A Fidesznek nem fontos a tiszta ivóvíz, leszavazták a DK vízhálózatfejlesztési javaslatát
Budapest, 2024. december 20., péntek (OS)

Vadai Ágnes és Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselői
október óta járják az országot a "Megkóstoljuk a vizedet" című
ivóvízellenőrző körútjuk apropójából. A DK alelnökei mai
Facebook-videójukban elmondták: azt tapasztalták, hogy a legtöbb
helyen azért nincs jó minőségű víz, mert a hálózat elavult,
felújításra szorul.

A képviselők az október óta eltelt időszakban jártak a Magyar
Tudományos Akadémián, ahol maga az Állami Számvevőszék előadója
állapította meg, hogy 3000 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne
szükség. Ez a 3000 milliárd forintnyi fejlesztés viszont nincs
előkészítve, lényegében tervek sincsenek, ezért a DK a 2025. évi
költségvetéshez módosító indítványt nyújtott be a fejlesztések
előkészítése érdekében. A kormánytöbbség leszavazta ezt a módosító
indítványt, így egyes településeken 30-40 évet is várhatnak arra,
hogy jó minőségű ivóvíz érkezzen a vízhálózaton keresztül. A DK
azonban nem adja fel, jövőre is újra és újra be fogunk adni ilyen
módosító javaslatot, mert szerintünk a tiszta, egészséges ivóvíz
sokkal fontosabb, mint a NER-kastélyok, a repülőgépek, a repülőterek
vagy Mészáros Lőrinc gazdagodása - fogalmazott Vadai Ágnes a
videóban, amit a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán
közvetítettünk.

DK Sajtóiroda
Kiadó: Demokratikus Koalíció

Előzmény

Válasz

A Fővárosi Vízművek 10.000 liternyi (10 köbméter) vízdíjkedvezményt kínál azon ügyfeleinek, akik papírmentes elektronikus számlára váltanak.

Azokat a Fővárosi Vízművek közvetlen számlázásában lévő lakossági felhasználókat, akik 2024. november 4. és 2025. február 17. között e-számlára váltanak, most 10 ezer liter (10 köbméter) vízdíj ellenértékének megfelelő kedvezménnyel jutalmazzák meg – írja közleményében a szolgáltató.

Az e-számlára váltás nem befolyásolja a beállított csoportos beszedési megbízásokat, azok továbbra is érvényben maradnak. A Díjbeszedő Holding Zrt.-nél vezetett folyószámlák fizetési módját a Díjbeszedő Holding Zrt. ügyfélszolgálatán lehet módosítani. Elektronikus számla igénylését a Díjneten lehet kezdeményezni.

Ezen felül azok a lakossági ügyfelek, akik a www.vizmuvek.hu/eszamlanyeremeny oldalon hozzájárulnak a nyereményjátékon való részvételhez, további ajándékok egyikét is megnyerhetik:

-- 5 darab SAMSUNG Galaxy Tab S9 FE 10,9” 128GB tablet,
-- 5 darab 100.000 Ft-os Rewin vásárlási utalvány,
-- 30 darab alumíniumkulacs,
-- 7 darab négyszemélyes belépő a 2025 tavaszára tervezett Gruber József víztároló nyílt napjára.

A sorsolást 2025. március 3-án tartják, a nyertesek nevének listáját a társaság honlapján teszi közzé.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/19/fovarosi-vizmuvek-vizszolgaltato-fogyasztas-e-szamla-elektronikus-szamlazas-dijbeszedo-holding-nyeremeny/

Válasz

Egy sci-fi helyszíne vagy templombelső is lehetne a Gellért-hegyen megbúvó óriási víztároló | 2022. március 22.

