Zöld hét 2024/4 Fókuszban a víz
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz
áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával
kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
https://open.spotify.com/episode/2mK4KQzSF6reUb8JRqqJ9g
___

Zöld hét 2024/5
Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!

A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. ...
https://open.spotify.com/episode/7JGi6tSYyt23cIFlYRfUqH

Válasz

Több mint kétmilliárd embernek csak szennyezett víz jut.
Vagy még az sem (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-mint-ketmillard-embernek-csak-szennyezett-viz-jut-vagy-meg-olyan-sem/32876188.html

Válasz

Ma van a víz világnapja! (Fotó: Shivu K., India)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=10150636864398650&set=a.10150091343833650

Válasz

Víz Koalíció: A Nemzeti Vízművek Zrt. 18 társaságával létrehoztuk az ország 4. legnagyobb állami tulajdonú cégcsoportját.- olvasható a vízügyi államtitkár oldalán.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=372347215433901&set=a.180947844573840

A jelenlegi 36 szolgáltató fele már beintegrálódott azaz állami tulajdonba került, a másik 18 önkormányzati tulajdonú egyelőre kitart és ellenáll az állam kecsegtető és “segítő szándékú” ajánlatának illetve vállalja az ”elosztó központnak" is felfogható újonnan alakult Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba kiszabott díjfizetést.

A HVG-cikkében ezt az új helyzetet igyekszik elemezni, kinek jó, ki jár jól, jobban...
https://hvg.hu/ingatlan/20240130_Az_allamnak_atadott_vizmuveken_segit_leginkabb_a_megemelt_vizdij

Ugyanis ez az Alap azokat a szolgáltatókat akik “vélhetően nagyobb arányú profitot érnek el” befizetésre kényszeríti és a szerényebb eredményű=veszteséges vagy veszteségesebb szolgáltatót pedig megtámogatja.

Fura módon akiket megsegít az Alap nagyrészt államiak, a sarcot teljesítők pedig elsősorban önkormányzati tulajdonúak.

Úgy tűnik, a Nemzeti Vízművek eddigi támogatásait igyekeznek kiváltani így, azaz az Energiaügyi Minisztérium által meghúzott profithatár felettiek (nagyrészt önkormányzati tulajdonúak) mindezt az ún. “szolidaritás” zászlaja alatt..

A 13. éve élő rezsivédelem miatt befagyasztott vízdíjak és ez a fajta “újraelosztás” sem más, mint állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

Figyelemmel kísérjük a beharangozott tervek megvalósulási lépéseit és azok hatásait, továbbra is mielőbbi VALÓS, átlátható kormányzati finanszírozó beavatkozást sürgetünk, kockázati felméréssel és követhető rekonstrukciós programmal a víziközmű hálózat stabilitásának megteremtése érdekében, ezért indítottuk a petíciónkat is, ebben támogass bennünket és írd alá te is!
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

Válasz

Víz- és csatornadíjak 2024. január 1-jétől

Az üzleti fogyasztóknak magasabb víziközmű-szolgáltatási díjat kell fizetniük a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén – adta hírül az MTI a Fővárosi Vízművek tájékoztatása alapján. Az Energiaügyi Minisztérium erre vonatkozó rendeletében az üzleti vízdíjat köbméterenként országszerte egységesen 731,52 forintban, a rájuk vonatkozó alapdíjakat pedig az átfolyási átmérőtől függően havi 1068 és 774 261 forint közötti összegben határozták meg. A fogyasztásarányos vízdíj Budapesten a lakossági fogyasztók számára továbbra is 218,90 forint köbméterenként.

A szennyvízelvezetés díját minden fogyasztónak a fenti díjakon túl kell fizetnie, amely a nem lakossági ügyfelek esetében országosan egységesen köbméterenként 1187,87 forint csatornahasználati díjat és 51 forint vízterhelési díjat, valamint

-- az átfolyási mérő átmérőjétől függően bekötésenként 2109 és 1 529 394 forint közötti alapdíjat jelent ez év január 1-jétől.

A lakosság a szennyvízelvezetési szolgáltatást is változatlanul a 2013-ban megállapított tarifákon veheti igénybe.
https://divany.hu/mindennapi/viz-dij/

Válasz

Jog a vízhez, az igazsághoz

Akár nevethetünk is azon, hogy Szigetvár nyugati felében azóta ihatatlan a vezetékes víz, amióta tavaly megvalósult egy vízminőségjavító program. Aki ezt elszenvedi, nem nevet, inkább dühös. Írtunk róla, hogy a csapból egy éve sárgás és büdös víz folyik, ami főzésre, a fehér ruhák mosására alkalmatlan, és fürdésre is gusztustalan. Hogy miért magas a víz vastartalma, annak oka ismeretlen, így nem tudjuk, hogy a tervező, kivitelező, üzemeltető trióból kit terhel a felelősség. Most a kormány a gondok megoldására ad 135 milliót, s a szakemberek esélyt látnak rá, hogy iható vize lesz a városrészben élő többezer embernek.

A lajtoskocsiról naponta vizet cipelő szigetváriak közül sokan úgy vélik, hogy az elmúlt év szenvedéseiért kártalanítás jár. Próbáltak ügyvédet keresni, de nem vállalja senki a feladatot. A jogászok szerint, évek kellhetnek ahhoz, hogy a jogszabályokkal jól körbebástyázott szolgálató – s rajta keresztül a kivitelező – fizessen némi kárpótlást, de mindenképp „kétesélyes a meccs”.

Ha „csupán” erkölcsi alapon elemezzük a történetet, jár a kártalanítás. Hisz amikor valaki naponta százmétereket megy a vízért, fölcígöli az emeletre, akkor munkát végez, amiért pénz jár. És azért is jár, hogy a sárga foltok miatt tízszer annyiszor mossa ki a kádat, a mosdót, a vécét és a háztartási gépeit, s ha fehér inget akar felvenni, máshol mosat. Aki valamilyen árut állít elő – házat, autót, ételt, ruhát, játékot - az vállalja a felelősséget, ha a terméke kárt okoz. A vezetékes víz is áru. Ára van, amit a szigetváriak annak ellenére fizetnek, hogy csak részben és kellemetlenségeket átélve kapnak meg. A vízdíj valamennyied része visszajárna a lajtkocsira szoruló szigetváriaknak, ez erkölcsileg aligha kérdéses. Amúgy jogilag sem, mivel jogállamban a társadalom kötelezően betartandó morális elvárásait rögzítik a jogszabályok. Ha még sem, akkor marad a „jogászkodás”, és az, hogy nem az igazság győz, hanem az erősebb.
https://nepszava.hu/3214385_jog-a-vizhez-az-igazsaghoz

Válasz

Hogy az esővíz ellenség helyett barát legyen!

Az elmúlt évszázad termelési és társadalmi életmód változásaiból következően egyre több szén-dioxidot és más szennyezőanyagot juttatunk a levegőbe évről évre. Ennek hatására változik az éghajlatunk, egyre forróbbak nyaraink, enyhébbek a teleink, megszaporodtak a szélsőséges időjárási jelenségek.

A melegedő időjárás egyik hatása az aszályos időszakok szaporodása. Az éghajlatváltozás hatására azonban nemcsak az aszály gyakorisága nő, de a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is egyre gyakrabban fordul elő. Hatására belterületi elöntés vagy villámárvíz jöhet létre, amely az épületeket, a közlekedési és más infrastruktúrát egyaránt veszélyeztet. Az az észszerű válasz a kihívásokra, ha a lehulló csapadék lefolyását lassítjuk, lehetőség szerint tároljuk a vizet, amit a száraz időszakokban öntözésre használunk.

