Aszályvédelmi Operatív Törzs – Hurrá meg vagyunk/leszünk védve? | 2025. május 8.

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök, ezért létrehoztuk az Aszályvédelmi Operatív Törzset – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videójában. Erre reagált Darvas Béla ökotoxikológus prof.

Pályafutásom elején a Budaörsi úton lévő épületben kurjantotta el magát a mélyen tisztelt egykori igazgató úr, hogy JÁGEB. Ezt most így kellene hagyni, mint a MÜSzIT, de már más korokat élünk. Szóval ez volt a Növényvédelmi Központban (a bölcs minisztérium által kiszabottan) a Járvány és Gradáció Elhárítási Bizottság rövidítése. Mintha ilyesmit egy üléssel, aktával és pecsétes papírral el lehetne intézni, mert hová kellene a mindenképpen becses iratot küldeni. A tevékenység lehetett volna, hogy az országba szélküldött futárok rontanak be a mit sem sejtő ültetvényekbe és azt ordítják jön a járvány (lehet, de nem biztos – gondolkodók itt kapaszkodhatnak). A járvány ugyanis arról ismerszik meg, hogy tombol. A megelőzés az más, jöhet a tűzzel, vassal kimért, menetrend szerinti hadakozás. Sokszor persze feleslegesen. Szóval ez is afféle közeljövő-kutatás volt ez (nagyon is fancy ma), mint most az ASzOT. Ezt most mindenki fantáziájára bízom, hiszen olyanoknak íroknak, akiknek van.
*
Magyar Közlöny, 2025. évi 52: 2786.
„A Kormány 1131/2025. (V. 7.) Korm. határozata az Aszályvédelmi Operatív Törzsről
1. A Kormány az ország területének jelentős részét sújtó súlyos csapadékhiány miatt aszályveszélyhelyzetet hirdet a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerárak elviselhető szinten tartása érdekében. […]
4. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs
a) elnöke az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, [ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda)]
b) tagja
ba) az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, [Csepreghy Nándor (történész, PR)]
bb) az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, [V. Németh Zsolt (földmérő, PR)]
bc) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, [Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser)]
bd) az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója és [Láng István Ágoston (vízépítőmérnök)]
be) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. [Biró Marcell (jogász)] […]
7. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs ülésén állandó meghívottként vesz részt
a) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztos [Héjj Dávid Ádám (szociológus)] és
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. [Bordás Gábor (jogász)]
Orbán Viktor miniszterelnök”
*
Nézzük akkor a 6+2 tagból álló Aszályvédelmi Operatív Törzs felépítését:
elnök – ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda); öt tag – Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser), Biró Marcell (jogász), Csepreghy Nándor (történész, PR), Láng István Ágoston (vízépítőmérnök), V. Németh Zsolt (földmérő, PR); két meghívott – Bordás Gábor (jogász), Héjj Dávid Ádám (szociológus).

Akad olyan, aki öntözési szakértelemmel vádolná bármely tagot is? Mit keres itt történész és szociológus vajon? Mi az ördögnek három jogász? Miért nincs meteorológus, öntözési szakértő, gazdag mecénás/pénzember, aki erre akar költeni? Legyen ez utóbbi az Európai Unió? Végül is mi történt ebben ügyben 15 év alatt, hiszen aszály mindig is volt, mint Gubióban farkas? Nem akarom elhallgatni, hogy Hubai Imre sok szempontból is a szívem csücske. Miatta pislákol még bennem némi jelzőfény felőlem a Fidesz-KDNP felé. Kifejezetten sajnálom, hogy ilyen témát és bizottságot kapott, amivel bizonyosan csak bukni lehet ezzel a tagsággal.
Miniszterek milyen bölcsen távol maradtak a politikai terméktől. Egy kivétel, ha az elkészült tervek alapján EU-pályázatból érkező eurómilliárdokból elindul azonnal az öntözés széleskörű kiépítése Magyarországon. Van erre esély? Tartok tőle, hogy nem sok, máskülönben nem értem, hogy eddig miért nem történt az ügyben semmi. Van magyarázat kedves Nagy István, vagy csak az van és semmi egyéb.
Darvas Béla

A fikciós AI-címkép ’Ki ez itten közöttünk?’ feliratot viseli.

https://greenfo.hu/hir/aszalyvedelmi-operativ-torzs-hurra-meg-vagyunk-leszunk-vedve/

Válasz

Csapadékvíz elvezetése szabályosan | 2023-05-01

Hol sok van belőle, hol meg kevés. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás egyik kellemetlen hatása, hogy a csapadék ugyancsak egyenetlenül érkezik hozzánk. Ez gond a mezőgazdaságnak, de a falvak, városok lakosságának is, ahol természetesen a rövid idő alatt lehulló sok eső okozhat problémát. Különösen akkor, ha házunk esővíz elvezetése nincs rendesen megoldva.

https://ezermester.hu/cikk-9929/Csapadekviz_elvezetese_szabalyosan

Válasz

Na nézzük meg videóban is, hogy mi a helyzet a termálvíz maradékkal... püspökúr

https://www.facebook.com/reel/969963031316701

Válasz

Leeresztették a Gellérthegy alatti víztározót | 2025.03.19. (képgaléria)

https://infostart.hu/galeria/2025/03/19/leeresztettek-a-gellerthegy-alatti-viztarozot/1

Előzmény

Válasz

„Védd a vizet, formáld a jövőt!” – elindult a Víz Hete 2025 programsorozat | 2025. március 27.

Rendszeres csőtörések, fonálférges ivóvíz, kiapadó kutak az Alföldön, vezetékes víz nélküli települések – íme, a vízszegénység ezer arca, ami ellen a Víz Koalíció hosszú évek óta folytat küzdelmet. A problémákról és a sürgető megoldásokról a Víz Hete ez évi rendezvényein is sok szó esik.

Idén negyedik alkalommal kerül sor a Víz Koalíció szervezésében a Víz Hete eseménysorozatra. A Civil Kollégium közösségszervező programjának támogatásával megvalósuló országos rendezvénysorozat keretében március 30-áig több mint 40 szervezet rendez helyi eseményt vízkincsünk védelmében. A rendezvényeken a hazai vízkészleteink és vízszolgáltatásunk kritikus helyzetére, valamint a rendszerszinten jelenlévő vízszegénységre hívják fel a figyelmet.

A vizes szakembereket, önkormányzati szereplőket, valamint környezetvédő és helyi civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció három éve folytat küzdelmet a biztonságos ivóvízellátásért. Tevékenységük során feltérképezték a víz hazai útját a vízkészlet-bázistól a szennyvíz tisztításáig, s ennek során felismerték:

-- a vízszegénység valamilyen formája az egész rendszerre jellemző.

A programsorozat március 21-i nyitó rendezvényének panelbeszélgetései során konkrét adatok és információk hangoztak el a hazai víziközművek (rossz) állapotáról, az ivóvízhiánnyal sújtott települések gondjairól, valamint a szennyvízkezelés és az elsivatagosodás okozta problémákról.

A Víz Koalíció legfrissebb, az ivóvízhálózatok 2023-as állapotát feltáró szakmai tanulmánya szerint

-- egy év alatt több mint 93 ezer – azaz átlagosan napi 257 – csőtörés vagy meghibásodás történt,

a vízhálózatok felújítási ciklusa pedig átlagban 280 év. A fajlagos hibaszám: 0,99 db/km, tehát szinte minden kilométerre jut egy meghibásodás. A hálózati veszteség eközben 20,48% és az értékesítési veszteség 23,20%. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ennyi ivóvíz megy el a semmibe anélkül, hogy bárki kifizetné.

https://drive.google.com/file/d/1AS2q3YBIyotSH4tXAN0Z8MAyjEyoorz7/view

„A víziközmű szolgáltatás árának 2013. évi befagyasztása, valamint az évről-évre jelentkező infláció, a bérköltségek növekedése, a szolgáltatókat terhelő adók és adójellegű elvonások, továbbá a megemelkedett energiaárak miatt a víziközmű szolgáltatók bevételei és kiadásai közti szakadék évről évre mélyült. (…) az állam jelentős forrásokat fordított (elsősorban) a saját tulajdonába tartozó szolgáltatók működésének fenntartására, és tette ezt (nem utolsósorban) az önkormányzati tulajdonba tartozó víziközmű-szolgáltatók áfa-befizetéseinek és közművezeték adójának terhére” – olvasható a tanulmányban.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/27/vedd-a-vizet-formald-a-jovot-elindult-a-viz-hete-2025-programsorozat/

A jogos lakossági panaszok kihangosítása érdekében a Víz Koalíció létrehozta a VízVédők honlapot is. Itt folyamatosan láthatóak lesznek a vizes problémák, többek között annak érdekében, hogy ezzel is sürgessék a megfelelő kormányzati intézkedéseket.

https://vizvedok.hu/welcome

Válasz

Tudom, hogy a világ esze, Mr. Trump szerint elkerülhetőek lennének a kaliforniai erdőtüzek, ha végre rendesen kitakarítanák a száraz faleveleket minden erdőből, de egyrészt úgy hírlik ez a reneszánsz ember arra büszke, hogy életében nem olvasott még el egy könyvet sem, másrészt mostanában úgy fordítja meg 180 fokkal naponta hasonlóan komplex dolgokról a véleményét, hogy a mosógépünk is lassabban forog annál.

Mi azért csak időzzünk el még egy picit a tavalyi avarnál az összeszedése előtt. Amit, ha még nem komposztáltuk el, akkor is tud nekünk segíteni abban, hogy a talajunkat megóvja a kiszáradástól. Természetes mulcs, amely alatt a hagymás növényeink, korai vetésű salátáink, retkeink, hagymáink, cukorborsónk mint meleg télikabát alatt tudnak felkészülni a kora tavaszi robbanásra, hisz ez a kabát megóvja őket a talajmenti fagyoktól, éjszakai hirtelen hőmérsékletzuhanástól és nem hagyja kiszáradni a talajfelszínt.

Ez a televény nem csak télikabát, élőhely is. A talajélet mikroorganizmusainak (gombáknak, baktériumoknak) táptalaja, közöttük sokan létesítenek párkapcsolatot a dísznövényeink, termesztett növényeink gyökércsúcsaival, s kereskednek egymással a jó értelemben, vámtarifák nélkül. Az egyik medicinát kínál, a másik serkentőt, energiát, vizet, ételt. A kölcsönös függés rendszere ez a cserekereskedelem, miközben a külső ellenség, az aszály ellen is védelmi szövetségbe lépnek.

A márciusi aszály furcsa szókapcsolat nálunk, de néhány éve létező jelenség. 2022 tavasza is így köszöntött be: csontszáraz február és március, esős április és május, majd elképesztően aszályos nyár követte. A televény egyfajta növényi mulcs. Ingyen van, mégis segít a kiskertekben lejjebb tekerni a vízfogyasztást. Rezsibarát. Használjuk. Jobb helye van a növényeink alatt, mint a zöld zsákokban.

Tudom, tudom, ronda. Ha valakit zavarnak a barna és szürke levélformák, rakja egy kupacra, menjen rajta keresztül a fűnyíróval, szecskázza apróra. A gyerek is jobban megeszi a párolt brokkolit, ha össze van turmixolva és pesztós tésztaként van neki eladva. Fontos a marketing, de a mulcsolás, a talaj takarása most mindennél, a marketingnél is fontosabb. Szép az idő, érdemes a mulcsolást elvégezni, ehhez az avar mellett ágdarálékot, fűrészport, fenyőkérget, ásványi mulcsot is lehet használni. Lényeg, hogy ne hagyjuk fedetlenül a talajt. Ha hihetünk az előrejelzésnek kapunk végre egy kis esőt jövő héten. Azt jó lenne a talajban tartani, nem hagyni rögtön mindet elpárologni, ebben segít a televény. Vízgazdálkodjunk okosan.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9670669566310181

Válasz

Litkai Gergely: Az egyik legnagyobb hatású könyv, amit tavaly olvastam Takács-Sánta András: Világeleje című könyve volt. Lényegretörő mikroesszék gyűjteménye, amikből számomra a legfontosabb gondolatok az alábbiak voltak:

- Tekintsünk a mostani válságra a világvége helyett a világelejeként, olyan időkként, amikor összehasonlíthatatlanul több eszközünk van egy jobb világot építeni, mint bármikor az emberiség történetében!

- Elengedhetetlen azonban ehhez, hogy felismerjük, jelenleg meglehetősen élhetetlen jövő érdekében használjuk ezeket!

- A változáshoz az értékek szintjén van szükség a legnagyobb fordulatra, fontos elfogadnunk, hogy a boldogságot elérni nagy valószínűséggel más eszközökkel kell megpróbálnunk.

- Újra kell kapcsolódnunk egymáshoz és a természethez, ráadásul Heidegger gondolatát követve „Mitikus időkben, mint amilyen a mai is, alighanem nehéz is volna a felettünk való segítsége nélkül boldogulnunk”, valamit kezdenünk kell a feljebbvalóval való kapcsolatunkkal is.

- Végül pedig, ami szerintem is elengedhetetlen, hogy amellett, hogy a saját életünkön próbálunk az ökologikusabb irányba változtatni, elengedhetetlen, hogy ezek a változásokat nehezítő rendszerbeli korlátok ellen is tegyünk. Ahogy Takács-Sánta András fogalmaz: "sok kicsi prófétára lenne szükségünk, akik figyelmeztetnek, hogy kizökkent a világunk", én ezt inkább úgy fordítanám le magamnak, hogy sok olyan emberre van szükségünk, aki ezen korlátok leküzdésén is munkálkodik, hiszen így a hétköznapi változások is jóval könnyebbé válnak.

