Fehér mák, akár dió helyett is

Karácsony közeledtével egyre több mákkal készült étel, főleg sütemény kerül az asztalra. Érdemes kicsit utána nézni ennek a mák témának, mert nem csak a bejglibe használatos kék változat létezik.

A mák nem új keletű, már az ókorban is ismerték, a görögök például jósoltak belőle. És az sem véletlen, hogy karácsony közeledtével egyre több mákos finomság kerül az asztalra, mivel úgy tartják, hogy a szenteste elfogyasztott mákos ételek a bőséget és az életet szimbolizálják.
Ettől függetlenül érdemes lenne egész évben rendszeresen fogyasztani, hiszen a termesztett növények közül a legtöbb kalciumot tartalmazza.

Emellett rendkívül gazdag egyéb ásványi anyagokban, például foszforban, vasban, rézben, magnéziumban, cinkben, továbbá tartalmaz B-vitaminokat, E-vitamint, étkezési rostokat és telítetlen zsírsavakat. Az összetevőknek köszönhetően jót tesz a fogak és a csontok egészségének, támogatja az emésztést, hozzájárul a szív- és érrendszer, az idegrendszer stabilitásához. Az apró mákszemek sok olajat tartalmaznak, ezért nagyon értékes a hidegen sajtolt mákolaj is. Viszont a fogyókúrázóknak mértékkel ajánlják, mert bővelkedik kalóriákban is.

Ugyanazokkal az értékes tulajdonságokkal rendelkezik, mint kék „társa”, az íze viszont jóval lágyabb, leginkább a dióéhoz hasonlatos, ezért alkalmas a dió helyettesítésére is. Azoknak is ajánlható, akik idegenkednek a kék mák erős, kissé csípős ízétől. Darálhatjuk és használhatjuk süteményekbe, tésztákhoz, sütéskor egészben megszórhatjuk vele a kenyér vagy a kalács tetejét. Ázsiai országokban, ahonnét származik, előszeretettel használják, például enyhén megpörkölik, így adják hozzá a párolt zöldségekhez, rizs- vagy tésztaételekhez. Sütemények és ízesített kenyerek alapanyaga is, ám gyakran használják fűszerként tojásételekhez, tésztákhoz, salátákhoz, szószokhoz, sajtokhoz, halakhoz és zöldségekhez.

Ha valaki kipróbálná a termesztését, tavasszal vesse el a magokat. Sokkal kisebb gubókat terem majd és a bennük lévő fehér magok száma is jóval kevesebb lesz, mint a hazánkban ismert fajtáé.

A másik véglet, a fekete

Az étkezési célra termesztett mák magvai színben eltérő fajtákban is léteznek, ilyen a fekete mák is. Élettani hatása nem különbözik a megszokott kéktől, vagy az ázsiai fehértől. Színében viszont ez a legintenzívebb, mert éjfekete pici magvai vannak, és a színe az ízében is tükröződik: intenzívebb és fanyarabb az általunk használt kék változattól. Izgalmas hatást kelt, ha kalács vagy kenyér tetejére szórjuk sütéskor, és remek kontrasztot alkot a világos színű desszertek tetején.

https://magyarmezogazdasag.hu/2025/12/04/feher-mak-akar-dio-helyett-is/

Válasz

Házi sütőtökös zabszelet

Egészséges, olcsó és finom – kell ennél több? Ez a sütőtökös zabszelet egy remek őszi tízórai, ami még a fagyasztóban is sokáig eláll, így megéri egy nagy adagot elkészíteni! A gyerekek is imádni fogják!

https://www.facebook.com/watch/?v=1169084718413705

Válasz

Céklás babkrém

Ha egy olyan alternatívát keresel a reggelidhez, ami egészséges, finom és tele van hasznos tápanyagokkal.

https://www.facebook.com/reel/1115227080744928

A Tahini:

https://sobors.hu/receptek/tahini-recept/

Válasz

Miért fontos a fűszerek sorrendje főzés közben?

Az ájurvédikus konyhában a fűszerek nem pusztán ízesítők – energiát hordozó gyógyító eszközök. A sorrend, ahogyan használjuk őket, meghatározza az étel ízvilágát, az emésztésünkre gyakorolt hatást, sőt, a testünkben áramló energia minőségét is.

