Így roppantották meg Paks II.-t az amerikai szankciók
Direkt36 | 2025. június 3.

Szijjártó Péter külügyminiszter nem szokott fukarkodni az optimista kijelentésekkel, ha a kormány számára fontos projektekről van szó, de az elmúlt hónapokban még ő is elismerte, hogy gondok vannak a Paks II. néven futó új atomerőmű építésével. A miniszter egy februári sajtótájékoztatóján például úgy fogalmazott, hogy az előző amerikai adminisztráció által Oroszország ellen meghozott néhány szankció „nehezíti a paksi beruházás előrehaladását”.

Valójában azonban Szijjártó még túl enyhén is fogalmazott.

A Direkt36 információi szerint ugyanis a szankciós intézkedések az eddig ismerteknél is sokkal súlyosabb következményekkel jártak a beruházásra nézve. Bár a bővítés nem állt le teljesen, több fontos munkálat késlekedik, és a történteket közelről ismerő egyik forrás megfogalmazása szerint jelenleg „toporog a projekt”.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy az USA tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül.

Emiatt a magyar megrendelő fél tavaly év végétől kezdve semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. Ennek következtében pedig az orosz beruházó, a Roszatom több alvállalkozója – köztük magyar cégek is – az elvégzett munka után nem jutott hozzá a pénzéhez.

A szankciók hatással voltak a beruházás átláthatóságára is. Az elmúlt időszakban több olyan, a paksi bővítésről szóló közbeszerzést is találtunk, ahol a Roszatom nemcsak a pályázatokon elinduló, hanem az azokat megnyerő cégek nevét sem tette közzé.

A pályázati dokumentáció anonimizálásával az oroszok a saját beszállítóikat próbálják védeni. A jelenlegi szankciós környezetben a Roszatom ugyanis el akarja kerülni, hogy a partnerei hátrányos helyzetbe kerüljenek amiatt, hogy azok velük üzletelnek.

A Roszatom a Direkt36 megkeresésére általánosságban azt válaszolta, hogy elkötelezettek Paks II. megépítése iránt. A válaszukban kitértek arra is, hogy „Oroszországban teljes lendülettel zajlik” a két új atomerőmű blokk „fő berendezéseinek gyártása”. A beruházást lebonyolító magyar állami cég és a projektet felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a megkeresésünkre.
Orbán egyből felhívta Putyint

A demokrata Joe Biden adminisztrációja tavaly november végén jelentette be, hogy több orosz pénzintézetet, köztük a Gazprombankot is szankciós listára teszi. Magyarország számára – amely az energiahordozói jelentős részét továbbra is Oroszországból szerzi be – ez a döntés több szempontból is problémát okozott. A magyar állam ugyanis a Gazprombankon keresztül fizet az oroszoknak a megvásárolt földgázért, ráadásul a bank a paksi bővítés finanszírozásában is fontos szerepet játszik.

A probléma olyan súlyú volt, hogy Orbán Viktor kormányfő a témáról tavaly december 11-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml a megbeszélés után kiadott közleményében azt is elárulta, hogy a telefonhívás a magyar kormány kezdeményezésére történt. Szijjártó pedig azt közölte, Orbán és Putyin több mint egy órán át tárgyalt, a megbeszélésnek pedig hangsúlyos témája volt „Magyarország energiaellátásának biztonsága”.

Néhány nappal később a helyzet valamelyest rendeződött. Az USA ugyanis tavaly december közepén több országnak, köztük Magyarországnak és Törökországnak is megengedte, hogy továbbra is a Gazprombankon keresztül fizessenek az orosz földgázért.

A szankciók alól Paks II. viszont nem kapott mentességet. Az USA az atomenergiával kapcsolatban is tett ugyan kivételeket, az amerikai pénzügyminisztérium december 18-i határozata azonban a paksi beruházást is említve azt írta: a Gazprombankra vonatkozó Paks II.-t érintő szankció továbbra is érvényben marad.

Leállították a kifizetéseket

Mindez komoly csapást jelentett a paksi projektre. A bővítési folyamatot közelről ismerő források szerint a Gazprombanknak ugyanis kiemelt fontosságú szerepe van a beruházás finanszírozásában: ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az orosz fővállalkozó, a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat – például nem végez el egy adott munkafolyamatot, vagy azt nem a megállapodás szerint végzi el – akkor a magyar fél pénzügyi kártérítést kap. A teljesítési garancia az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Egyrészt a Roszatomra felelősséget ró, ösztönzi a szerződés betartására, másrészt csökkenti a magyar fél pénzügyi kockázatát.

Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a beruházás során a Gazprombank nyújtja ezt a garanciát. Ezt az információt ugyanis feltehetően a bővítésről szóló szerződés nem nyilvános részei tartalmazzák. A kormányzati nyilatkozatok pedig a Gazprombank szankcionálása után homályosan fogalmaztak arról, hogy az orosz banknak mi a pontos szerepe a bővítés során.

Bár a kormány képviselői a nyilvánosság előtt nem mentek bele a részletekbe, a háttérben hamar világossá váltak a szankció következményei. A Gazprombankkal való további együttműködés szankciós kockázatot jelentett volna. Ha viszont a bank nélkül folytatják a munkát, a teljesítési garancia elvesztésével a magyar fél pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett volna abban az esetben, ha a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.

A projektet közel ismerő források szerint a beruházásért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. vezetői nem kívánták a fenti eseteket megkockáztatni. Ezért a szankció bejelentése óta semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagytak jóvá. Ennek következtében az orosz fővállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez, ami megnehezíti, hogy kifizesse az alvállalkozóit és a beszállítóit.

A kormány ebben a helyzetben is szerette volna, ha a megszokott mederben folytatódik tovább a munka. A történteket ismerő egyik forrás szerint a kormány ennek érdekében megpróbálta rávenni a Paks II. Zrt.-t, hogy a garanciát adó bank szankcionálása ellenére is hagyja jóvá a kifizetéseket.

A forrás szerint Paks II. Zrt. ellenállt a nyomásnak, és meg is győzte a kormányzati szereplőket arról, hogy a szankció miatt lehetetlen a munka folytatása. Azzal érveltek a kormányzat felé, hogy akkor tudnák engedélyezni a kifizetéseket, ha az oroszok a Gazprombank helyett egy másik, szankciós listán nem szereplő pénzintézetet jelölnének ki garanciát nyújtó banknak, ez azonban egyelőre nem történt meg.

Kifizetetlen alvállalkozók

Mindez viszonylag hamar a gyakorlatban is éreztette a hatását. A projektet közelről ismerő egyik forrás szerint a Roszatom több alvállalkozója, köztük a paksi telephelyen földmunkákat végző vállalkozások hiába adták le a számláikat az elvégzett munkáról, nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Egy nukleáris területen dolgozó szakembernek pedig egy munkásszálló üzemeltetője arra panaszkodott, hogy az oroszok több tízmillió forinttal tartoznak neki.

Ehhez hasonló problémákra utalt Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő is, amikor az egyik január eleji Facebook-posztjában arról írt, hogy több száz munkást bocsátottak el a paksi építkezésről. Hadházy megemlítette azt is, hogy a dolgozóktól úgy értesült, a földmunkákat végző egyik cég levonult az építési területről, mert az oroszok nem fizettek neki. A képviselőnek arról azonban már nem voltak információi, hogy ennek hátterében szankciók vagy pedig minőségi problémák álltak-e.

Hadházy posztjával összefüggésben a Portfolió nevű gazdasági lap több kérdést is feltett a Paks II. Zrt.-nek. A projektért felelős állami cég erre válaszolva azt közölte: azért bocsátottak el dolgozókat, mert a talajmunkák egy részét időközben befejezték. Arra a kérdésre, hogy a szankciók okoznak-e fizetési nehézségeket, csak konkrétumok nélkül, általánosságban válaszoltak.

A problémákat tovább tetézte, hogy a Biden-adminisztráció az utolsó hivatali napjaiban újabb, az orosz energiaszektort célzó szankciókat vetett ki. Az idén január 10-én bejelentett csomag részeként szankciós listára tették a Roszatom több vezetőjét, köztük Alekszej Lihacsov vezérigazgatót is. Lihacsov az elmúlt években a paksi bővítés miatt többször is járt Magyarországon, 2023 júniusában például Orbán a Karmelitában fogadta őt. Ezen szankciók – az ügyre rálátó egyik forrás szerint – megnehezítették a magyar és az orosz fél közötti kapcsolattartást, mivel az érintett személyekkel való hivatalos vagy üzleti együttműködés az amerikai szankciós előírások szerint tilos.

Mindez nem jelentette azt, hogy a bővítési folyamat teljesen leállt volna. Szijjártó idén április elején jelentette be, hogy a Roszatom az oroszországi üzemében elkezdte gyártani a Paks II. egyik legfontosabb részét, az egyik készülő blokk reaktortartályát. A projektre rálátó, kormányzati forrás mindezt azzal magyarázta, hogy a Roszatom egy tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat. „Most is folynak munkák, tehát inkább az van, hogy a szankció megnehezíti a kivitelezést” – fogalmazott a forrás.

Anonimizált tenderek

Az orosz-ukrán háború hatásai már azelőtt is rányomták bélyegüket a paksi projektre, hogy a Gazprombank és a Roszatom vezetői szankciós listára kerültek volna. Ez többek között a beruházásról szóló, az oroszok által lebonyolított közbeszerzéseknél volt tetten érhető.

A háború kitörése előtti időszakban a Roszatom külön honlapon, nehezen kereshető formátumban, de viszonylag transzparens módon tette közzé az atomerőmű projektjeiről – így többek között a Paks II.-ről – szóló tendereket. A közbeszerzés minden lépéséről feltöltöttek egy-egy dokumentumot, amelyek alapján nyomon lehetett követni, hogy egy adott pályázatra hány cég jelentkezett, közülük melyik nem felelt meg az előírt feltételeknek, illetve végül melyik pályázó nyert.

Ebben a gyakorlatban 2023 tavaszától állt be változás. A Direkt36 ekkortól kezdve figyelt fel arra, hogy a paksi beruházás bizonyos tendereit anonimizálták. Ilyen volt például az az ötmilliárd forint értékű tender, amely az atomerőmű működtetéséhez szükséges állványos daruk beszerzéséről szólt. Ebben az esetben az oroszok annyit közöltek, hogy a tenderre öt cég jelentkezett, ezeket azonban a dokumentációban csak „Ajánlattevő 1-nek”, „Ajánlattevő 2”-nek, stb.-nek nevezték. A pályázat győztese végül az „Ajánlattevő 4” lett, ennek a cégnek pedig nemcsak a nevét nem tették közzé, hanem az sem, hogy ez a vállalkozás melyik országban működik.

Ez a fajta anonimizálás nem mindegyik tenderre jellemző, számos esetben továbbra is meg lehet ismerni az egyes pályázatok győzteseinek neveit. Így például nyilvános, hogy a Roszatom egyik magyarországi vállalata honnan bérel autókat, vagy melyik magánszeméllyel kötött ingatlanbérleti szerződést. Közben azonban az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált az anonimizálás. Arra is akad példa, hogy egy tendert a lefolytatása közben anonimizáltak: az egyetlen jelentkezőt a pályázat elején még megnevezték, majd amikor arra hivatkozva érvénytelenítették a tendert, hogy azon csak egy pályázó indult, már csak „Ajánlattevő 1”-két hivatkoztak rá.

A projektre rálátó egyik forrás mindezt a szankciós környezettel magyarázta. A szankciók nem tiltják, hogy különböző cégek induljanak a Roszatom pályázatain, de az orosz kapcsolatok miatt ezek a vállalkozások könnyen elveszíthetik nyugati partnereiket, illetve kizárhatják őket a nemzetközi együttműködésekből. A forrás szerint a titkolózással a Roszatom tehát a partnereit, a beszállítóit védi, hogy azok a későbbiekben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Trumpban bízva

Az Orbán-kormány abban bízik, hogy a január 20-án hivatalba lépett, velük szemben jóval barátságosabb Trump-adminisztráció segítségével felpöröghet a paksi építkezés. A kormány tagjai az amerikai partnereikkel az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásaik során többször is mentességet kértek az őket hátrányosan érintő szankciók alól.

Szijjártó Péter az új amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel folytatott februári megbeszélése előtt a magyar állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy milyen témákat akar érinteni a megbeszélésen. Ez a külügyminiszter azon kevés megszólalásainak egyike volt, amikor a Gazprombank elleni, Paks II.-t érintő szankciót rendkívül súlyosnak festette le. Úgy fogalmazott, hogy a megbeszélésen szóba fog kerülni a „paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezése”.

Ezen kívül Szijjártó a megbeszélendő témák között említette a Rogán Antalt érintő szankciót is. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter még a Biden-adminisztráció hivatali ideje alatt, idén január elején korrupcióra hivatkozva került fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára.

Két hónappal Szijjártó megbeszélése után Rogán mentesült a szankció alól, a paksi beruházást érintő Gazprombank-szankció azonban jelenleg is érvényben van.

https://www.direkt36.hu/igy-roppantottak-meg-paks-ii-t-az-amerikai-szankciok/

Előzmény

Válasz

Kína állítja, hogy miután a mérnökei ránéztek a NASA atomreaktorára, kitaláltak egy sokkal jobbat | 2025. április. 05.

Kínai kutatók szerint az az atomreaktor, amit a NASA a Holdra készül szállítani, több tervezési hibát is tartalmaz, amiket kijavítva jobb és tartósabb szerkezetet lehet építeni.

A Holdat megcélzó jövőben küldetésekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet majd ellátni energiával a Hold-bázist. A napelemek használata szinte egyértelmű, ám önmagában kevés lehet, ezért a NASA egy biztosabb megoldáson dolgozik: egy miniatűr atomerőművön. A cél, hogy azt a Holdra telepítve sokáig képes legyen folyamatos áramellátást biztosítani. A kínai mérnökök szerint azonban a fejlesztéssel van egy nem is olyan apró probléma.

A Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (China National Nuclear Corporation, CNNC) mérnökei szerint a NASA reaktorában (Fission Surface Power, FSP) egy olyan tervezési hiba van, amit néhány apró módosítással nemcsak kijavítani lehetne, de a reaktor 75 százalékkal hatékonyabbá válna, miközben nőne a teljesítménye és az élettartama is. Egyik sem elhanyagolható szempont.

A kínai mérnökök a NASA terveivel ellentétben nem henger, hanem gyűrű alakú üzemanyagrudakat alkalmaznak, ami leküzdi a hagyományos kialakítás korlátait. Az új kialakításnak köszönhetően vékonyabb berillium rerflektor is elegendő – ez fogja fel a láncreakció során kiszabaduló neutronokat –, ami szintén növeli a reaktor hatékonyságát.

Szintén komoly előny lehet, hogy a kínai reaktorhoz 18,5 kilogramm urán is elegendő, míg a NASA reaktorához nagyjából 70 kilogramm kellene. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy egyetlen út során sokkal több reaktort tudjon a Holdra szállítani Kína, mint az Egyesült Államok.

https://hvg.hu/tudomany/20250405_nasa-atomreaktor-hold-hiba-kinai-atomreaktor

Válasz

Úgy tűnik, az Orbán-kormány elkezdett foglalkozni azzal a lehetőséggel is, hogy mégsem épül meg Paks 2 | 2025.03.25.

-- Holoda Attila energiapolitikai szakértő szerint az immár 11 éve tartó hazudozás és mellébeszélés után, a külügyminiszter végre belátta, hogy többletenergia-termelési kapacitások kiépítése nélkül nem fogjuk tudni a szükséges energiával ellátni az országot.

De a szintén az Orbán-kormány által meggondolatlanul idecsábított rengeteg akkumulátor-, autó-, és gumigyárat sem, mert közben a saját erőművi kapacitásaink folyamatosan csökkennek az elkövetkező 10-15 évben. 2011 óta egyetlen alaperőművet sem adtak át, ez pedig olyan sebet ütött az ország energia termelésének biztonságán, amivel most már magas szinten kéne foglalkozni. Ezért házal most Szijjártó az amerikaiaknál, vagy éppen az angol Rolls-Royce cégnél, hogy beszerezhessünk a felfutó ágban lévő, korszerű, kisméretű, alacsony dúsítású nukleáris fűtőanyagot használó, SMR (Smart Modular Reactor) termékekből annyit, amire szükségünk lesz az elkövetkező időszakban - mondta.

Paks drága, építése pedig kockázatos – állítja Jávor Benedek, zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, Budapest Brüsszeli képviselője. Szerinte az ilyen nagy erőműveknél csak évtizedek múlva kezd megtérülni a befektetett tőke. Arról nem is beszélve, hogy egy nukleáris erőmű 15 – 20 évig, vagy még tovább is épülhet. Ami azért is bosszantó, mert a mai változó és hektikus energiapiaci környezetben a hagyományos nukleáris erőművek alkalmatlanok a hirtelen felmerülő energetikai problémák kezelésére. Az építkezés elhúzódása energiahiányt okozhat.

Az Energia klub vezetője, Perger András sincs elájulva Szijjártó amerikai tárgyalásaitól. Ő ugyanis még emlékszik rá, hogy az elmúlt években a magyar kormány nukleáris együttműködést jelentett be: Nagy-Britanniával, Japánnal, Kínával, Üzbegisztánnal, Szlovákiával, Iránnal, Franciaországgal, aztán egyikből sem lett semmi. Perger András nem érti, hogy Szijjártónak mi köze a gáz-, vagy az atomenergia tárgyalásokhoz. A felmerülő kérdésekre szerinte Lantos Csaba energiaügyi miniszter lenne hivatott válaszolni. Ahogy arra is, hogy a parlamenti döntés után 16 évvel Paks2- miért csak az első gödör kiásásnál tart, miközben az első reaktornak már működnie kéne.

Egyelőre viszont azt sem tudjuk, hogy mikor tervezik befejezni, illetve elkezdeni. Paks 2 ütemterve még el sem készült, pedig el kéne már árulni az ország polgárainak az építés részleteit, amihez a jelek szerint 30 évre lesz szükség. Emiatt sokkal drágább lesz Paks 2 is, nyilván ezt is érinti az infláció. Ha időközben a kormány irányváltáson töri a fejét, és Paks 2 helyett az említett kis atomerőművekkel, vagyis az SMR technológiával akarja az ország energiaigényét kielégíteni, akkor még annál is nagyobb a baj, mint gondoltuk. Ez ugyanis nem egy működő technológia – mondja Perger András, majd kifejti, hogy

-- a világon egyelőre nincs üzemelő moduláris atomerőmű. Sem az építése, sem a működése nem megoldott, egyelőre csak tervezőasztalon létezik.

Ráadásul az atomtörvény értelmében a telepítéséhez szükség lenne az Országgyűlés döntésére is. Nem beszélve arról, hogy jelenleg az Atomenergia Hivatal biztonsági előírásai állnak rendelkezésre. Ez komoly ügy, komolyabb annál, hogy Szijjártó Péter nagy hanggal bejelent valamit a Facebookon.

