Paksi napló – március
2024.04.29. Energiaklub

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba. Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelésért is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”. [...]
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/04/29/paksi-naplo-marcius/

Válasz

Elöntötte az áradó Tobol vize az orosz uránbányát, radioaktív anyag került a folyóba

-- A folyó ivóvízként is szolgál a környező régió lakosainak.

Elöntött a víz egy szovjetkori uránbányát Kurgan megyében, radioaktív szennyező anyagok kerülhettek az áradó Tobol folyó vizébe – írja az Agentstvo orosz tényfeltáró lap. A Zverinogolovszkojei járás területén található bányát egy, az orosz atomügynökség, a Roszatom tulajdonában lévő vállalat üzemelteti.

Az önkormányzat által közzétett, az áradási területet bemutató térképen látható, hogy az árvíz a bánya régebbi kútjait is elérheti. A lelőhely két közeli falu között található, amelyeket egyaránt elöntött a víz, a szintkülönbség miatt így a bánya is víz alatt van – magyarázta a lapnak Alekszej Svarc, Alekszej Navilnij helyi irodájának korábbi vezetője, aki korábban a régió uránkitermelésének problémáival foglalkozott.

A kutak víz alá kerülését az orosz közösségi médiára, a VKontakte-re feltöltött videók is megerősítették.
https://vk.com/wall-155225652_6745

Környezetvédők szerint az árvíz felszínre mosta a régi kutakban évek óta felhalmozódó radioaktív szennyező anyagokat, amelyek így a Tobol folyó vizébe kerültek. A folyó ivóvízként is szolgál a régió lakosai számára, akiknek a szervezetébe így olyan anyagok kerülhetnek, amelyek kismértékben is rendkívül károsak – mondta a The Moscow Timesnak Andrej Ozsarovszkij atomfizikus.
https://hvg.hu/zhvg/20240423_tobol-arviz-uranbanya-radioaktiv-anyagok

Válasz

Ismét térdre bukott Paks | 2024. március 27.

Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/ismet-terdre-bukott-paks/32879588.html

Válasz

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése
2024. március 23. | EU hírek

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Arra hivatkoznak, hogy az atomenergia és a földgáz „fenntarthatónak” minősítése sérti az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, az Unió környezetvédelmi jogát, továbbá nem összeegyeztethető a jelentős károkozás elkerülését célzó elv kritériumával, amelyet pedig maga a taxonómiai rendelet ír elő. Az Európai Bizottság nem vonta vissza a jogi aktust, így a panaszosok pert indítottak az Európai Bíróságon.

Miközben a bírósági határozatra várunk, fontos felidézni, hogy a nukleáris lobbi hogyan ásta alá ezt a jogszabályt, és hogy mik lesznek a következményei annak, ha ezt a folyamatot nem sikerül visszafordítani.
[...]
A Reclaim Finance – a pénzügyi szereplők által az éghajlatra gyakorolt hatásokat vizsgáló nem kormányzati szervezet – által összeállított jelentés feltárta, hogy több millió eurós lobbikampány indult annak érdekében, hogy a rendeletet a földgáz- és a nukleáris ágazat számára előnyösen módosítsák.

A lobbisták a taxonómiához kapcsolódó tanácskozások kritikus fontosságú szakaszaiban rendszeresen találkoztak uniós képviselőkkel. Oroszország, amelynek igen nagy pénzügyi és geopolitikai előnye származott volna a földgáznak és az atomenergiának a beemeléséből, különösen aktív „érdekelt fél” volt a teljes jogalkotási folyamat során.

De uniós tagállamok is megkíséreltek nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy az módosítsa a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Nagy erőfeszítést tett Lengyelország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – ezeknek az országoknak a vezetői közös levelet fogalmaztak meg, melyben amellett érveltek, hogy a rendeletbe bele kell foglalni az atomenergiát is.

A dokumentum az atomenergia fenntarthatósága mellett több jól ismert állítással érvelt. Tagjai voltunk négy uniós tagállamból érkező tényellenőrzők csoportjának, amely megállapította, hogy a levélben szereplő állítások közül 20 hamis vagy félrevezető.

Ilyen állítás többek között az, miszerint az atomenergia „környezetbarát”, „kulcsszerepet játszik a tiszta energiaforrásokra való átállásban”, „ígéretes hidrogénforrás” és „megfizethető”.

*** A levél teljes elemzése itt olvasható.
http://védegylet.hu/atomenergia-nuclear-energy/unios-taxonomia/

Miért nem környezetbarát az atomenergia?

A közvélemény talán jobban tisztában van azzal, hogy a földgáz miért nem környezetbarát, mint azzal, hogy az atomenergia miért nem az. Elképzelhető, hogy ez a kormányok – többek között a fent említett hét kormány – és a szervezetek által a közvélemény félrevezetésére tett kísérletek eredménye.
A „tiszta” nukleáris energiáról szóló hamis narratívákat olyan kormányközi szervezetek is terjesztik, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az OECD és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB).

Gyakran elhangzó állítás, amely az Európai Bizottság részére címzett levélben is szerepelt, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása alacsony. De még ha el is mondhatjuk, hogy az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, ez csak a termelésre igaz. Ha atomerőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Az atomenergia upstream tevékenységeihez, melyek a működéshez szükségesek (például az uránbányászathoz, a fűtőanyag szállításához, az erőművek felépítéséhez és aztán leszereléséhez, illetve a folyamat melléktermékeként keletkező radioaktív hulladék kezeléséhez) mind kapcsolódik a széndioxid-kibocsátás. Ennek következtében az atomenergia-termelés szén-dioxid-lábnyoma jelentős, és bizonyos becslések szerint jóval nagyobb, mint a megújuló energiáké.

A nukleáris technológiához emellett jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, illetve a technológia a környezetre nézve oly mértékben mérgező hulladékot állít elő, amelyre az utóbbi körülbelül hetven évben nem sikerült tartós tárolási megoldást találni. Kockázatot jelent az is, hogy baleset esetén kiterjedt területek károsodhatnak súlyosan és tartósan; ez a kockázat egyre súlyosabban jelentkezik az ukrajnai polgári nukleáris létesítmények jelenlegi militarizálása következtében.

Az atomenergia – mivel kezelhetetlen veszélyt jelent a környezetre nézve – még az úgynevezett átállási tevékenység kritériumainak sem felel meg, amely a rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint olyan gazdasági tevékenység, melynek nincsenek alacsony karbon-intenzitású alternatívái. Ennek az az oka, hogy ha ma támogatjuk az atomenergiát, akkor azzal ellehetetlenítjük a megújuló energiaforrásokat, mivel eltérítjük tőlük a beruházásokat.
https://greenfo.hu/hir/a-zoldrefestes-ellen-fellepo-legigeretesebb-eszkoz-ellehetetlenitese/

Válasz

Megint botlott Paks, de idén az atomerőműnek összejöhet a fejre állás is | 2024. január 19.

Ha nem jön ki jól a lépés, 2024-ben már csak hetekig tart a kegyelmi állapot a Paksi Atomerőmű számára. Az utóbbi években többször is elhúzódó nagyjavításokból idén három is lesz, ha egymásba csúsznak, az a rendszer számára is problémás lehet.

Nincs már zsinórtermelés

Egy, a napokban tartott energetikai fórumon a Paksi Atomerőmű működéséről az az egyébként szokásos kormányzati meghatározás hangzott el, hogy Paks állandóan és kiszámíthatóan 2000 MW teljesítményen működik. A zsinórtermelésre hivatkozás jogosságát azonban a következő esetek cáfolják csak az elmúlt egy hónapban:

-- november közepe és december vége között tankoláson és nagyjavításon van a Paks 1. blokk;
-- december 15-én a Paks 3-as blokkot kellett 140 MW-tal visszafogni;
-- december 17–18-án a Paks 4-es blokk ötvenszázalékos leterhelését rendelték el;
-- december 25-én ez utóbbi blokk automatikus védelmi működés következtében leállt;
-- december 26-án a Paks 2. és a Paks 3. blokkot kétszer is, igaz, csak kis mértékben, de leszabályozták;
-- január 1-jén a Paks 2. blokk elvesztette majdnem a felét (239 MW), a Paks 3. és a Paks 4. blokk pedig 125-125 MW-ot.

A stabil, 0–24 órás, állandó maximális termeléstől Paks még a karácsonyi szünetben is messze volt. Ráadásul az a képen nem szembetűnő, és kis mérete (2x25 MW) miatt a hivatalos tájékoztatásokban (az MVM Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal weboldalán) sem szerepel, hogy egy elhúzódó, január 1-jén jelentkező problémára csak 12-én sikerült megoldást találni.

Ezek a problémák ráadásul jellemzően váratlanul érkeznek, és bár a rendszer javítására kétségkívül szükség van, az így megrángatott hazai termelési rendszerben Paks mint monolit, állandó tényező némi átértékelésre szorul. Mert igaz ugyan, hogy az erőművek működésének természetes velejárói az előre nem várt események, és a védelmi rendszerek működése is a problémakezelés részét képezik, ám az ilyen esetek sűrűsége Pakson már aligha nevezhető átlagosnak.

