Bekiabáltak Orbán beszéde alatt, rendőrök lepték el a lakást | 2026. márc. 5.

Tavaly október 23-án Orbán Viktor a beszédében épp a fiatalokat próbálta megszólítani, akiket szerinte beszippantott a digitális tér, és most vissza kell őket rántani a valóságba.

Tőle nagyjából 200 méterre, egy Kossuth térre néző lakásból kilenc huszonéves „Mocskos Fidesz” és „Ruszkik haza!” kiáltásokkal fejezték ki a véleményüket.

Azonban a rendőrség ezt nem vélemény nyilvánításként kezelte, hanem garázdaságként. Felmentek a lakásukra, átkutatták a szobákat, igazoltatták és megmotozták őket, nyomozás indult ellenük. Garázdaság szabálysértés elkövetésével gyanúsítják őket, mert kikiabáltak egy lakásból.

https://www.youtube.com/watch?v=uyjxkKkmtxM

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén.

https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184809.htm

... vélhetően nem volt jó a hangosítás... de azt nem így kell lekezelni. A fiatalok lejöttek a gépről, azzal gond nem volt egy szál sem. 50-es évek hangulat, ha valaki azt szereti.

Válasz

Fogyatékkal élők a pécsi buszokon - Felmérték, mennyire akadálymentes a közlekedés

Közel 670 utas töltötte ki a Pécsi Fogyatékosságügyi Platform októberi kérdőívét, a válaszok egyértelműen mutatják, hogy az utasok számára kiemelten fontos a folyamatosan elérhető vizuális és hangalapú tájékoztatás. A felmérés az Együtt utazunk – Akadályok nélkül kampány része volt, amelyet öt helyi civil szervezet indított azzal a céllal, hogy felhívja az utastársak, buszvezetők és döntéshozók figyelmét a fogyatékossággal élők mindennapi utazási nehézségeire és az akadálymentes közlekedés fontosságára.

https://www.facebook.com/reel/1540718456960481
___

TASZ: Büszkék vagyunk rá, hogy a Pécsi Fogyatékosságügyi Platform tagjaként mi is részt vettünk abban az őszi kampányban, mellyel a célunk az volt, hogy a közösségi közlekedés valóban akadálymentes legyen minden utas számára. Szerettük volna felhívni az utastársak, a buszvezetők és a döntéshozók figyelmét a fogyatékossággal élő utasok mindennapi megéléseire, nehézségeire, valamint praktikus tudást adni arra vonatkozóan, hogyan lehet jól segíteni az érintetteknek.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1316286727199122
___

Együtt utazunk - akadályok nélkül: Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik nélkül ez a kampány nem valósulhatott volna meg a jelenlegi formájában.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122139623318986583

Válasz

Élő közvetítésben rúgtak ki egy aljegyzőt, mert kérdezni mert.

Mária, a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője tavaly úgy
döntött, elindul a polgármesteri címért Tázláron, mert úgy látta, hogy az elmúlt két évben szemmel láthatóan gyarapodott a polgármester vagyona, viszont ennek nem volt nyoma a vagyonnyilatkozatokban.

Az önkormányzat Ügyrendi Bizottsága arra jutott, hogy a polgármester vagyonnyilatkozatai tényleg valótlan adatokat tartalmazhatnak, ezért Mária sürgősségi javaslatot terjesztett a képviselők elé.

Az ezt követő testületi ülés azonban egészen máshogy vált emlékezetessé: az élőben közvetített ülés elején a polgármester felszólította Máriát, hogy adja át a helyét a jegyzőnek - közölte vele, hogy elveszítette iránta a bizalmát.

Pár nappal később emailben értesítették: egyoldalúan, visszamenőlegesen
azonnali hatállyal elbocsátották aljegyzői pozíciójából. A felmondás még csak a kötelező indoklást sem tartalmazta.

Mária a TASZ segítségével beperelte a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatalt. A per végül megegyezéssel zárult: 8,5 millió forint kártérítést és 300 ezer forint perköltséget fizettek neki.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1329453125882482

Mi a TASZ-nál hiszünk abban, hogy igenis szabad és kell is kérdéseket feltenni - még akkor is, ha azok a polgármester kényes ügyeiről szólnak. Azért dolgozunk, hogy a Máriához hasonló aktív állampolgárokat ne lehessen elnémítani!

