Kiemelt beruházások: az Alkotmánybíróság foglalkozni sem hajlandó Lázár János panaszával | 2024. június. 10.

Nem hajlandó foglalkozni az Alkotmánybíróság Lázár János építési és közlekedési miniszter panaszával, így zöld jelzést kapott az LMP népszavazási kezdeményezése. Már megint.

Az ügy története kalandos. A Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet a kiemelt beruházásokról népszavazást tartani. A kezdeményező LMP képviselője, Csárdi Antal akkor kijelentette: az emberek kezébe adnák a döntést arról, akarják-e, hogy Magyarország akkumulátorgyarmattá váljon.

Csakhogy ezután a kormány áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, vagyis a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, mert megszűnt az a törvény, amelyre vonatkozott volna.

Az LMP újra nekifutott, és így írta át a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”
https://hvg.hu/gazdasag/20240610_kiemelt-beruhazasok-ab-lmp-lazar-janos

Válasz

Maradjanak a fák a Városligetben, maradjon a kultúra a Várban
https://www.facebook.com/reel/888854826601943

A szakemberek felvetették már, hogy a Néprajzi Múzeum 20 méteres alapozása megfogja a talajvizet, a talajvíz nem jut tovább a városligeti fákhoz, így azok ki fognak száradni. Na, ez bekövetkezett...
___

A Városliget nemcsak fővárosi, országos, de védett emlékei, történelmi és protokolláris rendezvényei révén joggal nevezhető európai jelentőségű városi parknak.

A Hősök tere és környéke a Világörökség részét képezi. A téren politikai, vallási és kulturális rendezvények váltják egymást. Az Állatkert, a Vidámpark, a Cirkusz nemzetközi hírű intézmények, míg a Széchenyi fürdő az úszni vágyók strandja és az ízületi betegek keresett gyógyhelye.

A Városligetben található múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Közlekedési Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) gyűjteményei és rendezvényei rendszeresen nagy tömegeket vonzanak a térségbe. A parkfelület, a játszóterek, a ligeti tó nemcsak a környező kerületek, de a főváros és agglomerációja kedvelt szabadidő- és pihenő területe.

A Dózsa György út Városligettel határos szakasza a kommunista rendszer frekventált ünnepeinek, felvonulásainak volt a színtere. A rendszerváltás után, mint a diktatúra egyik karakteres szimbóluma, át kellett, hogy alakuljon, értékelődjön. Elbontásra került a dísztribün, a Sztálin szobor egykori helye és a Lenin emlékmű. A hatalmas, betonozott teret a parkoló autók és az időszakos rendezvények, kiállítások, vásárok foglalták el. A Városligeti fasor tengelyében, az egykori Rondó helyén, politikai döntés nyomán megépült az Ötvenhatosok emlékműve.

A Városliget jelen állapotában – övezeti besorolásához képest is – túlépített. Ezzel magyarázható, hogy a túlépítettség mellett a többlet használat, terhelés, igénybevétel csak időszakos rendezvényekben tud megjelenni, erősen és tartósan roncsolva a zöldfelületeket, a liget környezeti állapotát. A használat, látogatói forgalom infrastrukturális ellátottságának a hiánya, a rendezetlenség (vendéglátás, kereskedelem, idegenforgalmi szolgáltatások, parkolás, stb.) oda vezet, hogy a foganatosított védelmi intézkedések és tiltások nem tartathatók be, a környezetállapot romlása napról napra, szemmel jól követhetően terebélyesedik.

A Városligetbe, elsősorban a Hősök tere és környékére irányuló hazai és külföldi turizmus fogadása megoldatlan, a buszok és személyautók parkolása a világörökségi területen történik, megbontva annak

-- építészeti egységét.
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/veszelyben-a-hosok-tere-muemleki-egysege-ird-ala-a-tortenelmi-terunk-vedelmeben

Válasz