Energiaközösséget tervezel? Innen rengeteg hasznos anyagot letölthetsz! | 2024. április 7.

Civileken túl egyre több hazai önkormányzatot is foglalkoztat helyi energiaközösség létrehozásának gondolata. A lehetőség iránt azért is kezdtek érdeklődni a települési döntéshozók, mert a rendszer segítségével csökkenthetik a villamos energiával kapcsolatos kiadásaikat. Munkájukat letölthető, szerkeszthető sablonokkal is támogatja a Közösségi energia Tudástér.

Energiaközösségként működhetnek többek között a napelemekkel ellátott, rendszerbe kapcsolt önkormányzati fenntartású intézmények, épületek, ugyanakkor ezekhez akár magán- vagy vállalati tulajdonú ingatlanok is csatlakozhatnak. Az energiaközösségek létrehozásának egyik fontos hozadéka, hogy segít az energiafüggőségtől eltávolodni és az önellátás felé elmozdulni.

Magyarországon is vannak már előremutató jó példák – többek közt Újbuda vagy Szentendre – ahol települési önkormányzatok vagy azok konzorciumai olyan megújuló-energiával kapcsolatos fejlesztésbe, beruházásba kezdtek, melyek egyik eleme egy helyi energiaközösség megalakítása és működtetése.

A hasonló projektekben gondolkodó vagy a lehetőség iránt érdeklődő önkormányzatok, civil szervezetek, közösségek számára a gyakorlati munka megkezdéséhez kínál hiánypótló segítséget a Közösségi Energia Tudástér.

Ez a magyar nyelvű tudásbázis számos alapvető segédanyagon és információkon kívül, olyan ELŐRE ELKÉSZÍTETT, SZERKESZTHETŐ, helyi igényekhez igazítható SABLONOK is megtalálhatóak, melyek megkönnyítik a tervezési, szervezési, tájékoztatási, projekt-előkészítési, tagtoborzási, stb. munkálatokat. Bátorítunk minden érdeklődőt, hogy nézzen körül a honlapon és használja ezeket az anyagokat; ezzel rengeteg munkaórát és befektetett energiát lehet megtakarítani!

Az oldalon elérhető, ingyenesen letölthető, szerkeszthető sablonok, illetve hasznos tippek a kiegészítéshez, személyre szabáshoz...
https://greenfo.hu/hir/energiakozosseget-tervezel-innen-rengeteg-hasznos-anyagot-letolthetsz/

Válasz

Kisközösségi Program: Ünnepeljünk! Ma 5 éves kiutak.hu portálunk! :) <3

A Kiutak.hu-t elsősorban azoknak készítjük, akik helyi szinten, más emberekkel összefogva szeretnének tenni egy ökológiailag fenntartható társadalomért. 125 cselekvési tipp helyi ökoközösségeknek + sok száz nagyszerű olvasni- és néznivaló ajánlója - 5 évvel az indulása után ezeket találod a portálon.
https://kiutak.hu/

Kérjük, a születésnap alkalmából írd meg nekünk a poszt alá, hogy miért szereted a Kiutak.hu oldalt - és esetleg azt is, hogy miként fejlesztenéd a helyünkben!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=775859817912492&set=a.621077153390760

Válasz

Zubreczki Dávid: Arról már korábban posztoltam, hogy kedden mutatták be a Fugában az Épületfelújítási kézikönyvet Beleznay Éva és Huszár Daniella szerkesztésében, aminek a panelbeszélgetését én moderáltam.

A kerekasztal Beleznay Évával, Erő Zoltánnal, Illésné Szécsi Ilonával és a Szalay Zsuzsával megtekinthető a Fuga Youtube-csatornáján, de ami fontosabb: maga a kiadvány ingyen letölthető a HuGBC oldaláról. Innen:
https://www.hugbc.hu/resources/docs/HuGBC_RetrofitHUB_HU_online.pdf