Válasz

Hogyan hekkelik meg az agyunkat? – Útmutató a digitális csapdákhoz
Miért érezzük úgy, hogy mindenki megőrült az interneten?
Ferenc Frész | Dec 11, 2025

Gyakran érezzük úgy, hogy az interneten, és különösen a Facebookon vagy a TikTokon két teljesen külön világ létezik. Az egyik oldalon “feketét” mondanak, a másikon “fehéret”, és a két tábor nemhogy nem érti egymást, de mintha nem is ugyanazon a bolygón élne. Számtalan kutatás folyik a témában, ezek alapján kijelenthető, hogy nem arról van szó, hogy az emberek hirtelen butábbak lettek, hanem arról, hogy profi módszerekkel és okos gépekkel, algoritmusokkal használják ki az agyunk működésének gyengéit.

Ebben az írásban egyszerű példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan zárnak minket buborékokba, miért hisszük el a hazugságokat, és hogyan vernek át minket a profi propagandisták.

A buborék és a visszhangkamra

Sokan egybemossák ezt a két fogalmat, pedig van egy fontos különbség köztük, mégpedig az. hogy az egyiket kapjuk, a másikat csináljuk.

A szűrőbuborék (Filter Bubble): A túlbuzgó pincér

Képzelj el egy pincért, aki nagyon figyelmes. Észreveszi, hogy szereted a csokifagyit, ezért legközelebb a menüből csak a csokis édességeket mutatja meg neked. Azt hiszed, csak ezek léteznek, pedig van epertorta is, csak te nem látod.

Az interneten az algoritmusok pontosan ezt teszik. Megfigyelik, mire kattintasz, hol laksz, kik az ismerőseid. A céljuk, hogy minél tovább maradj az adott weboldalon, ezért csak olyat mutatnak, ami tetszeni fog neked. Ha szereted a macskás videókat, csak azt kapsz. Ha egy bizonyos párt híreit olvasod, a rendszer elrejti előled a másik oldal véleményét. Ezt hívják szűrőbuboréknak, amikor a gép dönti el helyetted, mit láss, te pedig észre sem veszed, hogy a világ egy részét kitakarták előled.

A visszhangkamra (Echo Chamber): A kocsmai törzsasztal

A visszhangkamra más. Ezt nem a gép, hanem mi magunk építjük. Olyan, mint egy kocsmai törzsasztal, ahová csak azokat engedjük oda, akik egyetértenek velünk. Ha valaki mást mond, azt kidobjuk, letiltjuk, kikövetjük.

Itt nem arról van szó, hogy nem látjuk a másik véleményét, hanem arról, hogy nem bízunk benne. Egy visszhangkamrában a saját csoportunk véleménye folyamatosan visszhangzik és erősödik. Ha száz ember mondja körülötted, hogy az ég zöld, előbb-utóbb elhiszed, és hülyének nézed azt, aki szerint kék. A veszélye az, hogy itt már nem számítanak a tények, csak az, hogy ki mondja őket. Ha az a mi emberünk, akkor igaz, ha az ellenség, akkor hazugság.,

Röviden:

-- Szűrőbuborék: Nem látod a másik oldalt, mert az algoritmus elrejti.

-- Visszhangkamra: Nem hiszel a másik oldalnak, mert bezárkóztál a sajátjaid közé.

Miért hiszünk a mesékben?

A propaganda azért működik, mert az emberi agy lusta és szereti a kényelmet. Két fő trükköt használnak ki ellenünk.

A “belső ügyvéd” (kognitív disszonancia)

Ismerős az érzés, amikor tudod, hogy a dohányzás káros, de rágyújtasz, és azt mondod magadnak: “Á, nagyapám is dohányzott, mégis 90 évig élt”? Ezt hívják a pszichológiában kognitív disszonanciának.