A 2012–2017 között húsz évre szóló üzemidő-hosszabbítást kapó Paksi Atomerőműben nem ritka az elhúzódó nagyjavítás, de a váratlanul érkező karbantartási és javítási igény sem.

Leállnak majd szépen egymás után

A reaktorok tankolása, illetve az éves karbantartás egy atomerőmű mindennapjainak része. Az azonban már nem mindennapi, hogy a paksi négyblokkos rendszerben az egyik egységgel éppen ilyen-olyan probléma van, a többit pedig egymás után le kell állítani.

Mindennap felkel a nap
A napokban a kormányzati sikerként előadott hazai napelemrendszer-bővülésről szóló közleményhez tartozik egy, a további értelmezést segítő tételsor. A Mavir által 2024 elején nyilvántartott 5649 MW napelemes termelőkapacitás (ebből az ipari, közüzemi méretű napelemes erőművek 3332 MW, a háztájiak pedig összesen 2317 MW teljesítmény elérésére képesek) nem csak azt jelenti, hogy hamarosan a paksi, nem egészen 2000 MW-os termelési nagyság triplájára hízik majd a fotovoltaikus termelési kapacitás, de nem is csak annyit, hogy már az is kérdéses, hogy a kormány által kiadott új célszámot, a 12000 MW-ot valóban csak 2030-ra éri-e el az ország. Azt is jelenti, hogy a napelemekkel termelt árammal mostantól már télen is nagyban, rendszerszinten számolni kell. Egy olyan átlagos, semmi különös hétköznapon, mint amilyen január 17-e, szerda volt, a napelemek egy jól látható idősávban képesek voltak a Paksi Atomerőmű egy blokkjánál több áramot a hálózatra adni. Az Entso-e 15 perces bontásban publikált adatsora szerint aznap az atomerőmű 1912 és 1922 MW közötti teljesítményszinten dolgozott. A napelemes rendszerek, amelyek 10.15 és 13.15 között képesek voltak a 400 MW feletti teljesítményszintre, a 11.15 és 12.45 közötti másfél órában a paksi blokkok átlaga felett, végig 480–503 MW közötti termelési sávban teljesítettek. Mindebből az következik, hogy belátható időn belül télen is előáll majd az a nyáron már most is jól ismert jelenség, hogy a rendszerirányítónak termeléscsökkentésre kell utasítania a paksi erőművet, függetlenül attól, hogy ez Paks I. és/vagy Paks II. lesz-e.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megint-botlott-paks-de-iden-az-atomeromunek-osszejohet-a-fejre-allas-is/32780678.html

Válasz

Paks II.: az évszázad beruházásától az elherdált évtizedig | 2024. január 15.

-- az Oroszországban megcsúszó, Finnországban a projekttel elhasaló projektvezetőre bízzák a paksi puttonyt. Ő Vitalij Poljanyin.

-- a Siemens Energy decemberben publikált éves jelentése – bár többféle összefüggésben is szóba hozza az oroszokkal való viszonyt – kínosan kerüli a nukleáris iparral kapcsolatban, hogy a több mint kétszáz oldalas dokumentumban egyszer is szerepeltesse Paks, a Roszatom és az utóbbinak beszállító francia konzorciumtárs Framatome nevét.
https://www.szabadeuropa.hu/a/paks-ii-az-evszazad-beruhazasatol-az-elherdalt-evtizedig/32771246.html

Válasz

Újabb atomerőmű baleset – mennyire megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia? | 2023. december 19.

Súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. Az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát. A Roszatom tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart. Miért fontos ez számunkra?

Mert az asztraveci atomerőmű pontosan ugyanaz a technológia, amelyet a Roszatom Paks II.-nél is alkalmazni kíván. A mindkét helyszínen alkalmazott konstrukció az elmúlt években többször bizonyult megbízhatatlannak, legutóbb a Szentpétervár melletti Leningrád-2 erőműben tapasztaltak meghibásodást alig egy hónapja, akkor a turbinák sérültek meg súlyosan, a Roszatom által meg nem magyarázott módon.

Megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?

Az egyre több meg nem magyarázott, részben eltussolt hiba arra utal, hogy a Roszatom új, VVER-1200-as erőműtípusa korántsem olyan megbízható, mint azt az orosz vagy a magyar kormányzat láttatni szeretné. Paks II. megtérülését a kormányzat egyébként számos fals számból kiindulva is csak úgy tudta kimutatni, hogy az erőmű 95% fölötti kihasználtságát feltételezték. A sorozatos meghibásodások nem csupán biztonsági aggályokat vetnek fel, de megkérdőjelezik, hogy vajon reálisak-e a kihasználtságra vonatkozó elképzelések?

Na jó, de építeni azért tudnak az oroszok, nem?

-- Épp az asztraveci erőmű (de a Leningrád-2 is) a bizonyítéka annak, hogy az orosz műszaki és építési kultúra erős, khm, kívánnivalókat hagy maga után. Az építkezésnél a reaktortartállyal először a vasúti szállítás közben villanyoszlopok sorát döntötték ki, majd a beemelésnél egyszerűen leejtették(!) a berendezést több méter magasról. Végül a reaktortartályt vissza kellett szállítani Oroszországba, a Roszatom nyilatkozata szerint majd “máshol használják fel”!
https://greenfo.hu/hir/ujabb-atomeromu-baleset-mennyire-megbizhato-a-paks-ii-nel-tervezett-orosz-technologia/

Előzmény

Válasz

Újabb Roszatom hiba. Mi fizetjük Paks 2 kiegészítő hűtését? | 2023. december 21.

A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.

„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.
https://greenfo.hu/hir/ujabb-roszatom-problema-kiegeszito-hutes-kell-a-paks-2-hoz/

Válasz

Zsemlye András: Akit szakmailag pontosabban érdekel, hogyan épülnek most atomerőművek az EU-ban és miért nem lehet megépíteni PAKS2 - a jelenlegi koncepcióval, az itt talál magyarázatot. Miért gond az orosz szabvány használata az EU-ban. Hogy miért probléma a terv - dokumentáció, és miért nem lehet megcsinálni belátható időn belül... leghamarabb 2038. A videók a szlovák MO34 (mohi) atomerőmű építése alatt szerzett tapasztalatok alapján készültek.

*** Paks2 - bukás vagy győzelem?
https://youtu.be/hpGY5wx5SrA

Akit meg az érdekel, hogy meg e lehet hosszabbítani PAKS1 üzemidejét, itt megtalálja a probléma leegyszerűsített megoldását - problémáit.

*** Paks 2 - Paks 1 üzemidő meghosszabbítása 2038-ig,
avagy kibírja e PAKS 1, amíg PAKS 2 elkészül ?
https://youtu.be/8jAinaMeOuI
___

Pár információs kép a szilárdságszámításokról látható a weboldalamon:

http://ace11.sk/ACE.files/acenuclear.htm

http://ace11.sk/ACE.files/pump.htm

Előzmény

Válasz

Mártha Imre Paks 2-ről: Dinoszauruszt épít a kormány
Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját... | 24.hu
https://www.youtube.com/watch?v=NXNJy4JdRzE
___

Mártha Imre: Szijjártó gázszerződése ütötte agyon a rezsicsökkentést
Gyurcsány-fióka, Orbán-találmány vagy Karácsony bábja? Egyebek mellett ezt is tisztázzuk interjúnkban Mártha Imrével, a fővárosi szuperközműholding, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával, de még ennél is fontosabbak az aktuális energiaválság hatásai a fővárosi közintézmények működésére: átvészelhető-e a tél 20 fokkal és bágyadtabb közvilágítással, vagy ennél drámaibb fejlemények is várhatóak? Ha viszont tényleg para van, akkor miért hanyagolja a zöld megoldásokat a főváros - vagy csak mi nem érzékeljük a progressziót? Ha már olyan vendégünk van, aki vezette az állami energiakereskedőt, az MVM-et és a Vodafone magyarországi alapítványát is, adódik, hogy kérdezzük Paksról és a távközlési cég NER-esítéséről, és persze arról, milyen konyakozni Simicskával. | 2022. # Partizán
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/martha_imre_szijjarto_gazszerzodese_utotte_agyon_a_rezsicsokkentest

Előzmény

Válasz

Paks2: megkezdődött a kihátrálás

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Orosz atom rossz atom?

Az oroszokról történő leválás lopakodó stratégiáját tekinthetjük akár az eddigi valóságtagadás óvatos korrekciójának is. Amikor Oroszország 2022. február 23-án megtámadta Ukrajnát, minden józanul gondolkodó ember számára világossá vált, hogy Európában a következő évtizedekben nem lesz semmilyen orosz részvételű nukleáris beruházás. Nem lesz, mert nem lehet: képtelenség, hogy miközben a Roszatom ukrán atomerőműveket kerít hatalmába a nukleáris biztonság elemi szabályaira fittyet hányva és veszélyeztetve egész Európát; miközben Putyin a Roszatom által gyártott atomtöltetekkel fenyegeti az EU-t és az egész nyugati világot, a magyar adófizetők pénzéből ugyanez a cég Magyarországon atomerőművet építsen, mintha mi sem történt volna.