Amikor a főzés elején kerülnek a fűszerek az olajba, az illóolajok felszabadulnak, az ízek „kinyílnak”, és az étel emésztéskönnyítő, gyógyító ereje felerősödik. Az olaj, mint vezető közeg, segít, hogy a fűszerek hatása minden falatban jelen legyen.

Ha a főzés végén adjuk hozzá őket, inkább az aromát, a frissességet és a finom illatokat hangsúlyozzuk. Ilyenkor a fűszerek energiája könnyedebben hat, inkább a lélekre, a hangulatra van befolyással.

Ezért a sorrend nem apróság, hanem kulcs!
Az étel így nemcsak ízletes, hanem harmonizálja az emésztést, táplálja a testet, és kiegyensúlyozza a doshákat is.

Az ájurvédikus főzés tehát egyfajta meditáció: amikor tudatosan, szeretettel tesszük a fűszereket a fazékba, nemcsak ételt, hanem életenergiát is kínálunk magunknak és másoknak.

Tipp: Így lesz a főzésből valódi ájurvédikus rituálé

1) Az elején – olajban megpirítva
-- mustármag, kömény, görögszéna
*** Ezek megnyitják az emésztést, segítik a tápanyagok felszívódását, és mély, meleg alapízt adnak az ételnek.

2) Közben – főzés alatt
-- kurkuma, koriander, gyömbérpor
*** Ezek együtt főve harmonizálnak, és kiegyensúlyozzák az étel energiáját, miközben színt és „földelő” hatást adnak.

3) A végén – frissítően
-- friss zöldfűszerek: korianderlevél, bazsalikom, menta
*** Illatot, frissességet és könnyedséget kölcsönöznek, inkább a lélekre hatnak, mint az emésztésre.

4) Tálaláskor – extra ízélményként
-- garam masala, citromlé, ghí
*** Felerősítik az étel végső karakterét, és koronát adnak a fogásnak.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1076551964673713

Válasz

Fehérjében gazdag, egyszerű lencsés recept

Hozzávalók:

• Lencse (lisztté őrölve): 200 g (1 csésze)
• Forró víz: 150–200 ml (2/3–3/4 csésze)
• Vöröshagyma: 1 db, finomra vágva
• Olívaolaj: a sütéshez
• Cukkini: 1 közepes (300 g), reszelve és kinyomkodva
• Só: ízlés szerint
• Fekete bors: ízlés szerint
• Friss kapor: 2 evőkanál, apróra vágva
• Aszalt paradicsom: 2 evőkanál, apróra vágva
• Fokhagyma: 2 gerezd, zúzva
• Mandulaliszt: 80 g (3/4 csésze)
• Finomított olívaolaj: a sütéshez

Jó étvágyat!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1048979750764268

Válasz

A „hugyos homoktól” különleges magyar tormáért egész Európa sorban áll, de épp a lényeg hiányzott az igazi sikerhez | 2025. április. 12.

A hajdúsági „hugyos homok” aranya a torma: tucatnyi faluban, több száz gazda termeli meg itt az európai fogyasztás háromnegyedét. Eddig azonban inkább csak elszállították a válogatott gyökereket, feldolgozással szinte senki nem próbálkozott, pláne nem nagyüzemi szinten. Egy vállalkozás most megpróbálkozik a lehetetlennel, náluk jártunk Újlétán.

Azt ne fotózzátok! – mutatnak egy sáros kupacra, amely első osztályú tormákból áll, a földréteg alatt is látszik, mennyire szép vastag a gyökér, pontosabban a rizóma, amellyel legtöbben többnyire krém formájában és akkor is csak húsvét környékén találkozunk. Miért ne? – reagálunk. A hűvösre fordult tavasz egyik napján érkeztünk ide, Újlétára, az eső is megállíthatatlanul esik, és hát a földből jön a torma, milyen legyen? Legalább látjuk, miből lesz a tormakrém, ha már évről évre megállapítjuk, milyen kár, hogy húsvéton kívül alig vesszük elő.

