestone-nak azonban szürkének és komornak tűnt Moszkva, egyedül a Vörös térben látott fantáziát. Ehhez azonban fel kellett volna szedni a macskaköveket, amelyet a szovjet fél elutasított. Ekkor javasolta a Brazíliában élő üzletember, Rohonyi Tamás a Formula–1 irányítójának, hogy nézze meg Budapestet.

Rohonyi felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, és a Formula–1-es verseny megrendezésének lehetőségeiről érdeklődött. Az illetékesek nem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, hiszen rendkívül unikális volt az a jelenség, hogy egy nyugati cég a szocialista Magyarországra üzleti szemmel tekintsen, ráadásul egy „kapitalista” sporteseményt népszerűsítsen.

Rohonyi üzenete ily módon kézről kézre járt, végül az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Magyar Autóklubbal egyetemben felkarolta az ügyet. 1983-tól Bernie Ecclestone évente ellátogatott Magyarországra tárgyalni. A Formula–1 urára óriási hatást gyakorolt a magyar főváros. Rohonyi erre egy televíziós interjúban, így emlékezett vissza: „Felmentünk a várba és ő lenézett és azt mondta, hogy hát ezt miért tartják titokban. Ez egy csodálatosan szép város, csináljuk meg itt a versenyt.”

Ecclestone elhatározásán túl a politikai vezetést is meg kellett győzni. Meglepő módon a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága igent mondott a száguldó cirkuszra. A döntéshozók átlátták, hogy itt nemcsak egy egyszerű autóversenyről folyik a vita: egy ilyen magas rangú sportesemény megrendezésének egyéb pozitív gazdasági, turisztikai és politikai hozadékai is lehetnek.
https://mult-kor.hu/hiaba-nyugozte-le-ecclestone-t-a-varos-megsem-johetett-budapestre-a-formula-1-20230910

A cikkben „Fortepan / Urbán Tamás”, Alain Prost az első Formula–1 magyar nagydíjon (1986) fotója (a többi mellett) és egy másik itt.

A 9-es rajtszámú Kaimann Mk IV típusú versenyautóban Niki Lauda, Népliget - 1969
http://autovezetes.network.hu/kepek/fotografusok_kepei/formula_vee_autoverseny_a_9es_rajtszamu_kaimann_mk_iv_tipusu_versenyautoban_niki_lauda_nepliget__foto_1969__urban_tamas_fortepanhu

Előzmény

Válasz

Virtuális leletmentés – A pusztulás előtti utolsó pillanatban dokumentálják építészeti kincseinket
Kibelezett gyárcsarnokot, bontás előtt álló minisztériumi épületet, évek óta bezárt bisztrók belső terét fotózzák végig a Kiscelli Múzeum virtuális leletmentői. A főleg a hetvenes-nyolcvanas évek megmaradt emlékeire fókuszáló munka célja, hogy dokumentálják azokat a művészettörténeti szempontból értékes építészeti és belsőépítészeti alkotásokat, amelyek néhány év múlva talán nyomtalanul eltűnnek majd. Sokuk már csak itt, a virtuális múzeumban létezik.
https://hetifortepan.capacenter.hu/virtualis-leletmentes/
___

Idő volt – Óraállítás lövéssel, harangozással, elektromosan vezérelt köztéri szerkezetekkel
Igazítsuk össze az óráinkat! Önök mikor mondták ezt legutóbb? Az Európa túlfeléről érkező impulzusokkal vezérelt időmérők korában, amikor mindenki farzsebében ott lapul egy miniszámítógép, kijelzőjén a másodpercre pontos idővel, nincs is sok értelme. De sok száz év bizonytalanságon át vezetett el ide az út.
https://hetifortepan.capacenter.hu/orak/

Előzmény

Válasz

Animatiqua: Eltűnt Budapest

Gyere és fedezd fel velünk Budapest múltjának mélyen gyökerező történeteit, amelyek a gyönyörű épületekben rejtőznek. Ezek az építészeti remekek nemcsak a város emblematikus jelképei, hanem világszámok is.

Tudtátok, hogy Budapest idén novemberben ünnepli egyesülésének 150 születésnapját? Erre az alkalomra mi is készülünk egy filmmel a gyönyörű épületeit előtérbe helyezve. Íme egy újabb kis részlet belőle.

A képekért ismét köszönet a Fortepan-nak!
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid02NcBguSGz9BgCejN65oq7mmpSPNvCWVkbrpPjWcjxc6nMMxVPouXAPhyjsKBq82Dgl
___

Fotofestiwal Lodz (képek)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=844889533660036&set=pcb.844890560326600

Előzmény

Válasz

Az utcai mérlegtől a tejcsarnokig – A régi Budapest eltűnőfélben lévő emlékei

Az ember – pláne, ha régi fotókat nézeget – automatikusan nosztalgiát érez a múlt iránt. A gyerekkora meg az annál régebbi idők, amikor még nem is élt, általában békebeli hangulatot árasztanak felé. Ennek a nosztalgiának pedig a személyes élményeken túl van még egy fogódzója, azok a régi tárgyak, jelenségek, helyszínek és figurák, melyek ma már nincsenek, vagy még apró nyomokban fellelhetőek, esetleg modernizált verzióban, ami viszont mégsem teljesen ugyanaz, mint ami régen volt. A régi világ és a régi élet a maga egyszerűségében nyűgözi le az embert, és amikor meglát fotón egy – a visszasóvárgott múltat jellemző, mementóként ható – tárgyat, jelenséget, helyszínt és/vagy figurát, belesajdul a szíve abba, hogy az már nincs és talán nem is lesz soha többé. Pedig de jó volt, és de jó lenne, ha mégis lenne.
https://welovebudapest.com/toplista/az-utcai-merlegtol-a-tejcsarnokig-a-regi-budapest-eltunofelben-levo-emlekei

Előzmény

Válasz

New York, 1990. | Fortepan/Gábor Viktor
https://www.facebook.com/photo/?fbid=701951968620149&set=a.202419638573387

Válasz

Online is megtekinthető Annie Leibovitz At Work című albuma

Az Annie Leibovitz At Work című album azt mutatja meg, hogy a világhírű fotóművész hogyan készíti a képeit. Leibovitz nem csak azokat a fiatal fotográfusokat és olvasókat szólítja meg, akik érdeklődnek a fotográfusok tevékenysége iránt, hiszen valószínűleg minden olvasó le lesz nyűgözve ettől a gazdagon bemutatott fotográfiai anyagtól. Az albumba került témák közé tartozik a fotóriporteri- és stúdiómunka, a táncosok és sportolók fényképezése, az írókkal való munka, valamint az analógról a digitális fényképezőgépekre történő átállás bemutatása. A könyv eredetileg 2008-ban jelent meg, és jelenleg is Leibovitz legkeresettebb könyve. Az album az archive.org oldalon online is elérhető.

A 2008-ban, a Random House gondozásában megjelent albumról így írt Tímár Péter a Fotóművészet magazin 2016/3. számában:

„ [A könyv] PDF formátumban ingyenesen is letölthető a netről. Semmiből sem áll tehát, vagy csak némi angoltudás kell hozzá, hogy ehhez a rendkívüli képeket készítő és méltán nagy sikereket besöprő fotográfusnőhöz, az ő művészetéhez közelebb kerüljön, aki akar. Mert a könyv alcíme akár az is lehetne, hogy Leibovitz-kalauz. Ami persze erősen csalóka, mert bármi elmesélhető, csak pont az nem, ami a dolog lényegét, varázslatát adja. Az a kis megfoghatatlan semmi, a beavatottság, a rátermettség, az a sokszor emlegetett pici érintés Isten ujjától. Senki ne gondoljon technikai leírásokra, világítási útmutatókra, receptre. Leibovitz kis történeteket mesél el a képek készítése kapcsán. A fényképezés mint szakma egyik vonzereje éppen az, hogy munka közben érdekes helyeken, érdekes szituációkban érdekes emberekkel lehet találkozni, Annie Leibovitz pedig szellemiekkel elég jól van eleresztve ahhoz, hogy érdemes legyen élményeit, történeteit, gondolatait kilesni.

Magukból a szövegekből nem idéznék, mert mint írtam, nélkülem is mindenkinek elérhetőek. Emberek gyakran beszélnek arról, hogy mi adta nekik a döntő lökést pályájuk kiválasztásában. Egy repülőnap élménye, egy olimpiai döntő tévéközvetítése, egy tudományos felfedezés körüli hírverés leendő karriereket indít el, és csodálkoznék, ha Leibovitznak nem köszönhetnénk fiatal fotósok tucatjait vagy százait. Tízből kilencen biztosan megnyalnák szájuk szélét örömükben, ha az ő modelljeivel parolázhatnának. Pedig az ő tehetsége nem is ezeknek a hírességeknek az aprólékosan kimódolt, berendezett, bevilágított, nagy apparátussal leforgatott sztárfotóin mutatkozik meg igazán, hanem a spontán, kézből lőtt „privát” képein. Mint itt a könyvben rögtön az elsőn, ahol az édesanyja otthon, a konyhában a tűzhelye mellett áll. De nemcsak a családi képeit sorolom ide, hanem például a Rolling Stones-képeket is – nem mintha az akkor nem a családja lett volna.”
https://punkt.hu/2023/09/06/online-is-megtekintheto-annie-leibovitz-at-work-cimu-albuma/

https://archive.org/details/annieleibovitzat00leib/page/n7/mode/2up
vagy
https://archive.org/details/Annie_Leibovitz_at_Work

Válasz

„Minél gyorsabban élünk, annál kevesebb érzelem marad a világban” – Stanko Abadžić képei Budapestről

A nagyvárosok múltjának és jelenének metszéspontjait fáradhatatlanul kereső Stanko Abadžić ezúttal Budapesten készült városképeiből adta ki legújabb könyvét, melynek bemutatója a Mai Manó Házban lesz szeptember 13-án. A Budapest – Sketches for a Portrait of the City (Budapest – Vázlatok a város portréjához) száz fekete-fehér felvételt tartalmaz, az előszót pedig Kukorelly Endre írta.

Stanko Abadžić horvát fotográfus és fotóriporter 1952-ben született Vukovarban, jelenleg Zágrábban él. 15 éves volt, amikor édesapja megvette neki az első fényképezőgépét, egy orosz gyártmányú Smena 8-at. Ezzel a fényképezőgéppel készítette az első fotóit. Ezt követően csatlakozott a Borovo Fotóklubhoz, ahol a médiummal kapcsolatos technikai ismeretein finomított. A klubon keresztül képeit csoportos és egyéni kiállításokon is bemutatták Vukovárban és Borovóban.

Abadžić a horvát Vjesnik napilap fotóriportereként kezdte pályafutását. Ebben az időszakban Tunéziában, Máltán és Törökországban készített fotóriportokat. 1991-ben Abadžić külföldre költözött, és sok évig nem tért vissza Horvátországba. Négy évet élt Németországban, majd utána hét évet töltött Csehországban, Prágában. Több interjúban is megjegyezte, hogy Prága volt az a város, amely a legnagyobb hatással volt művészi kifejezésére. Talán éppen ez inspirálta, hogy a fotóriportokról a művészi fotográfiára váltson. A fényképezés nagy mestereinek hatására – főleg Henri Cartier-Bresson képei után – Abadžić művészfotói szinte kizárólag fekete-fehér filmre készültek.

-- „A globalizációs folyamatok általában felgyorsítják az élet ütemét, és elkerülhetetlen változásokat hoznak az életmódban és általában a társadalomban. Elszomorít, hogy sok kellemes városi miliő egyik napról a másikra eltűnik, és helyüket szupermarketek és arctalan építmények veszik át. Minél gyorsabban élünk, annál kevesebb érzelem marad a világban. Ez lehet az oka annak, hogy a fényképeim nem tűnnek kortársnak, és hogy miért tekintek vissza arra az időre, amikor az emberek még közelebb álltak egymáshoz. Minél lassabban élünk, annál mélyebben érezzük a körülöttünk lévő világot. Ez az én általános filozófiám.”

Stanko Abadžić Budapestet bemutató albumában a ma sokszínű és modern világváros pompás épületei között kutat a mindennapi élet töredékei után, merevíti ki a létezés képkockáit, tapintja ki a város pulzusát; hallgatózik, megfigyel és rögzít. Ahogy egy interjúban fogalmazott:

-- „A fényképezőgép egyértelműen a fejem és a szívem kiterjesztése.”
https://punkt.hu/2023/09/08/minel-gyorsabban-elunk-annal-kevesebb-erzelem-marad-a-vilagban-stanko-abadzic-kepei-budapestrol/
___

Vad szórakozások könnyed délutánokon
Tudod, hol kezdd!
A legfelsőbb rend lassú halála
Ne, azt ne!
Tudod, hol kezdd!
Itt, Budapesten
http://autovezetes.network.hu/video/zene/andersen_budapest

Válasz

Privát fényképezés Magyarországon | Újítókból bütykölők
Bár az első dagerrotípiák elkészítését követően az új technológiának szinte azonnal lettek lelkes hazai hódolói, arra, hogy a szülinapi tortákat megigézve bámuló gyerekszemekett otthoni környezetben kapják lencsevégre a családok, még évtizedeket kellett várni.
https://hetifortepan.capacenter.hu/privat-fenykepezes/

Válasz

A Városliget 50 éve – Benkő Imre-kiállításon jártunk a Mai Manó Házban

Az idén 80 éves Benkő Imre a magyar fotográfia legendája, szerény zsenije, akinek kevésbé ismert Városliget-sorozatából kiállítás nyílt a Mai Manó Házban. Az augusztus 30-tól október 1-jéig megtekinthető tárlaton az 1969 és 2023 között készült képek közül összesen ötvenet láthat a közönség. Benkő fotóin a Városliget elmúlt 54 éve bontakozik ki, de nem a nagy történések, hanem az átlagember mikropillanatai alapján.

Az idén 80 éves, még mindig aktív és idős kora ellenére irigylésre méltóan energikus Benkő Imre mindig is sorozatokban gondolkodott, és bármit választott témájául, azt hosszú időn keresztül fotózta, időről időre vissza-visszatért hozzá. Így tett akkor is, amikor Ózd városát fotózta, a rendszerváltás utáni széthullást és kilátástalanságot, vagy amikor a Sziget Fesztivált járta, ahol pedig a mindenkori fiatalságot örökítette meg fényképezőgépével (azt a sorozatot egyébként tavaly zárta le, az idei volt az első Sziget, amin már nem vett részt). Benkő – saját elmondása szerint –

-- mindig sokat gyalogolt, kitartóan ment és figyelt, és várta a tökéletes fényeket meg helyzeteket. Nem fotózott sokat, de amikor kattintott, az általában áldott pillanat volt.
https://welovebudapest.com/cikk/2023/8/31/latnivalok-es-kultura-benko-imre-varosliget-kiallitas-mai-mano-haz

Benkő Imre: Városliget. Budapest, 1969–2023
Mai Manó Ház (Magyar Fotográfusok Háza)
2023. aug. 30 - okt. 1.
https://welovebudapest.com/program/benko-imre-varosliget-budapest-1969-2023

Válasz

Magyar siker az Amerikai Fotográfusok Szövetsége fotópályázatán

Az Amerikai Fotográfusok Szövetsége (PSA) éves kiállításán Papp Elek PSA ezüst medált nyert a Honfoglalás című képével a Pictorial Large Print Color kategóriában. A nagykőrösi fotóművészt a Pictorial Small Print Color és a Photo Travel Digital kategóriákban is díjazták a versenyen.

A Photography Society of America szervezet közel százéves múltra tekint vissza. A társaságot 1934-ben alapították, amikor az Associated Camera Clubs of America (ACCA) vezetősége úgy döntött, hogy egyéni tagokat vesz fel, és határozatot hozott az ACCA nevének megváltoztatásáról a Photography Society of America (PSA) névre. A PSA az egyik legnagyobb nonprofit szervezet a fotográfusok és fotográfiai szervezetek számára, jelenleg több mint 60 országban vannak tagjaik. A PSA számos kiállítást támogat és rendez világszerte, de saját kiállítása is van, és az elfogadott és díjazott képeket minden évben bemutatják a PSA Fotófesztiválon.

Idén Papp Elek személyében magyar díjazott is van nyertesek között. Papp Elek az Amerikai Fotográfusok Szövetségének (PSA) tagja. Négy egymást követő évben, a 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös nemzetközi versenyek eredményei alapján hatszor lett világelső (1st in the World) a PSA világranglistáján a fekete-fehér nagyméretű papírképek és a fekete-fehér kisméretű papírképek kategóriájában. André Kertész, Annie Leibovitz, Yousuf Karsh, Helmar Lerski, Henri Cartier-Bresson, Helmut Newton, Sebastião Salgado, Steve McCurry, Richard Avedon, Robert Capa munkái hatottak rá leginkább, valamint Tóth István, aki mestere volt. – válaszolta a Punkt 5kérdés rovatában. Egyéni kiállítással Magyarországon kívül több brazil, mexikói, kubai és chilei nagyvárosokban szerepelt. Képei megtalálhatók a Koller Galériában, hazai és külföldi múzeumokban, valamint magángyűjtőknél is.

A Honfoglalás című kép digitális technikával 2022-ben Izlandon készült. Ugyanabban az évben az Online Art Galéria I. Fotóárverésén szerepelt először, ahol el is kelt, majd idén a PSA pályázatára küldte be a fotográfus a képet, melynek eredményét augusztus 22-én hozták nyilvánosságra.
https://punkt.hu/2023/08/29/magyar-siker-az-amerikai-fotografusok-szovetsege-fotopalyazatan/

Válasz

Lenyűgöző fotók mesélnek arról, hogyan vált a fényképezés úri huncutságból tömegsporttá Magyarországon

Miközben mára saját napja van a magyar fotográfiának (augusztus 29.), nálunk a mestereken kívül még csak arisztokraták és különc tudósok fotóztak, amikor Amerikában már 1 dollárért vesztegették a tömegeknek szánt boxgépeket.

„A fotó demokratizálódásával, tömegessé válásával szükségszerűen együtt járt a fotó devalválódása is. A családi kép nem szent ereklye többé. Az amatőrzimust többnyire technikai tökéletlenség jellemzi, de ez sokszor az életszerűség javára fordul. A fotó leszállt mind a Művészet, mind a Mesterség talapzatáról, és integrálódott a mindennapi életbe. Eközben minden bizonnyal presztízsveszteséget szenvedett, de cserébe sok mindent kapott; szabadságot, eredetiséget, a hétköznapi emberi önkifejezés spontán örömét. A merev, kificamított és megfélemlített modellek helyett felszabadult arcok néznek ránk az amatőrképekről. Ugyanezek gyakran hátat is fordítanak a kamerának, s kiderül, hogy a hátak és mozdulatok ugyanannyit, néha még többet is tudnak mondani egy személyiségről, mint a fegyelmezett műtermi arcok” – fejtegette Gopcsa Katalin művészettörténész Családi Fényképalbumok című tanulmányában a Fotóművészet folyóirat 1978-as első negyedévi számában, mit nyert és mit veszített a fotográfia azzal, hogy a műkedvelő amatőr fotósok alig néhány évtizeddel az első dagerrotípiák elkészülését követően nemcsak színre léptek, de alakították is a fényképészeti piacot. De vajon mikor szűnt meg a hozzáértő mesterek és a különc művészek kiváltsága lenni, és miként vált tömegek játékszerévé a fényképezőgép először az Egyesült Államokban, majd nem sokkal később a magyar fotográfia napját augusztus 29-én ünneplő Magyarországon is?
https://hetifortepan.capacenter.hu/privat-fenykepezes/

Válasz

Tyúk forradalom - végigjátszás

A játék a Fortepan weboldaláról összegyűjtött képekből áll. Lényege, hogy a tyúk karakterrel begyűjtsük a tojásokat és eljuttassuk a fészekbe. Háttérben különböző motiváló szövegeket olvashatunk, ami biztatásul szolgál, miszerint képesek vagyunk visszaszerezni, ami a miénk.
https://www.youtube.com/watch?v=tOueF6-ale0

Válasz

Az első civil fotográfus képei a koreai demilitarizált zónából – Park Jongwoo: DMZ
"Minden látogatást hónapokkal előre és a legapróbb részletekig megterveztünk; a megbeszélt menetrendet semmilyen okból nem változtathattuk meg, még a rossz időjárás miatt sem."
https://punkt.hu/2023/08/23/az-elso-civil-fotografus-kepei-a-koreai-demilitarizalt-zonabol-park-jongwoo-dmz/

Válasz

Idézet következik a Fortepan kávézónából.

A bejegyzést Patreides tette mindenféle régen élt emberekről és eltűnt házakról, egy másik Práter utcáról - Kriss Géza fényképei miatt.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=690987319716614&set=a.202419638573387
Ez azért elég szép ahhoz, hogy más is lássa, ne csak mi, akik arra járunk.

"Most láttam ezt a hároméves hírt, meg a fotókat... A fotósnak az évek során a saját lakásából készített utcarészlet fotóit furcsa érzés látni így, évtizedek után, akkoriban szomszédok voltunk a házban (ami egy tömbben volt a legendás Halászkert kertvendéglővel - ami a Práter - Leonardo da Vinci sarkán volt -, a földszintjén meg a gumis műhely és a kárpitos műhely között - gyakorlatilag alattunk, és a fotós alatt - ott működött a helyi "gyilkos" kocsma - pár éve már LED szaküzlet lett a helyén), én is szinte ugyanarra emlékszem az utcából, ugyanazt láttuk...

Annak a háznak a lakói, és az ő történeteik... Mauzli néni, és jazzdobos férje, akit a házban csak Szegénykémnek hívtak, mert éjjel dobolt, napközben aludt, és amikor a szomszédok kérdezték Mauzlit, miért ő csinál mindent, még a szemetet is ő viszi le, az - egyébként nála fiatalabb, kövérkés - férje nem segít semmiben, azt mondta "Szegénykémnek vigyáznia kell a kezére, hiszen dobol"... Mauzli néni egyébként háztartásbeli volt, és faragott fakanalakat, és hasonlókat festett ki gyönyörűen, amit a Práter u.- József krt. sarkánál levő népművészeti boltnak adott el rendszeresen...

A gumisok, a Suba-házaspár, a lakásuk a másodikon volt, az udvarról volt a bejáratuk a gumis-műhelybe, a hivatalos bejárat meg a Nagytemplom u. felől volt... Nekik is megvolt a maguk tragikus története, a fiuk folyóba fulladt, talán a Dunába... A műhelyből egész nap áradt az az orrfacsaró ragasztószag, talán gumiarábikum talán más, fene tudja... De nem volt probléma, mert minden egyebet elnyomott a kocsma sör-bor-hányás-vizelet keverék kocsmaszaga... Különösen azokban a lakásokban, amelyek szerencsések voltak közös lichthoffal rendelkezni a kocsmával.

A kocsma mellett a Práter u. felől volt a kárpitos műhely, az idősebb forma kárpitosnak (talán Nagy Ferenc volt a neve?) szintén tragikus múltja volt, a Futó utcában volt a lakása, napközben ő a Práter utcai műhelyben volt, csak a családja volt otthon, amikor '56-ban a Corvin-közt tankokkal lövő oroszok kilőtték a lakást... egyedül maradt. Nem sokat beszélt, nagyapám néha beszélgetni próbált vele, de egy idő után feladta, azt mondta, túl makacs ember az a kárpitos, mindenről sarkos véleménye van, és nem nagyon érdekli, amit a másik mond.

Aztán ott volt a másodikon az a házaspár, akinek az egészséges fia után jónéhány évvel született egy sérült gyerek, a szülésnél valami baj történt... és a család addigi élete teljesen megváltozott, csodát a Pető-módszer sem tehetett, ha egyáltalán hallottak ők akkor róla.

Sajnos a fotós, K.G. (akinek a fotógyűjteményét a külföldön élő fia adta át a FortePan-nak), úgy látszik, pont a ház lakóiról nem készített képeket... De tragédia az ő életét sem kerülte el, neki és a feleségének a fiuk mellett volt egy lányuk is, súlyos gerincdeformációval született, púpos kislány volt, sokat szenvedett (nyilván fizikailag is, lelkileg is), de később rátalált a szerelem egy brit férfi személyében, összeházasodtak, kiköltözött Angliába, és ott orvosok vállalták a kockázatos műtétet... és sajnos a lány is vállalta, nem látott a maga számára más utat... és belehalt. A fotós felesége nagyon vallásos volt, talán maga a fotós is... Így valamivel könnyebb volt nyilván, de igazán nem segít az ilyesminél semmi.

Sokkal később K.G.-t, a fotóst láttam egyszer egy Baross utcai önkiszolgáló étteremben, idős volt már, egyedül evett, talán akkor már a felesége nem élt... Úgy tudom, talán már nem is ott lakott, nem abban a házban, aminek az első emeleti ablakából az utcai, utcasarki képeket lőtte húsz-harminc éven át, hanem a Práter utcai új, panel épületek valamelyikében (?), amelyeket a hetvenes években húztak fel az Illés utca és a Leonardo da Vinci utca között a páros oldalon.

Milyen sorsokat, milyen élettörténeteket őriztek azok a házak, és az a ház is... A II. világháború, '56, tragédiák, betegségek... És minderről csak egy sor fekete-fehér fénykép maradt, amelyek valójában ezekről semmit nem mondanak, talán csak az arcok az utcában, a kocsma előtt, az utcasarkon..."
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165100595&t=9213070

Válasz

Sem fotós, sem festő | Lomográfia, cianotípia, nulladik filmkocka. Remélem, hogy azok is elolvassák az alábbi beszélgetést, akiknek ezekről a kifejezésekről ifj. Novák Mihály neve jut az eszébe, és azok is, akik kíváncsiak arra, mi fán teremnek ezek az eljárások. Interjúalanyomat, aki volt operatőr és fotóriporter is, de inkább fotó- és grafikusművészként szokás emlegetni, valamint a bácskossuthfalvi 9 + 1 Képzőművészeti Csoport egyik alapítója (9 festő, 1 fotós, vagyis ő a + 1), a Zentai Művésztelepen kerestem fel.

Ifj. Novák Mihály, aki valójában a negyedik a sorban, aki ezt a nevet viseli, nemrégiben töltötte be a hatvanötödik életévét. 2018 októberétől tagja a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. Jelenleg Szabadkán él és alkot.

* Hogyan lesz egy fényképészből a kísérleti fotográfiai módszerek mestere?
https://hetnap.rs/cikk/Sem-fotos-sem-festo-44813.html

Válasz

2023.08.19. 12.00-19.00 - Ingyenes belépés a Fotográfia világnapja alkalmából a Mai Manó Házba
„A diadalmaskodó új szemlélet - a megérett technikai lehetőségek birtokában - hívta életre 1839-ben a fényképi rögzítést, mint az akkori legalkalmasabb eszközt a valóság objektív képi tükrözésére. A fiatal technika, a természettudomány a realisztikus művészetszemlélettel egyetemben megteremtette a tárgyi világ mechanikusan egzakt ábrázolásának lehetőségét.” (Tőry Klára)

Augusztus 19-én ünneplik világszerte a fotográfia születését, 184 évvel ezelőtt ezen a napon ismertették és tették elérhetővé az egyik első fotográfiai eljárást, a dagerrotípia készítésének módját, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel.

Az évforduló alkalmával a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház ingyenesen látogathatóvá teszi a Mint Te és Én – Fiatal Magyar Fotográfia című kiállításának zárónapját.
https://www.maimano.hu/programok/ingyenes-belepes-a-fotografia-vilagnapja-alkalmabol-a-mai-mano-hazban-2023-augusztus-19-szombat-12-00-19-00

Előzmény

Válasz

A jó házasság titka, bubigallérral
– Fél évszázados küzdelem a nők csinos, praktikus, olcsó otthoni ruhájáért
Valószínűleg már az ókori görögök is abban a hitben éltek, hogy a nő akkor vét a legtöbbet a családi harmónia és önnön jóléte ellen, ha ugyanabban a ruhában fog neki a főzésnek, takarításnak, amelyben egész nap dolgozott. De az otthoni ruházkodás már akkor folytonos ötletelés tárgyát képezte, amikor a hölgyek egy részének legfeljebb a pongyolához leginkább passzoló strucctoll kiválasztása okozott gondot.
https://hetifortepan.capacenter.hu/otthoni-viselet/
___

Óda a hűlt helyekhez és a részletekhez
– A Fortepan legkorábbi Pest-Budán és Budapesten készült képei
Budapest Mátyás utáni újabb aranykora a közmegegyezés szerint a millennium és az első világháború közé esett. Sok szó esett róla, számtalan tudós és irodalmi feldolgozás tartja elevenen e korszak emlékét. Sok képeslap is megmaradt ebből a korból. Még a meisseni Brück und Sohn cég is több száz féle lapot árult ama kor Budapestjéről. De milyen volt a város a millennium és a nagy bontások előtt? Ez a poszt olyan képek közül válogatott, amelyek azt az állapotot mutatják. Amely néha sok évtizedek óta mit sem változott. Török András várostörténész írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/hult-helyek/

Válasz

„A képeket nem te keresed. A képeid keresnek meg téged.”
– Harold Feinstein derűs világa a francia Riviérán kelt újra életre

Október 8-ig látogatható a Cannes melletti kisváros, Mougins fotográfiai központjában az a kiállítás, amely az évtizedekig méltatlanul elfeledett amerikai fotográfus, Harold Feinstein (1931–2015) életművét hivatott bemutatni. Az eredeti nagyítások a hagyatékot kezelő Harold Feinstein Photography Trust jóvoltából láthatók.