Huszonkét és fél másodperc – ennyi ideig tart ki a visszhang a Fővárosi Vízművek munkatársainak mérése alapján a Gruber József víztároló medencében. Persze csak akkor, amikor nincs víz a közel futballpályányi alapterületű, 40 millió litert befogadó, egyszerre futurisztikus és nagyon ősi szakrális teret idéző medencében. A víztároló éppen üres az éves rendes nagytakarítás miatt, a vízművek pedig a víz világnapja (március 22.) előtt egy nyílt napon a sajtónak is bemutatta a budapesti vízellátásban nagy szerepet játszó létesítményt, amelynek megépítéséhez a maga korában mérnöki bravúrokra volt szükség.

Csak néhányan botorkálunk a Gellért-hegy oldalában elsüllyesztett, de egy parkkal is álcázott víztárolóban, de az erős visszhang miatt néhány mondatfoszlányból is kakofónia keveredik ki. A trombita formájú, tízméteres oszlopok között és a feszített betonfödém között ide-oda pattog a hang, nem szűnik a sci-fis mormogás. A tölcséres oszlopsorok miatt az a képzetünk is támad, hogy egy templomban járunk. Minderre rájátszik a sejtelmes megvilágítás is, nem lepődnék meg, ha egyik oszlop tövében valaki éppen véráldozatot mutatna be.

Persze sem szektákra, sem turistákra nem kell számítanunk, – pedig varázslatosan izgalmas helyszín – hiszen ahogy említettük, pár naptól eltekintve akár nyolc méter magasságig is ellepi a víz az oszlopokat. A víztároló medencébe a Duna parti szűrésű kútjaiból szivattyúval emelik be a vizet, éjszaka föl is töltik, majd napközben, ahogy nő vízfogyasztás, a vízoszlop szépen alászáll. A tervezője után Gruber József nevet viselő víztároló Dél-Budát és a Belvárost látja el vízzel, és a magaslati helyzetének köszönhetően a víz gravitációs úton jut el a fogyasztók többségéhez.

A Gruber József víztároló medence igazából kettőt jelent, amelyek egymásnak ikertestvérei, mindkét kamrában 106-106 oszlop tartja a födémet, és ha az egyiket éppen takarítják, mint most, a másik még mindig elegendő mennyiségű vizet tud szolgáltatni. A medencék zongora alakúak, és ez nem valami tervezői geg eredménye, hanem ez a forma is szükséges a víz frissességének és jó minőségének biztosításához.
https://telex.hu/kult/2022/03/22/gellert-hegy-viztarolo-medence-gruber-jozsef-viz-vilagnapja-beton-mernok-aramlas-1
___

A föld alatti katedrális, ami megmenti Tokiót attól, hogy elöntse a víz | 2024. november 9.

Az elővárosokkal együtt 37 millió lakosú Tokió igazából nincs túl jó helyen. Miközben a várost több mint száz kisebb-nagyobb folyó és csatorna szeli át, ezek nagy része olyan lapos területen fekszik, amit már egy közepes eső után is rengeteg víz tud elárasztani. Erre jön még rá, hogy Japánban minden évben jelentős csapadékot hoz a monszunszezon, illetve az is, hogy a Tokió fölé magasodó hegyek természetes akadályt szabnak a csapadékkal teli felhőknek, így a város rengeteg folyója iszonyatosan sok csapadékvizet vesz fel. Eközben a lakosság 30 százaléka a tengerszint alatti területen él. És ha mindez még nem lenne elég, rendszeres földrengésekkel is kell számolni.

Utóbbi ellen viszonylag nehéz mit tenni, az áradásokkal viszont a lehető legmodernebb technológiát bevetve birkózik meg a város, amiben még pár évtizeddel előtt is óriási területek kerültek víz alá, ha nagyobb eső érkezett. Mostanra viszont többnyire csak a leghevesebb tájfunok idején kell áradásokkal számolni, köszönhetően a 230 milliárd jenből, vagyis mai árfolyamon majdnem 570 milliárdnyi forintból megépült Metropolitan Area Outer Underground Discharge Channelnek, Tokió nagy áradásmegelőző föld alatti csatorna- és tartályrendszerének.