Az agyunk utálja az ellentmondást. Ha egy politikus, akit szeretünk, valami rosszat tesz, az fájdalmas érzés, csalódás. Hogy ezt a fájdalmat elkerüljük, az agyunk bekapcsolja a belső ügyvédet, aki elkezd kifogásokat gyártani. “Biztos nem is ő volt”, “Mások még rosszabbak”, “Csak a média fújja fel”. A propagandisták erre játszanak: olyan kényelmes hazugságokat adnak a szánkba, amivel megnyugtathatjuk a lelkiismeretünket.

Ugye megmondtam! (megerősítési torzítás)

Mindenki szereti, ha neki van igaza. Ha látsz egy hírt, ami arról szól, hogy a csoport, amit utálsz, valami rosszat tett, azonnal elhiszed ellenőrzés nélkül, mert megerősíti a véleményedet. Ha ugyanezt a hírt a saját csoportodról olvasod, azonnal gyanakodni kezdesz, hogy ez biztos álhír. Ezt hívják megerősítési torzításnak. A Facebookon a lájkokat osztogató gépünk pontosan ezt a dopamin-löketet, örömérzetet keresi:

-- Lám, igazam volt!

A profi átverés művészete

Hogyan használják ki ezeket a gyengeségeket a profik?

### Düh = Pénz

A közösségi oldalak (Facebook, YouTube, TikTok) célja nem az igazság, hanem hogy a képernyő előtt tartsanak, mert akkor látsz reklámot. A kutatások szerint a düh és a felháborodás tartja ott legjobban az embert.

Ha látsz egy cuki kutyát, mosolyogsz és görgetsz tovább. De ha látsz valamit, ami felháborít, akkor kommentelsz, megosztod, vitatkozol. Az algoritmus azt látja, hogy ez a tartalom érdekli az embereket, és feldobja még több embernek. Így terjednek futótűzként a hergelő álhírek, míg az unalmas igazság alig jut el valakihez.

A hazugság-cunami (Firehose of Falsehood)

Régen a propaganda azt jelentette, hogy elhitettek veled egy nagy hazugságot. Ma az orosz típusú propaganda másképp működik: nem egy sztorit nyomnak, hanem ezret.

Képzeld el, hogy lezuhan egy repülő. A propaganda nem azt mondja, hogy “mi nem lőttük le”. Hanem egyszerre bedob tíz verziót:

-- A pilóta volt részeg.

-- Már a földön felrobbantották.

-- Nem is volt repülő, csak bábuk voltak rajta.

-- Az amerikaiak lőtték le.

Ezt hívják hazugság-tűzcsapnak (Firehose of Falsehood). A cél nem az, hogy elhiggy egy verziót, hanem hogy összezavarodj. A végén legyintesz: “Sosem tudjuk meg az igazat, mindenki hazudik”. Pontosanez a cél, a közöny és a bizalom lerombolása.

A válassz egy kártyát trükk (reflexív kontroll)

Ezt a módszert még a szovjetek fejlesztettek ki, de ma is használják. A lényege az, hogy úgy manipulálnak, hogy azt hidd, te döntöttél.

Olyan ez, mint amikor a bűvész azt mondja: “Húzz egy kártyát!”, de úgy tartja a paklit, hogy csak azt tudd kihúzni, amit ő akar. A politikában ez úgy néz ki, hogy szándékosan olyan információkat szivárogtatnak ki, amire az ellenfél, vagy a szavazó kiszámíthatóan reagál. Például elhitetik veled, hogy “háború lesz, ha nem ránk szavazol”. Te félelemből rájuk szavazol, és azt hiszed, ez a te szabad döntésed volt a béke érdekében, pedig valójában egy előre megírt forgatókönyvet követtél.

A magyar helyzet: Két valóság egy országban

Magyarországon ez a jelenség különösen erős. A kutatások szerint az ország szinte kettészakadt.

*** Vidéki “visszhangkamra”: Sok kistelepülésen az emberek főleg a kormányközeli médiából (TV2, megyei lapok) tájékozódnak. Itt egy olyan valóságot látnak, ahol minden baj forrása külső ellenség (Brüsszel, háború, migránsok), és a kormány az egyetlen védelmező.