Persze azok számára, akikkel beszélgetünk, a torma jóval több, mint a sonka mellé tálalt krémszínű ízesítő. A kupac a környék legnagyobb termelője és kereskedője, Boros László hűtőháza előtt várja, hogy hálóba csomagolják és a hűtött raktárba kerüljön, mielőtt elszállítják, jó eséllyel külföldre: Magyarország az EU legnagyobb tormatermelőjének számít, ahol az uniós termés kétharmadát-háromnegyedét állítják elő, a termés legnagyobb része pedig exportra kerül.

... a hazai tormatermesztés gyakorlatilag tucatnyi településén koncentrálódik, Debrecen és a román határ között, Létavértesen, Bagaméren és környékén több száz családnak ad megélhetést a termény. Ehhez elsősorban az itteni környezeti viszonyok járultak hozzá: amíg Hajdúböszörmény felé zsíros, fekete a föld, erre lazább, homokos a talaj – vagy ahogy itt mondják, „hugyos homok” –, ebben a tormának is jobb, édesebb az íze.

A hajdúsági torma azonban nem csak ezért vált híressé Európa-szerte, és lett nyugati piacokon is kedvelt exporttermék már a rendszerváltás előtt: amíg a szintén nagy termelőnek számító németek, osztrákok fektetve ültetik el a torma oldalgyökereiből álló dugványt, nálunk bakhátas termesztést folytatnak: a termőterületen kialakított 30 centi magas dombokba függőlegesen nyomják bele a dugványokat, hektáronként akár negyvenezret.

Az előny: a hajdúsági torma gyökértörzse egyenes. A hátrány: ezt a típusú művelést máig nem sikerült gépesíteni, az ültetéstől a mellékhajtások lecsipkedésén át a betakarításig, majd a tömeg akár harmadát adó mellékgyökerek letörögetéséig mindent kézzel végeznek – mutatja Juhász Attila. „Amikor itt járt pár éve az agrárminiszter, kérdezte, hogy ötven év alatt mi változott. Boros Laci bácsi azt mondta, hogy a bakhát tetejét már nem kapával húzzuk le, hanem traktorral simítjuk, ennyi.”

A Tormaricum cég tartós sikeréhez viszont két dologra van szükség: az üzem kapacitásainak minél nagyobb arányú kihasználása, illetve a magyarok rászoktatása arra, hogy tormát nem csak húsvétkor érdemes enni. Ötletekből nincs hiány: Varga Attila, aki operatív vezetőként a gyártást felügyeli, elmondja, most a legtöbbet borsos-majonézes tormakrémből készítenek. Közben a chilis torma gyártását mutatja nekünk az üzemben, ahol diszkréten, de azért érződik a torma pikáns illata. De többféle gyökérzöldséggel is párosították már a tormát, van céklás, répás, zelleres is.

https://hvg.hu/kkv/20250412_tormaricum-torma-feldolgozat-ujleta-riport
___

És hogy mennyire szeretjük a tormát? Néhány éve – még a Nagy Infláció előtt – teszteltünk 13 terméket a szerkesztőségben:

https://hvg.hu/gazdasag/20220413_torma_teszt_husvet

Előzmény

Válasz

Mitől üt máshogy a torma, mint más csípős ételek? | 2025. április 20.

Sokunk kedvence, aromája jó mélyen, a szaglószervünk belsejében üt. A magyar konyhában is fontos helye van, a japán meg egyenesen elképzelhetetlen nélküle.

Legtöbbünk pusztán kis gusztusos tégelyekbe, üvegcsékbe (esetleg kevésbé esztétikus tubusokba) rejtve, azaz eredeti, természetes alakjától elszakítva találkozik a tormával. Az ízéért rajongók zöme talán fel sem ismerné a kertekből rég kivadult, szinte minden árokparton előforduló, s legfeljebb nagyméretű leveleivel feltűnő özönnövényt. A gaz között megbújó konyhakerti kincs nem mellesleg a keresztesvirágúak rendjébe, azon belül is a káposztafélék családjába tartozik, hasonlóan a szűken vett káposztafélékhez, a repcéhez és (most jön a lényeg) a fehér és fekete mustárhoz. Ezek mindannyian közeli rokonok, s a Brassica nemzetségbe tartoznak. Kicsit távolabbi atyafiságukba sorolható a torma (Armoracia rusticana), a retek, vagy egy másik ismert fűszernövény, a leveleit tekintve szintén csípős aromájú kerti zsázsa.