Kiállításunkban és szórólapunkon ötleteket gyűjtöttünk össze, hogy a lakosság hogyan tud hozzájárulni a villámárvizek és aszályok káros hatásai mérsékléséhez.

Hogy az esővíz ellenség helyett barát legyen!

Tablóinkon ötleteket gyűjtöttünk össze arra, hogy a lakosok hogyan tudnak hozzájárulni az özönvízszerű esőzések és az aszályok okozta károk mérsékléséhez.

Töltsd le bevezető tablónkat innen.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_01.pdf

A ház körül

Lakóingatlanunk és környezete kialakításával is segíthetjük az esővíz és az aszály okozta károk megelőzését.

A ház körül tablót innen töltheted le.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_02.pdf

A kertben

Kertjeinkben is tehetünk az esővíz okozta károk megelőzéséért és az aszály ellen!

Tudj meg többet a témáról a tabló letöltésével!
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_03.pdf

Mezőgazdaság, külterület

Ha a mezőgazdasági területekre leeső csapadék gyorsan és akadálymentesen mozoghat, ez kedvezőtlen lefolyási viszonyok esetén hozzájárul a belterületi ingatlanok elöntéséhez.

Mit tehetünk mi? Töltsd le tablónkat innen.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_04.pdf

Víztakarékosság

Statisztikai adatok alapján egy átlagos magyar ember vízfogyasztása 110 liter naponta. A vezetékes víz minden cseppje kincs, takarékoskodjunk vele!

A tippeket tartalmazó tablónkat innen töltheted le!
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_05.pdf

A témáról szóló lakossági szórólapunk innen letölthető.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/szoro_CSAPADEKVIZ_web.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/hirek/2023/09/hogy-az-esoviz-ellenseg-helyett-barat-legyen

Válasz

Magyarországon a Homokhátság lehet az éghajlatváltozás első áldozata

Időjárási okok és az emberi tevékenység körülbelül fele-fele arányban lehet felelős a Homokhátság szárazodásáért, így a megoldás keresésénél azt is számba kell venni, hogy milyen módon lehetne változtatni a jelenlegi víz- és területhasználaton” – mondta Kajner Péter, Élő folyók program szakértőnk a Homokhátság elsivatagosodásáról.

Jelenleg vízpótlást célzó műszaki tervezés zajlik a kormány kezdeményezésére. A 2016-ban indult folyamat és a korábbi kutatások ugyanakkor kiemelik, hogy nem egyszerűen a víz odavezetése jelentené a megoldást, hanem fontos a területhasználat megváltoztatása is. Önmagában a szivattyús vízpótlás nem megfelelő válasz a Homokhátság szárazodására, hanem komplex gazdasági, társadalmi beavatkozásra lenne szükség.

Olvasd el a cikket, melyben az okokat, következményeket és megoldási lehetőségeket vesszük sorra.
https://index.hu/belfold/2023/08/30/klimavaltozas-eghajlatvaltozas-globalis-felmelegedes-viz-homokhatsag-wwf-duna-tisza/

Válasz

Mennyit költenek az ivóvízhálózatra nálatok?

Többször megpróbáltuk kikérni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vízdíj javaslatát, amelyet 2014-től minden évben törvényi kötelezettsége a kormányzatnak megküldeni, függetlenül attól, hogy a vízdíjak rögzítésre kerültek. Nem jártunk sikerrel, az adatok kiadását megtagadták arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok – de nem hagyjuk annyiban, panaszt nyújtottunk be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH).

Most pedig a te segítségedre is szükségünk van...

Küldj levelet a MEKH-nek és kérd ki a településed adatait!

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden évben javaslatot tesz a vízdíj összegének mértékére (függetlenül attól, hogy 2014-től a vízdíj rögzítve van).

Adj le közérdekű adatigénylést, hogy megtudjuk az adatokat. Ehhez elkészítettük ezt az oldalt, ahol mindössze a nevedet és a településedet kell megadnod, majd a gombra kattintva elküldened az adatigénylésed a MEKH-nek. Minden szükséges adatot, szöveget beállítottunk, így neked már csak a kész levelet kell elküldened az adataid megadása után.

Amennyiben segítesz nekünk az információk megszerzésében, ezzel hozzájárulsz ahhoz is, hogy a megkapott adatokból a Víz Koalíció a következő szakmai tanulmányában megjelenítve térképen a te településed felújítási adatait.

A gombra kattintva a levelezőrendszeredben fog egy új email megnyílni az általad megadott adatokkal kiegészítve.

Add le az adatigénylésed:
https://ahang.hu/tisztavizet/

Válasz

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására a Másfélfok nevű szakportálon. A hidrogeológus szerint a nem sterilizált injekciós tűkhöz hasonló kockázatot jelent idehaza az egymillió illegálisan fúrt kút, a „célzott felszínalatti vízpótlás” technológiájával pedig egyszerűen megvalósítható eszközt adna a kiszáradással küzdő régiók kezébe.
https://www.valaszonline.hu/2023/09/11/madlne-szonyi-judit-alfold-sivatagosodas-vizpotlas-interju/

Előzmény

Válasz

Már a Telexen is többször bemutattuk azt az úgynevezett pocsolyatérképet, amely világosan megmutatta, hogy Magyarországon a nagy folyószabályozások előtt mekkora vízbőség volt.
https://map.mbfsz.gov.hu/terkepekamultbol/Mo_arviz_1938/

Jól kirajzolódik, hogy az Alföldet is beborították az időszakos és állandó vízfolyások és állóvizek. Ennek az állapotnak aztán a nagy vízrendezések és folyószabályozások vetettek véget, folyók átvágásával, lecsapolásokkal, gátak építésével kerültek szárazra hatalmas területek, és ezt nyögjük most is. Ezért hajlamosak vagyunk Vásárhelyi Pált hibáztatni, hiszen az ő a neve forrt össze a 19. század végén a Tisza-szabályozásával, de ezt a tévképzetet a csongrádi fórum egyik előadója, Keve Gábor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tanszékvezetője gyorsan eloszlatta.

Vásárhelyi ugyanis infarktust kapott egy egyeztetésen, és munkáját Pietro Paleocapa fejezte be. Az olasz mérnök a Pó folyón szerzett tapasztalatait ültette át a Tiszára, és Keve szerint a ma fontos szempontokat figyelembe véve, sokkal rosszabb lett az eredmény, mint amit Vásárhelyi tervezett.

Keve aztán arról beszélt, hogy milyen rengeteg víz folyik ki az országból anélkül, hogy hasznosítanánk, a Tiszából például 800 köbméter másodpercenként, aki pedig azt gondolja, hogy csupán az itt lehullott csapadék megfogásával képesek lennénk sok vizet betárazni, az tévúton jár. Egy másik lehetőség viszont a duzzasztómű, amivel a mederben is lehet tárolni vizet.

Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense végigvette, hogy mi történne a homokpaddal akkor, ha alatta vagy felette épülne meg egy duzzasztómű, és mi, ha semmilyen beavatkozás nem történne.

--Röviden, a homokpadnak, így is, úgy is, annyi.

„Ünneprontó leszek, meglehetősen indulatos vagyok. Nagyon fontos a homokpadnak a sorsa, de inkább a Dél-Alföld vízellátásáról kéne beszélni, kicsit rázzuk föl magunkat, az utolsó pillanatban vagyunk” – mondta Sirkó Zoltán hódmezővásárhelyi gazdálkodó, tájépítész, aki saját területén, a Kéktóban évek óta nem látott vizet, és megtapasztalta a legelők, szántók kiszáradását. Azt mondta, ilyen körülmények között öt gyereke közül egyik sem akarja folytatni a gazdálkodást. Sirkó nem egy esetleges duzzasztóban látja a megoldást, szerinte meg kéne változtatni a vízügy szemléletét, nem a gyors vízlevezetést kéne erőltetni, hanem a táji léptékű vízmegtartást, a többletvizeket belvízcsatornákban, mélyületekben fogná meg.