A bonyolult név – ami magyarul nagyjából annyit tesz, hogy a nagyvárosi övezet külső föld alatti vízelvezető csatornája – öt hatalmas, hengerszerű víztározót, egy óriási föld alatti nyomáskiegyenlítő medencét, illetve az ezeket összekötő csatornarendszert fedi. A város központjától északra elterülő rendszer ötlete a második világháború utáni években kezdett megszületni. 1947-ben a Kathleen tájfun 1100 ember halálát okozta és 31 ezer házat pusztított el, az 1958-as Ida tájfun pedig egy hét alatt 400 milliméter esőt hozott és 1269 áldozatot követelt.

A japán kormány hamar felismerte, hogy muszáj valahogy védekeznie az időjárás okozta pusztítás ellen, ezért már az ötvenes–hatvanas években a GDP 6-7 százalékát a katasztrófák hatásainak mérséklésére és egyéb kockázati tényezők csökkentésére fordították. ...
https://telex.hu/techtud/2024/11/09/tokio-viztarozo-tajfun-esozes-aradas-arvizvedelem

Válasz

Víz Koalíció: Az Átlátszó internetes oldal is beszámolt a vízszegénység témában tartott konferenciánkról.

Kiemelték, hogy a Víz Koalíció által megrendelt tanulmányból kiderül, hogy a vízvezetékkel és a saját kúttal sem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél.

A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része. De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén.

A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=536495175685770&set=a.180947844573840

Teljes cikk:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/29/a-kutak-utjan-civil-konferencia-a-vizszegenysegrol/

A teljes kutatás itt érhető el:
https://www.cka.hu/a-pad-alapitvany-kutatasi-bemutatoja/
___

Miért láthatatlan a vízszegénység? | Podcast műsor
Beszélgettünk a vízszegénységről, az új kutatási anyag megállapításairól és a terepi tapasztalatokról.
https://rss.com/podcasts/pentekreggel/1730379/
___

Azt se felejtsük, hogy minden mindennel összefügg, így forrás kell a víziközmű ágazatba a fejlesztésekre ahhoz, hogy több embernek legyen biztonságos ivóvízellátása. Ezért írd alá ezt:
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiszta-vizet-a-poharainkba
___

It never ends...
http://autovezetes.network.hu/video/zene/talk_talk__its_my_life_1984

Válasz

Tiszta vizet a poharainkba! petíció

A kampány szervezője: Víz Koalíció
Címzett: dr. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Magyarország kormánya, Országgyűlési képviselők


Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Kormány!
Tisztelt Országgyűlési Képviselők!

Az ország minden lakosa által használt két alapszolgáltatás (ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás) vészesen romló minőségére szeretnénk felhívni a figyelmet.
Évek óta súlyos problémát jelent az ivóvízvezeték-hálózat leamortizálódott állapota több településen, így pl. Gyálon és Vecsésen, de országos kitekintés alapján ez nem csak helyi probléma.

Több tanulmány is figyelmeztet, hogy a víziközmű rendszerek állapota egyre rosszabb a rekonstrukciók elmaradása miatt. A lakosság legjobban az ivóvízvezeték-hálózat és a vízkezelő művek állapotának romlását érzékeli országszerte.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. már 2018-ban is jelezte „A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzete” c. tanulmányában, hogy az ivóvízellátó rendszerek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, míg 30%-a kockázatosnak minősül.
Így összesen az ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatos.

A felújítások és rekonstrukciók az ágazat forráshiánya miatt elmaradnak. Következmény: az avulási folyamatok gyorsulása, szaporodó csőtörések, növekvő vízveszteségek. Az ivóvíz-szolgáltatás minősége kerül veszélybe.

A csőtörések számának alakulása országosan, a víz-, és szennyvíz hálózaton a 2012-2018 közötti időszakban megduplázódott.

A szolgáltatókra nehezedő terhek: KÖZMŰADÓ, az ÁRAK BEFAGYASZTÁSA, MAGAS ÁFA-TARTALOM, SZAKEMBERHIÁNY (alacsony keresetek okán nem vonzó életpálya) miatt egyre nagyobb erőfeszítésekkel tudják ellátni feladatukat.
Vajon meddig? Mi lesz, ha már nem?