Az Elbától keletre mindenki levonta az egyetlen levonható következtetést, a Roszatomtól korábban Paks2-höz hasonló atomerőművet rendelő Finnország is, egyedül az Orbán-kormány lovagolt tovább a döglött lovon. A moszkvai magyar nagykövet nemrég még lelkendezve tett hűségesküt, azt erősítgetve, hogy szó sem lehet másmilyen azaz nem orosz fűtőanyag használatáról Pakson, azóta azonban bekopogtatott a valóság.

Az Orbán-kormány hajlandó racionálisan is cselekedni atom ügyben, de csak akkor, ha már minden más lehetőséget kipróbált – foglalta össze az eset tapasztalatait kérdésünkre Jávor Benedek.

Ketyegő hulladékbomba

A fentebb már említett országgyűlési határozat szövege a fűtőanyag-beszerzésen túl arra is kitér, hogy a Pakson képződő és egyre növekvő hulladékhegy eltakarítására rövid távon nincs esély. Jelenleg negyedszázadnyi fűtőelem-termés halmozódik az atomerőmű udvarán lévő átmeneti tárolóban, és az üzemidő hosszabbítás esetén még legalább ugyanannyi kerül oda, ami miatt a tárolót is bővíteni kell. Ez azonban csak tüneti kezelés, a hosszú távú megoldás a véglegesnek mondott tároló lenne. A kormány a mostani javaslatban nem csak azt árulta el, hogy még évtizedekig tart a megfelelő helyszín megtalálása, valahol Baranyában, Boda közelében, hanem azt is, hogy az érintett települések legnagyobbikát, Pécset s az ott élőket továbbra sem akarják megkérdezni a projektről.

Azaz addig trükköznének a beruházás hatásterületével, amíg meg nem tudnak rajzolni egy olyan vonalat, amely Pécset kikerüli. Mintha elképzelhető lennem, hogy a nagy aktivitású sugárzó hulladékkal kapcsolatos bármely, például a kiégett fűtőelemek beszállítása kapcsán előforduló havária hatása megállna Pécs határainál.
https://zoldhang.hu/2023/11/27/paks2-megkezdodott-a-kihatralas/

Válasz

Szijjártó Péter és a Roszatom-vezér úgy jelentett be Paks 2-es ütemtervet, hogy a valóság egyáltalán nem zavarta őket

Alekszej Lihacsov, az orosz állami Roszatom vezérigazgatója, vendéglátójával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt, a nukleáris bővítés tervezett helyszínén,

--ismét bejelentették a nagy semmit.

... az elmúlt évtized során mind későbbre tolódó átadási időpontok számszerű megjelölése helyett ezúttal, egybehangzóan, már csak a „jövő évtized elejére” ígértek hálózati csatlakozást. Igaz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szabályai szerint az átadás nem ez, hanem a kereskedelmi üzemkezdet.

Szijjártó Péter ezúttal úgy fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról szól”, hanem „végleg” megkezdődött az új atomblokkok építése. Bár a külügyi tárca által kiküldött MTI-tudósítás szerint a miniszter a reaktorépítés indulását jelentette be, valójában az azokat magukba foglaló blokkokat említette. De a valóság ezt is cáfolja:

-- bizonyos, elkerülhetetlen papírmunkák ugyanis az új atomblokkok építését is akadályozzák.

Bár - amiként arra a miniszter is emlékeztetett - a beruházás tavaly augusztusban létesítési engedélyt kapott, az ebbe foglalt, biztonsági „visszatartási pontokat” az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) máig nem oldotta fel. Addig viszont a NAÜ szabályai az érdemi építkezés megkezdését is tiltják.

-- Az építés kezdetét nem ideológiai kinyilatkoztatások, hanem az „első betonöntés” határozza meg, ami viszont szintén a visszatartási pontok teljesítéséhez kötött.

Tekintve, hogy az OAH, saját bevallása szerint, a visszatartási pontokkal kapcsolatban sem tett soha, senkinek, semmiféle ígéretet, szakértők furcsállják, hogy a magyar és az orosz fél ilyen ismeretek híján miként alkothat ütemtervet.

A fideszes politikus számot adott az előkészítő munkálatok állásáról is, ezzel voltaképp cáfolva bevezető szavait, miszerint a beruházás most bármiféle új szakaszba lépne. Eszerint a két tervezett blokk közül, az 5-ös számú után, 5 méteres mélységig, a 6-os számú helyén is kiásták a földet. Bár Szijjártó Péter szerint a gödörmélyítés 23 méterig folytatódik, beszédéből kimaradt, hogy ez újabb OAH-engedélyt igényel, amit ráadásul - a hatóság legutolsó, múlt havi tájékoztatása szerint -

-- az állami Paks II Zrt. még nem is igényelt.

A miniszter nem tért ki arra sem, hogy az OAH a talajvízkérdések megoldatlansága miatt engedélyezett 23 méter helyett csak 5 méteres talajkiemelést.
https://nepszava.hu/3215542_paks-2-szijjarto-roszatom-lihacsov-utemterv-oah-nau-atomeromu
___

Reagálás a sajtóban megjelent félrevezető információkra | 2023.08.14

Az elmúlt napokban számos hírben foglalkoztak az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó talajelőkészítési, résfalazási munkálatok időbeni csúszásával.

Az Országos Atomenergia Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a talajelőkészítésre és résfalazásra vonatkozó engedélyek kiadását követően a beruházó azonnal megkezdhette volna a munkálatokat, a késés miatt vált szükségessé a korábban kiadott, talajkiemelésre vonatkozó engedély időbeni hatályának meghosszabbítása. Hangsúlyozzuk, hogy a jogszabályok szerint a talajelőkészítési és a résfalazási munkák megkezdésének nem volt feltétele a létesítési engedély megszerzése.
https://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C98AA208FFB32FA6C1258A0B003A0D8D

Válasz

Az Energiaklub véleménye a NEKT atomenergiára vonatkozó elemeiről

Előrelépés és megtorpanás egyaránt jellemzi az átdolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt júliusban. Az atomenergiát érintő megállapításokat és az azokra adott kritikáinkat az alábbiakban foglaljuk össze.

A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:

A Nemzeti Hidrogén Stratégia a hidrogén ipari felhasználását jelöli ki az egyik kiemelt beavatkozási irányként. A hidrogén előállításánál jelentős mértékben csökkenteni szükséges a ma még egyeduralkodó földgáz alapú előállítást. Helyette cél egyrészt a megújuló alapú hidrogén gyártása, másrészt a nukleáris energia segítségével előállított áram felhasználása a vízbontás során. Ahogy az Európai Bizottság Joint Research Center tanulmánya kimutatja, a nukleáris alapú áram előállításának is ugyanolyan alacsony az ÜHG kibocsátása és a karbon lábnyoma, mint a nap- vagy szélerőműveké.

Az Energiaklub véleménye:

A hidrogén előállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem.

A nukleáris alapú hidrogén előállításának hazánkban nincs létjogosultsága, értelmezhetetlen stratégiai cél a 2030-ig szóló időtávban. A nukleáris alapú hidrogén előállítás nem költséghatékony, gazdasági megtérülése beláthatatlan, fejlesztése további évtizedeket igényelne. A hazai gazdasági környezet és a teljes erőműpark viszonylatában, kiemelve az elöregedő Paks 1-et, nincs és nem is várható 2030-ig olyan nukleáris teljesítmény beépítése, melyet hidrogén előállításra lehetne alkalmazni. Paks 1 és Paks 2 is elsősorban az ország alapvető működőképességét, a villamos energiarendszer alapterhelését, a lakosság folyamatos villamos energia ellátását célzott biztosítani – utóbbi megvalósulása és annak várható időpontja továbbra is kérdéses, legjobb esetben is 2032-re prognosztizálható. Az SMR típusú nukleáris alapon előállított hidrogén szintén nem lehet stratégiai cél: a technológia még csak a fejlesztés különböző fázisaiban található szerte a világon, elterjedése nem várható 2030-ig, továbbá az SMR-ekre vonatkozó szabályzási és biztonsági előírások sem léteznek – ezeknek a megalkotása, implementációja, hatályba-helyezése szintén nem reális 2030-ig. A technológia fejlődését természetesen indokolt nyomon követni.

A véleményezésre közzétett NEKT-ben ez áll:

Mindeközben a növekvő áramigények mellett kell biztosítani a villamosenergia- termelő kapacitások megfelelő rendelkezésre állását.

a. hosszabb távon az időjárásfüggő és attól független mindenkori megújuló technológiák, illetve a villamos energia szektorban a biztonságosan alkalmazható korszerű nukleáris technológia (Paks II beruházás és a Paksi Atomerőmű további üzemidő hosszabbítása) képezi a rendszer gerincét,

Az Energiaklub véleménye:

Nem támogatjuk a Paks II beruházást. Meghaladott, drága, környezeti és geopolitikai kockázatokkal terhelt technológia, mely 60 évre röghöz kötné a rendszert egy folyamatosan változó, technológiai újításokkal teletűzdelt korban. Paks I üzemidejének meghosszabbításával ki kell vezetni az atomenergiát Magyarországon.
https://energiabox.hvgblog.hu/2023/09/26/az-energiaklub-velemenye-a-nekt-atomenergiara-vonatkozo-elemeirol/
___

Strategic plan 2016-2020 – Joint Research Centre
https://commission.europa.eu/publications/strategic-plan-2016-2020-joint-research-centre_hu

Strategic plan 2020-2024 – Joint Research Centre
https://commission.europa.eu/publications/strategic-plan-2020-2024-joint-research-centre_hu

A Közös Kutatóközpont 2030-ig tartó időszakra szóló korszerűsítési stratégiájában leírtaknak megfelelően a JRC tevékenysége 33 portfólióba szerveződik.
https://commission.europa.eu/about-european-commission/departments-and-executive-agencies/joint-research-centre_hu

Válasz

Atomügyben is mellőzné személyes jelenlétet igénylő közmeghallgatásokat a kormány

Semjén Zsolt hétfő este nyújtotta be azt az 58 oldalas törvényjavaslatot, amely úgy módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt, hogy a közmeghallgatásokat a jövőben személyes megjelenés nélkül is meg lehetne tartani.