Van jogi vita is, ami akadályozhatja a paksi erőmű befejezését - mondta Jávor Benedek. Az osztrákok kezdeményezésére folytatódik a per, amely tisztázni kívánja: nem sértett-e uniós jogot, hogy a magyar kormány nemzetközi közbeszerzési tender nélkül az oroszoknak ítélte a paksi bővítés kivitelezését. Ha a bíróság Ausztriának ad igazat, akkor bizonytalanná válik a helyzet, ad abszurdum le is állíthatják az építkezést. Másik jogi probléma, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan, hogy bizonyos állami támogatás juthasson a paksi bővítésre, de nem korlátlan mennyiségű. Az elmúlt évben azonban kiderült, hogy az oroszok az eredeti árért – 12, 5 milliárdért - nem vállalják az építést.

https://nepszava.hu/3273428_paksi-atomeromu-bovites-paks-2-orban-kormany-megsem

Előzmény

Válasz

Paks II környezetvédelmi engedélyének visszavonását kérelmezte egy osztrák zöld szervezet | 2025. február 27.

A GLOBAL 2000 osztrák környezetvédő szervezet fordult hivatalos beadvánnyal az illetékes magyar hatósághoz, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz. A magyarországi zöld civilek állítólag politikailag túl kockázatosnak tartották, hogy hasonló beadvánnyal éljenek.

„A Duna-hőmérséklete már most közelíti a termálvizét” – írja a GLOBAL 2000 közleményében – „Paks II üzembe helyezése pedig tovább súlyosbítaná a helyzetet”.
https://www.ots.at/presseaussendung/OTS_20250225_OTS0044/global-2000-antrag-auf-widerruf-der-uvp-genehmigung-fuer-akw-paks-ii

A Duna túlmelegedése az egyik oka annak, amiért az osztrák szervezet Paks II környezetvédelmi engedélyének visszavonását sürgeti. Abban ugyanis nem számoltak a Duna hőmérsékletének olyan mértékű növekedésével, mint ami az engedély kiadása óta bekövetkezett.
A környezetvédelmi hatóságnak vissza kell vonnia az engedélyt, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak – így szól az engedély. Az Átlátszó korábbi cikkeiben részletesen körüljárta, hogy miért nem helytállóak már az engedély alapjául szolgáló dokumentáció adatai és megállapításai.

Lényeges változás például, hogy azóta a Paksi Atomerőmű üzemidejének ismételt meghosszabbítása mellett döntött az országgyűlés. Az eredeti tervek szerint csak néhány évig működött volna együtt a két atomerőmű, így azonban évtizedeken keresztül fog a Dunába ömleni a jelenlegi melegvíz-mennyiségnek több mint a kétszerese. Ugyanakkor már Paks II nélkül sem tudják tartani a 30 Celsius-fokos hőkorlátot Pakson.

Lényeges változás, hogy a klímaváltozással egyre fokozottabb a magas levegőmérsékletek és a kisvizes, aszályos időszakok együttes hatása. Paks II környezetvédelmi engedélyében még azzal számoltak, hogy a kis vízhozam (950 m³/s) és magas Duna-vízhőmérséklet (25,61 °C) együttes előfordulása nagyon valószínűtlen: százezerből egy évben várható. Azonban erre mindössze pár évvel később rácáfolt a valóság: 2018. augusztus 22-24. között napokon keresztül fennállt a 950 m³/s-nál alacsonyabb vízállás és a 25,61 °C feletti vízhőmérsékletek kombinációja. Ugyanez megismétlődött a 2022. augusztus 17-20. közötti időszakban is.

De nemcsak a körülmények jelentős változásakor kell visszavonni a környezetvédelmi engedélyt, hanem akkor is, ha öt éven belül nem kezdték meg a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat. A környezetvédelmi engedély 2017. május 4-én vált jogerőssé, vagyis innentől számított az öt év. Ennek lejártáig azonban nem születtek meg a szükséges engedélyek, amelyek hivatalosan lehetővé tették volna az építkezés megkezdését.

Ilyenek például a vízjogi létesítési engedélyek, amelyekre elsősorban a hűtővízrendszerek, vízi létesítmények építése miatt van szükség. De a létesítési engedély is csak az öt éven túl, 2024 decemberében vált érvényessé.

A GLOBAL 2000 úgy véli, ha a Baranya Vármegyei Kormányhivatal esetleg el is utasítja a beadványukat, a nemzetközi Espoo-i egyezmény akkor is biztosít jogi lehetőségeket Paks II környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatára.

https://atlatszo.hu/impakt/2025/02/27/paks-ii-kornyezetvedelmi-engedelyenek-visszavonasat-kerelmezte-egy-osztrak-zold-szervezet/

Előzmény

Válasz

Azonnal leállították Paks II. építését, mert beomlott egy munkagödör rész | 2025. február 10.

A Paks II. projekt építési területének beomlása miatt az Országos Atomenergia Hivatal februát 6-án azonnali hatállyal leállíttatta az építkezést a helyszínen. Nem ez az első inő jel. Aszódi Attila szerint a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

Az OAH a határozatában felszólította a Paks II. Zrt.-t, hogy „az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket”.

A Portfolio megbízható forrásból úgy tudja, hogy a gödör többi részén zavartalanul folytatódhatnak a kivitelezési munkálatok; az OAH szigorú határozata azért született, mert a munkagödrön belül egy olyan félsziget negatív sarkai omlottak be, ahol korábban már elvégezték a talajszilárdítást, azaz cementes, szilárdított anyag omlott le.

A repedéseket január 15-én fedezték fel a munkagödör déli falánál, a lap információi szerint a déli falon belül kialakított félszigeten történt az incidens. A gödörnek ez a fala esik a legközelebb a meglévő 4. blokkhoz. Január 30-án reggel beomlott ennek a félszigetnek a két sarka (a szaknyelv szerint a negatív sarka) függőlegesen mérve több, mint hét méternyi részen. Február 6-án este elektronikusan aláírt határozatában az OAH azonnali hatállyal leállította a munkagödör déli falánál az érintett részen és a kockázattal érintett területeken az építési munkálatokat, és részletes feladatlistát írt össze.

A hírre reagált Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára (2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa, 2017-től az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt). Szerinte a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

” A Paks II. projekt telephelyvizsgálata során megállapításra került, hogy milyen talajmechanikai és hidrogeológiai jellemzőkkel bír a terület, ahová az új blokkok kerülnek. Ez az építési terület és maga az építési feladat speciális, több okból is:

— A Duna nagyon közel van a területhez, a talajvíz és a Duna között közvetlen a kapcsolat, ezért ha változik a vízállás a Dunában, akkor kis időkésleltetéssel ez a változás a talajvíz szintjében is megjelenik.

— Több olyan talajréteg is található a területen, amelyben nagy átjárhatóságú (nagy permeabilitású) kavicsos kőzet található, amiben a talajvíz könnyen tud mozogni.

— A talaj mechanikai terhelhetősége korlátozott, aminek következtében figyelembe kell venni a területre kerülő épületek nagy súlyát, amelyek össze fogják nyomni ezt a talajt, így az épületek ebből származó süllyedése jelentős lehet, amelyre vonatkozóan építőipari és nukleáris ipari előírásokat kell tudni betartani. Emiatt a talajt meg kell erősíteni.

— Az eredeti talaj egy jelentős földrengés esetén megfolyósodhatna, amely hatás miatt szintén indokolt a blokkok alatti talaj megerősítése.

A munkagödör a nagy épületméretek miatt mind oldalirányú, mind mélységi kiterjedésében nagy kell legyen, és bőven a talajvíz szintje alá is kell mélyíteni a munkagödröt.

— A talajvíz – megfelelő védelem nélkül – beszivárogna a munkagödörbe, amely vizet azonban nyilván ki kell onnan szivattyúzni, hogy a munkagödörben dolgozni lehessen.

— Ha a kiszivattyúzott vízmennyiség túl nagy, akkor az építkezés jelentősen beleszólna a helyi hidrogeológiai viszonyokba, ami által jelentősen megváltoztatná a környező talajvízszintet.

— A telephely-elrendezési sajátosságok miatt a működő 4. blokk meglehetősen közel van az 5. blokk munkagödréhez, így a munkagödör víztelenítése során figyelemmel kell lenni erre a körülményre is.

https://greenfo.hu/hir/azonnal-leallitottak-paks-ii-epiteset-mert-beomlott-egy-munkagodor-resz/

Az 5. és 6. blokk építkezése nem veszélyeztetheti a már meglévő létesítmények, így a 4. blokk működtetését és biztonságát. Aszódi részletes elemző cikke >>>

https://telex.hu/nevertek/2025/02/10/aszodi-attila-paks-ii-rol-a-levalt-sarok-nem-azt-jelenti-hogy-a-munkagodor-beomlott-volna

Előzmény

Válasz

Íme a fotó a paksi résfal mutyiról | 2025. január 8.

Szó szerint idemásolom egy most kirúgott paksi melós levelét és újra ideteszem a megdőlt résfalról, illetve az azt támasztani próbáló földsáncról készült képet – írta Hadházy Ákos.

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/01/paksi-megsullyedt-resfal-hadhazy-akos-fb-1024x732.jpg

Mint a független országgyűlési képviselő FB posztjában írta: „Miután pár napja írtam a témában, sok hasonló tartalmú üzenetet kaptam a súlyos problémákról és persze jött a közlemény, hogy ugyan tényleg kirúgtak pár száz embert, de amúgy minden a legnagyobb rendben. Ha demokráciában élnénk és felelős kormányunk lenne, országgyűlési képviselőként könnyen eldönthetném, kinek van igaza: odamennék és megnézném. Erre most semmilyen lehetőségem sincsen (még repülőről sem nézhetem meg, mert Paks felett – jogosan – zárt a légtér). A levélből csak a munkás azonosítására alkalmas adatokat veszem ki (de amúgy mindannyiuk névvel, arccal, valós profillal üzent nekem):

„Tisztelt Hadházy Ákos!
A ma este került a szemem elé az a cikk miszerint azért lett el küldve közel 400-500 ember, mert mind két Paks2 blokk építési folyamata befejeződött. Az egész egy nagy hazugság, én is ott dolgoztam 8 hónapig, mint egy alvállalkozó munkása, és mint engem is és még sok kollégámat felháborít ez a hír. Egyik napról a másikra rugtak ki minket a munka kezdés előtt 2 éves munkáról volt szó. És nem 400 dolgozóról van szó hanem közel 700-800 emberről. Az 5-ös blokk résfala kezd be dőlni, ami a cég számlájára írható a kapkodás sietség mihamarabbi végzés miatt. Azt már hozzá tenném, hogy a dolgozókkal való bánás mód embertelen és embereket nem ember számba nézve a német cég és azok alvállalkozói teljes mértékben ki használták az embereket. Nem találkoztam még egyetlen egy országban pl. olyannal, hogy a hazai emberek tanulják meg egy külföldi cég nyelvét. Ha én külföldre megyek dolgozni, köteleznek az adott nyelv használatára. Itt ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk hogy mi tanuljuk meg az ő nyelvüket. Hozzá tenném, hogy a német cég közel 8 országból származó embereket alkalmazott és úgy ordibáltak az emberekkel mint más a kutyájával sem.

Paksi hírek is lehozta, hogy teljesen kész a talajstabilizálás, ami badarság december 20-án lettünk ki rugva 5-ös blokk 70%-ban kész kb 6-os blokk 80% de még ki sincs szedve az erőmű része de ők azt nyilatkozták hogy kész! Mikor meg kérdeztük a főnökünket hogy miért is lettünk el küldve annyit válaszolt az roszatom nem fizeti ki a Bauer céget így ezáltal minket se. Jó tudjuk hogy a főnökünk sunyi mert mindent korlátozott pl a bérek emelését is vagy pl cégek közötti vándorlást. Ő milliárdos lett a emberek meg munkanélküliek. Órákat tudnék beszélni erről és sok kollégám is mik történtek bent amik sose látták nap világot nem hogy médiát. Sokan úgy vélik, ez a beruházás egyenlő pénzrablás-pénzmosás, semmi több. Készültek képek az építkezésről nyilván nem kerültek fel semmi felé közösségi oldalakra, mert tilos volt bármi felé képet videót készíteni. Ami valós volt mert egy dolgozó képet rakott ki egy közösségi oldalra és az országból ki toloncolták és ki is tiltották. Száz szónak is egy a vége: azok, akik ott dolgoztak magyar emberek mind munkanélküli lett és nagyon ki lettek használva. Brutálisan bántak az emberekkel a saját országukban.”

Eddig a levél.

Mondom, SOK hasonló üzenetet kaptam, de hogy ezeknek az embereknek van-e igaza, vagy az építkezésen magukat hülyére kereső vezetőknek, azt Önöknek kell eldönteni. Én egy egyszerű országgyűlési képviselőként nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt eldöntsem. Mindenesetre a mellékelt képen valóban ott van a résfalat támasztó sánc… Ha a paksi, sokmilliós fizetésért dolgozó vezetők valóban meg akarják Önöket győzni, tegyenek közzé képeket, videókat a gödörről. Amíg nem teszik, ne haragudjanak rám, ha én a melósoknak hiszek.

https://greenfo.hu/hir/ime-a-foto-a-paksi-resfal-mutyirol/

Válasz

Megszünteti az Orbán-kormány a különleges gazdasági övezetet Pakson | 2024.12.21.

Az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

Megszűnik a Paks közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendeletből.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e277998622f1eef906a67ffc59cd423a43e6a736/megtekintes

A döntés 2025. január 1-jén lép hatályba, ettől a naptól kezdve

-- a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit Tolna Vármegye Önkormányzata helyett Paks önkormányzata gyakorolja,

-- és a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit Tolna Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke, illetve jegyzője helyett Paks polgármestere, illetve jegyzője látja el.

A dokumentumban az áll, a rendelet hatálybalépésétől „Paks Város Önkormányzata gyakorolja a települési önkormányzati rendeletalkotási jogkört, azzal, hogy a Kormánynak és a Tolna Vármegyei Önkormányzatnak a különleges gazdasági övezet területére vonatkozóan, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletét mindaddig alkalmazni kell, amíg Paks Város Önkormányzata nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat”.

A Tolna Vármegye Önkormányzatának, illetve Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának az adóból származó, a rendelet hatálybalépése napjáig fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint az a bevétel, amely nem szolgál a rendelet hatálybalépése napján hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül, Paks önkormányzatát illeti meg, amelyet 30 napon belül kell átadni. Az adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony nem létesíthető.

A dokumentumban az áll, a különleges gazdasági övezet megszüntetéséről „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel” döntöttek.

A kormány még nyáron nyilvánította különleges gazdasági övezetté a paksi erőmű területét. Az átminősítést a kormány ugyancsak az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatti vészhelyzettel indokolta, ám a 18 ezer lelkes város általunk megkérdezett lakói közül mindenki úgy gondolta, hogy bosszúból fosztják meg Paksot bevételeinek a harmadától. A júniusi választáson ugyanis a Paksi Deák Ferenc Egyesület (PDF) zászlaja alatt induló ellenzéki összefogás megsemmisítő vereséget mért a kormánypártokra.

Október végén a hvg.hu írt arról, hogy megszűnhetnek a különleges gazdasági övezetek. A portál akkor kiemelte, ezek technikailag nem illenek abba a koncepcióba, amit januártól tervez bevezetni az Orbán-kormány. Ez a Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által októberben bejelentett Versenyképes Járások Program ugyanis szintén a hipa elosztását érinti. A lényege, hogy a településektől nem a teljes adót térítenék el, hanem létrehoznak egy területfejlesztési alapot, amelybe az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be, és válna visszapályázhatóvá a járások által. Később az Economx számolt be arról, hogy a 104 oldalas Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról fantázianevű salátatörvényben előre bocsájtották a különleges gazdasági övezetek eltörlését.

https://nepszava.hu/3262414_paks-kulonleges-gazdasagi-ovezet-megszunes-magyar-kozlony

Előzmény

Válasz

Aszódi Attila: A Roszatom miatt fenyeget a paksi atomerőmű bővítésének | 2024. 11. 30. # videó

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítást, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk.

Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az előterjesztés annak beismerése, hogy a kivitelezéssel megbízott orosz Roszatom nem tudja teljesíteni az eredeti, 2014-es szerződésben vállalt kötelezettségeit. Emlékeztetőül: a kormány mostanáig azt szajkózta, hogy az oroszok fix árra szerződtek, a teljesítési kockázatok őket terhelik.

Azonban nagyot fordult a világ, a most beterjesztett módosítás nélkül a beruházás ellehetetlenülne. Vendégünknek egy furcsa mondat is szemet szúrt az indoklás részben, amely – amennyiben helytálló az értelmezése – kivonja a más törvényi kötöttségek alól ezt a projektet, figyelmen kívül hagyva „minden egyéb körülményt”. Amit a Della házigazdája úgy fordított le, hogy ez a felhatalmazás túlmutatna a kiemelt nemzetgazdasági érdekből megvalósuló beruházásoknak biztosított jogi könnyítéseken is, míg vendégünk azt tartja nagyon fontosnak, hogy egy jól definiált, fegyelmezett keretrendszeren belül maradjon a projekt.

Aszódi Attila szerint reálisan 2032–2033-ra el tud indulni az ötös blokk, de ehhez fel kell pörgetni a munkálatokat. Még úgy is, hogy a pénzügyi jellegű módosítások lehetőségének kinyitása a fővállalkozói szerződésben szerinte szükségessé teszik az államközi szerződés, ideértve a hitelszerződés megváltoztatását, valamint az Európai Unió újabb jóváhagyását is. Az utóbbi megszerzése az előző alkalommal nehézséget okozott: évekkel lassította az építkezés elkezdését.

A szakértő szerint a magyar kormánynak arra kellene törekednie, hogy ezúttal a kivitelezéssel párhuzamosan történjenek meg az uniós engedélyezések, mert ezzel rengeteg időt lehetne nyerni.

Mindenesetre a projektcégre komoly tárgyalások várnak az előttünk álló időszakban a szakértő szerint.

Beszéltünk még a november közepi rekord áramár okairól (amikor Európában nálunk volt a legmagasabb az ár egy adott időszakban), illetve arról, hogy ez mely vállalati kört érintette rosszul. Szóba került az is, milyen veszélyek fenyegetik a villamosenergia-ellátást, és mit lehet tenni ellenük.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/30/podcast-della-aszodi-attila-paks2-roszatom-allamkozi-szezodes-jogi-feltetelek/

A YT-on:

https://www.youtube.com/watch?v=CfYRzKNNk0g
___

Aszódi Attila: „Fontos fordulatot vett a paksi atomerőmű bővítése” | 2024. jan. 24.