*** Online buborékok: Az interneten pedig mindenki bezárkózik a saját Facebook-csoportjába. Ha egy hír nem illik bele a világképbe, azt egyszerűen fake news-nak bélyegzik.

Ezért van az, hogy ugyanazt az eseményt (pl. magas infláció) az egyik oldal a kormány hibájának látja, a másik oldal pedig “háborús inflációnak”, amit gonosz külső erők okoztak.

Hogyan védekezzünk?

A rossz hír: a tényellenőrzés, amikor utólag megmondják, hogy valami nem igaz, sajnos nem elég hatékony. A hazugság gyorsabb, és mire kiderül az igazság, az emberek már elfelejtették, vagy nem hiszik el a cáfolatot.

A jó hír: van egy új módszer, amit “prebunking”-nak (előzetes leleplezésnek vagy “beoltásnak”) hívnak. Hasonlóan működik, mint az orvosi oltás. Ha előre megmutatják neked, hogyan akarnak átverni, akkor később felismered a trükköt.

Szóval ha tudod, hogy a sokkoló szalagcímek (pl. Ezt titkolják előlünk!) általában átverések, akkor legközelebb, ha ilyet látsz, nem kattintasz rá dühből, hanem bekapcsol a vészcsengő a fejedben: “Hahó, ez csak a dühömre játszik!”

Mit tehetsz holnap reggeltől?

1) Számolj el tízig! Ha egy poszt dühöt vagy félelmet vált ki belőled, ne oszd meg azonnal. Pont ez a céljuk.

2) Nézz ki a buborékból! Néha olvasd el azt is, mit ír a másik oldal. Nem kell egyetértened velük, de tudd, mit gondolnak.

3) Keresd a forrást! Ha egy hírnek nincs szerzője, vagy egy sosem hallott weboldalról jön (pl. “mindenamititok.com”), legyél gyanakvó.

A propagandisták legnagyobb fegyvere nem a hazugság, hanem a mi figyelmetlenségünk és érzelmeink. Ha ismerjük a trükkjeiket, már félig nyertünk.

https://www.cyberthreat.report/p/hogyan-hekkelik-meg-az-agyunkat-utmutato

Válasz

Történetek:

https://www.facebook.com/atasz

Előzmény

Válasz

Idén a TASZ és a Loupe Színházi Társulás közös szervezésében valósul meg a SZABAD-díj átadója | 2025. október 9.

Idén a TASZ és a Loupe Színházi Társulás közös szervezésében valósul meg a SZABAD-díj átadója – egy olyan együttműködésben, amely a civil bátorság és a művészi felelősségvállalás találkozásából született. Hisszük, hogy a kiállás, a felelősségvállalás, a kitartás és az emberi méltóság védelme olyan értékek, amelyeket ünnepelnünk kell.

A Loupe közleménye:

Hét rendkívüli ember, hét rendkívüli történet.
Máshonnan indultak, más célokért küzdenek. Egy valami közös bennük: reményt adnak, hogy érdemes nemes ügyekért küzdeni Magyarországon.

Minden évben különleges nap számunkra, amikor megünnepeljük a SZABAD-díj jelöltjeit és átadjuk a díjakat, hogy elismerjük azokat a bátor embereket, akik egy szabadabb Magyarországért dolgoznak. November 5-én hét olyan ember történetét ismerhetitek meg, akik mindannyiunk számára példaként szolgálhatnak.

Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Központ – 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/A
Időpont: 2025. november 5. 19:00

Jegyek:

https://in-time.hu/e/tasz-x-loupe-szabad-dij-2025-251105

Helyszín:

https://www.openstreetmap.hu?zoom=19&type=relation&id=19222828

Van, aki azért küzd, hogy egyetlen édesanyát se szakítsanak el újszülött gyermekétől; vannak, akik a bántalmazó gyermekvédelmi rendszerrel szemben lépnek fel. Megismerhetitek azokat a bátor édesanyákat, akik gyermekeik oktatásáért szálltak szembe a kormányhivatallal, és azt az elképesztő sportolót, akinek bíróságra kellett mennie, hogy szabadon élhessen. Elmesélik történetüket azok a fiatalok, akik megakasztották a felsőoktatást beszántó fogaskerekeket, és az a hivatalnok, aki nem nézte tétlenül a szakmai visszaéléseket, hanem kockáztatva egzisztenciáját a nyilvánossághoz fordult. Valamint annak a bátor nőnek is megismerhetitek a történetét, aki azért küzd, hogy az igazságszolgáltatás méltósággal kezelje az erőszak áldozatait.

