TED-Ed | 2017. nov. 13.
https://www.youtube.com/@TEDEd

View full lesson:

https://ed.ted.com/lessons/how-does-your-body-know-you-re-full-hilary-coller

Hunger claws at your belly. It tugs at your intestines, which begin to writhe, aching to be fed. Being hungry generates a powerful and often unpleasant physical sensation that’s almost impossible to ignore. After you’ve reacted by gorging on your morning pancakes, you start to experience an opposing force: fullness. But how does your body actually know when you’re full? Hilary Coller explains.

Lesson by Hilary Coller, directed by Sashko Danylenko.

Thank you so much to our patrons for your support! Without you this video would not be possible.
Noa Shore, Taylor Hunter, Kyle Nguyen, Bijan Bayat Mokhtari, Elias Wewel, Henry Li, Ayaan Heban, Michael Aquilina, Yansong Li, MJ Tan Mingjie, Fabio Peters, Silas Schwarz, Cristóbal Medina Moenne, Tushar Sharma, Mohammad Khory, Goh Xiang Ting Diana, Umar Farooq, Kevin Wong, Activated Classroom Teaching, Constantin Salagor, Monica Grace Ward, Dawn Jordan, Yanira Santamaria, Prasanth Mathialagan, Savannah Scheelings.
___

A test a ghrelin peptidhormon termelésével jelzi, hogy itt az ideje az evésnek. De honnan tudjuk, hogy mikor érdemes leállni?

-- A jóllakottság érzésének kiindulópontját az idegi jelek és hormonok aktivitása adja, amelyek az agy különböző területeire szállítják a jelentéseiket a test állapotáról.

Egy 2021-es kísérlet során a kutatók azt próbálták kideríteni, hogy hogyan működnek pontosan azok az agyi folyamatok, amelyek az étel bevitelének mennyiségét szabályozzák és ennek érdekében a Prader-Willi szindrómában szenvedő betegeket tanulmányozták. A Prader-Willi szindróma legszembetűnőbb tünete a soha véget nem érő éhség és ennek hatására fellépő falánkság és súlyos elhízás. A betegség hátterében genetikai rendellenesség áll: a betegekben emiatt nem kapcsol be a szokásos jelzés, ami a jóllakottságot indikálja. A kutatók a szindrómás alanyokat fMRI-vel vizsgálták, miközben ételek képeit mutatták nekik és a reakciókban jelentős eltéréseket fedeztek fel az agyuk kisagyi régiójának és az egészséges emberekből álló kontrollcsoport tagjainak kisagyi aktivitása között, akiken ugyanazokat a vizsgálatokat végezték el.

A kísérlet folytatásában egerekben kikapcsolták az elülső mély kisagyi mag (aDCN) egyes neuronjait, ami az étvágy növekedéséhez vezetett az állatoknál. A normálisan funkcionáló aCDN az éhséget, pontosabban az étvágyat a dopamin szintjének emelésével szünteti meg:

-- a dopamin neurotranszmitter egyfajta boldogsághormon, aminek jelenléte szükségtelenné teszi az evésből származó jutalmazó érzést, így kontrollálja a fogyasztás folyamatát.

Nem ez az egyetlen eszköze azonban az agyunknak arra, hogy leállítson minket, ha túl sokat akarnánk enni, sok más hormon is csatlakozik a szabályozási feladatokhoz, hogy komplex csapatmunkával megregulázzák a gyomrot. Egyike a főszereplőknek a kolecisztokinin, ami egy peptidhormon és a zsírok, valamint fehérjék megemésztésében segítkezik. A hormon bizonyítottan közreműködik az étvágy és az energiafelvétel rendezésében, bár egyes tanulmányok szerint az elhízás elleni hosszú távú stratégiákban nem feltétlenül működőképes opció a kolecisztokinin manipulálása. Ennek oka részben az, hogy a hormon szintjének emelése csökkenti ugyan az étkezések hosszát és az elfogyasztott étel mennyiségét, de hatása rövid ideig tart, ezért az étkezések gyakoriságát akár növelheti is. A kolecisztokinin, akárcsak a leptin, egészséges esetben viszont a szervezet arzenáljának hatékony részét képezi és amikor úgy érezzük, hogy egy következő adag a finomságokból már sok lenne, akkor valószínűleg ennek a vegyületnek a működését is érzékeljük.

A kifinomult és szövevényes rendszer üzemelésének menetéről a TED magyar nyelvű felirattal elérhető videójában Hilary Coller, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem molekuláris biológia professzora oszt meg további részleteket.

https://raketa.hu/hogyan-allapitja-meg-a-testunk-hogy-mikor-ettunk-eleget-2