A világ egyik legrégebbi, 1920-as átadása óta folyamatosan működő óriáskereke New York Brooklyn városrészében, Coney Island-en található. A története során számtalan viszontagságon átesett negyvenhat méter magas Wonder Wheel bő évszázada hívogatja a tengerparti sétány felől nyaranta erre özönlők sokaságát, állja az óceánról érkező viharos szeleket, de rezignáltan viseli a sirályok olykor felettébb idegesítő vinnyogását is. A mára a keleti parti metropolisz ikonikus szerkezetévé vált Wonder Wheel emberöltők óta ugyanazt jelenti a New York-iak számára: határozott identitásképző szimbólum, mely a kollektív élmények nyomán köti össze a múltat és a jelent. Nem véletlen, hogy az Arles-i fotófesztivál programjai között a dél-franciaországi Centre de la photographies de Mougins-ban Harold Feinstein eredeti nagyításaiból rendezett kiállításnak Wonder Wheel: Harold Feinstein a címe. A Coney Islanden, az „árnyék nélküli földön” született fotográfus humanizmussal átitatott életműve ugyanis elválaszthatatlan a félszigettől, de New York egészétől is.

-- „Coney Island az emberek játszótere, és mindig az is fog maradni. Ez egy olyan hely, ahová bármilyen származású ember azért jön el, hogy jól érezze magát.”
https://punkt.hu/2023/08/18/a-kepeket-nem-te-keresed-a-kepeid-keresnek-meg-teged-harold-feinstein-derus-vilaga-a-francia-rivieran-kelt-ujra-eletre/
___

Cowboy Junkies & Tom Wilson - Coney Island Baby (Lou Reed)

Ó, de ne feledd, hogy a város egy vicces hely
Olyasmi, mint egy cirkusz vagy egy csatorna
És ne feledd, a különböző embereknek sajátos ízlésük van
És a szerelem dicsősége, a szeretet dicsősége
A szerelem dicsősége talán átlát
Igen, de most, most
A szerelem dicsősége, a szerelem dicsősége...
http://autovezetes.network.hu/video/zene/cowboy_junkies__tom_wilson__coney_island_baby_lou_reed

Válasz

Hórusz Archívum | Kardos Sándor privátfotó gyűjteménye

Az egyiptomi hieroglifák sorában Hórusz isten szeme az egy egészet, a teljességet jelenti. Részei, mint például a szemhéj, az egy végtelen kicsi felé tartó tört részeit jelölik. Ezért kaphatta róla nevét Kardos Sándor privátfotó-gyűjteménye: hasonlóan egy egész a végtelenül sok, végtelenül bővíthető részből felépülő Horus Archívum is. A ma körülbelül másfél millió darabból álló privátfotó-gyűjtemény létrejöttének kezdetei 30 évvel ezelőttre nyúlnak vissza: a neves operatőr akkoriban kezdte el őket gyűjteni családi fotók inspirálására. A gyűjtést nem határozta meg előzetes várakozásokból adódó kategória rendszer, az anyag maga rendeződött, idővel több, mint 120 kategóriába. A gyűjtemény anyaga azonban teljes egészében még feldolgozatlan. Több ember többéves munkája lenne szükséges a teljes rendszerezés elvégzéséhez.
https://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200356/horus_archivum
___

Sokan próbálták már találóan megfogalmazni, hogy mi is a fénykép. Elkapott és megfagyasztott pillanat, az expozíció eleje és vége közé beszorult idő, vagy maga a memento mori (Emlékezz a halálra!)? Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr az utóbbi megfogalmazás felé húz, szerinte a fotográfia a haláltól való félelmünk egyik állandó megjelenítése, küzdelmünk a mulandósággal. Gyűjteménye, a Hórusz Archívum darabjait talán még Vilém Flusser, cseh származású filozófus, a nyolcvanas évek egyik legtekintélyesebb médiaszakértőjének definíciójával érdemes kiegészíteni, miszerint a fényképész/fotográfus: „Az az ember, aki azon igyekszik, hogy képbe tegyen át olyan információkat, amelyeket a fényképezőgép programja nem irányzott elő.”

A Hórusz Archívum képeinél is fontos lehet a definíció, de mégsem annyira célravezető, mint a tiszta műélvezet, amit a nagyjából egymillió darabos privátfotó-gyűjtemény fényképei könnyedén nyújthatnak nekünk. Kardos Sándor a névadással arra emlékeztet minket, hogy Hórusz az egyik legfontosabb egyiptomi isten, szemének ábrázolása az egyik legnépszerűbb amulett, az egészet, a teljességet jelenti. Ez választás a képek mágikus, a hétköznapi dolgoktól eltérő, egy cseppet sem várt, önkéntelenül felbukkanó többletjelentésére utal. Kardos úgy fogalmaz: az isten ujja beleért a képbe.

Konyhaasztalra rakott két szék lába között

A következő képpároknak tűnő fotográfiáknál viszont Kardos Sándor egy kicsit magára is osztotta isten ujjának szerepét. Fontos tény, hogy ezeket a dupla fotókat a gyűjtő egyszerűen csak kiválasztotta, nem pedig valamilyen szempont szerint összepárosította. A Hórusz Archívum nem a konstruálástól, hanem a gyűjtő válogatásától lett ilyen izgalmas kincse a magyar fotográfiának, és pontosan ez a gesztus emeli át a látványt a képzőművészeti gondolkodásba.

Kardos Sándor gyakran kap ajándékba fotókat, különböző formákban, így van ez a mai napig, szóval senki ne tartsa vissza magát, ha megbecsült helyen akarja tudni a családi fényképeit. A következő képeket viszont jó nagy tekercsekben valamelyik gyors labor kukájában találta. [...]
https://telex.hu/foto/2022/10/02/horusz-archivum-pszeudo-sztereo

Válasz

Ami Londonnak a piros telefonfülke, az nekünk a piros pad – A városi padok története
A piros pad – amit félhivatalosan „városligetinek” is neveznek – számos magyar város jellegzetes eleme. Elsősorban persze Budapesté, de találkozunk vele a Balaton partján épp úgy, mint a Duna-kanyarban. Sokaknak egy letűnt kor, a szocializmus, sőt, ha úgy tetszik az elmaradottság jelképe. Másoknak a nosztalgia miatt fontos, megint mások úgy látják, hogy tökéletes dizájntárgyak, amelyek identitásunk részei. Pedig épp úgy lehetnének utcai szimbólumaink, mint Londonnak a telefonfülkék, Rómának a robogók vagy a kelet-német városoknak a lámpaemberkék. Azzal a nagy különbséggel, hogy a mi padjaink ma is pont ugyanúgy használhatók, mint egy évszázada, nem kell őket korszerűsíteni, új funkciót találni nekik – még csak ideológia sem fűződik hozzájuk, hiszen gyakorlatilag népművészeti alkotásként születtek meg a két világháború között.
https://hetifortepan.capacenter.hu/varosi-pad/
___

Fuvarozást vállalunk – Vidám, fazéksapkás boyok és szitkozódó, kimerült TEFU-sofőrök
Régen több dolgunk akadt teherautókkal. Keveseknek volt kocsija – a fuvarok, költözések elképzelhetetlenek voltak nagy szállító járművek nélkül. Nem beszélve a vészterhes időkről, amikor minden egyes kocsi kincsnek számított. A szén és a fa a ZIL-en érkezett, a virág vagy a sütemény triciklin, a szódás és a lova pedig hozta az innivalót. A szüntelenül fuvarozó, házhoz szállító és szállítmányozó 20. század képei.
https://hetifortepan.capacenter.hu/fuvarozas/

Előzmény

Válasz

A fényképezés úttörője, akitől ellopták a sikert
1833. július 5-én halt meg Joseph Nicéphore Niépce francia katonatiszt, feltaláló, a fényképezés úttörője. Ő találta fel az írisz blendét, a camera obscurán cserélhető, foglalattal ellátott objektíveket, és a tekercsfilm ötlete is tőle származik; ezeket később újra felfedezték. Mindemellett megépítette a kerékpár ősét, és azt is felvetette, hogy a járgányt motorral lehetne ellátni.
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/23808/

Válasz

Az idestova 60 éves Ecseri piac a fővároson kívül lakók és a turisták körében is fogalommá nőtte ki magát. Egykor a nyugati csempészáruk miatt volt nagy a forgalom, ma inkább a műkereskedők aranybányája az egykori ócskapiac, de antik bútortól háborús felszereléseken át porcelánig és kacatokig minden akad.
-- Képriport archív fotókkal.

A fővárosi használtcikk piac múltja egészen az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Különböző források szerint akkoriban a mostani Magyar Állami Operaház területén tartották a zsibvásárokat, de hivatalosan csak 1897-ben, a józsefvárosi Teleki téren nyitottak ilyen intézményt. Ezt több mint fél évszázad múlva, 1950-ben költöztették át Ferencvárosba, az Ecseri úton lévő Mária Valéria telep szomszédságába. Ekkor vette fel a Teleki nevet – addig csupán Tangóként ismerték, mert állítólag annyi volt ott az ember, hogy csak tangólépésben lehetett haladni a sorok között, míg mások a zsibvásár német megfelelőjével, a Tändlemarkttal kötik össze a nevet.
https://24.hu/belfold/2023/07/29/ecseri-piac-nagykorosi-ut-mutargyak-csempeszaruk/

Válasz

A magyarországi vízgazdálkodás kétszáz éve
– Hogyan nem lett átjárás a Duna és a Tisza között
Miközben Magyarországon kivételes vízügyi szakemberekből nem volt hiány, nagyszabású terveik közül akadt, ami annak ellenére sem valósult meg soha, hogy a hasznuk történelmi korokon átívelő lett volna.
https://hetifortepan.capacenter.hu/vizgazdalkodas/

Válasz

Az ördög csíkosat visel – A tiltott öltözéktől a praktikus viseleten át a népszerű divatcikkig
Először az ördög járt csíkos ruhában, majd amikor ő ráunt, megkapták a vele cimborálók. Később szolgák és elítéltek, még később a strandok úri közönsége viselt ilyet. A matrózokkal és Coco Chanellel a csíkos holmik végül megérkeztek a mi gardróbunkba, és a Fortepan fényképeire is. Mese a világ legegyszerűbb grafikai motívumáról, meglepetésekkel.
https://hetifortepan.capacenter.hu/csikos/
___

Borongó/Bajtai Zoltán: Tökéletes verslábak a Baross utca porából
https://jozsefvarosujsag.hu/tokeletes-verslabak-a-baross-utca-porabol/

Válasz

Kaptunk egy kedves és tartalmas baráti-bemutatkozó-promó-akármiszerű levelet Bodogán Sándortól, a fotosworkshopok.hu tulajdonosától, aki Taskovics Dorkával készített egy 7 részes fotótörténeti videósorozatot. Nem szoktunk promóciós posztokat kirakni, nem is értünk hozzá. Ez sem az.

Csak megnéztük hogy mi ez. Jó vagy rossz, értelmes-e vagy sem. Most kizárólag azért mutatjuk meg, mert szerintünk érdekes és hasznos lehet, munka is van benne elég.
https://youtu.be/OSjZrP1lIz8

Kaptunk egy teszt-accountot, ami kipróbálásra jó, de

-- ingyenebéd és unikornis nincs, nem beszélve az ingyen munkáról: a teljes élmény fizetős - az ár valahol a weboldal alján -, vágjon bele, aki úgy érzi hogy hasznára válik. Szerintünk rendben van.

Teszt hozzáférés felhasználónév és jelszó:
info@fotosworkshopok.hu / Fototoritesztuser1980

Fotótörténet Taskovics Dorkával
https://www.fotosworkshopok.hu/fototortenet-taskovics-dorkaval-7-reszes-video-sorozat

Válasz

Az 1901-ben felszentelt Óbudai Jó Pásztor templom 1977-ben és 2023-ban.
https://fbshort.com/ObudaiJoPasztortemplom-EMMIBudapestiJavtintezete
Fotó: Fortepan / Dorics István - Urbepan
Jobbra az EMMI Budapesti Javítóintézete. Szép története van az épület kettősnek:
http://www.bpjavito.hu/index.php/bemutatkozas/az-intezmeny/az-intezmeny-multja/

Válasz

Középkori legendák, modern építészeti csodák – Templomok, kápolnák, zsinagógák a Balaton körül
Eszünkbe jut-e boglári strandra terelgetve a gyerekeket, kezünkben a felfújt úszójátékokkal, hogy a magyar vidék első Bauhaus stílusú temploma mellett haladunk el, amely egy poros dunántúli kisfaluba a világ legmenőbb építészetét hozta el? Hát amikor egy menő badacsonyi pincészet borait körbekörbézzük a pohárral, hogy „megillatoljuk”, vagy valami egészen vacak lőrét iszunk egy parti pavilonsor talponállójában, akkor feldereng-e, hogy mitől is védték a szőlőt a Szent Donát-kápolnák? Hát hekket csipegetve felidézzük-e a bajba került balatoni halászok különös fogadalmát? A tó környékének rengeteg arca van. Az egyik legizgalmasabbat a templomai, zsinagógái mutatják meg nekünk. Zubreczki Dávid, a most megjelent Templomséták a Balaton körül című könyv szerzőjének írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/balatoni-templomok/

Válasz

„Híres lettem, mert a fényképezőgép, amit a fejem fölött tartottam, megörökített egy embert, amint éppen lövést kap” – megnéztük a Capa-kiállítást.
https://forbes.hu/a-jo-elet/kiallitas-robert-capa-foto-muveszet/

Válasz

Egy maroknyi kebel – Termet, köröm és haj, nagyanyáink módra
A szépség örök, habár olykor kell hozzá egy kis hamuzsír – körülbelül erre a következtetésre juthat az ember, ha végigbogarássza másfél évszázad egészségügyi és kozmetikai tanácsadóit. A szerzők persze mindig a természetességre helyezték a hangsúlyt, de néha azért azt is elárulták, a belső szépség hogyan kerülhet kívülre.
https://hetifortepan.capacenter.hu/testkep/

Válasz

Pictorial Collective: Petőfi utcák népe – Szubjektív fotós látlelet a magyar társadalomról
A kiállítás megtekinthető:
2023. június 22. – október 1.
Kedd–péntek: 13–18 óra • Szombat–vasárnap: 10–18 óra
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Megnyitó: 2023. június 21., szerda, 18 óra

Kiállító fotográfusok : Bácsi Róbert László, Bődey János, Hirling Bálint, Mohai Balázs, Móricz-Sabján Simon †, Pályi Zsófia, Stiller Ákos, Urbán Ádám és Végh László, a Pictorial Collective tagjai
Kurátor: Virágvölgyi István
https://capacenter.hu/kiallitasok/pictorial-collective-petofi-utcak-nepe-szubjektiv-fotos-latlelet-a-magyar-tarsadalomrol/
___

Idővel minden fénykép érdekessé nemesül. Próbáljunk meg ezekre a jelenünket ábrázoló fotókra is inkább egy képzeletbeli jövő perspektívájából rátekinteni, tanulságos tapasztalás lehet, különösen Petőfi sorait fejben tartva:

Mögöttem a múlt szép kék erdősége,
Előttem a jövő szép zöld vetése;
Az mindig messze, és mégsem hagy el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel.
Ekkép vándorlok az országuton,
Mely puszta, vadon,
Vándorlok csüggedetten
Az örökkétartó jelenben.

– írta megnyitóbeszédében Virágvölgyi István kurátor.
https://index.hu/nagykep/2023/06/25/pictorial-collective-capa-kozpont-petofi-utca-dokumentarista-foto-fotomuveszet/

Válasz

Garai Szakács László, Szeged.hu: Vasárnapi Fortepan
https://szeged.hu/cikk/vasarnapi-fortepan-regi-kiallitasok-dicserete

Válasz

A költő, akinek az utcájában büszkeség lakni – Petőfi az utcanévtáblákon
Petőfi Sándor népszerűségét költőként, forradalmárként és a nép fiaként is jól jelzi, hogy az ő neve bukkan fel leggyakrabban a magyarországi utcanévtáblákon. A nevéhez fűződő emlékezeti tőke olyan erős, hogy a politikai hatalom birtokosai, és a mindenkori ellenzék is előnyt igyekezett kovácsolni belőle.
https://hetifortepan.capacenter.hu/petofi-utcak/
___

Budapest Fotográfiai Ösztöndíj 2023 – jelentkezés
Beadási határidő: 2023. szeptember 4., éjfél

A kétévente kiírt díj egy évig támogatást ad arra, hogy a nyertes alkotó a koncepcióként beadott tematikát követve elkészítse fotósorozatát a magyar fővárosról. Az ösztöndíj mellett a fotográfus lehetőséget kap a Capa Központ 8F Galériájában a bemutatkozásra. Továbbá az ösztöndíj részét képezi egy, a kiállításhoz kapcsolódó katalógus megjelentetése.
További részletek a honlapon!
https://capacenter.hu/esemenyek/budapest-fotografiai-osztondij-2023/

Válasz

Összekötnek és átformálnak – Budapestet a hídjai alakították mai képére
Budapest történetét gyönyörűen kilehet olvasni a hídjaiból. Ahogy fejlődött, növekedett a város, úgy jelentek meg az újabb és újabb kapcsolatok a Duna két partja között. Minden hozzájuk kötődő esemény – legyen az rombolás, újjáépítés, elhanyagolás, megújulás vagy akár csak a forgalmi rend változása – indikátora annak, mi történik éppen a fővárosban. Ám ezek a mérnöki alkotások nem csak következményei Pest és Buda fejlődésének, de időről időre motorjai is annak. Egy új híd nem csak kielégítette a szükségleteket, de jókora területeken át is alakította utána a várost. Ennek a bemutatásához válogattunk képeket a Fortepan archívumából, annak apropóján, hogy a héten megnyílt Budapest Főváros Levéltárában a Budapest – a város és hídjai című kiállítás.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-hidak/

Előzmény

Válasz

Budapest történetét gyönyörűen kilehet olvasni a hídjaiból. Ahogy fejlődött, növekedett a város, úgy jelentek meg az újabb és újabb kapcsolatok a Duna két partja között. Minden hozzájuk kötődő esemény – legyen az rombolás, újjáépítés, elhanyagolás, megújulás vagy akár csak a forgalmi rend változása – indikátora annak, mi történik éppen a fővárosban. Ám ezek a mérnöki alkotások nemcsak következményei Pest és Buda fejlődésének, de időről időre motorjai is annak. Egy új híd nemcsak kielégítette a szükségleteket, de jókora területeken át is alakította utána a várost. Ennek a bemutatásához válogattunk képeket a Fortepan archívumából, annak apropóján, hogy
https://24.hu/belfold/2023/06/17/heti-fortepan-budapest-hidak/
a héten megnyílt Budapest Főváros Levéltárában a Budapest – a város és hídjai című kiállítás.
https://welovebudapest.com/program/budapest-a-varos-es-hidjai
___

Megnyílt a Budapest - a város és hídjai című kiállításunk

Budapest Főváros Levéltára új időszaki kiállításának, a Budapest - a város és hídjai című tárlat 2023. június 14-i megnyitóján Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, dr. Kenyeres István levéltárunk főigazgatója és Zubreczki Dávid építészeti szakíró mondott beszédet.

A tárlat 2024. május 31-ig látható a levéltár aulájában és I. emeleti kiállítótermében hétköznaponként 8 és 18 óra között, A belépés ingyenes.
https://bparchiv.hu/hirek/megnyilt-budapest-varos-es-hidjai-cimu-kiallitasunk

Karácsony Gergely megnyitó beszéde itt,
https://bparchiv.hu/sites/default/files/atoms/files/hidkiallitasmegnyito.pdf
Zubreczki Dávid beszéde itt olvasható.
https://bparchiv.hu/sites/default/files/atoms/files/zubreczki_david_beszede.pdf

Válasz

Négykerekű úti emlékek – Az automobil touristáktól az autósbetegségekig
Autóba ülni és leugrani a Balatonra, elszaladni Bécsbe, tekeregni pár napot a hegyekben – ma százezrek teszik ezt gond nélkül nap mint nap. Száz vagy ötven évvel ezelőtt sem volt éppenséggel akadálya egy (külföldi) autós kirándulásnak, de azért bonyolultabb volt megszervezni és kivitelezni. Mielőtt a fenntartható utazás nevében végképp kínossá válnának a benzinüzemű kiruccanások, nézzük, hogyan is hajtottak kocsit apáink.
https://hetifortepan.capacenter.hu/autos-kirandulas/

Válasz

Megannyi közös emlék – Évek szállanak a nyári fák alatt Lipovits Károly fényképein
Mosolygós vagy kicsit szorongó arcok, tiszta tekintetek, mókás grimaszba rántott vonások. Két-három gyerek minden fotón. Anyagtakarékosság a hatvanas években, Csornán. Az úttörő igazolványhoz szükséges portrékhoz rendezte el a tanulókat az iskola tornatanára, akinek képeiből sokunk múltja fölsejlik.
https://hetifortepan.capacenter.hu/lipovits-karoly/

Válasz

Éppen egy hónappal ezelőtt (jó, plusz egy-két nap) jelent meg a Heti Fortepan sorozatban N. Kósa Judit: Négy és fél kilométer élet című írása a nagykörútról,
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/622435816571765
aminek felvezetőjében - a valószínűleg persze tökfelesleges szerző-bemutatást a végletekig leegyszerűsítve - az szerepelt, hogy amúgy és egyébként ő a Nagykörút című könyv szerzője:
https://konyvterasz.hu/a-nagykorut-szuletese/
És ma vettük észre, hogy nahát: a Nagykörút lett a Szép Magyar Könyv Ismeretterjesztő kategória győztese!
Gratulálunk a szerzőnek és a "szerzősegédeknek" is, Saly Noéminak és Legát Tibornak!

Válasz

Fotofestiwal Lodz
Fortepan Method - Un/bearable Lightness of Being
Már csak három hét.
https://fotofestiwal.com/2023/en/wystawy/un-bearable-lightness-of-being/

Válasz

Közzététel vs. a közé a tétel? – A Kiscelli Múzeum igazgatója válaszol a Fortepan-alapítónak

Perényi Roland pedig úgy érezte, hogy a „másik oldal”, azaz a közgyűjtemények szempontját is érdemes a nyilvánosság elé tárni. Írását abban a reményben közöljük, hogy az elzárkózás helyett olyan párbeszéd indulhat el, amelynek eredményeként a Kiscelli Múzeum értékes fényképgyűjteménye idővel a nagyközönség számára is jobban hozzáférhetővé válik.

Először is fontos tisztázni, hogy a Fortepan és a közgyűjtemények valójában nem ellenérdekelt oldalt képviselnek ebben a szakmai diskurzusban, hiszen a magánalapítványként működő Fortepanhoz hasonlóan a múzeumok, levéltárak szakmai dolgozói egyetértenek azzal a véleménnyel, miszerint a kulturális örökség közös ügy, s a közkincset képviselő műtárgyakat, dokumentumokat, archív fotókat a társadalom egésze számára szabadon hozzáférhetővé kell tenni. Úgy vélem azonban, hogy a közintézmények és a Fortepan alapvetően eltérő felfogást képviselnek mind a közzététel formáját, mind pedig annak tartalmát illetően. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a fent említett interjúban nyilvánosságot kapott nézetek mellett a közgyűjteményi oldal is lehetőséget kapjon a megszólalásra.
https://www.valaszonline.hu/2023/05/22/kiscelli-muzeum-igazgato-valaszol-a-fortepan-alapitonak-perenyi-roland-tamasi-miklos-fenykepek-nyilvanossag/

Előzmény

Válasz

Amatőr plakátművészet – A kézzel festett utcai filmreklámok kora
Az utcai filmreklámokat többnyire nem grafikusművészek, hanem ügyes kezű amatőrök festették a tűzfalakra erősített papír- vagy vászontáblákra. Munkájukról mégis Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész mesél, mert magyarországi pályafutását az utcán, köztük kezdte.
https://hetifortepan.capacenter.hu/filmplakat/

Előzmény

Válasz

„Az utcai grafikák, a filmplakátok hozzátartoztak a pesti folklórhoz, rendkívül népszerű műfaj volt ez akkoriban” – kezdte a múltidézést Ducki Krzysztof grafikusművész, a Magyar Plakát Társaság egyik alapító tagja és jelenlegi elnöke, aki Varsóban született, de miután 1982-ben Magyarországra érkezett, néhány évig a Fővárosi Mozgóképüzemi Vállalat (FőMo) utcai plakátjait festette. Ezt a munkát kevés kivételtől eltekintve olyan ügyes kezű amatőr rajzolók végeztek, akik nemhogy felsőfokú, de semmilyen grafikus végzettséggel nem rendelkeztek. Az 1982-ben, röviddel Magyarországra érkezése előtt a Varsói Képzőművészeti Akadémia alkalmazott grafika szakán diplomázó Ducki azért vállalta el a munkát, mert „akkoriban még nem lehetett digitális portfóliót építeni, nekem meg szükségem volt rá, hogy sokan lássák, mit tudok csinálni”. A FőMo megbízása mellett grafikai pályázatokon igyekezett érvényesülni, meglehetősen nagy sikerrel, mert – mint mondja – „rögtön az elsőként leadott pályamunkámat az év plakátjának választották, ennek is köszönhettem, hogy a FőMo annak ellenére is munkát ajánlott, hogy akkor még egyáltalán nem beszéltem magyarul és nem ismertem senkit Budapesten”.
https://qubit.hu/2023/05/27/csodalatos-archiv-fotokon-a-budapesti-utcak-kezzel-festett-filmplakatjai

Válasz

Tűzfalak és grundok városa – Így kapott új arcot Budapest a háború után
A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai és az azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt. Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is. Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, elég csak az alul- és felüljárók elterjedésére, a vörös csillagok megjelenésére vagy épp a Budapestbe olvadt falvak eltűnésére gondolni. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeit böngészve – melyek Budapest Főváros Levéltárának jóvoltából kerültek a Fortepan gyűjteményébe –, nem csak ezekre találunk példákat. Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Az alábbiakban ezekből válogattunk néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-varosarculat/
___

Festési szezon – A tapéta és a falfesték vetélkedése a jó hangulatért
Mielőtt belefognánk a tavaszi-nyári felújításba, nézzünk néhány fényképet és tematikus írást az elmúlt száz évből. A cikkek segítenek, hogy „a lakásunk építészeti és berendezési stílusához alkalmazkodó falfestést válasszunk” vagy megtaláljuk a megfelelő reprodukciót a gyerekszoba falára. Megtudhatjuk, hogyan festhetjük le gyorsan és szépen a kerítést, és hogy a munkákat bizony fél évszázaddal ezelőtt is jó előre meg kellett rendelni.
https://hetifortepan.capacenter.hu/szobafestes/

Válasz

„Fizessenek a gazdagok!” – Így vonultak a gyári dolgozók az első május elsejei ünnepségen – Fotók

Majdnem 80 éve, hogy „világ proletárjai egyesüljetek” jelmondattal kizavarták a dolgozó népet, fiatalt, időset az utcára, hogy Rákosi Mátyás vigyorogva nézhesse, amint végigmasíroznak az Andrássy úton a Hősök teréig. A Fortepan képein most megmutatjuk, hogy is nézett ez ki 1946-ban.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetéssorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt, amelynek negyedik napján a helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ahol egy bombamerényletben 11 ember vesztette életét. Az esemény miatt 1890-ben az egész világon május 1-jét a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították, amelyet azóta is világszerte megünnepelnek az egyetemes béke és szolidaritás érdekében.

Itthon 1919-ben tartották az első, filmfelvételen is dokumentált május elsejei ünnepséget Budapesten, az Andrássy úton. Hosszú szünet után 1946-ban határozott úgy a kommunista párt, hogy a munkás ideológiát erősítve látványos felvonulást rendez a fővárosban. A vezérkar dísztribünről nézte, ahogy masíroznak a gyári dolgozók. Hangosbemondón üdvözölték a vörös zászlók alatt és feldíszített teherautókon érkező szövetkezeti tagokat, egyenruhás iskolásokat és az intézményekben dolgozó értelmiséget.
https://nlc.hu/ezvan/20230501/fizessenek-a-gazdagok-igy-vonultak-a-gyari-dolgozok-az-elso-majus-elsejei-unnepsegen-fotok/

Válasz

Utalás egy ősi kincsre – A Gellért-hegyi sziklatemplom

A budapesti Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom fő tervezői tulajdonképpen maguk a bányászok voltak, de első belsőépítészeti miliőjét Lux Kálmán határozta meg. Az építésszel foglalkozó sorozatunk utolsó részében arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a templom beltere nem csupán historizált megépülésekor, hanem a Trianon utáni Magyarország egyik legfontosabb kincsére reflektált belső kialakításával.

„…egész Csonkamagyarország élniakarása fejeződik ki ebben az akaraterőben. A modern idők hangzatos jelszavaival narkotizált magyarság föleszmél a kábultságból és templomot épít a hegy belsejében."