Az ágazati probléma már felhasználói szinten is egyre gyakrabban érzékelhető.
A víz alapvető élelmiszerünk, az emberi élet szempontjából nélkülözhetetlen.

Víz nélkül nincs élet!

Az Európai Bizottság elfogadta azt az európai polgári kezdeményezést, miszerint
„Minden embernek joga van a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez!
A víz közjó, nem árucikk!”

A koronavírus okozta veszélyhelyzet is igazolta, hogy milyen nagy szükség van a tiszta ivóvízre és a megfelelő szennyvízkezelésre .

Az elmúlt másfél év pandémiás helyzetében az egészségmegőrzés, vírusmegelőzés, az ország gazdasági működése, újraindulása, a víziközmű dolgozók hivatástudatának, megkülönböztetett erőfeszítéseinek is köszönhető.

Elvárjuk, hogy legyen az országban hosszú távon is biztonságos és folyamatos víziközmű-szolgáltatás.

Magyarország állampolgáraiként kérjük, hogy a kormány gondoskodjon a minőségi víziközmű-szolgáltatások biztosításáról és annak költségeinek megtérítéséről.

A fentebb részletezett körülmények okán, az alábbi intézkedéseket várjuk Önöktől a helyzet javítása érdekében:

- Közművezeték-adó fejlesztési tartalékba helyezése, a beszedett adó teljes összegének visszaforgatása ellátás arányosan a víziközmű ágazatba, az ivóvízhálózat és csatornahálózat fejlesztése céljából.

- Az ivóvízellátás és szennyvízkezelési tevékenység után fizetett fogyasztói díjak áfa tartalmának csökkentése, a fogyasztói árak változatlan megtartása mellett, az ivóvízhálózat és szennyvízhálózat fejlesztésére és a munkaerő megtartását segítő bérfejlesztés céljára.

- Amennyiben szükséges, további források biztosítása a víziközmű ágazat biztonságos és minőségi szolgáltatása érdekében.

- A fenti, általunk megjelölt forrásokból minden víziközmű szolgáltató arányosan részesüljön, függetlenül a tulajdonosi háttértől.

- Készüljön el a csőhálózat cseréjének ütemezési és finanszírozási terve költségviselő megnevezéssel települési és országos szinten, és ez legyen átlátható, nyilvános és megvalósítható.

- A települési fejlesztési tervekben kötelezően jelenjen meg a közműhálózat állapotának komplex, állapotfelmérésen alapuló, fejlesztési tervezése, ennek rendszeres felülvizsgálata.

- A helyi önrendelkezés fenntartása, megerősítése a víziközmű szolgáltatás esetében.

Tisztelettel kérjük a gyors intézkedésüket!
Miért fontos?
A hazai ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatosnak minősül.
Magyarország állampolgáraiként kérjük, hogy a kormány gondoskodjon a minőségi víziközmű-szolgáltatások biztosításáról és annak költségeinek megtérítéséről.

A felújítások és rekonstrukciók az ágazat forráshiánya miatt elmaradnak. Következmény: az avulási folyamatok gyorsulása, szaporodó csőtörések, növekvő vízveszteségek. Az ivóvíz-szolgáltatás minősége kerül veszélybe.
Az ágazati probléma már felhasználói szinten is egyre gyakrabban érzékelhető.
A víz alapvető élelmiszerünk, az emberi élet szempontjából nélkülözhetetlen.