Ha ezt a programot összefoglaljuk cselekvő reményként írhatjuk le.

Kijózanító ugyanakkor, hogy a Társadalmi Riport környezeti attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint a magyarok környezethez való viszonya elég lesújtóan alakul: 12% az, aki részt vett valamilyen kollektív cselekvésben az elmúlt 5 évben a környezet védelmében, amivel világszinten a vizsgált országok közül az utolsó helyet csíptük meg. Jó hír viszont, hogy van hova fejlődni és így az életminőségünk javításában is nagyok a tartalékok...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10235462723257458

Most már meg is hallgatható a Könyves Magazinban az erről készült beszélgetés.

https://open.spotify.com/embed/episode/5OSQRjVgwTPSfv9edyQYQ3

https://konyvesmagazin.hu/zold_konyv/litkai_gergely_zold_konyv_podcast.article.html

A Társadalmi Riport hivatkozott tanulmány itt érhető el:

https://topap.hu/cms/uploads/475_495_TRIP_2024_Csatho_Medgyesi_50a02d48fd.pdf

Válasz

Jönnek a csapból a férgek – megtiltották az ivóvíz fogyasztását Pilisen | 2025. január 23.

A Fővárosi Kormányhivatal kedden elrendelte a pilisi ivóvíz fogyasztásának tilalmát. A városban ideiglenesen tartályokat helyeztek ki, amelyeket a lakosoknak rendszeresen újratöltenek, hogy biztosítsák a vízellátást az átmeneti időre.

A kormányhivatal arra kötelezte a Dabas és Környéke Vízügyi Kft.-t, hogy biztosítson napi 3 liter vizet fejenként a lakosoknak, míg újra nem lesz megfelelő minőségű az ivóvíz. Ennek érdekében hálózatmosást és fertőtlenítést végeznek.

Hétvégén derült ki, hogy a városban lárvák jelentek meg az ivóvízben. A Daköv a problémát eleinte csak lokális, néhány utcát érintőnek találta. A polgármester azonban híradónknak azt mondta, hogy a probléma szinte már az egész települést érintette.

-- „Ki is derült, hogy mi a hiba, a víztartályoknak a tetején volt szétrohadva, elrozsdásodva (…) ezek is ki lesznek cserélve” – nyilatkozta László Attila.

Kökény Dániel, a városstratégiai bizottság tagja elmondta: vasárnap az 1-es és a 3-as víztározóban találtak élőlényeket, azokat azonnal lezárták.

A Nematoda hengeres féreggel kapcsolatban a város önkormányzatának Facebook-oldalán is tájékoztatják a lakosságot.

https://www.atv.hu/belfold/20250123/pilis-ivoviz-fereg-tilalom/

Válasz

A Fidesznek nem fontos a tiszta ivóvíz, leszavazták a DK vízhálózatfejlesztési javaslatát
Budapest, 2024. december 20., péntek (OS)

Vadai Ágnes és Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselői
október óta járják az országot a "Megkóstoljuk a vizedet" című
ivóvízellenőrző körútjuk apropójából. A DK alelnökei mai
Facebook-videójukban elmondták: azt tapasztalták, hogy a legtöbb
helyen azért nincs jó minőségű víz, mert a hálózat elavult,
felújításra szorul.

A képviselők az október óta eltelt időszakban jártak a Magyar
Tudományos Akadémián, ahol maga az Állami Számvevőszék előadója
állapította meg, hogy 3000 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne
szükség. Ez a 3000 milliárd forintnyi fejlesztés viszont nincs
előkészítve, lényegében tervek sincsenek, ezért a DK a 2025. évi
költségvetéshez módosító indítványt nyújtott be a fejlesztések
előkészítése érdekében. A kormánytöbbség leszavazta ezt a módosító
indítványt, így egyes településeken 30-40 évet is várhatnak arra,
hogy jó minőségű ivóvíz érkezzen a vízhálózaton keresztül. A DK
azonban nem adja fel, jövőre is újra és újra be fogunk adni ilyen
módosító javaslatot, mert szerintünk a tiszta, egészséges ivóvíz
sokkal fontosabb, mint a NER-kastélyok, a repülőgépek, a repülőterek
vagy Mészáros Lőrinc gazdagodása - fogalmazott Vadai Ágnes a
videóban, amit a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán
közvetítettünk.

DK Sajtóiroda
Kiadó: Demokratikus Koalíció

Előzmény

Válasz

A Fővárosi Vízművek 10.000 liternyi (10 köbméter) vízdíjkedvezményt kínál azon ügyfeleinek, akik papírmentes elektronikus számlára váltanak.

Azokat a Fővárosi Vízművek közvetlen számlázásában lévő lakossági felhasználókat, akik 2024. november 4. és 2025. február 17. között e-számlára váltanak, most 10 ezer liter (10 köbméter) vízdíj ellenértékének megfelelő kedvezménnyel jutalmazzák meg – írja közleményében a szolgáltató.

Az e-számlára váltás nem befolyásolja a beállított csoportos beszedési megbízásokat, azok továbbra is érvényben maradnak. A Díjbeszedő Holding Zrt.-nél vezetett folyószámlák fizetési módját a Díjbeszedő Holding Zrt. ügyfélszolgálatán lehet módosítani. Elektronikus számla igénylését a Díjneten lehet kezdeményezni.

Ezen felül azok a lakossági ügyfelek, akik a www.vizmuvek.hu/eszamlanyeremeny oldalon hozzájárulnak a nyereményjátékon való részvételhez, további ajándékok egyikét is megnyerhetik:

-- 5 darab SAMSUNG Galaxy Tab S9 FE 10,9” 128GB tablet,
-- 5 darab 100.000 Ft-os Rewin vásárlási utalvány,
-- 30 darab alumíniumkulacs,
-- 7 darab négyszemélyes belépő a 2025 tavaszára tervezett Gruber József víztároló nyílt napjára.

A sorsolást 2025. március 3-án tartják, a nyertesek nevének listáját a társaság honlapján teszi közzé.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/19/fovarosi-vizmuvek-vizszolgaltato-fogyasztas-e-szamla-elektronikus-szamlazas-dijbeszedo-holding-nyeremeny/

Válasz

Egy sci-fi helyszíne vagy templombelső is lehetne a Gellért-hegyen megbúvó óriási víztároló | 2022. március 22.

Huszonkét és fél másodperc – ennyi ideig tart ki a visszhang a Fővárosi Vízművek munkatársainak mérése alapján a Gruber József víztároló medencében. Persze csak akkor, amikor nincs víz a közel futballpályányi alapterületű, 40 millió litert befogadó, egyszerre futurisztikus és nagyon ősi szakrális teret idéző medencében. A víztároló éppen üres az éves rendes nagytakarítás miatt, a vízművek pedig a víz világnapja (március 22.) előtt egy nyílt napon a sajtónak is bemutatta a budapesti vízellátásban nagy szerepet játszó létesítményt, amelynek megépítéséhez a maga korában mérnöki bravúrokra volt szükség.

Csak néhányan botorkálunk a Gellért-hegy oldalában elsüllyesztett, de egy parkkal is álcázott víztárolóban, de az erős visszhang miatt néhány mondatfoszlányból is kakofónia keveredik ki. A trombita formájú, tízméteres oszlopok között és a feszített betonfödém között ide-oda pattog a hang, nem szűnik a sci-fis mormogás. A tölcséres oszlopsorok miatt az a képzetünk is támad, hogy egy templomban járunk. Minderre rájátszik a sejtelmes megvilágítás is, nem lepődnék meg, ha egyik oszlop tövében valaki éppen véráldozatot mutatna be.

Persze sem szektákra, sem turistákra nem kell számítanunk, – pedig varázslatosan izgalmas helyszín – hiszen ahogy említettük, pár naptól eltekintve akár nyolc méter magasságig is ellepi a víz az oszlopokat. A víztároló medencébe a Duna parti szűrésű kútjaiból szivattyúval emelik be a vizet, éjszaka föl is töltik, majd napközben, ahogy nő vízfogyasztás, a vízoszlop szépen alászáll. A tervezője után Gruber József nevet viselő víztároló Dél-Budát és a Belvárost látja el vízzel, és a magaslati helyzetének köszönhetően a víz gravitációs úton jut el a fogyasztók többségéhez.

A Gruber József víztároló medence igazából kettőt jelent, amelyek egymásnak ikertestvérei, mindkét kamrában 106-106 oszlop tartja a födémet, és ha az egyiket éppen takarítják, mint most, a másik még mindig elegendő mennyiségű vizet tud szolgáltatni. A medencék zongora alakúak, és ez nem valami tervezői geg eredménye, hanem ez a forma is szükséges a víz frissességének és jó minőségének biztosításához.
https://telex.hu/kult/2022/03/22/gellert-hegy-viztarolo-medence-gruber-jozsef-viz-vilagnapja-beton-mernok-aramlas-1
___

A föld alatti katedrális, ami megmenti Tokiót attól, hogy elöntse a víz | 2024. november 9.

Az elővárosokkal együtt 37 millió lakosú Tokió igazából nincs túl jó helyen. Miközben a várost több mint száz kisebb-nagyobb folyó és csatorna szeli át, ezek nagy része olyan lapos területen fekszik, amit már egy közepes eső után is rengeteg víz tud elárasztani. Erre jön még rá, hogy Japánban minden évben jelentős csapadékot hoz a monszunszezon, illetve az is, hogy a Tokió fölé magasodó hegyek természetes akadályt szabnak a csapadékkal teli felhőknek, így a város rengeteg folyója iszonyatosan sok csapadékvizet vesz fel. Eközben a lakosság 30 százaléka a tengerszint alatti területen él. És ha mindez még nem lenne elég, rendszeres földrengésekkel is kell számolni.

Utóbbi ellen viszonylag nehéz mit tenni, az áradásokkal viszont a lehető legmodernebb technológiát bevetve birkózik meg a város, amiben még pár évtizeddel előtt is óriási területek kerültek víz alá, ha nagyobb eső érkezett. Mostanra viszont többnyire csak a leghevesebb tájfunok idején kell áradásokkal számolni, köszönhetően a 230 milliárd jenből, vagyis mai árfolyamon majdnem 570 milliárdnyi forintból megépült Metropolitan Area Outer Underground Discharge Channelnek, Tokió nagy áradásmegelőző föld alatti csatorna- és tartályrendszerének.

A bonyolult név – ami magyarul nagyjából annyit tesz, hogy a nagyvárosi övezet külső föld alatti vízelvezető csatornája – öt hatalmas, hengerszerű víztározót, egy óriási föld alatti nyomáskiegyenlítő medencét, illetve az ezeket összekötő csatornarendszert fedi. A város központjától északra elterülő rendszer ötlete a második világháború utáni években kezdett megszületni. 1947-ben a Kathleen tájfun 1100 ember halálát okozta és 31 ezer házat pusztított el, az 1958-as Ida tájfun pedig egy hét alatt 400 milliméter esőt hozott és 1269 áldozatot követelt.

A japán kormány hamar felismerte, hogy muszáj valahogy védekeznie az időjárás okozta pusztítás ellen, ezért már az ötvenes–hatvanas években a GDP 6-7 százalékát a katasztrófák hatásainak mérséklésére és egyéb kockázati tényezők csökkentésére fordították. ...
https://telex.hu/techtud/2024/11/09/tokio-viztarozo-tajfun-esozes-aradas-arvizvedelem

Válasz

Víz Koalíció: Az Átlátszó internetes oldal is beszámolt a vízszegénység témában tartott konferenciánkról.

Kiemelték, hogy a Víz Koalíció által megrendelt tanulmányból kiderül, hogy a vízvezetékkel és a saját kúttal sem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél.

A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része. De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén.

A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=536495175685770&set=a.180947844573840

Teljes cikk:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/29/a-kutak-utjan-civil-konferencia-a-vizszegenysegrol/

A teljes kutatás itt érhető el:
https://www.cka.hu/a-pad-alapitvany-kutatasi-bemutatoja/
___

Miért láthatatlan a vízszegénység? | Podcast műsor
Beszélgettünk a vízszegénységről, az új kutatási anyag megállapításairól és a terepi tapasztalatokról.
https://rss.com/podcasts/pentekreggel/1730379/
___

Azt se felejtsük, hogy minden mindennel összefügg, így forrás kell a víziközmű ágazatba a fejlesztésekre ahhoz, hogy több embernek legyen biztonságos ivóvízellátása. Ezért írd alá ezt:
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiszta-vizet-a-poharainkba
___

It never ends...
http://autovezetes.network.hu/video/zene/talk_talk__its_my_life_1984

Válasz

Tiszta vizet a poharainkba! petíció

A kampány szervezője: Víz Koalíció
Címzett: dr. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Magyarország kormánya, Országgyűlési képviselők


Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Kormány!
Tisztelt Országgyűlési Képviselők!

Az ország minden lakosa által használt két alapszolgáltatás (ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás) vészesen romló minőségére szeretnénk felhívni a figyelmet.
Évek óta súlyos problémát jelent az ivóvízvezeték-hálózat leamortizálódott állapota több településen, így pl. Gyálon és Vecsésen, de országos kitekintés alapján ez nem csak helyi probléma.