A benyújtott szöveg egészen pontosan úgy szól, hogy

-- a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható. A közzététel tartalmazza az észrevételek, kérdések feltevésének módját és azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket és kérdéseket tehetnek fel.

Semjén nemcsak a nukleáris, hanem más építésügyről rendelkező jogszabályokat módosítaná.

Nyáron írtuk meg, hogy a gödiek üzenetrögzítőre mondhatják fel 3 percben, hogy mi bajuk van a melléjük telepített akkumulátorgyárral.
https://24.hu/belfold/2023/09/19/semjen-zsolt-atom-kozmeghallgatas/

Válasz

Milyen atomerőműve nem lesz 2030-ban Magyarországnak?

Az alaposan átdolgozott, de még nem végleges Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) ugyan nem szerepel, de az energetikai tárca kommunikációjának hónapok óta vissza-visszatérő eleme egy, a Paks II. melletti, további magyarországi atomerőmű építésének lehetősége. A mini-atomerőmű érkezését a következő évtized elejére beígérni így is vakmerőség, mivel addig e technológia pionírjai valószínűleg nem jutnak el az áttörésig.
https://www.szabadeuropa.hu/a/milyen-atomeromuve-nem-lesz-2030-ban-magyarorszagnak/32556961.html

Válasz

A Pakson működő négy nukleáris blokk élettartam-hosszabbítása eldöntött kérdés, és szinte biztos, hogy megvalósítható. A blokkok jelen állás szerint a 2030-as években mennek sorban nyugdíjba, a hosszabbítással ez a 2040-es vagy a 2050-es évekre tolódik ki. A bővítés elvileg lehetőséget kínálna az egész Paks II.-projekt újragondolására. Azonban az ország villamosenergia-igénye a következő években az elektrifikáció és a kormány iparpolitikája – akkugyárak erőltetett építése – miatt jelentősen nőni fog.
https://hvg.hu/gazdasag/20230830_A_kormany_kiszervezte_a_paksi_bovitest

Válasz

A Paksi Atomerőmű a Dunából kivett hűtővizet a Dunába engedi vissza, felmelegedve: a beömlő víz nagyjából 33-35 fokos. Ez egy idő után elkeveredik, de addig kilométereken át jelentősen melegíti a folyót. A „hőcsóva” a Duna atomerőmű felőli oldalán húzódik.

A dunai élővilág védelme érdekében hozott jogszabály
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100015.kom
úgy fogalmaz,
https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2022/08/KoM-rendelet2-1.jpg
hogy „a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30°C-ot”. (piros szaggatott vonal a lenti képen) Magyarul, ha az atomerőműtől dél felé lemegyünk 500 métert a parton, majd átszeljük keresztbe a folyót a túlsó partig, akkor semelyik ponton sem lehet több a vízhőmérséklet 30°C-nál. A maximum-értékeket értelemszerűen a fent bemutatott hőcsóvában érdemes keresni.

Az atomerőmű által közölt hivatalos adatok szerint a Duna-hőmérséklete még soha nem érte el a 30 fokot ezen a helyen (2018, 2019, 2022, 2023).
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/21/felgozzel-megy-az-atomeromu-de-igy-sem-tudja-tartani-a-30-fokos-duna-hokorlatot/

Mi azonban minden alkalommal tapasztaltunk ennél magasabb hőfokokat is.
https://www.youtube.com/watch?v=i1M_pAKt4pQ

Válasz

Tovább trükközik az Orbán-kormány, hogy az oroszoké maradjon a paksi bővítés

Bár a kabinet a háború kezdete óta következetesen azt állítja, hogy az Oroszországot sújtó szankciók nem érintik a paksi bővítést, a jelek szerint ez a beruházás finanszírozására biztosan nem igaz: éppen azokon a pontokon módosították a hitelszerződést, ahol a legnyilvánvalóbban beleütköztek az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatait korlátozó előírásokba.

Maga a bővítés a finanszírozási bizonytalanságoktól függetlenül is egyre kilátástalanabb. A hazai elektromos ellátórendszer egyre kevésbé tud mit kezdeni a meglévő atomerőmű azon jellegzetességével, hogy éjjel-nappal folyamatosan azonos mennyiségű áramot termel. Az elmúlt hetekben többször is negatív áramár alakult ki a magyar azonnali piacon: mivel a termelt áram ebben a nagyságrendben nem raktározható, a napelemek és a szélerőművek együttes csúcsra járása idején azoknak fizetnek, akik hajlandóak átvenni az elektromos energiát. A kormány minden erővel igyekszik fékezni az időjárásfüggő megújulók terjedését – ezt a célt szolgálja az ígéretek ellenére továbbra is hatályban tartott szélerőmű-tilalom, valamint a napelemadó és az új napelemek hálózatra kapcsolásának leállítása –, de Paks 1 a meglévő zöldenergia-kapacitással együtt így is időről időre megoldhatatlan helyzeteket okoz. Ha a régi atomerőmű mellé az annak tényleges termelését másfélszeresen meghaladó Paks 2 is belépne, az még akkor is krónikus hálózati problémákkal járna, ha időközben az áramigény jelentősen megemelkedne. Ráadásul az áramárak mára a tavaly augusztusi csúcsérték töredékére estek: a jelenlegi árszint mellett Paks 2 még abban a valószínűtlen esetben is veszteséges lenne, ha az építőanyagárak és a munkabérek megtöbbszöröződése ellenére sikerülne a 2014-ben aláírt szerződésben szereplő áron felépíteni. Hogy ebben bízik-e még a kormány, az a hitelszerződés szövegéből talán kiderül, ha majd egyszer nyilvánosságra hozzák.
https://nepszava.hu/3201837_paksi-atomeromo-bovites-hitel-orban-kormany-trukk

Előzmény

Válasz

Vissza kell szabályozni Finnországban az Olkiluoto–3 reaktor hálózatra adható teljesítményét, mert az erőmű úgy, ahogy eredetileg megtervezték, már nem illeszthető az észak-európai ország villamosenergia-rendszerébe. A szél fúj, a piac diktál, és ez intő jel minden, atomerőmű-építéssel kacérkodó ország számára.

Aznap, április 15-én, amikor Németország leválasztotta hálózatáról az utolsó három nukleáris termelőreaktorát, így a maga részéről befejezte atomerőmű-korszakát, Finnországban végre termelésbe állhatott az Olkiluoto–3 (OLK–3) erőmű.

„Tavaly télen egyetlen dologról beszélhettünk: honnan szerezzünk több áramot. Most a másik végletbe estünk, és erősen gondolkodunk azon, hogyan korlátozzuk a termelést” – magyarázta az Ylének Jukka Ruusunen, a Fingrid hálózatüzemeltető vezérigazgatója. A változást azonban nem önmagában az OLK–3 áprilisi árampiaci megjelenése okozta, sokkal inkább a szélé.

Az áramtermelő mixben létrehozott atomerőművi túlsúly és a fosszilis energiaforrások kiváltására telepített, egyre jelentősebb méretű zölderőművek együttműködése nem csak Finnországban okoz problémát. Ilyesmi Magyarországon is rendre előfordul; legutóbb június 18-án alakult ki hasonló helyzet. Hiába termelt csupán három blokkal, 1500 MW alatti teljesítményen a paksi atomerőmű, mert a rendszerben napi átlagban ennél is több importáram mellett a napelemek a 2500 MW-ot meghaladó, aktuális termelési csúcs közelébe kerültek, így a 10 és 15 óra közötti időszakban a 1000 MW-nál magasabb teljesítményen jelentős árammennyiséget ki kellett szabályozni a hazai hálózatról. Azzal érte el a rendszerirányító a termelés és fogyasztás egyensúlyát, hogy a betáplálási oldalon keletkezett többlet exportra került.
Az export általában véve az árampiacon is jó, kivéve azt a kényszerhelyzetet, amikor egy, már túltermelési helyzetet kezelő piacon kell megoldani. Ilyenkor akár fizetni is kell azért, hogy valaki elvigye a fölösleget. Az európai uniós tagországok rendszerirányítói adatait használó Energy Charts információi alapján ez volt a helyzet a magyar rendszerben is az utóbbi időben június 3-án, 4-én és 11-én, amikor a déli idősávban órákon át negatív ár uralta a piacot, és zömmel Szerbia és Románia irányába távozott az országból a felesleg.
https://www.szabadeuropa.hu/a/eddig-nem-jott-be-a-finnek-szamitasa-az-uj-atomeromuvel-arra-nem-jo-amire-epitettek/32471219.html

Válasz

A börtönre ítélt, büntetését töltő Kocsis Istvánt többször is elhívták a kormányzati atomtalálkozókra

Az atomerőmű és az MVM korábbi vezetőjét 2019-ben ítélték öt év szabadságvesztésre gazdasági bűncselekmények miatt. A Direkt36 szerint ezért is okozott meglepetést, amikor tavaly feltűnt a Palkovics László miniszter által szervezett zártkörű megbeszéléseken.