A torma, éppen az allil-izotiocianátnak köszönhetően, egészen máshogy üt be, mint például a kapszaicinban gazdag csípős paprika (melynél ízhatása is kevésbé maradandó). Míg ez utóbbi az ínyünket és a nyelvünket égeti, addig a torma fő aromakomponense elsősorban az orrunkban található szaglóreceptorokban veri ki a biztosítékot. Egészen pontosan a homlok- és orrmelléküregek, valamint a szem idegvégződéseit ingerli, néha fájdalmas mértékben. E tekintetben hasonlít az erős mustárokra, mindenekelőtt a fekete, avagy francia mustárra, ami nem csoda, abban ugyanis szintén szinigrin található (ami a mustármag szétroppantásakor dettó allil-izotiocianátra bomlik, az pedig meg sem áll az orrunkig). A fehér mustár ezzel szemben egy másik rokon vegyületet, a szinalbint tartalmazza - ez a mustármag feldolgozása, őrlése során kevésbé maró hatású aromakomponensre bomlik le (ezért lehet az édes mustárok alapanyaga).

... túlzott fogyasztásával kapcsolatban is akadnak egészségügyi fenntartások: vesebetegek, máj- vagy pajzsmirigyproblémákkal küzdők és például várandós kismamák inkább kerüljék a túlságosan tömény, friss tormát. Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni, hogy a torma ránk nézve egyáltalán nem mérgező, sőt számos kedvező élettani hatása van. Étvágyjavító, étvágygerjesztő hatása közismert, de hagyományosan felhasználták gyomorjavító és emésztést elősegítő szerként, sőt az eddig kellőképpen alá nem támasztott hagyományos vélekedés szerint a vérkeringést is kedvezően befolyásolja. A torma alapvetően antibakteriális, sőt gombaölő hatású, ami az imént már méltatott allil-izotiocianátnak köszönhető. S feltétlenül említsük meg, hogy a frissen reszelt torma igen magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik: 100 gramm nyers tormában 79,3 milligramm aszkorbinsav található (ezzel simán letudhatjuk a minimálisan javallt napi bevitelt...)

A torma igazi karrierjét azonban nem a gyógyszeres ládikákban, hanem a konyhában futotta be....

A torma kapcsán feltétlenül meg kell emlékeznünk néhány közeli rokonáról: a többi, nagyra becsült vagy éppen méltatlanul kevés figyelmet kapó tormafélékről. A japán konyhában alapvető fontosságú vaszabimártás például alapvetően egy másik káposztaféle, a vaszabi (eredetileg és nemzetközileg: wasabi, tudományosan: Wasabia japonica) gyöktörzséből (rizómájából) készül. Aligha meglepő, ha eláruljuk, hogy a vaszabi hatásmechanizmusa nagyjából megegyezik a közönséges tormáéval, és pontosan az allil-izotiocianát adja itt is az orrba hatoló ízélményt (s a kulcsvegyület bomlékonysága miatt a japán konyha ügyel is arra, hogy frissen lereszelt, s tipikusan enyhén zöldes színű vaszabit szolgáljanak fel az ételekhez). Csakhogy a vaszabi sajátos, különleges aromájához még számos más izotiocianát is hozzájárul - ezért nehéz, de nem lehetetlen elterjedtebb rokonával helyettesíteni. Ahogy a japán konyha mind népszerűbbé vált a világon (gondoljunk csak a minden sarkon feltűnő szusibárokra), úgy lett mind nyilvánvalóbbá, hogy a világon nem terem annyi vaszabi, hogy a rohamosan növekvő igényeket kielégíthetné. Ritkaságához hozzájárul, hogy még Japánban is csak néhány régióban ültethető: a szigetország kénytelen Kínából, Tajvanról és Új-Zélandról importálni. Éppen ezért a Japánon kívüli világban felszolgált vaszabi bizony közönséges kerti tormából készül, amit még mustárral, keményítővel és zöld ételfestékkel is bekevernek.