Több tanulmány is figyelmeztet, hogy a víziközmű rendszerek állapota egyre rosszabb a rekonstrukciók elmaradása miatt. A lakosság legjobban az ivóvízvezeték-hálózat és a vízkezelő művek állapotának romlását érzékeli országszerte.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. már 2018-ban is jelezte „A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzete” c. tanulmányában, hogy az ivóvízellátó rendszerek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, míg 30%-a kockázatosnak minősül.
Így összesen az ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatos.

A felújítások és rekonstrukciók az ágazat forráshiánya miatt elmaradnak. Következmény: az avulási folyamatok gyorsulása, szaporodó csőtörések, növekvő vízveszteségek. Az ivóvíz-szolgáltatás minősége kerül veszélybe.

A csőtörések számának alakulása országosan, a víz-, és szennyvíz hálózaton a 2012-2018 közötti időszakban megduplázódott.

A szolgáltatókra nehezedő terhek: KÖZMŰADÓ, az ÁRAK BEFAGYASZTÁSA, MAGAS ÁFA-TARTALOM, SZAKEMBERHIÁNY (alacsony keresetek okán nem vonzó életpálya) miatt egyre nagyobb erőfeszítésekkel tudják ellátni feladatukat.
Vajon meddig? Mi lesz, ha már nem?

Az ágazati probléma már felhasználói szinten is egyre gyakrabban érzékelhető.
A víz alapvető élelmiszerünk, az emberi élet szempontjából nélkülözhetetlen.

Víz nélkül nincs élet!

Az Európai Bizottság elfogadta azt az európai polgári kezdeményezést, miszerint
„Minden embernek joga van a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez!
A víz közjó, nem árucikk!”

A koronavírus okozta veszélyhelyzet is igazolta, hogy milyen nagy szükség van a tiszta ivóvízre és a megfelelő szennyvízkezelésre .

Az elmúlt másfél év pandémiás helyzetében az egészségmegőrzés, vírusmegelőzés, az ország gazdasági működése, újraindulása, a víziközmű dolgozók hivatástudatának, megkülönböztetett erőfeszítéseinek is köszönhető.

Elvárjuk, hogy legyen az országban hosszú távon is biztonságos és folyamatos víziközmű-szolgáltatás.

Magyarország állampolgáraiként kérjük, hogy a kormány gondoskodjon a minőségi víziközmű-szolgáltatások biztosításáról és annak költségeinek megtérítéséről.

A fentebb részletezett körülmények okán, az alábbi intézkedéseket várjuk Önöktől a helyzet javítása érdekében:

- Közművezeték-adó fejlesztési tartalékba helyezése, a beszedett adó teljes összegének visszaforgatása ellátás arányosan a víziközmű ágazatba, az ivóvízhálózat és csatornahálózat fejlesztése céljából.

- Az ivóvízellátás és szennyvízkezelési tevékenység után fizetett fogyasztói díjak áfa tartalmának csökkentése, a fogyasztói árak változatlan megtartása mellett, az ivóvízhálózat és szennyvízhálózat fejlesztésére és a munkaerő megtartását segítő bérfejlesztés céljára.

- Amennyiben szükséges, további források biztosítása a víziközmű ágazat biztonságos és minőségi szolgáltatása érdekében.

- A fenti, általunk megjelölt forrásokból minden víziközmű szolgáltató arányosan részesüljön, függetlenül a tulajdonosi háttértől.

- Készüljön el a csőhálózat cseréjének ütemezési és finanszírozási terve költségviselő megnevezéssel települési és országos szinten, és ez legyen átlátható, nyilvános és megvalósítható.

- A települési fejlesztési tervekben kötelezően jelenjen meg a közműhálózat állapotának komplex, állapotfelmérésen alapuló, fejlesztési tervezése, ennek rendszeres felülvizsgálata.

- A helyi önrendelkezés fenntartása, megerősítése a víziközmű szolgáltatás esetében.

Tisztelettel kérjük a gyors intézkedésüket!
Miért fontos?
A hazai ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatosnak minősül.
Magyarország állampolgáraiként kérjük, hogy a kormány gondoskodjon a minőségi víziközmű-szolgáltatások biztosításáról és annak költségeinek megtérítéséről.

A felújítások és rekonstrukciók az ágazat forráshiánya miatt elmaradnak. Következmény: az avulási folyamatok gyorsulása, szaporodó csőtörések, növekvő vízveszteségek. Az ivóvíz-szolgáltatás minősége kerül veszélybe.
Az ágazati probléma már felhasználói szinten is egyre gyakrabban érzékelhető.
A víz alapvető élelmiszerünk, az emberi élet szempontjából nélkülözhetetlen.

A Víz Koalíció alapító tagjai:

Eleven Vecsés
Eleven Gyál
Civil Kotta
CivilKalász
Göd-ÉRT
Pomázi Civil Szövetség
Angyali-szigeti Civilek Egyesülete
Üllő Te Vagy
PAD for environmental justice
Közösen a Városunkért Egyesület
Alföldvíz Szakszervezet
Fővárosi Vízművek ZRT. Munkahelyi Szakszervezet
Bácsvíz Szakszervezet
Vasivíz Szakszervezet
Autonóm Területi Szakszervezet

További csatlakozók és támogatók:

Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület
"Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága
Civil Bázis
Pesterzsébeti Ifjúsági Környezetvédelmi Kulturális klub Egyesület
Szkíta Sportegyesület
Harta Nagyközség Önkormányzata
Magyar Önkormányzatok Szövetsége
Szentendre Város Önkormányzata
Pomáz Város Önkormányzata
Sződliget Nagyközség Önkormányzata
Jánoshida Községi Önkormányzata
Gyál Kossuth Kör
Baloldali Baráti Kör
Tiszta Falunkért Civil Egyesület
Zöld Szem Alapítvány
Élni Veresegyházon Egyesület
PáKöR civil csoport (Pátyi Közéleti Reform)
Padtársak Miskolc
Gödi ÖkoKlub
Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület
Gyál lakóközösség
Dunakanyarkult Egyesület
Diósdiak Diósdért Egyesület
Ökoparty
Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete
Budakörnyék Fejlődéséért Egyesület
Civilek Csobánkáért
Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület
Nagytarcsa Község Önkormányzata
Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület
Püspökladány Jövőjéért Egyesület
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szigetvár Társaság
ÚjNorma
SZOCSOMA Alapítvány
Nivellum Kft
DPMV Zrt. Szakszervezete

Ha szeretnétek civil vagy szakszervezeti közösségként, esetleg Önkormányzatként csatlakozni a Víz Koalícióhoz vagy csak támogatnátok a kezdeményezést, akkor az alábbi űrlapot kérjük töltsétek ki.

https://forms.gle/wKdENvA62wdiyCdT7

Hogyan lesz kézbesítve

Személyesen kívánjuk átadni a Miniszterelnök Úrnak!

https://szabad.ahang.hu/petitions/tiszta-vizet-a-poharainkba

Válasz

Ha ennyibe kerül a víz, az egyenes út a katasztrófához | Közélet Iskolája #10
-- 2024. júl. 17.

Miközben az ivóvizünk 25%-a elszivárog, és átlagosan évi 1-2 csőtörés jut minden kilométernyi csőre, a Víz Koalíció a biztonságos ivóvízellátásért küzd. Tevékenységükre a hatalom is felfigyelt már. Úgy vélik, társadalmi egyeztetés szükséges a víz értékéről, mert a mostani alacsony árak is hozzájárulnak a mértéktelen pazarláshoz. A kormány azonban 30 évre titkosította a vízdíjat érintő javaslatokat.

Hogyan lehet laikusként hozzányúlni egy ennyire szakértői témához? Civil szervezetek, szakszervezetek, önkormányzatok: mik az előnyei és mik a korlátai egy ilyen színes összefogásnak? Miért nem tudta ez az érdekvédelmi kampány megúszni az ismeretterjesztést? Milyen utak lehetségesek a bázisépítésre, amikor a döntéshozók pinpongoznak az aktivistákkal?

A Víz Koalíció két tagjával, Homoki Andreával (Civil Kollégium Alapítvány) és Magyar-Ábel Ágnessel (Civilek Csobánkáért) beszélget Bauer Flóra és Seres Lili Hanna.

https://open.spotify.com/episode/2ozNAnVHeBLiDwZWJDfYBP

A Víz Koalíció munkájára már a hatalom is felfigyelt, szakmai tanulmányukat - más ebben a témában készült nyilvánosan elérhető tanulmány hiányában - pedig a Kormányinfo és a sajtó szereplői is rendszeresen használnak.

Válasz

Vízhiány lehet a budapesti agglomerációban, figyelmeztet a szolgáltató | július 11.

Péntek éjfélig az egész országban a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás van érvényben, és mivel a Duna Menti Regionális Vízmű szolgáltatási területén nem valószínű, hogy lesz eső, ezért a társaság a vízfogyasztás jelentős emelkedésére számít, írja a Telex a DMRV közleménye alapján.
https://www.dmrvzrt.hu/hu/Figyelemfelhivas_felhasznaloknak_felelos_vizfelhasznalasra

A probléma az alábbi településeket érintheti:

-- Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, Üröm, Acsa, Csömör, Fót, Erdőkertes, Gödöllő, Mogyoród, Szada, Veresegyház.

Az aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet, ez pedig a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozza. A társaság szerint a fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet,

-- ami következtében nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki.

A vízkorlátozás és vízhiány megelőzése érdekében a szolgáltató arra kéri a lakókat, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, ne most töltsék fel a medencéket, ne most mossák a kocsit, kevesebbet locsoljanak, és ne ivóvízzel locsolják az utakat, járdákat!
https://444.hu/2024/07/11/vizhiany-lehet-a-budapesti-agglomeracioban-figyelmeztet-a-szolgaltato

Válasz

Elment ötmilliárd forint, de Makón és a környékén most is túl sok az arzén 32 ezer ember ivóvizében | 2024. június 30.

„Elvihetnék már végre azt a konténert, elcsúfítja a főteret, és szerintem teljesen fölösleges is” – válaszolta Boros Zsolt Mihály, Klárafalva polgármestere a Telex kérdésére. A nagyméretű, kék színű konténer azért áll a 450 fős, Szeged és Makó között lévő falu főterén, mert abból lehet arzénmentes ivóvizet hazavinni. A polgármester kinyitotta a konténerben lévő két csap egyikét, a tenyerébe engedett egy kis vizet, ivott belőle, aztán megrázta a fejét.

-- Nem az igazi, nekem valahogy nincs jó íze.

Csongrád-Csanád vármegyében Makó és hét másik település, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák vezetékes ivóvize nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ami több mint 32 ezer embert érint. 2012 óta összesen 5 milliárd forintot fordítottak nagyrészt EU-s pénzből az ivóvíz minőségének javítására, két pályázat is lefutott, de csak részeredményeket sikerült elérni. Például azt, hogy 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Az egész országban már csak itt nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

A konténerből folyó „jó” ivóvizet én is megkóstoltam, kissé édeskésnek tűnt...

Klárafalva azon falvak egyike, amelyek ivóvizét nem sikerült elfogadhatóvá tenni a 2015-ben lezárt, és azóta utólag is hiába javítgatott makói ivóvízminőség-javító programmal. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint „konténeres ivóvízellátás van a Makó térsége Ivóvízminőség-javító Programban érintett településeken, mivel a makói szakaszolt projekt ivóvízminőség-javító technológiája továbbra sem üzemel. Az átmeneti ivóvízellátást minden településen az ivóvíz arzén és/vagy bór tartalma indokolta (...)”

Két vízcsap 21 ezer embernek

Makón is áll egy kék konténer a városi víztorony mellett, amiből tisztább vizet lehet hazavinni. Mucsi Tamás, makói DK-s önkormányzati képviselő tapasztalatai szerint nem sokan hordanak vizet a konténerből, de ha többen lennének, a vékonyan csordogáló vízcsapoknál akár órákig is sorba kellene állni, mert másik konténer nincs a városban. Makó 21 ezer lakójának ellátására a két kis vízcsap kevés lenne, ha mindenki komolyan venné, hogy ingyen akar arzénmentes ivóvízhez jutni.

A konténertől pár méterre áll a kissé már megkopott tájékoztató tábla, amely szerint a Makó és térsége ivóvízminőség javító projekt 2012-2015 között valósult meg, összesen 3,2 milliárd forintból. A táblán ugyan nem közlik, de a költségek nagy részét az Európai Unió fedezte, a két kivitelező pedig az A-HÍD Építő Zrt. és a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt. A beruházás azonban eredménytelen maradt, mert a víz nem javult meg. Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet, aki a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke is, mégis elfogadta, hogy teljesült a program, az annak eredményes lezárásáról szóló közlemény ma is olvasható a makói önkormányzat oldalán.

A szöveg szerint a térség 17 települését érintő projekt összértéke mintegy 3,7 milliárd forint, amelyből 3,1 milliárd forint támogatás a Környezet és Energia Operatív Programból származik, tehát a pénz 84,13 százaléka az Európai Uniótól jön. A fennmaradó összeget a Belügyminisztérium adta. A közleményben az is olvasható, hogy a 43 725 embert érintő fejlesztés eredményeként 2015 végére Makón és térségében egészséges ivóvíz lesz.

„Műszaki tartalma szerint összetett technológiai fejlesztések révén szűri ki a határérték feletti, egészségre ártalmas anyagokat az ivóvízből, így az arzént, az ammóniumot, a vasat, a mangánt, illetve a szerves anyagokat.” Ahogy azonban a legutóbbi vizsgálatokból is kitűnik, még ma sem igaz, amit a közlemény állít, miszerint „a fogyasztók megfelelő minőségű ivóvízzel történő hosszú távú, biztonságos vízellátása megvalósult.”