A Víz Koalíció alapító tagjai:

Eleven Vecsés
Eleven Gyál
Civil Kotta
CivilKalász
Göd-ÉRT
Pomázi Civil Szövetség
Angyali-szigeti Civilek Egyesülete
Üllő Te Vagy
PAD for environmental justice
Közösen a Városunkért Egyesület
Alföldvíz Szakszervezet
Fővárosi Vízművek ZRT. Munkahelyi Szakszervezet
Bácsvíz Szakszervezet
Vasivíz Szakszervezet
Autonóm Területi Szakszervezet

További csatlakozók és támogatók:

Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület
"Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága
Civil Bázis
Pesterzsébeti Ifjúsági Környezetvédelmi Kulturális klub Egyesület
Szkíta Sportegyesület
Harta Nagyközség Önkormányzata
Magyar Önkormányzatok Szövetsége
Szentendre Város Önkormányzata
Pomáz Város Önkormányzata
Sződliget Nagyközség Önkormányzata
Jánoshida Községi Önkormányzata
Gyál Kossuth Kör
Baloldali Baráti Kör
Tiszta Falunkért Civil Egyesület
Zöld Szem Alapítvány
Élni Veresegyházon Egyesület
PáKöR civil csoport (Pátyi Közéleti Reform)
Padtársak Miskolc
Gödi ÖkoKlub
Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület
Gyál lakóközösség
Dunakanyarkult Egyesület
Diósdiak Diósdért Egyesület
Ökoparty
Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete
Budakörnyék Fejlődéséért Egyesület
Civilek Csobánkáért
Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület
Nagytarcsa Község Önkormányzata
Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület
Püspökladány Jövőjéért Egyesület
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szigetvár Társaság
ÚjNorma
SZOCSOMA Alapítvány
Nivellum Kft
DPMV Zrt. Szakszervezete

Ha szeretnétek civil vagy szakszervezeti közösségként, esetleg Önkormányzatként csatlakozni a Víz Koalícióhoz vagy csak támogatnátok a kezdeményezést, akkor az alábbi űrlapot kérjük töltsétek ki.

https://forms.gle/wKdENvA62wdiyCdT7

Hogyan lesz kézbesítve

Személyesen kívánjuk átadni a Miniszterelnök Úrnak!

https://szabad.ahang.hu/petitions/tiszta-vizet-a-poharainkba

Válasz

Ha ennyibe kerül a víz, az egyenes út a katasztrófához | Közélet Iskolája #10
-- 2024. júl. 17.

Miközben az ivóvizünk 25%-a elszivárog, és átlagosan évi 1-2 csőtörés jut minden kilométernyi csőre, a Víz Koalíció a biztonságos ivóvízellátásért küzd. Tevékenységükre a hatalom is felfigyelt már. Úgy vélik, társadalmi egyeztetés szükséges a víz értékéről, mert a mostani alacsony árak is hozzájárulnak a mértéktelen pazarláshoz. A kormány azonban 30 évre titkosította a vízdíjat érintő javaslatokat.

Hogyan lehet laikusként hozzányúlni egy ennyire szakértői témához? Civil szervezetek, szakszervezetek, önkormányzatok: mik az előnyei és mik a korlátai egy ilyen színes összefogásnak? Miért nem tudta ez az érdekvédelmi kampány megúszni az ismeretterjesztést? Milyen utak lehetségesek a bázisépítésre, amikor a döntéshozók pinpongoznak az aktivistákkal?

A Víz Koalíció két tagjával, Homoki Andreával (Civil Kollégium Alapítvány) és Magyar-Ábel Ágnessel (Civilek Csobánkáért) beszélget Bauer Flóra és Seres Lili Hanna.

https://open.spotify.com/episode/2ozNAnVHeBLiDwZWJDfYBP

A Víz Koalíció munkájára már a hatalom is felfigyelt, szakmai tanulmányukat - más ebben a témában készült nyilvánosan elérhető tanulmány hiányában - pedig a Kormányinfo és a sajtó szereplői is rendszeresen használnak.

Válasz

Vízhiány lehet a budapesti agglomerációban, figyelmeztet a szolgáltató | július 11.

Péntek éjfélig az egész országban a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás van érvényben, és mivel a Duna Menti Regionális Vízmű szolgáltatási területén nem valószínű, hogy lesz eső, ezért a társaság a vízfogyasztás jelentős emelkedésére számít, írja a Telex a DMRV közleménye alapján.
https://www.dmrvzrt.hu/hu/Figyelemfelhivas_felhasznaloknak_felelos_vizfelhasznalasra

A probléma az alábbi településeket érintheti:

-- Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, Üröm, Acsa, Csömör, Fót, Erdőkertes, Gödöllő, Mogyoród, Szada, Veresegyház.