A tavaly júniusi megbeszélés részleteit ismerő források szerint a jelenlévők közül többen sem értettek, hogy az elvileg még mindig a büntetését töltő Kocsis hogyan bukkanhatott fel a miniszteri szintű tanácskozáson. Az egyik résztvevő, aki Kocsist személyesen nem ismerte korábbról, el is bizonytalanodott, hogy valóban ő ül-e az asztalnál. A kétely azonban hamar eloszlott, miután a jelenlévők közül mindenki, így Kocsis is bemutatkozott.

„Még durvább volt, hogy hozzá is szólt a megbeszéléshez” – mondta egy, a beszélgetés részleteit ismerő forrás, aki szerint az atomerőművet korábban irányító Kocsis az üzemidő-hosszabbítás mellett érvelt.

-- „Nem volt rajta rabruha vagy ilyesmi. De valóban furcsa volt”

– mondta ironikusan Kocsis jelenlétéről egy másik forrás.

Nem ez volt az egyedüli alkalom, hogy Kocsis ehhez hasonló szűk körű, nukleáris témájú találkozón jelent meg tavaly nyáron. ...
https://www.direkt36.hu/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra/

Válasz

Mi is az az alaperőmű?

Ahogyan a Paksi Atomerőmű kisokosa írja, „az alaperőmű folyamatosan, nagy kihasználtsággal üzemelő erőmű, amely a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezi”. Ilyen az atomerőmű és a szénerőmű: ha ezek egyszer beindulnak, akkor nem nagyon van megállás. Technikailag ide tartoznak még a folyóvizes erőművek, a biomasszát égető erőművek, és még néhány egyéb technológia is, de ezek kevésbé skálázhatóak (a kombinált ciklusú gázerőművek pedig egyaránt használhatóak alaperőműként és menetrendtartó erőműként is), így a szén- és az atomerőmű tekinthető klasszikus alaperőműnek, ám az előbbi technológia már nem számít politikailag korrektnek a világ civilizáltabb részein. Ha új alaperőmű építésébe akar fogni egy európai ország, akkor lényegében a nukleáris energia maradt az egyetlen olyan elfogadható alternatíva, amely tömegesen alkalmazható.

Az alaperőművek tehát főszabály szerint az idő legnagyobb részében a maximumhoz közeli teljesítménnyel termelnek. Itt rögtön fel is merül a kérdés, hogy mit kezdjünk velük az egyre gyakoribbá váló nap- és szélenergiás túltermelések idején?

Le lehet szabályozni akár az atomerőműveket is, ez technikailag megoldható, ám ha egy olyan termelőt szeretnénk a portfóliónkban tartani, amelyet rendszeresen le- és felszabályozunk, akkor eleve nem alaperőművet építünk. Az atomerőművek megtérülését szinte mindig úgy szokták kiszámítani, hogy 50-60 évnyi folyamatos működéssel, és maximális kihasználtsággal kalkulálnak. Ha folyton leszabályozzuk a termelését, akkor tovább romlanak a már amúgy is drága technológia megtérülési mutatói, illetve a karbantartási költségek is megugranak – ráadásként még Hárfás Zsolt is dühödten követelné a Magyar Nemzetben, hogy ne az olcsó atomenergiát szabályozzák le a drága napenergia kedvéért. Nem véletlen, hogy erre a működési módra más típusú megoldásokat szoktak választani.
https://villanyautosok.hu/2023/06/04/ezert-rossz-otlet-alaperomuvet-epiteni/

Előzmény

Válasz

Ezért értelmetlen atom alaperőművet építeni

Május 28-án, pünkösd vasárnap a hosszú hétvége miatt sok magyarországi gyárban szünetelt a termelés, miközben a közel 2 gigawattnyi háztáji napelemes rendszer fedezte a háztartások egy jelentős részének a szükségletét. Az időjárás is ideális volt, már nem kellett fűteni, még nem kellett hűteni, így kora délután a hálózati terhelés, vagyis a kereskedelmi célú erőművek által előállított villamos energia iránti igény 3 GW alá csökkent, ami ebben a napszakban valószínűleg évtizedes negatív rekordot jelent. Korábban ilyen alacsony keresletet csak az éjszakai völgyidőszakban láthattunk, újabban már azonban gyakran az is előfordul, hogy egy napon belül két völgyidőszak alakul ki: egy éjszakai és egy nappali.

A rekord alacsony kereslettel párhuzamosan az országban működő 3 gigawattnyi kereskedelmi célú naperőmű a dél körüli órákban 2,5 GW-os teljesítményt ért el. Paks három működő reaktora (az egyik blokk épp javítás alatt állt), 1,5 GW teljesítményre képes, és a rendszerben maradt még néhány száz megawattnyi egyéb, nem könnyen leállítható kapacitás, vagyis összességében 4 GW-ot meghaladó termelés állt szemben 3 gigawattnyi igénnyel.

Ezek után nem is csoda, hogy pünkösd vasárnap már délelőtt 10 órakor nulla euróba került egy MWh villamosenergia az áramtőzsdén, majd 11 és 17 óra között végig a negatív tartományban tartózkodtak az árak – vagyis

-- a termelők fizettek azért, hogy valaki átvegye tőlük a megtermelt energiát.

A nappali órákban a túlkínálat miatt a Paksi Atomerőmű termelését körülbelül 400 MW-tal csökkentették, ám még így is jelentős többlet alakult ki, és több órán keresztül 1300-1400 MW-ot exportáltunk, vagyis nagyjából annyit, mint a 3 működő reaktorblokk termelése. Az export a Mavir adatai szerint Ukrajnába, Romániába és „Jugoszláviába” irányult.

Elsőre jól hangzik, hogy ennyit tudtunk exportálni, valójában azonban az idő legnagyobb részében ezt is csak negatív árak mellett tudtuk megtenni, magyarán

-- mi fizettünk azért, hogy a szomszédaink átvegyék tőlünk a túltermelést.

A fenti helyzet nem csak a régiónkat jellemezte, több európai országban is negatív árak alakultak ki. Hollandiában, ahol a háztartások körülbelül negyede rendelkezik napelemekkel, egészen -400 euróig zuhant az áram tőzsdei ára, és volt időszak, amikor 7 GW-ot exportáltak.

Franciaországban az atomerőműveket és naperőműveket egyaránt vissza kellett szabályozni, de így is negatív árak alakultak ki az áramtőzsdén, mert nem nagyon tudtak hova exportálni.

Ami május 28-án történt az országban és a kontinensen, még csak nem is egyedülálló. Kisebb léptékben, de hasonló események zajlottak le húsvétkor, a május 1-jei hosszú hétvégén, május 27-én, és pünkösd hétfőn is. A következő években, évtizedekben ennél már csak több megújulós kapacitás fog működni Európában, és amikor azt mondjuk, hogy több, akkor nem plusz 10-20 százalékról beszélünk, hanem a jelenlegi kapacitások sokszorosáról: Németország például 2030-ig meg akarja háromszorozni a napenergiás termelési potenciálját. Arra kell tehát felkészülnünk, hogy a túltermeléssel járó időszakok frekvenciája, időtartama, és a túltermelés nagysága is jelentősen meg fog nőni, ez pedig a rugalmas szabályozási kapacitások fejlesztését teszi szükségessé.

Rugalmatlan alaperőművekre viszont nem lesz szükség ennyi megújuló energia mellett.
https://greenfo.hu/hir/ezert-ertelmetlen-atom-alaperomuvet-epiteni/

Válasz

Trükköznek a paksi szerződéssel, a parlament helyett elég Varga Mihály az orosz gigahitel feltételeinek átírásához
A szerda éjjel kihirdetett „veszélyhelyzeti” rendeletek egyike lehetővé teszi, hogy a tervezett atomerőmű-bővítés finanszírozási szerződésének átírásából kihagyják az Országgyűlést.
https://nepszava.hu/3196800_paks-2-szerzodes-orban-kormany-rendelet-modositas-orosz-hitel-feltetel-modositas
___

Long story short: Paks2 elhalálozott, még mielőtt megszületett volna. Az a tény, hogy a kormány a saját múlt heti ígérete és a jogerős bírósági döntés ellenére nem hajlandó nyilvánosságra hozni a fentebb említett nemzetközi szerződés friss módosításait, nehezen értelmezhető másképp, minthogy maguk is tisztában vannak a sajnálatos valósággal. Csak titkolnák, amíg lehet – mint anno a nagy keleti testvérnél Sztálin meg Brezsnyev halálát –: hova vezetne, ha az emberek előbb tudnák meg a gyászhírt, mint hogy a Párt kitalálná, mi lesz atomenergia-ügyben a következő nagy győzelem?
https://nepszava.hu/3196573_paksi-gyasz
___

Itt az újabb megszegett ígéret, az Orbán-kormány tovább titkolja az új paksi alkut
Bemutatják az erőműszerződés módosításait, amint jóváhagyták őket Brüsszelben – ígérte az Orbán-kormány. Az Európai Bizottság rábólintott a dologra, a kabinet vasárnapig mégsem adta ki az iratokat.
https://nepszava.hu/3196350_paksi-atomeromu-paks-2-szerzodes-modositas-europai-bizottsag-titkolozas-orban-kormany

Válasz

1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. A két új blokk a kanyarban sincs, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel sort is cserélt a Paks II Zrt.-nél, mert szerinte nyolc év alatt nem történt semmi, és azóta az orosz féllel kötött szerződés módosításáról is megegyeztek.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-24-milliard-kotber/

Mindegy, jó vagy rossz... csak történjen „valami”, mert az „eredmény”.