Ezzel szemben a makói vezetékes ivóvízben azóta is a megengedettnek több mint a háromszorosa az arzén. A WHO és az EU irányelve szerint 10 mikrogramm/liter lehet az arzén felső határértéke az ivóvízben, Makón ez 35-39 mikrogramm/liter között van a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elemzése szerint. A kutatások alapján a magas arzéntartalmú víz fogyasztása hosszabb távon rákkeltő.

Az első sikertelen Makói programot újabb pályázás és újabb beruházás követte, erről 2019-ben Farkas Éva Erzsébet, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulása elnöke számolt be. Eszerint mint nyertes ajánlattevőt ismét a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t bízták meg egy újabb, 1,3 milliárd forintos munkával, ami az ivóvíz minőségének javítását célozza.

-- A második program sem sikerült, ezért a nem megfelelő teljesítés miatt vissza kell fizetni az Európai Uniónak a támogatásokat. Ha azonban ezt a város költségvetéséből fizetnék vissza, az csődbe vinné Makót

– válaszolta Mucsi Tamás a Telex kérdésére.

Az arzénos ivóvizet ma már állami cég adja, mert az elmúlt évtizedben a szolgáltató szervezeti háttere többször is változott: az egykori Makó-Térségi Víziközmű Kft. 2014-ben beolvadt a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt.-be, utóbbi aztán 2022-ben a Nemzeti Vízművek Zrt. része lett.

Mucsi többször is próbált pontos és részletes információkhoz jutni a két ivóvízminőség-javító program kudarcáról, de önkormányzati képviselőként sem kapott megfelelő tájékoztatást a makói városházán. Legutóbb, a június 26-i makói képviselő-testületi ülésen is kérdéseket tett fel az ügyben Mucsi, és az Alföldvíz Zrt. jelenlévő munkatársa azt válaszolta: a vezetékes víz eddig túl magas bór és fluor-tartalmát már sikerült csökkenteni, de az arzén mennyiségét továbbra sem tudják mérsékelni.

Az elmúlt évtized alatt némi javulást mégis elértek, mert az első programban érintett 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Ugyanakkor Mucsi Tamás ismeretei szerint

-- az egész országban már csak Makón és a környékén nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

Közben az elmúlt két évtized során több száz hazai településen, illetve azok vízszolgáltatóinál hasonló programot kellett végrehajtani az arzénmentesítés érdekében, hogy az ivóvíz megfeleljen az EU-előírásoknak. Máshol mindenhol sikerült.

Az önkormányzati választás utáni napon, június 10-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a Makó és térsége ivóvízminőség-javítására című projekt céljainak teljesítéséről szakértői tanulmányt kell készíteni. Ezzel a feladattal Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízták meg. A programra eddig elköltött minden pénz megtérítését átvállalja a kormány, azzal együtt, hogy Magyarország eláll az EU-val korábban megkötött támogatási szerződésektől. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

A kormány fizeti a sikertelen program árát

Mucsi Tamás szerint mindez azt jelenti, hogy a két, uniós támogatású programra kapott összesen 4,3 milliárdot visszafizeti az EU-nak a magyar állam, mert nem sikerült teljesíteni a két pályázat céljait.

-- Az EU-nak visszajáró támogatással együtt összesen 5 milliárd forint az állami kiadás, mert az első program kormányzati önrésze majdnem 600 millió volt.

Ezen felül a településeken az arzénmentesített vizet szolgáltató konténerek üzemeltetése is pénzbe kerül. Például 2022-ben erre 18,5 millió forint támogatást kért Makó önkormányzata a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében, állami pályázati forrásból. Így a nem működő program lezárása óta elmúlt 9 év alatt, mai árakon számolva több mint 160 millió forintos kiadást jelenthetett a vizes konténerek működtetése.
https://telex.hu/belfold/2024/06/30/mako-kornyeken-32-ezer-ember-vezetekes-ivovizeben-sok-az-arzen
___

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői szerint az élelmiszerekben jellemzően szerves arzén van, amely nem halmozódik fel a szervezetben, de az ivóvíz arzéntartalma teljes egészében szervetlen. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Ha valakinek a szervezetébe tartósan, kis koncentrációban jut be, akkor többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek például a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek, és a cukorbetegség.
https://www.antsz.hu/data/cms42120/arzen_tartalmu_ivoviz_egeszsegkockazata.pdf

Válasz

Napi tízezer liter ivóvizet adnak a sivatagban ezek a ködfogók | 2024.03.18

Ötszáz családot lát el tiszta vízzel egy pofonegyszerű megoldás, aminek a működtetéséhez még csak energia sem kell.

A világ egyik legszárazabb helyén, a perui Atacama-sivatagban állították fel ezeket a ködfogókat helyi családok számára, hogy ivóvízhez juthassanak. Peruban a lakosság mintegy negyven százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez; még a fővárosban, Limában is minden ötödik családot, azaz közel kétmillió embert érint a probléma.

A tartálykocsikkal szállított víz nem igazán jó megoldás: drága, nem is mindig biztonságos, és eléggé környezetszennyező is.

Ezért aztán a helyiek nyitottak voltak a holland nonprofit-szervezet, a Creating Water Foundation kezdeményezésére, és hamarosan
https://www.facebook.com/creatingwater/

-- 60 ködhálót állítottak fel, amelyek mintegy tízezer liter ivóvizet állítanak elő naponta.

Ez a mennyiség nagyjából 500 család számára elég, és segít a helyi élelmiszer-termesztésben is.

A háló a szinte állandó szélnek és ködnek köszönhetően működik ilyen jól: a hatékonysághoz a magas páratartalom mellett fontos a szél ereje és iránya, és persze a háló anyaga is.

A polipropilén hálók előbb apró cseppekbe gyűjtik a vizet, majd csöveken keresztül tartályokba vezetik azt.
Lényegében úgy működik az egész, mint egy hatalmas eresz: a vizet a hegytetőn kihelyezett hálók fogják be, majd a völgyben lévő tárolókba csorog.

Az őrület az egészben az egyszerűsége: semmilyen különösebb technológiát nem igényel, maga a folyamat pedig bármiféle energia használata nélkül működik.

Ugyanakkor ködfogó hálókat Európában is fejlesztenek, az ETH Zürich és a Max Planck Intézet kutatói például egy olyan változatot dolgoztak ki, ami hatékonyan fertőtleníti a kicsapódó vizet, vagyis maga a háló (illetve az elkészítéséhez használt anyagok) fertőtleníti, és teszi azt azonnali fogyasztásra alkalmassá.
https://player.hu/eletmod/ivoviz-sivatag-kodfogo

Válasz

Zöld hét 2024/4 Fókuszban a víz
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz
áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával
kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
https://open.spotify.com/episode/2mK4KQzSF6reUb8JRqqJ9g
___

Zöld hét 2024/5
Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!

A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. ...
https://open.spotify.com/episode/7JGi6tSYyt23cIFlYRfUqH

Válasz

Több mint kétmilliárd embernek csak szennyezett víz jut.
Vagy még az sem (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-mint-ketmillard-embernek-csak-szennyezett-viz-jut-vagy-meg-olyan-sem/32876188.html

Válasz

Ma van a víz világnapja! (Fotó: Shivu K., India)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=10150636864398650&set=a.10150091343833650

Válasz

Víz Koalíció: A Nemzeti Vízművek Zrt. 18 társaságával létrehoztuk az ország 4. legnagyobb állami tulajdonú cégcsoportját.- olvasható a vízügyi államtitkár oldalán.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=372347215433901&set=a.180947844573840

A jelenlegi 36 szolgáltató fele már beintegrálódott azaz állami tulajdonba került, a másik 18 önkormányzati tulajdonú egyelőre kitart és ellenáll az állam kecsegtető és “segítő szándékú” ajánlatának illetve vállalja az ”elosztó központnak" is felfogható újonnan alakult Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba kiszabott díjfizetést.

A HVG-cikkében ezt az új helyzetet igyekszik elemezni, kinek jó, ki jár jól, jobban...
https://hvg.hu/ingatlan/20240130_Az_allamnak_atadott_vizmuveken_segit_leginkabb_a_megemelt_vizdij

Ugyanis ez az Alap azokat a szolgáltatókat akik “vélhetően nagyobb arányú profitot érnek el” befizetésre kényszeríti és a szerényebb eredményű=veszteséges vagy veszteségesebb szolgáltatót pedig megtámogatja.

Fura módon akiket megsegít az Alap nagyrészt államiak, a sarcot teljesítők pedig elsősorban önkormányzati tulajdonúak.

Úgy tűnik, a Nemzeti Vízművek eddigi támogatásait igyekeznek kiváltani így, azaz az Energiaügyi Minisztérium által meghúzott profithatár felettiek (nagyrészt önkormányzati tulajdonúak) mindezt az ún. “szolidaritás” zászlaja alatt..

A 13. éve élő rezsivédelem miatt befagyasztott vízdíjak és ez a fajta “újraelosztás” sem más, mint állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

Figyelemmel kísérjük a beharangozott tervek megvalósulási lépéseit és azok hatásait, továbbra is mielőbbi VALÓS, átlátható kormányzati finanszírozó beavatkozást sürgetünk, kockázati felméréssel és követhető rekonstrukciós programmal a víziközmű hálózat stabilitásának megteremtése érdekében, ezért indítottuk a petíciónkat is, ebben támogass bennünket és írd alá te is!
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

Válasz

Víz- és csatornadíjak 2024. január 1-jétől

Az üzleti fogyasztóknak magasabb víziközmű-szolgáltatási díjat kell fizetniük a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén – adta hírül az MTI a Fővárosi Vízművek tájékoztatása alapján. Az Energiaügyi Minisztérium erre vonatkozó rendeletében az üzleti vízdíjat köbméterenként országszerte egységesen 731,52 forintban, a rájuk vonatkozó alapdíjakat pedig az átfolyási átmérőtől függően havi 1068 és 774 261 forint közötti összegben határozták meg. A fogyasztásarányos vízdíj Budapesten a lakossági fogyasztók számára továbbra is 218,90 forint köbméterenként.

A szennyvízelvezetés díját minden fogyasztónak a fenti díjakon túl kell fizetnie, amely a nem lakossági ügyfelek esetében országosan egységesen köbméterenként 1187,87 forint csatornahasználati díjat és 51 forint vízterhelési díjat, valamint

-- az átfolyási mérő átmérőjétől függően bekötésenként 2109 és 1 529 394 forint közötti alapdíjat jelent ez év január 1-jétől.

A lakosság a szennyvízelvezetési szolgáltatást is változatlanul a 2013-ban megállapított tarifákon veheti igénybe.
https://divany.hu/mindennapi/viz-dij/

Válasz

Jog a vízhez, az igazsághoz

Akár nevethetünk is azon, hogy Szigetvár nyugati felében azóta ihatatlan a vezetékes víz, amióta tavaly megvalósult egy vízminőségjavító program. Aki ezt elszenvedi, nem nevet, inkább dühös. Írtunk róla, hogy a csapból egy éve sárgás és büdös víz folyik, ami főzésre, a fehér ruhák mosására alkalmatlan, és fürdésre is gusztustalan. Hogy miért magas a víz vastartalma, annak oka ismeretlen, így nem tudjuk, hogy a tervező, kivitelező, üzemeltető trióból kit terhel a felelősség. Most a kormány a gondok megoldására ad 135 milliót, s a szakemberek esélyt látnak rá, hogy iható vize lesz a városrészben élő többezer embernek.

A lajtoskocsiról naponta vizet cipelő szigetváriak közül sokan úgy vélik, hogy az elmúlt év szenvedéseiért kártalanítás jár. Próbáltak ügyvédet keresni, de nem vállalja senki a feladatot. A jogászok szerint, évek kellhetnek ahhoz, hogy a jogszabályokkal jól körbebástyázott szolgálató – s rajta keresztül a kivitelező – fizessen némi kárpótlást, de mindenképp „kétesélyes a meccs”.

Ha „csupán” erkölcsi alapon elemezzük a történetet, jár a kártalanítás. Hisz amikor valaki naponta százmétereket megy a vízért, fölcígöli az emeletre, akkor munkát végez, amiért pénz jár. És azért is jár, hogy a sárga foltok miatt tízszer annyiszor mossa ki a kádat, a mosdót, a vécét és a háztartási gépeit, s ha fehér inget akar felvenni, máshol mosat. Aki valamilyen árut állít elő – házat, autót, ételt, ruhát, játékot - az vállalja a felelősséget, ha a terméke kárt okoz. A vezetékes víz is áru. Ára van, amit a szigetváriak annak ellenére fizetnek, hogy csak részben és kellemetlenségeket átélve kapnak meg. A vízdíj valamennyied része visszajárna a lajtkocsira szoruló szigetváriaknak, ez erkölcsileg aligha kérdéses. Amúgy jogilag sem, mivel jogállamban a társadalom kötelezően betartandó morális elvárásait rögzítik a jogszabályok. Ha még sem, akkor marad a „jogászkodás”, és az, hogy nem az igazság győz, hanem az erősebb.
https://nepszava.hu/3214385_jog-a-vizhez-az-igazsaghoz

Válasz

Hogy az esővíz ellenség helyett barát legyen!

Az elmúlt évszázad termelési és társadalmi életmód változásaiból következően egyre több szén-dioxidot és más szennyezőanyagot juttatunk a levegőbe évről évre. Ennek hatására változik az éghajlatunk, egyre forróbbak nyaraink, enyhébbek a teleink, megszaporodtak a szélsőséges időjárási jelenségek.