Az idei év SZABAD-díj jelöltjei:

-- Bátonyi Péter, aki a hatalom fenyegetése ellenére is nyilvánosság elé vitte a munkája során tapasztalt visszaéléseket

-- Cservenka István, aki megküzdött azért, hogy a saját maga ura legyen

-- A MOME Front, amely példát mutat a közösségeknek az autonómiáért való kiállásban

-- Renner Erika, aki egy olyan igazságszolgáltatásért küzd, ami megvédi, és nem traumatizálja újra az áldozatokat

-- Tilly Heni, aki kiállt azért, hogy az anyák együtt lehessenek újszülöttjeikkel

-- Vidák Ricsi és Hajdu András, akik szembeszálltak a gyerekeket cserbenhagyó rendszerrel

-- A Wesley-s anyák, akik felléptek az őket cserben hagyó kormányhivatallal szemben

Gyere el a Marczibányi Téri Művelődési Központba, és ünnepelj velünk! Hallgasd meg az idei SZABAD-díj jelölteket, és tudd meg, ki nyeri a zsűri és a közönség díját! Tölts velünk egy különleges estét, ahol erőt és inspirációt meríthetsz Magyarország legszabadabb embereiből.

A zsűri díját az alábbiak ítélik oda:

Horváth Dorka – a BOOKR Kids alapítója
Kertész Anna – a TASZ kommunikációs és magánadományozási vezetője
Marge – dalszerző-énekes
Miklósi Gábor – újságíró
Nyáry Luca – író, a WMN újságírója
Molnár Áron – színész, a Loupe Színházi Társulat alapítója

https://szinhaz.online/iden-a-tasz-es-a-loupe-szinhazi-tarsulas-kozos-szervezeseben-valosul-meg-a-szabad-dij-atadoja/

*** Kapcsolódó:

https://444.hu/2025/04/17/a-legszabadabb-embereket-keresi-a-tasz-2025-ben-is

Válasz

Az egyházi fenntartású egyetemek is az állam által akkreditált, közfeladatot ellátó intézmények: kötelesek tiszteletben tartani a tudományos kutatás és az oktatás szabadságát, az egyenlő bánásmód követelményét, a világi jogszabályokat.

Erről is beszéltünk a Partizánban a Pázmányról távozó oktatók ügyével kapcsolatban. Nézd meg az interjút:

https://www.youtube.com/watch?v=O8z0yqTDNLk

... az egyik oktatóval, Kengyel Judith Gabriellával és Vissy Beatrixszal, a TASZ munkatársával beszélgetünk az eset körülményeiről, jogi vonatkozásairól, az egyetem más hasonló ügyeiről. Továbbá szóba kerül az is, mit lehetne tenni a munkahelyi cenzúra felszámolásáért.

Válasz

Kováts Adél: Igazán művész nem tud lenni az, aki nem szuverén | 2025. augusztus 16.

Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Színművészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül. Azt mondja, az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete.

A Szelfiben Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díja színésznő, a Radnóti Színház igazgatója volt a vendégünk.

A beszélgetésről készül videófelvételt itt tudja megnézni:

https://www.youtube.com/watch?v=2RYQINMzxvs

Ha inkább csak hallgatná az interjút, azt itt teheti meg:

https://www.szabadeuropa.hu/pp/33502993/ppt0.html

Néhány gondolat a beszélgetésből:

A színészmesterségnek megvannak a sztenderdjei, de igazán átlényegülni, különlegessé, megszólítóvá tenni az alakítást, szerinte csak akkor tudja egy színész, ha átszűri azt saját magán, ezért a szuverenitást nagyon fontosnak tartja.