Előzmény

Válasz

Több oka is van, hogy Lázár már nem barátkozik a Siemensszel, a Paks II. miatti bosszú csak az egyik dolog, hogy lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként.

A Mészáros-szál

Forrásaink szerint ez azonban csak egyik kiváltó oka annak a kormányzati „bosszúnak”, ami végül a Siemens-dominanciájú vasúti járműfejlesztési projekt lefújásához vezetett. A másik, sértődöttségből fakadó elem az lehet, hogy a Siemens nem segített a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek a cégcsoportja gigaprojektjénél, a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútnál egy fontos részmunkában.

Nem a Siemens jár rosszul

... nem kell attól tartani, hogy Lázár bejelentése miatt a Siemens-cég kártérítésért vagy kötbérfizetésért perelné az államot, mivel ilyen nem volt kikötve – legfeljebb a német–magyar viszonyban politikailag okozhat törést a tender lefújása. A Siemens amúgy sem jár rosszul, hiszen ugyanezeket a mozdonyokat valószínűleg viszonylag könnyen el tudja adni másnak, még drágábban is.

Vissza a hatvanas évekbe

Nemcsak amiatt lett volna a mozdonybeszerzés hatalmas lépés a magyar vasútnak, hogy az új Siemens Vectron X4-ek – amelyekből 9-et vásárolt már a GYSEV – akár 200 kilométeres óránkénti sebességre is képesek a V43-asok 120-as tempójával szemben, hanem azért is, mert utóbbiak az alapkonstrukciót tekintve a ‘60-as évek műszaki színvonalát képviselik, eljárt felettük az idő, éppen most volt a modell 60 éves. Érdekesség, hogy 1963-ban Magyarország éppen a német Siemens cég vezetése alatt álló, nyolc nyugat-európai vállalatot tömörítő „munkaközösségtől” vette az első hét V43-ast és a gyártási jogot.
https://hvg.hu/itthon/20230516_MAV_vasut_felujitas_Siemens_Lazar_Janos_Paks_II_bosszu_nemet_magyar_viszaly

Khm...
https://www.youtube.com/watch?v=C7MZo0oKHz0

Válasz

Újabb akadályok tornyosulnak Paks II. előtt

Kiegészítéseket kért a nukleáris hatóság az atomerőmű biztonsági jelentéséhez. Ennek elfogadása nélkül szinte semmit nem ér a tavaly kiadott létesítési engedély. A szakértő szerint úgy tűnik, az oroszok nem képesek a magyar, így az uniós nukleáris előírásoknak megfelelő tervekkel előállni.

A Greenpeace Népszavának nyilatkozó képviselője változatlanul úgy véli, hogy még most sem késő teljes egészében visszalépni a nukleáris fejlesztési tervtől, és a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosítani.
https://hvg.hu/gazdasag/20230425_Ujabb_akadalyok_tornyosulnak_Paks_II_elott

Válasz

A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek (jelenleg)

A paksi beruházásról szóló szerződések most már több mint kilenc (9!) éve köttettek. [...]

Magyarország ennél csak rosszabbul járhat

Ami a kivitelezést illeti, a Roszatom kulcsra kész kivitelezést vállalt fix áron. Vagyis jelenleg a felelősség nagy része a kivitelező vállát nyomja, ha engedélyezési, technológiai, megvalósítási problémák merülnek fel. Ha a beruházás csúszik – mint ahogy csúszik, főként azért, mert a Roszatom képtelen volt olyan létesítési engedélykérelmet összeállítani, amit a magyar Országos Atomenergiahivatal (OAH) jóvá tudott volna hagyni –, az főként ő felelőssége. Ha a beruházás költségtúllépésbe kerül, a különbözetet neki kell fedeznie, hiszen fix árra szerződött.

Ami a finanszírozást illeti, Magyarország 10 milliárd euró hitelt vesz fel 4-5 százalékos kamatra Oroszországtól. Az orosz fél részletekben folyósítja a hitelt, amit azonnal elő lehet törleszteni. Magyarország évekig így is tett, a lehívott részleteket azonnal előtörlesztette, egyrészt mert a beruházás csúszása miatt a pénzre nem volt szükség, másrészt mert Magyarország a 4-5 százalékos szintnél olcsóbban tudott a piacon pénzhez jutni. Ez most már nincs így, ez a kamatszint kedvezőnek tekinthető. A hitelt amúgy akkor kell elkezdeni törleszteni, amikor az erőmű termelésbe áll – a beruházás csúszása miatt a hitelszerződést egyszer már módosították.

A -tervezett, bejeentett, de még titkos- szerződésmódosítással a kormány pálfordulást hajt végre, a közelmúltig kötötte az ebet a karóhoz, hogy minden rendben, a Roszatom a háborús-szankciós helyzetben is képes felépíteni az erőművet, és fel is fogja.

Akárhogy is változnak a keretek a szerződések módosításával, a fentiekhez képest Magyarország csak rosszabbul járhat, értelemszerűen Oroszország pedig csak jobban...
https://hvg.hu/gazdasag/20230414_Uj_Paks_2_Magyarorszag_rosszul_jar_Oroszorszag_jol_es_nem_biztos_hogy_lesz_eromu

Drága elvtársnők, drága elvtársak! Drága minden.
-- Hofi Géza

Miért lenne a pénz hibás minden szennyért, melyet okoz?
-- Émile Zola

Válasz

Arkadiusz Podniesinski, lengyel fotós, Fukusimába utazott, ahol a földrengés, valamint az azt követő cunami súlyos nukleáris üzemzavarokat okozott, balesetek sorozatát indítva el.

Három reaktorban teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk pedig szerkezetileg károsodott, ezért az erőműből igen nagy mennyiségben jutott ki radioaktív anyag, amely több tíz kilométeres sugarú körben beszennyezték az egész környezetet.

20 kilométerre a reaktorról kezdett fényképezni a fotós, és megrázó posztapokaliptikus képeket készített.

Bámulatos képek születtek.

Szinte hihetetlen, de a Fukusimai atomerőmű-baleset már 12 éve történt, a romok közé pedig csak kevesen merészkednek vissza – a két francia fotós, Carlos Ayesta és Guillaume Bression felkérésére páran most mégis visszatértek oda, ahol a katasztrófa előtt éltek, dolgoztak. Megrázó képkockákat mutatunk!
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/kepek_a_szellemvarosbol__20_kilometerre_a_fukusimai_reaktortol_tobb_mint_4_es_fel_evvel_kesobb_04_arkadiusz_podniesinski_lengyel_fotos__podniesinskipl

Előzmény

Válasz

20 éve történt a Paksi Atomerőmű történetének legsúlyosabb balesete. 2003. április 10-11-e éjszakáján 30 db üzemanyag-kazettát törtek össze az atomerőműben, az üzemzavar során radioaktív kibocsátásra került sor, az erőmű 2-es blokkja másfél évig állt. A károk elhárítására 4 évig kellett várni, a keletkezett hulladékhalmot végül, 2014-ben, a polgárháborús állapotban lévő Ukrajnán keresztül szállították el Oroszországba.
Az eseményről a 13. évfordulóra készült írásunkkal emlékezünk meg.
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/4714/13-eve-tortent-a-paksi-atomeromu-tortenetenek-legsulyosabb-uzemzavara/
___

Miért „csak” üzemzavar?

