Szent Kelet Vesztett Varázsa címmel tizennégy részes dokumentumfilmet készített, amelyben Aba Sámuelről és a DNS-egyezésről is szó esik.

Mongólia különleges tájait járhatják be a nézők a Szent Kelet Vesztett Varázsa című, tizennégy részes, új magyar dokumentumfilm-sorozattal március 3-tól, minden vasárnap 16 óra 40 perctől a Duna csatornán – adta hírül pénteken az MTI.

A dokumentumfilm-sorozatot ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője kiemelte, hogy szoros kapcsolatok fűzik össze a magyarokat és a mongolokat, melynek legnyilvánvalóbb jele kétezer közös szavunk.

A sorozat bemutatja az országot és annak lakóit, valamint feltárja a magyar és a mongol kultúra, történelem közös szálait is – mondta a sorozat írója és rendezője.

Az első, bevezető rész után következő 12 epizód a különböző régiókat ismerti, majd a záró adás során történészek és kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek a magyarok és mongolok között, ami alapján egészen Aba Sámuelig visszavezethető a közös vérvonal.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) program főigazgatója kiemelte, hogy nagyon sok közös kapcsolódási pontunk van a mongolokkal, ezeknek bemutatására is vállalkozott ez a filmsorozat, rendkívül erős képi világgal. Az első rész március 3-án, vasárnap délután lesz látható a Dunán.

A Mongóliáról szóló tizennégy részes filmet Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője álmodta meg. Kálomista Márton producerként végigkísérte a hónapokig tartó előkészítési fázist és az epizódok utómunkáját. A produkció szakmai támogatója Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete, anyagi támogatója pedig a Szerencsejáték Zrt.
https://magyarnarancs.hu/feketelyuk/bayer-zsolt-bemutatja-mongoliat-es-a-kozos-vervonalat-265390

Válasz

Magyarok eredete

"Krónikák és korabeli tudósítások időrendjéből egyértelműen kitűnik, hogy a Kárpát-medencei magyarság »honfoglalása« nem egyszeri alkalom volt, mint ahogy »az iskolákban tanítják«. Hanem, több hullámban, esetenként eltérő irányokból érkezett a Kárpát-medencébe."
https://mek.oszk.hu/12200/12246/

A "hivatalos" történetírás az Árpád népének bevonulását tekinti honfoglalásnak. Iskolákban ezt tanítják, művészeti alkotások ezt dicsőítik. Holott, a korabeli krónikák többsége erről, mint a magyarok ismételt bejöveteléről, visszaköltözéséről tudósít. Egyes krónikák szerint, a Kárpát-medencében már a hunok bevonulása előtt is élt magyar nyelvű népesség. Sőt, több középkori tudósítás utal arra, hogy a hunokkal együtt magyar nyelvű népesség is bevonult erre a területre.

Vajon a magyarok mikor jöttek a Kárpát-medencébe?

Hivatalos elmélet szerint: a magyarok Árpád vezérlete alatt. Holott, ez a feltételezés még a korabeli krónikák tükrében is ellentmondó, a külföldi krónikák több bevonulásról írnak...

Kettős honfoglalás elmélet szerint: a magyarok két hullámban érkeztek. Ezt erősítik az ószláv és egyes nyugati krónikák, de más kora középkori iratok is többet említenek...

Hun-hungar elmélet szerint: már a hunok idejében is vándoroltak ide magyarok. Ezt a magyar krónikák és más korabeli tudósításai is alátámasztják, egyesek még többet sejtetnek...

Kimmer-szkíta elmélet szerint: már az ide vetődött szkíták egy része magyar volt. Ezt erősítik a magyar Csodaszarvas-legendák és a Kárpát-medencei szkíta "aranyszarvasos" leletek...

Őselmélet szerint: a magyarok már sok ezer éve élnek a Kárpát-medencében. E feltételezést a genetikai és antropológiai, nyelvi és kulturális jellemzők erősítik. Viszont, ellentmondanak a "hivatalos" elméletekkel és a környező népekben "kialakított történelem-tudattal"...

És, vajon a magyarok honnan származnak?

Finnugor származáselmélet szerint: a magyarok Ázsiából (Nyugat-Szibériából) származnak, rokonságban a finnugorokkal. Az elmélet problémája, hogy a finn-ugor népek európai (és nem szibériai) származásúak! Még szibériai obi- ugorok is (akiket legközelebbi nyelvrokonaiknak tartanak) a IX. századig a Volga környékén, és csak később vonultak az Urál keleti oldalára. És, az esetleges nyelvátvétel sem igazol genetikai rokonságot...

Turáni származáselmélet szerint: a magyarok közép-Ázsiából származnak, és a hunok, bolgár-törökök, kazahok rokonai. Ugyanakkor, a korabeli források nem a rokonságra, hanem azok szövetséges együttélésére utalnak. Bár, a genetikai kutatások nem erősítik a származási rokonságot, a nyelvi-logikai és kulturális rokonság részben kimutatható...

Meótiszi származáselmélet szerint: a magyarok kaukázusi származásúak, kimmer-hun, alán-kumán, vagy kazár-türk rokonsággal. Ez jól illeszthető a magyar mondavilághoz és a korabeli bizánci krónikák tudósításához, amely talán igaz lehet a vezető elit származására. Ugyanakkor, a honfoglalás-kori "köznép" kulturális-genetikai jellemzői nem igazolják...