A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás - jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár. A projekt 2023-ban nagyon fontos fordulatot vett, a tényleges kivitelezés állapotába került, a munkagödrök kialakítása folyamatban van, februártól pedig az orosz fővállalkozó nekilát az egyik reaktortartály megépítésének. Ez általában három évet vesz igénybe, és Aszódi Attila szerint az orosz iparral szembeni szankciók, illetve az orosz gazdaság helyzete sem fogja érdemben lassítani a munkálatokat, de azzal kalkulálni kell, hogy a gyártás ellenőrzése, a magyar szakemberek kiutaztatásával járó mindennapi ügymenet megnehezülhet.

Ezzel együtt nem lehet biztosra mondani, hogy a beruházás elért addig a pontig, amikor már nem lehet visszafordulni (point of no return): van olyan európai atomerőmű, amely kulcsrakész állapotig jutott, mégsem hozták működésbe. A szakember mindazonáltal arra fogadna, hogy az új paksi blokkok elkezdik a termelést a harmincas évek elején. „Kérdés, hogy a teljes építési folyamatot, ami az oroszok gyakorlatában 8-10 év szokott lenni, hogyan lehet tartani a szankciók által nehezített környezetben” – tette hozzá, rámutatva, hogy továbbra is küzd kihívásokkal a projekt.

Ezzel párhuzamosan kerül sor a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítására, ami mögött Aszódi Attila nem a Paks II megvalósulásával kapcsolatos kételyeket látja, hanem a magyar ipar növekvő energiaigényének kiszolgálását. Arra ugyanakkor az új blokkok üzembe helyezéséig is figyelni kell, hogy a megújuló energiatermelés térnyerése - a több mint 5500 megawattos kapacitásuk már megközelíti a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelését, ami 6000-7500 megawatt között szokott mozogni - új helyzetet teremt a hazai energiaiparban, főleg, hogy további megújuló kapacitások belépése várható rövid időn belül. Ez újfajta szabályozási mechanizmusok beépítését igényli, amellyel a terhelést ki lehet egyenlíteni, ám a régi paksi blokkok e tekintetben nem elég rugalmasak. Az új létesítmények az eltérő technológiájuk miatt alkalmasak lesznek a visszaterhelésre, de az még odébb van. A szakértő ezért két darab 600 megawattos szivattyús tározós vízerőmű kialakítását sürgeti, követve a környező országokat. A műsorban arra is választ kapunk, hogy mennyibe kerül végül az új blokkok megépítése a magyar adófizetőknek, miért került kritikus döntési helyzetbe Paks az üzemanyag utánpótlás ügyében, és hogy mi a buktatója az erőművek szétválasztott üzemeltetésének, amire az uniós előírások miatt került sor.

https://www.youtube.com/watch?v=6wpJBKhv0i4

Válasz

Debrecen után Paks II-nél sem épül meg egy ivóvízvezeték, mert nincs rá elég pénz | 2024. október 22.

Akárcsak sok más ipari beruházás esetében, úgy Paks II építése kapcsán is megnövekszik a víziközműkapacitás-igény, aminek a kiszolgálásához fejleszteni kell a víziközműveket. Ennek része lett volna az a két projekt is, amelyeknek a megvalósítása már biztosan csúszik, hiszen a kivitelezésre kiírt tenderek eredménytelenül zárultak. Az egyik felhívásra túl drága ajánlatok érkeztek, míg a másikra egyáltalán nem jelentkezett senki. Így egyelőre egy ivóvízvezeték építése és a Borsócséplői vízműtelep fejlesztése is elmarad. Debrecenben egy tisztítómű fejlesztésére nem volt elég pénze az államnak.

A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. és a Paks és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás víziközmű kivitelezési feladatok ellátására kötött keretmegállapodást 2022-ben 41,8 milliárd forint értékben. Ennek a keretmegállapodásnak a részeként építettek volna vízvezetéket a paksi Borsócséplői vízműtelep és Paks II. felvonulási területének északi része között.

A versenyújranyitás azonban nem járt sikerrel. A szűkszavú tájékoztató szerint ugyanis „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. A kiírók szerint

-- nettó 278 millió forint állt rendelkezésre, azonban ennél minden pályázó drágább ajánlatot adott.

Az, hogy pontosan milyen összegű ajánlatok érkeztek be, nem szerepel az eredménytelennek nyilvánított tender nyilvános dokumentumaiban, de a keretmegállapodás alapján azt legalább tudjuk, hogy kik tehettek ajánlatot.

Ezek pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt., az Apáthy Endréhez köthető A-Híd Zrt., a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., valamint az ALISCA BAU Építőpari Zrt. voltak.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/22/debrecen-utan-paks-ii-nel-sem-epul-meg-egy-ivovizvezetek-mert-nincs-ra-eleg-penz/

A Mészáros cég egyébként már másodszor marad hoppon vízvezeték-építés kapcsán. A napokban írtuk meg, hogy ugyan ők adták a legolcsóbb ajánlatot a Keleti-főcsatorna felszínivíz tisztítómű fejlesztésére Debrecenben, azonban ott sem állt rendelkezésre a beruházáshoz szükséges fedezet, így az a tendert is eredménytelennek nyilvánították.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/21/semmi-nem-lesz-a-beigert-ivovizfejlesztesbol-debrecenben-mert-nincs-ra-fedezet/
___

Akkumulátorgyár, közmeghallgatás (Debrecen, 2023.)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyar_kozmeghallgatas_debrecen_2023

Válasz

2027-től francia cég szállítja a fűtőelemet a paksi erőműbe | 2024. 10. 25.

A Paksi Atomerőműbe üzemanyagot (fűtőelemet) szállít 2027-től a francia Framatome cég, az erőmű üzemanyag-ellátásáról a két társaság között pénteken létrejött szerződésről az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára számolt be Budapesten sajtótájékoztatón.

Steiner Attila kiemelte, hogy ez Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból fontos lépés – olvasható az MTI beszámolójában. Az államtitkár elmondta, hogy kicsit távolinak tűnhet még 2027, az elmúlt években azonban a Paksi Atomerőműben az üzemanyagból nagyon jelentős stratégiai készletet halmoztak fel.

Steiner arra is kitért, hogy a hazai energiamix egyik legfontosabb eleme a Paksi Atomerőmű, amely a magyarországi villamosenergia-termelés csaknem felét adja, ennek hosszú távú fenntartása érdekében indította el a kormány az atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával összefüggő projektet. A cél az, hogy további 20 évvel hosszabbítsák meg az erőmű élettartamát.

https://24.hu/kozelet/2024/10/25/paksi-atomeromu-futoelem-uzemanyag-framatome-2027/

Válasz

Paks 2, az orosz rulett (teljes film)
Ökopolisz Alapítvány |2022. ápr. 1.

A paksi atomerőműbővítés az évszázad energetikai beuházása. 2022 májusban dönt a szakhatóság az engedélyezésről. Paks 2 egy geológiai törésvonalra épülne. Ez a Roszatom utolsó még futó építési projektje az EU-ban. A pénzügyminiszter is elismerte, hogy ez egy rossz hitelkonstrukció. A finanszírozó bank a szankciós listán van. Óriási a titkolózás Paks 2 körül, és csak eddig csak a közpénzt égette.

Képes-e csak a nyers politikai akarat életben tartani a projektet, ha geológiai, nemzetbiztonsági, pénzügyi érvek, és a nemzetközi példák mind ellene vannak? A paksi bővítést kezdetektől követő szakértők, volt állami vezetők, újságírók, civilek és politikusok mutatnak rá a valós kockázatokra.

https://www.youtube.com/watch?v=SsBbUAv7_6E

Válasz

Számos hazai szakmai szervezet, köztük a WWF Magyarország is felemelte hangját a Paksi Atomerőmű hűtővíz-szabályozásának módosításával kapcsolatban. A hivatalos társadalmi véleményezésre beküldött állásfoglalásunk

https://wwf.hu/wp-content/uploads/2024/08/WWF_15_2001_KoM_modositas_velemeny-1.pdf

sajnálatos módon nem talált befogadó fülekre. A mai napon a Magyar Közlönyben megjelent rendelet

https://telex.hu/belfold/2024/08/16/paks-lantos-csaba-duna

szerint az Energiaügyi Miniszter saját hatáskörben dönthet arról, hogy az előírtnál magasabb hőmérsékletű hűtővízzel is terhelheti az atomerőmű a Dunát, amennyiben ezt "a villamosenergia-ellátás védelme indokolttá teszi".

A WWF Magyarország több szempontból is aggályosnak és jogellenesnek tartja a döntést, amely veszélyes precedenst is teremt, hiszen a meglévő környezetvédelmi határértékek opcionális átlépésének lehetősége is egyértelmű visszalépést jelent a hazai környezet- és természetvédelmi jogalkotásban, ráadásul a rendelet jelenlegi formája potenciális és beláthatatlan természetkárosodást okozhat, hiszen a hőmérséklet-túllépés mértéke és időtartama is a miniszter hatáskörébe került.

Véleményünk szerint a klímaváltozás és az egyre gyorsuló energiaátmenet során kialakuló energiaár- és ellátási anomáliákat

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240815/annyira-felmelegedett-a-duna-a-hoseg-miatt-hogy-le-kellett-terhelni-paksot-704337

nem lehet a természet kárára elsimítani és nem lehet a szabályok módosításával leplezni az atomenergia korlátosságát és azt a tényt, hogy minden energiatermelő rendszerre – legyen az megújuló, fosszilis vagy nukleáris – hatással van és lesz a klímaváltozás által okozott szélsőségesebb időjárás.

Szorgalmazzuk tehát, hogy komplex, szektorokon átívelő hosszú távú energiatervezéssel és intenzív szakmai és társadalmi párbeszéddel szabjuk meg azokat az irányokat, amik valóban egy fenntartható jövő felé vezetik Magyarországot. A WWF Magyarország nyitott az érintettekkel való szakmai egyeztetésre, mert biztosak vagyunk benne, hogy a magyar döntéshozókkal közösen bölcs és a jövő generációk számára is elfogadható változást tudnánk elérni a jelenlegi szabályozásban.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=901363298701812&set=a.628626132642198

Előzmény

Válasz

Hogyan hűthető az atomerőmű aszály idején? | 2024. augusztus 6.

A Paksi Atomerőmű reaktorait a Duna vize hűti, ám ez egyre problémásabb: gyakoriak az alacsony vízhozamú időszakok, a víz hőmérséklete pedig emelkedik. Paks II pedig megduplázza majd a környezeti terhelést. Miért probléma az alacsony vízállás és a csökkenő vízhozam Pakson? Elmagyarázzuk, egyszerűen.

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/hogyan_hutheto_az_atomeromu_aszaly_idejen

https://www.szabadeuropa.hu/a/hogyan-hutheto-az-atomeromu-aszaly-idejen/33050886.html
___

Miért a 30 Celsius-fok a határ?

„Aki felelősséggel gondolkodik az ország sorsán, annak a vízgazdálkodásra kellene kelnie, feküdnie, mert enélkül ez az ország ki fog száradni” – mondta az InfoRádióban a napokban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A politikus az aszály és a kánikula következményeiről beszélve hozta szóba a halgazdaságok helyzetét. Azt mondta, hogy a halastavak üzemeltetői próbálják pótolni a vízből hiányzó oxigénmennyiséget, mert a halak fuldokolnak a 30 Celsius-fokos vízben.

A vízhőmérsékleti limit Európában azonban nem mindenhol 30 Celsius-fok; a biológiai, környezeti hatásvizsgálatok és kutatások alapján határozzák meg. Franciaországban 28, Svájcban 25 Celsius-fok a határérték, Ausztriában viszont az az általános szabály, hogy a létesítményből kiengedett hűtővíz nem lehet melegebb a címben jelzett értéknél.

Az érvényes magyar regula szerint ha a Duna eléri a 30 Celsius-fokot az atomerőmű alatt, 0,1 Celsius-fokonként 20 megawattal csökkenteni kell a teljesítményét. Ezt a 20 MW-onkénti teljesítményvesztést mindaddig emelni kell, amíg a folyó vize az előírt hőmérséklet alá nem süllyed. Ez az elmélet.

A gyakorlatban hivatalosan erre a lépésre – legalábbis az utóbbi években – még nem került sor. Hiába, hogy 2018 augusztusa például 17 napon is 29 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletet produkált, az erőmű minden alkalommal megúszta a kényszerű veszteségvállalást. Ehhez az is kellett, hogy olykor elromoljon a kritikus ponton lévő mérőműszer, és hogy az is következmények nélkül maradjon, amikor a naplózások során feltűnően furcsa értékeket, köztük 29,88 Celsius-fokot rögzítettek. Tavaly elég volt a 29,82-t naplózni, mert az Átlátszón publikáló Paksi Riot csapat által 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban is limit felettinek mért vízhőmérsékleti adatokat így is sikerült csípőből megcáfolni.

Július 27-én kikerült egy rendelettervezet az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapjára.

https://kormany.hu/dokumentumtar/15-2001-vi-6-kom-rendelet-mod-szolo-em-rendelet-terv-tars-egyeztetese

A 15/2001. (VI. 6.) KöM-rendelet (a továbbiakban: 15/2001.) módosításának szándékát a minisztérium négy kurta, letölthető pdf-fájlba csomagolva adta át társadalmi egyeztetésre. A négy dokumentum közül kettőbe (Tartalmi összefoglaló, Indoklás) betűre pontosan ugyanaz a négy sorból álló, egymondatos leíró szöveg került; a Hatásvizsgálat egy furcsán kitöltött adatlap, a Normaszöveg pedig – Lantos Csaba energiaügyi miniszter és az ellenjegyző Pintér Sándor belügyminiszter szignóhelyével együtt is – csupán bő féloldalas lett. Ahhoz képest, hogy a több mint két évtizede érvényben lévő rendelet bejelentett átalakítása jóvátehetetlen károk forrása lehet, mindez nem tekinthető soknak; mint kiderült, alaposnak sem.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100015.kom

A 15/2001. felülírása a nyáron melegedő Duna miatt korlátozás alá eső Paksi Atomerőmű helyzetét és működési paramétereit akarja javítani, de az éppen aktuális politikai érdeknek megfelelően.

A minisztériumi portálról letölthető dokumentumcsomagban a Hatásvizsgálat is tanulságos: a kitöltött adatlapból kiderül, hogy a rendeletmódosításhoz szükségesnek vélt munkát a Nukleáris és Energia Külkapcsolatok Főosztálya és a Jogi Főosztály egy munkanap alatt végezte el...

https://www.szabadeuropa.hu/a/lepeshatranyba-kerultunk-mivel-a-kormany-tovabbra-is-csak-paksban-gondolkodik/33066563.html

Előzmény

Válasz

Szijjártó elfelejtett megemlíteni egy fontos részletet a Paks II. legnagyobb berendezéséről | 2024. augusztus. 07.

„Újabb mérföldkőhöz ért a paksi bővítés azzal, hogy megérkezett Magyarországra az egyik legfontosabb hosszú gyártási idejű berendezésnek számító zónaolvadék-csapda vízi úton Oroszországból” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 1-én.

„A fővállalkozóval közös célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megépítsünk egy biztonságosan üzemeltethető atomerőművet. Az ehhez vezető út szimbolikus pillanata a legnagyobb tömegű berendezés, a zónaolvadék-csapda Paksra érkezése” – tette hozzá a sikerkommunikációhoz Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Létesítési engedély nélkül nem megy

-- A zónaolvadék-csapdát azért nem lehetne beépíteni, mert a Paks II-nek mind a mai napig nincs meg a legfontosabb engedélye az OAH-tól: a létesítési engedély.

Optimistán mondhatnánk, hogy nincs semmi gond, a földmunkák, az alapozási, vasbeton szerkezetépítési munkák jó ideig eltartanak még, addig a Paks II. biztos megszerzi a teljes értékű létesítési engedélyt. Sajnos pesszimizmusra ad okot, hogy ez 4 év alatt eddig nem sikerült – ismételjük: egy olyan eljárásban, aminek alapesetben egy évig kellett volna tartania.

A finnek inkább elengedték a Roszatomot...
https://hvg.hu/gazdasag/20240807_Szijjarto-elfelejtett-megemliteni-egy-fontos-reszletet-a-Paks-II-legnagyobb-berendezeserol

Előzmény

Válasz

A fideszes vezetést elküldő Paksnak annyival kevesebb lesz a pénze, hogy egy 4,3 milliárdos buszbeszerzést is visszamond | 2024. augusztus 6.

„Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk” – mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyen a testület döntött a város költségvetésének módosításáról, miután a kormány egy rendelettel elvonta a város 19 milliárdos költségvetéséből azt a 7 milliárd forintot, amelyet a paksi atomerőmű fizet iparűzési és ingatlanadó formájában Paksnak.

Az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozó rendelet azután született, hogy 26 év után Pakson vereséget szenvedett az önkormányzati választáson a Fidesz, így októbertől a település vezetését ellenzéki polgármester, az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz helyben ellenzékbe szorul.

A rendelet szerint a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánítják.

Az augusztus elsején megjelent kormányhatározat már az idei évet is érinti – az évre esően arányosan körülbelül 3 milliárd forintot –, így az ülésen a város döntött arról, hogy már szerdától a város nem vállal egymillió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha el is nyeri a város közlekedésért felelős cége a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város megkurtított költségvetését.

Heringes Anita a pályázatok teljes átnézését javasolta, felvetve, hogy a félmillió forintnál nagyobb – nem béreket érintő – kifizetéseket is vizsgálják felül. Külön kitért a tanácsadói szerződésekre, javasolva a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. Ezekről a felvetésekről az ülésen nem született döntés.

A rendelet miatt kedden tüntetést tartanak a városháza előtt az októberben hivatalba lépő képviselők, tiltakozva a város költségvetésének 37 százalékát kitevő elvonás ellen.
https://telex.hu/belfold/2024/08/06/a-fideszes-vezetest-elkuldo-paksnak-annyival-kisebb-lesz-a-koltsegvetese-hogy-azonnal-modositani-kellett

Előzmény

Válasz

Abszurditásig fokozható az atomerőmű-építés – Kína sem kivétel | 2024. augusztus 4.

Vasárnap délelőtt 10 óra 58 perckor önteni kezdték az első betont a kelet-kínai Fucsien tartományban található Ningde atomerőmű új blokkjának reaktorszigete alatti területre. Ezzel kezdetét vette a Ningde–5 építése – jelentette be a China General Nuclear (CGN) július 28-án.

https://news.cgtn.com/news/2024-07-28/China-s-Ningde-Nuclear-Power-Plant-starts-new-power-unit-construction-1vByqlmdAHK/p.html

A telephelyen már működő négy blokk mellé egy újabb blokkpár épülhet; az 5-ös – és majd, ha építik, a 6-os is – a saját fejlesztésű, 1170 megawattos Hualong One reaktortípust kaphatja.