A WWF munkatársa, Király András is erre hozott példákat, szerinte nem nyújt megoldást az Alföld szárazodására az, ha egy helyen felduzzasztják a vizet, és abban sem lát nagy fantáziát, hogy egy folyóból tavat csinálnak, még ha annak is kialakulhat szép mocsári élővilág. „A talaj a legnagyobb víztározó, a tájban, mélyületekben, laposokban, korábbi vizes élőhelyeken kéne megőrizni a vizet. Ehhez persze tájhasználat váltás is kell, de jelentősen csökkenhetne az aszályérzékenység” – mondta Király.

Az alföldi vízmegtartásról tanulmányt író Balogh Péter geográfus szerint is van a vízlépcsőnek alternatívája, a duzzasztás már elavult módszer síkvidéken. „Az itt felmerült jövőkép sivatag oázisokkal.
https://telex.hu/belfold/2023/09/14/csongradi-vizlepcso-lakossagi-forum-tisza-homokpad-strand-zatony-duzzasztas-vizgazdalkodas

Válasz

Szomjasak a Google adatközpontjai, és ez egyre rosszabb lehet

A vízfelhasználási problémák tovább súlyosbodhatnak a generatív MI felfutásával, az internetes óriásnak már most láthatóan megugrott a fogyasztása.

Aggasztó tendenciát mutat a Google aktuális környezetvédelmi jelentése, miszerint a vállalat tevékenysége bődületes mennyiségű vízfelhasználással jár. A keresőóriás 2022-ben 5,6 milliárd gallon, azaz 37 golfpályányi vizet használt el, aminek jelentős része az adatközpontok üzemeltetésére folyt el, ez 20 százalékos növekedés az előző éves időszakhoz képest. ...

A cég célkitűzése, hogy 2030-ra az irodáiban és adatközpontjaiban fogyasztott édesvíz 120%-át pótolja, de a mutató az aktuális jelentés szerint eddig csak 6%-on áll. Figyelmet fektet továbbá arra, hogy az ivóvízként használható édesvizet a jobban ellátott, kevésbé vízhiányos régiókból szerezze be, ami tavaly saját bevallás alapján 82 százalékban sikerült. A Google 2019-ben jelentette be egy új adatközpont felhúzását az arizonai Mesában, aminek a működéséhez 4 millió gallon vízre kapott garanciát, de mivel a térség vízhiánnyal küzd, nehezebben valósulhat meg a kivitelezés, a cég fontolja helyette a léghűtéses technológiák alkalmazását.

Nem a keresőcég az egyetlen szomjas tech-óriás: az arizonai adatközponttal is rendelkező Meta 2022-ben mintegy 697 millió gallon vizet használt fel szintén adatközpontokhoz, különösen a nemrég bejelentett Llama 2 nagy nyelvi modell kiképzése vett igénybe nagy mennyiségű vizet. Tavaly novemberben vált súlyosabbá az aszályhelyzet az Egyesült Államokban, így a Microsoft és a Meta sem tudta elkerülni, hogy proaktívabban álljon hozzá a vízgazdálkodáshoz. A kutatások szerint egy adatközpont átlagosan napi 300 ezer gallon (több mint egymillió liter) vizet használ fel hűtés céljából, ami megegyezik 100 ezer amerikai háztartás napi fogyasztásával.
https://www.hwsw.hu/hirek/66417/google-adatkozpont-vizfelhasznalas-kornyezetvedelem-mestersegesintelligencia-hutes-chatgpt-bard.html

Válasz

Perre megy a magyar állam ellen a Fővárosi Vízművek – jelentette be Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az IndoRádiónak adott interjújában.
https://infostart.hu/audio/4FD6D/4FD6DA1E.mp3

Az eljárás elindításának az oka – magyarázta a politikus – hogy a magyar állam tíz évvel ezelőtt rögzítette a vízárakat – nem csak a lakosságiakat –, és bár a területért felelős miniszternek 2014 óta minden évben meg kellett volna állapítania azt a vízdíjat, amelyik mellett megtérülnek az ivóvíz-szolgáltatás költségei, ez egyszer sem történt meg. A magyar állam ezzel a mulasztásával kárt okozott a közösségnek – mondta Tüttő Kata.

Számítások szerint miközben a Fővárosi Vízművek 2023-ban 2,3 milliárd forintot fizet be közműadóként az államkasszába, mintegy 10 milliárd forintos vesztesége lesz. Ilyen feltételek mellett arra sincs pénz, hogy felújítsák azt a kétezer kilométernyi vízvezeték-hálózatot, amely az ötezer kilométeres összhosszúságúból már elöregedett.
https://nepszava.hu/3201849_fovarosi-vizmuvek-veszteseg-vizdij-per

Válasz

Elsőfokú vízkorlátozást rendeltek el 15 Budapest környéki településen

Többek között Pomázt, Solymárt és Szentendrét is érintik a korlátozások.

Kedden délelőtt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) új felhívást tett közzé közösségi oldalán, melyben az országos tisztifőorvos által hétfőtől szerdáig tartó másodfokú hőségriasztásra, valamint a megnövekedett ivóvíz-igényre tekintettel arra kérték 15, Budapest környéki agglomerációs település lakóit, hogy ha lehetséges, mérsékeljék ivóvízfogyasztásukat a következő napokban, hogy a vízellátás zavartalan maradhasson – szúrta ki az idokep.hu

A DMRV Zrt. bejegyzésében arra kérte a Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, valamint Üröm településen élő felhasználókat, hogy törekedjenek a felelős ivóvízhasználatra és együttműködésre. Ennek keretein belül:

-- törekedjenek az ésszerű vízfogyasztásra: korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását (pl. medencetöltés), annak érdekében, hogy minden felhasználó ivóvízhez juthasson;

-- mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki;

-- az önkormányzat közterületi (pl. tűzcsapokról történő) locsolási célú vízvételezését szüneteltetéssék.

A társaság azzal nyugtatja a lakosokat, hogy lokális vízhiány esetén haladéktalanul lajtos vízellátást biztosítanak a területen. Az érintett önkormányzatokat arra kérték, hogy rendeljék el az elsőfokú vízkorlátozást.

Solymáron tavaly nyáron súlyos vízhiány állt fent, akkor ez háromezer embert érintett. Lapunk akkor erről részletesen beszámolt.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elsofoku-vizkorlatozast-rendeltek-el-15-budapest-kornyeki-telepulesen-260242
___

Naperőművekkel csökkenti költségeit öt hazai vízmű

A mintegy 923 millió forint európai uniós pályázati támogatást élvező beruházás részeként a DRV, a Duna Menti, az Északdunántúli, Észak-magyarországi és a Tisza-menti Regionális Vízmű Zrt. területén 13 helyszínen és a projekten kívül mintegy 250 millió forint önerőből további 2 helyszínen épült naperőmű.

A létesítmények összteljesítménye 5,65 megawatt, évente 20 ezer gigajoule energiát állítanak elő, és ezzel 5300 tonna üvegházhatást okozó gáz kibocsátásától óvják meg a környezetet.
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/naperomuvekkel-csokkenti-koltsegeit-ot-hazai-vizmu-260247

Válasz

Ismeretlenek visszaélnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság nevével

Június 28-án hívta fel őket valaki azzal, hogy egy e-mailt kapott az OVF-től, amelyben egy kedvező vízhasználati ajánlatra hívták fel a figyelmét. Már beszélgetésből kiderült, hogy az ajánlat nagy valószínűséggel hamis és visszaélnek az OVF nevével. Mostanra pedig biztossá vált, hogy a szervezet nevével, logójával próbáltak pénzt kicsalni a levelek címzettjeitől - olvasható a beszámolóban.