A tormának ugyanakkor akadnak szegényebb kiszerelésű rokonai is, mint a vízitormafélék, illetve kakukktormafélék. Mindkét (egyenként is több fajból álló) nemzetség vitamindús, fűszeresen aromás, kissé csípős, kesernyés, fiatal hajtáscsúcsait szokták gyűjteni azok, akik még felismerik az efféle egzotikus növényeket - ráadásul a vízitorma télen is gyűjthető!

https://magyarnarancs.hu/tudomany/mitol-ut-mashogy-a-torma-mint-mas-csipos-etelek-276085
___

A fenti remek cikk a Magyar Narancs 2013. február 7-i számában jelent meg, és azóta Barotányi Zoltán Konyhai kémia c. kötetében is megjelent.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/magyar-narancs-konyvek-az-unnepi-konyvheten-268780

Válasz

Előbújt a medvehagyma, egyre zöldebb a Mecsek – FOTÓK | 2025.03.11.

A tavaszias időben a természet kezd magára találni. A havihegyi mandulafa már virágba borult,
https://www.pecsma.hu/fotok-viragba-borult-a-havihegyi-mandulafa/
de a medvehagyma is erőre kapott, hamarosan teljesen ellepi a Mecseket.

A medvehagyma harsányzöld levelei messziről jól látszanak a lejtőkön, közelebb érve pedig a jellegzetes fokhagymaillat is megcsapja az túrázók orrát. Az enyhe időjárásnak köszönhetően a medvehagyma gyorsan növekszik, már érdemes szedni a gyógynövényből.
Sajnos a böngésződ nem támogatja a HTML5-ös videók lejátszását!

A gyűjtésre vonatkozó szabályok változatlanok, a Mecsekerdő Zrt. tájékoztatója szerint állami erdőben, nem védett területen, naponta maximum két kilogramm medvehagyma szedhető fejenként külön engedély nélkül.
https://mecsekerdo.hu/tajekoztato-medvehagyma-gyujtesrol-2025-evre-vonatkozoan/

Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván gyűjteni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. A társaság ugyanakkor hangsúlyozza: védett természeti területre nem adnak ki gyűjtési engedélyt.

Az erdőt járva nemcsak a medvehagymát érdemes figyelni, rengeteg tavaszi virág színesíti a Mecseket. Ezekre viszont vigyázzunk, ne tépjük le, csak messziről csodáljuk!

https://www.pecsma.hu/elobujt-a-medvehagyma-egyre-zoldebb-a-mecsek-fotok/

Válasz

A vegán matek

A szakirodalom szerint a kiegyensúlyozott vegán étrend úgy néz ki, hogy vannak benne

-- zöldségek (minden étkezéshez, minél többféle, és minél több nyers);
-- szénhidrátok, azaz keményítőtartalmú zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, kenyerek, rizs, tészta;
-- hüvelyesek, azaz bab- és borsófélék, lencse;
-- magok;
-- finomítatlan olajfélék;
-- tejalternatívák;
-- B12-vitamin-pótló táplálékkiegészítők.

A többi utasítás minden táplálkozási formára igaz: kevés cukor, kevés só, kevés zsír, kevés feldolgozott élelmiszer. Ettől függetlenül is ugyanaz ezeknek az ajánlásoknak, irányelveknek a lényege, mint a mindenevők számára kialakított Okostányéré vagy a WHO által leírt alapelveké. A tányér fele zöldség legyen, a másik fele kevés fehérje, kevés és jó minőségű szénhidrát. Azért kell itt kiemelni, hogy jó minőségű, mert sokan alapból megszégyenítik szegény szénhidrátokat, pedig azokra is nagy szükségünk van, csak nem mindegy, hogy fehér lisztből és cukorból vagy zöldségekből és teljes értékű gabonákból szedjük őket össze. Nyilván az utóbbira lenne nagyobb szükség.

https://telex.hu/gasztro/2024/01/18/csak-akkor-eri-meg-a-vegan-januar-ha-okosan-csinaljuk

Válasz

Vegetáriánus receptek (krisna.hu)
https://krisna.hu/gasztro/

Válasz