55, 60, 62…

A múlt vasárnapi kínai bejelentéssel együtt a világban összesen 62 atomerőmű építése zajlik. Ez kettővel több ugyan, mint amennyiről az Energiaklub frissen publikált jelentése szól, de az még a június végi állapotokat rögzítette. (A látszólag gyors változásra – mint a nukleáris iparban sok minden másra – Kína a magyarázat, például az, hogy a kelet-kínai Sangdong tartományban a helyi híradások szerint vasárnap a Shidao Bay Atomerőmű területén is elkezdődött egy építkezés; a Sidaovan–1 mellé is kerül második blokk, és itt is az a terv, hogy befejezik 2029-ben.)

https://www.neimagazine.com/news/construction-of-phase-one-begins-at-chinas-shidaowan-npp/

A Kevesebben többet, késve és drágábban címmel megjelent tanulmányban eleve nem a percre pontosságon volt a hangsúly. Az értékét az adja, hogy az elmúlt három évet (2021, 2022, 2023) mérlegre tevő jelentéshez idén elkészült a negyedik pillanatfelvétel.

https://energiaklub.hu/tanulmany/az-ido-lett-az-atomeromu-epites-legnagyobb-ellensege-4984

https://energiaklub.hu/files/study/Atomeromuvek_epites_alatt_2022_0.pdf

https://energiaklub.hu/files/study/E%CC%81pu%CC%88lo%CC%8B%20atomero%CC%8Bmu%CC%8Bvek%20-%202023%20final.pdf

https://energiaklub.hu/tanulmany/atomeromuvek-epites-alatt-2024-5242

Így pedig – mivel minden alkalommal az volt a célom, hogy tételesen bemutassam a világ összes, aktuálisan építési fázisba sorolt nukleáris erőművi projektjét – az annalesekből mostanra kiolvashatók és széles spektrumon bemutathatók az atomerőmű-építések legfőbb problémái: az, hogy e beruházások, miután aktív építési szakaszba léptek, milyen akkut, illetve lokális és aktuális problémákba ütköztek és ütköznek, amelyek végül törvényszerűen eredményezik a határidők és a tervezett költségek akár többszörös túllépését is.
https://www.szabadeuropa.hu/a/abszurditasig-fokozhato-az-atomeromu-epites-kina-sem-kivetel/33057316.html

Előzmény

Válasz

Ha 2024-ben hatvan atomerőmű épül világszerte, megépül-e nyolcszáz 2030-ra? | 2024.07.30.

Negyedszerre jelentetjük meg az Építés alatt álló atomerőműveket listázó jelentésünket, amelyben 60, a világban épülő atomerőművet veszünk sorra. Miért is fontos, hogy évente újra megnézzük, vannak-e újak, és megépült-e, amit megígért az építtető? Az érdekes (sokszor inkább bizarr) sztorikon kívül kiderül az is, hogy miért nem épül meg határidőre az atomerőművek többsége, és miért kerülnek többe minden korábban kalkuláltnál.

Honnantól számít egy erőmű építés alatt állónak? (Spoiler: nem az első kapavágástól.) Az „építés alatt” meghatározás nem gumiszabály. Egy tervezett atomerőmű vagy építés alatt áll, vagy nem. A világszerte használt definíció szerint építés alatt áll az az atomerőmű, amelynek beruházója a műszaki, technológiai, biztonsági és létesítési engedélyek birtokában megkapta a nemzeti hatóságoktól a jóváhagyást ahhoz, hogy a reaktort befogadó reaktorsziget betonöntését megkezdje.

https://www.szabadeuropa.hu/a/paks_ii_sztoriban_szijjarto_lazar_oah/32566751.html

Paks II még nem tart az építkezésnél, idáig még nem jutott el.

https://hvg.hu/gazdasag/20230824_paksi_bovites_paks_ii_szijjarto_roszatom_epitkezes_betonontes_engedely_resfal_greenpeace

Az építkezés megkezdéséhez szükséges legfőbb engedélye nincs meg – ez a magyarázat arra is, hogy miért nem szerepel az építés alatt álló atomerőművek nemzetközi listáin. Hiába kapott létesítési engedélyt, abban az Országos Atomenergia Hivatal számtalan „visszatartási pontot” határozott meg: olyan feltételeket, amelyek teljesülésekor valóban elkezdődhet az építés. A Hivatal szó szerint így fogalmaz:

https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/A7BB0A98812B87EDC12588AA002D5899/$File/honlap_final.pdf

„Fontos kiemelni, hogy a létesítési engedély egy ún. komplex létesítmény szintű engedély, amely az erőmű komplett műszaki koncepciójának és biztonsági megoldásainak elfogadására vonatkozik, önmagában nem jogosít fel a létesítési munkák megkezdésére, ahhoz további konkrét (ezres nagyságrendben) rendszer-, rendszerelem- és építményszintű engedélyezési eljárások lefolytatása szükséges.”

Érdemes szem előtt tartani, hogy a valaha építeni kezdett atomerőművek több mint 12 százaléka végül nem épült meg. Ausztriában például a Zwentendorfi erőmű a 70-es években annyira kulcsra kész állapotban várta az indulást, hogy már az üzemanyag-kazettákat is betöltötték, amikor a tiltakozások hatására szervezett népszavazás meghiúsította.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zwentendorfi_atomer%C5%91m%C5%B1

Vannak, akik szerint a klímaváltozást úgy lehetne megfékezni, ha 2030-ig a világ összes széntüzelésű erőművét bezárnák, és helyettük 800 atomerőművet építenének (szintén 2030-ra). Az elmúlt 20 évben azonban a világban 107 reaktort állítottak le, miközben 100 kezdte meg működését. Jelenleg 60 épül, és a leghatékonyabban építő Kína is átlagosan 7 év alatt épít meg egy erőművet. A többi országban ennél lényegesebben lassabban épülnek meg. Könnyen belátható, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges számú erőmű nem épül meg időben – az erre fordított rengeteg állami támogatást sokkal inkább az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiafajták alkalmazására és az energiarendszer modernizálására kellene fordítani.
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/07/30/ha-2024-ben-hatvan-atomeromu-epul-vilagszerte-megepul-e-nyolcszaz-2030-ra/

A tanulmány innen tölthető le.

https://energiaklub.hu/tanulmany/atomeromuvek-epites-alatt-2024-5242

Tavalyi infografikánk Paks II csúszásának kronológiájáról itt érhető el.
(2014-ben 2023-ra ígérték a befejezését, ma már a 2030-as évek elejére.)

https://energiaklub.hu/files/infographics/Atomeromuvek%20e%CC%81pi%CC%81te%CC%81s%20alatt_2023_infografika.pdf

Válasz

Paksi Deák Ferenc Egyesület: Szomorú augusztusra ébredtünk! Az éjszaka megjelent- Paks város közigazgatási területén különleges gazdasági övezetté nyilvánításáról szóló kormányrendelet! Megfontoltan kell most előrehaladni! Azonnal kezdeményeztük a rendkívüli testületi ülés összehívását, és egyeztetést kezdeményezek a kijelölt Lázár János miniszter úrral!

Most sok tárgyalás és szakmai munka következik!

Amikor erre a feladatra jelentkeztünk, tudtuk, hogy nagy feladat lesz! A felelőssége minden képviselőnek most óriási!

Veszünk egy nagy levegőt, és munkára fel!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=817797870504467&set=pcb.817798103837777
___

Elvette a kormány Pakstól az atomerőmű után járó bevételeket 2024. augusztus 01.

Hamar megérkezett a kormány válasza a paksiaknak, miután a városban június kilencedikén leváltották a fideszes polgármestert. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent rendelet

-- különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paksi Atomerőmű területét, ezzel együtt elvette a várostól és a Tolna illetve Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzathoz irányította az erőmű által fizetett iparűzési adót.

Paks évi hatmilliárd forintot bukik a kormány döntése miatt.
https://444.hu/2024/08/01/elvette-a-kormany-pakstol-az-atomeromu-utan-jaro-beveteleket
___

-- Térségfejlesztésre korábban Szijjártó Péter és Lázár János is plusz 40 milliárdot ígért, az előző években pedig több száz milliós fejlesztési pénzekről beszéltek.

Heringes Anita, a város új polgármestere kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását és Lázár János meghallgatását, de miután csak október elsejével lép hivatalba, ezt csak önkormányzati képviselőként tehette meg. A regnáló polgármester, Szabó Péter azt ígérte neki, jövő hétre összehívja.
https://444.hu/2024/08/01/azt-hittem-csak-bloffolnek-85-milliardot-vett-el-a-kormany-pakstol
___

... a rendelet szerint az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát a Tolna Vármegyei Önkormányzat szerzi meg.

-- A különleges gazdasági övezet területén a feladat- és hatásköröket Tolna Vármegye Önkormányzata gyakorolja.

Az augusztus közepétől hatályos rendelet szerint a különleges gazdasági övezet

-- helyi adókötelezettségéből származó bevétel Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti a bevétel 62,5%-ának erejéig, valamint Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát illeti a bevétel 37,5%-ának erejéig.

A bevétel

-- legfeljebb 3%-át lehet a megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos működési költségekre,

-- és legfeljebb 17%-át pedig a megyei önkormányzat beruházásaira költeni.

-- a maradék pénzen osztoznak a két megye beruházással közvetlenebbül érintett települései.

A különleges gazdasági övezetek fogalmát 2020-ban alkotta meg a kormány, így vették el a gödi Samsung akkugyár adóbefizetéseit a helyiektől, akik ellenzéki polgármestert választottak.

2023-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 5,9 milliárd forintot fizetett ki a városnak helyi adók címén.
https://24.hu/belfold/2024/08/01/kormany-paks-kulonleges-gazdasagi-ovezet-ado/

Előzmény

Válasz

Lantos Csaba, az energiaügyi miniszter jóváhagyhatná, hogy a paksi atomerőmű néha egy picit felforralja a Dunát, hogy esetenként határérték fölé emelkedjen a paksi atomerőmű alatti Duna-szakasz vízhőmérséklete | 2024. július. 26.

Az ezt lehetővé tevő, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben az ellátásbiztonságra hivatkoznak.

A környezetvédelmi szakértő szerint egyes élőlényeknek már a mostani határérték is túl magas.

Inkább jó hidegre csavarná otthon a klímát a hőhullámban, vagy esélyt adna megfelelő életminőségre a Paks alatti Duna-szakasz élőlényeinek? Némileg leegyszerűsítve erre a kérdésre kell választ adni az Energiaügyi Minisztérium friss rendelettervezetének társadalmi egyeztetése során.

Az EM ellátásbiztonsági okokra hivatkozva lehetővé tenné az atomerőmű hűtővizét befogadó Duna-szakasz vízhőmérsékleti korlátozásának túllépését. A szabályok most kimondják, hogy ezen az 500 méteres szakaszon nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot a Duna vizének hőfoka, az atomerőmű ezért 29,5 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél elkezdi letekerni a teljesítményt: minden plusz 0,1 foknál 80 megawattal csökkentve azt.
https://hvg.hu/gazdasag/20240726_paksi-atomeromu-duna-vizhomerseklete-ellatasbiztonsag-energiaugyi-miniszterium-lehetove-tennek-a-hatarertek-tullepeset#rss
___

-- „Ha nagyon kell az áram, akkor megfőnek a halak, de ezt nem tudjuk támogatni”

– jelentette ki a Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a rendelettel kapcsolatban, amelyre a tárca egyeztetés címén öt munkanapot adott.

Szerinte egyébként is furcsa, hogy

-- a csúcsigényeket atomerőművel fedeznék, miközben ezek alaperőműként szolgálnak.

Meglátása szerint az energiaellátás biztonsága helyett inkább a spórolás szándéka állhat a döntés hátterében, ugyanis az esti órákban, amikor már nem termel áramot a rekordmennyiségű napelem, és még mindig magas az energiaigény, az áram importjára lehet szükség, márpedig ilyenkor a piaci áramár megawattóránként a 900-1000 eurót is elérheti. Azaz, az ellátást csak drágábban lehetne fenntartani vagy a rendelet révén nagyobb mozgásteret kapó atomerőművel.

Azonban sem a spórolásra, sem az ellátás biztonságára

-- nem lehet megoldás, „hogy berakjuk a merülőforralót a Dunába”

– mondta Perger, aki szerint évek óta látható, hogy este rendre importra szorulunk, de ezt „nem úgy kell tompítani, hogy egy miniszternek jogszabályban biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy jóváhagyja a környezetvédelmi előírások megszegését”.
https://telex.hu/belfold/2024/07/26/forrobb-vizet-engedhetne-a-paksi-atomeromu-a-dunaba-mint-eddig-ha-az-energiaugyi-miniszter-ugy-dont
___

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet mód. szóló EM rendelet terv. társ. egyeztetése
2024.07.26.
Energiaügyi Minisztérium
Jogszabálytervezetek

A 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet módosításáról szóló EM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2024. augusztus 3-ig.

https://kormany.hu/dokumentumtar/15-2001-vi-6-kom-rendelet-mod-szolo-em-rendelet-terv-tars-egyeztetese

Előzmény

Válasz

Mázlija van Paksnak, egyelőre magasan áll a Duna | 2024.07.22. # Energiaklub

A nyári hőhullámok gyakran egybeesnek a Duna alacsony vízállásával. Ilyenkor szokták a paksi atomerőmű termelését visszafogni, vagy ahogy a szakemberek mondják, „visszaterhelik” az erőművet. Szerencsére a nyár eleji esők miatt a vízhozam most szokatlanul magas,

https://nepszava.hu/3243640_duna-paksi-atomeromu-hoseg-vizallas

de a nyári aszályok miatt nyár végén, ősz elején borítékolható ez a szerencsétlen konstelláció.

Az alacsony vízszint és a magas vízhőmérséklet megnehezíti az atomerőmű hűtését, és azt is, hogy az erőmű a visszaengedett, felmelegedett hűtővízzel ne melegítse tovább a Dunát, ne károsítsa az ökoszisztémát. A leterhelésnek anyagi vonzata is van: csökken az erőmű gazdaságossága, Paks II esetén a megtérülés kerül még távolabb.

A klímaváltozás az egyre gyakoribb és extrémebb hőhullámok mellett a folyók vízszint-csökkenését is magával hozza: tavaly a Qubiten fejtettük ki, hogy az atomerőművek mennyire nem tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez.

https://qubit.hu/2023/07/27/az-atomeromuveket-nem-a-klimavaltozasra-terveztek

Paks II 2016-ban megszerzett környezetvédelmi engedélye számol ugyan a klímaváltozással és a Duna melegedésével, de jelentősen alulbecsülte ennek mértékét.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/15/paks-ii-kornyezetvedelmi-engedelyet-fenyegeti-a-paksi-atomeromu-uzemido-hosszabbitasa-es-a-duna-melegedese

A környezeti hatástanulmány szerint a kis vízhozam (950 m³/s) és magas vízhőmérséklet (25,61 °C) kombinációja nagyon valószínűtlen, mert a tanulmány készítése előtt még soha nem fordult elő. Hamar kiderült, hogy a klímaváltozás képes felülírni az addigi előfordulásokat: 2018 és 2022 augusztusában is több napig fennálltak ezek az extrém értékek.

A klímaváltozás mellett az is komoly változás lesz, ha Paks I üzemidejét meghosszabbítják, Paks II pedig megépül, és a kettő évtizedekig egymás mellett fog működni. Jelenleg a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter meleg vizet enged vissza a Dunába. Paks II ezt még megtoldaná 132 köbméterrel, ami összesen egy nap alatt több mint 20 millió köbméter vizet jelentene.

A környezetvédelmi engedély egyik kitétele szerint a hatóság visszavonja az engedélyt, ha a körülmények jelentősen megváltoznak. A fentiek azt mutatják, hogy a körülmények máris jócskán megváltoztak, és a felmelegedés várhatóan csak fokozódni fog. Itt az ideje a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatának.
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/07/22/mazlija-van-paksnak-egyelore-magasan-all-a-duna/

Előzmény

Válasz

Hetven éve üzemelték be az első atomerőművet | 2024. június 27.

Hetven évvel ezelőtt táplálták be először az atomerőművek által termelt villamos energiát egy Moszkva melletti kisváros elektromos hálózatába. Az Obnyinszki Atomerőmű forradalmasította az energiaipart és megalapozott egy későbbi nukleáris katasztrófát. # képgaléria
https://www.szabadeuropa.hu/a/hetven-eve-uzemeltek-be-az-elso-atomeromuvet/33011785.html

Válasz

Végignéztük a paksi szerződéseket: Mészáros Lőrincnek a takarítás jutott | 2024.07.13.

Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
hirdetés

A jelek szerint végre valóban magasabb fokozatba kapcsolt – vagy egyáltalán fokozatba kapcsolt – a Paks II. atomerőmű építése: erre utal az állami projektcég által a közelmúltban kötött szerződések mennyisége is.

-- A Paks II. épp négy éve adta be a létesítési engedély megadására vonatkozó kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), az elbírálás alapesetben nem tarthatott volna tovább egy évnél. Az OAH végül kiadta az engedélyt, de csak feltételes módban, és előírta az ügynevezett előzetes biztonsági jelentés (ebj) frissítését.

A frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum

– közölte az OAH a HVG-vel 2024 júliusának elején.

Továbbra sincsen tehát végleges létesítési engedélye az erőműnek.
https://hvg.hu/360/20240713_paks-paksi-bovites-szerzodesek-meszaros-lorinc-balasy-gyula-ner
___

Állítólag – a Direkt36 forrásai szerint – a kormányban az orosz-ukrán háború eszkalálódása után felmerült, hogy a tervezett létblokkos paksi bővítést jelen formájában el kellene engedni. Erre a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a Paks II. hagyja, hogy az orosz Roszatom egyedül próbáljon megbirkózni az engedélyeztetéssel – amellyel láthatóan segítséggel sem boldogul. Végül személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a projekt a Roszatommal valósuljon meg, mivel az orosz állami cég lecserélése teljesen új erőmű kivitelezését jelentené, ami újabb évtizedes csúszást okozna – a máris egy évtizedes csúszáshoz képest. | 2024. május 7.

Az ötletelésben komoly szerepet játszott a paksi bővítésért felelős Paks II. Zrt. nevű állami cég, amely a 2022-es választás utáni időszakban új vezetést kapott. A korábban Süli János tárca nélküli miniszter által felügyelt projekt ugyanis átkerült Szijjártó Péter alá, és a Paks II. Zrt. élére a miniszterhez közel álló Jákli Gergely került. A cég igazgatóságában megjelent Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter is, aki évtizedek óta közeli kapcsolatot ápol Orbánnal.