Az aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet, ez pedig a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozza. A társaság szerint a fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet,

-- ami következtében nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki.

A vízkorlátozás és vízhiány megelőzése érdekében a szolgáltató arra kéri a lakókat, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, ne most töltsék fel a medencéket, ne most mossák a kocsit, kevesebbet locsoljanak, és ne ivóvízzel locsolják az utakat, járdákat!
https://444.hu/2024/07/11/vizhiany-lehet-a-budapesti-agglomeracioban-figyelmeztet-a-szolgaltato

Válasz

Elment ötmilliárd forint, de Makón és a környékén most is túl sok az arzén 32 ezer ember ivóvizében | 2024. június 30.

„Elvihetnék már végre azt a konténert, elcsúfítja a főteret, és szerintem teljesen fölösleges is” – válaszolta Boros Zsolt Mihály, Klárafalva polgármestere a Telex kérdésére. A nagyméretű, kék színű konténer azért áll a 450 fős, Szeged és Makó között lévő falu főterén, mert abból lehet arzénmentes ivóvizet hazavinni. A polgármester kinyitotta a konténerben lévő két csap egyikét, a tenyerébe engedett egy kis vizet, ivott belőle, aztán megrázta a fejét.

-- Nem az igazi, nekem valahogy nincs jó íze.

Csongrád-Csanád vármegyében Makó és hét másik település, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák vezetékes ivóvize nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ami több mint 32 ezer embert érint. 2012 óta összesen 5 milliárd forintot fordítottak nagyrészt EU-s pénzből az ivóvíz minőségének javítására, két pályázat is lefutott, de csak részeredményeket sikerült elérni. Például azt, hogy 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Az egész országban már csak itt nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

A konténerből folyó „jó” ivóvizet én is megkóstoltam, kissé édeskésnek tűnt...

Klárafalva azon falvak egyike, amelyek ivóvizét nem sikerült elfogadhatóvá tenni a 2015-ben lezárt, és azóta utólag is hiába javítgatott makói ivóvízminőség-javító programmal. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint „konténeres ivóvízellátás van a Makó térsége Ivóvízminőség-javító Programban érintett településeken, mivel a makói szakaszolt projekt ivóvízminőség-javító technológiája továbbra sem üzemel. Az átmeneti ivóvízellátást minden településen az ivóvíz arzén és/vagy bór tartalma indokolta (...)”

Két vízcsap 21 ezer embernek

Makón is áll egy kék konténer a városi víztorony mellett, amiből tisztább vizet lehet hazavinni. Mucsi Tamás, makói DK-s önkormányzati képviselő tapasztalatai szerint nem sokan hordanak vizet a konténerből, de ha többen lennének, a vékonyan csordogáló vízcsapoknál akár órákig is sorba kellene állni, mert másik konténer nincs a városban. Makó 21 ezer lakójának ellátására a két kis vízcsap kevés lenne, ha mindenki komolyan venné, hogy ingyen akar arzénmentes ivóvízhez jutni.

A konténertől pár méterre áll a kissé már megkopott tájékoztató tábla, amely szerint a Makó és térsége ivóvízminőség javító projekt 2012-2015 között valósult meg, összesen 3,2 milliárd forintból. A táblán ugyan nem közlik, de a költségek nagy részét az Európai Unió fedezte, a két kivitelező pedig az A-HÍD Építő Zrt. és a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt. A beruházás azonban eredménytelen maradt, mert a víz nem javult meg. Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet, aki a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke is, mégis elfogadta, hogy teljesült a program, az annak eredményes lezárásáról szóló közlemény ma is olvasható a makói önkormányzat oldalán.