"Az incidenst természetesen azonnal jelentettük; az OVF jogászai pedig feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen" - szögezték le.

A lakosságnak üzenve hangsúlyozták, hogy

-- a vízügy ilyen jellegű szolgáltatást nem nyújt, a megkeresettek egyik esetben se kössenek megállapodást és ne fizessenek be pénzösszeget!
https://infostart.hu/bunugyek/2023/06/30/az-ivovizzel-probalnak-csalni-figyelmeztet-az-ovf

Közzétették a levél tartalmát is, ez alább látható.
https://fbshort.com/visszaeles-OrszagosVizugyiFoigazgatosag

Válasz

Erre vártak régóta a fúrt kúttal rendelkezők

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített a háztartási és mezőgazdasági kutak új szabályozásához - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).

A januártól érvényes törvénymódosítás alapján a bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás kockázatmentes és kockázatos területeket különít el, ezeket az augusztus végéig elkészülő vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd.

A közlemény szerint

-- a 2024 előtt engedély nélkül létesített,
-- 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak

általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat

-- nem kell bejelenteni,
-- üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedély.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, megszüntetéséhez

-- jövőre sem kell vízjogi engedély és bejelentés.

Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál.

A mezőgazdasági öntözőkutak létesítését, üzemeltetését, megszüntetését akkor is be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központnál, ha kockázatmentes területet érint, sekély és az első vízzáró réteget nem éri el, emellett digitális vízmérővel is el kell látni azokat. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

A NAK hangsúlyozta, hogy a vízkészlet megőrzése mindenki kötelessége, a gazdálkodóknak ezért szem előtt kell tartaniuk a felelős termelés szabályait. Az útmutatót a NAK honlapján tették közzé - áll a közleményben.
https://infostart.hu/belfold/2023/06/28/erre-vartak-regota-a-furt-kuttal-rendelkezok
___

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.
https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/105959-utmutatot-keszitett-a-haztartasi-es-a-mezogazdasagi-kutak-uj-szabalyozasahoz-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara

Az útmutató elérhető a NAK portálján.

Öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével, bejelentésével kapcsolatos útmutató (NAK)
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7336-ontozo-es-haztartasi-kutak-engedelyezesevel-bejelentesevel-kapcsolatos-utmutato/

Előzmény

Válasz

Civil díjra jelölték a Civil Kollégium Alapítvány által életre hívott Víz Koalíciót

Talán te is tapasztalhattad az elmúlt években, hogy egyre több a csőtörés, utcára kifolyt ivóvíz, időszakos vízhiány főleg a nyári hónapokban. A Víz Koalíció 2 évvel ezelőtt alakult vizes szakemberek és szakszervezetek, önkormányzati szereplők, valamint érdekvédő helyi civil csoportokból. Célunk, hogy mindenki számára elérhető legyen a tiszta ivóvíz, amely jelen pillanatban nem mindig valósul meg, és a helyzet csak egyre súlyosbodik az elöregedett vízhálózat vagy az ágazatban is gondokat okozó munkaerőhiány miatt.

„Jövőt a vizeknek! – Vizet a jövőnek!” – ez volt a Víz Hetének idei szlogenje, utalva arra, hogy miközben nélkülözhetetlen a víz a mindennapi életünkben, s egyben jövőnk záloga, mégis milyen kevés figyelmet fordítunk rá.

A záróesemény hangulatvideóját itt megnézheted:
https://www.facebook.com/vizkoalicio/videos/2437594326398217

Szavazz a tiszta ivóvízre, szavazz a Víz Koalícióra, amellyel azt segíted, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg Magyarország vízügyi helyzetét, és csatlakozhassanak a biztonságos ivóvízellátásért folytatott küzdelemhez!
Kattints ide:
https://nlc.hu/civil-dij-2023/

Kövesd a Víz Koalíció munkáját:
https://www.cka.hu/viz-koalicio/

Válasz

Az idén május 19-21 között Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tartják a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztivált. A rendezvény idei fókusza a Föld egyik legnagyobb gondjaként megjelenő vízproblémára irányul. A vízre, ami ha nincs, nem létezhetünk. Ha túl sok van, elveszünk. Ha elszennyeződik, megmérgezi az életünket és a környezetünket. A fesztivál célja, hogy meghalljuk a VÍZ-HANGOKAT és hogy az általuk inspirált filmek aztán beszélgetés hullámokat és egymást alakító hangokat keltsenek. Talán még időben vagyunk, hogy minden ember megértse, mit jelent ennek a bolygónak a fentartható vízgazdálkodás, a vizek élőhelyei, a tavak, a folyók és az óceánok.

Idén 105 országból mintegy 1260 filmet neveztek, köztük a világ olyan vezető műhelyei, mint a Terra Mater Factual Studios, vagy a Marco Polo Film AG. Olyan nemzetközileg is elismert és az előző években díjazott rendezők küldték el legújabb alkotásaikat, mint Yann Sochaczewski, Mathieu Le Lay, Jan Haft és Dan Dinu.

A nemzetközi filmkészítők mellett számos ismert hazai alkotó is nevezett a versenybe. A korábbi években díjazott filmesek közül többek között Szendőfi Balázs, Poroszka Magyar Zsolt, Fehér Zoltán, Kriska György, Garai Cintia és a Wildlife Messengers legújabb filmjei is megmérettetik magukat.

A nemzetközi produkciókat a zsűri elnök ifj. Vitray Tamás biológus, operatőr, szakíró, a National Geographic magyarországi főszerkesztője, Takács Rita szerkesztő-rendező, Szalay Péter Balázs Béla díjas rendező és Vladimir Blazevski, macedón játék- és dokumentumfilm rendező, forgatókönyvíró díjazza, míg a Kárpát medence természeti értékeit összegyűjtő filmeket Széll Antal természetvédelmi szakember, filmes és fotós vezetésével, Németh Beatrix televíziós szerkesztő, Kátai Róbert rendező rangsorolják. A tavalyi siker után – mikor többek között általános iskolai osztályok is jelentkeztek kollektív produkcióval – az amatőr filmesek számára idén is lesz Third Eye versenyprogram.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által meghirdetett és szervezett IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválon
https://naturefestandfilm.com/filmszemlek/
a filmek mellett rendkívül gazdag program – előadások, workshopok, interaktív programok, múzeum pedagógiai és kézműves foglalkozások, gasztro kalandozások várják majd a fesztivál látogatóit mind a fenntarthatóság jegyében. A rendezvény továbbra is ingyenesen látogatható.
https://papageno.hu/blogok/zoldkult/2023/03/viz-hangoke-lesz-a-foszerep-a-ix-nemzetkozi-kornyezetvedelmi-filmfesztivalon/

Válasz

Be kell jelenteni a kutakat, különben nagy bírság érkezik

Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz

-- 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni

Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése.

-- 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz.

Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes,

-- a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet – olvasható a portálon.

Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Ingyen van, de pénzbe kerül!

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Ez az engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/23/kut-kerti-kut-kutfuras-vizugy-vizjog-engedely-kutbejelentes-ingatlan/

Válasz

Ajánljuk figyelmetekbe az MTI által készített víz világnapi összeállítást, amelyet a gondola.hu internetes portálon is olvashattok:
https://gondola.hu/hirek/300682-Vedelemre_szorul_a_felszini_es_felszin_alatti_vizkeszlet_is.html
A Magyar Természetvédők Szövetsége nevében Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő kolléganőnk válaszolt a kérdésekre.