Ennél a cégnél zajló gondolkodás során felmerült, hogy a háborút fel lehetne használni arra, hogy az oroszokat nyomás alá helyezzék, vagy akár meg is szabaduljanak a már a tervezési munkákkal is nehézkesen haladó Roszatomtól. A részleteket ismerő egyik forrás szerint a Paks II. Zrt. egy kevésbé konfrontatív megoldásban gondolkodott, nem tervezték például az oroszokkal megkötött szerződés felbontását sem. Úgy ítélték meg, hogy a szerződés a magyar fél számára kedvező, az oroszokat helyezi lépéskényszerbe, hogy szállítsák le a kulcsrakész atomerőművet.

Ehelyett az merült fel, hogy a magyar kormány belevágna egy „Paks III.” nevű projektbe, amelyet a komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező francia Framatome nevű cégre bíztak volna. Az elképzelést ismerő egyik forrás szerint nem biztos, hogy az új atomerőmű Pakson épült volna fel, a „Paks III.” a projektnek csak a munkacíme volt. Egyébként Paks III. ötlete már ezen kormányzati tervek előtt is felmerült: Aszódi Attila, a bővítésért felelős korábbi államtitkár 2022-ben arról beszélt, hogy az energiaválság miatt szükség lenne egy harmadik magyar atomerőműre is, amely nem Pakson, hanem a Duna egy másik szakaszán vagy a Tisza mentén épülhetne meg.

-- „Ha mi nem segítjük az oroszokat, akkor a projekt úgyis bedőlt volna”

– fogalmazott az egyik forrás arra utalva, hogy az orosz Roszatom már korábban is komolyan küzdött azzal, hogy a terveit megfeleltesse a magyar és az uniós előírásoknak. A forrás elmondása szerint a magyar fél csak a szerződésbeli kötelezettségeinek tett volna eleget, komolyabb segítség nélkül pedig az oroszok valószínűleg nehezen boldogultak volna egyedül.

Bár a magyar kormányt az sem zavarta volna, ha az oroszok ebben a szituációban összekapják magukat, és Paks III. mellett felépül Paks II. is. „Ezzel lehetett volna revolverezni az oroszokat is a tárgyalásokon” – mondta a Paks III.-mal kapcsolatos elképzelésekről az egyik kormányközeli forrás. A kormányzaton belül ugyanis úgy vélték, hogy a jelenlegi nagyszabású akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre is szükség lehet.
https://www.direkt36.hu/volt-egy-otlet-az-oroszok-kiszoritasara-a-paksi-bovitesbol-de-elbukott-orbanon/
___

Paks II története

-- 2007. július 31. – Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását. [...]

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/paksi_bovites_resfalra_vonatkozo_epitesi_engedely__aszodi_attila_riport

Előzmény

Válasz

A Pécs mellé, az agglomerációba tervezett bodai atomtemető létesítésének kérdése az önkormányzati választások egyik legmegosztóbb kampánytémája lehet – írta idei, áprilisi cikkében a Blikk. Arra emlékeztetnek: bár a létesítményre még legalább 30-40 éven belül nem lesz szükség, Orbán Viktor még 2015-ben megígérte, hogy a pécsiek megkérdezése nélkül nem lesz atomtemető. Koncz Zsófia, az energiaügyi minisztérium államtitkára Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselőjének kérdésére kifejtette: nem született még döntés az atomtemető helyéről.
https://rtl.hu/video/2024/05/05/paks-ketto-bovites-roszatom-putyin-ezen-a-napon-2015

Válasz

Paksi napló – március
2024.04.29. Energiaklub

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba. Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelésért is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”. [...]
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/04/29/paksi-naplo-marcius/

Válasz

Elöntötte az áradó Tobol vize az orosz uránbányát, radioaktív anyag került a folyóba

-- A folyó ivóvízként is szolgál a környező régió lakosainak.

Elöntött a víz egy szovjetkori uránbányát Kurgan megyében, radioaktív szennyező anyagok kerülhettek az áradó Tobol folyó vizébe – írja az Agentstvo orosz tényfeltáró lap. A Zverinogolovszkojei járás területén található bányát egy, az orosz atomügynökség, a Roszatom tulajdonában lévő vállalat üzemelteti.

Az önkormányzat által közzétett, az áradási területet bemutató térképen látható, hogy az árvíz a bánya régebbi kútjait is elérheti. A lelőhely két közeli falu között található, amelyeket egyaránt elöntött a víz, a szintkülönbség miatt így a bánya is víz alatt van – magyarázta a lapnak Alekszej Svarc, Alekszej Navilnij helyi irodájának korábbi vezetője, aki korábban a régió uránkitermelésének problémáival foglalkozott.

A kutak víz alá kerülését az orosz közösségi médiára, a VKontakte-re feltöltött videók is megerősítették.
https://vk.com/wall-155225652_6745

Környezetvédők szerint az árvíz felszínre mosta a régi kutakban évek óta felhalmozódó radioaktív szennyező anyagokat, amelyek így a Tobol folyó vizébe kerültek. A folyó ivóvízként is szolgál a régió lakosai számára, akiknek a szervezetébe így olyan anyagok kerülhetnek, amelyek kismértékben is rendkívül károsak – mondta a The Moscow Timesnak Andrej Ozsarovszkij atomfizikus.
https://hvg.hu/zhvg/20240423_tobol-arviz-uranbanya-radioaktiv-anyagok

Válasz

Ismét térdre bukott Paks | 2024. március 27.

Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/ismet-terdre-bukott-paks/32879588.html

Válasz

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése
2024. március 23. | EU hírek

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Arra hivatkoznak, hogy az atomenergia és a földgáz „fenntarthatónak” minősítése sérti az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, az Unió környezetvédelmi jogát, továbbá nem összeegyeztethető a jelentős károkozás elkerülését célzó elv kritériumával, amelyet pedig maga a taxonómiai rendelet ír elő. Az Európai Bizottság nem vonta vissza a jogi aktust, így a panaszosok pert indítottak az Európai Bíróságon.

Miközben a bírósági határozatra várunk, fontos felidézni, hogy a nukleáris lobbi hogyan ásta alá ezt a jogszabályt, és hogy mik lesznek a következményei annak, ha ezt a folyamatot nem sikerül visszafordítani.
[...]
A Reclaim Finance – a pénzügyi szereplők által az éghajlatra gyakorolt hatásokat vizsgáló nem kormányzati szervezet – által összeállított jelentés feltárta, hogy több millió eurós lobbikampány indult annak érdekében, hogy a rendeletet a földgáz- és a nukleáris ágazat számára előnyösen módosítsák.

A lobbisták a taxonómiához kapcsolódó tanácskozások kritikus fontosságú szakaszaiban rendszeresen találkoztak uniós képviselőkkel. Oroszország, amelynek igen nagy pénzügyi és geopolitikai előnye származott volna a földgáznak és az atomenergiának a beemeléséből, különösen aktív „érdekelt fél” volt a teljes jogalkotási folyamat során.

De uniós tagállamok is megkíséreltek nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy az módosítsa a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Nagy erőfeszítést tett Lengyelország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – ezeknek az országoknak a vezetői közös levelet fogalmaztak meg, melyben amellett érveltek, hogy a rendeletbe bele kell foglalni az atomenergiát is.

A dokumentum az atomenergia fenntarthatósága mellett több jól ismert állítással érvelt. Tagjai voltunk négy uniós tagállamból érkező tényellenőrzők csoportjának, amely megállapította, hogy a levélben szereplő állítások közül 20 hamis vagy félrevezető.

Ilyen állítás többek között az, miszerint az atomenergia „környezetbarát”, „kulcsszerepet játszik a tiszta energiaforrásokra való átállásban”, „ígéretes hidrogénforrás” és „megfizethető”.

*** A levél teljes elemzése itt olvasható.
http://védegylet.hu/atomenergia-nuclear-energy/unios-taxonomia/

Miért nem környezetbarát az atomenergia?

A közvélemény talán jobban tisztában van azzal, hogy a földgáz miért nem környezetbarát, mint azzal, hogy az atomenergia miért nem az. Elképzelhető, hogy ez a kormányok – többek között a fent említett hét kormány – és a szervezetek által a közvélemény félrevezetésére tett kísérletek eredménye.
A „tiszta” nukleáris energiáról szóló hamis narratívákat olyan kormányközi szervezetek is terjesztik, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az OECD és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB).

Gyakran elhangzó állítás, amely az Európai Bizottság részére címzett levélben is szerepelt, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása alacsony. De még ha el is mondhatjuk, hogy az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, ez csak a termelésre igaz. Ha atomerőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Az atomenergia upstream tevékenységeihez, melyek a működéshez szükségesek (például az uránbányászathoz, a fűtőanyag szállításához, az erőművek felépítéséhez és aztán leszereléséhez, illetve a folyamat melléktermékeként keletkező radioaktív hulladék kezeléséhez) mind kapcsolódik a széndioxid-kibocsátás. Ennek következtében az atomenergia-termelés szén-dioxid-lábnyoma jelentős, és bizonyos becslések szerint jóval nagyobb, mint a megújuló energiáké.

A nukleáris technológiához emellett jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, illetve a technológia a környezetre nézve oly mértékben mérgező hulladékot állít elő, amelyre az utóbbi körülbelül hetven évben nem sikerült tartós tárolási megoldást találni. Kockázatot jelent az is, hogy baleset esetén kiterjedt területek károsodhatnak súlyosan és tartósan; ez a kockázat egyre súlyosabban jelentkezik az ukrajnai polgári nukleáris létesítmények jelenlegi militarizálása következtében.

Az atomenergia – mivel kezelhetetlen veszélyt jelent a környezetre nézve – még az úgynevezett átállási tevékenység kritériumainak sem felel meg, amely a rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint olyan gazdasági tevékenység, melynek nincsenek alacsony karbon-intenzitású alternatívái. Ennek az az oka, hogy ha ma támogatjuk az atomenergiát, akkor azzal ellehetetlenítjük a megújuló energiaforrásokat, mivel eltérítjük tőlük a beruházásokat.
https://greenfo.hu/hir/a-zoldrefestes-ellen-fellepo-legigeretesebb-eszkoz-ellehetetlenitese/

Válasz

Megint botlott Paks, de idén az atomerőműnek összejöhet a fejre állás is | 2024. január 19.

Ha nem jön ki jól a lépés, 2024-ben már csak hetekig tart a kegyelmi állapot a Paksi Atomerőmű számára. Az utóbbi években többször is elhúzódó nagyjavításokból idén három is lesz, ha egymásba csúsznak, az a rendszer számára is problémás lehet.

Nincs már zsinórtermelés

Egy, a napokban tartott energetikai fórumon a Paksi Atomerőmű működéséről az az egyébként szokásos kormányzati meghatározás hangzott el, hogy Paks állandóan és kiszámíthatóan 2000 MW teljesítményen működik. A zsinórtermelésre hivatkozás jogosságát azonban a következő esetek cáfolják csak az elmúlt egy hónapban:

-- november közepe és december vége között tankoláson és nagyjavításon van a Paks 1. blokk;
-- december 15-én a Paks 3-as blokkot kellett 140 MW-tal visszafogni;
-- december 17–18-án a Paks 4-es blokk ötvenszázalékos leterhelését rendelték el;
-- december 25-én ez utóbbi blokk automatikus védelmi működés következtében leállt;
-- december 26-án a Paks 2. és a Paks 3. blokkot kétszer is, igaz, csak kis mértékben, de leszabályozták;
-- január 1-jén a Paks 2. blokk elvesztette majdnem a felét (239 MW), a Paks 3. és a Paks 4. blokk pedig 125-125 MW-ot.

A stabil, 0–24 órás, állandó maximális termeléstől Paks még a karácsonyi szünetben is messze volt. Ráadásul az a képen nem szembetűnő, és kis mérete (2x25 MW) miatt a hivatalos tájékoztatásokban (az MVM Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal weboldalán) sem szerepel, hogy egy elhúzódó, január 1-jén jelentkező problémára csak 12-én sikerült megoldást találni.

Ezek a problémák ráadásul jellemzően váratlanul érkeznek, és bár a rendszer javítására kétségkívül szükség van, az így megrángatott hazai termelési rendszerben Paks mint monolit, állandó tényező némi átértékelésre szorul. Mert igaz ugyan, hogy az erőművek működésének természetes velejárói az előre nem várt események, és a védelmi rendszerek működése is a problémakezelés részét képezik, ám az ilyen esetek sűrűsége Pakson már aligha nevezhető átlagosnak.

A 2012–2017 között húsz évre szóló üzemidő-hosszabbítást kapó Paksi Atomerőműben nem ritka az elhúzódó nagyjavítás, de a váratlanul érkező karbantartási és javítási igény sem.

Leállnak majd szépen egymás után

A reaktorok tankolása, illetve az éves karbantartás egy atomerőmű mindennapjainak része. Az azonban már nem mindennapi, hogy a paksi négyblokkos rendszerben az egyik egységgel éppen ilyen-olyan probléma van, a többit pedig egymás után le kell állítani.

Mindennap felkel a nap
A napokban a kormányzati sikerként előadott hazai napelemrendszer-bővülésről szóló közleményhez tartozik egy, a további értelmezést segítő tételsor. A Mavir által 2024 elején nyilvántartott 5649 MW napelemes termelőkapacitás (ebből az ipari, közüzemi méretű napelemes erőművek 3332 MW, a háztájiak pedig összesen 2317 MW teljesítmény elérésére képesek) nem csak azt jelenti, hogy hamarosan a paksi, nem egészen 2000 MW-os termelési nagyság triplájára hízik majd a fotovoltaikus termelési kapacitás, de nem is csak annyit, hogy már az is kérdéses, hogy a kormány által kiadott új célszámot, a 12000 MW-ot valóban csak 2030-ra éri-e el az ország. Azt is jelenti, hogy a napelemekkel termelt árammal mostantól már télen is nagyban, rendszerszinten számolni kell. Egy olyan átlagos, semmi különös hétköznapon, mint amilyen január 17-e, szerda volt, a napelemek egy jól látható idősávban képesek voltak a Paksi Atomerőmű egy blokkjánál több áramot a hálózatra adni. Az Entso-e 15 perces bontásban publikált adatsora szerint aznap az atomerőmű 1912 és 1922 MW közötti teljesítményszinten dolgozott. A napelemes rendszerek, amelyek 10.15 és 13.15 között képesek voltak a 400 MW feletti teljesítményszintre, a 11.15 és 12.45 közötti másfél órában a paksi blokkok átlaga felett, végig 480–503 MW közötti termelési sávban teljesítettek. Mindebből az következik, hogy belátható időn belül télen is előáll majd az a nyáron már most is jól ismert jelenség, hogy a rendszerirányítónak termeléscsökkentésre kell utasítania a paksi erőművet, függetlenül attól, hogy ez Paks I. és/vagy Paks II. lesz-e.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megint-botlott-paks-de-iden-az-atomeromunek-osszejohet-a-fejre-allas-is/32780678.html

Válasz

Paks II.: az évszázad beruházásától az elherdált évtizedig | 2024. január 15.

-- az Oroszországban megcsúszó, Finnországban a projekttel elhasaló projektvezetőre bízzák a paksi puttonyt. Ő Vitalij Poljanyin.

-- a Siemens Energy decemberben publikált éves jelentése – bár többféle összefüggésben is szóba hozza az oroszokkal való viszonyt – kínosan kerüli a nukleáris iparral kapcsolatban, hogy a több mint kétszáz oldalas dokumentumban egyszer is szerepeltesse Paks, a Roszatom és az utóbbinak beszállító francia konzorciumtárs Framatome nevét.
https://www.szabadeuropa.hu/a/paks-ii-az-evszazad-beruhazasatol-az-elherdalt-evtizedig/32771246.html

Válasz

Újabb atomerőmű baleset – mennyire megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia? | 2023. december 19.

Súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. Az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát. A Roszatom tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart. Miért fontos ez számunkra?

Mert az asztraveci atomerőmű pontosan ugyanaz a technológia, amelyet a Roszatom Paks II.-nél is alkalmazni kíván. A mindkét helyszínen alkalmazott konstrukció az elmúlt években többször bizonyult megbízhatatlannak, legutóbb a Szentpétervár melletti Leningrád-2 erőműben tapasztaltak meghibásodást alig egy hónapja, akkor a turbinák sérültek meg súlyosan, a Roszatom által meg nem magyarázott módon.

Megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?

Az egyre több meg nem magyarázott, részben eltussolt hiba arra utal, hogy a Roszatom új, VVER-1200-as erőműtípusa korántsem olyan megbízható, mint azt az orosz vagy a magyar kormányzat láttatni szeretné. Paks II. megtérülését a kormányzat egyébként számos fals számból kiindulva is csak úgy tudta kimutatni, hogy az erőmű 95% fölötti kihasználtságát feltételezték. A sorozatos meghibásodások nem csupán biztonsági aggályokat vetnek fel, de megkérdőjelezik, hogy vajon reálisak-e a kihasználtságra vonatkozó elképzelések?

Na jó, de építeni azért tudnak az oroszok, nem?

-- Épp az asztraveci erőmű (de a Leningrád-2 is) a bizonyítéka annak, hogy az orosz műszaki és építési kultúra erős, khm, kívánnivalókat hagy maga után. Az építkezésnél a reaktortartállyal először a vasúti szállítás közben villanyoszlopok sorát döntötték ki, majd a beemelésnél egyszerűen leejtették(!) a berendezést több méter magasról. Végül a reaktortartályt vissza kellett szállítani Oroszországba, a Roszatom nyilatkozata szerint majd “máshol használják fel”!
https://greenfo.hu/hir/ujabb-atomeromu-baleset-mennyire-megbizhato-a-paks-ii-nel-tervezett-orosz-technologia/

Előzmény

Válasz

Újabb Roszatom hiba. Mi fizetjük Paks 2 kiegészítő hűtését? | 2023. december 21.

A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.

„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.
https://greenfo.hu/hir/ujabb-roszatom-problema-kiegeszito-hutes-kell-a-paks-2-hoz/

Válasz

Zsemlye András: Akit szakmailag pontosabban érdekel, hogyan épülnek most atomerőművek az EU-ban és miért nem lehet megépíteni PAKS2 - a jelenlegi koncepcióval, az itt talál magyarázatot. Miért gond az orosz szabvány használata az EU-ban. Hogy miért probléma a terv - dokumentáció, és miért nem lehet megcsinálni belátható időn belül... leghamarabb 2038. A videók a szlovák MO34 (mohi) atomerőmű építése alatt szerzett tapasztalatok alapján készültek.

*** Paks2 - bukás vagy győzelem?
https://youtu.be/hpGY5wx5SrA

Akit meg az érdekel, hogy meg e lehet hosszabbítani PAKS1 üzemidejét, itt megtalálja a probléma leegyszerűsített megoldását - problémáit.