Szkíta származáselmélet szerint: a magyarok = szkíták (kelet-európai sztyeppéről származók), vagyis: agathyr, szkíta, szarmata? népekkel állnak rokonságban. A régészeti és mondaköri emlékek ezt sejtetik, de genetikai eredmények nem erősítik. De a szkíta-területi származás már elfogadható, mert a kora középkori fogalmak szerint Szkítia: Duna-Don közti terület...

Sumér-iráni származáselmélet szerint: magyarok a "termékeny félhold" környékről származnak. Bár, az iráni-szászánida kultúra hatása egyértelműen kimutatható, a genetikai vagy nyelv-rokonságra felhozott érvek - a többi elméletnél - kevésbé meggyőzőek...

Bibliai elmélet szerint: magyarok = Noé fiától, "Jáfet népétől" vagy "Kus népétől" származnak. A korabeli keresztény irányultságú krónikák ezt hirdetik, érthető célzattal. De ez már a hit és legendák világa, nem igazolják tudományos eredmények...

Gravetti elmélet szerint: magyarok, a közép-európai gravetti népesség leszármazottai. Ezt a feltételezést az ősi genetikai jellemzők, epi- gravetti kultúrák emlékei, és az urál-altáji nyelvek hasonlósága erősíti. Viszont szemben áll a "hivatalos történelmi" felfogásokkal.

E kérdések megválaszolásához segítséget nyújthatnak az ó- és középkori iratok. Többségük ma már interneten is elérhető. Mivel a magyarokat régen több-különböző néven illették, ezért sok gondolatébresztő adat gyűjthető ki. Ezeket valós időrendbe gyűjtve, a tudományos kutatások eredményeivel összehasonlítva... könnyebben eligazodhatunk az elképzelések rengetegében.
https://mek.oszk.hu/12200/12246/fulszoveg.html

Előzmény

Válasz

Hatalomátvételre készült a Szkíta Magyarország mozgalom, de lecsapott a rendőrség

A nyolc (azaz, 8!) gyanúsított az ország irányításának átvételére készült, és kilátásba helyezte a magyar rendőrök és katonák lefegyverzését is, amennyiben azok ellenállást tanúsítanak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) vetett véget a szervezkedésnek.
https://www.youtube.com/watch?v=_b06PUmWVLs

A Veszprém, Pest, Zala, Bács-Kiskun megyékben, illetve Budapesten végrehajtott akcióban közel 150 rendőr vett részt. Az egyszerre 10 helyszínen tartott elfogások és házkutatások során 11 emberrel szemben intézkedtek, közülük nyolcat – hét férfit és egy nőt – gyanúsítottként hallgattak ki a nyomozók.
-- egy 53 éves murakeresztúri,
-- egy 68 éves veszprémi
-- és egy 88 éves váci férfit őrizetbe vettek.
https://rtl.hu/belfold/2024/01/24/szkita-magyarorszag-mozgalom-hatalomatvetelre-keszultek-rendorseg

Előzmény

Válasz

Nemzetiséggé szeretnének válni Magyarországon a szkíták

A Nemzeti Választási Iroda átadta az íveket, kezdődhet az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy honos népcsoporttá, azaz törvényben elismert nemzetiséggé nyilvánítsák Magyarországon a szkítákat.

A valasztas.hu oldalon közölt információk szerint előzőleg a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kezdeményezést, amely egy magánszemélytől ered. Ezt a bizonyos magánszemélyt Pócs Alfréd Lászlónak hívják. A név szélesebb körben sem ismeretlen: Pócs Alfréd orvos, aki a László keresztnév elhagyásával szerepel a nyilvánosságban, önkormányzati képviselő Egerben. A pandémia idején áltudományos nézeteket hirdetett, Gődény György szűk köréhez tartozott. A Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház – mivel rendelési időben se volt hajlandó maszkot viselni – elbocsátotta. A Szkeptikus Társaság 2021-ben többek között neki ítélte oda a mérsékelten hízelgő Laposföld-díjat.

Nemzetiségnek azok a népcsoportok minősülnek, amelyek legalább száz éve honosak Magyarországon, saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal, valamint összetartozás-tudattal rendelkeznek. A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak – jelen esetben szkítának – vallja magát. Ez azonban csak az első lépés.

-- „Nem jelent automatikus elismerést, ha összejön az elegendő támogató: a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki.”
https://nepszava.hu/3200392_alairasgyujtes-szkitak-nemzetiseg-magyarorszag
___

Nem vitáznék ezzel, de meglehetősen szerteágazó az, hogy kik a szkíták:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k

szittya – ‘szkíta, iráni eredetű ókori lovasnomád nép tagja’; ‘ázsiai eredetére büszke, „tősgyökeres” magyar ember’: S máglyára vinne / Egy Irán-szagú, szittya sereg (Ady)
A népnév forrása a tisztázatlan eredetű görög Szküthész. A fenti második jelentés onnan ered, hogy középkori krónikásaink a szkítákat a hunokkal azonosították, és így a legendás hun-magyar rokonság alapján sokan őseinket látták bennük.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/sz-F3D93/szittya-F3F3B/

Válasz