Az 1920-as években járunk, a trianoni békeszerződést követő országban pedig minden új építkezés vagy felújítás az elvesztett területekre, az ország műemlékállományának elcsatolt kétharmadára is utalt. A műemléki és építészeti politika fókuszában egyrészt a Magyar Királyság hajdani kiterjedése és ezáltal királyi kultusza élvezett hangsúlyt, de az országot patronáló Szűz Mária tisztelete is új kezdeményezésekre, új egyesületek megalapítására sarkallta a hívőket.
https://epiteszforum.hu/a-gellert-hegyi-sziklatemplom

Válasz

Show Business Budapest – Mértéktartó erotika, megfigyelt luxuslokálok
A díszletek és a dizőzök változtak, de a tánc, a mámor, a szórakozás iránti vágy ugyanaz maradt az egész fordulatos történetű 20. században. A – főképp pesti – éjszaka szívverését ismerte táncoskomikus és énekesnő, besúgó és a kerületi KISZ-bizottság ellenőre, dolgozó és őrgróf. A képeken ott tündökölnek a század első felében működött orfeumok, de azok fapados verziói is a háború utáni évtizedekből. Miss Arizona, ha látná...
https://hetifortepan.capacenter.hu/orfeum/
___

Négy és fél kilométer élet – A régi jó háziurak nyomában a pesti Nagykörúton
Meglehet, Budán lakni valóban világnézet – a pesti Nagykörúton viszont életforma. Így volt legalábbis bő száz éven keresztül, a régi Pestet körbeölelő bulvár kiépülésétől úgy a legutóbbi rendszerváltásig. Azóta persze sok minden megváltozott. Egyetemistákat kérdeztem a minap, mi jut eszükbe a Nagykörútról. A 4-es, 6-os villamos, meg a 4-es, 6-os kocsma – mondták mosolyogva. N. Kósa Judit, a Nagykörút – Történelmi séta Pest főutcáján című könyv szerzőjének írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/nagykorut/
___

Férfi tekintet – Durica Katarina írása Fortepan képek apropóján
Én voltam a negyvennyolcadik. Reggel ezt a számot kaptam. Nem érkezési sorrendben osztották, mert a lány, akivel korán reggel, a zárt ajtó előtt együtt toporogtunk a tízest kapta. Ő a tízest, én a negyvennyolcat. Igyekeztem nem arra gondolni, hogy ő biztos protekciós és az egész meg van bundázva...
https://hetifortepan.capacenter.hu/ferfi-tekintet/

Előzmény

Válasz

"Raktárjelzet alatti elfekvő anyagokká válhatnak az archív fotók"
Kutathatatlanná válik a sűrű és drámai 20. század,
ha a fotóarchívumok anyagi megfontolásból
raktárakban elfekvő anyagokká válnak – mondta Tamási Miklós.
https://www.klubradio.hu/adasok/raktarjelzet-alatti-elfekvo-anyagokka-valhatnak-az-archiv-fotok-135163
Reggeli gyors/interjú | 2023.05.05.

Előzmény

Válasz

25:25 - 42 kép sorsa vitatott... (emtévéa)
Amiről eszembe jut, hogy: a 42 Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című sci-fi regényéből elhíresült szám, mely a válasz az életet, a világmindenséget, meg mindent érintő végső kérdésre.
https://hu.wikipedia.org/wiki/42_(Galaxis_%C3%BAtikalauz_stopposoknak)
Hm...

Előzmény

Válasz

Tamási Miklós: "Folyamatosan kell mesélni a régmúlt történeteiről"

Képek ezreit szedte össze lomtalanításokon, és állítása szerint az összes fotót látta, ami csak megjelent a Fortepanon – ez pedig mostanra csaknem 200.000 képet jelent. A Fortepant alapító Tamási Miklóssal beszélgettünk közmédiáról, a XX. századi Magyarországról és a mesterséges intelligenciáról.
https://www.szabadeuropa.hu/a/tamasi-miklos-folyamatosan-kell-meselni-a-regmult-torteneteirol/32373940.html

Válasz

Ízelítő a háztartásvezetés oktatásának történetéből
https://regisegeknek.blog.hu/2023/04/20/izelito_a_haztartasvezetes_oktatasanak_tortenetebol

Válasz

A keresztény ünnepek államosítása és saját képmásra alakítása - Szuly Rita írása:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovatcim-kuzdelem-lelkekert-cim-manipulalt-hagyomanyok-szocialista-unnepek

Válasz

Budapest 100 – Így ünnepelt ötven éve a száz éves főváros
Centenáriumi lakótelep, Centenáriumi sétány, Centenáriumi Sakkverseny, Centenáriumi-park és persze centenáriumi emlékművek. Budapest éppen ötven éve ünnepelte századik születésnapját, a jeles alkalomra pedig természetesen nagy erőkkel készült a főváros, sőt az egész ország. A megszokott megemlékezési formák mellett olyanok is előfordultak, amelyek mai szemmel szokatlannak tűnhetnek: például, hogy a magyar megyék és városok milyen ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeltnek.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-100/

Válasz

Operatőr mindhalálig – Így fényképezett a híradós operatőr Horváth József
Haditudósítóként állami kitüntetést kapott, operatőrként fesztiváldíjat érdemelt ki, gyártott dokumentum-, és természetfilmeket, dolgozott sportközvetítéseken és mesejátékokban, mégis rendkívül keveset lehet tudni Horváth József, a Magyar Filmiroda egyik első operatőre munkásságáról.
https://hetifortepan.capacenter.hu/horvath-jozsef/

Válasz

... jó volna megnézni mondjuk egy ’70-es vagy ’80-as évekbeli munkaszerződést, abban mi áll a képek szerzői jogával kapcsolatban, egyáltalán áll-e valami. És ha áll, annak mi a hatálya a fotók mai felhasználására. Hogy érthető legyen, a Fortepan nem csak úgy levadászta valahonnan ezeket a képeket, tulajdonképpen megmentette őket, vagy azzal, hogy gondozásra átvette a fotósoktól, illetve jogutódaiktól, vagy azzal, hogy kidobásra ítélt gyűjteményeket fogadott be. Például a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületéből is így menekült meg egy rakás kép – ezeket most Dr. Tarr ugyancsak perrel szeretné elszerezni a Fortepantól (de a tanácsos listáján vannak olyan képek is szép számmal, amelyeknek még ennyi közük sincs a mai MTVA-hoz).

Azt írta a közleményében a közpénzdaráló vállalat, hogy „a közmédia feladata és kötelezettsége a rábízott médiavagyon védelme, és az azzal történő mindennemű visszaélésekkel szembeni fellépés”. Tehát a Fortepan, amelyik kezelte, digitalizálta, megőrizte, közkinccsé tette a magyar kultúrtörténet emlékeit, ebben az értelemben „visszaélést” követett el. Gratulálunk.
https://magyarnarancs.hu/narancsblog/szazhusz-milliardos-szorongaskozpont-avagy-miert-akarja-befenyiteni-az-mtva-a-fortepant-257711

Előzmény

Válasz

„Góliát szóba állt Dáviddal” – valószínűleg nem lesz per a Fortepan és az MTVA viszályából

A Fortepan egyik vezetője szerint nem terelik jogi útra a tegnap kirobbanó viszályt az online archívum és az MTVA között. Török András, a Fortepan egyik menedzsere szerint szerint jelenleg épp egyeztetés folyik az ügyben, és bíztatóak a kilátások.

-- Lesz per? Úgy néz ki, nem. Az archívum egyik szakemberével, középvezetőjével sikerült telefonon beszélni, és valószínű, hogy szervezünk egy közös, nyilvános beszélgetést az archívumok kihívásairól, az ingyenességről, a CC (Creative Commons) licencekről. Ez jó iránynak tűnik. Góliát szóba állt Dáviddal, Most úgy tűnik, érdemes volt beleállni a dologba. Úgy látszik, az MTVA-nál is olvasták a Bibliát

– írtja posztjában Török.

Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, az MTVA kemény hangú levélben szólította fel a Fortepant nagyjából ezer fénykép – köztük Kudlik Júliát, Vitray Tamást és Jeles András ábrázoló fotók – törlésére mindezt azzal indokolva, hogy ők a valódi jogtulajdonosok. Az MTVA azóta már lapunknak is nyilatkozott az ügyről, Török posztja pedig tovább árnyalja a kérdéses fotók helyzetét.
https://24.hu/kultura/2023/04/06/fortepan-mtva-fotok-torok-andras-reakcio-per/
___

Nézőpontok oda és vissza

Forgókínpad:
https://forgokinpad.blog.hu/2023/04/06/kepek_es_jogok

és

Kossuth Rádió - A nap kérdése (április 07., 03:03)
https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-04-07_03-03-01&enddate=2023-04-07_03-42-24&ch=mr1

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az MTVA külsősök képeivel is kereskedik: az a minimum, hogy Demszky Gábor az életben nem volt az MTI munkatársa, mégis használják a fotóját, ahogy használják másokét is, akiknek közük nem volt soha a hírügynökséghez. Miért? Mert valahogy hozzájutottak a képhez, elmentették és utána sajátjukként bánnak vele, nem igazán érthető, milyen alapon. Jogot formáltak rá, és kész, attól kezdve az övék. Pont azt teszik, amivel a Fortepant vádolják.

Különben meg érdekes dolog ez a jogformálás. Ha én lefényképezem a Keleti pályaudvart, ilyen alapon a MÁV jogot formálhat a képre, illetve letilthatja a megjelenését? Mert kétségtelen, hogy az ingatlan az övék, de a kép már ezek szerint vagy az enyém, vagy sem.

Vegyünk más példát: 1717. január 25-én Mikes Kelement távollétében az országgyűlés fő- és jószágvesztésre ítélte. Ami azt jelenti, hogy minden vagyona a bécsi államkincstárat illette. Ezek szerint a Törökországi levelek szerzői joga is, amennyiben a szerzői jog tekinthető jószágnak, de mivel jövedelmet hoz, nagyon is annak tekinthető. A bécsi államkincstár jogutódja az osztrák államkincstár, Mikes Kelement ilyen alapon Bécs engedélye nélkül nem is lenne szabad kiadni. Egyébként nyilván szabad, ugyanis a szerzői jog szerint az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, de be akartam mutatni, milyen bakugrásokra képes a jog, ha a törvényt betű szerint értelmezzük és nem a szellemét tekintjük.

Ebben a mostani esetben csak egyet remélek: azt, hogy perre viszik a dolgot, mert egy általános vizsgálat végre fényt derítene az MTVA machinációira és talán megszülethetne egy értelmes szerzői jogi törvény a történelmi jelentőségű fotókkal kapcsolatban.

Bár ahhoz értelmes törvényhozás is kéne.

Az meg nincs. (forrás: Forgókínpad)
___

Fortepan fénykép bárkinek: 0 Forint.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum: 900 Forint.
MTA: 15 000 Forint (megkötéssekkel, pl. nem nyilvános 2 500 Ft.).
... az MTA oldalra felkerülő fotók teli vannak vízjellel: nézhetetlenek.
Így kicsit érthetőbb a sztori...

Előzmény

Válasz

Bírósággal fenyegette meg a Fortepant egy kedves levélben egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság.

Mivel levelük teljes titokban tartását is követelték, azt elhallgatjuk és abból nem idézünk. Csak a Fortepan alapító főszerkesztőjének válaszát - ami egyben a véleménye is erről az ügyről - tudjuk nyilvánosságra hozni.

Ezt egyébként - amellett hogy fontosnak tartjuk a közösség véleményét és a nyilvánosság tájékoztatását az ilyen fura ügyekben - alapvető céljaink: a történelmi értékű képanyagok további hozzáférhetősége és megismerhetősége miatt is kötelességünknek érezzük. Hiszünk abba, hogy ez egy elég erős közérdek, ami inkább sarkall együttműködésre mint bármi másra.

A Magyar Televízió Ki mit tud? című műsorának résztvevői az előkészületek során.

A válaszlevél:

Tisztelt dr. Tarr Péter úr!

Felszólításukra reagálva szeretnék írni pár sort az érintett gyűjteményekről, majd néhány általánosabb gondolatot is szeretnék megosztani Önökkel.

A Rádió és Televízió Újság fotóhagyatékát
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=R%C3%A1di%C3%B3%20%C3%A9s%20Telev%C3%ADzi%C3%B3%20%C3%9Ajs%C3%A1g

egy, a Magyar Rádiónál évtizedekig dolgozó szerkesztő mentette meg a kidobástól a Bródy Sándor utcai épületből. A fotók - egy gyors keresés alapján úgy látom -, hogy az MTVA gyűjteményében nem szerepelnek. Így azt is gondolhatjuk, hogy a szerkesztő egy leletmentést hajtott végre, amikor a fotókat megosztotta a Fortepanon keresztül, pl a Magyar Televízió mai munkatársaival, Önökkel is. Ha tételesen megnézzük a listájukon szereplő képeket, akkor pl Jeles András filmrendező, Vitray Tamás szerkesztő-műsorvezető és Kudlik Júlia riporter-műsorvezető https://fortepan.hu/hu/photos/?id=56546 fotóit szeretnék töröltetni a Fortepanról.

Bauer Sándor fotóriporter hagyatékát a szerző családjától kaptuk meg
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Bauer%20S%C3%A1ndor

A jórészt negatívokon fennmaradt életmű képeit az elmúlt 8 évben publikációk százaiban láttuk viszont. A fotókkat rendszeresen illusztrálnak a Kádár korszakkal foglalkozó cikkeket, könyveket, dokumentumfilmeket. Úgy érezzük, hogy a hagyaték a Fortepanon jó helyre került. A szerző korai, az MTI-nél készült képei a Rákosi korszak kiemelkedő fontosságú, történeti dokumentumai a kiteljesedő diktatúra hétköznapjaiból. Itt is érdemes néhány - a listájukon szereplő - képet felsorolni. Svábok kitelepítése Békásmegyerről, Sztálinvárosi építkezés, a pécsi Kokszművek bányászgyűlése 1946-ban.
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=128538

Többek között ezeket a fotókat szeretnék törölni a Fortepanról.

A listájukon több, nem ezekhez a gyűjteményekhez tartozó fotó is szerepel. Szeretnék, ha a jövőben nem lenne elérhető a gyerekként Papp Lászlótól bokszot tanuló Magyar Bálint fotója
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=55393

vagy Szent-tamási Mihály adományozónk egy képe, amit egy újlipótvárosi lomtalanításon talált, és itt van a polcomon negatívfilmen.
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=12482

Emellett Erky-Nagy Tibor fotógyűjtő két képeslapját is megtalálhatjuk a listájukon, egy szegedi városképet
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=94613

és egy Móricz Zsigmond körtéri látképet
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=15622

Tisztában vagyunk vele, hogy jogi értelemben - leszámítva a lomtalanításon talált képet - egyik fotó közléséhez sincs jogunk.

Végignézve a listán azonban úgy érzem, hogy a magyar vizuális történelem olyan dokumentumait szeretnék elérhetetlenné tenni, amiket fontos látni az olvasóknak, kutatóknak, újságíróknak. Az MTVA gyűjteményéból ezek a képek - ha fellelhetőek - csak korlátozásokkal és térítés ellenében közölhetőek. Megítélésem szerint minden fotó, ami az államszocializmus évtizedei alatt közpénzen készült, szabad és ingyenes felhasználással kell elérhető legyen. Akadályok és korlátozások helyett örüljünk annak, ha az utókor érdeklődik a XX. század eseményei, személyiségei, helyszínei iránt. Legyen ez a svábok kitelepítése, Kudlik Júlia műsorvezető, vagy a Móricz Zsigmond körtéri HÉV állomás.

Bírósági per helyett javaslom, hogy közelítsük az MTI és a Fortepan gyűjteményét egymáshoz, hogy közösen láttassuk és értelmezzük a sűrű huszadik századot!

tisztelettel:
Tamási Miklós
szerkesztő
Fortepan
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid09A1WW643bfVWRpEfEvttGEuxStUfzAPh86hkP2HwtEGDGrzJJhB4x5fX1R9yVUw5l
-- Illusztráció: Fortepan/Urbán Tamás
___

Kedves Barátaink!

Tegnap délután az MTVA hosszú közleményben reagált a fenti, tegnap írt sorainkra. A közleményt olvasva arra gondoltam, hogy nagy butaság lenne további nyilatkozatokat tenni ahelyett, hogy megpróbálnánk beszélgetni.

A https://archivum.mtva.hu -t gondozó munkatársakat és a Fortepan közösségét ugyanaz a motiváció hajtja: archív fotókkal bemutatni és értelmezni a XX. századot. Miért lenne törvényszerű, hogy csak üzenetek, vagy rossz esetben bírósági eljárások formájában találkozunk?

Fölhívtam telefonon Répászky Lipótot, az Archívumi Osztály vezetőjét. Többek között beszéltünk arról, hogy a közeljövőben jó lenne valamilyen nyilvános platformon beszélgetést szervezni a kérdésről, ahol szó eshet a két archívum filozófiájáról és gyakorlatáról, beszélhetünk a szabad hozzáférés és felhasználás kérdéseiről, szerzőkről és gyűjteményekről is.

A tervezett beszélgetés részleteivel - amint tudunk - jelentkezünk.

Békés Húsvétot mindenkinek!
Tamási Miklós
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid02pznVo7bDYDxMuLjVJNYzMU7ns9TxUbdrgzuMDRFqCuurMGf4GeMVGFp9pYYyLdSjl
-- kép: Fortepan/Horváth József
___

Most inkább a fontos dolgokról, az új képekről:
https://cimlap.blog.hu/posztok/fovarosi/2023/04/05/frissult_a_fortepan_800

Előzmény

Válasz

Bírósági fenyegetést kapott a Fortepan „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaságtól”– írta közösségi oldalán a fotóarchívum. A posztból kiderül, hogy az eredeti levelet ugyan nem hozhatják nyilvánosságra, ám az alapító főszerkesztő Tamási Miklós válaszát, egyben az ügyről alkotott véleményét közzéteszik. Az üzenet címzettje dr. Tarr Péter, aki az MTVA jogi vezetője, így elég nyilvánvaló, honnan érkezett a felszólítás, ...
https://hvg.hu/kultura/20230404_Fortepan_MTVA_archivum_torles_felszolitas

Válasz

Hatalmas víziélet lehetett a század első felében Győrben, ezt bizonyítják Nagy József fotóriporter fényképei is. Az evezés máshol is nagy népszerűségre tett szert a harmincas évekre az országban, nem csoda hát, hogy a folyók városában is egymást érték a csónakházak. A bámészkodók a legkülönbözőbb vízi járgányokat csodálhatták meg a négy folyó bármelyikének partjáról: Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal, evezni mindenhol lehet.

Nagy József fotóriporter az MTI győri szerkesztőségének volt a vezetője. Sajtópályafutását gyors- és gépíró, valamint hírszerkesztő munkakörben kezdte, szokatlan kombinációban – az alsó képen valószínűleg a saját szerkesztőségét látjuk munka közben. A felső képen ő maga ül az íróasztalnál: csokornyakkendős, kopaszra borotvált, talán leginkább pedánsnak tetsző arc, a kis győri szerkesztőség vezetője.
https://24.hu/belfold/2023/04/01/motorcsonakazas-a-ii-vilaghaboru-eloestejen/

Válasz

Amikor nem fényképezünk – Barnás Ferenc írása Fortepan képek apropóján
Amikor nagy bajban vagyunk, legtöbben nem vesszük kezünkbe a kamerát. Nem rögzítjük a fájdalmat, a szenvedést, a félelem keltette iszonyatot az arcon, hogy a szélsőséges eseteket ne is említsük. Az élet sötétebbik oldalát nem szívesen nézzük. Ha mégis elénk tárul, elfordítjuk a fejünk, lesütjük a szemünk. Ha nem látjuk, akkor nincs. A lelki nyugalmunkat ne zavarják meg! Épp elég problémánk van. A problémáinkat ne tetézzük. Egyébként is félünk az olyan felvételektől, amelyeken a „csúnya”, a rút, a rettenet, az elborzasztó a meghatározó vizuális elem.
https://hetifortepan.capacenter.hu/amikor-nem-fenykepezunk/

Válasz

Ki volt a rejtőzködő fotós, aki különös érzékenységgel dokumentálta a füleki és a losonci ötvenes éveket?

Vajszada Károly neve szinte teljesen ismeretlen volt, amíg a képei fel nem kerültek a Fortepan archívumába.

Egyedülálló, páratlan, megdöbbentően jó – ezekkel szavakkal jellemezte egy kilenc évvel ezelőtt a 444-en megjelent cikk Vajszada Károly fényképészt, akinek a neve addig jóformán ismeretlen volt.

Vajszada hagyatékát nem sokkal korábban digitalizálta és hozta nyilvánosságra a Fortepan online fotóarchívum. Ez volt a 444-es cikk apropója, és az abban írtak egyáltalán nem tűnnek túlzásnak: a festőművész végzettségű Vajszada Károly egészen kivételes fényképeket készített az ötvenes évek végén Füleken és Losoncon.

Lányok rohannak egy esernyő alá bújva a szakadó esőben. Egy idős asszony almát árul a piacon. Egy másik fát aprít az utcán. Gyerekek sarat dagasztanak, vasat gyűjtenek, játszanak. Munkások árkot ásnak. Két bácsi kereket cserél a traktoron – ilyen és ehhez hasonló hétköznapi jelenetek láthatók Vajszada fotóin.

De mitől ilyen nagyszerűek ezek a képek, és miért volt ismeretlen Vajszada Károly neve, amíg fel nem kerültek a képei a Fortepanra?

A lírai dokumentátor

Érzelmes – mondja Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és szerkesztője a Napunknak, amikor azt kérjük, jellemezze egy szóval Vajszada Károly fotóst. Tamási szerint Vajszada „táncol a dokumentarista és a fotóművész között, egy lírai dokumentátor”.
https://napunk.dennikn.sk/hu/3298364/ki-volt-a-rejtozkodo-fotos-aki-kulonos-erzekenyseggel-dokumentalta-a-fuleki-es-a-losonci-otvenes-eveket/

Válasz

Lánynevelés a 20. században – Tanultak, hogy jobb feleségek és családanyák legyenek
A Mária Terézia uralkodása alatt már megfogalmazott, de csak a 19. század második felében törvénybe iktatott általános tankötelezettség a gyakorlatban még hosszú ideig csak részeredményeket produkált: a 20. század elején a nők kétharmada még írástudatlan volt. Bár a múlt század első évtizedeiben ezt sikerült szinte teljesen felszámolni, a lányok és fiúk nemi sztereotípiák szerinti iskolai nevelése azonban még a koedukált oktatás 1960-as évekbeli bevezetése után is általános maradt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/lanyneveles/
___

Ludas Matyi, Nana, Rock Révkalauz – Így olvastunk mi
Hogyan születnek a Fortepan-képek leírásai és mire jó a közösségi tudás? Megtudhatjuk-e, hogy mit olvastak a szüleink, nagyszüleink? (Meg.)
https://hetifortepan.capacenter.hu/mit-olvastunk/
___

Utószezon a síközpontban – A lábszánkó, a síparadicsom és a klímaváltozás
Elsőként a haladó szelleműek pattantak sílécre, majd a divatnak és a társasági szokásoknak megfelelni vágyók. Végül a dolgozók tömegei, akik azelőtt nem is gondolhattak a drága felszerelésekre. A síelésről azt tartják, hogy a testedzés mellett segít a kiegyensúlyozott kedély- és idegállapot elérésében is – ez a múlt században mindenkinek a javára válhatott… Hó viszont évről évre kevesebb esett.
https://hetifortepan.capacenter.hu/sieles-magyarorszagon/

Válasz

Selmecbánya
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid0RQNar2fnWiCTKEfML4VZEvaTo1tB1AbFbd1DuGHTjUrRxZ2feFekBQfTYiRdPdpAl
Képek: Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége; Mészáros Zoltán; Schermann Ákos

Válasz

„A márciusi ifjak mi vagyunk” – egy ünnep különböző arcai

Más üzenettel, valamikor kokárda és valódi ünnepség nélkül, tiltva és munkanappá lefokozva emlékezhettek meg elődeink március 15-ről. Válogatás a Fortepan képeiből.

Hogyan ünnepeltük március 15-ét az elmúlt században?
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-marcius-ifjak-mi-vagyunk-egy-unnep-kulonbozo-arcai-a-kulonbozo-korokban/32317361.html

Válasz

1989. március 15.
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid02RDSyvN6f3eyUc8Ysge2sQeTGuP12bJmByB5xT3SMYXcDng3uTqchs4WxiNrn3YgYl
Fortepan / Marics Zoltán

Válasz

A Mária Terézia uralkodása alatt már megfogalmazott, de csak a 19. század második felében törvénybe iktatott általános tankötelezettség a gyakorlatban még hosszú ideig csak részeredményeket produkált: a 20. század elején a nők kétharmada még írástudatlan volt. Bár a múlt század első évtizedeiben ezt sikerült szinte teljesen felszámolni, a lányok és fiúk nemi sztereotípiák szerinti iskolai nevelése azonban még a koedukált oktatás 1960-as évekbeli bevezetése után is általános maradt.

Lánynevelés a 20. században

Balázs Zsuzsanna írása a Heti Fortepan 129. számában jelent meg, ezúttal a szerző saját pályáján, a Qubiten publikált cikket mutatjuk meg:
https://qubit.hu/2023/03/08/beszedes-felveteleken-kel-eletre-milyen-volt-lanynak-lenni-a-20-szazadi-magyarorszagon

Válasz

Ha már belebotlottam. Autóbuszok karosszálása a Ganz gyárban, kb. 1936.
https://www.facebook.com/magyarjarmu/posts/pfbid05paaQpGkWr6nd6tUaUruMp9hkPMnS2PoFax1CuKTWqVFKJbjNC1B2ZnnCYkfQPkWl
Forrás: Fortepan/154760.

Válasz

Vörös csillagok mindenütt – Amikor egy kommunista jelkép a mindennapjaink része volt
A vörös csillag mára ugyan teljesen eltűnt a közterekről, de a múlt század második felének egyik legmeghatározóbb jelképe volt Magyarországon. Az 1919-es tanácsköztársaság idején kaphattunk belőle már egy kis ízelítőt, de igazán csak a második világháborúval érkező, és a rendszerváltásig tartó szovjet megszállás alatt vált mindennapjaink részéve. Ott volt az utcákon, a háztetőkön, közintézményekben, járműveinken, iskoláinkban, munkahelyünkön, de még a zsebünkben is: a személyi igazolványunkon vagy épp a pénztárcánkban csörgő forintokon is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/voros-csillag/

Válasz

Barátságos meleg szobában – A vidáman pattogó tűztől a csavargatható radiátorszelepig
Szaporázzuk az utcán, hogy mielőbb a kellemes meleg lakásba léphessünk. Nem csavarjuk fel a termosztátot, mert nagy lesz a számla. Bosszankodunk, mert az orrfacsaró szagokból ítélve a szomszéd megint háztartási szemetet éget a kályhában. A fűtés hónapokon át a gondolataink és a beszélgetéseink egyik vezérmotívuma. A Fortepant böngészve mégsem a kályhát vagy a radiátort vesszük észre elsőként a képeken. Egészen idáig – mert könnyen lehet, hogy az e heti képválogatás hozzászoktatja a szemünket ehhez a fontos részlethez is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/kalyhak/

Válasz

Fortepan Berlinben, Berlinről.
https://librarius.hu/2023/02/12/a-fortepan-kepei-elmeselik-mi-tortent-1973-ban/

Válasz

Muhi László visszaemlékezései a főváros ostromáról -
Vincze János Farkas írása, Fortepan képekkel:
https://mult-kor.hu/budapest-ostroma-egy-tulelo-szemevel-20230215

Válasz

Az időről

A képen a Kígyó utca 1969-ben. Ahogy elnézem, 69 január-februárja lehet. Esetleg november-decembere. Hátul a Kossuth Lajos utca torkolata a Felszab(adulás) térrel. Jobbra, a takarásban a Kárpátia étterem, a budapesti párhuzamos kultúra egyik találkozóhelye. Ilyentájt költöztünk vissza Budapestre, gimnáziumba kerültem, és belekeveredve abba a bizonyos kultúrába, üldögéltem a belvárosi helyeken, bóklásztam arrafelé. . És errefelé. Az aluljárót még nem építették meg, a villamos még járt arra.

Az előtérben jobboldalt a Csemege Közért, bizonyára jobb áruellátással az átlagnál, a sarkon a BÁV bizományi, és itt baloldalt a Mézes Mackó. Most kihagyom ünneplését.

Sok a járókelő, a Belváros egyfajta kirándulás is volt a jólét látszatába. Nagyvilági atmoszféra. De most nem erről.

A Mézes Mackó mellett egy öregúr halad el. (Nemsokára korabeli leszek)... Hetvenöt év körüli lehet.

És most az időről. Az idő csalóka hosszáról (van hossza az időnek? talán szélte is van?)... Ha az öregúr hetvenöt, akkor 1894-ben született. Tehát a tizenkilencedik század végén. A századfordulón. Akkor viszont a nagyszülei 18 év körüliek lehettek a szabadságharc idején. Akár 48-as honvéd is lehetett a nagyapja, aki a térdén lovagoltatta az öregurat, aki a képen ott ballag el a Mézes Mackó előtt. Arra járhattam akár ugyanakkor a kép mélyében.

És most, 2023-ből fürkészem egymásba érő jeleit az időnek. Talán be is promptolom a mesterséges intelligenciába a szöveget és megkérdezem tőle: van- e hossza az időnek?
És ha hossza van, van-e vajon szélte is?
https://www.facebook.com/togaycan/posts/pfbid0k79996vfjzt55UfXvpx8SDzjJuw3ZhwKBdLBiYracY8ADnC3VaeiuFsahHyDJUSfl
-- Can Togay

Válasz

Negyvennyolc éve, 1975. február 13-án hunyt el Carl Lutz.
Filákovity Radojka írása, itt:
https://wmn.hu/kult/59434-a-magyar-zsidok-megmentoje-elete-vegeig-hitt-a-bekeben--48-eve-hunyt-el-carl-lutz

Válasz

Ez itt egy könyvajánló. Barát könyvéhez, szerkesztőségi köreinken belüli ember könyvéhez. Nem mellesleg egy Fortepan borítós és képekkel bőven ellátott könyvhöz.

Ismert és sokat emlegetett cím, messze nem első kiadás (ami önmagában is mindig jelent valamit). Régebben, a történet elején "Avagy Simplicissimus szerint a világ" alcímmel jelent meg, ma már egy halom kívánságlistán szerepel és az antikvár példányokért szemenszedettül magas összegeket kérnek el.

Most megjelenik újra.

De nem igazán lenne értelme még egyszer kitalálni hozzá valami frappáns összefoglalót, esélytelen jobban megírni azt, amit Gréczi Emőke tíz éve már megírt a Budapest könyvről:

"Török András könyvének legnagyobb erénye, hogy most, amikor sokaknak kényszer, másoknak sikk elhagyni az országot, az 500 oldal végére kiderül, hogy mégiscsak Budapest a világ közepe."