A melegedő időjárás egyik hatása az aszályos időszakok szaporodása. Az éghajlatváltozás hatására azonban nemcsak az aszály gyakorisága nő, de a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is egyre gyakrabban fordul elő. Hatására belterületi elöntés vagy villámárvíz jöhet létre, amely az épületeket, a közlekedési és más infrastruktúrát egyaránt veszélyeztet. Az az észszerű válasz a kihívásokra, ha a lehulló csapadék lefolyását lassítjuk, lehetőség szerint tároljuk a vizet, amit a száraz időszakokban öntözésre használunk.

Kiállításunkban és szórólapunkon ötleteket gyűjtöttünk össze, hogy a lakosság hogyan tud hozzájárulni a villámárvizek és aszályok káros hatásai mérsékléséhez.

Hogy az esővíz ellenség helyett barát legyen!

Tablóinkon ötleteket gyűjtöttünk össze arra, hogy a lakosok hogyan tudnak hozzájárulni az özönvízszerű esőzések és az aszályok okozta károk mérsékléséhez.

Töltsd le bevezető tablónkat innen.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_01.pdf

A ház körül

Lakóingatlanunk és környezete kialakításával is segíthetjük az esővíz és az aszály okozta károk megelőzését.

A ház körül tablót innen töltheted le.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_02.pdf

A kertben

Kertjeinkben is tehetünk az esővíz okozta károk megelőzéséért és az aszály ellen!

Tudj meg többet a témáról a tabló letöltésével!
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_03.pdf

Mezőgazdaság, külterület

Ha a mezőgazdasági területekre leeső csapadék gyorsan és akadálymentesen mozoghat, ez kedvezőtlen lefolyási viszonyok esetén hozzájárul a belterületi ingatlanok elöntéséhez.

Mit tehetünk mi? Töltsd le tablónkat innen.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_04.pdf

Víztakarékosság

Statisztikai adatok alapján egy átlagos magyar ember vízfogyasztása 110 liter naponta. A vezetékes víz minden cseppje kincs, takarékoskodjunk vele!

A tippeket tartalmazó tablónkat innen töltheted le!
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/85x200_rollup_csapadekviz_05.pdf

A témáról szóló lakossági szórólapunk innen letölthető.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/szoro_CSAPADEKVIZ_web.pdf

Forrás:
https://mtvsz.hu/hirek/2023/09/hogy-az-esoviz-ellenseg-helyett-barat-legyen

Válasz

Magyarországon a Homokhátság lehet az éghajlatváltozás első áldozata

Időjárási okok és az emberi tevékenység körülbelül fele-fele arányban lehet felelős a Homokhátság szárazodásáért, így a megoldás keresésénél azt is számba kell venni, hogy milyen módon lehetne változtatni a jelenlegi víz- és területhasználaton” – mondta Kajner Péter, Élő folyók program szakértőnk a Homokhátság elsivatagosodásáról.

Jelenleg vízpótlást célzó műszaki tervezés zajlik a kormány kezdeményezésére. A 2016-ban indult folyamat és a korábbi kutatások ugyanakkor kiemelik, hogy nem egyszerűen a víz odavezetése jelentené a megoldást, hanem fontos a területhasználat megváltoztatása is. Önmagában a szivattyús vízpótlás nem megfelelő válasz a Homokhátság szárazodására, hanem komplex gazdasági, társadalmi beavatkozásra lenne szükség.

Olvasd el a cikket, melyben az okokat, következményeket és megoldási lehetőségeket vesszük sorra.
https://index.hu/belfold/2023/08/30/klimavaltozas-eghajlatvaltozas-globalis-felmelegedes-viz-homokhatsag-wwf-duna-tisza/

Válasz

Mennyit költenek az ivóvízhálózatra nálatok?

Többször megpróbáltuk kikérni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vízdíj javaslatát, amelyet 2014-től minden évben törvényi kötelezettsége a kormányzatnak megküldeni, függetlenül attól, hogy a vízdíjak rögzítésre kerültek. Nem jártunk sikerrel, az adatok kiadását megtagadták arra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok – de nem hagyjuk annyiban, panaszt nyújtottunk be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH).

Most pedig a te segítségedre is szükségünk van...

Küldj levelet a MEKH-nek és kérd ki a településed adatait!

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden évben javaslatot tesz a vízdíj összegének mértékére (függetlenül attól, hogy 2014-től a vízdíj rögzítve van).

Adj le közérdekű adatigénylést, hogy megtudjuk az adatokat. Ehhez elkészítettük ezt az oldalt, ahol mindössze a nevedet és a településedet kell megadnod, majd a gombra kattintva elküldened az adatigénylésed a MEKH-nek. Minden szükséges adatot, szöveget beállítottunk, így neked már csak a kész levelet kell elküldened az adataid megadása után.

Amennyiben segítesz nekünk az információk megszerzésében, ezzel hozzájárulsz ahhoz is, hogy a megkapott adatokból a Víz Koalíció a következő szakmai tanulmányában megjelenítve térképen a te településed felújítási adatait.

A gombra kattintva a levelezőrendszeredben fog egy új email megnyílni az általad megadott adatokkal kiegészítve.

Add le az adatigénylésed:
https://ahang.hu/tisztavizet/

Válasz

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására a Másfélfok nevű szakportálon. A hidrogeológus szerint a nem sterilizált injekciós tűkhöz hasonló kockázatot jelent idehaza az egymillió illegálisan fúrt kút, a „célzott felszínalatti vízpótlás” technológiájával pedig egyszerűen megvalósítható eszközt adna a kiszáradással küzdő régiók kezébe.
https://www.valaszonline.hu/2023/09/11/madlne-szonyi-judit-alfold-sivatagosodas-vizpotlas-interju/

Előzmény

Válasz

Már a Telexen is többször bemutattuk azt az úgynevezett pocsolyatérképet, amely világosan megmutatta, hogy Magyarországon a nagy folyószabályozások előtt mekkora vízbőség volt.
https://map.mbfsz.gov.hu/terkepekamultbol/Mo_arviz_1938/

Jól kirajzolódik, hogy az Alföldet is beborították az időszakos és állandó vízfolyások és állóvizek. Ennek az állapotnak aztán a nagy vízrendezések és folyószabályozások vetettek véget, folyók átvágásával, lecsapolásokkal, gátak építésével kerültek szárazra hatalmas területek, és ezt nyögjük most is. Ezért hajlamosak vagyunk Vásárhelyi Pált hibáztatni, hiszen az ő a neve forrt össze a 19. század végén a Tisza-szabályozásával, de ezt a tévképzetet a csongrádi fórum egyik előadója, Keve Gábor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tanszékvezetője gyorsan eloszlatta.

Vásárhelyi ugyanis infarktust kapott egy egyeztetésen, és munkáját Pietro Paleocapa fejezte be. Az olasz mérnök a Pó folyón szerzett tapasztalatait ültette át a Tiszára, és Keve szerint a ma fontos szempontokat figyelembe véve, sokkal rosszabb lett az eredmény, mint amit Vásárhelyi tervezett.

Keve aztán arról beszélt, hogy milyen rengeteg víz folyik ki az országból anélkül, hogy hasznosítanánk, a Tiszából például 800 köbméter másodpercenként, aki pedig azt gondolja, hogy csupán az itt lehullott csapadék megfogásával képesek lennénk sok vizet betárazni, az tévúton jár. Egy másik lehetőség viszont a duzzasztómű, amivel a mederben is lehet tárolni vizet.

Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense végigvette, hogy mi történne a homokpaddal akkor, ha alatta vagy felette épülne meg egy duzzasztómű, és mi, ha semmilyen beavatkozás nem történne.

--Röviden, a homokpadnak, így is, úgy is, annyi.

„Ünneprontó leszek, meglehetősen indulatos vagyok. Nagyon fontos a homokpadnak a sorsa, de inkább a Dél-Alföld vízellátásáról kéne beszélni, kicsit rázzuk föl magunkat, az utolsó pillanatban vagyunk” – mondta Sirkó Zoltán hódmezővásárhelyi gazdálkodó, tájépítész, aki saját területén, a Kéktóban évek óta nem látott vizet, és megtapasztalta a legelők, szántók kiszáradását. Azt mondta, ilyen körülmények között öt gyereke közül egyik sem akarja folytatni a gazdálkodást. Sirkó nem egy esetleges duzzasztóban látja a megoldást, szerinte meg kéne változtatni a vízügy szemléletét, nem a gyors vízlevezetést kéne erőltetni, hanem a táji léptékű vízmegtartást, a többletvizeket belvízcsatornákban, mélyületekben fogná meg.

A WWF munkatársa, Király András is erre hozott példákat, szerinte nem nyújt megoldást az Alföld szárazodására az, ha egy helyen felduzzasztják a vizet, és abban sem lát nagy fantáziát, hogy egy folyóból tavat csinálnak, még ha annak is kialakulhat szép mocsári élővilág. „A talaj a legnagyobb víztározó, a tájban, mélyületekben, laposokban, korábbi vizes élőhelyeken kéne megőrizni a vizet. Ehhez persze tájhasználat váltás is kell, de jelentősen csökkenhetne az aszályérzékenység” – mondta Király.

Az alföldi vízmegtartásról tanulmányt író Balogh Péter geográfus szerint is van a vízlépcsőnek alternatívája, a duzzasztás már elavult módszer síkvidéken. „Az itt felmerült jövőkép sivatag oázisokkal.
https://telex.hu/belfold/2023/09/14/csongradi-vizlepcso-lakossagi-forum-tisza-homokpad-strand-zatony-duzzasztas-vizgazdalkodas

Válasz

Szomjasak a Google adatközpontjai, és ez egyre rosszabb lehet

A vízfelhasználási problémák tovább súlyosbodhatnak a generatív MI felfutásával, az internetes óriásnak már most láthatóan megugrott a fogyasztása.

Aggasztó tendenciát mutat a Google aktuális környezetvédelmi jelentése, miszerint a vállalat tevékenysége bődületes mennyiségű vízfelhasználással jár. A keresőóriás 2022-ben 5,6 milliárd gallon, azaz 37 golfpályányi vizet használt el, aminek jelentős része az adatközpontok üzemeltetésére folyt el, ez 20 százalékos növekedés az előző éves időszakhoz képest. ...

A cég célkitűzése, hogy 2030-ra az irodáiban és adatközpontjaiban fogyasztott édesvíz 120%-át pótolja, de a mutató az aktuális jelentés szerint eddig csak 6%-on áll. Figyelmet fektet továbbá arra, hogy az ivóvízként használható édesvizet a jobban ellátott, kevésbé vízhiányos régiókból szerezze be, ami tavaly saját bevallás alapján 82 százalékban sikerült. A Google 2019-ben jelentette be egy új adatközpont felhúzását az arizonai Mesában, aminek a működéséhez 4 millió gallon vízre kapott garanciát, de mivel a térség vízhiánnyal küzd, nehezebben valósulhat meg a kivitelezés, a cég fontolja helyette a léghűtéses technológiák alkalmazását.

Nem a keresőcég az egyetlen szomjas tech-óriás: az arizonai adatközponttal is rendelkező Meta 2022-ben mintegy 697 millió gallon vizet használt fel szintén adatközpontokhoz, különösen a nemrég bejelentett Llama 2 nagy nyelvi modell kiképzése vett igénybe nagy mennyiségű vizet. Tavaly novemberben vált súlyosabbá az aszályhelyzet az Egyesült Államokban, így a Microsoft és a Meta sem tudta elkerülni, hogy proaktívabban álljon hozzá a vízgazdálkodáshoz. A kutatások szerint egy adatközpont átlagosan napi 300 ezer gallon (több mint egymillió liter) vizet használ fel hűtés céljából, ami megegyezik 100 ezer amerikai háztartás napi fogyasztásával.
https://www.hwsw.hu/hirek/66417/google-adatkozpont-vizfelhasznalas-kornyezetvedelem-mestersegesintelligencia-hutes-chatgpt-bard.html

Válasz

Perre megy a magyar állam ellen a Fővárosi Vízművek – jelentette be Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az IndoRádiónak adott interjújában.
https://infostart.hu/audio/4FD6D/4FD6DA1E.mp3

Az eljárás elindításának az oka – magyarázta a politikus – hogy a magyar állam tíz évvel ezelőtt rögzítette a vízárakat – nem csak a lakosságiakat –, és bár a területért felelős miniszternek 2014 óta minden évben meg kellett volna állapítania azt a vízdíjat, amelyik mellett megtérülnek az ivóvíz-szolgáltatás költségei, ez egyszer sem történt meg. A magyar állam ezzel a mulasztásával kárt okozott a közösségnek – mondta Tüttő Kata.

Számítások szerint miközben a Fővárosi Vízművek 2023-ban 2,3 milliárd forintot fizet be közműadóként az államkasszába, mintegy 10 milliárd forintos vesztesége lesz. Ilyen feltételek mellett arra sincs pénz, hogy felújítsák azt a kétezer kilométernyi vízvezeték-hálózatot, amely az ötezer kilométeres összhosszúságúból már elöregedett.
https://nepszava.hu/3201849_fovarosi-vizmuvek-veszteseg-vizdij-per

Válasz

Elsőfokú vízkorlátozást rendeltek el 15 Budapest környéki településen

Többek között Pomázt, Solymárt és Szentendrét is érintik a korlátozások.