Válasz

Klárisok zenekar: Tíz, tíz, tiszta víz - mesekoncert
http://nepzene.network.hu/video/klarisok_zenekar/klarisok_zenekar_tiz_tiz_tiszta_viz__mesekoncert

Válasz

Kimozdítottuk egyensúlyából a globális vízkörforgást – figyelmeztet a vízgazdálkodási bizottság

Évtizedek óta rossz vízgazdálkodást folytatnak a világ országai, a kutatások szerint ma már olyan rendszerszintű válsággal néz szembe a bolygó, amely egyszerre lokális és globális. A történelem során először jutott el oda az emberiség, hogy kimozdította az egyensúlyából a globális vízkörforgást, ez pedig olyan károkat okoz, melyeket az országok csak egymással együttműködve tudnak megoldani – figyelmeztetett pénteken publikált jelentésében a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság.
https://turningthetide.watercommission.org/

Az emberi tevékenység – például az erdők pusztítása, a fosszilis energiahordozók használata – átalakítja a bolygónk csapadékrendszereit, emiatt számos régióban lecsökken az eső mennyisége, és kevésbé kiszámítható módon jutnak vízhez a területeink. Ez a folyamat ma már olyan méreteket öltött, hogy az a gazdasági, egészségügyi és társadalmi stabilitást veszélyezteti. „Gazdaságainkat arra a feltételezésre építettük, hogy támaszkodhatunk a csapadékra” – jelentette ki pénteken, az ENSZ New York-i vízügyi csúcstalálkozója előtt Johan Rockström, a potsdami éghajlati hatáskutató intézet igazgatója, a tavaly májusban létrehozott Globális Vízgazdasági Bizottság társelnöke. ...
https://www.thejakartapost.com/world/2023/03/18/water-warning-economic-stability-threatened-by-vanishing-rainfall.html

A történet egyébként Magyarország számára is tartogat tanulságokat, hiszen alvízi országként ki vagyunk szolgáltatva a Romániából, Szlovákiából, és nem utolsó sorban Ukrajnából érkező vízkészleteknek. Épp ezért szerencsés lenne, ha ezen a téren nem az országok önző érdekei érvényesülnének, hanem Európa-szintű vízgazdálkodás valósulna meg.

A Stockholmi Nemzetközi Vízintézet szerint a világon csaknem 600 nemzetközi határokon átnyúló földalatti víztartó réteg található, ám ezek közül csak hatnak a kitermelését szabályozza országok közötti megállapodás. Ráadásul a víz nem csupán folyókon, víztartó rétegeken és a légköri áramlásokon keresztül lépi át a határokat. Mivel a mezőgazdaság a globális édesvíz-felhasználás több mint 70 százalékáért felel évente, az élelmiszer-kereskedelem egyben vízkereskedelmet is jelent. A vízbiztonság javításához valószínűleg át kell térni a precízebb és takarékosabb öntözőrendszerekre, a kevesebb vizet igénylő növényekre, a szárazságnak ellenálló gazdálkodási módszerekre és kevesebb vízigényes növény termesztésére a vízhiányos helyeken. A városi területeken eközben kulcsfontosságú lesz az édesvíz tárolásának növelése, a szennyvíz újrahasznosítása és az ipari vízfelhasználás csökkentése.
http://hang.hu/gazdasag/kimozditottuk-egyensulyabol-a-globalis-vizkorforgast-figyelmeztet-a-vizgazdalkodasi-bizottsag-153034

Válasz

Elindult a Víz Hete és az első események ma megtörténtek. és jönnek a képes beszámolók.
Ez itt Szentendre. Köszönjük a szervezést, a részvételt és a képeket.
https://www.facebook.com/vizkoalicio/posts/pfbid0pVQ3QwUVFYMNCC97CwdT2HkEC9Cc1yCWTFTuY7fs9iRM8AKc6XcMx9hs1vbswmfel
(képek)

A Víz Hete, a Víz Koalíció kezdeményezése és a koalíció a biztonságos és fenntartható ivóvízellátásért dolgozik. Petíciójuk, a “Tiszta vizet a poharainkba!”, amelyet kérjük írjatok alá.
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

Válasz

Akkora a szárazság Jordániában, hogy már a szomszédos Izraeltől kell vásárolni a vizet

Magyarországon egy átlagember naponta átlagosan 97,8 liter vizet használ, az Európai Unióban 120 litert, az Egyesült Államokban pedig 350 litert. A világ egyik legszárazabb országában, Jordániában a Vízügyi Minisztérium nemzeti vízstratégiája szerint mindenki legfeljebb 61 liter vízhez férhet hozzá naponta. Ez a városokban hetente maximum 36 órányi, vidéken ennél sokkal ritkásabb vezetékesvíz-hozzáférést jelent, csakhogy a folyamatosan beáramló menekültek miatt a vízigény egyre nő, miközben az ország egyre apasztja természetes vízforrásait, a rozoga vízvezetékrendszeren keresztül pedig elfolyik a maradék vízkészlet csaknem fele. Egy tavaly márciusi tanulmány előrejelzései szerint 2030-ra Jordánia alacsony jövedelmű népességének több mint 90 százalékának nem lesz biztosítva a vízellátása, vagyis átlagosan naponta kevesebb mint 40 liter vízhez tudnak majd hozzájutni.

A tarthatatlan helyzet kezelésére Jordánia kormánya most arra kényszerült, hogy a lakosság hangos ellenkezése közepette partneri kapcsolatba lépjen az izraeliekkel, akik 600 megawatt napenergiáért cserébe 200 millió köbméter sótalanított tengervizet küldenek a szárazság sújtotta országba. A megállapodástól most egy lépéssel közelebb kerültek a felek a megvalósítás felé: az Egyiptomban a héten kezdődött COP27 klímakonferencián az Egyesült Arab Emírségek közbenjárásával szándéknyilatkozatban rögzítették a tervet.
https://qubit.hu/2022/11/14/akkora-a-szarazsag-jordaniaban-hogy-mar-a-szomszedos-izraeltol-kell-vasarolni-a-vizet

Válasz

Két furcsa hír, tele lehetőségekkel, az elmúlt egy órából:

-- az egyik, hogy esett az eső Nagykörűben,
-- a másik, hogy a gazdák felelősek az aszályért.

Kicsi jéggel esett, de az is vízből volt, nagyon örültünk neki. Kár, hogy ez furcsa. De talán még furcsább, hogy a vízügy lerázta magáról a felelősséget, ahogy a Kormányinfóból kiderült: a gazdák felelősek az aszályért.

A hivatalos vízügy ezzel formálisan is lemondott a szakmai tisztelet igényéről, hiszen csak egy kiszolgáló szervként határozzák meg önmagukat, ami ugyebár a hóhér szintje. Én azért bátorítanám a vízügyet, legalábbis a vízügyi kollégákat, hogy vegyék magukra a szakma felelősségét, itt van most egy nagyon szép vízügyi feladat: ki kell építeni a táji vízvisszatartás infrastruktúráját és működtetni is kellene – mi bízunk benne, hogy meg tudják csinálni, még akkor is, ha egyéb szakmákat is be kell vonniuk.

És pláne bátorítom a gazdálkodó kollégákat és a táji összefüggéseket legalább alapszinten átlátókat, hogy rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlését szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a Magyarok Országos Gyűlésén belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.

Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken.
-
Fontos szakmai megjegyzés, hogy a felelősség három részre oszlik ebben az évszázados folyamatban:

-- A vízügy mint a víz-szakmai szervezet, és mint szakma is felelős, amiért NEM mondta, h. a búzabánya-mezőgazdaság kiszárítási igénye bizony kiszáradáshoz vezet. A vízügy a legutóbbi időkig elzárkózik ettől a tételtől, miközben a legkorábbi időktől voltak vízügyesek, akik látták és átlátják ezt.