A szöveg szerint a térség 17 települését érintő projekt összértéke mintegy 3,7 milliárd forint, amelyből 3,1 milliárd forint támogatás a Környezet és Energia Operatív Programból származik, tehát a pénz 84,13 százaléka az Európai Uniótól jön. A fennmaradó összeget a Belügyminisztérium adta. A közleményben az is olvasható, hogy a 43 725 embert érintő fejlesztés eredményeként 2015 végére Makón és térségében egészséges ivóvíz lesz.

„Műszaki tartalma szerint összetett technológiai fejlesztések révén szűri ki a határérték feletti, egészségre ártalmas anyagokat az ivóvízből, így az arzént, az ammóniumot, a vasat, a mangánt, illetve a szerves anyagokat.” Ahogy azonban a legutóbbi vizsgálatokból is kitűnik, még ma sem igaz, amit a közlemény állít, miszerint „a fogyasztók megfelelő minőségű ivóvízzel történő hosszú távú, biztonságos vízellátása megvalósult.”

Ezzel szemben a makói vezetékes ivóvízben azóta is a megengedettnek több mint a háromszorosa az arzén. A WHO és az EU irányelve szerint 10 mikrogramm/liter lehet az arzén felső határértéke az ivóvízben, Makón ez 35-39 mikrogramm/liter között van a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elemzése szerint. A kutatások alapján a magas arzéntartalmú víz fogyasztása hosszabb távon rákkeltő.

Az első sikertelen Makói programot újabb pályázás és újabb beruházás követte, erről 2019-ben Farkas Éva Erzsébet, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulása elnöke számolt be. Eszerint mint nyertes ajánlattevőt ismét a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t bízták meg egy újabb, 1,3 milliárd forintos munkával, ami az ivóvíz minőségének javítását célozza.

-- A második program sem sikerült, ezért a nem megfelelő teljesítés miatt vissza kell fizetni az Európai Uniónak a támogatásokat. Ha azonban ezt a város költségvetéséből fizetnék vissza, az csődbe vinné Makót

– válaszolta Mucsi Tamás a Telex kérdésére.

Az arzénos ivóvizet ma már állami cég adja, mert az elmúlt évtizedben a szolgáltató szervezeti háttere többször is változott: az egykori Makó-Térségi Víziközmű Kft. 2014-ben beolvadt a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt.-be, utóbbi aztán 2022-ben a Nemzeti Vízművek Zrt. része lett.

Mucsi többször is próbált pontos és részletes információkhoz jutni a két ivóvízminőség-javító program kudarcáról, de önkormányzati képviselőként sem kapott megfelelő tájékoztatást a makói városházán. Legutóbb, a június 26-i makói képviselő-testületi ülésen is kérdéseket tett fel az ügyben Mucsi, és az Alföldvíz Zrt. jelenlévő munkatársa azt válaszolta: a vezetékes víz eddig túl magas bór és fluor-tartalmát már sikerült csökkenteni, de az arzén mennyiségét továbbra sem tudják mérsékelni.

Az elmúlt évtized alatt némi javulást mégis elértek, mert az első programban érintett 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Ugyanakkor Mucsi Tamás ismeretei szerint

-- az egész országban már csak Makón és a környékén nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

Közben az elmúlt két évtized során több száz hazai településen, illetve azok vízszolgáltatóinál hasonló programot kellett végrehajtani az arzénmentesítés érdekében, hogy az ivóvíz megfeleljen az EU-előírásoknak. Máshol mindenhol sikerült.

Az önkormányzati választás utáni napon, június 10-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a Makó és térsége ivóvízminőség-javítására című projekt céljainak teljesítéséről szakértői tanulmányt kell készíteni. Ezzel a feladattal Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízták meg. A programra eddig elköltött minden pénz megtérítését átvállalja a kormány, azzal együtt, hogy Magyarország eláll az EU-val korábban megkötött támogatási szerződésektől. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

A kormány fizeti a sikertelen program árát

Mucsi Tamás szerint mindez azt jelenti, hogy a két, uniós támogatású programra kapott összesen 4,3 milliárdot visszafizeti az EU-nak a magyar állam, mert nem sikerült teljesíteni a két pályázat céljait.