UPDATE: Instagramon már valaki meg is kérdezte, hogy "Ebben az is benne van, hogy hogy győzzük meg a (...) nem itt lakó tulajdonosokat, akik csak kiadják a lakást, hogy nem ördögtől való a felújítás, és nem halnak bele, ha ötszáz forinttal magasabb lesz a közös költség?" Nos erre határozott igennel nem tudok válaszolni, de az tény, hogy külön fejezet foglalkozik benne a kommunikációval és a lakók bevonásával.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=913723810418488&set=pcb.913723847085151

Válasz

Ne tegyünk rossz fát a tűzre! – Hogyan tudjuk otthonunk melegét természet- és pénztárcabarát módon biztosítani? - Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot okozott a hideg időjárás beköszönte, a mostani helyzetet pedig már mindenki a saját bőrén érzi. A lakosok a gáz mellett elkezdtek alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni – ki tűzifából vásárolt be, ki hűtő-fűtő klímát szereltetett be, és a napelem felé is sokan kacsingattak, mások belefogtak házuk szigetelésbe. De mi is a jó megoldás, ha környezetkímélő – vagyis fenntartható és saját utcánk, településünk levegőjét nem szennyező – és pénztárcabarát módon szeretnénk mostantól biztosítani otthonunk melegét? A Lételemben ezt a témát járta körbe Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője és Plachi Attila, Kóspallag polgármestere Mihálovits András moderátor közreműködésével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy hogyan érinti az energiaválság Kóspallag önkormányzatát és lakosait, milyen súlyosan környezetszennyező fűtési módokhoz folyamodnak olykor az emberek, hogyan kell helyesen begyújtani, ha fával fűtünk, mik számítanak a legjobb megoldásnak, és miért kritikusan fontos, hogy otthonunk megfelelően legyen szigetelve.
https://open.spotify.com/episode/4Ozp1cazxhs44b6fQrGRPt

Válasz

Napelemfrász kezdődik, a szakma szerint vége az iparágnak

A kormány szerint a hazai áramhálózat nem képes több napelemet kezelni, ezért a rendszer - uniós pénzeket igénylő - felújításáig nem teszik lehetővé továbbiak csatlakozását.

Lapunk megkeresésére felháborítónak nevezte az elhangzottakat Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.

A részletek ismerete híján is úgy vélte: az intézkedés „lenullázza” a hazai napelemipart, és komoly törést hoz a villamosenergia-rendszer zöld átmenetében.

Ezek után ugyanis szerinte egyszerűen nem éri meg napelemet telepíteni.

A jövőben telepítendő, kisebb napelemes rendszerek esetében a kabinet felfüggeszti a többlettermelés hálózati visszatáplálásának lehetőségét – jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón.

A már működő egységekre, illetve, azokra, akik „visszaigazolt igénybejelentést” tudnak felmutatni, a szigorítás nem vonatkozik.

Szakértők szerint a bejelentés lényegében az eddigi, úgynevezett szaldóelszámolástól fosztja meg a saját áramellátást tervezőket. A napelemes háztartástól a hozzá kapcsolódó „hálózat” jelenleg a lakossági hatósági tarifán megvásárolja a termelés során keletkezett, de a nap során nem igényelt áramot. A másik oldalról pedig a fogyasztó ugyanennyiért veszi az áramhoz a hálózatból akkor, ha a napelem nem elégíti ki a mindennapok pillanatnyi áramigényeit. E kettő „szaldójából” meghatározott időközönként számla készül. A hálózat így voltaképp egy „ingyenes akkumulátorként” üzemel. A téma mindazonáltal igen „forró”: bár a kormány tavaly év elején bejelentette a támogatásból létesülő rendszerek szaldóelszámolásának megszüntetését, a vonatkozó rendeletet az első nap előtti éjszaka hatályon kívül helyezték.

Egy átlagcsalád ugyanis jellemzően reggel és este igényli a legtöbb energiát, míg a panelek főképp nappal termelnek áramot. A szakértő szerint az nem állja meg a helyét, hogy az új elszámoláshoz feltétlenül szükséges akkumulátor: többlettermelés esetén ugyanis a rendszer leszabályoz. Ráadásul az akkumulátor egyelőre nem éri meg: az ugyanis ma a rendszer összes többi eleménél drágább. Egy kisebb családra méretezett egység több millió forint, és az is inkább csak nyáron elégíti ki az igényeket.