Az atomerőművekben történt nem várt eseményeket világszerte 1-től 7-es fokozatig terjedő skálán osztályozzák. Eddig 7-esnek osztályozták az 1986-os csernobili katasztrófát és a 2011-es fukusimai balesetet, de az egykori Szovjetunió belső területén található, majaki reprocesszáló üzem esetét – amikor egy vegyi robbanás történt az üzem területén 1957-ben – már 6-osnak minősítették. A nukleáris eseményskála 4-től 7-ig osztályozott eseményei balesetnek számítanak. Ezeknél még a legenyhébb esetben is jelentékeny sugárterhelés éri a lakosságot. Pakson ez nem történt meg 2003-ban, de a skálán, noha először 2-esbe rakták, ám a megsérült üzemanyag mennyiségének köszönhetően végül 3-as osztályzatot kapott, ami még épp az üzemzavar kategóriája. Korábban eddig egyszer kapott paksi üzemzavar 2-es minősítést, és számos esetben 1-est. Utóbbit csupán rendellenességnek hívják: ezek általában olyan gyakori és apróbb hibák, amiket gyorsan elhárít a felügyelő személyzet.
https://magyarnarancs.hu/riport/mert-nem-ert-ra-a-daru-91393
___

Az ugyanakkor továbbra is rejtély, hogy mennyibe kerültek a 2003-as üzemzavar helyreállítási munkálatai. Hamvas István az üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a választ, amikor a költségekről faggattuk, és ezzel utasított el minket akkor is, amikor a FANP által az erőműnek fizetett kártérítés összegét firtattuk. Hamvas hangsúlyozta: az erőmű eredményesen működik, pozitív mérleggel gazdálkodik. Egy, az interneten is megtalálható adat szerint (amely az MVM összevont éves beszámolójából származik) azonban csak 2012-ben az üzemzavar során megsérült fűtőelemek gondozása 1,9 milliárd forint volt. Ez a 11 évre együtt csaknem 20 milliárd forintot jelentene – ezt a számítást Baji Csaba nem kívánta kommentálni, Hamvas pedig a Narancsnak csak annyit jegyzett meg: ez az összeg irreálisan magas. Az erőmű korábbi közlése szerint a blokk állásideje 50 millió forint árbevétel-kiesést jelent naponta; ebből annyi kiszámítható, hogy az üzemzavart követő majd’ 500 napos leállás (elvben) 25 milliárd forint kiesést jelentett az erőműnek. Az origo.hu még 2004-ben azt írta, a TVEL által végzett kárelhárítás költsége eléri az egymilliárd forintot. Ez már 26 milliárd forint lenne – erre jön még rá 2007-től 2014-ig a tárolás, majd az elszállítás költsége. Ezekről azonban még ennyi konkrétumot sem tudni.
https://magyarnarancs.hu/riport/egy-pofon-es-tizenegy-ev-jozanodas-91472

Válasz

Tényleg van földtani kockázat Pakson? - Timár Gábor előadása
https://www.facebook.com/watch/live/?v=3091266981172156

Válasz

Az óceánba engedik Fukusima radioaktív vizét

A japán kormány szerint idén tavasszal vagy nyáron kezdődhet a fukusimai atomerő speciális eljárással kezelt hűtővízének Csendes-óceánba engedése – írja az MTI. Pénteki ülésükön az illetékes miniszterek jóváhagyták a tríciumot, azaz a hidrogén radioaktív izotópját alacsony koncentrációban tartalmazó víz óceánba bocsátásának irányelveit, valamint az érintett halászközösségek pénzügyi támogatását.

A települések, illetve Kína továbbra is ellenzi, hogy a vizet a japán partoktól mintegy egy kilométerre a természetbe engedjék.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) korábban a tervet biztonsági szempontból többször átvizsgálta, hogy megfeleljen a nemzetközi szabványoknak, és ne károsítsa az egészséget és a környezetet. A megállapítások alapján a szervezet egy jelentést fog kiadni, valamint támogatást nyújt a művelet előtt, alatt és után. A japán kormány egy új, 50 milliárd jenes (385 millió dollár) értékű alapon keresztül segítené azokat a halászokat, akiket negatívan érinthet az intézkedés.
https://24.hu/tudomany/2023/01/13/fukusima-viz-oceanba-engedes-japan-atombaleset-szokoar/

Válasz

Bulgária megkezdte a leválást az orosz atomról

A Reuters információi szerint a bolgár állami tulajdonú Kozloduj atomerőmű csütörtökön megállapodást kötött a svéd Westinghouse Electric vállalattal, hogy az orosz gyártmányú, 1000 megawattos 5. blokkjához nukleáris fűtőanyagot szállítanak.
https://www.reuters.com/business/energy/bulgaria-signs-nuclear-fuel-deal-with-westinghouse-2022-12-22/

Ez az első lépés az orosz függőség felszámolása felé.

Bulgária négy évtizede van az orosz atompolitika fogságában: a 2000 megawattos kozloduji erőmű mindkét blokkja a Roszatom által szállított nukleáris fűtőanyagot használ, de Oroszország ukrajnai invázióját követően újra akarják gondolni az ország energiabiztonságát.

Az erőmű az ország villamosenergia-termelésének mintegy 35 százalékát állítja elő. A Reuters úgy tudja, a bolgár erőmű a francia Framatome-mal is szerződést kíván kötni a másik reaktor, a 6-os blokk tekintetében. – Végre tettünk egy lépést az erőművünk nukleáris üzemanyagának diverzifikálása felé. Így biztosítjuk energiabiztonságunkat 2 mondta Georgi Kirkov, a Kozloduj vezérigazgatója.

Rossen Hristov bolgár energiaügyi miniszter elmondta, hogy jelenleg nem egyértelműek az Oroszországból érkező nukleáris üzemanyag-szállítások, ezért a Westinghouse-szal kötött új, 10 évre szóló szerződés segít biztosítani az erőmű működését. Az új üzemanyagot 2024 közepétől fogják használni, akkora fogy el a Roszatom által már leszállított fűtőanyag.

A bolgár nukleáris szabályozó hatóságnak még engedélyeznie kell a Westinghouse üzemanyagának használatát az országban.
http://hang.hu/kulfold/bulgaria-megkezdte-a-levalast-az-orosz-atomrol-150092

Válasz

Az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma reggel publikálta a Paks2 telephelyének szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését. Ez alapján az osztrákok továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát, álláspontjuk szerint a kijelölt területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok alapján is a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (ún. kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető.

Márpedig az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások (vagy éppen az orosz előírások) szerint alkalmatlannak kell tekinteni atomerőmű létesítésére, ahogy ezt már évek ezelőtt többször is jeleztem- írta FB oldalán Jávor Benedek volt EU parlamenti képviselő.

Mint írta: “Az osztrák és a magyar fél 2022. február. 15-én kétoldalú találkozót tartott az Ausztria által korábban a szeizmológiai biztonsággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázására. Az osztrákok a független szakértők által készített ún. Dencker-tanulmány alapján korábban azt észrevételezték, hogy a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad. Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást jeleznek a biztonsági vizsgálat időtávján belül, 19-20 ezer évvel ezelőtt.

-- Megállapítják, hogy a hatályos magyar szabályozás nem teszi lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége, illetve azt eredményezni képes törésvonal megléte.

Magyar fél a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekezett az ilyen elmozdulások lehetőségét illetve a törésvonal meglétét cáfolni. Az osztrák fél álláspontja szerint ugyanakkor a magyarok által előadott cáfolatok nem meggyőzőek. Fenntartják álláspontjukat, hogy a rendelkezésre álló, egyébként szerintük elégtelen vizsgálati adatok alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal ilyen törésvonal megléte, ezért a WENRA és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ajánlásoknak megfelelő további vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Az osztrák fél ilyen vizsgálatok elvégzésének elrendelését várja el az Országos Atomenergia Hivataltól – OAH-tól, amelyeket egyébként a munkagödör kialakítása során könnyűszerrel el lehetne végezni. Ehhez azonban alapos paleoszeizmológiai és rétegtani vizsgálatokra van szükség a munkagödör kialakítása során, a felvetett problémákra sima földmunkák során nem adható megfelelő válasz – olvasható az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma kiadott jelentésében.
https://greenfo.hu/hir/a-paksi-nuklearis-rulett/

Válasz

Anyaghibás, lyukas tartályokban tartottak „feltételesen radioaktív” csurgalékvizet a bátaapáti sugárzóhulladék-tárolóban

A kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Vagyonkezelő Kft. és maga Mészáros Lőrinc, aki idén májusban jelent meg személyesen a cégiratokban. A cég éves bevétele az elmúlt öt évben nettó 1,8 és 5,1 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig 2020-ban és 2021-ben is 900 millió forint körüli összeg lett.

A Duna Center Therm már korábban is kapott megbízásokat Pakson: többek között ők végzik a Paks II. Zrt.-hez tartozó telephelyek, irodaépületek, tárgyalók és egyéb ingatlanok karbantartási, javítási, átalakítási és bővítési feladatainak ellátását egy keretmegállapodás keretében, de a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál (KKÁT) lévő épületek takarításával is őket bízták meg. A Mészáros-cégek paksi meneteléséről már korábban is írtunk:
https://atlatszo.hu/2019/12/19/milliardo-projekteket-kaptak-a-paksi-atomeromuben-meszaros-lorinc-cegei/

A kivitelező „2022. március 22. napján kelt akadályközlésében rögzítette, hogy munkavállalói a kivitelezéstől független, előre nem látható anyaghibát tapasztaltak a kettes számú tartályon. A tartályokban feltételesen radioaktív hulladékvizek kerülnek tárolásra, a kiviteli terv alapján mindig csak egy tartály lehet átalakítás alatt, üzemen kívül. Vállalkozó munkavégzésére csak az érintett tartály kiminősítése, víztelenítése és tisztítása után nyílik lehetőség. Vállalkozó feladatainak ütemezése alapján a 2. sz tartály került utoljára sorra, így a tartályon lévő anyaghiba korábban nem volt felfedezhető.