Kedden délelőtt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) új felhívást tett közzé közösségi oldalán, melyben az országos tisztifőorvos által hétfőtől szerdáig tartó másodfokú hőségriasztásra, valamint a megnövekedett ivóvíz-igényre tekintettel arra kérték 15, Budapest környéki agglomerációs település lakóit, hogy ha lehetséges, mérsékeljék ivóvízfogyasztásukat a következő napokban, hogy a vízellátás zavartalan maradhasson – szúrta ki az idokep.hu

A DMRV Zrt. bejegyzésében arra kérte a Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, valamint Üröm településen élő felhasználókat, hogy törekedjenek a felelős ivóvízhasználatra és együttműködésre. Ennek keretein belül:

-- törekedjenek az ésszerű vízfogyasztásra: korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását (pl. medencetöltés), annak érdekében, hogy minden felhasználó ivóvízhez juthasson;

-- mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki;

-- az önkormányzat közterületi (pl. tűzcsapokról történő) locsolási célú vízvételezését szüneteltetéssék.

A társaság azzal nyugtatja a lakosokat, hogy lokális vízhiány esetén haladéktalanul lajtos vízellátást biztosítanak a területen. Az érintett önkormányzatokat arra kérték, hogy rendeljék el az elsőfokú vízkorlátozást.

Solymáron tavaly nyáron súlyos vízhiány állt fent, akkor ez háromezer embert érintett. Lapunk akkor erről részletesen beszámolt.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elsofoku-vizkorlatozast-rendeltek-el-15-budapest-kornyeki-telepulesen-260242
___

Naperőművekkel csökkenti költségeit öt hazai vízmű

A mintegy 923 millió forint európai uniós pályázati támogatást élvező beruházás részeként a DRV, a Duna Menti, az Északdunántúli, Észak-magyarországi és a Tisza-menti Regionális Vízmű Zrt. területén 13 helyszínen és a projekten kívül mintegy 250 millió forint önerőből további 2 helyszínen épült naperőmű.

A létesítmények összteljesítménye 5,65 megawatt, évente 20 ezer gigajoule energiát állítanak elő, és ezzel 5300 tonna üvegházhatást okozó gáz kibocsátásától óvják meg a környezetet.
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/naperomuvekkel-csokkenti-koltsegeit-ot-hazai-vizmu-260247

Válasz

Ismeretlenek visszaélnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság nevével

Június 28-án hívta fel őket valaki azzal, hogy egy e-mailt kapott az OVF-től, amelyben egy kedvező vízhasználati ajánlatra hívták fel a figyelmét. Már beszélgetésből kiderült, hogy az ajánlat nagy valószínűséggel hamis és visszaélnek az OVF nevével. Mostanra pedig biztossá vált, hogy a szervezet nevével, logójával próbáltak pénzt kicsalni a levelek címzettjeitől - olvasható a beszámolóban.

"Az incidenst természetesen azonnal jelentettük; az OVF jogászai pedig feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen" - szögezték le.

A lakosságnak üzenve hangsúlyozták, hogy

-- a vízügy ilyen jellegű szolgáltatást nem nyújt, a megkeresettek egyik esetben se kössenek megállapodást és ne fizessenek be pénzösszeget!
https://infostart.hu/bunugyek/2023/06/30/az-ivovizzel-probalnak-csalni-figyelmeztet-az-ovf

Közzétették a levél tartalmát is, ez alább látható.
https://fbshort.com/visszaeles-OrszagosVizugyiFoigazgatosag

Válasz

Erre vártak régóta a fúrt kúttal rendelkezők

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített a háztartási és mezőgazdasági kutak új szabályozásához - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).

A januártól érvényes törvénymódosítás alapján a bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás kockázatmentes és kockázatos területeket különít el, ezeket az augusztus végéig elkészülő vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd.

A közlemény szerint

-- a 2024 előtt engedély nélkül létesített,
-- 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak

általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat

-- nem kell bejelenteni,
-- üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedély.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, megszüntetéséhez

-- jövőre sem kell vízjogi engedély és bejelentés.

Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál.

A mezőgazdasági öntözőkutak létesítését, üzemeltetését, megszüntetését akkor is be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központnál, ha kockázatmentes területet érint, sekély és az első vízzáró réteget nem éri el, emellett digitális vízmérővel is el kell látni azokat. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

A NAK hangsúlyozta, hogy a vízkészlet megőrzése mindenki kötelessége, a gazdálkodóknak ezért szem előtt kell tartaniuk a felelős termelés szabályait. Az útmutatót a NAK honlapján tették közzé - áll a közleményben.
https://infostart.hu/belfold/2023/06/28/erre-vartak-regota-a-furt-kuttal-rendelkezok
___

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.
https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/105959-utmutatot-keszitett-a-haztartasi-es-a-mezogazdasagi-kutak-uj-szabalyozasahoz-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara

Az útmutató elérhető a NAK portálján.

Öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével, bejelentésével kapcsolatos útmutató (NAK)
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7336-ontozo-es-haztartasi-kutak-engedelyezesevel-bejelentesevel-kapcsolatos-utmutato/

Előzmény

Válasz

Civil díjra jelölték a Civil Kollégium Alapítvány által életre hívott Víz Koalíciót

Talán te is tapasztalhattad az elmúlt években, hogy egyre több a csőtörés, utcára kifolyt ivóvíz, időszakos vízhiány főleg a nyári hónapokban. A Víz Koalíció 2 évvel ezelőtt alakult vizes szakemberek és szakszervezetek, önkormányzati szereplők, valamint érdekvédő helyi civil csoportokból. Célunk, hogy mindenki számára elérhető legyen a tiszta ivóvíz, amely jelen pillanatban nem mindig valósul meg, és a helyzet csak egyre súlyosbodik az elöregedett vízhálózat vagy az ágazatban is gondokat okozó munkaerőhiány miatt.

„Jövőt a vizeknek! – Vizet a jövőnek!” – ez volt a Víz Hetének idei szlogenje, utalva arra, hogy miközben nélkülözhetetlen a víz a mindennapi életünkben, s egyben jövőnk záloga, mégis milyen kevés figyelmet fordítunk rá.

A záróesemény hangulatvideóját itt megnézheted:
https://www.facebook.com/vizkoalicio/videos/2437594326398217

Szavazz a tiszta ivóvízre, szavazz a Víz Koalícióra, amellyel azt segíted, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg Magyarország vízügyi helyzetét, és csatlakozhassanak a biztonságos ivóvízellátásért folytatott küzdelemhez!
Kattints ide:
https://nlc.hu/civil-dij-2023/

Kövesd a Víz Koalíció munkáját:
https://www.cka.hu/viz-koalicio/

Válasz

Az idén május 19-21 között Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tartják a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztivált. A rendezvény idei fókusza a Föld egyik legnagyobb gondjaként megjelenő vízproblémára irányul. A vízre, ami ha nincs, nem létezhetünk. Ha túl sok van, elveszünk. Ha elszennyeződik, megmérgezi az életünket és a környezetünket. A fesztivál célja, hogy meghalljuk a VÍZ-HANGOKAT és hogy az általuk inspirált filmek aztán beszélgetés hullámokat és egymást alakító hangokat keltsenek. Talán még időben vagyunk, hogy minden ember megértse, mit jelent ennek a bolygónak a fentartható vízgazdálkodás, a vizek élőhelyei, a tavak, a folyók és az óceánok.

Idén 105 országból mintegy 1260 filmet neveztek, köztük a világ olyan vezető műhelyei, mint a Terra Mater Factual Studios, vagy a Marco Polo Film AG. Olyan nemzetközileg is elismert és az előző években díjazott rendezők küldték el legújabb alkotásaikat, mint Yann Sochaczewski, Mathieu Le Lay, Jan Haft és Dan Dinu.

A nemzetközi filmkészítők mellett számos ismert hazai alkotó is nevezett a versenybe. A korábbi években díjazott filmesek közül többek között Szendőfi Balázs, Poroszka Magyar Zsolt, Fehér Zoltán, Kriska György, Garai Cintia és a Wildlife Messengers legújabb filmjei is megmérettetik magukat.

A nemzetközi produkciókat a zsűri elnök ifj. Vitray Tamás biológus, operatőr, szakíró, a National Geographic magyarországi főszerkesztője, Takács Rita szerkesztő-rendező, Szalay Péter Balázs Béla díjas rendező és Vladimir Blazevski, macedón játék- és dokumentumfilm rendező, forgatókönyvíró díjazza, míg a Kárpát medence természeti értékeit összegyűjtő filmeket Széll Antal természetvédelmi szakember, filmes és fotós vezetésével, Németh Beatrix televíziós szerkesztő, Kátai Róbert rendező rangsorolják. A tavalyi siker után – mikor többek között általános iskolai osztályok is jelentkeztek kollektív produkcióval – az amatőr filmesek számára idén is lesz Third Eye versenyprogram.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által meghirdetett és szervezett IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválon
https://naturefestandfilm.com/filmszemlek/
a filmek mellett rendkívül gazdag program – előadások, workshopok, interaktív programok, múzeum pedagógiai és kézműves foglalkozások, gasztro kalandozások várják majd a fesztivál látogatóit mind a fenntarthatóság jegyében. A rendezvény továbbra is ingyenesen látogatható.
https://papageno.hu/blogok/zoldkult/2023/03/viz-hangoke-lesz-a-foszerep-a-ix-nemzetkozi-kornyezetvedelmi-filmfesztivalon/

Válasz

Be kell jelenteni a kutakat, különben nagy bírság érkezik

Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz

-- 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni

Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése.

-- 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz.

Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes,

-- a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet – olvasható a portálon.

Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Ingyen van, de pénzbe kerül!

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Ez az engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet.
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/23/kut-kerti-kut-kutfuras-vizugy-vizjog-engedely-kutbejelentes-ingatlan/

Válasz

Ajánljuk figyelmetekbe az MTI által készített víz világnapi összeállítást, amelyet a gondola.hu internetes portálon is olvashattok:
https://gondola.hu/hirek/300682-Vedelemre_szorul_a_felszini_es_felszin_alatti_vizkeszlet_is.html
A Magyar Természetvédők Szövetsége nevében Ujj Zsuzsanna természetvédelmi szakértő kolléganőnk válaszolt a kérdésekre.

Válasz

Klárisok zenekar: Tíz, tíz, tiszta víz - mesekoncert
http://nepzene.network.hu/video/klarisok_zenekar/klarisok_zenekar_tiz_tiz_tiszta_viz__mesekoncert

Válasz

Kimozdítottuk egyensúlyából a globális vízkörforgást – figyelmeztet a vízgazdálkodási bizottság

Évtizedek óta rossz vízgazdálkodást folytatnak a világ országai, a kutatások szerint ma már olyan rendszerszintű válsággal néz szembe a bolygó, amely egyszerre lokális és globális. A történelem során először jutott el oda az emberiség, hogy kimozdította az egyensúlyából a globális vízkörforgást, ez pedig olyan károkat okoz, melyeket az országok csak egymással együttműködve tudnak megoldani – figyelmeztetett pénteken publikált jelentésében a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság.
https://turningthetide.watercommission.org/

Az emberi tevékenység – például az erdők pusztítása, a fosszilis energiahordozók használata – átalakítja a bolygónk csapadékrendszereit, emiatt számos régióban lecsökken az eső mennyisége, és kevésbé kiszámítható módon jutnak vízhez a területeink. Ez a folyamat ma már olyan méreteket öltött, hogy az a gazdasági, egészségügyi és társadalmi stabilitást veszélyezteti. „Gazdaságainkat arra a feltételezésre építettük, hogy támaszkodhatunk a csapadékra” – jelentette ki pénteken, az ENSZ New York-i vízügyi csúcstalálkozója előtt Johan Rockström, a potsdami éghajlati hatáskutató intézet igazgatója, a tavaly májusban létrehozott Globális Vízgazdasági Bizottság társelnöke. ...
https://www.thejakartapost.com/world/2023/03/18/water-warning-economic-stability-threatened-by-vanishing-rainfall.html

A történet egyébként Magyarország számára is tartogat tanulságokat, hiszen alvízi országként ki vagyunk szolgáltatva a Romániából, Szlovákiából, és nem utolsó sorban Ukrajnából érkező vízkészleteknek. Épp ezért szerencsés lenne, ha ezen a téren nem az országok önző érdekei érvényesülnének, hanem Európa-szintű vízgazdálkodás valósulna meg.