-- A modern mezőgazdaság igenis felelős, amikor ugyancsak nem ismerte fel és el, hogy az ő agrobizniszük bizony be van ágyazva a Természet magasabb rendű működésébe, és a csúcsra járatott és teljesen iparszerűsített profittermelésük bizony környezeti összeomláshoz is vezet - a társadalmi problémák mellett.

-- A mindenkori politika pedig abban felelős, hogy nem tartott külső kontrollt ezen irányon, és nem ismerte fel, hogy ez a "fejlődés", bizony egy olyan belső gyarmatosítás, ami a Természet működésének szétzilálása mellett mezőgazdasági bányatársaságok prédájáva teszi az Alföldet és ez által az Országot.
___

... rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlése-t szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a 8. Magyarok Országos Gyűlésen belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.
Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken." - Balogh Péter geográfus meghívója!
https://www.facebook.com/mogy.rendezveny/posts/pfbid0FgVzXiZ2dtGeqCESz481X8k9cWeRAM75PMPLSZxtjo4H2VWtWWQbb9Mg4NhjBkiKl
___

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, 2022.8.6-7. között tartandó 8. Magyarok Országos Gyűlése rendezvényről további tudnivalókat (programfüzet, térkép, árak...) itt lehet elérni:
https://mogy.hu/

Válasz

Aszályveszélyhelyzeti operatív törzs: tüneti kezelés helyett a klímavészhelyzetre reagáljunk!

A rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. Kérdéses azonban, hogy a mostani szárazságot hogyan értékeljük: szokatlan időjárási jelenségként vagy a gyorsuló klímaváltozás tendenciáiba illeszkedő környezeti problémaként. Vajon az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsben helyet kapnak klímakutatók és környezetvédelmi szakemberek?

Mezőgazdasági kár, környezeti probléma

Hónapok óta tombol a hőség és szárazság Európában, a térség több mint felében adtak ki aszályra vonatkozó figyelmeztetést vagy riasztást. Az orosz-ukrán háború okozta élelmiszer- és energiakrízist jelentősen súlyosbítja a mezőgazdaságban milliárdos károkat okozó aszály és a vízerőművek leállításával előálló energiahiány. Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint a probléma, de még nagyobb bajban vannak a gyepgazdálkodók és állattartók, akiket az egekbe szökő takarmányárak, a kiszáradt gyepek alacsony fűhozama és a rendkívül egyenlőtlenül elosztott agrártámogatási rendszer teljesen ellehetetlenít.

„Bőven lesz feladata az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsnek. Az eddigi hírek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy agrárfókuszú intézkedések várhatók, de bízunk abban, hogy ezzel együtt egy környezeti problémákra érdemi rálátással bíró szakembergárda fogja kézbe venni a rendkívüli szárazság kezelését, mivel bár a keletkező kár túlnyomó részét a mezőgazdaság szenvedi el, magának a problémának a kezelése sokkal inkább komplex környezetvédelmi-vízgazdálkodási megközelítést igényel” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Át kell gondolni az agrártámogatások elosztását

Minden negatív esemény ellenére abban egyetértés van, hogy hazánkban idén sincs élelmiszerhiány, sőt, ha a teljes hazai termelést nézzük, még exportra is jut gabona, azonban ez nem vigasztalja azokat a gazdákat, akiknek a megélhetése súlyos veszélybe került. Pusztán a termelési eszközök áremelkedése miatt a kis- és közepes gazdaságok sorra kényszerülnek feladni tevékenységüket, a rendkívüli aszály csak rátett még egy lapáttal a folyamatokra.

„Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a legnagyobb költségvetésű EU-s program, a hosszú távú uniós költségvetés közel harmadát költjük mezőgazdasági kifizetésekre. A támogatási rendszert arra hozták létre, hogy a termelékenység javítása mellett tisztességes megélhetést biztosítson a gazdáknak, hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz, továbbá elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését, élhetőségének javulását. Jelenleg azonban az látszik, hogy a nagy gazdák termelékenységének javítása elvitte a pénzt a kisebb gazdaságoktól és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól, mivel az áremelkedések miatt sorra dőlnek be a kis- és közepes gazdaságok, és az idei aszály még a legnagyobbakat is felkészületlenül érte” – mondta Dedák Dalma.

Az agrártámogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el: rendre a támogatott gazdák felső 10%-a kapja az agrárpénzek mintegy 80%-át, és szántóföldi termelésre megy a finanszírozás háromnegyede, a gyepgazdálkodók, állattartók, szőlő- és gyümölcstermesztők, kertészetek, nád- és halgazdaságok csak a pénzek maradékán osztozhatnak. Az új agrártámogatási ciklus stratégiai terve most készül, eszerint Magyarország 2027-ig mintegy 5300 milliárd forintot oszthat el a gazdák között.

„A mezőgazdasági szakembereknek a most átdolgozás alatt álló közös agrárpolitikai támogatási rendszer mielőbbi felülvizsgálatában lenne fontos szerepük, hogy az alkalmas legyen a még talpon lévő, de méltánytalan helyzetbe került kis- és közepes gazdaságok megmentésére, illetve arra, hogy a hazánkba érkező uniós források olyan gazdálkodási formák és beruházások terjesztéséhez járuljanak hozzá, amelyek a mezőgazdaság klímaváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodóképességét segítik. Ilyenek például a vízvédelmi és élőhelyfejlesztési beruházások vagy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések. Tehát most nyerhetnének értelmet azok a környezet- és klímavédelmet szolgáló intézkedések, amiket eddig sajnos leginkább csak felesleges uniós korlátozásként ­– rosszabb esetben zöld terrorként – emlegettek egyes mezőgazdasági véleményformálók” – mondta a szakértő.

Az aszály a klímaváltozás egyik tünete?

Nem szabad összekeverni az időjárást az éghajlattal és egy-egy rendkívüli helyzetet rögtön a klímaváltozás számlájára írni. A mostani aszályhelyzet egy globális légköri szituáció hazai megnyilvánulása, ezzel együtt úgy néz ki, hogy az egyre hosszabb száraz időszakok, hőhullámok, valamint a csapadék tér- és időbeli eloszlásának egyenlőtlenné válása már tendenciává vált. Mindez olyan új helyzetet teremt, amihez meg kell tanulnunk alkalmazkodni. A felmelegedés miatt a hidrológiai ciklus egyértelműen felgyorsult, ami a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és a vízzel összefüggésbe hozható krízisek jelentőségének növekedését vonja maga után.

„A rendkívüli aszályhelyzet környezeti problémáktól leválasztott kezelése olyan, mintha egy TBC-s beteget lázcsillapítással akarnánk meggyógyítani. Amennyiben pedig az aszálykezelés leszűkül a mezőgazdasági vízhasználatok, ellenőrizetlen vízkivételek további fokozására és az újabb és újabb területek művelésbe vonására, az egyenesen a legyengült szervezet piócás kezeléséhez vagy a vércsapoláshoz hasonlítható. Rekord alacsony vízállásoknál egyszerűen nincs miből öntözni, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése pedig a talajvízszint süllyedését okozza, ami bár nem olyan látványos, mint egy kiszáradó patak, de hasonlóan nagy, sőt olykor még nagyobb problémákat okoz. Az ellenőrizetlen kutakból öntöző mezőgazdaság a saját ellehetetlenülését okozza, nem túlzás azt mondani, hogy ez olyan, mintha a félrekezelt beteg öngyilkosságot követne el” – mondta Dedák Dalma.