A kőszínház adóforintokból működik, közszolgálatot lát el. A Radnóti továbbra is az ország egyik vezető művészszínháza marad, és mint ilyen, szerinte kötelessége az edukáció és a társadalmi felelősségvállalás. Nagyon fontosnak tartja ebbe a keretrendszerbe beemelni, megszólítani a fiatalokat.

A színészetben mindig nagy kérdés, hogyan tudnak megújulni. A nyitottság megőrzése szerinte a fejlődés egyetlen útja. "Ha valamiről azt gondolom, ezt már úgy tudom, hogy nincs szüksége inputra, az a vég."

A harmadik pályázat beadása előtt hosszabban mérlegelt, hogy a színművészetben teljesedjen-e ki, vagy a közszolgálatot folytassa tovább.

Az, ami az SZFE-vel történt, szerinte nem magáról az intézményről és nem is a szakmaiságról szólt, sokkal inkább a politikáról, példát statuáltak.

Ennyi fiatalt a színészpályára beemelni, mint ahányan most végeznek, szerinte felelőtlenség, mert nem fognak minőségi munkához jutni. Ugyanakkor nem hisz az elkallódott tehetségekben. Szerinte a tehetség megmutatja magát, kiköveteli a figyelmet.

https://www.szabadeuropa.hu/a/szelfi_interju_kovats_adel_radnoti_szinhaz_igazgato/33504044.html

Válasz

CMC - LIVE 1989. | Petőfi Csarnok (remastered VHS videó)

http://autovezetes.network.hu/video/zene/cmc__live_1989__petofi_csarnok_remastered_vhs_video

Szántó Zoltán - Kósa Vince - Szász György

1. Vörös Földek
2. Relativitás
3. Ítélet
4. Ráz a csend
5. Kitalált helyek
6. Nincs tánc, nincs zene


"Végítélet... Vörös földek... Ledőlt szobrok... Nincsen élet"

A legendás CMC - Cro-Magnoni Cola 1989-ben mutatta be ikonikus dalát, a 'Vörös Földeket'. Most 2025-ben már más a politikai rendszer, más a zeneipar, mások a trendek és az emberek, sőt még a CMC is megváltozott...

De egy valami nem: hiába telt el fél emberöltőnyi idő - 36 év - az agonizáló Kádár-rendszer mocsarában született industrial remekű megjelenése óta, György Szász megzenésített versének sorai legalább annyira aktuálisak ma - a szabadság illúziójának korában - mint a gulyásdiktatúra mocskában.

Válasz

Egy kiáltvány, amely segít szabadnak lenni | 2025. július 12.

Timothy Snyder anekdotikus filozófiai munkája rendkívül közérthető módon jelzi, hogy alapvető változásokra lenne szükség a világban. Olyannyira közérthetően, hogy új könyvét akár nyaralásra is érdemes magunkkal vinni.

Jó lenne azt írni, hogy korunk egyik legnépszerűbb gondolkodója, Timothy Snyder, A szabadságról címmel idén magyarul is megjelent könyvében minden eddiginél nagyobb fába vágta a fejszéjét – de ez nem fedné teljesen a valóságot.

https://21.szazadkiado.hu/a-szabadsagrol-timothy-snyder

Bár a szabadság fogalmának több irányból való értelmezése önmagában is hatalmas vállalás, még ez sem mérhető össze történelmi munkásságával, amely segít jobban megérteni a 20. század vérengzéseit,
https://moly.hu/konyvek/timothy-snyder-veres-ovezet
a holokausztot is beleértve.
https://moly.hu/konyvek/timothy-snyder-fekete-fold

És akkor még nem beszéltünk az A szabadság felszámolása című, 2018-ban megjelent könyvéről, amely nemcsak megelőzte korát a putyini Oroszország filozófiai és történelmi hivatkozási alapjainak feltárásában, hanem egészen erős jóslatot is megfogalmazott: az orosz propaganda által az ukránokról terjesztett narratíva – miszerint nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor alávaló lények – szinte tökéletesen egybevág azzal a német rögeszmével az 1900-as évekből, amely Lengyelország megszállását készítette elő.