Török András:
Budapest Könyv - Igazmondó városkalauz modern lokálpatriótáknak
Megjelenés: 2023. április 14.
https://hypeandhyper.com/150-ev-alatt-budapest-korul-torok-andras/
https://www.szukits.hu/budapest-konyv-igazmondo-varoskalauz-modern-lokalpatriotaknak

Válasz

Az útszéli kútoszloptól az éttermes töltőállomásig – A magyarországi benzinkutak evolúciója
Az elmúlt évben tele voltak az újságok benzines hírekkel: van-e, nincs-e, mennyibe kerül. Benzinkutak zártak be, vagy épp maradtak nyitva úgy, hogy pont azt az üzemanyagot nem árulták, amit mindenki keresett volna. A fiatalabbaknak talán új tapasztalat volt ez, az idősebbek azonban már átéltek ezt-azt, hiszen a huszadik század sanyarúbb és virágzóbb időszakai természetesen a benzinkutakat is érintették.
https://hetifortepan.capacenter.hu/benzinkutak/
___

Made in Hungary – KGST megrendelésekkel pörgetett magyar export az Ikarustól az egyiptomi hídszerkezetig
Közlekedési eszközök, élelmiszer, könnyűipar: főként erre szakosodott a magyar termelés a rendszerváltás előtt, magyar márkák pedig Indiától Dél-Amerikáig, Angolától Vlagyivosztokig jelen voltak évtizedeken át. Hogy milyen minőségben, mennyire piacképesen és miféle politikai megfontolásokból, már egy kicsit bonyolultabb kérdés.
https://hetifortepan.capacenter.hu/made-in-hungary/

Válasz

A Fortepan Berlinbe megy

Hír itt
https://culture.hu/hu/berlin/esemenyek/megnyito-magyar-utazok-berlinben
és itt
https://emop-berlin.eu/event/ungarische-reisende-in-berlin/event-99252ba6-5291-49a3-a900-135b0d8f1989/
illetve, itt.
https://24.hu/kultura/2023/02/10/fortepan-kiallitas-berlin-emop-chb/

Válasz

Ilyen volt a metrózás 50 évvel ezelőtt: ellenőrök helyett modern kapuk várták az utasokat
Így utazott a tömeg a metrón a 70-es évektől.
https://femina.hu/utazas/budapesti-metrozas-regen/

Azért senkinek sem ajánlom, hogy Párizsban a beléptető kapu között maradjon.
https://www.facebook.com/metroert/posts/pfbid0k7TtwMnz8ZdQj1U1hZxrzZHDtmdDuQHMGLuVqmAsDtQf84Za4SyqfQuaXCvZ3Ku8l

Válasz

Kerepeczki Anna: Csak látod, vagy érzed is a fotókat?

Tíz régi kép, amely izgalmas történetet sejtet

A szüleim nemrégiben azt mesélték, amikor gyerekkoromban kezembe adtak egy családi fotóalbumot, órákig is elvoltam a képek nézegetésével. Milyen érdekes, hogy ma ez a hivatásom, nem? Végül minden értelmet kap. A képeknél is így van. A minap egy cikkhez kerestem illusztrációt a Fortepanon, és annyira magukkal ragadtak a fotók, hogy elhatároztam, nektek is megmutatok párat közülük, nézegessük őket együtt. Kerepeczki Anna írása.
https://wmn.hu/kult/59374-fortepan-fotografia-kepek-valogatas

Válasz

Visszajátszás - Tamási Miklós (Fortepan) a Tilos Rádióban, ma reggel:
https://archive.tilos.hu/cache/tilos-20230131-090551-101902.mp3

Előzmény

Válasz

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
-- Nagy László
1925. július 17. – 1978. január 30.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=564672822348065&set=a.202419638573387
Kép: 1963. Fortepan/Hunyady József
___

Dutar - Ki viszi át a Szerelmet (Nagy László)
http://nepzene.network.hu/video/dutar/dutar__ki_viszi_at_a_szerelmet_nagy_laszlo

Válasz

Élő adás holnap, kedden reggel kilenckor a Tilos Rádióban
-- A megtervezett valóság vendége: Tamási Miklós
https://tilos.hu/

Válasz

A varsói felkelés nyolcvanadik évfordulója alkalmából készülő, Tűztenger körülöttünk című kiállítás előkészületi során új képek kerültek elő a gettó tüzeinek megfékezésén dolgozó Zbigniew Leszek Grzywaczewski tűzoltó korábban is ismert, titokban készült fényképei mellé. A történet - angol nyelven - itt olvasható:
https://wyborcza.pl/7,173236,29372964,newly-discovered-photographs-offer-rare-view-on-the-warsaw-ghetto.html

Válasz

Munka a 20. század Magyarországán – Így védte a proletárdiktatúra a dolgozó népet
Miközben a propaganda a munkások érdekvédelmétől volt hangos, Magyarországon nemcsak az iparilag fejlett államokhoz, hanem a szocialista országokhoz képest is semmibe vették a munka és a szabadidő egyensúlyát.
https://hetifortepan.capacenter.hu/munka/

Válasz

Radnóti Miklós: Tegnap és ma

Tegnap hűs eső szitált s a térdelő
bokorból bíborban bútt elő
és lassan vonult a réten át
két fölpattant ajku szerető;
és ma bősz ágyuk, tapadó kerekekkel,
gőzölgő katonák jöttek reggel,
homlokukat rohamsisak ótta,
erős illatok szálltak utánuk,
férfisorsunk nehéz lobogója.
(Jaj szőke gyerekkor, de messzire szálltál!
ó hóhaju vénség, téged sem érlek el!
a költő bokáig csúszós vérben áll már
s minden énekében utolsót énekel.)

https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid0LwWxK6WcW4RH8qrNv5s4FyNBXR9PVhYiU6A5QCmfx7TqDLhdmZrRx6XAKpYCr7a7l
kép: 1944., Lengyelország, Oświęcim
Auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor
Fortepan/Lili Jacob

Válasz

Omladozó gangvégek és a 80-as évek megkopott Budapestje – kiállítás Makovecz Benjamin megkapó fotóiból
https://enbudapestem.hu/2023/01/27/omladozo-gangvegek-es-a-80-as-evek-megkopott-budapestje-kiallitas-makovecz-benjamin-fotoibol

Válasz

„Itt van a város, vagyunk lakói...” Budapest 150

A Budapest FotóFesztivál évente közös gondolkodásra invitálja a kortárs magyar fotográfusokat, hogy egy-egy klasszikus művészeti műfaj jelenét, megközelítéseit bemutathassa.
A 2023-as fesztivál kortárs magyar fotókiállításának fókuszában a 150. születésnapját ünneplő főváros áll.

A beküldött pályaművekből a fesztivál kurátorai Somosi Rita művészettörténész, a BPF alapítója és Csizek Gabriella a Capa Központ kurátora választják ki a képeket a Budapest Fotó Fesztivál kiemelt eseményeként 2023 tavaszán a Kiscelli Múzeumban megvalósuló kiállításra.

◉ Pályázati feltételek

A kiírók ezúttal is az eredeti ötleteket, a különleges megformálást és a friss műveket részesítik előnyben. Egyedi képeket, illetve a kiírásnak megfelelő sorozatokat egyaránt elfogadnak.
Előnyben részesítik a máshol még be nem mutatott, friss műveket, illetve az elmúlt három évben született fotográfiákat. A kortárs vizuális művészet területén tevékenykedő alkotók pályázatát várjuk. (Alsó korhatár 18 év).
A hagyományos fotográfiai munkák mellett, fotó installációkkal, digitális média és videó projektekkel is lehet jelentkezni. A pályázó vállalja, hogy az általa digitálisan beadott pályázat alapján a műtárgyat az általa leírt eredeti koncepció és installáció szerint kiállításra kész módon készíti el.
Beadható alkotónként maximum 5 egyéni kép, és vagy 1, maximum 10 képből álló sorozat

◉ Fotográfiák beadási paramétere

A munkákat/képeket rövid szöveges bemutatóval és az alkotó rövid, szakmai önéletrajzával, névvel ellátott PDF-ben (maximum 10 MB) az alábbi E-mail címre, a levél tárgyában „Budapest” megjelölésével küldjék: bpfsubmit@gmail.com
Kérjük, hogy minden anyagot egy levélben küldjenek
Külső tárhelyek linkjei nem minősülnek beadott pályázatnak
A képanyagot kérjük, hogy egy pdf formátumban mellékeljék, az életrajz és a képanyag ne legyen a levéltörzsbe beszúrva
A képanyag és életrajz ne legyen tömörítve
A pályázat elbírálásához nincs szükség nyomdai felbontású reprókra, nézőkép elegendő
Határidő: 2023. február 1-e, éjfél
https://www.facebook.com/capakozpont/posts/pfbid0XPJcRb7Aea5iktpKGBsFb39UoVu8zCHuAxaczqALEradsoGagZepa44tTuX3nrj7l

Válasz

Az ország valaha volt legnagyobb gyára: A Csepel Művek kalandos története

Konzervgyárból világhírű hadiüzem

A manapság Csepel Műveknek nevezett gyár elődje egy konzervgyár volt, amit a Weiss testvérek, Manfréd és Bertold nyitottak meg 1882-ben. A Weiss Bertold és Manfréd Első Magyar Conserv Gyár hamar kinőtte első telephelyét a VII. kerületi Lövölde téren, így átköltöztették a Soroksári útra, ahol 1886-tól már profilt váltva, elsősorban lőszerek és fegyverek gyártásával kezdtek el foglalkozni. ...

A világháborúk pusztításai

Ugyan az egyre jobban menő gyárban a gombostűtől a tábori sütőkön át a lovaskocsikig mindent készítettek, a 20. század elejére az egyre feszültebbé váló politikai légkörben a fő megrendelő a hadsereg lett. ...

A gyár életének aranykorszaka

Annak ellenére, hogy a második világháború óriási pusztítását sokan az ipartelep végének hitték, az igazi aranykor csak az újjáépítés során érkezett el, amikor egyszerre több mint 30 ezer munkás dolgozott a területen.

Későbbi, ma is ismert nevét, a Csepel Vas-és Fémműveket 1956-ban kapta. ...

A Csepel Művek ma

A gyár hanyatlása az 1980-as évek végére tehető, hiszen a szocialista gazdasági rendszer felbomlása miatt nagy része csődbe ment. Ezután még pár évig kiszolgálták a külföldi megrendelők kéréseit, többek között a Disneylandbe is szállítottak innen vidámparki berendezéseket.

Jelenleg a terület nagy része elhanyagolt, a pár ide bejelentett cég mellett a nagy hangárokban időnként zenekari próbákat és fellépéseket szerveznek, illetve néha művészeti programokat is rendeznek.

Így az egykor gépektől hangos, emberekkel teli iparterület mára már inkább egy kísértetvárosra hasonlít, azonban különleges hangulata miatt jó úti cél lehet egy múltidéző sétához.
https://funzine.hu/2023/01/24/kult/az-orszag-valaha-volt-legnagyobb-gyara-a-csepel-muvek-kalandos-tortenete/

Válasz

Nyolc megfejtés – Fiatalsága randihelyére ismert rá rögtön hetvenéves olvasónk
December végén arra kértük olvasóinkat, hogy segítsenek nekünk: 16 helyről mutattunk 21 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthetjük, hogy mostantól nyolccal kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről nem tudjuk hol készültek. Önöknek köszönhetően!
https://hetifortepan.capacenter.hu/megfejtesek-2022/

Válasz

Metró vezetőfülke a 2-es (K-Ny) vonalon, 1968
https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin/posts/pfbid02LfgDRNRDuGmxEiZdHM6qGzPfC8zsBae91yKMfKW3P2UxLMAYf55rKyz1wWzdkV8El
(Fortepan / Bojár Sándor)

Válasz

„Döglovakból élek, nem tudom, meddig fogom bírni” – A 80 éves Don-kanyari katasztrófa képei
Mínusz 20-30 fok, ócska felszerelés, végletekig kimerült katonák és a szovjet túlerővel szemben semmire nem elég fegyverzet: a nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én váratlanul érkező orosz támadás egy hét alatt szétzúzta a 2. magyar hadsereget. A Don-kanyar katasztrófája a Fortepan képein keresztül.
https://hetifortepan.capacenter.hu/don-kanyar-80/

Válasz

"Húsz filmem, negyven millió nézője úgy érzem megmaradt nekem. Úgynevezett életművem nincs, csak életem van…”
Az Újságmúzeum Várkonyi Zoltánról:
https://www.ujsagmuzeum.hu/varkonyi-zoltan/

Válasz

Városkvíz:
https://femina.hu/utazas/regi-fotokon-magyar-varosok/

Válasz

A fürdőkön elszáll minden gond – Kellemes szórakozás kúrakényszer nélkül
Minden komforttal ellátott szálloda vagy kissé kényelmetlen bérelt szoba, hatalmas medence vagy szerény ivókút, árokfürdés vagy modernizált barlangfürdő. A mosolygós arcokról ítélve szinte mindegy volt: ha a kezelések használtak, jó volt a társaság és még a nap is kisütött, akkor a fürdővendég boldog volt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/furdovarosok/

Válasz

TGM, 1987.
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid02d5YnTwa4rKeGydBiBFrfuDWqzFpgSbyLTbe3o1QyJes5swgTinBUW58kzr1kaiX6l
kép: Fortepan/Hodosán Róza CC-BY-SA-3.0
___

Elhunyt Tamás Gáspár Miklós, az örök ellenzéki filozófus
Kolozsváron született, ahonnan 30 éves korában települt át Magyarországra. Szülőföldjén és Magyarországon is a kommunista rendszer kritikusa volt.
Hosszan tartó súlyos betegség után, 74 éves korában elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófus, adta hírül több magyarországi hírportál.
https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Tamas-Gaspar-Miklos-az-orok-ellenzeki-filozofus

Válasz

Fiatal nő tüzelővel a hátán (1937)
https://www.facebook.com/martifotobutik/posts/pfbid02H1oSwxidkYu4oQuKNeDNLkKHMf9wNHXBPHsEgxeyE1FGBCes1sMRXTYcN3GkeBpKl
Forrás: Fortepan / Fóris Gábor / Vastagh Miklós hagyatéka
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=226501
___

Fortepan történet
http://autovezetes.network.hu/

Válasz

Csodálatos archív/retro képek gyógyfürdőkről, fürdővárosokról és -telepekről:
https://24.hu/belfold/2023/01/07/a-furdokon-elszall-minden-gond-kellemes-szorakozas-kurakenyszer-nelkul/
Fotó: Höfler Tibor Gyűjtemény / Privát Fotó És Film Archívum / Fortepan

Válasz

Gágyé verseny 1960-ban.
Hunyadi János utca (Halászbástya alatt)
Fotó: Fortepan – Balla Demeter
https://www.facebook.com/4brohungary/posts/pfbid0C7raFn2Zk1Tdv8hFqGdWmzAbXkrxt1Uejjm6r4HumtNZS63HkpMdtaM559Bcne4Jl
És egyben feloldjuk a névvel kapcsolatos akronímát: gágyé=G.GY. azaz Gördülőcsapágy Gyár! A csapágyakon volt beütve.

Válasz

Üzenetet kaptunk a 196689 számú képről.

Mivel a Fortepan lényegét érinti, megkérdeztük a feladót, megmutathatjuk-e másnak is. Igent mondott, így az ő engedélyével szó szerint közöljük:

"Köszönöm a Fortepan-nak és Szűcs Tamásnak az alábbi képet:
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=196689
A harminckét évvel ezelőtti fürdőruhás csaj én volnék.
1990. Bálványosfürdő, nekem az első és egyben az utolsó Nyári Szabadegyetem.
Nagyon szeretek a képeitek között kutakodni, mindig ott motoszkál bennem, hogy egyszer felbukkan anyám vagy apám képe.
Arra sosem gondoltam, hogy "magamra találok".
Nagyon örülök ennek a képnek!
Üdvözlettel,
Gál Éva"
kép: Fortepan/Szűcs Tamás
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid02d7j9TwMFWLMWGWXjPRdZMPFAYU5uzWakGfc74GxQ689x2cAyBgKx1gYP6FBZQuZXl

Válasz

Fehér Antal képeiről:
https://honvedelem.hu/hirek/ujabb-masodik-vilaghaborus-gyujtemeny-a-fortepanon.html

Válasz

Edson Arantes do Nascimento - Pelé
1940. október 23. - 2022. december 29.
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid029D883j9JTg3C54sFzsy1gz9ANG1R9HnSeJpuJ67WmixgwTP7ccGE1KRKjYJXMyV3l
kép:Fortepan/Tóth Katalin

Válasz

Jó képaláírások néhány új fotónk alá - a Fővárosi Blog posztja, itt:
https://cimlap.blog.hu/posztok/fovarosi/2023/01/02/fortepan_bestof_budapest

Válasz

Magyarország, Cegléd Rákóczi út 14. Újévi köszöntő a háztetőn, 1970 (kéményseprő)
https://www.facebook.com/Sumidafolyo/posts/pfbid02TD4WY66ZPTdrswuHvUDpi3sYTigaURdonTgwdxnrsLyhpv8Uq3NB8q3v9CNz6EQQl
Fotó adományozó: Urbán Tamás

Válasz

2022 kedvencei – 30 izgalmas a 14 ezer idén feltöltött Fortepan fényképből
Az idei év során 115 adományozótól került fel 14 ezer fénykép a Fortepan digitális fotóarchívumba, közöttük például Nagy Józseftől, aki a győri vízi életet dokumentálta a ’30-as években, Horváth József híradós operatőr pedig haditudósítóként készített kiváló fényképeket, Faragó György az ötvenes-hatvanas években sportriporterként dolgozott, de éveken át fotózott üzlet- és áruházbelsőket, reklám- és termékfotókat is. Fontos szerzőnk, Bojár Sándor fotóriporter újabb fotói kerültek fel az oldalra a ’70-80-as évek autós világából. Az idén 70 éves FŐMTERV (Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat) azon kevés szocialista nagyvállalat egyike, amely még ma is létezik, gondosan megőrizte és a Fortepanon keresztül meg is osztotta dokumentációs célú fotóarchívumát. Visszatekintésként pedig következzen 30 kedvencünk a 14 ezer 2022-ben feltöltött Fortepan fotóból.
https://hetifortepan.capacenter.hu/2022-kedvencei/

Válasz

Sajnos idén se lett fehér karácsonyunk, kárpótlásul ezzel a havas fényképpel kívánunk mindenkinek boldog karácsonyt!

Nem tudjuk, hogy hova tartott az ötvenes években, Magyarországon, ez az 1952-es Ford Mainline Fordor Sedan típusú személygépkocsi, de a hótorlasz már mögötte van, szabad a behavazott út. Optimisták vagyunk, így azt feltételezzük, hogy végül biztosan megérkezett oda, ahova indult. Kívánjuk, hogy minden kedves olvasónk, követőnk, ajándékozónk is érkezzen meg oda, ahova indult és töltse nagyon békésen az ünnepeket!
https://www.facebook.com/fortepanmasters/posts/pfbid0GZUhNkh1DF6wo8TjDDrdC85JhvKfwW4FERywXvWnsjCyu6mvoUiJ8Pqr4kToBdrnl
Kép forrása: Fortepan / Szent-tamási Mihály

Válasz

Másféle karácsonyok
https://rtl.hu/kultura/2022/12/25/fortepan-haboru-karacsony-mi-van-a-fa-alatt-fotok

Válasz

A Capa Központ mély megrendültséggel tudatja, hogy idei Capa-nagydíjjal kitüntetett fotográfusunk, Móricz-Sabján Simon tragikus balesetben, 42 éves korában, 2022. december 28-án elhunyt. Móricz-Sabján Simon a hazai dokumentarista fotográfia középgenerációjának egyik meghatározó alakja volt.

1980-ban született Kiskunhalason. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa volt. Munkáját számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták, több ösztöndíj nyertese volt, sorozatait rendszeresen mutatta be egyéni és csoportos kiállításokon itthon és külföldön egyaránt. A MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztályának elnökségi tagjaként is tevékeny volt. Alapítója és egyik fő motorja volt a hazai dokumentarista fotográfia tehetségeit tömörítő Pictorial Collective fotós kollektívának.

Kevesebb, mint egy hónapja, december 1-jén még képei előtt állva a Capa Központ project roomjában mesélt arról egy tárlatvezetésen, hogy Árnyéksáv című sorozatának mostani stádiuma számára csak a munka kezdete. A rá jellemző jókedvű és energikus stílusban taglalta terveit a jövőre úgy, hogy most bemutatott munkájának közvetlen előképén, Sárvidék című sorozatán már 12 éve dolgozott. Ma az Árnyéksáv cím megrázóan új jelentéstartalommal bővül és Simon munkája örökre félbemarad.
Móricz-Sabján Simon temetéséről családja később intézkedik.
https://nagydij.capacenter.hu/2022/grand-prize
https://simonmoricz.com/
https://www.instagram.com/simonmoricz/?hl=hu
http://pictorialcollective.hu/fotosok/moricz-sabjan-simon/

Válasz

Edson Arantes do Nascimento - Pelé
1940. október 23. - 2022. december 29.
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid05hzRTLkxFVjUvBp41WhPe7XSSU4jFijaipF4ghYMq3MAm63ivoG7UmMWTw6g2FjNl
kép:Fortepan/Tóth Katalin

Válasz

„Nem vitatom, hogy vonzó és idilli kép a Szajna partján zsánerképeiket áruló képzőművészek sorfala közt egymásba karoló szerelmespárok látványa, de számomra sokkal izgalmasabb volt a mi rakpartunk. Három emelet magasságú híddaruk futottak síneken, hogy kirakják az uszályokat. Óbudán a Gázgyár, Pesten pedig a malmok sorakoztak a parton. De legalább annyira fontos helyszíne volt a közösségi életnek, a pihenésnek, mint a munkának. Horgászok sorakoztak a köveken üldögélve, és sokszor szedett-vedett felszereléssel várták a kapást, miközben régebben még kisebb-nagyobb halászbárkák fogták a halat a budapesti szakaszon. És persze itt is sétálgattak az egyszerűen csak pihenni vágyók, az első tavaszi napfényben sütkérezők, olvasgatók és vizsgára készülő diákok. Távolabbi városrészekből jártak ide, hogy trécseljenek, vagy csak megmártsák egy kicsit a lábukat a hűsítő vízben. Az ötvenes években volt, akit az ínség vitt oda, például, hogy elvégezzen egy kisebb-nagyobb mosást” – nyitotta személyes hangú visszaemlékezéssel A budapesti rakpart címmel idén megjelent kötetét Chochol Károly fotóművész.
https://qubit.hu/2022/12/26/sosem-latott-kepeken-idezi-meg-a-fovarost-chochol-karoly-a-szocialista-budapest-kronikasa

Válasz

Kitalálja, hol járunk? – Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk!
Minden év végén a Fortepan arra kéri olvasóit, hogy segítsenek megfejteni az oldalon lévő képek háttértörténetét. Most is olvasóinkhoz fordulunk és kérjük, segítsenek felfejteni az alábbi képeken látható részletek alapján, hogy vajon hol készültek a képek, kit-mit ábrázolhatnak.
https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2022/

Válasz

Böjti eledelből karácsonyi lakoma – Így tűnt el a hal a magyar gasztronómiából
A magyarok a 20. században annyira kevés halat ettek, hogy az egy főre jutó éves átlagfogyasztás még dohányból és alkoholból is több volt. A böjti eledelből az 1960-as évektől lett karácsonyi lakoma, annak ellenére, hogy az állampárt akkoriban nemigen támogatta a keresztény szimbólumok népszerűsítését.
https://hetifortepan.capacenter.hu/halfogyasztas/

Válasz

Burgonyára várók sora | Budapest, 1915.
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/pfbid0PXYmMdLQuYEEBd7C1RHcFW6YGsCVEerRXPznhNM3n6h9JBzHfGbkpCGirymAeoFxl
Fortepan/Országos Széchényi Könyvtár: Müllner János

Válasz

Ilyen volt a karácsonyi vásár a 70-es, 80-as években: fotókon a Vörösmarty tér és az üzletek
A karácsonyi vásár nemcsak ma varázslatos, negyven éve is az volt.
https://femina.hu/otthon/regi-fotok-karacsonyi-vasarlas/

Válasz

Egy lépést sem kalap nélkül – A kreativitás és a fantázia terepe a fejünk tetején
Barett, bányászsapka, csákó, turbán, fez, kipa, matrózsapka, borsalino, usánka, tiara. És száz és száz más modell, olyanok, amilyenekről nem is igen hallottunk. Rég nem csak az időjárás ellen védekezünk velük. Az identitásunkat, a hovatartozásunkat, a különcségünket, a kreativitásunkat próbáljuk meg kifejezni. Ezt mutatják azok a beállított, „műtermi” képek is, ahol a szereplők ragaszkodnak a fejfedőjükhöz. A hiábavalóságát pedig az, hogy a sapkánkat szoktuk a legtöbbször elveszíteni – mintha mégsem abban hordoznánk az identitásunkat…
https://hetifortepan.capacenter.hu/kalap/

Válasz

„Parancsoló bátorsággal és méltósággal” – az 1956-os budapesti nőtüntetés
1956. december 4-én több ezer budapesti nő némán, fájdalmakkal telve és békésen vonult a Hősök terére megemlékezni a forradalom és szabadságharc mártírjaira: férjeikre, gyermekeikre, szeretteikre. Fegyverek nélkül, virággal és gyertyával, hangos jelszavak skandálása helyett csöndesen és megrendülve.
https://mult-kor.hu/parancsolo-batorsaggal-es-meltosaggal-az-1956-os-budapesti-notuntetes-20221204

Válasz

Fókusz és Távolság: Mucsy Szilvia - Beszélgetés képekkel
https://www.youtube.com/watch?v=SUmYS4Z8lKk

Mucsy Szilvia: Best Regards című kiállítása január 15-ig ingyenesen megtekinthető a Capa Központ 8F Galériájában.

Válasz

Gyalogszerrel a városban – A járdákra visszaszorított közösségi élet
Az emberi mozgás, közlekedés alapértelmezett formája a gyaloglás. A városok évezredes történetében a közélet az utcákon, tereken, „közeli helyeken” zajlott, magától értetődő volt ezek szabad és teljes körű használata. A 20. századi modernizmus a városok gyaloglásra, sétálásra, találkozásra alkalmas „nappalijának” számító közterületeit kizárólagos közlekedési folyosókká és garázzsá alakította. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/gyaloglas/
___

Nem szeretem, ha fényképeznek – Fáy Miklós írása a kamerának pózoló Fortepan képek apropóján
Csak azt nem tudom megmondani, hogy elsősök voltunk-e vagy másodikosok. De az biztos, hogy a Deák téri általános iskolába jártunk, furcsa módon a Sütő utcába, úgyhogy éppenséggel járhattunk volna a Sütő utcai általános iskolába, de valamiért ragaszkodtak a Deák térhez. Minden évben volt osztályfényképezés, ennek fogalmam sem volt, hogy mi lehetett az értelme, de szépen fölállítottak minden osztályt a tornateremben elhelyezett padokra. Vagyis volt, aki ült, volt, aki állt, hogy kialakuljon a lépcsőzetes elhelyezkedés, mindenkinek látható legyen az arca. El lehet képzelni, hogy a harmadik osztály után milyen lelkiállapotban voltak a fényképészek...
https://hetifortepan.capacenter.hu/pozolni/

Válasz

És még sokan mások… – Többé vagy kevésbé feledésbe merülő hírességeink
A szobrász, akit épp olyan jól ismertek Hollywoodban, mint Budapesten, a primadonna, aki a mosolyával megőrjítette a várost, vagy a filmsztár, aki néhány év csillogás után nyomtalanul eltűnt. Történetek és erős képek egykori ideálokról.
https://hetifortepan.capacenter.hu/feledesbe-merulo-hiressegek/
___

Nagyvárosi kutyakaland – A városi ebtartás története archív fényképeken
A budapesti kutyatartásról szóló kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban, ami kezdődhetne akár a rómaiakkal is. Merthogy Aquincumból előkerült kutyaábrázolásokat is bemutatnak az egykori kolostor pincéjében, de korántsem ezek a legöregebb műtárgyak, vannak például csontleletek az őskorból is. Meg amúgy mindenféle, igen régi kutyás emlék: sokszáz éves kályhacsempék és még öregebb kutyaürülékek. Persze a tömeges budapesti kutyatartás valódi története a nagyváros születésével kezdődik, amely – szerencsénkre – majdnem egybeesik a fényképezés születésével.
https://hetifortepan.capacenter.hu/varosi-kutyatartas/
___

„Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni” – A háború és a magyar kórházvonatok egy doni fotós fényképein
A II. világháborús keleti frontról 12 vöröskeresztes vonat hozta haza százával, ezrével a magyar sebesülteket, miközben a szerelvények maguk is ki voltak téve a folyamatos támadásoknak. Egy szabolcsi főhadnagy, a hadtáposként szolgáló Reményi József képein nemcsak a kórházvonatok kevéssé ismert valósága elevenedik meg, de a megszállók és a helyi lakosság kapcsolata és a zsidó munkaszolgálatosok sorsa is láthatóvá válik. Háború egy segíteni akaró kisember perspektívájából.
https://hetifortepan.capacenter.hu/korhazvonat/

Válasz

Ras Tafari, a rasztafárizmus és a raszták névadója, vagyis ő császári felsége Hailé Szelasszié, Júda törzsének hódító oroszlánja, az etióp Királyok Királya és Isten választottja, azaz Jah, a Szentháromság tagja, a feketék Jézusa, szóval a Bob Marley által is imádott Messiás a MOM Művelődési házban megtekinti a Magyar Népköztársaság fogadóbizottságával a vállalati műsort.