Tünetek helyett a kiváltó okokat kezeljük

Hazánk sajátosságai miatt a vízgazdálkodásunk a mai napig a víztöbbletek elvezetésére, a belvizek és árvizek mielőbbi eltüntetésére van optimalizálva. Most is mindenhol nagy erőkkel zajlik a belvízelvezető-csatornák mélyítése, kotrása, a part menti, árnyékot adó növényzet eltávolítása, pedig ez éppen olyan tévút, mint a gátrendszerek mögötti duzzasztás és medertárazás. Az aszály miatt leállított nyugat-európai vízerőművek példája jól mutatja, hogy a gátak sem mérséklik a vízhiányt, sőt, a könnyen felmelegedő állóvizek vízminőségi és ivóvízellátási problémákkal terheltek. A termőföldeken a megoldás az ár- és belvizek minél nagyobb területen történő szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék talajba szivárogtatása és a felszín alatti vízkivételek mérséklése lehet, települési szinten pedig a csapadék és tisztított szennyvíz összegyűjtése, víziközműrendszerek felújítása és átállás víztakarékos megoldásokra.

„A mostani aszály a gazdáknak okozza a legnagyobb bevételkiesést, de gondot okoz a turizmusnak, a vízigényes ipari létesítményeknek, szenvednek a természeti erőforrásainkat fenntartó ökoszisztémák, és már a városi családok életét is megnehezítik az egyre gyakoribb vízkorlátozások. A probléma komplex eredetű és a megoldás átfogó megközelítést igényel. A kiváltó okok kezelésére kell tehát fektetni a hangsúlyt, nem önmagában a mezőgazdasági aszálykár enyhítésére” – zárta gondolatait a szakértő.
https://m.wwf.hu/hireink/klima-es-energia/aszalyveszelyhelyzeti-operativ-torzs-tuneti-kezeles-helyett-a-klimaveszhelyzetre-reagaljunk/

Előzmény

Válasz

Kár, hogy az aszályoptörzs a „magyar emberek” és gazdák helyett agrárbárókat és egy működésképtelen modellt próbál majd megvédeni

Helyénvaló tehát, hogy feláll egy munkacsoport, aminek dedikált feladata a kialakult áldatlan állapotok kezelése, még ha ilyen militarista névvel áldotta is meg a konstans háborús lázban élő kormányzat.

Az aszályügyi törzs vezetőjeként Nagy biztosította a gazdálkodókat, hogy mindent meg fognak tenni az aszálykárok enyhítése és a minél magasabb terméshozam érdekében, hogy biztosítsák az élelmiszer-ellátást, és megvédjék a gazdákat a károktól.

-- Ez papíron mind szép és jó. Azonban, ha a gyakorlatban valóban hosszútávú és a közérdekeket szolgáló eredményeket kívánna elérni az optörzs, akkor elsősorban épp a kormány évtizedes munkásságával, és már jóval korábban megkezdődött folyamatokkal szembemenő intézkedéseket kellene hoznia.

Kezdjük az élelmiszer-ellátással: Magyarországon nincs, és minden valószínűség szerint nem is lesz élelmiszerhiány. Van viszont áremelkedés, ez pedig annak köszönhető, hogy az élelmiszert – ahogy a tőkés világrendszerben mindenhol – kommodifikálták, azaz áruvá tették. Vagyis termelésének célja nem az élelmezés, a társadalom számára létfontosságú táplálék biztosítása, hanem a földtulajdonosok és élelmiszeripari cégek profitjának a biztosítása. Ezen pedig a Fidesz nem változtatott, sőt, ha lehet, csak fokozta a szektor profitabilitását.

Ehhez kapcsolódik a második pont: azok a gazdák, akiknek kárát kompenzálná a kormány, jelentős részben épp azok az agrárvállalkozók lesznek, akiknek a kezében irdatlan monokultúrás, ipari mezőgazdasági módszerekkel művelt latifundiumok összpontosultak. A jelenlegi magyarországi földstruktúrában a kisgazdaságok száma elenyésző. Pedig mikor a Fidesz megalkotta a 2013-as földtörvényt, akkor lett volna lehetősége a kistermelőket és kisgazdaságokat preferáló rendszert alkotni – mégsem tette.

A monokultúrás nagygazdaságokhoz kapcsolódik a harmadik pont, ami már a vízhiánnyal is összefügg: a Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban ezen földek egyre jobban rászorulnak az öntözésre. Amit viszont az alacsony vízállások miatt egyre kevésbé lehet megtenni felszíni vizekből, így egyre inkább a fúrt kutakra kell támaszkodniuk a gazdáknak.

Az egyre mélyebbre kerülő talajvízszint eléréséhez viszont egyre drágább kutakat kell fúrni, költséges öntözőrendszerekre van szükség – ezt pedig elsősorban a tőkeerős nagygazdaságok tehetik meg. Amit kompenzálhatna a kutak nem is olyan rég még valamennyire létező szabályozása.

Azonban a kormány e téren is szembement a közérdekkel: ahogy a WWF friss közleménye felhívja rá a figyelmet, a 2021-es mezőgazdasági kútfúrási szabályozás, valamint a nemrégiben elfogadott vármegyetörvény végképp eltörölte ezt a szabályozást.

Ebből egyrészt az következik, hogy akinek több pénze van, mélyebb kutat fúrhat. Másrészt az, hogy súlyosan veszélyezteti a földalatti vízkészleteket, a vízzáró rétegek átfúrásával elszennyezheti őket, valamint még gyorsabban csökkentheti is a szintjüket.

-- Ami dióhéjban annyit tesz, hogy idővel mélyebb és mélyebb kutakból lehet majd egyre kétesebb minőségű vízhez jutni.

Ezzel szemben, noha a Belügyminisztériumnak a WWF-fel együttműködésben vannak vízmegtartó pilot-projektjei több magyarországi kistelepülésen, az uralkodó nézet továbbra is a vízelvezetés. Vagyis vagyis az esetleges árvizek, az egyre gyakrabbá váló hirtelen, nagy mennyiségű esőzések, de a folyamszabályozás óta még a folyók vizét is, igyekeznek mihamarább elvezetni, elsősorban a művelhető földek területének növelése céljából.

-- De ebben a helyzetben mivégre akarnánk minél gyorsabban megszabadulni a víztől?

Magyarán ha az agrárminisztérium komolyan gondolja, hogy operatív törzzsel kell alkalmazkodni az aszályhoz – ami borítékolható az eljövendő években is –

akkor két lehetősége van:

1) Marad minden a régiben, csak segítünk többet öntözni, és kártalanítjuk a gazdákat az aszálykárok után.

2) Az eddigi gyakorlattal szemben országszerte vízmegtartó megoldásokat valósítunk meg alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Öntözés- és vegyszerintenzív nagyipari mezőgazdaság helyett pedig a fogyasztókhoz közelebb álló, a természeti adottságokat használó kisgazdaságok, szövetkezeteket támogatjuk közpénzből, amelyek a rendelkezésre álló vizet is sokkal takarékosabban és hatékonyabban használják fel. Vagyis teljes mezőgazdasági paradigmaváltást valósítunk meg a jelenlegi agrárpolitikához képest.

Az első még talán 1-2 évtizedig lehet működőképes megoldás, brutális társadalmi és környezeti károkozás, valamint egy sokkal küzdelmesebb jövő árán.

A második ezzel szemben számos pozitív társadalmi és környezeti hatással járna. És ha nem is garantálja, hogy ne legyen sokkal küzdelmesebb az élelmiszertermelés a jövőben, mint jelenleg, hosszabb távon is fenntartható lehetne.

Sokkal élhetőbbé tenné a magyar vidéket, és még a társadalom széles rétegei is olcsóbban juthatnának egészségesebb élelmiszerhez. Persze, bizonyára agrárbárók nélkül.