*** Paks 2 - Paks 1 üzemidő meghosszabbítása 2038-ig,
avagy kibírja e PAKS 1, amíg PAKS 2 elkészül ?
https://youtu.be/8jAinaMeOuI
___

Pár információs kép a szilárdságszámításokról látható a weboldalamon:

http://ace11.sk/ACE.files/acenuclear.htm

http://ace11.sk/ACE.files/pump.htm

Előzmény

Válasz

Mártha Imre Paks 2-ről: Dinoszauruszt épít a kormány
Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját... | 24.hu
https://www.youtube.com/watch?v=NXNJy4JdRzE
___

Mártha Imre: Szijjártó gázszerződése ütötte agyon a rezsicsökkentést
Gyurcsány-fióka, Orbán-találmány vagy Karácsony bábja? Egyebek mellett ezt is tisztázzuk interjúnkban Mártha Imrével, a fővárosi szuperközműholding, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával, de még ennél is fontosabbak az aktuális energiaválság hatásai a fővárosi közintézmények működésére: átvészelhető-e a tél 20 fokkal és bágyadtabb közvilágítással, vagy ennél drámaibb fejlemények is várhatóak? Ha viszont tényleg para van, akkor miért hanyagolja a zöld megoldásokat a főváros - vagy csak mi nem érzékeljük a progressziót? Ha már olyan vendégünk van, aki vezette az állami energiakereskedőt, az MVM-et és a Vodafone magyarországi alapítványát is, adódik, hogy kérdezzük Paksról és a távközlési cég NER-esítéséről, és persze arról, milyen konyakozni Simicskával. | 2022. # Partizán
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/martha_imre_szijjarto_gazszerzodese_utotte_agyon_a_rezsicsokkentest

Előzmény

Válasz

Paks2: megkezdődött a kihátrálás

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Orosz atom rossz atom?

Az oroszokról történő leválás lopakodó stratégiáját tekinthetjük akár az eddigi valóságtagadás óvatos korrekciójának is. Amikor Oroszország 2022. február 23-án megtámadta Ukrajnát, minden józanul gondolkodó ember számára világossá vált, hogy Európában a következő évtizedekben nem lesz semmilyen orosz részvételű nukleáris beruházás. Nem lesz, mert nem lehet: képtelenség, hogy miközben a Roszatom ukrán atomerőműveket kerít hatalmába a nukleáris biztonság elemi szabályaira fittyet hányva és veszélyeztetve egész Európát; miközben Putyin a Roszatom által gyártott atomtöltetekkel fenyegeti az EU-t és az egész nyugati világot, a magyar adófizetők pénzéből ugyanez a cég Magyarországon atomerőművet építsen, mintha mi sem történt volna.

Az Elbától keletre mindenki levonta az egyetlen levonható következtetést, a Roszatomtól korábban Paks2-höz hasonló atomerőművet rendelő Finnország is, egyedül az Orbán-kormány lovagolt tovább a döglött lovon. A moszkvai magyar nagykövet nemrég még lelkendezve tett hűségesküt, azt erősítgetve, hogy szó sem lehet másmilyen azaz nem orosz fűtőanyag használatáról Pakson, azóta azonban bekopogtatott a valóság.

Az Orbán-kormány hajlandó racionálisan is cselekedni atom ügyben, de csak akkor, ha már minden más lehetőséget kipróbált – foglalta össze az eset tapasztalatait kérdésünkre Jávor Benedek.

Ketyegő hulladékbomba

A fentebb már említett országgyűlési határozat szövege a fűtőanyag-beszerzésen túl arra is kitér, hogy a Pakson képződő és egyre növekvő hulladékhegy eltakarítására rövid távon nincs esély. Jelenleg negyedszázadnyi fűtőelem-termés halmozódik az atomerőmű udvarán lévő átmeneti tárolóban, és az üzemidő hosszabbítás esetén még legalább ugyanannyi kerül oda, ami miatt a tárolót is bővíteni kell. Ez azonban csak tüneti kezelés, a hosszú távú megoldás a véglegesnek mondott tároló lenne. A kormány a mostani javaslatban nem csak azt árulta el, hogy még évtizedekig tart a megfelelő helyszín megtalálása, valahol Baranyában, Boda közelében, hanem azt is, hogy az érintett települések legnagyobbikát, Pécset s az ott élőket továbbra sem akarják megkérdezni a projektről.

Azaz addig trükköznének a beruházás hatásterületével, amíg meg nem tudnak rajzolni egy olyan vonalat, amely Pécset kikerüli. Mintha elképzelhető lennem, hogy a nagy aktivitású sugárzó hulladékkal kapcsolatos bármely, például a kiégett fűtőelemek beszállítása kapcsán előforduló havária hatása megállna Pécs határainál.
https://zoldhang.hu/2023/11/27/paks2-megkezdodott-a-kihatralas/

Válasz

Szijjártó Péter és a Roszatom-vezér úgy jelentett be Paks 2-es ütemtervet, hogy a valóság egyáltalán nem zavarta őket

Alekszej Lihacsov, az orosz állami Roszatom vezérigazgatója, vendéglátójával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt, a nukleáris bővítés tervezett helyszínén,

--ismét bejelentették a nagy semmit.

... az elmúlt évtized során mind későbbre tolódó átadási időpontok számszerű megjelölése helyett ezúttal, egybehangzóan, már csak a „jövő évtized elejére” ígértek hálózati csatlakozást. Igaz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szabályai szerint az átadás nem ez, hanem a kereskedelmi üzemkezdet.

Szijjártó Péter ezúttal úgy fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról szól”, hanem „végleg” megkezdődött az új atomblokkok építése. Bár a külügyi tárca által kiküldött MTI-tudósítás szerint a miniszter a reaktorépítés indulását jelentette be, valójában az azokat magukba foglaló blokkokat említette. De a valóság ezt is cáfolja:

-- bizonyos, elkerülhetetlen papírmunkák ugyanis az új atomblokkok építését is akadályozzák.

Bár - amiként arra a miniszter is emlékeztetett - a beruházás tavaly augusztusban létesítési engedélyt kapott, az ebbe foglalt, biztonsági „visszatartási pontokat” az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) máig nem oldotta fel. Addig viszont a NAÜ szabályai az érdemi építkezés megkezdését is tiltják.

-- Az építés kezdetét nem ideológiai kinyilatkoztatások, hanem az „első betonöntés” határozza meg, ami viszont szintén a visszatartási pontok teljesítéséhez kötött.

Tekintve, hogy az OAH, saját bevallása szerint, a visszatartási pontokkal kapcsolatban sem tett soha, senkinek, semmiféle ígéretet, szakértők furcsállják, hogy a magyar és az orosz fél ilyen ismeretek híján miként alkothat ütemtervet.

A fideszes politikus számot adott az előkészítő munkálatok állásáról is, ezzel voltaképp cáfolva bevezető szavait, miszerint a beruházás most bármiféle új szakaszba lépne. Eszerint a két tervezett blokk közül, az 5-ös számú után, 5 méteres mélységig, a 6-os számú helyén is kiásták a földet. Bár Szijjártó Péter szerint a gödörmélyítés 23 méterig folytatódik, beszédéből kimaradt, hogy ez újabb OAH-engedélyt igényel, amit ráadásul - a hatóság legutolsó, múlt havi tájékoztatása szerint -

-- az állami Paks II Zrt. még nem is igényelt.

A miniszter nem tért ki arra sem, hogy az OAH a talajvízkérdések megoldatlansága miatt engedélyezett 23 méter helyett csak 5 méteres talajkiemelést.
https://nepszava.hu/3215542_paks-2-szijjarto-roszatom-lihacsov-utemterv-oah-nau-atomeromu
___

Reagálás a sajtóban megjelent félrevezető információkra | 2023.08.14

Az elmúlt napokban számos hírben foglalkoztak az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó talajelőkészítési, résfalazási munkálatok időbeni csúszásával.

Az Országos Atomenergia Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a talajelőkészítésre és résfalazásra vonatkozó engedélyek kiadását követően a beruházó azonnal megkezdhette volna a munkálatokat, a késés miatt vált szükségessé a korábban kiadott, talajkiemelésre vonatkozó engedély időbeni hatályának meghosszabbítása. Hangsúlyozzuk, hogy a jogszabályok szerint a talajelőkészítési és a résfalazási munkák megkezdésének nem volt feltétele a létesítési engedély megszerzése.
https://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C98AA208FFB32FA6C1258A0B003A0D8D

Válasz

Az Energiaklub véleménye a NEKT atomenergiára vonatkozó elemeiről

Előrelépés és megtorpanás egyaránt jellemzi az átdolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt júliusban. Az atomenergiát érintő megállapításokat és az azokra adott kritikáinkat az alábbiakban foglaljuk össze.

A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:

A Nemzeti Hidrogén Stratégia a hidrogén ipari felhasználását jelöli ki az egyik kiemelt beavatkozási irányként. A hidrogén előállításánál jelentős mértékben csökkenteni szükséges a ma még egyeduralkodó földgáz alapú előállítást. Helyette cél egyrészt a megújuló alapú hidrogén gyártása, másrészt a nukleáris energia segítségével előállított áram felhasználása a vízbontás során. Ahogy az Európai Bizottság Joint Research Center tanulmánya kimutatja, a nukleáris alapú áram előállításának is ugyanolyan alacsony az ÜHG kibocsátása és a karbon lábnyoma, mint a nap- vagy szélerőműveké.

Az Energiaklub véleménye:

A hidrogén előállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem.

A nukleáris alapú hidrogén előállításának hazánkban nincs létjogosultsága, értelmezhetetlen stratégiai cél a 2030-ig szóló időtávban. A nukleáris alapú hidrogén előállítás nem költséghatékony, gazdasági megtérülése beláthatatlan, fejlesztése további évtizedeket igényelne. A hazai gazdasági környezet és a teljes erőműpark viszonylatában, kiemelve az elöregedő Paks 1-et, nincs és nem is várható 2030-ig olyan nukleáris teljesítmény beépítése, melyet hidrogén előállításra lehetne alkalmazni. Paks 1 és Paks 2 is elsősorban az ország alapvető működőképességét, a villamos energiarendszer alapterhelését, a lakosság folyamatos villamos energia ellátását célzott biztosítani – utóbbi megvalósulása és annak várható időpontja továbbra is kérdéses, legjobb esetben is 2032-re prognosztizálható. Az SMR típusú nukleáris alapon előállított hidrogén szintén nem lehet stratégiai cél: a technológia még csak a fejlesztés különböző fázisaiban található szerte a világon, elterjedése nem várható 2030-ig, továbbá az SMR-ekre vonatkozó szabályzási és biztonsági előírások sem léteznek – ezeknek a megalkotása, implementációja, hatályba-helyezése szintén nem reális 2030-ig. A technológia fejlődését természetesen indokolt nyomon követni.

A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:

Mindeközben a növekvő áramigények mellett kell biztosítani a villamosenergia- termelő kapacitások megfelelő rendelkezésre állását.

a. hosszabb távon az időjárásfüggő és attól független mindenkori megújuló technológiák, illetve a villamos energia szektorban a biztonságosan alkalmazható korszerű nukleáris technológia (Paks II beruházás és a Paksi Atomerőmű további üzemidő hosszabbítása) képezi a rendszer gerincét,

Az Energiaklub véleménye:

Nem támogatjuk a Paks II beruházást. Meghaladott, drága, környezeti és geopolitikai kockázatokkal terhelt technológia, mely 60 évre röghöz kötné a rendszert egy folyamatosan változó, technológiai újításokkal teletűzdelt korban. Paks I üzemidejének meghosszabbításával ki kell vezetni az atomenergiát Magyarországon.
https://energiabox.hvgblog.hu/2023/09/26/az-energiaklub-velemenye-a-nekt-atomenergiara-vonatkozo-elemeirol/
___

Strategic plan 2016-2020 – Joint Research Centre
https://commission.europa.eu/publications/strategic-plan-2016-2020-joint-research-centre_hu

Strategic plan 2020-2024 – Joint Research Centre
https://commission.europa.eu/publications/strategic-plan-2020-2024-joint-research-centre_hu

A Közös Kutatóközpont 2030-ig tartó időszakra szóló korszerűsítési stratégiájában leírtaknak megfelelően a JRC tevékenysége 33 portfólióba szerveződik.
https://commission.europa.eu/about-european-commission/departments-and-executive-agencies/joint-research-centre_hu

Válasz

Atomügyben is mellőzné személyes jelenlétet igénylő közmeghallgatásokat a kormány

Semjén Zsolt hétfő este nyújtotta be azt az 58 oldalas törvényjavaslatot, amely úgy módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt, hogy a közmeghallgatásokat a jövőben személyes megjelenés nélkül is meg lehetne tartani.

A benyújtott szöveg egészen pontosan úgy szól, hogy

-- a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható. A közzététel tartalmazza az észrevételek, kérdések feltevésének módját és azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket és kérdéseket tehetnek fel.

Semjén nemcsak a nukleáris, hanem más építésügyről rendelkező jogszabályokat módosítaná.

Nyáron írtuk meg, hogy a gödiek üzenetrögzítőre mondhatják fel 3 percben, hogy mi bajuk van a melléjük telepített akkumulátorgyárral.
https://24.hu/belfold/2023/09/19/semjen-zsolt-atom-kozmeghallgatas/

Válasz

Milyen atomerőműve nem lesz 2030-ban Magyarországnak?

Az alaposan átdolgozott, de még nem végleges Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) ugyan nem szerepel, de az energetikai tárca kommunikációjának hónapok óta vissza-visszatérő eleme egy, a Paks II. melletti, további magyarországi atomerőmű építésének lehetősége. A mini-atomerőmű érkezését a következő évtized elejére beígérni így is vakmerőség, mivel addig e technológia pionírjai valószínűleg nem jutnak el az áttörésig.
https://www.szabadeuropa.hu/a/milyen-atomeromuve-nem-lesz-2030-ban-magyarorszagnak/32556961.html

Válasz

A Pakson működő négy nukleáris blokk élettartam-hosszabbítása eldöntött kérdés, és szinte biztos, hogy megvalósítható. A blokkok jelen állás szerint a 2030-as években mennek sorban nyugdíjba, a hosszabbítással ez a 2040-es vagy a 2050-es évekre tolódik ki. A bővítés elvileg lehetőséget kínálna az egész Paks II.-projekt újragondolására. Azonban az ország villamosenergia-igénye a következő években az elektrifikáció és a kormány iparpolitikája – akkugyárak erőltetett építése – miatt jelentősen nőni fog.
https://hvg.hu/gazdasag/20230830_A_kormany_kiszervezte_a_paksi_bovitest

Válasz

A Paksi Atomerőmű a Dunából kivett hűtővizet a Dunába engedi vissza, felmelegedve: a beömlő víz nagyjából 33-35 fokos. Ez egy idő után elkeveredik, de addig kilométereken át jelentősen melegíti a folyót. A „hőcsóva” a Duna atomerőmű felőli oldalán húzódik.

A dunai élővilág védelme érdekében hozott jogszabály
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100015.kom
úgy fogalmaz,
https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2022/08/KoM-rendelet2-1.jpg
hogy „a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30°C-ot”. (piros szaggatott vonal a lenti képen) Magyarul, ha az atomerőműtől dél felé lemegyünk 500 métert a parton, majd átszeljük keresztbe a folyót a túlsó partig, akkor semelyik ponton sem lehet több a vízhőmérséklet 30°C-nál. A maximum-értékeket értelemszerűen a fent bemutatott hőcsóvában érdemes keresni.

Az atomerőmű által közölt hivatalos adatok szerint a Duna-hőmérséklete még soha nem érte el a 30 fokot ezen a helyen (2018, 2019, 2022, 2023).
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/21/felgozzel-megy-az-atomeromu-de-igy-sem-tudja-tartani-a-30-fokos-duna-hokorlatot/

Mi azonban minden alkalommal tapasztaltunk ennél magasabb hőfokokat is.
https://www.youtube.com/watch?v=i1M_pAKt4pQ

Válasz

Tovább trükközik az Orbán-kormány, hogy az oroszoké maradjon a paksi bővítés

Bár a kabinet a háború kezdete óta következetesen azt állítja, hogy az Oroszországot sújtó szankciók nem érintik a paksi bővítést, a jelek szerint ez a beruházás finanszírozására biztosan nem igaz: éppen azokon a pontokon módosították a hitelszerződést, ahol a legnyilvánvalóbban beleütköztek az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatait korlátozó előírásokba.

Maga a bővítés a finanszírozási bizonytalanságoktól függetlenül is egyre kilátástalanabb. A hazai elektromos ellátórendszer egyre kevésbé tud mit kezdeni a meglévő atomerőmű azon jellegzetességével, hogy éjjel-nappal folyamatosan azonos mennyiségű áramot termel. Az elmúlt hetekben többször is negatív áramár alakult ki a magyar azonnali piacon: mivel a termelt áram ebben a nagyságrendben nem raktározható, a napelemek és a szélerőművek együttes csúcsra járása idején azoknak fizetnek, akik hajlandóak átvenni az elektromos energiát. A kormány minden erővel igyekszik fékezni az időjárásfüggő megújulók terjedését – ezt a célt szolgálja az ígéretek ellenére továbbra is hatályban tartott szélerőmű-tilalom, valamint a napelemadó és az új napelemek hálózatra kapcsolásának leállítása –, de Paks 1 a meglévő zöldenergia-kapacitással együtt így is időről időre megoldhatatlan helyzeteket okoz. Ha a régi atomerőmű mellé az annak tényleges termelését másfélszeresen meghaladó Paks 2 is belépne, az még akkor is krónikus hálózati problémákkal járna, ha időközben az áramigény jelentősen megemelkedne. Ráadásul az áramárak mára a tavaly augusztusi csúcsérték töredékére estek: a jelenlegi árszint mellett Paks 2 még abban a valószínűtlen esetben is veszteséges lenne, ha az építőanyagárak és a munkabérek megtöbbszöröződése ellenére sikerülne a 2014-ben aláírt szerződésben szereplő áron felépíteni. Hogy ebben bízik-e még a kormány, az a hitelszerződés szövegéből talán kiderül, ha majd egyszer nyilvánosságra hozzák.
https://nepszava.hu/3201837_paksi-atomeromo-bovites-hitel-orban-kormany-trukk

Előzmény

Válasz

Vissza kell szabályozni Finnországban az Olkiluoto–3 reaktor hálózatra adható teljesítményét, mert az erőmű úgy, ahogy eredetileg megtervezték, már nem illeszthető az észak-európai ország villamosenergia-rendszerébe. A szél fúj, a piac diktál, és ez intő jel minden, atomerőmű-építéssel kacérkodó ország számára.

Aznap, április 15-én, amikor Németország leválasztotta hálózatáról az utolsó három nukleáris termelőreaktorát, így a maga részéről befejezte atomerőmű-korszakát, Finnországban végre termelésbe állhatott az Olkiluoto–3 (OLK–3) erőmű.