Nem vicc. Az egyik kedvenc képem a Fortepanon :)

Ugyan pont ezt kifelejtettem tegnap előadásomból a Tabán artmoziban, de egy csomó más jó képet bemutattam abból a 25 cikkből, amit eddig készítettünk a Heti Fortepannak Virágvölgyi Istvánnal. Nagyon klassz este volt, élvezet volt hallgatni Tamási Miklós, András Török és Balázs Zsuzsanna előadását is.
Az apropó most Budapest szülinapja volt, reméljük lesz még folytatása!
https://www.facebook.com/zubreczkidavid/posts/pfbid02BvoFajt2LFKqWUWBpForLqBfWgSVjWikwzzxGZ22bCoAHchDWmKwjUg87ztRyrkbl
Fotó: Fortepan/Bojár Sándor
-- Zubreczki Dávid jelenleg itt van: MOMkult

Válasz

A Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium Mozgókép- és animációtervező szak diákjainak két - a 29. Országos Diákfilmszemlén különdíjjal elismert - réteganimációs etűdje Fortepan képekkel/képekből:
(Igen, ez egy picit bonyolult szöveg lett.)
https://www.youtube.com/watch?v=cypkDlZE1a0
https://www.youtube.com/watch?v=p3glKz5L6w0

Válasz

A szabadság mint főfoglalkozás – Gyulai Gaál Krisztián operatőr nonkonformista életének jól komponált fényképei
Nyugat-európai nagykörút egy felcicomázott kis Renault-val, koncertek, barátok a kádári Magyarországon, a fiatal értelmiség a lázadás, maradás és disszidálás gyötrései között: a napos oldal egy nonkonformista motoros fényképein a Fortepanról.
https://hetifortepan.capacenter.hu/gyulai-gaal-krisztian/

Válasz

„Szomorú városnézés volt ez…” – Így élte meg a magyar társadalom ’56-ot

1956 legmeghatározóbb közösségi tapasztalata a társadalmi szolidaritás élménye volt, amely több generációra beépült a magyar családok emlékezetébe. A forradalmi tablókon túl szinte minden családnak volt saját „56-os” története: a tüntetésekről, a Szabad Európa hallgatásáról, egy tank vagy fegyveres megjelenéséről, a hirtelen megváltozó utcaképről, az emberek szolidaritásáról, külföldre távozó rokonról. 1956 tapasztalata változást jelentett a közösségi szolidaritás, a városi terek és a társadalmi nyilvánosság érzékelésében. Nem csupán a sztálinista rendszer fenntartását nem lehetett 1956 után úgy folytatni, mint előtte, hanem a társadalom tagjainak önképe is megváltozott. Ez módosította a diktatúrát működtetők reakcióit is.

Idegen emberek egymás nyakába borulnak, közösen éneklik a Himnuszt, lelkesen skandálnak jelszavakat. Egy nappal korábban, 1956. október 22-én ezek az emberek fásultan vagy egykedvűen mentek el egymás mellett az utcán, villamosra várva idegesen tülekedtek. Visszatérő motívuma az 1956-os utcáról szóló ábrázolásoknak, hogy ez a fásultság 1956. október 23-án egyik pillanatról a másikra megváltozott.

Szigetvári István ipari tanuló, később a Tűzoltó utcai fegyveres csoport tagja, elbeszélése szerint hazafelé tartott az iskolából, amikor találkozott az október 23-i felvonulással: „Mentünk hazafelé a villamoson, amikor a Körúton nagy tömeggel találkoztunk szembe, a Rákóczi út és a Nyugati közötti részen. Nem volt kiabálás, üvöltözés, csendben ment a felvonulás. A villamosról láttuk, hogy transzparenseket visznek, de senki sem éljenezte a pártot. Nem is igen értettem, mert nem volt semmilyen ünnep, ami a felvonulást indokolttá tette volna. Hazamentünk a kollégiumba, és egész este pingpongoztunk.”
https://mult-kor.hu/szomoru-varosnezes-volt-ez-igy-elte-meg-a-magyar-tarsadalom-56-ot-20221024

Válasz

Az 1956-os forradalom, ahogyan még soha nem láttuk: egy köztéri kiállítás várja az érdeklődőket a Városháza Parkban, amely soha nem látott sajtófotókon keresztül mutatja be 1956 Magyarországát.

‘56-ról folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb anyagok, hiszen a forradalom leverését követő megtorlás során rengetegen féltek, hogy a náluk lévő képek súlyos terhelő bizonyítékokká válnak, vagy másoknak árthatnak velük, ha felismerik a forradalmárokat rajtuk.

Így amit nem semmisítettek meg, azt is elrejtették, külföldre vitték vagy mélyen hallgattak róla. De október 23-a után rengeteg külföldi tudósító és fotós is érkezett az országba, az ő hagyatékuk is kincset ér, amikor előkerül.

Két fotós, Jack Metzger és brit kollégája, Peter Isaac Győrtől Budapestig fotózta hazánkat 1956 novemberében, fényképeik nemrég kerültek a Fortepan gondozásába. Ezekből egy válogatás most először itt, a Városháza Parkban lesz látható, október 21. délutántól.
https://enbudapestem.hu/2022/10/az-1956-os-forradalom-eddig-soha-nem-latott-sajtofotokon-uj-plakatkiallitas-nyilt

Válasz

Olcsó menü a luxuséttermekben és szovjet katonákat dicsőítő színházi darabok – Így látta Magyarországot 1960-ban Harrison Forman amerikai fotográfus
Harrison Forman amerikai fotóriporter mindössze négy évvel a szabadságharc vérbe fojtása után érkezett Magyarországra, ám mind a képein, mind a jegyzeteiből inkább sejlik fel a szovjet blokk legvidámabb barakkjának képe, mint a frissen eltaposott nemzeté.
https://hetifortepan.capacenter.hu/harrison-forman/

Válasz

Kedves Barátaink!

Horváth József operatőr, haditudósító fotóival egy jelentős életművel bővült a Fortepan. A hagyatékból kiválasztott 1300 fénykép itt látható:
https://fortepan.hu/hu/photos/?latest

A legérdekesebb 90 kép pedig itt érhető el:
https://fortepan.hu/hu/photos/?latest&tag=best%20of

Az 1905-ben született Horváth József neve ma már keveseknek lehet ismerős. Operatőrként legfontosabb munkáit a Magyar Film Irodánál és a Magyar Világhíradónál készítette. Mint híradós részt vett a Bécsi döntésekkel visszacsatolt országrészek ünnepi eseményein, majd 1942-ben haditudósítóként többször járt a keleti fronton. Az ötvenes években csak kisebb megbízásokat kapott, de - név nélkül - operatőrként dolgozott a korszak egyik csúcsprodukciójában, a Rákóczi Hadnagyában is. 1957-től az akkor induló Magyar Televízióhoz került.

Mint a családtól kölcsönkapott negatívokból látható, a szerző fotósként is jelentős alkotó volt. Híradós munkája mellett aktívan fényképezett, fotókamerája végig vele volt a Felvidéken, Kárpátalján és Észak-Erdélyben, majd a haditudósítóként a doni katasztrófa felé sodródva. A történeti értékű képeket átszövik a családtörténet felvételei, ugyanazon a tekercsen láthatjuk Viktor Emánuel olasz királyt Budapesten és a baráti kört a Balatonnál. Képein a korszak fontos politikai szereplői (Kállay Miklós, Bárdossy László, Horthy Miklós) és a színészvilág csillagai (Bilicsi Tivadar, Kabos Gyula) mellett megjelennek a közélet sztárjai is: pilóták, autóversenyzők, vagy a Borsodivánkára látogató windsori herceg.

Ha a képek böngészése mellett kedvük van részt venni a szereplők, helyszínek azonosításában is, írjanak nekünk a Fórumon:
https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653
ahol már elkezdődött a fotók "megfejtése".

Ha ismerték a szerzőt, várjuk történeteiket, emlékeiket a Fortepan Facebook oldalán:
https://www.facebook.com/FortepanArchivum/

Végül szeretnénk megköszönni Horváth Tündének, hogy megosztotta velünk édesapja fotóit, aki a képek által visszakerülhet a filmes-fotós köztudatba, mint a XX. század közepének fontos dokumentarista alkotója.

Barátsággal:
Tamási Miklós

Válasz

Tizenhét és huszonegy éves korom között megmártóztam a budapesti éjszaka ragadós sötétjében, alámerültem és képekkel tértem vissza onnan.
Nényei Lujza: Angyalfejű hipszterek égve az éjszaka gépezetében
https://punkt.hu/2022/10/15/fokuszban-az-ffs-uj-tagjai-nenyey-lujza-kepei-a-budapesti-ejszaka-ragados-sotetjebol/

Válasz

Maradjon rom vagy épüljön újjá? – 150 éves a magyar műemlékvédelem
Ma leginkább politikai kérdés, hogy szép lehet-e egy rom, visszaépítsünk-e egy házat, amiből semmi nem maradt meg, vagy visszaalakítsunk-e épületeket korábbi formájukra (és ha igen, akkor mégis melyikre). Ám ezek a kérdések egyáltalán nem újak, a válaszok pedig koronként mások és mások voltak. A hivatalos magyar műemlékvédelem idén ünnepli születésének 150. évfordulóját, ebből az alkalomból egy gazdag kiállítás is nyílt a Pesti Vigadóban. Mi pedig összeválogattunk néhány izgalmas képet és történetet a műemlékvédelem múltjából.
https://hetifortepan.capacenter.hu/muemlekvedelem150/

Válasz

Zajszótár (töredék) – Grecsó Krisztián írása „hangos” Fortepan fényképek apropóján
Hangot fényképezni olyan, mint hangokról írni – párhuzamos képtelenségek. És lám mégis, itt ez a csinos Fortepan-válogatás, csurig van ismerős zajokkal, a bőrünkön érezzük a ritmust. Az ütemes taps rémületét, a sírás csuklását, a párnacsata alatt a tollnemű (van még, aki e szomorú, méltán elfeledett szót ismeri?) tompa puffogását, a jajgató nevetés zakatolását, a stadionnyi ember zúgását, a gépkalapács hörgését, ahogy végre megadja magát a beton.
Ezekből a zajokból áll az életünk, a múltunk, a tengő-lengő, vergődő napjaink spontán filmzenéje ez.
https://hetifortepan.capacenter.hu/zajszotar/

Válasz

Menedék az erdőben – Kulcsosházak a bakancsos turisták szolgálatában
A menedékházak építtetőinek köszönhetjük, hogy a 20. század kíváncsi turistái olyan helyeket is felfedeztek, amelyeknek a létezéséről korábban egy-két vadász, ha tudott. Hegyvidéki különlegességből lettek nagy tömegek kedvenc szálláshelyei, majd ahogy változtak az idők, pontosan úgy alakult a barátságos házak sorsa is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/menedekhazak/

Válasz

Tövön értékesített magyar erdők – A tarvágások évszázados története
A tarvágásos erdőgazdálkodás nem először kerül a célkeresztbe, Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már száz éve is az erdők védelmét szolgáló szálalásos vágásért szállt síkra. A reformoknak azonban sem a világháborúk, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.
https://hetifortepan.capacenter.hu/fakitermeles/

Válasz

Tizenöt legnézettebb cikkünk – Két éves a Heti Fortepan blog​
Két éve indult el a Capa Központ és a Fortepan szakmai partnerségében a Heti Fortepan blog, melynek hetente megjelenő bejegyzéseiben a Fortepan digitális fotóarchívumban található fényképeknek, illetve a képek adományozóinak és készítőinek a háttértörténetét szeretnénk elmesélni magyarul és majd egy éve már angolul is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/ket-eves-a-heti-fortepan/

Válasz

Ugyanaz, mégis másképp – Előtte-utána fényképpárok
Mennyi minden történhet két fénykép elkészülte között, még akkor is, ha gyors egymásutánban nyomta le az exponálógombot a fotós?! Erre a kérdésre keressük a választ előtte-utána Fortepan képpárok segítségével, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Minden múlt a múltam című kiállításon 2019-ben bemutatott fotókat kiegészítve azóta előkerült újabb fotórímekkel.
https://hetifortepan.capacenter.hu/elotte-utana-fenykepparok/

Válasz

Képek a szocializmus időszakából – Új fotógyűjteményekkel gyarapodott a Fortepan

Faragó György fotóriporter és Gyulai Gaál Krisztián operatőr hagyatékával gyarapodott a Fortepan. Kétezer fotó a szocializmus időszakából, futballpályákról, áruházakról, kirándulásokról, koncertekről és barátokról. Hétköznapok és propaganda két fotós kameráján keresztül. Íme egy kis ízelítő.
https://kultura.hu/kepek-a-szocializmus-idoszakabol-uj-fotogyujtemennyel-gyarapodott-a-fortepan/

Válasz

Ridegtartásból a futószalagra – Így alakult át a magyarországi állattenyésztés a 20. században
Szótári értelemben véve a hungarikumként eredetvédett szürkemarha, valamint mangalica egyáltalán nem volt őshonos Pannóniában. Bár tény, hogy Magyarországon tenyésztették ki, a göndör szőrű, jogilag őshonosnak számító sertés egészen a 19. századig még csak nem is létezett, és genetikailag őshonos fajtákat szorított ki az ágazatból. Varázslatos képeken a 20. századi hazai sertés- és szarvasmarhatenyésztés ikonikus pillanatai.
https://hetifortepan.capacenter.hu/szarvasmarha-es-sertestenyesztes/
___

Teliholdkor minek égjenek az utcai lámpák? – Eleink is takarékoskodtak a közvilágítással
Nyakunkon az energiaválság, igyekszünk egyre kevesebbet fogyasztani. Egymás után hunynak ki a nagyvárosi fények, Németországban már azt tervezgetik, hogy lekapcsolják a díszkivilágításokat és a reklámfeliratokat. De vajon hogy lett ez a fényáradat a mindennapjaink része? Hogyan született meg a közvilágítás, a díszkivilágítás és hogyan próbáltak takarékoskodni vele a huszadik század folyamán? A Heti Fortepan eheti válogatásával ennek jártunk utána.
https://hetifortepan.capacenter.hu/kozvilagitas/

Válasz

Magyarország, Budapest XII.
Béla király út 28-30., a kormány vendégháza, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti találkozója 1986. június 11-én. Szemben a Szovjetunió küldöttsége, Eduard Sevarnadze, Andrej Gromiko, Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov.
1986
198094
Fotó adományozó
Szalay Zoltán
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=198094
___

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mihail_Szergejevics_Gorbacsov

Válasz

Szezonvégi CNN:
https://edition.cnn.com/travel/article/hungary-lake-balaton-communist-riviera/index.html

Válasz

Kerényi Zoltán megunhatatlan képei... :
https://www.flickr.com/search/?q=fortepan%2Cbudapest&m=tags&ss=2&ct=6&mt=all&w=37677681%40N03&adv=1

Válasz

Kispráter noster − mit isznak az orosz filozófusok?

Lajos, aki belekötött a vendégbe, Carmen, Ica a bejgli-jin-jang, Ottlik, Forgácsné és Vera néni az iskolából − a Kispráter nevű vendéglátó-ipari egység (talponálló) egykori hétköznapjait énekli meg Bajtai Zoltán.

Aki még sohasem járt a Baross utcában, talán hajlamos lenne azt hinni, hogy a Kispráter a Práter utcában van, aki viszont itt lakik, jár-kel, jól tudja, hogy ez a Baross utca egyik legöregebb kocsmája. Méretei alapján inkább presszónak mondaná az ember, vagy talán még annak se.

A talponálló talán jobban illik rá, mert a vendégek többsége állva fogyaszt akkor is, ha csak egy felesre tér be, de akkor is, ha itt tölti a fél délelőttöt vagy az egész délutánt. A vendégek többsége azonban nem marad itt huzamosabb ideig, inkább azt a technikát választja, hogy napjában többször is betér ügyes-bajos dolgai intézése közben.
https://jozsefvarosujsag.hu/kisprater-noster-mit-isznak-az-orosz-filozofusok/

Válasz

Tamási Miklós: Szerintem sokkal érdektelenebbek vagyunk, mint a szüleink vagy a nagyszüleink voltak
https://telex.hu/kult/2022/08/27/tamasi-miklos-fortepan-veiszer-alinda-interju

Válasz

Két szerző - Kétezer kép
Kedves Barátaink!

Újabb 2000 fotóval bővült a Fortepan! Ezúttal két szerző, Faragó György és Gyulai Gaál Krisztián hagyatékából válogattunk.

Faragó Györggyel már találkozhattak a Fortepanon, évek óta láthatóak az 56-ban készült képei, amiket még életében osztott meg velünk.
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Farag%C3%B3+Gy%C3%B6rgy%2C+1956

Tavaly - a szerző halála után - a Badacsonyon élő családja az egész életművet nekünk adományozta, azzal a kéréssel, hogy dolgozzuk fel a negatívokat. Faragó György az ötvenes évek közepén kezdett fotózni és pár év alatt hivatásos fotóriporterré vált. Az ötvenes-hatvanas években sportriporterként dolgozott, elsősorban futballpályákon fényképezett (a kockákon az Aranycsapat tagjaival is). Éveken át fotózott üzlet- és áruházbelsőket, reklám- és termékfotókat. Dolgozott a Domus-nak, a Fővárosi Illatszernek, a budafoki Pezsgőgyárnak. Emellett nyitott szemmel járt-kelt, szép, izgalmas zsáner és utcaképeket készített. Íme az életmű (szerintünk) legfontosabb kockái:
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Farag%C3%B3+Gy%C3%B6rgy

Gyulai Gaál Krisztián nevét filmek stáblistáiról ismerhetik, a nyolcvanas évektől játékfilmek, MTV-s produkciók tucatjain dolgozott operatőrként. Fotózni jóval a filmes karrierje előtt kezdett. Képein a baráti kör, a lázadó, non-komformista hatvanas évek végi fiatalok jelennek meg utazásokon, koncerteken, a városban. Ott volt a Diósgyőri rockfesztiválon 1973-ban és a tabáni koncerteken rendszeresen. Járt Lengyelországban hátizsákkal, kocsival Franciaországban (a motorházon egy festett "Peace" felirattal), "Szindbáddal" egy kismotoros hajóval a Dunán. Képein feltűnik Baksa-Soós János, El Kazovszkij és Delhusa Gjon, de talán még érdekesebbek a haverok, osztálytársak, pesti karakterek. Személyes kedvencünk a hetvenes évek közepén, táskába rejtett kamerával készített street fotó sorozata a belvárosi járókelőkről. Képei jó helyen lesznek a Fortepanon.
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Gyulai+Ga%C3%A1l+Kriszti%C3%A1n

Jó nyárvégi időutazást Faragó György és Gyulai Gaál Krisztián képeihez!
- Ha van kedvük a fotókhoz adatokat, helyszíneket, emlékeket írni, találkozunk a Fórumon https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653

- A Fortepan legtöbb olvasója keres valamit a képeken. Kovászos uborkát (5 találat), huszár kardot (13 fotó), vagy Csepel kerékpárt (74 kép). Ahhoz, hogy egyre több részletet azonosíthassunk a fotókon, kulcsszavakat kell megadnunk. Ha van kedvük/idejük, segíthetnek nekünk ilyen szavakkal is. Ehhez elég megnyomni a "Kulcsszó hozzáadása" gombot és már jöhetnek is a kovászos uborkák, huszár kardok.

- Ha kíváncsiak a fotók mögötti történetekre is, olvassák a Heti Fortepant: https://hetifortepan.capacenter.hu/

- Ha szeretnének fotókat, negatívokat megosztani velünk, írjanak egy emailt fortepan@gmail.com és találkozzunk,

barátsággal:
Tamási Miklós

Válasz

Repülni hív a magas ég – A repülés kiváltsága Magyarországon
Az utóbbi egy-két évtizedben a repülés az olcsó jegyeknek köszönhetően valóban sokaknak vált elérhetővé, de lehet, hogy hamarosan újra aktuális lesz emlékezni a rendszerváltás előtti időszakra, amikor a többségnek inkább csak a gépek bámulása, a prospektusok lapozgatása és a légibemutatók utáni nyakzsibbadás jutott a felhők feletti világból. Kerozinzabáló szörnyek, belföldi járateltérítések és belügyes ügyletek a magyar polgári repülés történetéből a Fortepan képein keresztül.
https://hetifortepan.capacenter.hu/polgari-repules/

Válasz

Jansen van Staden dél-afrikai fotóművész Microlight projektjét édesapja 2011-es halálos repülőgép-balesete indította el. Évekkel a baleset után testvérével felkereste a szerencsétlenség helyszínét, megpróbálta megtudni, mi és hogyan történt az apjával, szerette volna lezárni magában a tragédiát. Apja, amellett, hogy szenvedélyes pilóta volt, az ultrakönnyű sportrepülőgépe vezetése közben fotózni is imádott. Számtalan légi felvételt készített a tájról, a sivatagról és a felhőkről. Van Staden azt gondolta, hogy apja fotóinak felhasználásával készíti el a következő fotóprojektjét, de a fotók keresése közben olyan dolgokat talált a merevlemezeken, amikre cseppet sem volt felkészülve.

Az az igazság

Azt tudta, hogy édesapja tizenhét éves korában katonának állt a feketéket faji alapon elkülönítő apartheidkormány hadseregébe. Az ország állandó külső és belső csatákat vívott egészen 1989-ig.

A képek keresése közben rábukkant egy levélre, amit apja a terapeutájának írt a katonaéletéről. Kiderült, hogy az akkori kamasz saját döntéseként kezelte bevonulását, és azt állította, hogy azért ment a háborúba, hogy embereket öljön. Ha ez nem lenne elég, állításait így erősítette meg: amit leírt, az igazabb az igaznál.

Külső és belső nyomozás

„Ha elmész egy háborúba, mert meg vagy róla győződve, hogy ez a helyes, és van egy ideológia, amiben felnőttél, amiben hiszel, és soha nem kérdőjelezted meg, aztán egyszer csak egy traumával térsz vissza ebből a háborúból, akkor eltart egy darabig, mire elkezded megkérdőjelezni ezt az ideológiát. És amíg nem jutsz el eddig a pontig, addig az egész családoddal együtt szenvedsz emiatt – mondja Jansen van Stadent a Lenscratch Magazin cikkében. – Valahol véget kell érnie. Ehhez viszont fontos a tudatosság és a kérdezés. Kérdezni kell, és magunkba nézni.”

A művész a fotográfia segítségével egyszerre kezdett külső és belső nyomozásba, hogy feltárhassa apja traumájának az ő életére is hatást gyakorló részét. A háború után a család kettészakadt, mert a veterán katona szembefordult mindennel. A gyerekek így apa nélkül nőttek fel, idővel a találkozások száma is minimálisra csökkent. Az apa halálhírét is telefonon közölték velük.
https://telex.hu/foto/2022/08/20/jansen-van-staden-microlight

Válasz

Köszöntjük kedves nézőinket! – A televízió, ami elvarázsolt és tanított, de elrabolta az időnket
Nincsen semmi tülekedés, ruhatár, Hamlet otthon neked szaval – dicsérték a tévét az ötvenes években. Ki tudja, hány szerelem nem szökken szárba, hány fontos találkozó marad el azért, mert mindenki folyton tévét néz – mondták a nyolcvanas években. Látták új családi tűzhelynek, majd barátságok szétzilálójának, gondolták, hogy korlátlanok a benne rejlő lehetőségek, ma mégis mintha fakulna az egyik legnagyobb hatású, generációk szokásait, életmódját befolyásoló tömegkommunikációs eszköz csillaga.
https://hetifortepan.capacenter.hu/televizio/
___

Száz fotónak is egy a vége – A századik Heti Fortepan cikk
Ez a Heti Fortepan cikksorozat 100. posztja. Mint oly sokan mi sem tudtunk ellenállni a kerek számok vonzásának és ezért a nyári melegben egy könnyed válogatással készültünk a bűvös százas számhoz kapcsolható Fortepan képekből a 100 Folk Celsius banda fotózásától, a Skoda 100-as kerékcseréjén át a 100-as posta dolgozóinak csoportképéig.
https://hetifortepan.capacenter.hu/100/

Válasz

Barátság, KGST, Testvériség – Magyarország szovjet olaj- és gázfüggőségének története
Magyarország a hatvanas évektől egyre inkább átállt a kőolajra és a földgázra az addig domináló szén helyett. Ehhez azonban a saját készletek nem voltak elegendőek, meghatározó szerepe a távvezetékeken érkező szovjet szénhidrogénnek lett. A Kreml a Nyugatra menő energiaexportja segítségével elodázhatta a reformokat, a keleti blokk országait pedig a katonaságon túl a gáz révén is magához láncolta. Rendszerváltás előtti energiák a Fortepan képein.
https://hetifortepan.capacenter.hu/szenhidrogen/
___

Ungváry Rudolf: „Realistának túl avantgardok voltak, posztmodernnek most túl realisták az írásaim”
’56-os szerepvállalása miatt megjárta a kistarcsai internálótábort, majd diákfelkelő múltja után gépészmérnöki karrierje másodjára is derékba tört, amikor kényszerből megkésett diplomázása után azonnal felmondott mérnöki állásából. Íróként és hobbifényképészként is dokumentaristának vallja magát, élete egyik legnagyobb szégyenének apja antik kameráinak szemétre dobását tartja. Bár önmagának ebben nem keres mentséget, felnőtté válása kezdetét 65 éves korára teszi. Kalandos és társadalmi rétegeken átívelő életútjáról a magát svájci édesanyja révén lélekben svájcinak valló, az államszocializmusban a szamizdat irodalmárok legbelső köreihez tartozó, polgári szakmáját tekintve gépészmérnök, de már a Kádár-korszakban is szabadúszó értelmiségiként élő Ungváry Rudolf szépíró, publicista mesél gyerekkorától készített fényképein keresztül, amelyek közül kétszáz nemrég került fel a Fortepanra. Ungváry saját elmondása szerint a képanyag legfeljebb a fele annak, ami a családjuk birtokában lévő második kerületi otthonában katalogizálásra vár. A most 86 éves mérnök-irodalmárral ebben a különleges atmoszférájú második kerületi lakásban beszélgettünk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/ungvary-rudolf/
___

Miért van emelet a házon? – A lakóházak felemelkedésének története
Hogy az ember miért is kezdett magas épületeket emelni, arról már meséltünk egyszer a Heti Fortepan cikksorozatban. A templomtornyok és minaretek, bástyák és adótornyok, csillagvizsgálók és víztornyok építésének mind megvolt a praktikus vagy szimbolikus oka. De miért épültek magas lakóházak? Miért nem volt jó az embernek a földön? Miért szeretne valaki az ötödik, a tizenötödik vagy épp a huszonötödik emeleten lakni? Sőt, tulajdonképpen már az első emelet is magyarázatra szorul.
https://hetifortepan.capacenter.hu/emeletek/

Válasz

Esküvői ruhadivat a XX. században – A díszestől a letisztultig, a színestől a fehérig, és tovább
Szinte közhely, hogy egy esküvőn elsősorban az számít, hogy a pár sokáig boldog legyen, nem pedig a külsőségek, de a ruha – főleg a nőké – mégis évszázadok óta különösen fontos része az esküvői ceremóniának. Hogyan változott ez a ruhadarab a divat, a tervezők és a társadalmi-gazdasági körülmények hatására? Miként formálták a vallási hagyományok vagy éppen a szocialista hiánygazdaság? Hogyan örökítették meg a fotográfusok a párokat? Mit írt az esküvői fényképekről Gárdonyi Géza és melyik világhírű divattervező készítette Apponyi Geraldine esküvői ruháját? Az esküvői ruhák száz év alatti változásait követjük végig a Fortepanon található képek segítségével.
https://hetifortepan.capacenter.hu/eskuvoiruha-divat/

Válasz

Adriára magyar! – Az első magyar tengeri fürdőtől a jugoszláviai IBUSZ-utakig
Fecskében, bukjelszoknyában vagy trapéznadrágban, magyar utazók másfél évszázada járnak rendszeresen az Adriai-tenger partjaira. A Fortepan felvételeit tanulmányozva, a szigetek, a fürdő- és a történelmi városok hangulatát, az elegáns promenádokat és a modern panorámautakat látva nem nehéz megérteni, mit keres(t)ünk mi folyton ott.
https://hetifortepan.capacenter.hu/adria/
___

Ott leszel? Kiloptad gyerekként a régi családi fényképeket a fiókból vagy elkérted azokat egy rokontól, aki megkérdezte tőled: de minek? Vagy szerencsésebb voltál és a kezedbe nyomta valaki a száz éves családi albumot?

Hozd el magaddal a múltad, ne gyere üres kézzel!

"A 60-as években
fellazult tételben
fogalmazódott meg a világ.
Kafkában, Sartre-ban
és távoli bölcsekben
csodálta meg önnönmagát."
(Cseh Tamás - Bereményi Géza: A hatvanas évek)

Ördögkatlan fesztivál
2022. augusztus 2-6.
Fortepan: Hozz egy képet – Kiállítjuk!
http://www.ordogkatlan.hu/2022/06/24/fortepan-hozz-egy-kepet-kiallitjuk

Válasz

Deszkák – Tóth Krisztina írása Fortepan képek apropóján
Évekkel ezelőtt történt. Ültünk a Fővárosi Nagycirkusz sötét nézőterén, és bámultunk felfelé, a reflektoroktól keresztül-kasul szabdalt levegőbe. A bűvész műsorszáma után egy híres orosz artistacsoport produkciója következett. Átrendezték a porondot, jöttek mentek, köteleket oldottak el, cipekedtek, aztán végre kipenderültek a közönség elé a flitteres, testhezálló ruhába bújt légtornászok. Az este csúcspontjának egy félelmetes, bonyolult mutatvány ígérkezett, amelyet az tett különösen borzongatóvá, hogy a levegőben megpördülő és lengő művészek alatt nem volt kifeszített biztonsági háló...
https://hetifortepan.capacenter.hu/dobogo/
___

Egy brit kamra kincsei – Skóciai fészerből kerültek elő eddig ismeretlen 1956-os sajtófotók
Néhány hónappal ezelőtt az ’56-os forradalom eddig ismeretlen fényképei bukkantak elő egy skóciai fészerből. A fekete-fehér képeket a The Manchester Guardian brit napilap Magyarországra küldött fotósa, Peter Isaac készítette 1956 novemberének első napjaiban Budapesten és az osztrák–magyar határon, de azokat feltehetően soha nem publikálták. Nagy Imre és mártírtársainak kivégzésének 64., újratemetésük 33. évfordulója alkalmából közöljük a halottak, a menekülők és a romok között újrakezdeni akarók fényképeit: 1956 a Fortepanon, ahogy még nem láttuk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/peter-isaac-1956/
___

Van itt minden, mint a búcsúban – Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken
Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól.
https://hetifortepan.capacenter.hu/bucsuk/

Válasz

Megvan a gyilkos, az ország örül, kék dicsfény a fejed körül

A rendőrségi fotók varázsa nem új keletű dolog, történetük Magyarországon több mint hetven éve kezdődött. Ez a fajta letaglózó képi erő egészen biztosan kortalan és örök. A Hórusz Archívum is őrzi a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló, belső terjesztésű hetilap, a Magyar Rendőr képeit.