A Stockholmi Nemzetközi Vízintézet szerint a világon csaknem 600 nemzetközi határokon átnyúló földalatti víztartó réteg található, ám ezek közül csak hatnak a kitermelését szabályozza országok közötti megállapodás. Ráadásul a víz nem csupán folyókon, víztartó rétegeken és a légköri áramlásokon keresztül lépi át a határokat. Mivel a mezőgazdaság a globális édesvíz-felhasználás több mint 70 százalékáért felel évente, az élelmiszer-kereskedelem egyben vízkereskedelmet is jelent. A vízbiztonság javításához valószínűleg át kell térni a precízebb és takarékosabb öntözőrendszerekre, a kevesebb vizet igénylő növényekre, a szárazságnak ellenálló gazdálkodási módszerekre és kevesebb vízigényes növény termesztésére a vízhiányos helyeken. A városi területeken eközben kulcsfontosságú lesz az édesvíz tárolásának növelése, a szennyvíz újrahasznosítása és az ipari vízfelhasználás csökkentése.
http://hang.hu/gazdasag/kimozditottuk-egyensulyabol-a-globalis-vizkorforgast-figyelmeztet-a-vizgazdalkodasi-bizottsag-153034

Válasz

Elindult a Víz Hete és az első események ma megtörténtek. és jönnek a képes beszámolók.
Ez itt Szentendre. Köszönjük a szervezést, a részvételt és a képeket.
https://www.facebook.com/vizkoalicio/posts/pfbid0pVQ3QwUVFYMNCC97CwdT2HkEC9Cc1yCWTFTuY7fs9iRM8AKc6XcMx9hs1vbswmfel
(képek)

A Víz Hete, a Víz Koalíció kezdeményezése és a koalíció a biztonságos és fenntartható ivóvízellátásért dolgozik. Petíciójuk, a “Tiszta vizet a poharainkba!”, amelyet kérjük írjatok alá.
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

Válasz

Akkora a szárazság Jordániában, hogy már a szomszédos Izraeltől kell vásárolni a vizet

Magyarországon egy átlagember naponta átlagosan 97,8 liter vizet használ, az Európai Unióban 120 litert, az Egyesült Államokban pedig 350 litert. A világ egyik legszárazabb országában, Jordániában a Vízügyi Minisztérium nemzeti vízstratégiája szerint mindenki legfeljebb 61 liter vízhez férhet hozzá naponta. Ez a városokban hetente maximum 36 órányi, vidéken ennél sokkal ritkásabb vezetékesvíz-hozzáférést jelent, csakhogy a folyamatosan beáramló menekültek miatt a vízigény egyre nő, miközben az ország egyre apasztja természetes vízforrásait, a rozoga vízvezetékrendszeren keresztül pedig elfolyik a maradék vízkészlet csaknem fele. Egy tavaly márciusi tanulmány előrejelzései szerint 2030-ra Jordánia alacsony jövedelmű népességének több mint 90 százalékának nem lesz biztosítva a vízellátása, vagyis átlagosan naponta kevesebb mint 40 liter vízhez tudnak majd hozzájutni.

A tarthatatlan helyzet kezelésére Jordánia kormánya most arra kényszerült, hogy a lakosság hangos ellenkezése közepette partneri kapcsolatba lépjen az izraeliekkel, akik 600 megawatt napenergiáért cserébe 200 millió köbméter sótalanított tengervizet küldenek a szárazság sújtotta országba. A megállapodástól most egy lépéssel közelebb kerültek a felek a megvalósítás felé: az Egyiptomban a héten kezdődött COP27 klímakonferencián az Egyesült Arab Emírségek közbenjárásával szándéknyilatkozatban rögzítették a tervet.
https://qubit.hu/2022/11/14/akkora-a-szarazsag-jordaniaban-hogy-mar-a-szomszedos-izraeltol-kell-vasarolni-a-vizet

Válasz

Két furcsa hír, tele lehetőségekkel, az elmúlt egy órából:

-- az egyik, hogy esett az eső Nagykörűben,
-- a másik, hogy a gazdák felelősek az aszályért.

Kicsi jéggel esett, de az is vízből volt, nagyon örültünk neki. Kár, hogy ez furcsa. De talán még furcsább, hogy a vízügy lerázta magáról a felelősséget, ahogy a Kormányinfóból kiderült: a gazdák felelősek az aszályért.

A hivatalos vízügy ezzel formálisan is lemondott a szakmai tisztelet igényéről, hiszen csak egy kiszolgáló szervként határozzák meg önmagukat, ami ugyebár a hóhér szintje. Én azért bátorítanám a vízügyet, legalábbis a vízügyi kollégákat, hogy vegyék magukra a szakma felelősségét, itt van most egy nagyon szép vízügyi feladat: ki kell építeni a táji vízvisszatartás infrastruktúráját és működtetni is kellene – mi bízunk benne, hogy meg tudják csinálni, még akkor is, ha egyéb szakmákat is be kell vonniuk.

És pláne bátorítom a gazdálkodó kollégákat és a táji összefüggéseket legalább alapszinten átlátókat, hogy rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlését szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a Magyarok Országos Gyűlésén belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.

Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken.
-
Fontos szakmai megjegyzés, hogy a felelősség három részre oszlik ebben az évszázados folyamatban:

-- A vízügy mint a víz-szakmai szervezet, és mint szakma is felelős, amiért NEM mondta, h. a búzabánya-mezőgazdaság kiszárítási igénye bizony kiszáradáshoz vezet. A vízügy a legutóbbi időkig elzárkózik ettől a tételtől, miközben a legkorábbi időktől voltak vízügyesek, akik látták és átlátják ezt.

-- A modern mezőgazdaság igenis felelős, amikor ugyancsak nem ismerte fel és el, hogy az ő agrobizniszük bizony be van ágyazva a Természet magasabb rendű működésébe, és a csúcsra járatott és teljesen iparszerűsített profittermelésük bizony környezeti összeomláshoz is vezet - a társadalmi problémák mellett.

-- A mindenkori politika pedig abban felelős, hogy nem tartott külső kontrollt ezen irányon, és nem ismerte fel, hogy ez a "fejlődés", bizony egy olyan belső gyarmatosítás, ami a Természet működésének szétzilálása mellett mezőgazdasági bányatársaságok prédájáva teszi az Alföldet és ez által az Országot.
___

... rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlése-t szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a 8. Magyarok Országos Gyűlésen belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.
Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken." - Balogh Péter geográfus meghívója!
https://www.facebook.com/mogy.rendezveny/posts/pfbid0FgVzXiZ2dtGeqCESz481X8k9cWeRAM75PMPLSZxtjo4H2VWtWWQbb9Mg4NhjBkiKl
___

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, 2022.8.6-7. között tartandó 8. Magyarok Országos Gyűlése rendezvényről további tudnivalókat (programfüzet, térkép, árak...) itt lehet elérni:
https://mogy.hu/

Válasz

Aszályveszélyhelyzeti operatív törzs: tüneti kezelés helyett a klímavészhelyzetre reagáljunk!

A rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. Kérdéses azonban, hogy a mostani szárazságot hogyan értékeljük: szokatlan időjárási jelenségként vagy a gyorsuló klímaváltozás tendenciáiba illeszkedő környezeti problémaként. Vajon az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsben helyet kapnak klímakutatók és környezetvédelmi szakemberek?

Mezőgazdasági kár, környezeti probléma

Hónapok óta tombol a hőség és szárazság Európában, a térség több mint felében adtak ki aszályra vonatkozó figyelmeztetést vagy riasztást. Az orosz-ukrán háború okozta élelmiszer- és energiakrízist jelentősen súlyosbítja a mezőgazdaságban milliárdos károkat okozó aszály és a vízerőművek leállításával előálló energiahiány. Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint a probléma, de még nagyobb bajban vannak a gyepgazdálkodók és állattartók, akiket az egekbe szökő takarmányárak, a kiszáradt gyepek alacsony fűhozama és a rendkívül egyenlőtlenül elosztott agrártámogatási rendszer teljesen ellehetetlenít.

„Bőven lesz feladata az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsnek. Az eddigi hírek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy agrárfókuszú intézkedések várhatók, de bízunk abban, hogy ezzel együtt egy környezeti problémákra érdemi rálátással bíró szakembergárda fogja kézbe venni a rendkívüli szárazság kezelését, mivel bár a keletkező kár túlnyomó részét a mezőgazdaság szenvedi el, magának a problémának a kezelése sokkal inkább komplex környezetvédelmi-vízgazdálkodási megközelítést igényel” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Át kell gondolni az agrártámogatások elosztását

Minden negatív esemény ellenére abban egyetértés van, hogy hazánkban idén sincs élelmiszerhiány, sőt, ha a teljes hazai termelést nézzük, még exportra is jut gabona, azonban ez nem vigasztalja azokat a gazdákat, akiknek a megélhetése súlyos veszélybe került. Pusztán a termelési eszközök áremelkedése miatt a kis- és közepes gazdaságok sorra kényszerülnek feladni tevékenységüket, a rendkívüli aszály csak rátett még egy lapáttal a folyamatokra.

„Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a legnagyobb költségvetésű EU-s program, a hosszú távú uniós költségvetés közel harmadát költjük mezőgazdasági kifizetésekre. A támogatási rendszert arra hozták létre, hogy a termelékenység javítása mellett tisztességes megélhetést biztosítson a gazdáknak, hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz, továbbá elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését, élhetőségének javulását. Jelenleg azonban az látszik, hogy a nagy gazdák termelékenységének javítása elvitte a pénzt a kisebb gazdaságoktól és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól, mivel az áremelkedések miatt sorra dőlnek be a kis- és közepes gazdaságok, és az idei aszály még a legnagyobbakat is felkészületlenül érte” – mondta Dedák Dalma.

Az agrártámogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el: rendre a támogatott gazdák felső 10%-a kapja az agrárpénzek mintegy 80%-át, és szántóföldi termelésre megy a finanszírozás háromnegyede, a gyepgazdálkodók, állattartók, szőlő- és gyümölcstermesztők, kertészetek, nád- és halgazdaságok csak a pénzek maradékán osztozhatnak. Az új agrártámogatási ciklus stratégiai terve most készül, eszerint Magyarország 2027-ig mintegy 5300 milliárd forintot oszthat el a gazdák között.

„A mezőgazdasági szakembereknek a most átdolgozás alatt álló közös agrárpolitikai támogatási rendszer mielőbbi felülvizsgálatában lenne fontos szerepük, hogy az alkalmas legyen a még talpon lévő, de méltánytalan helyzetbe került kis- és közepes gazdaságok megmentésére, illetve arra, hogy a hazánkba érkező uniós források olyan gazdálkodási formák és beruházások terjesztéséhez járuljanak hozzá, amelyek a mezőgazdaság klímaváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodóképességét segítik. Ilyenek például a vízvédelmi és élőhelyfejlesztési beruházások vagy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések. Tehát most nyerhetnének értelmet azok a környezet- és klímavédelmet szolgáló intézkedések, amiket eddig sajnos leginkább csak felesleges uniós korlátozásként ­– rosszabb esetben zöld terrorként – emlegettek egyes mezőgazdasági véleményformálók” – mondta a szakértő.

Az aszály a klímaváltozás egyik tünete?

Nem szabad összekeverni az időjárást az éghajlattal és egy-egy rendkívüli helyzetet rögtön a klímaváltozás számlájára írni. A mostani aszályhelyzet egy globális légköri szituáció hazai megnyilvánulása, ezzel együtt úgy néz ki, hogy az egyre hosszabb száraz időszakok, hőhullámok, valamint a csapadék tér- és időbeli eloszlásának egyenlőtlenné válása már tendenciává vált. Mindez olyan új helyzetet teremt, amihez meg kell tanulnunk alkalmazkodni. A felmelegedés miatt a hidrológiai ciklus egyértelműen felgyorsult, ami a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és a vízzel összefüggésbe hozható krízisek jelentőségének növekedését vonja maga után.

„A rendkívüli aszályhelyzet környezeti problémáktól leválasztott kezelése olyan, mintha egy TBC-s beteget lázcsillapítással akarnánk meggyógyítani. Amennyiben pedig az aszálykezelés leszűkül a mezőgazdasági vízhasználatok, ellenőrizetlen vízkivételek további fokozására és az újabb és újabb területek művelésbe vonására, az egyenesen a legyengült szervezet piócás kezeléséhez vagy a vércsapoláshoz hasonlítható. Rekord alacsony vízállásoknál egyszerűen nincs miből öntözni, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése pedig a talajvízszint süllyedését okozza, ami bár nem olyan látványos, mint egy kiszáradó patak, de hasonlóan nagy, sőt olykor még nagyobb problémákat okoz. Az ellenőrizetlen kutakból öntöző mezőgazdaság a saját ellehetetlenülését okozza, nem túlzás azt mondani, hogy ez olyan, mintha a félrekezelt beteg öngyilkosságot követne el” – mondta Dedák Dalma.

Tünetek helyett a kiváltó okokat kezeljük

Hazánk sajátosságai miatt a vízgazdálkodásunk a mai napig a víztöbbletek elvezetésére, a belvizek és árvizek mielőbbi eltüntetésére van optimalizálva. Most is mindenhol nagy erőkkel zajlik a belvízelvezető-csatornák mélyítése, kotrása, a part menti, árnyékot adó növényzet eltávolítása, pedig ez éppen olyan tévút, mint a gátrendszerek mögötti duzzasztás és medertárazás. Az aszály miatt leállított nyugat-európai vízerőművek példája jól mutatja, hogy a gátak sem mérséklik a vízhiányt, sőt, a könnyen felmelegedő állóvizek vízminőségi és ivóvízellátási problémákkal terheltek. A termőföldeken a megoldás az ár- és belvizek minél nagyobb területen történő szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék talajba szivárogtatása és a felszín alatti vízkivételek mérséklése lehet, települési szinten pedig a csapadék és tisztított szennyvíz összegyűjtése, víziközműrendszerek felújítása és átállás víztakarékos megoldásokra.

„A mostani aszály a gazdáknak okozza a legnagyobb bevételkiesést, de gondot okoz a turizmusnak, a vízigényes ipari létesítményeknek, szenvednek a természeti erőforrásainkat fenntartó ökoszisztémák, és már a városi családok életét is megnehezítik az egyre gyakoribb vízkorlátozások. A probléma komplex eredetű és a megoldás átfogó megközelítést igényel. A kiváltó okok kezelésére kell tehát fektetni a hangsúlyt, nem önmagában a mezőgazdasági aszálykár enyhítésére” – zárta gondolatait a szakértő.
https://m.wwf.hu/hireink/klima-es-energia/aszalyveszelyhelyzeti-operativ-torzs-tuneti-kezeles-helyett-a-klimaveszhelyzetre-reagaljunk/

Előzmény

Válasz

Kár, hogy az aszályoptörzs a „magyar emberek” és gazdák helyett agrárbárókat és egy működésképtelen modellt próbál majd megvédeni

Helyénvaló tehát, hogy feláll egy munkacsoport, aminek dedikált feladata a kialakult áldatlan állapotok kezelése, még ha ilyen militarista névvel áldotta is meg a konstans háborús lázban élő kormányzat.