Snyder – aki lengyel és ukrán zsidó felmenőkkel rendelkezik – egyik legfontosabb erénye, hogy amerikaiként is érti Közép- és Kelet-Európát. Nem próbál mindent a nyugati demokráciafelfogásból levezetni, ugyanakkor képes kritikusan szemlélni az Egyesült Államok történelmi bűneit is – például azt a mára nyilvánvalóan vállalhatatlan tényt, hogy az európai faji törvények megalkotásában épp a rasszista amerikai jogszabályok szolgáltak mintául. Hitler a Mein Kampf írásának idején kifejezetten pozitív példaként tekintett az Egyesült Államokra, ahol a fehér faj kiváltságai intézményesítve voltak.
https://moly.hu/konyvek/timothy-snyder-a-szabadsag-felszamolasa

A szabadságról azonban nem – vagy csak kis részben – történelmi munka. A szerző a címmel összhangban a szabadság fogalmát szeretné tisztázni, és ezt a könyv végére valóban meg is teszi. Snyder legnagyobb erénye – az 1900-as évek történelmének mély ismerete mellett – a közérthetőség és az olvasmányos stílus. Új műve ebből a szempontból is kimagasló: jobb pillanataiban szinte krimiszerű izgalommal bontja ki az egymás mellé helyezett tényekből a következtetéseit, miközben az eredmény nem válik öncélú elmélkedéssé.

-- Márpedig egy könyv esetében sosem hátrány, ha olvastatja magát – de különösen nagy érték, ha mindezt fontos témák tárgyalása közben teszi.

A kötet szellemi hátteréhez egyaránt hozzájárultak a szerző korábbi élményei Václav Havellel és a rendkívüli hatású történész-filozófussal, Leszek Kołakowskival, számtalan ukrajnai utazása és Volodimir Zelenszkijjel folytatott beszélgetései is. (Érdekes, hogy a nyugati világ egyik sztárentellektüelje mélyebb diskurzusokra is alkalmas partnernek tartotta az ukrán elnököt, ellentétben a mi váteszi képességekkel felruházott Orbán Viktorunkkal, aki épp a napokban nevezte komédiásnak Zelenszkijt.)

Snyder fő állítása, hogy a szabadság nem merülhet ki a negatív szabadság fogalmában: nem attól leszünk szabadok, hogy akadályokat hárítunk el, hanem attól, ha valóban képesek vagyunk cselekedni. Már a könyv első, főként ukrán példákból építkező részei is ezt az elvet támasztják alá. Snyder felteszi a kérdést: vajon jogos-e „felszabadított területeknek” nevezni azokat a régiókat, ahonnan elűzték az orosz megszállókat – az ott élő emberek valóban szabadok-e? Természetesen nem. Ezért is tartja szerencsésebb kifejezésnek – és a helyiek által is használt – „megszállásmentesítést”. A szabadság ugyanis nem merülhet ki a megszállás vagy más akadályok hiányában: valami pozitív lehetőség kell legyen, ami segít az egyénnek kiteljesíteni az életét.

Így nevezi meg a szabadság öt tartóoszlopát: szuverenitás, meglepetésszerűség vagy újítás, mobilitás, tényszerűség és szolidaritás. Ezekből áll össze egy olyan társadalom, amelynek polgárai valóban szabadok: képesek szuverén döntéseket hozni; képesek a meglepetést okozni, azaz újító módon gondolkodni – itt hosszabban elidőzik azon, hogyan törekedtek a konszolidált kommunista diktatúrák a társadalmi kiszámíthatóságra; rendelkeznek a mozgás szabadságával, nemcsak fizikai értelemben, hanem a társadalmi mobilitás lehetőségeként is; elfogadják a tudományos tényeket; és képesek belehelyezkedni más emberek helyzetébe, sorsába.

A könyv egyik legfontosabb megállapítása így foglalható össze:

-- a szabadság nem a szabályok alóli mentesülés, hanem az a helyzet, amikor az alattunk lévő társadalmi rendszer lehetőséget nyújt egészséges és tartalmas életre – még akkor is, ha nem tartozunk a felső egy százalékhoz.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/egy-kialtvany-amely-segit-szabadnak-lenni-276912

Válasz