A Fortepan-rajongóknak nem újdonság a Magyar Rendőr nevű újság fotóarchívuma, feldolgozását már több éve megkezdték. A közel félmillió fotóra becsült archívum képei közül a legtöbb sosem jelent meg, valószínű, hogy a fényképek nagy része elveszett.

A lap fotósairól Tamási Miklós, a Fortepan gyűjtemény központi alakja így írt egy régebbi cikkében: „A Magyar Rendőr fotósairól általában keveset tudunk. Zömmel jó szakemberek, rendőrségi fotósok (sokszor egyúttal helyszínelők) voltak, akiktől távol állt a művészi fényképezés, de szakmájukat általában magas színvonalon űzték. Ezért is történhetett, hogy a fennmaradt negatívokon meglepően kevés a selejt kocka. A fotósok közül a legismertebb Ruttkay Pál volt, aki 1945 után közlekedési helyszínelőből lett a Magyar Rendőr fotósa és akit az 1968-as nyugdíjazásakor joggal neveztek a »testület krónikásának«️.”
https://telex.hu/foto/2021/11/07/megvan-a-gyilkos-az-orszag-orul
___

Kék fény főcímzene - teljes változat
https://www.youtube.com/watch?v=ao7IcUHkTVU

URH - Kék fény
https://www.youtube.com/watch?v=Dh-CHvjKQpI
(1900, 1910, 1920, 1930, 1940, 1950, 1960... Ezerkilencszázötvenhat van, 1970, 1980, 1990... Úgy látszik, a 80-as éveket is nekünk kell eltörölnünk!)

Válasz

Az el nem készült metróállomás teniszezőnője – Az ártalmatlan szobrok élete sem mindig könnyű
Ha egy művész dicső uralkodónak, sorsfordító történelmi eseménynek, esetleg egy baráti nép lánglelkű vezetőjének állít emléket, akkor számíthat rá, hogy alkotása nem fog örökké a helyén maradni. Meglepő ugyanakkor, hogy olykor egészen ártalmatlannak tűnő témákat feldolgozva sem lehet elkerülni a sors viharait. Magyarországon úgy jönnek-mennek a szobrok terek és városok között, mintha nem bronzból volnának kiöntve vagy kőből kifaragva, hanem hús-vér alakok lennének. Szerencsére azért „menet közben” készültek róluk fotók, ezek közül válogattunk most néhányat a Fortepanról. Olyan apolitikus, civil – vagy az évtizedek alatt azzá vált – témájú műveket kerestünk, amelyek történetét biztosan nem sejthette előre szobrászuk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/hanyattatott-szoborsorsok/
___

A magyar technikatörténet színe és fonákja – Így nyomta le Simonyi Endrét Steve Jobs és a Pentét a Trabant
Miközben a leghíresebb magyar találmányok eredettörténetének kevésbé magyar vonatkozásait a hazai technikatörténeti legendáriumban jótékony homály fedi, az államszocializmus teljes egészében hungarikumnak számító találmányainak jó része teljesen az enyészeté lett.
https://hetifortepan.capacenter.hu/sufnituning/
___

Pepita kőpadló – Az építészek mindenható fegyvere
Fekete-fehér kőlapok. Kisebbek, nagyobbak, szegéllyel vagy anélkül. Gangon, teraszon és konyhában. Nap, mint nap láthatjuk, évezredek óta használjuk, de a legtöbbször észre sem vesszük őket. Összeállításunk megtekintése után azonban napokon át garantáltan meglátják majd mindenütt az egyszerűségében is bámulatos motívumot. Tapasztalatból mondjuk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/pepita/

Válasz

Nemcsak politikai témájú szobrok tűntek el a huszadik század folyamán a magyar közterekről, hanem teljesen hétköznapi zsánerszobrok is. Némelyikükről még az is elképzelhető, hogy megvannak valahol, mások egész biztos az enyészetté váltak. Mindenesetre a legártatlanabb szobrokra is ezer veszély leselkedik.

Az Incselkedő gyerekek kútja – mely vízköpő békája miatt már egyszer szerepelt a Heti Fortepanon – például hiába élte túl a Tabán eltűnését. A világháborúban menthetetlenül megsérült, így el kellett bontani.
https://24.hu/kultura/2022/05/21/heti-fortepan-szobrok-athelyezes/

Válasz

Brezsnyevpuszi a főtitkárnak, fekete lányok Budapesten – Globalizáció a szocializmusban, külföldi látogatók Magyarországon
Mit lát a nálunk vizitáló grafológus, miért megy a királynő férje Bábolnára, hogy kerül az etióp császár egy rozoga faszékre a balettpróbára? Rejtélyes idegenek és egzotikus delegációk képei a kulturális másságot tanuló korabeli Magyarországról.
https://hetifortepan.capacenter.hu/kulfoldiek-magyarorszagon/

Válasz

Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Sokan nem rajonganak a hidegért, mégis van valami, amit minden télen a legtöbben különösen várnak (azon kívül, hogy vége legyen): hogy befagyjon a Balaton, hogy lehessen csúszkálni rajta egyedül vagy társasággal, jégkorival vagy csak úgy, cipőben, Tihanyban vagy Almádiban. Ilyen szempontból a legutóbbi igazán emlékezetes tél 2017-ben volt, amikor az egész tó befagyott és át lehetett menni rajta, ahogy arról az Átcsúszás című kiállítás is megemlékezett. Az éghajlatváltozás azonban enyhébb teleket (is) hoz, nem esik méternyi hó egy éjszaka alatt, nincsenek heteken át tartó kemény fagyok, mint akár csak néhány évtizeddel ezelőtt – így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak – mint annyi mindenről – erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
https://hetifortepan.capacenter.hu/telviz/
___

Egyszer fent, másszor lent – A budapesti kerékpározás népszerűségének hullámzása a várospolitika szorításában
Van egy közlekedési mód, amely amellett, hogy kiválóan alkalmas mindennapos használatra, nagy krízisek: világválság, háború, forradalom idején is rendre kisegítette a budapestieket. Ennek ellenére a döntéshozók soha nem integrálták a főváros közlekedési rendszerébe, többször inkább kihalásra ítélték és csaknem teljesen el is tűnt. A rendszerváltozás idején újra felfedezték, de máig keressük a helyét, a szó szoros értelmében. A kerékpározás 20. századi története Budapesten. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-kerekparozas/
___

Védett: A több hullámban fertőző autografománia – A szellemi nagyság biztos jeléből a kapcsolati tőke, majd a hírnév zálogává váló autogramok kétezeréves története
Miközben az ókorban még a híres emberek gyűjtötték egymás kézjegyét, majd a reneszánszban a gyűjtők bárki aláírását naplókba rendezték, manapság ismét hírnév alapján dől el, kinek mennyit ér a szignója. A legritkább kincseket, némi fájdalom árán, a saját bőrükön állítják ki a legelszántabb aláírásgyűjtők.
https://hetifortepan.capacenter.hu/autogramok/
___

Így műveltük kertjeinket – A csíkos nyugágytól a népgazdasági jelentőségig
Szociális telepek liliputi birtokai, elegáns parkok a budai villák körül, hétvégi telkek a domboldalon. A lehetőségeik mások voltak ugyan, de a különböző kertek művelői egy valamiben hasonlítottak egymásra: el sem tudták képzelni az életüket a gondosan körbekerített birodalmuk nélkül. Derűs is a kerti fotók szinte minden szereplőjének az arca – még akkor is, ha már tízedszer kellett megtölteniük a nehéz locsolókannát, vagy épp most cipelték fel a pincéből a vederben a gránátalmát.
https://hetifortepan.capacenter.hu/kiskert/

Válasz

Ahogy a kedves vendég kívánja – Hullámzó színvonal a magyar éttermekben
Szeretünk vendéglőbe járni, kíváncsiak vagyunk új ízekre, örülünk, ha kedvesen teszik elénk a vacsoránkat. A vendéglátás a társalgásaink örökzöld témája, és sok fotó is készült étteremben vagy kerthelyiségben. De vajon ugyanolyan elégedetten csillog az asztalnál ülő vendégek szeme a 20. század minden évtizedében? Döntsük el együtt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/ettermi-szinvonal/
___

Katonagalambok, túzokvadászok – Száz év madárfotói a Fortepanról
Ha azt mondom, madárfotó, a lelki szemeink előtt alighanem egy természetes környezetében látható, pompás állat képe jelenik meg. Mondjuk, ahogy épp a csőrében tart valamit, esetleg vadászik vagy ücsörög, a kamerát észre sem véve – lehetőleg olyan tökéletes felbontásban, hogy tollanként tanulmányozhatjuk a színezetét. Nos, a Fortepan gyűjteményében ilyeneket nem találunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének izgalmas fényképek benne madarakról.
https://hetifortepan.capacenter.hu/madarfotok/

Válasz

Szépségek és szörnyetegek – Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten
Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
https://hetifortepan.capacenter.hu/fomterv/
___

A pertuivástól a detoxikálóig – A középkorban víz helyett, a világégésekben stressz ellen, azóta minden ellen isszák Magyarországon az alkoholt
Amióta 1901-ben létrejött az első hazai alkoholellenes liga, Magyarország nemcsak ledolgozta a legnagyobb európai bortermelő országokkal szembeni hátrányát, ami az egy főre jutó alkoholfogyasztást illeti, hanem hivatalosan is a lakosságarányosan a legtöbb alkoholbetegnek otthont adó országgá vált.
https://hetifortepan.capacenter.hu/alkohol/
___

Baj van elvtársak, véletlenül 102%-ot kaptunk – Kiüresített országgyűlési választások az államszocializmusban
Választási népnevelők, a saját szüleiket felügyelő úttörők, utcabál és békeverseny a szavazás előtt: az ötvenes években úgy is totális mozgósítás zajlott a választások előtt, hogy az eredménynek nem volt semmi tétje. Kádár alatt inkább már puritán kampányok mentek, de a 99 százalékos eredmények így is garantáltak voltak. De mi történik, ha az állampárt nem figyel eléggé, és túlnyeri magát?
https://hetifortepan.capacenter.hu/valasztasok-az-allamszocializmusban/

Válasz

Több ezer megmentett fénykép mutatja meg, hogyan épült fel a modern Budapest

Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.

„Egyelőre több mint 80 ezer fotónál tartunk, de ez még mindig messze nem a vége” – mondja Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV vállalat elnök-vezérigazgatója. „Melyik része érdekel a városnak?” A kivetítőn Budapest térképe látszik, geotaggelt fotósorozatokkal. Találomra bedobom a budai Szépjuhásznét, és kijön egy tizennégy gyönyörű színes fényképből álló sorozat az Úttörővasút itteni megállójáról, amit akkoriban Ságvári ligetnek hívtak. Az 1966-ban készült képeken még nem a Gyermekvasút mai, Bukarestben gyártott dízelmozdonyai láthatók, mivel azok csak 1973-ban érkeztek meg a vonalra, hanem egy régebbi mozdonytípus, a vörös-fehér festésű, bumfordi, hazai gyártmányú Mk49-esek. Az állomás mintaszerűen tiszta és rendezett, a virágtartókban van virág, a rézsűk gondosan nyírottak, az egyik képen egy pedagógus egyenruhás kisgyerekeket terel fel a vonalra. Nézzünk át a város másik végére, Újpalota! A térkép kiad egy 1978-as fotósorozatot a néhány évvel korábban átadott nagylakótelepről, a tizennyolcemeletes Víztoronyház brutalista dacossággal magasodik laposabb társai fölé, a kék 73-as busz éppen kifordul a megállóból, a házak előtti parkolók teli vannak szocialista autókkal.

„Időnként engem is beszippant, bármennyi időt el lehet tölteni vele. Hat éve kezdtük el a digitalizálást, egy kolléga dolgozik rajta, amikor van egy kis szabadideje, szobrot kellene kapnia. 50 ezer fotó kapott már kategorizálást és geotaget, ezek kereshetők, most úgy sejtjük, valahol 120 ezer körül lesz a vége” – magyarázza a cégvezető. „Szeretnénk, ha ez az elképesztő gyűjtemény minél inkább közkinccsé válna, hasznosulna, ezért is kerestük meg a Fortepant, hogy csináljanak egy válogatást.”

Tamási Miklós, a Fortepan alapítója két hétig böngészte az óriási anyagot, míg végül kiválogatott háromezer jó minőségű, a gyűjtemény értékeit reprezentáló fényképet, valamint egy 66 képből álló „best of” összeállítást. Ezeket már most is bárki böngészheti a Fortepanon, bár a leírásokkal még sok munkájuk lesz az oldal szerkesztőinek. Tulajdonképpen a 20. század második felének egyik legjelentősebb városfotós életműve szabadult ki ezzel a vállalati archívum fémdobozaiból, mert bármilyen hihetetlen, ez a felfoghatatlan mennyiségű fénykép nagyrészt egyetlen alkotó, Domonkos Endre műve.
https://www.valaszonline.hu/2022/03/17/fortepan-domonkos-endre-fomterv-fotok/

Válasz

Gyere be a zöldbe! – Növények a nagyvárosban
Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők.
https://hetifortepan.capacenter.hu/varosi-novenyek/

Ukrajna romjai – Egy II. világháborús magyar haditudósító képei a keleti frontról
Kijev főútján, a széles Hrescsatik sugárúton felrobbantott épületek, a Gyetszkij Mir (Gyermekvilág) áruházból csak a semmiből a semmibe vezető lépcsőház maradt, abszurd műugrótoronyként ágaskodik a romok fölé. Az emeletnyi magasságba érő téglatörmeléket épp egy asszony szemléli csípőre tett kézzel, a szoknyájába kapaszkodó kissrác a fényképező idegent fürkészi. Mellettük katona járőrözik. Hogy a képen lévők közül ki élte túl a háborút, és meddig, csak találgathatjuk. Kijev új ostromra készül.
https://hetifortepan.capacenter.hu/ukrajna-romjai/

Farsangi karnevál – Húzzunk maszkot és felejtsük el a világ bajait egy estére
Népszerű téma a privát fotósok körében a tréfálkozás, a bohóckodás, a beöltözés, és szerencsére sokan exponáltak is, amint a barátjuk menyecskének öltözött, a feleségük tölcsért húzott a fejére, vagy apa és anya ruhát cserélt. Álarcok és maskarák egy évszázad fotóin farsang idején és azon túl.
https://hetifortepan.capacenter.hu/farsang/

Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Sokan nem rajonganak a hidegért, mégis van valami, amit minden télen a legtöbben különösen várnak (azon kívül, hogy vége legyen): hogy befagyjon a Balaton, hogy lehessen csúszkálni rajta egyedül vagy társasággal, jégkorival vagy csak úgy, cipőben, Tihanyban vagy Almádiban. Ilyen szempontból a legutóbbi igazán emlékezetes tél 2017-ben volt, amikor az egész tó befagyott és át lehetett menni rajta, ahogy arról az Átcsúszás című kiállítás is megemlékezett. Az éghajlatváltozás azonban enyhébb teleket (is) hoz, nem esik méternyi hó egy éjszaka alatt, nincsenek heteken át tartó kemény fagyok, mint akár csak néhány évtizeddel ezelőtt – így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak – mint annyi mindenről – erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
https://hetifortepan.capacenter.hu/telviz/

Mozdulatlan kedvenceink – Szobor-állatok utcákon, tereken, házfalakon
Türelmes kőelefántok, amelyeket gyerek kezek milliói simogatnak, büszke lovas szobrok, amelyek sosem lehetnek biztosak a sorsukban és országszerte paloták százait védelmező bozontos kőoroszlánok. Vadállatok között járunk-kelünk, de nemhogy félnénk tőlük, ellenkezőleg, nyugtalanító, ha nincsenek mindannyian a helyükön.
https://hetifortepan.capacenter.hu/allatszobrok/

Tetűpiac és leányvásár – Nyelvünkben és városainkon is mély nyomot hagytak a piacok
A piac sokak fejében amolyan falusi dolog. Pedig valójában évezredek óta a városokhoz kötődik a legtöbbjük. A városlakók itt juthattak hozzá ugyanis a vidéken megtermelt mezőgazdasági javakhoz, míg a falusiak itt vehették meg a munkához és a hétköznapi élethez szükséges iparcikkeket. A vásárok emellett a szórakozás, az információáramlás, sőt időnként a párválasztás helyszínei is voltak. Meglepő, hogy egy ilyen fontos funkciókat ellátó, több ezer éve létező intézmény sok helyen mind a mai napig ideiglenes építményekben működik, s képes egyik napról – vagy akár egyik óráról – a másikra nyomtalanul eltűnni.
https://hetifortepan.capacenter.hu/piacok/

A hazai mozgássérült-ellátás akadályai – Az integrációhoz előbb a fejekben kell akadálymentességnek lenni
A hazai mozgássérült-ellátás kezdetei százéves múltra tekintenek ugyan vissza, Magyarországon a mozgássérültek oktatásba és a munka világába való teljes integrálása a mai napig várat magára, aminek hátterében korántsem csak a fizikai akadálymentesség hiányosságai állnak.
https://hetifortepan.capacenter.hu/mozgasserultek-helyzete/

Budapesti por és sár – Korabeli kritikák mára ikonikussá érett fővárosi épületekről
Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, állítják a budapesti útikönyvek. Mára feledésbe merült, hogy a magyar főváros mai arculatát és hangulatát meghatározó épületek, építmények, utcák és köztéri alkotások jelentős része a maga idejében egyáltalán nem aratott osztatlan sikert: Budapest (át)alakulása során – a tizenkilencedik század utolsó harmadában és a huszadik század elején – sokan gyengéd iróniával, maró gúnnyal vagy épp keserű humorral írtak a változásokról, a város új építészeti látványosságairól. Így lett az örök elégedetlenkedők és a hivatásos kritikusok szemében az Országház „a rossz ízlés műremeke”, a Szabadság híd „tengeri kígyónak szánt óriási ketrec”, az Andrássy út „céltalan sétahely”, a Millenniumi emlékmű pedig „eszme nélküli monstrum”.
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapesti-por-es-sar/

Nyolc megfejtés – Negyven éves újságcikk alapján ugrott be olvasónknak egy épület helyszíne
Arra kértük olvasóinkat, hogy segítsenek nekünk: 17 helyről mutattunk 19 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthetjük, hogy mostantól nyolccal kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről nem tudjuk hol készültek. De további háromhoz is érdekes pluszinformációkat kaptunk. Önöknek köszönhetően!
https://hetifortepan.capacenter.hu/megfejtesek-2021/

2700 friss fotó – Válogatás a Fortepanra feltöltött legújabb képekből
Húsz adományozó negatívjaiból kerültek ki a Fortepanra most felkerülő fényképek. Jórészt családi, amatőr fotókon keresztül láthatjuk a drámai-megunhatatlan XX. századot: az első nyugati utazást, vagy az első albérletet, az első tekercs filmen. 2700 jelentős fotót a jelentéktelen pillanatokról. Tamási Miklós Fortepan szerkesztő gondolatai.
https://hetifortepan.capacenter.hu/2022-januar-friss/

2021 kedvencei – A 15 ezer idén feltöltött Fortepan képből a 30 legjobb
Az év kétségtelenül legnagyobb Fortepan felfedezése Kereki Sándor operatőr 50 évig fiókban pihenő képeinek debütálása volt. Róla szóló cikkünk fordításával indult a Heti Fortepan kéthetente jelentkező angol kiadása a múlt héten.
150 további adományozó tisztelte meg idén bizalmával az archívumot, így került fel az oldalra Révész György filmrendező hagyatéka, Nasztanovics Ferenc repüléstörténeti képei és Milkó szabadkai, helytörténeti gyűjteménye is. Két fontos fotóriporter szerzőnk, Szalay Zoltán és Urbán Tamás képeiből szintén kerültek fel újabb kockák az oldalra.
Cikkeinkben bővebben be tudtuk mutatni a Belházy család történetét, Cs. Horváth Lilian surányi házának sztoriját, Keveházi János szappangyári fotóit vagy Kádár Antal céglédi főmérnök fényképeit a Horthy-korszakból.
Céges archívumokkal is bővült az oldal, a Fővárosi Fotó Vállalat (Főfotó) fotóanyagából 5000 képet válogattunk, de a Vörös Hadsereg 1945-ös budapesti fotói, a Budapest Tánciskola Archívuma vagy az osztrák Nemzeti Könyvtár első világháborús gyűjteménye is izgalmas adalék a gyűjteményhez.
Ízelítőként 30 kedvenc a 15 ezer új fotóból.
https://hetifortepan.capacenter.hu/2021-kedvencei/

Kitalálja, hol járunk? – Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk!
Minden év végén a Fortepan arra kéri olvasóit, hogy segítsenek megfejteni az oldalon lévő képek háttértörténetét. Most is olvasóinkhoz fordulunk és kérjük, segítsenek felfejteni az alábbi képeken látható részletek alapján, hogy vajon hol készültek a képek, kit-mit ábrázolhatnak.
https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2021/

Indul a Heti Fortepan blog angol verziója
A Capa Központ szakmai partnerségével egy éve futó Heti Fortepan blog angol kiadása indul most útjára Weekly Fortepan címmel. A képes cikksorozat forrásmegjelöléssel szabadon utánközölhető.
https://hetifortepan.capacenter.hu/heti-fortepan-angolul/

Fogadd szeretettel! – Ajándékozás mindig, minden körülmények között
Szívesen visszaugranánk a békeidők ünnepi fényekbe öltöztetett Belvárosába, hogy átélhessük egy karácsonyra készülődős késő délután hangulatát, arra viszont kevésbé vágyunk, hogy sajgó szívvel bámuljuk a Konsumturist kirakatának csábító, de elérhetetlen termékeit 1970 forró nyarán.
https://hetifortepan.capacenter.hu/ajandekozas/

Szenvtelen érintések – Babarczy Eszter írása
A kortárs filozófia az elmúlt húsz évben fedezte fel a testet. Ez mindjárt felveti a kérdést, hogy lehet a testet felfedezni. Talán nem volt mindig velünk, a nehézkességeivel és könnyedségeivel, az éhségével és a fájdalmával, már évezredek óta? Éppenséggel velünk volt, de letagadtuk...
https://hetifortepan.capacenter.hu/szenvtelen-erintesek/

Válasz

Többen megpingettek a napokban, hogy új képek kerültek fel a Fortepanra a FŐMTERV gyűjteményéből. Domonkos Endre fotóira egyátalán nem túlzás a "fantasztikus kordokumentumok" jelzős szerkezetet használni, egyszerűen döbbenetes dolgokat láthatunk a sok száz "új" fotón! Most ezek közül mutatnék be párat, elhelyezve őket térben és időben, többek közt légifotókkal, linkekkel, és személyes emlékekkel körítve. A válogatásban NZA működött közre.
https://hamster.blog.hu/2022/02/15/amikor_meg_keskenyebbek_voltak_az_utcak

Válasz

3000 fotó a Főmterv archívumából
Felkerült a Fortepanra a FŐMTERV (Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat) fotóarchívuma, A fotókon a Kádár-korszak Budapestjének villamospálya-felújításai, felül- és aluljárók építése, buszgarázsok is láthatók. Itt érhetők el:
https://fortepan.hu/

Válasz

Kedves Barátaink!

Pár nappal ezelőtt kaptuk a hírt: az NKA Fotóművészeti Kollégiuma hatmillió forinttal támogatja a jövő évi terveinket!

Már a pályázati kiírásnak is nagyon örültünk. A kurátorok olyan archív fotógyűjtemények digitalizálását támogatták, ahol a pályázó vállalja, hogy a képeket szabad felhasználással publikálja. Öröm, hogy több tucat pályázat érkezett és a legérdekesebbeket jelentős összegekkel tudta támogatni a Kuratórium:
https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/dontesek/kollegiumi-dontesek/fotomuveszet-211129/

Mi több szerzői hagyaték, illetve a Középületépítő Vállalat fennmaradt archívumának digitalizálását és megosztását vállaltuk. Köszönjük a támogatást és várjuk a folytatást! Jó lenne, ha egyre több városi, állami, vagy egyházi gyűjtemény fotótára nyílna meg a közönség előtt. Képek százezrei várják, hogy a digitalizálással és megosztással bekerüljenek a magyar művelődés- és fotótörténet nagy képeskönyvébe.

Ezzel a jó hírrel kívánunk Békés Karácsonyt!

Új képekkel január első napjaiban jelentkezünk - de szerencsére a Fortepanon kívül is van élet,

barátsággal:
Tamási Miklós

https://www.flickr.com/photos/158637823@N06/50909050952/

Válasz

Utcai illemhely és turulszobor – Egy kisváros fejlődése a Horthy-korszakban a főmérnök fényképein

Hídavatás, kormányzói megtekintés, közkórház és lőtér, strandfürdő és a rászoruló családoknak épített telep: Kádár Antal, a város főmérnöke precízen dokumentálta a mezőváros fejlődését, megörökítve Cegléd fejlesztéseit az utcai vécéktől a tanyasi iskolákig Horthy alatt. Egy magyar kisváros a két világháború között.
https://hetifortepan.capacenter.hu/cegled-kadar-antal/

Válasz

Csak a mozgás volt állandó – A kortárstánc útja a múltba fagyott gulyáskommunizmusban

A Kreatív Mozgás Stúdióba (KMS) az 1980-as években táncoslegendák érkeztek a világ minden tájáról tanítani, miközben a műhely életre hívóinak művészi és tanítói tevékenységét a hivatásos táncművészet hazai színterein ignorálták. A KMS korabeli atmoszféráját október 21. és január 9. között a Mozgásban című kiállítás idézi meg a Budapest Galériában.
https://hetifortepan.capacenter.hu/angelus-ivan/

Válasz

A Vöcsök, a Kópé, a Nemere és a többiek – A vitorlázórepülés (első) 100 éve Hármashatárhegyen

Egy szép fekvésű – és ideális légáramlatokkal büszkélkedő – reptér, amely látta talán az összes magyar tervezésű vitorlázó-repülőt, amelynek zöld füvét sokáig birkák tartották karban, és ahol a Malév és a mai légitársaságok több pilótájának a karrierje indult. A neve egybeforrt a magyarországi vitorlázórepüléssel, amelyet egy pontosan száz évvel ezelőtt megalakult sportrepülő klub honosított és szerettetett meg idehaza.
https://hetifortepan.capacenter.hu/vitorlazorepules/

Válasz

A kultúrházak aranykora – Tévénézőklub, bűvöskocka-verseny és lottósorsolás a művházakban

A „művház” mindenkinek mást jelentett. Egyeseknek a helyet, ahová néptáncolni vagy művészi tornára járt, másnak a fellépési lehetőséget az amatőr zenekarával, esetleg a szalagváltó, a lagzi vagy falunapi műsor helyszínét. A klubot, ahol lehetett kártyázni, bélyegeket cserélni, fotózni tanulni, számítógépet építeni vagy beszélgetést hallgatni egy olyan színésszel, aki a tévében is szokott szerepelni. A programok művelődési házanként változtak ugyan, de az kétségtelen, hogy generációktól függetlenül a legfontosabb közösségi terek voltak a huszadik század második felében.
https://hetifortepan.capacenter.hu/a-kulturhazak-aranykora/

Válasz

Fortepan Masters könyvbemutató | 2021.10.04. 17:00, Írók Boltja
Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból címmel és alcímmel jelent meg munkatársunk, Barakonyi Szabolcs válogatásában egy, a Fortepan hatalmas képanyagából válogató, 333 fotót bemutató 690 oldalas album. A Fortepan fényképgyűjtemény egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, amelyben mostanra már mintegy 155 ezer archív fénykép található. Ebből a hatalmas alapanyagból többévnyi munkával válogatta ki a kötet fotóit Szabolcs.
https://www.fortepanmasters.com/
( https://www.facebook.com/fortepanmasters/ )
https://telex.hu/kult/2021/10/01/barakonyi-szabolcs-fortepan-album-kollektiv-fotografia

Válasz

Automaták és önkiszolgálók a szocializmusban – A bőség és hatékonyság illúziója a hiánygazdaságban

November 7-én nyílik meg a Rákóczi úti Mézes Mackó, benne Budapest első automata zenegépe, amiben a mulatság mindössze egy fo­rintba kerül – számolt be 1956. október 22-én az újság az automatizáció terveiről. Rövidesen sor kerül az első teljesen automata-büfé felál­lítására is a Lenin körút sarkán, írták, ahol főtt virslitől a pohár sörig, szendvicstől a cukrászsüte­ményig mindent automata-gé­pek szolgálnak majd ki. „Az el­ső budapesti automata-büfé sikere dönti majd el, hogy a város egyéb pontjain is nyíl­nak-e hasonló »robot-üzemek«.”

https://hetifortepan.capacenter.hu/szocialista-automatak/

Válasz

Alföldi Amszterdam – A vidéki kerékpározók észrevétlen sikertörténete

A kerékpározásról ma legtöbbünknek holland vagy dán városok ugranak be először, pedig nálunk is komoly hagyománya van a bringázásnak és a vidéken biciklizőknek köszönhetően még mindig az EU egyik „legkerékpárosabb” országa vagyunk. A dél-alföldi régióban például minden harmadik felnőtt elsődleges közlekedési eszköze a bicikli. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.

https://hetifortepan.capacenter.hu/biciklizes-videken/

Válasz

Fényből grafitba – Fotográfia és animációs film násza Orosz István életművében

Még ha szerves része is az animációsfilm-készítés folyamatának, kevés szó esik arról a szerepről, amit a fotográfia tölt be az animációs filmek születésében. Pedig Orosz István grafikusművész Fortepan archívumnak adományozott felvételeiből egy egész életmű története bontakozik ki.

https://hetifortepan.capacenter.hu/orosz-istvan/

Válasz

Az ellenállók divatja – Kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs, csak ne a konfekció!