-- Az EU-nak visszajáró támogatással együtt összesen 5 milliárd forint az állami kiadás, mert az első program kormányzati önrésze majdnem 600 millió volt.

Ezen felül a településeken az arzénmentesített vizet szolgáltató konténerek üzemeltetése is pénzbe kerül. Például 2022-ben erre 18,5 millió forint támogatást kért Makó önkormányzata a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében, állami pályázati forrásból. Így a nem működő program lezárása óta elmúlt 9 év alatt, mai árakon számolva több mint 160 millió forintos kiadást jelenthetett a vizes konténerek működtetése.
https://telex.hu/belfold/2024/06/30/mako-kornyeken-32-ezer-ember-vezetekes-ivovizeben-sok-az-arzen
___

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői szerint az élelmiszerekben jellemzően szerves arzén van, amely nem halmozódik fel a szervezetben, de az ivóvíz arzéntartalma teljes egészében szervetlen. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Ha valakinek a szervezetébe tartósan, kis koncentrációban jut be, akkor többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek például a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek, és a cukorbetegség.
https://www.antsz.hu/data/cms42120/arzen_tartalmu_ivoviz_egeszsegkockazata.pdf

Válasz

Napi tízezer liter ivóvizet adnak a sivatagban ezek a ködfogók | 2024.03.18

Ötszáz családot lát el tiszta vízzel egy pofonegyszerű megoldás, aminek a működtetéséhez még csak energia sem kell.

A világ egyik legszárazabb helyén, a perui Atacama-sivatagban állították fel ezeket a ködfogókat helyi családok számára, hogy ivóvízhez juthassanak. Peruban a lakosság mintegy negyven százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez; még a fővárosban, Limában is minden ötödik családot, azaz közel kétmillió embert érint a probléma.

A tartálykocsikkal szállított víz nem igazán jó megoldás: drága, nem is mindig biztonságos, és eléggé környezetszennyező is.

Ezért aztán a helyiek nyitottak voltak a holland nonprofit-szervezet, a Creating Water Foundation kezdeményezésére, és hamarosan
https://www.facebook.com/creatingwater/

-- 60 ködhálót állítottak fel, amelyek mintegy tízezer liter ivóvizet állítanak elő naponta.

Ez a mennyiség nagyjából 500 család számára elég, és segít a helyi élelmiszer-termesztésben is.

A háló a szinte állandó szélnek és ködnek köszönhetően működik ilyen jól: a hatékonysághoz a magas páratartalom mellett fontos a szél ereje és iránya, és persze a háló anyaga is.

A polipropilén hálók előbb apró cseppekbe gyűjtik a vizet, majd csöveken keresztül tartályokba vezetik azt.
Lényegében úgy működik az egész, mint egy hatalmas eresz: a vizet a hegytetőn kihelyezett hálók fogják be, majd a völgyben lévő tárolókba csorog.

Az őrület az egészben az egyszerűsége: semmilyen különösebb technológiát nem igényel, maga a folyamat pedig bármiféle energia használata nélkül működik.

Ugyanakkor ködfogó hálókat Európában is fejlesztenek, az ETH Zürich és a Max Planck Intézet kutatói például egy olyan változatot dolgoztak ki, ami hatékonyan fertőtleníti a kicsapódó vizet, vagyis maga a háló (illetve az elkészítéséhez használt anyagok) fertőtleníti, és teszi azt azonnali fogyasztásra alkalmassá.
https://player.hu/eletmod/ivoviz-sivatag-kodfogo

Válasz

Zöld hét 2024/4 Fókuszban a víz
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz
áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával
kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
https://open.spotify.com/episode/2mK4KQzSF6reUb8JRqqJ9g
___

Zöld hét 2024/5
Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!

A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. ...
https://open.spotify.com/episode/7JGi6tSYyt23cIFlYRfUqH

Válasz