Ugyanis ez a megoldás szembemenne az uralkodó osztály és a mezőgazdasági lobbi, valamint számos nagy érdekérvényesítő csoport érdekeivel, amelyek ráadásul rendszerint a kormányhoz is számtalan módon kötődnek. Nem véletlen, hogy olyan az agrárrendszerünk, amilyen… ahogy az sem, hogy Nagy agrárminiszter optörzse vélhetően az első opciót valósítja majd meg.
https://merce.hu/2022/07/28/kar-hogy-az-aszalyoptorzs-a-magyar-emberek-es-gazdak-helyett-agrarbarokat-es-egy-mukodeskeptelen-modellt-probal-majd-megvedeni/

Válasz

A Vízügyi Tudományos Tanács Jövőépítés a vízgazdálkodásban című könyvsorozatának ötödik, rendhagyó kötete Jolánkai Géza vízmérnök memoárja, amelyben életrajzi elmélkedései mellett vizeink mennyiségi, minőségi, ökológiai állapotáról és a lehetséges menekülési utakról is szót ejt.

Mivel a szerző nem csupán a szakmai közönségnek szánta memoárját, ezért a szigorú értelemben vett vízszakmai részeket rövidebben érinti, inkább a tőle megszokott színes, történetmesélős stílusban ír a számára kedves vagy éppen megrázó eseményekről – mind saját életét, mind a magyar vízügy elmúlt fél évszázadát tekintve.

-- A könyvet épp ezért nemcsak a vízmérnök-társadalomnak, hanem a vizeket, vizesélőhelyeket kedvelő, azok jövőjéért felelősséget érző, a vízügyi történelemre nyitott olvasóknak is ajánljuk.

Jolánkai Géza professzor szakmai munkássága a vízminőségi modellezést, vízminőség-szabályozást és az ökohidrológiát fedi le, amely területeknek aktív kutatója és oktatója volt. Pályafutását tekintve különösen kiemelkedőek Balaton-kutatásai, továbbá a tavak, tározók, illetve ezek vízgyűjtőinek vízminőségi és biológiai kutatása és modellezése.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_05_10/jolankai_geza_vizeinkert

Válasz

Egy kézenfekvő apropó és alapos ok, hogy búcsút mondj a palackozott víznek!

2022-ben a víz világnapjának fókuszában a felszín alatti vizek megőrzése állt, amelyek bár láthatatlanok, egyszerre táplálják az ivóvízhálózatot, az ipart és a mezőgazdaságot, és tartják fenn a természetes ökoszisztémákat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy megvédjük a szennyezésektől, például a mikroműanyagoktól.

Megdöbbentő adatot publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium- és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban – ismertette a Don't Waste It.
https://dontwasteit.hu/2022/03/23/a-legnagyobb-fenyegetes-a-vizeinkre-a-mikromuanyag/

Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, legalább másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba évente hazánkban. A hatalmas PET-mennyiségnek kb. 70%-a nem kerül újrahasznosításra, így egymilliárd palack lerakókban, égetőkben, folyómedrekben vagy a tengerparton végzi, majd mikroműanyaggá szétesve bekerül folyóinkba és az ivóvizünkbe, hatalmas terhet róva környezetünkre.

Nemzetközi és immár magyar vízmintaelemzések is kimutatták már a mikroműanyag-szemcsék jelenlétét talajvízben és csapvízben is.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti. Ennek ellenére a MASZESZ 2020-as kutatása szerint a magyar társadalom 27%-a egyáltalán nem fogyaszt csapvizet, helyette palackozott vizet választanak.

Változtatni kell ezen a szokáson a saját egészségünk érdekében: kutatások bizonyítják, hogy éves szinten 90 000 darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, elenyésző mennyiségű műanyagdarabkát juttat a szervezetébe.

A palackozott vizek vásárlása emellett teljesen feleslegesen fokozza a természet műanyagterhelését a szemétbe kerülő PET-palackok miatt, a víz csomagolás nélkül a legjobb.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_02/felszin_alatti_vizeinkre_a_mikromuanyag_is_sulyos_fenyegetest_jelent

Válasz

Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája:
Felszín alatti vizek - Tegyük láthatóvá a láthatatlant!
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/viz-vilagnap-2022-felszin-alatti-vizek-tegyuk-lathatova-a-lathatatlant-marcius-22

Válasz

Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? ? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni?
Az ivóvízzel kapcsolatos problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon,
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció, amely első lépésként szeretne egy országos petíciót az útjára bocsátani. A petíció a vízszolgáltatók ínséges helyzetére kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét és SOS intézkedéseket sürget.
Az Akciókonferencia azonban nemcsak a petícióról szól, hanem a vízigazságosságról, a vízhozzáférésről és a vízgazdálkodásról is. Komplexen foglalkozunk a “vízkérdéssel”, miközben megismerkedhettek a terepen dolgozó közösségekkel, szakszervezeti és civil aktivistákkal és közösségszervezőkkel.
Egy kiállításon láthatjátok a “vízkárosult eszközeinket”, sőt lehetőség lesz térképen megjeleníteni a saját lakóhelyi vízproblémáitokat is.
Az esemény a Víz Koalíció, a Tabumentes Ország (TMO), a PAD for environmental justice, a Civil Kollégium Alapítvány, a Rendszerszint - Országos Közösségszervező Műhely és az aHang közös szervezésében valósul meg.
Program:
A konferencia műsorvezetői:
Sándor Kata újságíró, közösségszervező
Fehér Dániel Eleven Vecsés civil aktivista
10:00-10:45 Köszöntő és „Tiszta vizet a poharainkba!” c. petíció ismertetése és elindítása
10:45-11:30 Beszélgetés a petíció indítóival: érintett települések civil képviselői és vizes szakemberek fogalmazzák meg a magyarországi vízellátás legnagyobb problémáit és a szükséges intézkedéseket
Moderátor: Sándor Kata újságíró, közösségszervező
11:30-11:45 „Vizes gondjaink” c. kiállítás megnyitója Rényi András, művészettörténésszel
11:45-12:45 Önkormányzatok helyzete a vízszolgáltatásban, vízszolgáltatók helyzete Magyarországon
Vendégek:
Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár
Kreitner Krisztina MAVÍZ PR és marketing menedzser
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
12:45-13:30 Ebédszünet
13:30-14:30 Vízhozzáférés a szegregátumokban és a települések perifériáján
Vendégek:
Nagy Erzsébet Partners Hungary Alapítvány, közösségi érdekérvényesítés terepi szakértő, mediátor
Vígvári András MTA Szociológiai Intézet, tudományos segédmunkatárs/ városszociológia, térbeli marginalizáció, zártkertek
Balogh Fruzsina közösségszervező, Rendszerszint-Országos Közösségszervező Műhely
Moderátor: Papp Gergely PAD for environmental justice
14:30-14:45 Vízmesék
14:45-15:45 Felszíni és felszín alatti vízgazdálkodás
Vendégek:
Dedák Dalma WWF környezetpolitikai szakértő
Lányi András filozófus
Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök Alba Natura Civil Alapítvány Velencei-tó, Nagy Tavak Koalíció
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
15:45-16:00 Zárás
A program ideje alatt az alábbi műhelymunkába lehet bekapcsolódni:
- Térképkészítő műhely
Várunk minden érdeklődőt, akinek fontos a környezetvédelem, az egészséges ivóvízhez jutás és a társadalmi igazságosság.
Találkozunk november 20-án!
Víz Koalíció


Víz Akciókonferencia
2021. november, 20., szombat, 10:00-16:00
VDSZ székház: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció: https://www.facebook.com/events/957057341831800

Válasz