A divat akkor is a kedvenc beszédtémáink közé tartozott, amikor a merész álmokhoz – a nyugati vagy a mai viszonyokhoz képest – meglehetősen szerény lehetőségek társultak. De annak ellenére, vagy épp azért, mert alig lehetett valamit kapni, a hiánygazdaság éveiben készült fotók szereplői nem egyszer meglepnek bennünket stílusos és sajátos öltözékeikkel.

https://hetifortepan.capacenter.hu/az-ellenallok-divatja/

Válasz

Sütés-főzés a szabadban – A pásztor bográcsától a kempingbenzinfőzőig

Hétvégi telkeken és kempingekben, vállalati üdülőkben és német turistákra szakosodott, cigányzenés csárdákban egyaránt óriási népszerűsége volt. A huszadik század második felében reneszánszát élte a szabadtéri sütés-főzés. Nem épültek úgy kertvárosi társasházak, hogy az udvarukra be ne terveztek volna egy tűzrakó helyet. A régi pásztorok és halászok fortélyai beszivárogtak a városi emberek életébe. Igaz, jócskán átalakultak, mire odaértek.

https://hetifortepan.capacenter.hu/sutes-fozes-a-szabadban/

Válasz

Kenyerünk java – Az aratóünnepek gyors átpolitizálódása

„Ha velünk leszel, ilyet eszel!” – hirdette a Kisgazdapárt a háború után a kenyér transzparensével a programját, ahogy a többi párt is azon versengett, hogy melyikük hogy áll bele az „új kenyér ünnepébe”. Augusztus 20. jelentésének átalakítása leginkább a kommunista propagandával forrt össze, de a kenyér ünnepét nem ők találták ki, és az ünnep hatalmi felhasználásának is keresztény-konzervatív előképei voltak. A búza – magvetés – aratás, és a kenyér – élet – bőség keresztény eredetű jelképeit azonban a kommunista politika is igyekezett maximálisan kisajátítani és a maga javára fordítani. Rákosi Mátyás híres kalászmorzsolgatós fotója úgy égett bele a hazai politikai ikonográfiába és a kollektív emlékezetbe, mint a kopár szik sarja a hatodik órán már nagyon másfelé ácsingózó tikkadt gyerekfejekbe.

https://hetifortepan.capacenter.hu/aratas-kenyer/

Válasz

Mikulásból télapó – Mindennapi vallásosság a szocializmus alatt

A vallásosság, az egyházhoz való kötődés hosszú évszázadok során természetes módon jelen volt a társadalomban. Korábban is érték támadások az egyházakat, gondolhatunk a felvilágosult abszolutizmusra, de olyan mérvű szekularizáció és egyházellenesség, mint ami a XX. században volt jellemző, korábban nem volt tetten érhető. Érdemes különválasztani a globalizáció által felpörgetett elvilágiasodást, és a barna (náci), valamint a vörös (kommunista) diktatúra egyházellenességét, bár azt megállapíthatjuk, hogy mindkettő komoly károkat okozott az emberek lelkében és a társadalomban is. Az egyházak egyre nagyobb mértékben veszítettek teret a modern korban, amihez hozzájárult a – legnagyobb felekezetet adó, ezért a cikkben elsősorban tárgyalt – római katolikus egyház belső válsága is, de leginkább az az egyházellenesség, ami a XX. századi diktatúrákra volt jellemző. Soós Viktor Attila egyháztörténész írása.

https://hetifortepan.capacenter.hu/mindennapi-vallasossag-a-szocializmus-alatt/

Válasz

Hőhullám és fergeteg – Örök küzdelmünk a kánikulával és a nyári zivatarokkal

Abnormális, eszeveszett hőség, hazánkban szokatlan vízzuhatag, trópus és monszun. Hogyan éltük meg a perzselő forróságot és a pusztító viharokat azokban az időkben, amikor az éghajlatváltozás kifejezést még hírből sem ismertük? A korabeli tudósítások szóhasználata meglepően modern, a képek tikkadt szereplői pedig a forróság elleni védekezés ma is érvényes kiegészítői, fagyi, sör és kalap után nyúlnak.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kanikula/

Válasz

Magyaros táboroztatás – Cserkészvilágtalálkozók Gödöllőn az 1930-as években

Főcserkészek, királyi hercegnők és kormányzók adták egymásnak a kilincset Gödöllő parkjaiban a ’30-as években: Magyarország két nagyszabású cserkész világtalálkozót is rendezett akkoriban, az egyiket épp 1939 nyarán. A fiatalok vidáman barátkoztak, a vezetők és a megfigyelők az eljövendő békéjének zálogát látták és ünnepelték bennük – majd néhány héttel később kitört a második világháború.

https://hetifortepan.capacenter.hu/magyaros-vilagtaboroztatas/

Válasz

Lenne itt egy kis tényleges, fontos meló:
kaptunk egy levelet a CSŐ neonmentő csapatától a megmaradt budapesti neonreklámok megmentésének ügyében.
Mivel egyrészt a cél meglehetősen szimpatikus és a választott út is működőképesnek tűnik - hitelesített szavazás, jogi szabályozás, stb.- ezért kérjük a budapesti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és ügyfélkapuval rendelkező barátainkat, hogy olvassák el a linken található felhívást, és ha egyetértenek vele, adjanak egy szavazatot a dolognak!

Mentsük meg a budapesti neonreklámokat!

Egy régi budapesti neonra kétféleképpen lehet tekinteni: divatjamúlt reklámformátumként vagy olyan kulturális örökségként, amely megőrzésre érdemes.
Mi az utóbbi mellett tesszük le a voksunkat.

Sokunknak eszébe juthat most egy-egy konkrét neonreklám, ami mellett el szoktunk sétálni és tudjuk, hogy „sosem világított”, mióta arra járunk, vagy épp egy olyan jut eszünkbe, amelyre pontosan emlékszünk eredeti állapotából évtizedekkel ezelőttről, de fogalmunk sincs, megvan-e még.

Négy történettel szoktunk szembesülni, ha egy neonreklám sorsát kicsit megkapargatjuk:

1) A neonreklám az eredeti helyén van, de nem működik. Már nincs is meg a vállalat, amit reklámozott. A ház, amelynek a falán van, (valószínűleg érthető okokból) nem újította fel. Pl.:
http://neonvadaszat.blogspot.com/2016/12/autoexport-moszkva.html

2) Leszerelték a neont, rosszabb esetben nyoma veszett, ritka esetben ismert helyen van raktárban, vagy a varsói neonmúzeumba kerül. Nyoma veszett pl.:
https://index.hu/kultur/eletmod/fsf8162

3) Olyan cég vagy magánszemély vásárolta meg a tulajdonosától a neonreklámot (vagy bezárt üzlet esetében csak egyszerűen leszerelte) aki aztán ezt felújítva tovább adja sokszoros áron, így kikerülnek ezek az iparművészeti darabok a piacra és követhetetlen lesz a sorsuk.

4) A legritkább esetben az épület tulajdonosa saját erőforrásból, esetleg a egy neonmentő kezdeményezés segítségével felújította azt. Pl.:
https://index.hu/urbanista/2019/02/04/vegre_nem_eltuntetnek_egy_neonfeliratot_hanem_helyreallitanak/
vagy
http://epiteszforum.hu/elkeszult-a-cso-projekt-elso-neonfelujitasa

Mi azt gondoljuk, hogy érdemes lenne fővárosi gondozásba venni ezeket a reklámokat, mert az utolsó pillanatok vannak arra, hogy még néhány eredeti neont megmenthessünk.

Négy irányt tartanánk ezzel kapcsolatban indokoltnak, függően attól, hogy a jelenlegi helyén a neont szívesen látják vagy nem. Ezek egy része vagy összessége is előrelépést jelentene a neonok megmentésében.

1) Ha az épület tulajdonosai szeretnék felújítani a házuk falán található régi neonreklámot, akkor legyen módjuk erre támogatást kérni az önkormányzattól.

2) Nem erőltetnénk rá senkire egy nem tetsző neon felújíttatását. Lehetséges viszont, hogy lenne olyan üzlet vagy épület, amely szívesen átvenné az eredeti helyén már nem szívesen látott műtárgyat. Ha ez az üzlet vagy épület vállalja, hogy felújíttatja az így megszerzett neont és úgy helyezi el, hogy a nagyközönség számára is látható legyen (legalább az üzlet nyitvatartási idejében), javasoljuk, hogy erre is legyen kérhető támogatás. Fontos lenne, hogy a neon ekkor kerüljön az önkormányzat tulajdonába, hogy amennyiben pl. megszűnik az adott üzlet, akkor se kallódjon el a neon.

3) Gondot okoz jelenleg a nem kívánt neonok elhelyezése, ezért félő, hogy sok neon kerül a kukába vagy ismeretlen helyen raktárba egyszerűen azért, mert “nincs hova tenni”. Javasoljuk, hogy a nem gondozott neonokat gyűjtsük be, vagy önkéntesen lehessen beadni az önkormányzat megőrzésébe neonokat, amelyeket aztán szintén “kölcsön lehetne kapni” az önkormányzattól felújításra és hogy kiállíthassa a kölcsönvevő.

4) Varsói példához hasonlóan akár múzeum is nyitható a felújított neonokból, vagy együttműködve meglévő budapesti múzeumokkal, ki lehetne állítani őket

Ezen a linken egy 2016-ban összeállított lista is található a kb. 2010 és 2016 között eltűnt, valamint a még meglévő művekről:
http://www.inaplo.hu/neonvadaszat/exist.html

Mentsük meg együtt a régi neonreklámokat, mert megőrzésre érdemesek!

https://peticio.budapest.hu/active/56

Válasz

Hőhullám és fergeteg – Örök küzdelmünk a kánikulával és a nyári zivatarokkal

Abnormális, eszeveszett hőség, hazánkban szokatlan vízzuhatag, trópus és monszun. Hogyan éltük meg a perzselő forróságot és a pusztító viharokat azokban az időkben, amikor az éghajlatváltozás kifejezést még hírből sem ismertük? A korabeli tudósítások szóhasználata meglepően modern, a képek tikkadt szereplői pedig a forróság elleni védekezés ma is érvényes kiegészítői, fagyi, sör és kalap után nyúlnak.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kanikula/

Válasz

Családtörténet az osztályharc árnyékában – Egy nemesi származású HÉV-kalauz képei az államszocializmusból

Apa kalauz a még létező törökbálinti HÉV vonalon, anya a baromfifeldolgozóban dolgozik, de otthon opera szól, és ha vendégek jönnek, előveszik a családi porcelánt. Kifelé próbálnak láthatatlanok lenni, de nem egy átlagos munkáscsalád: Belházy és felesége, született Budaházy, két ipszilonos, budai középnemesi származék deklasszálva az ötvenes években, meghúzva magát a proletarizált masszában. Élni, ahogy lehet: egy polgári család képei az államszocializmusból.

https://hetifortepan.capacenter.hu/belhazy/

Válasz

Élet a rakpart kockakövein, avagy mi volt itt az autók előtt? | 2021. július 20.

Most hogy a felújítás miatt lezárták a pesti alsó rakpart egy részét, és augusztus 15-ig alkalmunk nyílik úgy használni a Kossuth Lajos tér és Lánchíd közti szakaszát, ahogy azelőtt csak néhány hétvégére, alkalomszerűen lehetett. Idézzük fel, hogyan használták a városlakók, milyen funkciókat töltöttek be a Duna belvárosi partszakaszai korábban, mielőtt az autós forgalom teljesen bekebelezte őket.
https://enbudapestem.hu/2021/07/elet-a-rakpart-kockakovein-avagy-mi-volt-itt-az-autok-elott/
Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása.

Válasz

Unokáink látni fogják? – Ráday Mihály városvédő öröksége

Operatőr, rendező, tévés szerkesztő. Leginkább így emlékezett meg július 16-i halála után Ráday Mihályról a magyar sajtó, hiszen hivatalosan ez volt a munkája. Ugyanakkor az egész ország úgy ismerte őt, mint a magyar műemlékvédelem megkerülhetetlen alakját. A köztiszteletet azzal a rengeteg munkával vívta ki, amellyel nem csak közvetlenül mentette épített örökségünket, de közvetve is. Műsorain, könyvein több generáció nőtt fel, akiknek ma már természetes a műemlékvédelem ügye. Ráday Mihály számos képet adományozott a Fortepannak, most azonban nem csak az ő fotóiból válogattunk, inkább azokból az ügyekből szeretnénk felvillantani néhányat, amelyekért sikerrel harcolt, vagy amelyek ma is épp olyan aktuálisak, mint harminc-negyven évvel ezelőtt.

https://hetifortepan.capacenter.hu/raday-mihaly/

Válasz

Csodatévő bakonyi levegő – Gyermeküdültetés a farkasgyepűi erdei iskolában

Tengerszint feletti 402 méteres magasság, sűrű erdő, óriási fák árnyékolta úttalan utak, csörgedező patakok, százados, mély csend: a Bakonyban fekvő, néhány száz lelket számláló Farkasgyepű nyugalmát hosszú időn át legfeljebb a bakonyi betyárok zavarták meg néha. Az 1920-as évek végén aztán gyerekzsivaj vegyült a csendbe: a környék különösen jó, gyógyító hatású levegője miatt erdei iskolát építettek ide, ahol nehéz sorsú és beteges gyermekek kaptak lehetőséget arra – legalább pár hét erejéig –, hogy testileg és szellemileg is jól érezzék magukat.

https://hetifortepan.capacenter.hu/farkasgyepu/

Válasz

Kalandos képmegfejtések – A közösségi kútfő csodája

A FortePan megfejtések fórumon néha egészen elképesztő nyomozások eredményeként fejtik meg lelkes önkéntesek, hogy egy-egy fotó hol készült vagy mit ábrázol. A fórumot Lovas Gábor metróvezető [felhasználóneve: LoviGabi] hozta létre majdnem a Fortepan indulásával egyidőben, azaz 11 éve. A Fortepan több szerkesztője is a fórumon kezdte áldásos tevékenységét, így a levezetéseket ellenőrző és a helyes megfejtéseket a Fortepanra átemelő Simon Gyula [2ly] és Péter Gábor [pégés] szerkesztők is. Néhány érdekes nyomozást válogattunk a fórumról.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kalandos-megfejtesek-2021/

Válasz

Négykerekű családtagok

Az autóval fényképezkedés művészete /// Autó és gazdája: a privát felvételek megszokott, bevett párosa. A képeken igéző tekintetű barátnők, őszinte örömmel mosolygó feleségek, tréfálkozó barátok is feltűnnek, a kocsik hangsúlyos jelenléte azonban mindig megkérdőjelezhetetlen. De vajon mi mindenre gondolhattak az elmúlt száz évben mindazok, akiket az autójuk társaságában örökített meg a kamera.

https://hetifortepan.capacenter.hu/negykereku-csaladtagok/

Válasz

Rendezés alatt

Kis magyar kirakattörténet /// A kirakat kiállítás: különféle tárgyak különös, bizarr vagy épp harmonikus konstellációja, mely odavonzza a tekintetünk: „mindent a szemnek, semmit a kéznek”. Hol mézesmadzagként a bőségről mesél, hol az ínségről kénytelen szégyenkezve vallani. Gyönyörködünk vagy elborzadunk. A kirakat sokféle.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kirakatok/

Válasz

Kapcsolásra várva

Így telefonáltuk át a huszadik századot /// Volt idő, amikor perceket kellett várni arra, hogy vonalat kapjunk, és éveket arra, hogy saját készüléket is. Ma a mindennapjaink része, a huszadik században azonban sokáig izgalmas újítás, bennfentesek munkaeszköze és elérhetetlen státuszszimbólum volt a távbeszélő. Lássuk, a Fortepan képein hogyan jelenik meg a berendezés, ami a 20. század emberének még „telefon” volt, a 21. századinak már csak „vezetékes telefon”.

https://hetifortepan.capacenter.hu/vezetekes-telefon/

Válasz

A gasztroújságírók őse

Az Ínyesmester álnéven ismertté vált Magyar Elek története /// „Előfordult, hogy az iskolából is elkéstem, oly soká bámultam az ínycsiklandó kirakatot” – írta régi belvárosi fűszerboltok és a kenyérben sült sonka iránt mélázva a mester, aki úgy lett egymást követő nemzedékek gasztroirodalmi főcsiklandozója, hogy maga nem főzött, és valódi nevét is inkább csak rajongói ismerik.

https://hetifortepan.capacenter.hu/inyesmester/

Válasz

Magyaros táboroztatás

Magyaros világtáborozás /// Főcserkészek, királyi hercegnők és kormányzók adták egymásnak a kilincset Gödöllő parkjaiban a ’30-as években: Magyarország két nagyszabású cserkész világtalálkozót is rendezett akkoriban, az egyiket épp 1939 nyarán. A fiatalok vidáman barátkoztak, a vezetők és a megfigyelők az eljövendő békéjének zálogát látták és ünnepelték bennük – majd néhány héttel később kitört a második világháború.

https://hetifortepan.capacenter.hu/magyaros-vilagtaboroztatas/

Válasz

A boldogság apró kommunista harcosai

Gyermekvállalás a szocializmusban /// A szocialista pártpolitikában a nők és gyermekek helyzete, illetve a gyermekvállalásra buzdítás kiemelt figyelmet kapott, egyrészt mivel a szebb jövő igéretével kecsegtető ideológiában ennek a szép jövőnek letéteményesei a gyerekek voltak, másrészt viszont az ígért, csodálatos gazdaságfejlődéshez szükség volt munkaerő-utánpótlásra. A gyerekek így egyszerre voltak a boldogság forrásai, az „élet értelme” és apró kommunista harcosok. Gyereknap apropóján visszatekintünk, hogy milyen volt ebben a kettősségben megszületni, gyermeknek lenni Magyarországon.

https://hetifortepan.capacenter.hu/gyermekvallalas-a-szocializmusban/

Válasz

„Korszerű” táplálkozás

Így alakították át az életünket az élelmiszeripari innovációk /// A huszadik század második felében az egész világon megváltozott a táplálkozás: újfajta félkész és konyhakész, fagyasztott és tartósított élelmiszerek jelentek meg, amelyek teljesen átalakították az életünket. Míg nyugaton a termelést és a kereskedelmet tették még jövedelmezőbbé az új technológiák, a keleti blokkban a tökéletesen előre tervezhető szocialista gazdaság és a szabványosítható mindennapok ígéretét hozták el. Az élelmiszeripari forradalom a hétköznapi életünkre is hatással volt: az önkiszolgáló éttermek mellett megjelentek az önkiszolgáló boltok, sőt a teljesen automata Közértek is. Új háztartási gépek kerültek a lakásokba, miközben a kamra szinte teljesen eltűnt belőle, a konyha pedig egészen kicsire zsugorodott. Az akkor bevezetett újítások közt van olyan, amelyet ma már annyira megszoktunk, hogy szinte el sem tudjuk képzelni az életet nélkülük, míg mások teljesen zsákutcának bizonyultak.

https://hetifortepan.capacenter.hu/korszeru-taplalkozas/

Válasz

„Korszerű” táplálkozás

Így alakították át az életünket az élelmiszeripari innovációk /// A huszadik század második felében az egész világon megváltozott a táplálkozás: újfajta félkész és konyhakész, fagyasztott és tartósított élelmiszerek jelentek meg, amelyek teljesen átalakították az életünket. Míg nyugaton a termelést és a kereskedelmet tették még jövedelmezőbbé az új technológiák, a keleti blokkban a tökéletesen előre tervezhető szocialista gazdaság és a szabványosítható mindennapok ígéretét hozták el. Az élelmiszeripari forradalom a hétköznapi életünkre is hatással volt: az önkiszolgáló éttermek mellett megjelentek az önkiszolgáló boltok, sőt a teljesen automata Közértek is. Új háztartási gépek kerültek a lakásokba, miközben a kamra szinte teljesen eltűnt belőle, a konyha pedig egészen kicsire zsugorodott. Az akkor bevezetett újítások közt van olyan, amelyet ma már annyira megszoktunk, hogy szinte el sem tudjuk képzelni az életet nélkülük, míg mások teljesen zsákutcának bizonyultak.

https://hetifortepan.capacenter.hu/korszeru-taplalkozas/

Válasz

Megváltó a patikában

Egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) /// Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott.

https://hetifortepan.capacenter.hu/fekete-sas-patika-veszprem/

Válasz

Víkendház a Dunánál

Cs. Horváth Lilian népies nyaralója Surányban /// Saját kis ház a szigeten, ahonnan akár hajóval is be lehet járni a városba, tervezgetni, előre beleszeretni, kincsekkel berendezni és belakni: nagy büszkeség volt ez egy fiatal tanárnőnek a harmincas évek Budapestjén. Cs. Horváth Lilian a legjobb barátnőjével összefogva vett telket 1937-ben Surányban, a Szentendrei-sziget akkor kialakított új nyaralótelepén a Duna mellett. A surányi telep egyik legszebbjének számító kis ház ma is a családé: a nyaralóépítészet és a népi kultúra iránti polgári rajongás 31 négyzetméteren.

https://hetifortepan.capacenter.hu/vikendhaz-a-dunanal/

Válasz

„Ők a nagyszüleim!”

Nagy ráismerések a Fortepannak küldött olvasói levelekben /// Időről időre megmelengeti minden Fortepan szerkesztő szívét, amikor valaki klaviatúrát ragad és megírja egy Fortepan fotó történetét vagy éppen azt, hogy az egyik fényképen ráismert egy rokonára, barátjára, volt osztálytársára. Ezek az üzenetek jó visszaigazolásai annak, hogy ezekért a felismerésekért (és még sok másért is) érdemes archív fotókkal foglalkozni. Az elmúlt időszak Fortepannak címzett olvasói leveleiből, Facebook kommentjeiből válogattunk tizet.

https://hetifortepan.capacenter.hu/olvasoi-levelek/

Válasz

Az első lépések

A 20. század a rajtvonalon /// Hogy került az óceánon elsőként átrepült magyar gép a felcsúti kukoricásba, ki karambolozott a legelső budapesti villamossal, és mikor festették az első turistajelzéseket a mátrai erdők fáira? Az unásig ismert, híres „elsők” mellett akadnak szép számmal olyanok is, akik és amelyek érthetetlenül feledésbe merültek.

https://hetifortepan.capacenter.hu/az-elso-lepesek/

Válasz

Mezőgazdaság a fővárosban

Kótya-vetye és grillcsirkézés az országos mezőgazdasági vásárokon /// A vásárok rengeteget változtak az elmúlt néhány ezer évben, de abban talán egy sem volt kivétel, hogy összekapcsolták az üzletkötést a szórakozással. A modern vásárok története is vagy kétszáz éve kezdődött, de a hagyománnyal a huszadik században sem szakítottak. A Fortepanról ezúttal az egyik legismertebb szakkiállítás, az országos mezőgazdasági vásár képeiből válogattunk. A neve sokat változott az idők alatt, mint ahogy a rendezvényen megjelenő állatok, gépek, épületek és politikusok is. Sok minden azonban szinte a kezdetek óta ugyanolyan, némelyik fotóról talán meg se mondanák, mikor készült.

https://hetifortepan.capacenter.hu/omek/

Válasz

Magnetikus közterület
avagy a kereskedés tűrt hiányától az utcai csempészeten át a személyiségseftig

A második világháború alatt és közvetlenül utána a kereskedés egyre burjánzóbb jogtalan formái teljesen abszurddá tették a modern ember célracionális viselkedését. A tömegesen előforduló emberi tragédiák közvetlen közelében pedig nem volt kirívó az illegális haszonszerzés sem. Budapesten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a fővárosi politikusok „illegális közterület-foglalásnak” titulálták, a hatalmi narratíva azonban kikerülte, hogy mi lehetett az árusok sikeres eladásainak az oka. Az alábbi fényképeken látható személyek nem kényszerültek az utcát ténylegesen elfoglalni vagy éppen a potenciális vásárlókat nógatni, a vevők sokkal inkább mágnesként vonzódtak a portéka megvillantása után az alább részletezett, magnetikus helyszínekhez. Bezsenyi Tamás kriminológus írása.

https://hetifortepan.capacenter.hu/feketezok/

Válasz

Hírességek árnyékában
Ismert emberek családi körben

Milyen apa volt Móricz Zsigmond? Hogyan becézte Kádár Jánost a felesége? Miért lehet átok, ha valaki nagyon hasonlít az apjára? Fényképek és visszaemlékezések segítségével jártunk utána, hogy milyenek voltak híres magyar művészek és politikusok a hétköznapokban, házastársuk és gyerekeik körében.

https://hetifortepan.capacenter.hu/hiressegek-arnyekaban/

Válasz

Kereki Sándor eddig lappangó életműve egy hónapja került fel a Fortepan oldalára. A hetvenes években készült képeken azóta egyre többen ismerik fel magukat, hozzátartozójukat, ismerősüket. Bencze Szabó Péter is a gyűjtemény egyik rajongója, csak idő kérdése volt, mikor ismer önmagára és barátjára, ahogy több évtizeddel ezelőtt diplomatáskáikon ülve beszélgettek a Vörösmarty téren. A váratlan találkozás élményére a Fortepan szerkesztőségéhez írt levelét most megosztjuk a Telex olvasóival.
https://telex.hu/foto/2021/03/27/karinthy-valosaga-avagy-talalkozas-egy-fiatalemberrel

Válasz

Játék és mozgás a nagyvárosban
Minden tér játszótér, minden utca sportpálya /// Kevesen gondolnak bele a fővárosban, hogy az utca, amin nap mint nap végigbuszoznak, vagy a tér, amin minden reggel átvágnak, nem csak közlekedési felület, de tökéletes sportpálya és játékterep. Könnyen lehet, hogy egykor nagyokat snúroztak ott, ahol most kocsink parkol, a közeli parkban pedig néhány évtizede még egész nyáron hallani lehetett a pingponglabdák pattogását, s az ember nem sétálhatott anélkül, hogy a sakkozókat ne kibicelte volna. A nagyvárosok lakói a huszadik században is szívesen sportoltak és játszottak a friss levegőn, függetlenül attól, hogy tél volt-e vagy nyár, gazdagok voltak-e vagy szegények.
https://hetifortepan.capacenter.hu/nagyvarosi-sportok/

Válasz

Árvaház Kőszegen
Egy MÁV Gyermekotthon egyenruhás gyerekeinek mindennapjai
Szilencium, indiántábor, munkásmozgalmi múzeum, vigyázzban álló egyenruhás kiskamaszok és a fényképezőgépet próbálgató intézetis gyerekek. A kőszegi MÁV Gyermekotthon a szocializmusban is különös iskola a határon volt, Ottlik eredetijétől alig néhány száz méterre, de jobb éveiben annál talán családiasabban. Az otthon évtizedeket átívelő képei az egyik nevelőnek, Baráth Endrének köszönhetően váltak közkinccsé.
Ha Kőszeg és internátus, akkor Ottlik és katonai alreáliskola, hajnali csuklóztatás, büntető kincstári séta és zubbony. Közel járunk, de mégsem ott. Az itt látható képek a Hunyadi Mátyásról elnevezett és megregényesített intézmény helyett a város egy másik neveldéjébe, az eredetileg vasutasárváknak épített MÁV Gyermekotthonba visznek, a húszas évek zsávolyruhája helyett pedig többnyire a szocialista korszak egyenruháit látjuk, kis óvodásoktól a pelyhedző bajuszú majdani MÁV-os legényekig.
https://hetifortepan.capacenter.hu/mav-gyermekotthon/

Válasz

A színek színe
Bartis Attila írása a vörös dominanciájú Fortepan képek apropóján
A feketét és a fehéret hagyjuk, azok nem színek. A fekete-fehér az valami egészen más. Az pincesötét és nyers, töretlen fény, gyász vagy béke, jin-jang, igaz-hamis, jó-rossz, jobb esetben a kettő közti szürkeskála, a fekete-fehér a színvakok világa, meg azoké a makacs fotográfusoké, akik még mindig nem látják be, amit mások már rég beláttak, hogy ha a legelső fénykép valami csoda folytán színes, akkor a kutya sem kínlódott volna évtizedekig, hogy feltalálja nekik a fekete-fehéret.
https://hetifortepan.capacenter.hu/voros/

Válasz

A British Journal of Photography az Egyesült Királyság második legrégebbi és a nyilvánosság körében legismertebb fotográfiai lapja. A gyönyörűen hangzó Liverpool Photographic Journal címmel indult 1854. januárjában, majd pár nem igazán átgondolt névváltoztatást követően 1860-ban vette fel jelenleg is használt nevét. A magazin havonta, kéthetente, majd hetente és azután ismét havonta jelent meg nyomtatásban. 2010-től ismét és mindeddig véglegesnek tűnően havi magazinná vált, és nagyjából ettől az időszaktól kezdődően elérhető lett az online térben is dedikált és általános platformokon egyaránt.
A magazin kiadója jelenleg a 1854 Media.
Na most ezt azért jó tudni, mert itt jelent meg egy cikk Kereki Sándor képeiről és a Fortepanról.
Ez részünkről megérdemel egy jó hangos hurrát.
Marigold Warner:
A self-taught photographer’s unseen photographs from socialist Budapest
https://www.1854.photography/2021/03/sandor-kereki-fortepan/

Válasz

Időben máskor, térben ugyanott
Nem normális lét úgy iskolába járni, hogy az ember gyereke eközben nem is megy sehova a négy fal közül. A legtöbbünk nem tapasztalta ezt meg, még szülőként is kell a normálisnál magasabb szintű empátia. Nehéz beleérezni.
Nehéz rávenni a gyereket arra, amiért "rendes" időkben morogtunk rá.
Az Akadj le már a monitorról, lányom/fiam! helyett most a Menj vissza órára! hangzik el többször.
Ennek ellenére néhány általános iskolás szülő megpróbálta leválasztani 11-12 éves gyerekeiket - rövid pillanatokra - a képernyőről, ezért kitaláltak nekik néhány szabadtéri feladványt. Még mielőtt.
Az egyik ilyen Fortepan képekkel kapcsolatos. A fiúk-lányok egy, a Hungaricanán található 1908-as térkép segítségével próbálták meg beazonosítani néhány XX. század eleji tabáni fotó készítésének helyszínét és így elkészíteni a fotók mai párjait. Időben máskor, térben ugyanott.
A térkép mellett az egykori Kereszt téren lévő, ma újra álló kőkereszt és a háttérben felbukkanó tereptárgyak segítették őket. Még a képen lévő szereplőket is modellezték. Az eredmény még a szülőket is meglepte: hiába tudja eszével az ember, mindig furcsa szembesülni vele, hogy a főváros egykori, főként rácok lakta "bulinegyede" szinte nyom nélkül eltűnt.
Szerintünk utánozandó a dolog. Vagy egy másféle ötlethez is elég inspiráció, hiszen abban perpill egyek vagyunk, hogy mi is online létezünk (ráadásul csak így).
Sikeres szabadulást pixelországból!
https://hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/terkep
https://fortepan.hu/hu/photos/?place=Tab%C3%A1n
https://www.kozterkep.hu/1768/kokereszt

Válasz

Így cigiz(t)ünk mi
Amikor még úton-útfélen rágyújtottunk​ /// Ma már szinte elképzelhetetlen, hol mindenhol volt lehetőség rágyújtani a 20. század legnagyobb részében, ha valakinek épp kedve – és képe – volt hozzá. Képe, mert bár tiltó törvényeket csak viszonylag a közelmúltból ismerünk, a dohányosok és a nemdohányzók harca azért időtlen idők óta tart. Fotóinkon ez kevésbé szembetűnő, de mi azért tudjuk, amit tudunk, lássunk néhány korabeli sztorit.

https://hetifortepan.capacenter.hu/dohanyzas/

Válasz

A 70-es évek egy srác szemével
Groteszk utcai jelenetek Kereki Sándor 50 év után publikált pillanatképein
Az ügető lelátójáról feszülten figyelő emberek, gyerekek, akik egy autó tetejéről nézik a népligeti autóversenyt és egy újságolvasásba feledkező férfi az Andrássy úton. Ezeket a bámulatba ejtően jó utcai képeket egy pesti fiú készítette, aki gimnazistaként kezdett fotózni és egyetemistaként már fel is hagyott ezzel a hobbival. Kereki Sándornak ma mintegy 1800 fényképe került fel a Fortepan oldalára, ötven évvel elkészítésük után.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kereki-sandor/

Válasz

A színek színe
Bartis Attila írása a vörös dominanciájú Fortepan képek apropóján

A feketét és a fehéret hagyjuk, azok nem színek. A fekete-fehér az valami egészen más. Az pincesötét és nyers, töretlen fény, gyász vagy béke, jin-jang, igaz-hamis, jó-rossz, jobb esetben a kettő közti szürkeskála, a fekete-fehér a színvakok világa, meg azoké a makacs fotográfusoké, akik még mindig nem látják be, amit mások már rég beláttak, hogy ha a legelső fénykép valami csoda folytán színes, akkor a kutya sem kínlódott volna évtizedekig, hogy feltalálja nekik a fekete-fehéret.

