A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (angolul Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani.

Az ACTA hasonló az Interpol-hoz, amely a különböző országok közti, a határokon átívelő nyomozást segítő rendőrségi együttműködés, de amíg az Interpol nem sérti a tagországok polgárainak jogait és nem figyelik meg az összes állampolgár hétköznapi tevékenységeit, az ACTA más természetű. Bár az ACTA-t aláíró tagországoknak jóformán nem is kell módosítaniuk a meglévő törvényeiket, például Magyarországnak sem kell, az ACTA mégis roppant aggályos jelenség. Az ACTA nevében az internetezők adatforgalmát monitoroztathatják, az illegális tartalmakért pedig bárkit a törvény elé citálhatnak, miközben megítélés kérdése, hogy mekkora szigorral tekintik, mi az, hogy illegális tartalom, illetve, hogy mi minden esik ebbe a kategóriába bele. Az új rendszer révén az internet az állami hatóságok ellenőrzése alá kerül.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint az infokommunikációs technológiai (IKT) szektor innovatív vállalkozásainak lehetőségeit is korlátozhatják a január végén aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) egyes rendelkezései.

A szervezet szerdai közleményében felhívja a figyelmet, hogy az ACTA jelenlegi változata az érintettek bevonása nélkül született meg. Az IVSZ az egyezmény ratifikálása előtt elengedhetetlennek tartja a széleskörű társadalmi egyeztetést, hogy a hazai szabályozás alakításában mind az innovatív vállalkozások és közvetítő szolgáltatók, mind a jogtulajdonosok érdekei kiegyensúlyozottan, egymásra tekintettel és transzparens módon érvényesüljenek. Ennek első lépéseként a szervezet együttműködést kezdeményezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.

A közleményben kiemelik: a magyar GDP 10 százalékát adó IKT szektorban különösen magas az innovatív vállalkozások aránya. Az IVSZ tagvállalatok körében végzett 2011-es felmérés szerint az innovatív vállalkozások még a recesszió idején is 6-7 százalékos növekedést értek el. A szervezet szerint ezt a növekedési potenciált foghatja vissza az ACTA, melyet január végén Magyarország is aláírt.

Az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján azok a cégek, startup vállalkozások, projektek, amelyek valamilyen fejlesztési tevékenységbe kezdenének, azt kockáztatják, hogy egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük.

Fotó: Túry Gergely

Az érdekvédelmi képviselet szerint ezek a vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek, aminek oka egyrészt a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége, másrészt az, hogy az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.

Az IVSZ szerint az egyezmény több pontatlanságra, illetve nem egyértelmű rendelkezést is tartalmaz. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel. Emellett a jelen megfogalmazásban az ACTA lehetővé teszi, hogy az internet szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére.

Ezen szolgáltatókat, cégeket, projekteket továbbá az ACTA alapján bevezetendő új jogérvényesítési eljárások is fenyegetik, amelyek szintén túlmutatnak az uniós joganyagban rögzítetteken az IVSZ szerint.