M Imre üzente 2 hete

Ezeket a csodás fotókat szó szerint kikukázták | 2025. 04. 26.

Tamási Miklós, a Fortepan alapító-szerkesztője közel ezer, lomtalanításkor a földön szétszóródott síkfilmből és néhány tucat negatívtekercsből álló hagyatékkal a kezében a Vaskapu utcában 2015. november 19-én.
Bár az „ami neked felesleges, az nekem még lehet értékes” szemlélet tovább él, a fővárosi hétköznapokat évtizedeken át színesítő lomtalanítások napjai meg vannak számlálva. A Fortepan pedig nem kis részben épült a flaszterre halmozott limlomok közül kikandikáló titokzatos és varázslatos negatívokra. Érzelmes vallomás egy elmúló félben lévő hungarikumhoz.

-- A honlapot két magánszemély, Szepessy Ákos és Tamási Miklós indította 2010-ben ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval

– olvasható a Fortepan bemutatkozó szövegében. Miután a szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum nevét és tevékenységét szélesebb közönség is megismerte, családok, amatőr és hivatásos fotósok, közgyűjtemények ajánlották fel a fényképeiket. A kiállításokon és a publikációkban érthető módon több szó esett egy jelentős hagyaték vagy egy neves fotográfus képeiről, mint az itt-ott fellelt felvételekről, a lomtalanításos sztorik idővel háttérbe szorultak.

Az első lomtalanítást Budapesten 1972-ben hirdették meg, akkor 2500 köbméter lomot szállítottak el a Fővárosi Köztisztasági Vállalat teherautói. A lakosság hamar megkedvelte a szolgáltatást, 1980-ban már százezer köbméternél is több lom került az utcákra, 1990-ben pedig ennek több mint a kétszerese. Az 1990-es évek közepén a Képes Európa többeket megkérdezett a Tölgyfa Galéria lomokból rendezett kiállítása kapcsán. Míg Bese Erzsébet miniszteri főtanácsos azt emelte ki, hogy a hulladékokból az életszínvonalunkra, a fogyasztói szokásainkra is következtethetünk, és általában pontosan megállapítható egy-egy lomtalanítási kupacról, hogy melyik kerületben található, Fábry Sándor közíró többek között ezt mondta: „A lomtalanítást, vagy, ha úgy tetszik, a javak »visszalopását« nagyon pozitív tevékenységnek tartom. (…) A lomtalanítások során én nem a kidobásnak örülök, hanem, ha valami egy kedves emberhez kerül, aki ezt értékeli. Újjáélednek a tárgyak, s ez így van jól.”

https://24.hu/szorakozas/2025/04/26/lomtalanitas-negativok-archivum-tamasi-miklos-szepessy-akos-heti-fortepan/

M Imre üzente 3 hete

A fotós, akinek bömbölő zenére játszottak a modellek | 2025. április 21.

Hozzáértők szerint a divatfotózásnak két korszaka létezik: az egyik a Peter Lindbergh előtti, a másik a Peter Lindbergh utáni időszak. A német fotográfus karrierjét az indította be igazán, hogy Liz Tilberis, a brit Vogue szerkesztője 1989-ben megkereste azzal, hogy készítsen egy olyan címlapot, ami előrevetíti az új évtizedet, a divatfotós pedig ahhoz nyúlt, amihez egyébként mindig: autentikus karaktereket akart megjeleníteni.

Lindbergh nem akart nagyon megkonstruált képet, kiválasztotta az öt fotómodellt, akik még pályájuk elején voltak, kevés sminket, kevésbé kidolgozott frizurát használt, és olyan stylisttal dolgozott, aki el tudta fogadni a nézeteit. Szakított a Vogue-tól megszokott elegáns környezettel, és a képet New York belvárosában fotózta. A felvételen a ruhák helyett öt arcot, öt egyéniséget látunk.

-- „A ma dolgozó fotográfusok feladata lehetne, hogy kreativitásukat és befolyásukat érvényre juttatva szabaddá tegyék a nőket és minden embert a fiatalság és tökéletesség terrorjától”

– idézi Lindberghet Tulipán Zsuzsanna, a kilencedik Budapest Fotófesztiválon bemutatott világhírű divatfotós képeiből készült kiállítás kurátora.

A képzőművész végzettségű Lindbergh egy egyedülállóan progresszív művészeti közegben kezdte a pályáját Düsseldorfban, de hamar a személyes emberi tapasztalatokkal szorosabban foglalkozó ágat, a fotográfiát választotta, előbb reklámfotósként, majd erről tért át a divatfotóra. Filmszerű jeleneteket hozott a divatfotózásba, Tulipán Zsuzsanna szerint azért, mert képzőművészként komolyan foglalkozott a kép vizuális lehetőségeivel.

„Általánossá tette a narratív képsorozatokat a magazinokban, kis történeteket talált ki, amikhez kiindulásként storyboardokat készített. Szerette a német expresszionista filmeket, a filmnoirt, az olasz neorealista filmeket, Fellinit, és képeire természetesen hatott az is, hogy Wim Wenders barátja volt. Felvételeit párhuzamba tudjuk állítani ezekkel, van bennük egyfajta expresszív tágasság, drámaiság” – mondta Tulipán Zsuzsanna.

https://telex.hu/foto/2025/04/21/peter-lindbergh-budapest-fotofesztival-fotografia