De kezdetben volt a fekete-fehér, és még hatodnapra se lett meg a színes. Emberöltőkbe telt. Pont akkorra lett meg, amikor a fekete-fehéret már nem lehetett úgy elfelejteni, mint egy átmeneti tévedést. Így Istennek hála ma van mindkettő, bár minket most az utóbbi érdekel, azon belül is, hogy a színes fotográfiában melyik a színek színe.

https://hetifortepan.capacenter.hu/a-szinek-szine/

Válasz

Így építik újra a múltat
Erre használják a látványtervezők a Fortepan képeket
Ha egy kosztümös filmhez le kell csekkolni, hogy egy pesti utcasarok hogyan festett a hatvanas években, hogy pontosan hány szögletesek is voltak az újságosbódék a harmincas években, hogy milyen tapéta dívott a hetvenes évek presszóiban, vagy akár az a kérdés merül fel, hogy mivel érdemes kitakarni egy Demszky-karót, a látványtervezők elsőként archív fotók között kutatnak, amihez gyakran használják a Fortepant is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/filmes-latvanytervezok/

Válasz

Kitalálja, hol járunk?
Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk! /// A „nem fogja kitalálni, mi történt” kezdetű, kattintásvadász címeket mindannyian ismerjük. Nálunk fordított a helyzet: mi nagyon is bízunk abban, hogy az olvasó ki fogja találni, mi történt. Vagy éppen hol. Ugyanis mi nem tudjuk.
https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2020/

Válasz

Egy bomba sztori | 2021-02-12

Dél-Olaszországból felszállt amerikai katonák világháborús bombáját találták meg Ferencvárosban

Tavaly december 11-én este második világháborús amerikai bombát találtak Budapesten, egy ferencvárosi építkezésen. Az egytonnás robbanószerkezet hatástalanítása miatt kb. egy kilométeres körben kellett lezárni a környéket. De vajon pontosan hogyan és mikor került ide ez a bomba? Meglepő pontossággal megállapítható. Veres Viktor fotóriporter, amatőr repüléskutató írása.

https://hetifortepan.capacenter.hu/egy-bomba-sztori/

Válasz

Hiánypótló, újszerű állami program - az Index cikke a Kézai Simon Programról, itt:
https://index.hu/kultur/2021/02/09/kezai-simon-program-digitalis-csaladi-fotoalbum-archivum-csaladi-kepek/

Válasz

Kisfilm péntekre - megérkezett az Animatiqua Eltűnt Budapest sorozatának második epizódja és szerintünk van olyan jó, mint az első volt:
https://www.youtube.com/watch?v=zUFQcOSmBuk

Az első rész:
https://www.youtube.com/watch?v=b19_GMIAQwc

Válasz

Fogtunk néhány, 1915 és 1936 között készült fekete-fehér fotót, majd a MyHeritege alkalmazás segítségével színessé varázsoltuk őket. A képek Békéscsabán készültek, az eredeti felvételek a Fortepan oldaláról származnak.

A fentebb említett alkalmazás ugyan nem tökéletes, de még így is ámulatba ejtő képeket kaphatunk néhány kattintással. Az alkalmazás létjogosultságán lehetne vitatkozni. A régmúlt képei sokak szerint úgy tökéletesek, ahogy vannak. Feketén, fehéren. Azonban a színezést követően egy egészen más atmoszférába csöppenünk. Olyan ez, mintha közelebb éreznénk magunkat a fotókon elkapott, adott pillanathoz. Mintha nem is olyan rég történt volna…

https://koroshircentrum.hu/2021/02/06/fogtunk-nehany-fekete-feher-kepet-es-kiszineztuk/

Válasz

Szappangyári kompozíciók | 2021-02-05

Amatőr fotók az ötvenes évek üzemi mindennapjairól

Ma már gyár sincs, de a bérszámfejtők mosolya és a női focicsapat pózolása megmaradt. Amikor a szappangyári dolgozók nyilaitól vonyított a dollárfarkú imperialista fenevad: kőbányai munkaverseny és lencsevégre kapott proletariátus Keveházi János képein.

https://hetifortepan.capacenter.hu/szappangyari-kompoziciok/

Válasz

Elég pocsék időjárás van ma este, így talán sokat nem lehet rontani a hangulaton ha jelezzük: lassan itt ez az adóbevallásos egyszázalékos tavasz, amikor finoman jeleznünk kell valahogyan nekünk is, hogy büszkék vagyunk a múltra (héhahó, ott voltunk a Galériában, hitték volna?!) de a folytatáshoz most is kevesek vagyunk egyedül.
Ami azt illeti, két dologban vagyunk biztosak ezzel kapcsolatban:
Az első, hogy ez a része az adománygyűjtésnek, illetve bármiféle adománygyűjtés vagy pénzes ügy sohasem ment valami jól. Kapunk is miatta hideget-meleget a támogatóinktól, jogosan.
Mi szkennelni tudunk, helyszínt belőni, eldönteni egy képről hogy bekerül-e hozzánk vagy sem. Ez megy. Fortepankodni.
A másik dolog meg az, hogy sohasem voltunk egyedül.
Úgyhogy menjünk tovább.
http://www.summa-artium.hu/Adomanyozas-nekunk-es-projektjeinknek/31/
Summa Artium Alapítvány, adószám: 18128510-1-42
-- Fortepan · Január 29.

Előzmény:
http://autovezetes.network.hu

Válasz

Húsz szédítő év a galyatetői nagyszállóban

A „magyar Semering” ünnepelt, új üdülőházától az élmunkások földi mennyországáig. Hamisítatlan huszadik századi történet az ország legmagasabb, állandóan lakott pontjáról, ahol az 1930-as évek luxusberuházását néhány évvel megnyitása után szemrebbenés nélkül tette magáévá az új rendszer az 1950-es évekre.

https://hetifortepan.capacenter.hu/galyatetoi_nagyszallo/

Válasz

Üss, zsötem, bosszúálló, anya | 2021-01-22

Tetoválások a késő Kádár-korban

Kezdetleges módszerek és szegényes mintakészlet jellemezte az 1980-as évek tetoválókultúráját, amely leginkább a börtönökben virágzott. Fiáth Titanilla börtönpszichológus, kulturális antropológus írása.

https://hetifortepan.capacenter.hu/kadar-kori_tetovalasok/

Válasz

Hírességek a kifutópályán

A Ferihegyi repülőtér neves vendégei

Van egy hely Magyarországon, ahol az összes híresség megfordul: a Ferihegyi repülőtér. A szocializmus évtizedeiben még tömegek gyűltek össze egy-egy neves vendég, például Yves Montand, Gagarin, Brezsnyev vagy Mickey egér érkezésére. Többek között baráti országok politikusai, nyugati előadóművészek és magyar sportolók integettek a fényképezőgépeknek a repülőgép ajtajából és sétáltak el a tiszteletükre érkezett sokaság előtt.

https://hetifortepan.capacenter.hu/hiressegek-a-kifutopalyan/

Válasz

Saját nagyszüleit ismerte fel a Fortepan fotóján a Kossuth-díjas építész

Karácsony előtt arra kértük az olvasókat, hogy segítsenek nekünk: 15 helyről mutattunk 17 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthetjük, hogy mostantól tízzel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről semmit nem tudunk.

https://hetifortepan.capacenter.hu/tiz-megfejtes/

Válasz

A 20 ezer idén feltöltött Fortepan képből a 30 legjobb

Idén sok minden történt a Fortepan háza táján: augusztusban lettünk 10 évesek és ezzel együtt megújult a honlapunk. A II. kerületi Fény utcai piacon a KultúrFényPont Galériában nyár óta mini fotótárlatokkal jelentkezünk. Elindult a Heti Fortepan sorozat és a Fortepan Stúdió elköltözött a Virág Benedek Házba, a Fővárosi Önkormányzattól pedig Pro Urbe Budapest Díjat kaptunk. Idén 20 ezer kép került fel az oldalra, ebből próbáltuk kiválasztani a mi kedvenc 30 kockánkat.

https://hetifortepan.capacenter.hu/2020-kedvencei/

Válasz

Kitalálja, hol járunk?

Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk!

A „nem fogja kitalálni, mi történt” kezdetű, kattintásvadász címeket mindannyian ismerjük. Nálunk fordított a helyzet: mi nagyon is bízunk abban, hogy az olvasó ki fogja találni, mi történt. Vagy éppen hol. Ugyanis mi nem tudjuk.

https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2020/

Válasz

Gyártelep a falu szélén

Így duzzasztotta többezresre Pétfürdőt a műtrágyagyár

Egy kis dunántúli falu egyszintes parasztházakkal és poros utakkal, mezőkkel és legelőkkel, alig több mint kétszáz lakossal. Így nézett ki Pétfürdő a huszadik század elején, amíg 1930-ban az addig lassan csordogáló idő egy csapásra fel nem gyorsult: ide építették a Péti Nitrogén Műtrágyagyárat és a Magyar Ammóniagyárat. Majd munkásfalut, uszodát, kultúrházat és templomot húztak fel az idesereglő dolgozók ezreinek.

https://hetifortepan.capacenter.hu/petfurdo/

Válasz

Elérhetővé vált az interneten a FŐFOTÓ gyűjteménye! | 2020. december 12.

2020 júniusában körbejárt a sajtóban a hír, hogy egy közel 150 ezer darabos fényképgyűjtemény, a Fővárosi Fotó Vállalat (Főfotó) archívuma került a Fortepan közreműködésével
https://fortepan.hu/
Budapest Főváros Levéltára őrizetébe.
http://bparchiv.hu/hirek/szenzacios-fotogyujtemeny-kerult-leveltarunkba

A gyűjtemény a Főfotóval szerződésben álló vállalatok és más szervezetek számára készített fényképeket tartalmazza az 1961–1993 közötti időszakból. A felvételek jelentős mennyiségben számolnak be a korszak különféle fővárosi és vidéki eseményeiről, rendezvényeiről, de találunk köztük nagy számban gyár-, üzlet-, termék-, reklám-, város- és tájfotót, illetve portrét is.

Az átvétel és a bejelentés óta levéltárunk számos munkatársa dolgozik folyamatosan a felvételek feltárásán, megkezdődött a fotók válogatása, leírása és digitalizálásra előkészítése. Az ősz folyamán pedig az Arcanum Kft. munkatársai elkezdték a felvételek digitalizálását. Júniusban még csupán egy-két ezer felvétel közzétételét terveztük az év végéig. A végeredmény azonban, és ez talán túlzás nélkül állítható, rendkívüli lett, hiszen a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében megvalósított projektünk során több mint 70 ezer fénykép került ki a Hungaricana Közgyűjteményi Portál Képcsarnoka felületére!
https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJDSU1LRSI6IFsiRlx1MDE1MWZvdFx1MDBmMyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkdZVUpURU1FTlk9KEJGTFBob3RvKSJ9&per_page=20
(A fotógyűjtemény az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül is elérhető!)
https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=detailed

Ezzel Budapest Főváros Levéltára az eddigi legnagyobb fotógyűjteményét bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. A fotók letölthetők, tudományos, oktatási és nem kereskedelmi célból szabadon felhasználhatók (CC-BY-NC-SA-4.0).
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu

A 70 ezer felvétel leírása évekig eltartott volna, ezért a publikálás során csak az azonosításukhoz szükséges néhány alapadatot tüntettük fel. Ezenkívül a fotókat az Arcanum Kft. – mesterséges intelligencia segítségével – automatikus kulcsszavakkal látta el. A fotók további beazonosításában azonban számítunk a nagyközönség segítségére. Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy az érdeklődők regisztráljanak a Hungaricana felületén.
https://www.hungaricana.hu/hu/accounts/signup/?next=https://hungaricana.hu/hu/

Ezután a kiválasztott képhez navigálva lehetőségük lesz saját kulcsszavakat megadni, illetve a témára, szereplőkre és egyéb adatokra nézve pontosító megjegyzéseket tenni. Lehetőségük nyílik továbbá arra is, hogy a helyszínt meghatározzák Google-térképes lokalizálás segítségével.

A Főfotó-felvételek tömegességükben jelen feldolgozottságuk mellett is értékes bepillantást nyújtanak a szocialista korszak mindennapjaiba, legyen szó például a hatvanas évek téli Budapestjéről,
https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJHWVVKVEVNRU5ZPShCRkxQaG90bykgXCJ0XHUwMGU5bGkgYnVkYXBlc3RcIiJ9
vagy éppen az ünnepi koccintás korabeli kellékeiről.
https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJHWVVKVEVNRU5ZPShCRkxQaG90bykga29jY2ludFx1MDBlMXNob3oifQ

A gyűjtemény feldolgozása ezzel még nem fejeződött be, további felvételek közreadását tervezzük 2021 folyamán.

http://bparchiv.hu/hirek/elerhetove-valt-az-interneten-fofoto-gyujtemenye

Válasz

Hipnózis a plébánián | 2020-12-11

Drogrehab tábor Pilisszentkereszten a szocializmus alkonyán

Bár még tartott a szocializmus, volt, ahol a nyolcvanas években is egyházi részvétellel, spirituális megközelítéssel gyógyították az alkoholistákat, szipusokat, opiátfüggőket. Közösségterápia, hozzátartozók bevonása, őszinte beszélgetések, csoporthipnózis: egy nyitott pap és a tabutémának számító drogprobléma Urbán Tamás felvételein.

https://hetifortepan.capacenter.hu/hipnozis-a-plebanian/

Válasz

Nyugati árucikkek a szocialista Magyarországon

Beugrunk a Budapesti Nemzetközi Vásárra, megnézünk, megkóstolunk mindent, hiszen ott debütál az összes nyugati különlegesség. Aztán felfrissülünk egy amerikai üdítő mellett a presszóban, miután megtankoltuk a kocsit olasz szuperbenzinnel és beillatosítottuk magunkat francia parfümmel. De várjunk csak, hol és melyik években is járunk?

https://hetifortepan.capacenter.hu/nyugati-markak/

Válasz

A legnépszerűbb magyar film, az Egri csillagok forgatása

Ha a kék turistajelzésen indulunk el Pilisborosjenőtől a Nagykevély alatt, és elhaladunk a kálvária, majd a különös formájú Teve-szikla mellett, egészen meglepő látnivaló tárul elénk. Egy várrom. Ott, ahol semmi keresnivalója nem lenne, hiszen hadászati célja nincs, láthatóan védhetetlen helyre és módon épült. Hiába keresnénk a történelemkönyvekben is. Ez az egri vár másolatának romja, melyet az 1968-ban bemutatott legendás film, az Egri csillagok díszletéül húztak fel. A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk.

https://hetifortepan.capacenter.hu/egri-csillagok/

Válasz

A Pro Urbe Budapest díjas közösségi fotóarchívumból

Fennállásának tizedik évfordulóján a Fortepan „Pro Urbe Budapest” díjat kapott a Fővárosi Közgyűléstől 2020. november 17-én. A jelölések többek között a II. és az V. kerületi polgármesterektől érkeztek – a Fortepan, mint a nemzeti emlékezet szívós építgetője úgy tűnik a fővárosi megosztottság csökkentéséhez is hozzájárulhat.
https://hetifortepan.capacenter.hu/pro-urbe-dij/
Írta és a képeket válogatta: Török András

Válasz

Kedves Barátaink!

Jó hírek időrendben, avagy, mi történt velünk az elmúlt három hónapban?

Augusztusban megnyílt a KultúrFényPont Galéria a II. kerületi Fény utcai Piacon. A gombaárusok mellett, a volt lángosozó előtti placcon augusztus óta Fortepan szerzőket és képeket láthatnak, most épp Lissák Tivadar fotóit. Ha arra járnak, nézzenek be, jópofa hely. (Többek szerint nagyon béna a káposztahalmok között galériást játszani. Nekem tetszik ez a plebejus helyzet.)

Szeptember közepén elindult a Heti Fortepan Blog (https://hetifortepan.capacenter.hu/) ,ahol minden pénteken archív képekkel mutatunk meg valamit a múltból. A Blogot a Capa Központ támogatásával Virágvölgyi István szerkeszti, a cikkeket Kolozsi Ádám, Lukács Zsolt és Zubreczki Dávid írják. Ha valamiért elmulasztották volna követni, érdemes elolvasni az összes eddigi cikket (https://hetifortepan.capacenter.hu/category/heti-fortepan-cikkek/)

Október közepén elköltözött a Fortepan Stúdió. Sokan izgultak, ötleteltek, segítettek nekünk, hogy új otthonra leljen a szerkesztőség. A Budavári Önkormányzat jelentkezésével sikerült megtalálnunk a legjobb helyet a városban. Egy 30 nm-es szobát a Tabánban, a Virág Benedek Házban! Mostantól személyesen itt lehet találkozni velünk.
(Helyszínkód a Google Maps-n: F2VV+3H Budapest )

Ha fotókat/negatívokat/albumokat szeretnének megmutatni nekünk, vagy csak kérdeznének valamit, keressenek minket a fortepan@gmail.com email címen és találkozzunk a Virág Benedek Házban!

Ma, november 17-én, Budapest születésnapján a II. és V. kerületi Polgármesterek javaslatára, a Fővárosi Önkormányzat döntésével "Pro Urbe" Díjasok lettünk. Nagyon megtisztelő a döntés, szívből köszönjük!

Ha megkérdeznék, hogy mi kellett a díjhoz, akkor tőmondatokban ezek lehettek a Hozzávalók:

- Több száz budapesti család, akik megosztották velünk a fotóikat
- 48.000 fénykép Budapestről (https://fortepan.hu/hu/photos/?q=budapest)
- Több tucat Fórumozó több mint százezer bejegyzése amivel leírták, megfejtették a képek helyszíneit, sőt, időnként szereplőit is (https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653)
- Gál László, Péter Gábor és Simon Gyula szerkesztő-társaim munkája, akik több mint tiz éve szerkesztik a fotók alá az adatokat
- és persze kellettek hozzá az önkéntesek, akik fotókat szkenneltek, weboldalt terveztek, cikkeket írtak és beszélgettek velünk a városról.

Kedvenc budapesti képem még nincs. Mint annyian, én is a saját gyerekkoromat keresem a fotók között. Elhatároztam, hogy addig fogom szerkeszteni a Fortepant, amíg nem találok valamelyik borítékban, vagy negatívos dobozban egy képet a farkasréti Kis Ferenc téri villamos végállomás mellett működő palacsintázóról. Ahol Kurunczi Jancsi osztálytársam két tornaórai futókör közben atlétatrikóban, fogadásból megevett 12 lekváros palacsintát. Az lesz majd a kedvenc fotóm Budapestről.

Mostanában gyakran érzem úgy, hogy a Fortepan körüli dolgok (kiállítások, könyvek, költözések, cikkek, meg ez a tudatosan sosem épített, mégis valahogyan előállt "brend") lassan eltakarják a legfontosabb feladatunkat. Ezért - súlyos lelkiismeret furdalás mellett - jelentem, hogy újabb kétezer fotó látható a Friss menüben. (https://fortepan.hu/hu/photos/?latest)

Bánt, hogy nem több kép és hogy jó pár adományozónk anyaga még mindig nem került föl a honlapra. Ígérem, hogy még idén lesz egy hasonló kör és végre nem csak én látom a fotóikat. Erről a zűrös, meghitt, megalázó és felemelő XX. századról, amiben éltünk.

Barátsággal:
Tamási Miklós

Válasz

A történelmi visszaemlékezések, az ünnepekké vált események évtizedekkel későbbi elbeszélései során hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ezek mind a hús-vér ember történetei. Arctalan tömegekről, egyszerűsített, netán idealizált vagy a pillanatnyi igényeknek megfelelően újradefiniált csoportokról esik szó. Ottsemvolt Jancsik jelentkeznek hősszerepért, az egyszerű hazaszeretet húszoldalas szakdolgozat elemzésének tárgya, a pesti srácok pedig sohasem lesznek ugyanazok, mint akkor voltak. A bejátszott filmrészletek arcai túl gyorsan tűnnek el és nem kérdezünk rá: hát ő meg ki volt?

A könyvekben a belövés után leomló házfalról írnak. Arról szinte sosem, hogyan porolta ki a sarki boltos fia Kati hajából a vakolatot.
És mit keresett ott, mikor lőttek mindenhonnan.
Számít ez?

"2006 tavaszán egy ismeretlen, ősz hajú úr kopogott szobám ajtaján. Kíváncsian néztem rá, mert nagyon ismerősnek tűnt. Színész, egykori politikus? – futott át a fejemben. Kovács Ferenc vagyok – mutatkozott be, és azt mondta, hogy a szomszédjai sokat látták a televízióban, szeretné ő is megnézni ezeket a felvételeket. Milyen szerepben? Mikor? – kérdeztem. 1956. október 23-án én vittem egy évfolyam és sporttársammal, Csik Józseffel a Műegyetem koszorúját a Bem szoborhoz – hangzott a válasz."

Varga János Jajó - a Fortepan szerkesztője (is) - és Tóth István Sztív írása a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum / National Film Institute - Film Archive weboldalán, itt:
https://hetifortepan.capacenter.hu/egy-svajci-fotos-kepei-a-forradalomrol/

Válasz

Ismét elmúlt egy hét, ideje volt egy új, menetrend szerinti Fortepan cikk érkezésének.
A legtöbben sohasem fogunk ilyen gyönyörű épületekben és helyeken lakni - a nyolcvanötben kapott két hetes SZOT beutaló nem számít - , de ettől még megcsodálhatjuk ezeket a parkokat, épületeket és az ezeket megalkotó embereket. Ha másképpen nem is - hiszen ma már jó néhány csak rom, gondozatlan lomraktár vagy műanyag ablakokkal elcsúfított átmeneti otthon - ezeken a képeken keresztül.

Képekről, kastélyokról és kastélyparkokról az egykori Fortepan-rovat állandó szerzőjétől, most első ízben az új Heti Fortepan blogon - Zubreczki Dávid szabad felhasználásra szánt cikke, itt, a Capa Központ szerverén:
https://hetifortepan.capacenter.hu/tervezetten-termeszetes-kastelyparkok/

Válasz

Tóth József Füles humoros reklámplakátjai az 1970-80-as évekből

Vasárnap este van, és bár nem szóltunk, de a Heti Fortepan legutóbbi cikke természetesen már megjelent. A lenti publikációs linken Tóth József (alias Füles) reklámfotóiról olvashatják Lukács Zsolt írását.

„Az autórádiót népszerűsítő kép arról mesél, hogy milyen »tudatos« is a fényképezés... Szereztem egy autót, ruhákat, időpontot Kristyán Judit modelltől, és elmentünk a Zsámbéki-medencébe. Beállítottam a kocsit, a fényeket, a szereplőket, de a képbe váratlanul belerobogott egy motoros. Akkor és ott káromkodtam, újracsináltuk az egészet, de amikor előhívták a képeket, rájöttem, hogy épp a motoros kocka a tökéletes.”

A Capa Központ szerverén elérhető cikk - a Fortepan képeihez hasonlóan - térítésmentesen átvehető és publikálható a Creative Commons CC BY-ND 2.5 HU licenszben foglaltak szerint.

https://hetifortepan.capacenter.hu/toth-jozsef-fules/

Válasz

Kedves Barátaink!

A Fortepan Stúdiója kényszerű okokból ismét költözik.

Az I. ker. Batthyány utcai kis lakást fel kell számolnunk. Mivel új irodát nem tudunk bérelni, így a Stúdiót ezúttal haza költöztetem.

Kérem, hogy akik az elmúlt 1-2 évben eredeti fotókat adtak le és szeretnék visszakérni azokat, keressenek meg a következő napokban. Természetesen akkor sincs gond, ha a képeket nem tudjuk visszaadni az október végi költözés előtt, a további tárolásukról gondoskodunk.

Jó hír, hogy a személyes találkozásokra ezután is lesz lehetőség. Novembertől minden héten egy napot egy Bartók Béla úti Galériában leszek, ahol bármilyen Fortepanos témában tudunk találkozni, beszélgetni.

Tamási Miklós

-----

Valahol itt lehet az adó 1%-át felajánlani a Fortepannak:
http://www.summa-artium.hu/Tamogatoink-es-partnereink/26/

Válasz

El is röppent ez a szeptember végi hét, így máris itt a Heti Fortepan legújabb cikke egy régi jó baráttól: fogadják szeretettel Kolozsi Ádám írását a rovatban.
A történet ezúttal Szűcs Lóránd fényképeiről, a fotósról és persze a történelem egy nem túl romantikus szeletéről szól, a cikkszerzőtől megszokott olvasmányos, egyben precíz és lényegre törő, inspiráló stílusban.
A cikk a Capa Központ jóvoltából itt érhető el (és szabadon tovább publikálható):
https://hetifortepan.capacenter.hu/szucs-lorand-nagyvarad/

Válasz

A szabad felhasználású Heti Fortepan sorozat második cikke is olvasható az átvevő lapokban és közvetlenül a publikációs felületen, a Capa Központ
jóvoltából.
Az aktuális cikk témája az egyik legnagyobb hatású lengyel fényképész, Zofia Rydet és az ő - nagyításban eddig sohasem látott - Fortepanra felkerült, köztük a a Fény utcai piacon készült és ott kiállított képei.
Szerzők: Tamási Miklós/Virágvölgyi István
A cikk a linken, Rydet kivételes portréi pedig az archívumban érhetők el. És elég jó választás mindkettő.
https://hetifortepan.capacenter.hu/zofia-rydet/

Válasz

Heti Fortepan - Magyarország cipőnagyhatalom
Már olvasható is a Heti Fortepan blog első igazi cikke, Lukács Zsolt és Virágvölgyi István írása a Capa Központ
blogfelületén érhető el.
Az írás természetesen szabadon és reklámmentesen olvasható, további felhasználása a CC BY-ND 2.5 HU licensznek megfelelően, kereskedelmi célra is lehetséges.

https://hetifortepan.capacenter.hu/magyarorszag-ciponagyhatalom/

Válasz

Fortepan

Ez nem annyira publikus még, de lehet hogy jön a héten valami nem szokásos ingyenjóság, egy közösen összerakott valami a közösbe.
Addig meg ez, olvasni:
https://creativecommons.org/licenses/by-nd/2.5/hu/

Válasz