Az aszályügyi törzs vezetőjeként Nagy biztosította a gazdálkodókat, hogy mindent meg fognak tenni az aszálykárok enyhítése és a minél magasabb terméshozam érdekében, hogy biztosítsák az élelmiszer-ellátást, és megvédjék a gazdákat a károktól.

-- Ez papíron mind szép és jó. Azonban, ha a gyakorlatban valóban hosszútávú és a közérdekeket szolgáló eredményeket kívánna elérni az optörzs, akkor elsősorban épp a kormány évtizedes munkásságával, és már jóval korábban megkezdődött folyamatokkal szembemenő intézkedéseket kellene hoznia.

Kezdjük az élelmiszer-ellátással: Magyarországon nincs, és minden valószínűség szerint nem is lesz élelmiszerhiány. Van viszont áremelkedés, ez pedig annak köszönhető, hogy az élelmiszert – ahogy a tőkés világrendszerben mindenhol – kommodifikálták, azaz áruvá tették. Vagyis termelésének célja nem az élelmezés, a társadalom számára létfontosságú táplálék biztosítása, hanem a földtulajdonosok és élelmiszeripari cégek profitjának a biztosítása. Ezen pedig a Fidesz nem változtatott, sőt, ha lehet, csak fokozta a szektor profitabilitását.

Ehhez kapcsolódik a második pont: azok a gazdák, akiknek kárát kompenzálná a kormány, jelentős részben épp azok az agrárvállalkozók lesznek, akiknek a kezében irdatlan monokultúrás, ipari mezőgazdasági módszerekkel művelt latifundiumok összpontosultak. A jelenlegi magyarországi földstruktúrában a kisgazdaságok száma elenyésző. Pedig mikor a Fidesz megalkotta a 2013-as földtörvényt, akkor lett volna lehetősége a kistermelőket és kisgazdaságokat preferáló rendszert alkotni – mégsem tette.

A monokultúrás nagygazdaságokhoz kapcsolódik a harmadik pont, ami már a vízhiánnyal is összefügg: a Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban ezen földek egyre jobban rászorulnak az öntözésre. Amit viszont az alacsony vízállások miatt egyre kevésbé lehet megtenni felszíni vizekből, így egyre inkább a fúrt kutakra kell támaszkodniuk a gazdáknak.

Az egyre mélyebbre kerülő talajvízszint eléréséhez viszont egyre drágább kutakat kell fúrni, költséges öntözőrendszerekre van szükség – ezt pedig elsősorban a tőkeerős nagygazdaságok tehetik meg. Amit kompenzálhatna a kutak nem is olyan rég még valamennyire létező szabályozása.

Azonban a kormány e téren is szembement a közérdekkel: ahogy a WWF friss közleménye felhívja rá a figyelmet, a 2021-es mezőgazdasági kútfúrási szabályozás, valamint a nemrégiben elfogadott vármegyetörvény végképp eltörölte ezt a szabályozást.

Ebből egyrészt az következik, hogy akinek több pénze van, mélyebb kutat fúrhat. Másrészt az, hogy súlyosan veszélyezteti a földalatti vízkészleteket, a vízzáró rétegek átfúrásával elszennyezheti őket, valamint még gyorsabban csökkentheti is a szintjüket.

-- Ami dióhéjban annyit tesz, hogy idővel mélyebb és mélyebb kutakból lehet majd egyre kétesebb minőségű vízhez jutni.

Ezzel szemben, noha a Belügyminisztériumnak a WWF-fel együttműködésben vannak vízmegtartó pilot-projektjei több magyarországi kistelepülésen, az uralkodó nézet továbbra is a vízelvezetés. Vagyis vagyis az esetleges árvizek, az egyre gyakrabbá váló hirtelen, nagy mennyiségű esőzések, de a folyamszabályozás óta még a folyók vizét is, igyekeznek mihamarább elvezetni, elsősorban a művelhető földek területének növelése céljából.

-- De ebben a helyzetben mivégre akarnánk minél gyorsabban megszabadulni a víztől?

Magyarán ha az agrárminisztérium komolyan gondolja, hogy operatív törzzsel kell alkalmazkodni az aszályhoz – ami borítékolható az eljövendő években is –

akkor két lehetősége van:

1) Marad minden a régiben, csak segítünk többet öntözni, és kártalanítjuk a gazdákat az aszálykárok után.

2) Az eddigi gyakorlattal szemben országszerte vízmegtartó megoldásokat valósítunk meg alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Öntözés- és vegyszerintenzív nagyipari mezőgazdaság helyett pedig a fogyasztókhoz közelebb álló, a természeti adottságokat használó kisgazdaságok, szövetkezeteket támogatjuk közpénzből, amelyek a rendelkezésre álló vizet is sokkal takarékosabban és hatékonyabban használják fel. Vagyis teljes mezőgazdasági paradigmaváltást valósítunk meg a jelenlegi agrárpolitikához képest.

Az első még talán 1-2 évtizedig lehet működőképes megoldás, brutális társadalmi és környezeti károkozás, valamint egy sokkal küzdelmesebb jövő árán.

A második ezzel szemben számos pozitív társadalmi és környezeti hatással járna. És ha nem is garantálja, hogy ne legyen sokkal küzdelmesebb az élelmiszertermelés a jövőben, mint jelenleg, hosszabb távon is fenntartható lehetne.

Sokkal élhetőbbé tenné a magyar vidéket, és még a társadalom széles rétegei is olcsóbban juthatnának egészségesebb élelmiszerhez. Persze, bizonyára agrárbárók nélkül.

Ugyanis ez a megoldás szembemenne az uralkodó osztály és a mezőgazdasági lobbi, valamint számos nagy érdekérvényesítő csoport érdekeivel, amelyek ráadásul rendszerint a kormányhoz is számtalan módon kötődnek. Nem véletlen, hogy olyan az agrárrendszerünk, amilyen… ahogy az sem, hogy Nagy agrárminiszter optörzse vélhetően az első opciót valósítja majd meg.
https://merce.hu/2022/07/28/kar-hogy-az-aszalyoptorzs-a-magyar-emberek-es-gazdak-helyett-agrarbarokat-es-egy-mukodeskeptelen-modellt-probal-majd-megvedeni/

Válasz

A Vízügyi Tudományos Tanács Jövőépítés a vízgazdálkodásban című könyvsorozatának ötödik, rendhagyó kötete Jolánkai Géza vízmérnök memoárja, amelyben életrajzi elmélkedései mellett vizeink mennyiségi, minőségi, ökológiai állapotáról és a lehetséges menekülési utakról is szót ejt.

Mivel a szerző nem csupán a szakmai közönségnek szánta memoárját, ezért a szigorú értelemben vett vízszakmai részeket rövidebben érinti, inkább a tőle megszokott színes, történetmesélős stílusban ír a számára kedves vagy éppen megrázó eseményekről – mind saját életét, mind a magyar vízügy elmúlt fél évszázadát tekintve.

-- A könyvet épp ezért nemcsak a vízmérnök-társadalomnak, hanem a vizeket, vizesélőhelyeket kedvelő, azok jövőjéért felelősséget érző, a vízügyi történelemre nyitott olvasóknak is ajánljuk.

Jolánkai Géza professzor szakmai munkássága a vízminőségi modellezést, vízminőség-szabályozást és az ökohidrológiát fedi le, amely területeknek aktív kutatója és oktatója volt. Pályafutását tekintve különösen kiemelkedőek Balaton-kutatásai, továbbá a tavak, tározók, illetve ezek vízgyűjtőinek vízminőségi és biológiai kutatása és modellezése.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_05_10/jolankai_geza_vizeinkert

Válasz

Egy kézenfekvő apropó és alapos ok, hogy búcsút mondj a palackozott víznek!

2022-ben a víz világnapjának fókuszában a felszín alatti vizek megőrzése állt, amelyek bár láthatatlanok, egyszerre táplálják az ivóvízhálózatot, az ipart és a mezőgazdaságot, és tartják fenn a természetes ökoszisztémákat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy megvédjük a szennyezésektől, például a mikroműanyagoktól.

Megdöbbentő adatot publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium- és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban – ismertette a Don't Waste It.
https://dontwasteit.hu/2022/03/23/a-legnagyobb-fenyegetes-a-vizeinkre-a-mikromuanyag/

Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, legalább másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba évente hazánkban. A hatalmas PET-mennyiségnek kb. 70%-a nem kerül újrahasznosításra, így egymilliárd palack lerakókban, égetőkben, folyómedrekben vagy a tengerparton végzi, majd mikroműanyaggá szétesve bekerül folyóinkba és az ivóvizünkbe, hatalmas terhet róva környezetünkre.

Nemzetközi és immár magyar vízmintaelemzések is kimutatták már a mikroműanyag-szemcsék jelenlétét talajvízben és csapvízben is.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti. Ennek ellenére a MASZESZ 2020-as kutatása szerint a magyar társadalom 27%-a egyáltalán nem fogyaszt csapvizet, helyette palackozott vizet választanak.

Változtatni kell ezen a szokáson a saját egészségünk érdekében: kutatások bizonyítják, hogy éves szinten 90 000 darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, elenyésző mennyiségű műanyagdarabkát juttat a szervezetébe.

A palackozott vizek vásárlása emellett teljesen feleslegesen fokozza a természet műanyagterhelését a szemétbe kerülő PET-palackok miatt, a víz csomagolás nélkül a legjobb.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_02/felszin_alatti_vizeinkre_a_mikromuanyag_is_sulyos_fenyegetest_jelent

Válasz

Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája:
Felszín alatti vizek - Tegyük láthatóvá a láthatatlant!
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/viz-vilagnap-2022-felszin-alatti-vizek-tegyuk-lathatova-a-lathatatlant-marcius-22

Válasz

Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? ? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni?
Az ivóvízzel kapcsolatos problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon,
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció, amely első lépésként szeretne egy országos petíciót az útjára bocsátani. A petíció a vízszolgáltatók ínséges helyzetére kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét és SOS intézkedéseket sürget.
Az Akciókonferencia azonban nemcsak a petícióról szól, hanem a vízigazságosságról, a vízhozzáférésről és a vízgazdálkodásról is. Komplexen foglalkozunk a “vízkérdéssel”, miközben megismerkedhettek a terepen dolgozó közösségekkel, szakszervezeti és civil aktivistákkal és közösségszervezőkkel.
Egy kiállításon láthatjátok a “vízkárosult eszközeinket”, sőt lehetőség lesz térképen megjeleníteni a saját lakóhelyi vízproblémáitokat is.
Az esemény a Víz Koalíció, a Tabumentes Ország (TMO), a PAD for environmental justice, a Civil Kollégium Alapítvány, a Rendszerszint - Országos Közösségszervező Műhely és az aHang közös szervezésében valósul meg.
Program:
A konferencia műsorvezetői:
Sándor Kata újságíró, közösségszervező
Fehér Dániel Eleven Vecsés civil aktivista
10:00-10:45 Köszöntő és „Tiszta vizet a poharainkba!” c. petíció ismertetése és elindítása
10:45-11:30 Beszélgetés a petíció indítóival: érintett települések civil képviselői és vizes szakemberek fogalmazzák meg a magyarországi vízellátás legnagyobb problémáit és a szükséges intézkedéseket
Moderátor: Sándor Kata újságíró, közösségszervező
11:30-11:45 „Vizes gondjaink” c. kiállítás megnyitója Rényi András, művészettörténésszel
11:45-12:45 Önkormányzatok helyzete a vízszolgáltatásban, vízszolgáltatók helyzete Magyarországon
Vendégek:
Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár
Kreitner Krisztina MAVÍZ PR és marketing menedzser
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
12:45-13:30 Ebédszünet
13:30-14:30 Vízhozzáférés a szegregátumokban és a települések perifériáján
Vendégek:
Nagy Erzsébet Partners Hungary Alapítvány, közösségi érdekérvényesítés terepi szakértő, mediátor
Vígvári András MTA Szociológiai Intézet, tudományos segédmunkatárs/ városszociológia, térbeli marginalizáció, zártkertek
Balogh Fruzsina közösségszervező, Rendszerszint-Országos Közösségszervező Műhely
Moderátor: Papp Gergely PAD for environmental justice
14:30-14:45 Vízmesék
14:45-15:45 Felszíni és felszín alatti vízgazdálkodás
Vendégek:
Dedák Dalma WWF környezetpolitikai szakértő
Lányi András filozófus
Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök Alba Natura Civil Alapítvány Velencei-tó, Nagy Tavak Koalíció
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
15:45-16:00 Zárás
A program ideje alatt az alábbi műhelymunkába lehet bekapcsolódni:
- Térképkészítő műhely
Várunk minden érdeklődőt, akinek fontos a környezetvédelem, az egészséges ivóvízhez jutás és a társadalmi igazságosság.
Találkozunk november 20-án!
Víz Koalíció


Víz Akciókonferencia
2021. november, 20., szombat, 10:00-16:00
VDSZ székház: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció: https://www.facebook.com/events/957057341831800

Válasz