„Tavaly télen egyetlen dologról beszélhettünk: honnan szerezzünk több áramot. Most a másik végletbe estünk, és erősen gondolkodunk azon, hogyan korlátozzuk a termelést” – magyarázta az Ylének Jukka Ruusunen, a Fingrid hálózatüzemeltető vezérigazgatója. A változást azonban nem önmagában az OLK–3 áprilisi árampiaci megjelenése okozta, sokkal inkább a szélé.

Az áramtermelő mixben létrehozott atomerőművi túlsúly és a fosszilis energiaforrások kiváltására telepített, egyre jelentősebb méretű zölderőművek együttműködése nem csak Finnországban okoz problémát. Ilyesmi Magyarországon is rendre előfordul; legutóbb június 18-án alakult ki hasonló helyzet. Hiába termelt csupán három blokkal, 1500 MW alatti teljesítményen a paksi atomerőmű, mert a rendszerben napi átlagban ennél is több importáram mellett a napelemek a 2500 MW-ot meghaladó, aktuális termelési csúcs közelébe kerültek, így a 10 és 15 óra közötti időszakban a 1000 MW-nál magasabb teljesítményen jelentős árammennyiséget ki kellett szabályozni a hazai hálózatról. Azzal érte el a rendszerirányító a termelés és fogyasztás egyensúlyát, hogy a betáplálási oldalon keletkezett többlet exportra került.
Az export általában véve az árampiacon is jó, kivéve azt a kényszerhelyzetet, amikor egy, már túltermelési helyzetet kezelő piacon kell megoldani. Ilyenkor akár fizetni is kell azért, hogy valaki elvigye a fölösleget. Az európai uniós tagországok rendszerirányítói adatait használó Energy Charts információi alapján ez volt a helyzet a magyar rendszerben is az utóbbi időben június 3-án, 4-én és 11-én, amikor a déli idősávban órákon át negatív ár uralta a piacot, és zömmel Szerbia és Románia irányába távozott az országból a felesleg.
https://www.szabadeuropa.hu/a/eddig-nem-jott-be-a-finnek-szamitasa-az-uj-atomeromuvel-arra-nem-jo-amire-epitettek/32471219.html

Válasz

A börtönre ítélt, büntetését töltő Kocsis Istvánt többször is elhívták a kormányzati atomtalálkozókra

Az atomerőmű és az MVM korábbi vezetőjét 2019-ben ítélték öt év szabadságvesztésre gazdasági bűncselekmények miatt. A Direkt36 szerint ezért is okozott meglepetést, amikor tavaly feltűnt a Palkovics László miniszter által szervezett zártkörű megbeszéléseken.

A tavaly júniusi megbeszélés részleteit ismerő források szerint a jelenlévők közül többen sem értettek, hogy az elvileg még mindig a büntetését töltő Kocsis hogyan bukkanhatott fel a miniszteri szintű tanácskozáson. Az egyik résztvevő, aki Kocsist személyesen nem ismerte korábbról, el is bizonytalanodott, hogy valóban ő ül-e az asztalnál. A kétely azonban hamar eloszlott, miután a jelenlévők közül mindenki, így Kocsis is bemutatkozott.

„Még durvább volt, hogy hozzá is szólt a megbeszéléshez” – mondta egy, a beszélgetés részleteit ismerő forrás, aki szerint az atomerőművet korábban irányító Kocsis az üzemidő-hosszabbítás mellett érvelt.

-- „Nem volt rajta rabruha vagy ilyesmi. De valóban furcsa volt”

– mondta ironikusan Kocsis jelenlétéről egy másik forrás.

Nem ez volt az egyedüli alkalom, hogy Kocsis ehhez hasonló szűk körű, nukleáris témájú találkozón jelent meg tavaly nyáron. ...
https://www.direkt36.hu/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra/

Válasz

Mi is az az alaperőmű?

Ahogyan a Paksi Atomerőmű kisokosa írja, „az alaperőmű folyamatosan, nagy kihasználtsággal üzemelő erőmű, amely a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezi”. Ilyen az atomerőmű és a szénerőmű: ha ezek egyszer beindulnak, akkor nem nagyon van megállás. Technikailag ide tartoznak még a folyóvizes erőművek, a biomasszát égető erőművek, és még néhány egyéb technológia is, de ezek kevésbé skálázhatóak (a kombinált ciklusú gázerőművek pedig egyaránt használhatóak alaperőműként és menetrendtartó erőműként is), így a szén- és az atomerőmű tekinthető klasszikus alaperőműnek, ám az előbbi technológia már nem számít politikailag korrektnek a világ civilizáltabb részein. Ha új alaperőmű építésébe akar fogni egy európai ország, akkor lényegében a nukleáris energia maradt az egyetlen olyan elfogadható alternatíva, amely tömegesen alkalmazható.

Az alaperőművek tehát főszabály szerint az idő legnagyobb részében a maximumhoz közeli teljesítménnyel termelnek. Itt rögtön fel is merül a kérdés, hogy mit kezdjünk velük az egyre gyakoribbá váló nap- és szélenergiás túltermelések idején?

Le lehet szabályozni akár az atomerőműveket is, ez technikailag megoldható, ám ha egy olyan termelőt szeretnénk a portfóliónkban tartani, amelyet rendszeresen le- és felszabályozunk, akkor eleve nem alaperőművet építünk. Az atomerőművek megtérülését szinte mindig úgy szokták kiszámítani, hogy 50-60 évnyi folyamatos működéssel, és maximális kihasználtsággal kalkulálnak. Ha folyton leszabályozzuk a termelését, akkor tovább romlanak a már amúgy is drága technológia megtérülési mutatói, illetve a karbantartási költségek is megugranak – ráadásként még Hárfás Zsolt is dühödten követelné a Magyar Nemzetben, hogy ne az olcsó atomenergiát szabályozzák le a drága napenergia kedvéért. Nem véletlen, hogy erre a működési módra más típusú megoldásokat szoktak választani.
https://villanyautosok.hu/2023/06/04/ezert-rossz-otlet-alaperomuvet-epiteni/

Előzmény

Válasz

Ezért értelmetlen atom alaperőművet építeni

Május 28-án, pünkösd vasárnap a hosszú hétvége miatt sok magyarországi gyárban szünetelt a termelés, miközben a közel 2 gigawattnyi háztáji napelemes rendszer fedezte a háztartások egy jelentős részének a szükségletét. Az időjárás is ideális volt, már nem kellett fűteni, még nem kellett hűteni, így kora délután a hálózati terhelés, vagyis a kereskedelmi célú erőművek által előállított villamos energia iránti igény 3 GW alá csökkent, ami ebben a napszakban valószínűleg évtizedes negatív rekordot jelent. Korábban ilyen alacsony keresletet csak az éjszakai völgyidőszakban láthattunk, újabban már azonban gyakran az is előfordul, hogy egy napon belül két völgyidőszak alakul ki: egy éjszakai és egy nappali.

A rekord alacsony kereslettel párhuzamosan az országban működő 3 gigawattnyi kereskedelmi célú naperőmű a dél körüli órákban 2,5 GW-os teljesítményt ért el. Paks három működő reaktora (az egyik blokk épp javítás alatt állt), 1,5 GW teljesítményre képes, és a rendszerben maradt még néhány száz megawattnyi egyéb, nem könnyen leállítható kapacitás, vagyis összességében 4 GW-ot meghaladó termelés állt szemben 3 gigawattnyi igénnyel.

Ezek után nem is csoda, hogy pünkösd vasárnap már délelőtt 10 órakor nulla euróba került egy MWh villamosenergia az áramtőzsdén, majd 11 és 17 óra között végig a negatív tartományban tartózkodtak az árak – vagyis

-- a termelők fizettek azért, hogy valaki átvegye tőlük a megtermelt energiát.

A nappali órákban a túlkínálat miatt a Paksi Atomerőmű termelését körülbelül 400 MW-tal csökkentették, ám még így is jelentős többlet alakult ki, és több órán keresztül 1300-1400 MW-ot exportáltunk, vagyis nagyjából annyit, mint a 3 működő reaktorblokk termelése. Az export a Mavir adatai szerint Ukrajnába, Romániába és „Jugoszláviába” irányult.

Elsőre jól hangzik, hogy ennyit tudtunk exportálni, valójában azonban az idő legnagyobb részében ezt is csak negatív árak mellett tudtuk megtenni, magyarán

-- mi fizettünk azért, hogy a szomszédaink átvegyék tőlünk a túltermelést.

A fenti helyzet nem csak a régiónkat jellemezte, több európai országban is negatív árak alakultak ki. Hollandiában, ahol a háztartások körülbelül negyede rendelkezik napelemekkel, egészen -400 euróig zuhant az áram tőzsdei ára, és volt időszak, amikor 7 GW-ot exportáltak.

Franciaországban az atomerőműveket és naperőműveket egyaránt vissza kellett szabályozni, de így is negatív árak alakultak ki az áramtőzsdén, mert nem nagyon tudtak hova exportálni.

Ami május 28-án történt az országban és a kontinensen, még csak nem is egyedülálló. Kisebb léptékben, de hasonló események zajlottak le húsvétkor, a május 1-jei hosszú hétvégén, május 27-én, és pünkösd hétfőn is. A következő években, évtizedekben ennél már csak több megújulós kapacitás fog működni Európában, és amikor azt mondjuk, hogy több, akkor nem plusz 10-20 százalékról beszélünk, hanem a jelenlegi kapacitások sokszorosáról: Németország például 2030-ig meg akarja háromszorozni a napenergiás termelési potenciálját. Arra kell tehát felkészülnünk, hogy a túltermeléssel járó időszakok frekvenciája, időtartama, és a túltermelés nagysága is jelentősen meg fog nőni, ez pedig a rugalmas szabályozási kapacitások fejlesztését teszi szükségessé.

Rugalmatlan alaperőművekre viszont nem lesz szükség ennyi megújuló energia mellett.
https://greenfo.hu/hir/ezert-ertelmetlen-atom-alaperomuvet-epiteni/

Válasz

Trükköznek a paksi szerződéssel, a parlament helyett elég Varga Mihály az orosz gigahitel feltételeinek átírásához
A szerda éjjel kihirdetett „veszélyhelyzeti” rendeletek egyike lehetővé teszi, hogy a tervezett atomerőmű-bővítés finanszírozási szerződésének átírásából kihagyják az Országgyűlést.
https://nepszava.hu/3196800_paks-2-szerzodes-orban-kormany-rendelet-modositas-orosz-hitel-feltetel-modositas
___

Long story short: Paks2 elhalálozott, még mielőtt megszületett volna. Az a tény, hogy a kormány a saját múlt heti ígérete és a jogerős bírósági döntés ellenére nem hajlandó nyilvánosságra hozni a fentebb említett nemzetközi szerződés friss módosításait, nehezen értelmezhető másképp, minthogy maguk is tisztában vannak a sajnálatos valósággal. Csak titkolnák, amíg lehet – mint anno a nagy keleti testvérnél Sztálin meg Brezsnyev halálát –: hova vezetne, ha az emberek előbb tudnák meg a gyászhírt, mint hogy a Párt kitalálná, mi lesz atomenergia-ügyben a következő nagy győzelem?
https://nepszava.hu/3196573_paksi-gyasz
___

Itt az újabb megszegett ígéret, az Orbán-kormány tovább titkolja az új paksi alkut
Bemutatják az erőműszerződés módosításait, amint jóváhagyták őket Brüsszelben – ígérte az Orbán-kormány. Az Európai Bizottság rábólintott a dologra, a kabinet vasárnapig mégsem adta ki az iratokat.
https://nepszava.hu/3196350_paksi-atomeromu-paks-2-szerzodes-modositas-europai-bizottsag-titkolozas-orban-kormany

Válasz

1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. A két új blokk a kanyarban sincs, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel sort is cserélt a Paks II Zrt.-nél, mert szerinte nyolc év alatt nem történt semmi, és azóta az orosz féllel kötött szerződés módosításáról is megegyeztek.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-24-milliard-kotber/

Mindegy, jó vagy rossz... csak történjen „valami”, mert az „eredmény”.

Előzmény

Válasz

Több oka is van, hogy Lázár már nem barátkozik a Siemensszel, a Paks II. miatti bosszú csak az egyik dolog, hogy lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként.

A Mészáros-szál

Forrásaink szerint ez azonban csak egyik kiváltó oka annak a kormányzati „bosszúnak”, ami végül a Siemens-dominanciájú vasúti járműfejlesztési projekt lefújásához vezetett. A másik, sértődöttségből fakadó elem az lehet, hogy a Siemens nem segített a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek a cégcsoportja gigaprojektjénél, a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútnál egy fontos részmunkában.

Nem a Siemens jár rosszul

... nem kell attól tartani, hogy Lázár bejelentése miatt a Siemens-cég kártérítésért vagy kötbérfizetésért perelné az államot, mivel ilyen nem volt kikötve – legfeljebb a német–magyar viszonyban politikailag okozhat törést a tender lefújása. A Siemens amúgy sem jár rosszul, hiszen ugyanezeket a mozdonyokat valószínűleg viszonylag könnyen el tudja adni másnak, még drágábban is.

Vissza a hatvanas évekbe

Nemcsak amiatt lett volna a mozdonybeszerzés hatalmas lépés a magyar vasútnak, hogy az új Siemens Vectron X4-ek – amelyekből 9-et vásárolt már a GYSEV – akár 200 kilométeres óránkénti sebességre is képesek a V43-asok 120-as tempójával szemben, hanem azért is, mert utóbbiak az alapkonstrukciót tekintve a ‘60-as évek műszaki színvonalát képviselik, eljárt felettük az idő, éppen most volt a modell 60 éves. Érdekesség, hogy 1963-ban Magyarország éppen a német Siemens cég vezetése alatt álló, nyolc nyugat-európai vállalatot tömörítő „munkaközösségtől” vette az első hét V43-ast és a gyártási jogot.
https://hvg.hu/itthon/20230516_MAV_vasut_felujitas_Siemens_Lazar_Janos_Paks_II_bosszu_nemet_magyar_viszaly

Khm...
https://www.youtube.com/watch?v=C7MZo0oKHz0

Válasz

Újabb akadályok tornyosulnak Paks II. előtt

Kiegészítéseket kért a nukleáris hatóság az atomerőmű biztonsági jelentéséhez. Ennek elfogadása nélkül szinte semmit nem ér a tavaly kiadott létesítési engedély. A szakértő szerint úgy tűnik, az oroszok nem képesek a magyar, így az uniós nukleáris előírásoknak megfelelő tervekkel előállni.

A Greenpeace Népszavának nyilatkozó képviselője változatlanul úgy véli, hogy még most sem késő teljes egészében visszalépni a nukleáris fejlesztési tervtől, és a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosítani.
https://hvg.hu/gazdasag/20230425_Ujabb_akadalyok_tornyosulnak_Paks_II_elott

Válasz

A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek (jelenleg)

A paksi beruházásról szóló szerződések most már több mint kilenc (9!) éve köttettek. [...]

Magyarország ennél csak rosszabbul járhat

Ami a kivitelezést illeti, a Roszatom kulcsra kész kivitelezést vállalt fix áron. Vagyis jelenleg a felelősség nagy része a kivitelező vállát nyomja, ha engedélyezési, technológiai, megvalósítási problémák merülnek fel. Ha a beruházás csúszik – mint ahogy csúszik, főként azért, mert a Roszatom képtelen volt olyan létesítési engedélykérelmet összeállítani, amit a magyar Országos Atomenergiahivatal (OAH) jóvá tudott volna hagyni –, az főként ő felelőssége. Ha a beruházás költségtúllépésbe kerül, a különbözetet neki kell fedeznie, hiszen fix árra szerződött.

Ami a finanszírozást illeti, Magyarország 10 milliárd euró hitelt vesz fel 4-5 százalékos kamatra Oroszországtól. Az orosz fél részletekben folyósítja a hitelt, amit azonnal elő lehet törleszteni. Magyarország évekig így is tett, a lehívott részleteket azonnal előtörlesztette, egyrészt mert a beruházás csúszása miatt a pénzre nem volt szükség, másrészt mert Magyarország a 4-5 százalékos szintnél olcsóbban tudott a piacon pénzhez jutni. Ez most már nincs így, ez a kamatszint kedvezőnek tekinthető. A hitelt amúgy akkor kell elkezdeni törleszteni, amikor az erőmű termelésbe áll – a beruházás csúszása miatt a hitelszerződést egyszer már módosították.

A -tervezett, bejeentett, de még titkos- szerződésmódosítással a kormány pálfordulást hajt végre, a közelmúltig kötötte az ebet a karóhoz, hogy minden rendben, a Roszatom a háborús-szankciós helyzetben is képes felépíteni az erőművet, és fel is fogja.

Akárhogy is változnak a keretek a szerződések módosításával, a fentiekhez képest Magyarország csak rosszabbul járhat, értelemszerűen Oroszország pedig csak jobban...
https://hvg.hu/gazdasag/20230414_Uj_Paks_2_Magyarorszag_rosszul_jar_Oroszorszag_jol_es_nem_biztos_hogy_lesz_eromu

Drága elvtársnők, drága elvtársak! Drága minden.
-- Hofi Géza

Miért lenne a pénz hibás minden szennyért, melyet okoz?
-- Émile Zola

Válasz

Arkadiusz Podniesinski, lengyel fotós, Fukusimába utazott, ahol a földrengés, valamint az azt követő cunami súlyos nukleáris üzemzavarokat okozott, balesetek sorozatát indítva el.

Három reaktorban teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk pedig szerkezetileg károsodott, ezért az erőműből igen nagy mennyiségben jutott ki radioaktív anyag, amely több tíz kilométeres sugarú körben beszennyezték az egész környezetet.

20 kilométerre a reaktorról kezdett fényképezni a fotós, és megrázó posztapokaliptikus képeket készített.

Bámulatos képek születtek.

Szinte hihetetlen, de a Fukusimai atomerőmű-baleset már 12 éve történt, a romok közé pedig csak kevesen merészkednek vissza – a két francia fotós, Carlos Ayesta és Guillaume Bression felkérésére páran most mégis visszatértek oda, ahol a katasztrófa előtt éltek, dolgoztak. Megrázó képkockákat mutatunk!
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/kepek_a_szellemvarosbol__20_kilometerre_a_fukusimai_reaktortol_tobb_mint_4_es_fel_evvel_kesobb_04_arkadiusz_podniesinski_lengyel_fotos__podniesinskipl

Előzmény

Válasz

20 éve történt a Paksi Atomerőmű történetének legsúlyosabb balesete. 2003. április 10-11-e éjszakáján 30 db üzemanyag-kazettát törtek össze az atomerőműben, az üzemzavar során radioaktív kibocsátásra került sor, az erőmű 2-es blokkja másfél évig állt. A károk elhárítására 4 évig kellett várni, a keletkezett hulladékhalmot végül, 2014-ben, a polgárháborús állapotban lévő Ukrajnán keresztül szállították el Oroszországba.
Az eseményről a 13. évfordulóra készült írásunkkal emlékezünk meg.
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/4714/13-eve-tortent-a-paksi-atomeromu-tortenetenek-legsulyosabb-uzemzavara/
___

Miért „csak” üzemzavar?