A hibára csak a tartály tisztítását követően, a belső átvizsgálás során derült fény.”

A hiba feltárását követően a másik két tartály anyagvizsgálatát is elvégezték, melynek során megállapították, hogy azokat szintén javítani kell. A vállalkozó elvégezte a javítási munkálatokat, azonban mindez hetekkel kitolta az eredeti határidőt.

Lyukakat találtak, szivárgást nem

A szerződés módosítása kevésbé, a lyukas tartályok kérdése azonban annál inkább felkeltette az érdeklődésünket, ezért felhívtuk Bátaapáti független polgármesterét, hogy megtudjuk, értesítette-e őket a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) a problémáról. Krachun Szilárd – aki egyúttal a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) elnöke is – azonban arról tájékoztatott minket, nem hallott a vizsgálatról vagy annak eredményéről.
https://www.tett-tarsulas.hu/

A társulás azért jött létre, hogy „naprakész, friss információkkal” lássa el a lakosságot a kis- és közepes radioaktivitású hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban. A témáról itt olvashat bővebben:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/11/17/megromolhat-a-viszony-a-radioaktivhulladek-tarolokkal-erintett-telepulesek-es-a-kormany-kozott/

Ezután közérdekű adatigényléssel kikértük a vizsgálat dokumentumait a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től és az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), amelyek meg is küldték azokat. Így kiderült, pontosan milyen hibákat észleltek a tartályokon.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/07/anyaghibas-lyukas-tartalyokban-tartottak-feltetelesen-radioaktiv-csurgalekvizet-a-bataapati-sugarzohulladek-taroloban

Válasz

Az orosz atomerőmű-építési program éppen azért akadt meg, mert bár formailag megkapta a beruházás a létesítési engedélyét, azt tartalmilag az OAH olyan feltételekhez kötötte, melyek még nem teljesültek – így viszont a formai engedély sem ér semmit.

Az atomenergia törvény módosítására készül a kormány, és nem a jó irányba
https://greenfo.hu/hir/az-atomenergia-torveny-modositasara-keszul-a-kormany-es-nem-a-jo-iranyba/

Válasz

Lemondott a paksi bővítésért felelős államtitkár
Az Egyenes Beszéd vendége Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, LMP.
https://www.atv.hu/videok/20220907/lemondott-a-paksi-bovitesert-felelos-allamtitkar
___

Süli János tényleg elkövethette a Lázár-féle ősbűnt, vagyis azt, hogy szakember

Jobban tűrte a nukleáris biztonságot veszélyeztető kormányzati nyomást..., úgy tűnik, ez sem volt elég.

Kézen-közön kiderült, hogy az – első körben a magyar állami megrendelőnek, a Paks II Zrt.-nek beadott - orosz tervek sorra buknak el a szakmai szűrőkön. Bár konkrétan erről Süli János csak homályos nyilatkozott,

-- azt számtalanszor rögzítette, semmilyen, a nukleáris biztonságot veszélyeztető lépéshez nem adja a nevét.

Így egyre egyértelműbbé vált, hogy Süli János hátránya az előnye: az, hogy szakember.

De ugyanez a feszültség vezethetett Aszódi Attila 2019-es távozásához is, aki a jelek szerint Süli Jánosnál is kevésbé tűrte a kormányzati nyomást.

Szijjártó Péter aztán kétségtelenül „kézbe vette” az ügyet, így az egyre erősödő propaganda mellett a hazai nukleáris hatóság is sorra adja ki a beruházás engedélyeit. A friss engedélyekben szakértők éppen a nukleáris biztonság fokozása terén fedeztek fel beszédes ellentmondásokat.
https://nepszava.hu/3168620_suli-janos-paks-2-allamtitkar-lemondas

Válasz

Indulhat a betonozás Pakson, de az új atomerőmű nukleáris technológiája még nem kapott engedélyt

A hatóság ezzel párhuzamosan visszatartási pontot határozott meg: a nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények létesítése nem kezdhető meg addig, amíg a cég „a hatósághoz nem nyújtja be a frissített előzetes biztonsági jelentést, és annak megfelelőségéről a hatóság írásban nem nyilatkozik”. (A magyar mellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is tett észrevételeket biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.)

Ez alól kivételt képeznek a terület-előkészítési tevékenységek, továbbá a nukleáris szigetek alaplemez-betonvasalásának készítése, amelyet a cég saját beruházói kockázatára elvégezhet.

A paksi atomerőmű bővítéséről rengeteg vita volt az elmúlt években. A Greenpeace itt szedte össze az építés elleni érveket.
https://sites.greenpeace.hu/paks-ii-helyett-megujulokat/kerdesek-es-valaszok-paks-ii-rol/

E szerint nem sikerül csökkenteni Oroszországtól való energiafüggőségünket, hiszen egy orosz cég, a Roszatom építi az erőművet, és később is vele lesz kapcsolatban a fűtőanyag ide- és a használt fűtőelemek odaszállítása miatt.

A beruházás túl drága, a megtérülése kérdéses, továbbá olyan technológiát akarnak megvalósítani, amely az Európai Unióban még nem kapott engedélyt. Emellett érdemes lenne a projektre szánt négyezer milliárd forintot megújuló energiarendszerekre költeni.

Az sem segít a tisztánlátásban, hogy a projekttel kapcsolatban rengeteg adat titkos (például ütemterv, a magyar és az orosz fél között a felelősségek és a kockázatok megosztása, a beruházás pontos értéke), ami komoly aggályokat vet fel az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából.

Az építés melletti érvek szerint a mai energiaárak mellett nem lesz kérdéses a megtérülés, és szükség van egy állandó energiát adni képes erőművi kapacitásra.
https://www.szabadeuropa.hu/a/indulhat-a-betonozas-pakson-de-az-uj-atomeromu-nuklearis-technologiaja-meg-nem-kapott-engedelyt/32005680.html

Válasz

Pénteken este az egyik legfontosabb engedély érkezett meg a paksi beruházás folytatásához - közölte élő videóban a Facebookon Szijjártó Péter, aki az új kormányban felel az atomerőmű bővítéséért. Az Országos Atomenergia-hivatal ezúttal a talajszilárdítási engedélyt adta meg, néhány héttel a résfalazási engedélyt követően.

A miniszter kiemelte: ezek a létesítési engedély előfeltételei közül a legfontosabbak, reméli, ez utóbbi is minél hamarabb megérkezik a hivataltól. Szijjártó szerint tartható az a célkitűzés, hogy 2030-ra elkészüljenek a paksi erőmű új blokkjai.

Szijjártó a kormányváltás idején kapta feladatul a paksi bővítés koordinálását, amely eddig Süli János tárca nélküli miniszter felügyelete alatt volt. Süli maradt, most a KKM államtitkáraként felügyeli a beruházást. A politikus az elmúlt hetekben arról is beszélt, hogy feladata a beruházás felgyorsítása, és azt is világossá tette: a kormány nem látja akadályát annak, hogy továbbra is a Roszatommal folyjon a bővítés.
https://hvg.hu/gazdasag/20220611_Ujabb_engedelyt_kapott_meg_a_paksi_bovites

Válasz

Az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja elmagyarázta Palkovicsnak, hogy a szélerőművek és a napelemek összehangolt telepítése a megoldás
https://greenfo.hu/hir/az-elte-energiafoldrajzi-kutatocsoportja-elmagyarazta-palkovicsnak-hogy-a-szeleromuvek-es-a-napelemek-osszehangolt-telepitese-a-megoldas/

Kapcsolódó podcastjaink:

Zöld hét 2022/20 Energiaföldrajz – és a lusta kertész módszere
A greenfo hírháttér podcastja 5. részének témái: Naperőművi csatlakozási stop Magyarországon, ez kit, hogyan érint? Mi az a közösségi energia? Miért és hogyan akarja az atomlobbi lenyúlni a hidrogéngyártást? Mire jó az energiaföldrajz, és elfogynak a fizika- és kémiatanárok – íme a zsákutcás jövő. Lehet-e a lusta kertész módszere, a permakultúra, a túlélésünk záloga?
https://greenfo.hu/hir/zold-het-2022-20-energiafoldrajz-es-a-lusta-kertesz-modszere/

Energetikai belakatolás: a szegények magukat, a kormány az országot betonozza be.
A nem megfelelő lakás korszerűsítéssel csak kis energiamegtakarítást érünk el, és közben ezt a rendszert évtizedekre bebetonozzuk. Az Orbán-kormány is ezt teszi, amikor a zsákutcás orosz atomenergiát erőlteti rá méregdrágán az országra – megnehezítve így a megújulók terjedését. Az Energiaklub elemezte Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét. A lehangoló eredményekről Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, az Energiaklub projektvezetője mesélt podcastunkban.
https://greenfo.hu/hir/energetikai-belakatolas-a-szegenyek-magukat-a-kormany-az-orszagot-betonozza-be/

Kapcsolódó anyagok

Magyarországon is elérhető lenne a 100% megújuló energia részarány
https://greenfo.hu/hir/magyarorszagon-is-elerheto-lenne-a-100-megujulo-energia-reszarany/

Válasz