Az atomerőművekben történt nem várt eseményeket világszerte 1-től 7-es fokozatig terjedő skálán osztályozzák. Eddig 7-esnek osztályozták az 1986-os csernobili katasztrófát és a 2011-es fukusimai balesetet, de az egykori Szovjetunió belső területén található, majaki reprocesszáló üzem esetét – amikor egy vegyi robbanás történt az üzem területén 1957-ben – már 6-osnak minősítették. A nukleáris eseményskála 4-től 7-ig osztályozott eseményei balesetnek számítanak. Ezeknél még a legenyhébb esetben is jelentékeny sugárterhelés éri a lakosságot. Pakson ez nem történt meg 2003-ban, de a skálán, noha először 2-esbe rakták, ám a megsérült üzemanyag mennyiségének köszönhetően végül 3-as osztályzatot kapott, ami még épp az üzemzavar kategóriája. Korábban eddig egyszer kapott paksi üzemzavar 2-es minősítést, és számos esetben 1-est. Utóbbit csupán rendellenességnek hívják: ezek általában olyan gyakori és apróbb hibák, amiket gyorsan elhárít a felügyelő személyzet.
https://magyarnarancs.hu/riport/mert-nem-ert-ra-a-daru-91393
___

Az ugyanakkor továbbra is rejtély, hogy mennyibe kerültek a 2003-as üzemzavar helyreállítási munkálatai. Hamvas István az üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a választ, amikor a költségekről faggattuk, és ezzel utasított el minket akkor is, amikor a FANP által az erőműnek fizetett kártérítés összegét firtattuk. Hamvas hangsúlyozta: az erőmű eredményesen működik, pozitív mérleggel gazdálkodik. Egy, az interneten is megtalálható adat szerint (amely az MVM összevont éves beszámolójából származik) azonban csak 2012-ben az üzemzavar során megsérült fűtőelemek gondozása 1,9 milliárd forint volt. Ez a 11 évre együtt csaknem 20 milliárd forintot jelentene – ezt a számítást Baji Csaba nem kívánta kommentálni, Hamvas pedig a Narancsnak csak annyit jegyzett meg: ez az összeg irreálisan magas. Az erőmű korábbi közlése szerint a blokk állásideje 50 millió forint árbevétel-kiesést jelent naponta; ebből annyi kiszámítható, hogy az üzemzavart követő majd’ 500 napos leállás (elvben) 25 milliárd forint kiesést jelentett az erőműnek. Az origo.hu még 2004-ben azt írta, a TVEL által végzett kárelhárítás költsége eléri az egymilliárd forintot. Ez már 26 milliárd forint lenne – erre jön még rá 2007-től 2014-ig a tárolás, majd az elszállítás költsége. Ezekről azonban még ennyi konkrétumot sem tudni.
https://magyarnarancs.hu/riport/egy-pofon-es-tizenegy-ev-jozanodas-91472

Válasz

Tényleg van földtani kockázat Pakson? - Timár Gábor előadása
https://www.facebook.com/watch/live/?v=3091266981172156

Válasz

Az óceánba engedik Fukusima radioaktív vizét

A japán kormány szerint idén tavasszal vagy nyáron kezdődhet a fukusimai atomerő speciális eljárással kezelt hűtővízének Csendes-óceánba engedése – írja az MTI. Pénteki ülésükön az illetékes miniszterek jóváhagyták a tríciumot, azaz a hidrogén radioaktív izotópját alacsony koncentrációban tartalmazó víz óceánba bocsátásának irányelveit, valamint az érintett halászközösségek pénzügyi támogatását.

A települések, illetve Kína továbbra is ellenzi, hogy a vizet a japán partoktól mintegy egy kilométerre a természetbe engedjék.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) korábban a tervet biztonsági szempontból többször átvizsgálta, hogy megfeleljen a nemzetközi szabványoknak, és ne károsítsa az egészséget és a környezetet. A megállapítások alapján a szervezet egy jelentést fog kiadni, valamint támogatást nyújt a művelet előtt, alatt és után. A japán kormány egy új, 50 milliárd jenes (385 millió dollár) értékű alapon keresztül segítené azokat a halászokat, akiket negatívan érinthet az intézkedés.
https://24.hu/tudomany/2023/01/13/fukusima-viz-oceanba-engedes-japan-atombaleset-szokoar/

Válasz

Bulgária megkezdte a leválást az orosz atomról

A Reuters információi szerint a bolgár állami tulajdonú Kozloduj atomerőmű csütörtökön megállapodást kötött a svéd Westinghouse Electric vállalattal, hogy az orosz gyártmányú, 1000 megawattos 5. blokkjához nukleáris fűtőanyagot szállítanak.
https://www.reuters.com/business/energy/bulgaria-signs-nuclear-fuel-deal-with-westinghouse-2022-12-22/

Ez az első lépés az orosz függőség felszámolása felé.

Bulgária négy évtizede van az orosz atompolitika fogságában: a 2000 megawattos kozloduji erőmű mindkét blokkja a Roszatom által szállított nukleáris fűtőanyagot használ, de Oroszország ukrajnai invázióját követően újra akarják gondolni az ország energiabiztonságát.

Az erőmű az ország villamosenergia-termelésének mintegy 35 százalékát állítja elő. A Reuters úgy tudja, a bolgár erőmű a francia Framatome-mal is szerződést kíván kötni a másik reaktor, a 6-os blokk tekintetében. – Végre tettünk egy lépést az erőművünk nukleáris üzemanyagának diverzifikálása felé. Így biztosítjuk energiabiztonságunkat 2 mondta Georgi Kirkov, a Kozloduj vezérigazgatója.

Rossen Hristov bolgár energiaügyi miniszter elmondta, hogy jelenleg nem egyértelműek az Oroszországból érkező nukleáris üzemanyag-szállítások, ezért a Westinghouse-szal kötött új, 10 évre szóló szerződés segít biztosítani az erőmű működését. Az új üzemanyagot 2024 közepétől fogják használni, akkora fogy el a Roszatom által már leszállított fűtőanyag.

A bolgár nukleáris szabályozó hatóságnak még engedélyeznie kell a Westinghouse üzemanyagának használatát az országban.
http://hang.hu/kulfold/bulgaria-megkezdte-a-levalast-az-orosz-atomrol-150092

Válasz

Az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma reggel publikálta a Paks2 telephelyének szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését. Ez alapján az osztrákok továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát, álláspontjuk szerint a kijelölt területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok alapján is a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (ún. kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető.

Márpedig az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások (vagy éppen az orosz előírások) szerint alkalmatlannak kell tekinteni atomerőmű létesítésére, ahogy ezt már évek ezelőtt többször is jeleztem- írta FB oldalán Jávor Benedek volt EU parlamenti képviselő.

Mint írta: “Az osztrák és a magyar fél 2022. február. 15-én kétoldalú találkozót tartott az Ausztria által korábban a szeizmológiai biztonsággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázására. Az osztrákok a független szakértők által készített ún. Dencker-tanulmány alapján korábban azt észrevételezték, hogy a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad. Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást jeleznek a biztonsági vizsgálat időtávján belül, 19-20 ezer évvel ezelőtt.

-- Megállapítják, hogy a hatályos magyar szabályozás nem teszi lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége, illetve azt eredményezni képes törésvonal megléte.

Magyar fél a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekezett az ilyen elmozdulások lehetőségét illetve a törésvonal meglétét cáfolni. Az osztrák fél álláspontja szerint ugyanakkor a magyarok által előadott cáfolatok nem meggyőzőek. Fenntartják álláspontjukat, hogy a rendelkezésre álló, egyébként szerintük elégtelen vizsgálati adatok alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal ilyen törésvonal megléte, ezért a WENRA és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ajánlásoknak megfelelő további vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Az osztrák fél ilyen vizsgálatok elvégzésének elrendelését várja el az Országos Atomenergia Hivataltól – OAH-tól, amelyeket egyébként a munkagödör kialakítása során könnyűszerrel el lehetne végezni. Ehhez azonban alapos paleoszeizmológiai és rétegtani vizsgálatokra van szükség a munkagödör kialakítása során, a felvetett problémákra sima földmunkák során nem adható megfelelő válasz – olvasható az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma kiadott jelentésében.
https://greenfo.hu/hir/a-paksi-nuklearis-rulett/

Válasz

Anyaghibás, lyukas tartályokban tartottak „feltételesen radioaktív” csurgalékvizet a bátaapáti sugárzóhulladék-tárolóban

A kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Vagyonkezelő Kft. és maga Mészáros Lőrinc, aki idén májusban jelent meg személyesen a cégiratokban. A cég éves bevétele az elmúlt öt évben nettó 1,8 és 5,1 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig 2020-ban és 2021-ben is 900 millió forint körüli összeg lett.

A Duna Center Therm már korábban is kapott megbízásokat Pakson: többek között ők végzik a Paks II. Zrt.-hez tartozó telephelyek, irodaépületek, tárgyalók és egyéb ingatlanok karbantartási, javítási, átalakítási és bővítési feladatainak ellátását egy keretmegállapodás keretében, de a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál (KKÁT) lévő épületek takarításával is őket bízták meg. A Mészáros-cégek paksi meneteléséről már korábban is írtunk:
https://atlatszo.hu/2019/12/19/milliardo-projekteket-kaptak-a-paksi-atomeromuben-meszaros-lorinc-cegei/

A kivitelező „2022. március 22. napján kelt akadályközlésében rögzítette, hogy munkavállalói a kivitelezéstől független, előre nem látható anyaghibát tapasztaltak a kettes számú tartályon. A tartályokban feltételesen radioaktív hulladékvizek kerülnek tárolásra, a kiviteli terv alapján mindig csak egy tartály lehet átalakítás alatt, üzemen kívül. Vállalkozó munkavégzésére csak az érintett tartály kiminősítése, víztelenítése és tisztítása után nyílik lehetőség. Vállalkozó feladatainak ütemezése alapján a 2. sz tartály került utoljára sorra, így a tartályon lévő anyaghiba korábban nem volt felfedezhető.

A hibára csak a tartály tisztítását követően, a belső átvizsgálás során derült fény.”

A hiba feltárását követően a másik két tartály anyagvizsgálatát is elvégezték, melynek során megállapították, hogy azokat szintén javítani kell. A vállalkozó elvégezte a javítási munkálatokat, azonban mindez hetekkel kitolta az eredeti határidőt.

Lyukakat találtak, szivárgást nem

A szerződés módosítása kevésbé, a lyukas tartályok kérdése azonban annál inkább felkeltette az érdeklődésünket, ezért felhívtuk Bátaapáti független polgármesterét, hogy megtudjuk, értesítette-e őket a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) a problémáról. Krachun Szilárd – aki egyúttal a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) elnöke is – azonban arról tájékoztatott minket, nem hallott a vizsgálatról vagy annak eredményéről.
https://www.tett-tarsulas.hu/

A társulás azért jött létre, hogy „naprakész, friss információkkal” lássa el a lakosságot a kis- és közepes radioaktivitású hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban. A témáról itt olvashat bővebben:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/11/17/megromolhat-a-viszony-a-radioaktivhulladek-tarolokkal-erintett-telepulesek-es-a-kormany-kozott/

Ezután közérdekű adatigényléssel kikértük a vizsgálat dokumentumait a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től és az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), amelyek meg is küldték azokat. Így kiderült, pontosan milyen hibákat észleltek a tartályokon.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/07/anyaghibas-lyukas-tartalyokban-tartottak-feltetelesen-radioaktiv-csurgalekvizet-a-bataapati-sugarzohulladek-taroloban

Válasz

Az orosz atomerőmű-építési program éppen azért akadt meg, mert bár formailag megkapta a beruházás a létesítési engedélyét, azt tartalmilag az OAH olyan feltételekhez kötötte, melyek még nem teljesültek – így viszont a formai engedély sem ér semmit.

Az atomenergia törvény módosítására készül a kormány, és nem a jó irányba
https://greenfo.hu/hir/az-atomenergia-torveny-modositasara-keszul-a-kormany-es-nem-a-jo-iranyba/

Válasz

Lemondott a paksi bővítésért felelős államtitkár
Az Egyenes Beszéd vendége Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, LMP.
https://www.atv.hu/videok/20220907/lemondott-a-paksi-bovitesert-felelos-allamtitkar
___

Süli János tényleg elkövethette a Lázár-féle ősbűnt, vagyis azt, hogy szakember

Jobban tűrte a nukleáris biztonságot veszélyeztető kormányzati nyomást..., úgy tűnik, ez sem volt elég.

Kézen-közön kiderült, hogy az – első körben a magyar állami megrendelőnek, a Paks II Zrt.-nek beadott - orosz tervek sorra buknak el a szakmai szűrőkön. Bár konkrétan erről Süli János csak homályos nyilatkozott,

-- azt számtalanszor rögzítette, semmilyen, a nukleáris biztonságot veszélyeztető lépéshez nem adja a nevét.

Így egyre egyértelműbbé vált, hogy Süli János hátránya az előnye: az, hogy szakember.

De ugyanez a feszültség vezethetett Aszódi Attila 2019-es távozásához is, aki a jelek szerint Süli Jánosnál is kevésbé tűrte a kormányzati nyomást.

Szijjártó Péter aztán kétségtelenül „kézbe vette” az ügyet, így az egyre erősödő propaganda mellett a hazai nukleáris hatóság is sorra adja ki a beruházás engedélyeit. A friss engedélyekben szakértők éppen a nukleáris biztonság fokozása terén fedeztek fel beszédes ellentmondásokat.
https://nepszava.hu/3168620_suli-janos-paks-2-allamtitkar-lemondas

Válasz

Indulhat a betonozás Pakson, de az új atomerőmű nukleáris technológiája még nem kapott engedélyt

A hatóság ezzel párhuzamosan visszatartási pontot határozott meg: a nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények létesítése nem kezdhető meg addig, amíg a cég „a hatósághoz nem nyújtja be a frissített előzetes biztonsági jelentést, és annak megfelelőségéről a hatóság írásban nem nyilatkozik”. (A magyar mellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is tett észrevételeket biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.)

Ez alól kivételt képeznek a terület-előkészítési tevékenységek, továbbá a nukleáris szigetek alaplemez-betonvasalásának készítése, amelyet a cég saját beruházói kockázatára elvégezhet.

A paksi atomerőmű bővítéséről rengeteg vita volt az elmúlt években. A Greenpeace itt szedte össze az építés elleni érveket.
https://sites.greenpeace.hu/paks-ii-helyett-megujulokat/kerdesek-es-valaszok-paks-ii-rol/

E szerint nem sikerül csökkenteni Oroszországtól való energiafüggőségünket, hiszen egy orosz cég, a Roszatom építi az erőművet, és később is vele lesz kapcsolatban a fűtőanyag ide- és a használt fűtőelemek odaszállítása miatt.

A beruházás túl drága, a megtérülése kérdéses, továbbá olyan technológiát akarnak megvalósítani, amely az Európai Unióban még nem kapott engedélyt. Emellett érdemes lenne a projektre szánt négyezer milliárd forintot megújuló energiarendszerekre költeni.

Az sem segít a tisztánlátásban, hogy a projekttel kapcsolatban rengeteg adat titkos (például ütemterv, a magyar és az orosz fél között a felelősségek és a kockázatok megosztása, a beruházás pontos értéke), ami komoly aggályokat vet fel az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából.

Az építés melletti érvek szerint a mai energiaárak mellett nem lesz kérdéses a megtérülés, és szükség van egy állandó energiát adni képes erőművi kapacitásra.
https://www.szabadeuropa.hu/a/indulhat-a-betonozas-pakson-de-az-uj-atomeromu-nuklearis-technologiaja-meg-nem-kapott-engedelyt/32005680.html

Válasz

Pénteken este az egyik legfontosabb engedély érkezett meg a paksi beruházás folytatásához - közölte élő videóban a Facebookon Szijjártó Péter, aki az új kormányban felel az atomerőmű bővítéséért. Az Országos Atomenergia-hivatal ezúttal a talajszilárdítási engedélyt adta meg, néhány héttel a résfalazási engedélyt követően.

A miniszter kiemelte: ezek a létesítési engedély előfeltételei közül a legfontosabbak, reméli, ez utóbbi is minél hamarabb megérkezik a hivataltól. Szijjártó szerint tartható az a célkitűzés, hogy 2030-ra elkészüljenek a paksi erőmű új blokkjai.

Szijjártó a kormányváltás idején kapta feladatul a paksi bővítés koordinálását, amely eddig Süli János tárca nélküli miniszter felügyelete alatt volt. Süli maradt, most a KKM államtitkáraként felügyeli a beruházást. A politikus az elmúlt hetekben arról is beszélt, hogy feladata a beruházás felgyorsítása, és azt is világossá tette: a kormány nem látja akadályát annak, hogy továbbra is a Roszatommal folyjon a bővítés.
https://hvg.hu/gazdasag/20220611_Ujabb_engedelyt_kapott_meg_a_paksi_bovites

Válasz

Az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja elmagyarázta Palkovicsnak, hogy a szélerőművek és a napelemek összehangolt telepítése a megoldás
https://greenfo.hu/hir/az-elte-energiafoldrajzi-kutatocsoportja-elmagyarazta-palkovicsnak-hogy-a-szeleromuvek-es-a-napelemek-osszehangolt-telepitese-a-megoldas/

Kapcsolódó podcastjaink:

Zöld hét 2022/20 Energiaföldrajz – és a lusta kertész módszere
A greenfo hírháttér podcastja 5. részének témái: Naperőművi csatlakozási stop Magyarországon, ez kit, hogyan érint? Mi az a közösségi energia? Miért és hogyan akarja az atomlobbi lenyúlni a hidrogéngyártást? Mire jó az energiaföldrajz, és elfogynak a fizika- és kémiatanárok – íme a zsákutcás jövő. Lehet-e a lusta kertész módszere, a permakultúra, a túlélésünk záloga?
https://greenfo.hu/hir/zold-het-2022-20-energiafoldrajz-es-a-lusta-kertesz-modszere/

Energetikai belakatolás: a szegények magukat, a kormány az országot betonozza be.
A nem megfelelő lakás korszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk. Az Orbán-kormány is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra – megnehezítve így a megújulók terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét. A lehangoló eredményekről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesélt podcastunkban.
https://greenfo.hu/hir/energetikai-belakatolas-a-szegenyek-magukat-a-kormany-az-orszagot-betonozza-be/

Kapcsolódó anyagok

Magyarországon is elérhető lenne a 100% megújuló energia részarány
https://greenfo.hu/hir/magyarorszagon-is-elerheto-lenne-a-100-megujulo-energia-reszarany/

Válasz