Kiss Ernő mindemellett tagadja, hogy a hazai villamosenergia-rendszer ne lenne alkalmas további megújuló-alapú termelők befogadására. Ezt az állítást hitelesen alátámasztó, átfogó tanulmányt legalábbis nem ismer. Ellenben az általa ismert anyagok a rendszer jelenlegi leterheltségét kevesebb mint 50 százalékra teszik. Számos olyan egyedi esetet ismer, ahol az áramszolgáltató műszakilag teljesen megalapozatlanul tagadta meg a hozzáférést.

Azt, hogy a lakossági napelempályázat eddigi, 43 600 nyertesét miként érinti az intézkedés, a részletek ismerete híján egyelőre nem tudta megmondani. Mindazonáltal szerinte a forint árfolyamvesztése és az áremelkedések miatt a döntő többség amúgy is eláll a megvalósítástól. (Más forrásaink szerint a nyertesek túlnyomó többsége még az előkészítésnél tart, így nem kért és nem is kapott hálózati csatlakozási engedélyt.)

A nagyobb napelemtelepek, vagyis az erőművek „változatlan szabályozása” pedig úgy értendő, hogy az ilyen egységek befektetői – hasonló okokra hivatkozva - már két éve nem kapnak hálózati csatlakozási engedélyt.

Az elnök már csak azért is problémásnak ítéli a kormánydöntést, mert a hazai villamosenergia-igényeket immár 40-50 százalékban külföldről vásárolt árammal elégítjük ki. Pedig az önellátást az Orbán-kormány is energiastratégiája legfőbb céljaként említi, amit jórészt a napelemek biztosíthatnának. Bár a kabinet tavalyelőtt frissített Energiastratégiájában 2030-ra tervezett 6 ezer MW-nyi napelem helyett – szintén kormányközlések szerint – már 2023-ra megvalósulhat 8 ezer MW, a mostani döntés e növekedést töri meg – fogalmazott Kiss Ernő.
https://nepszava.hu/3172352_napelemfrasz-kezdodik-a-szakma-szerint-vege-az-iparagnak

Válasz

Tényleg, miért nem lehet szélerőművet építeni Magyarországon?

2016 óta nincs válasz erre a kérdésre. Eddig is világos volt, hogy az ország csak veszít a tiltással. A mostani energiaválságban pedig már nyilvánvaló, hogy mennyire jól jönne, ha az elmúlt évtizedben bővülhetett volna a hazai szélerőmű-park.

A földgáztól való függőségtől úgy szabadulhatunk meg a leggyorsabban, ha a radikális energiatakarékosság mellett a rendelkezésünkre álló megújuló forrásokat, köztük a szélenergiát is hasznosítjuk. Ehhez csak a politikai akarat hiányzik, hiszen Magyarországon van érdemi szélenergia potenciál, és a környezetvédelmi konfliktusok is kezelhetőek. Itt az ideje váltani az éghajlat és az energiafüggetlenség érdekében!
https://qubit.hu/2022/09/16/nyakunkon-az-energiavalsag-miert-nem-lehet-szeleromuvet-epiteni-magyarorszagon

(itt nem a civilek segítenek, de hasznos az információ)

Válasz

Elkészült a Budapest Szolár Térkép

Mérföldkőhöz érkezett a „Budapest-Nappal hajtva” projekt: jelentős térinformatikai fejlesztések révén elkészült a Budapest Szolár Térkép, Magyarország első napos potenciáltérképe. Ezzel Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz (pl. Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin), amelyek interaktív szolár-térképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében.
https://nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/

A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség együttműködésében fejlesztett „Budapest Szolár Térkép” egy web-alapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni.

A szimulációk eredménye szerint összesen kb. 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők. Összehasonlításul:

-- a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW
-- Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel
-- országos szinten eddig kb. 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia

„Az én generációm legnagyobb energiaválságát éljük át, mi nem emlékszünk hasonlóra életünkből – mondta Kerpel-Fronius Gábor a Budapest Szolár Térképet bemutató sajtóeseményen. „Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nem csak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is. Ahhoz, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsük a város szén-dioxid kibocsátását, és hogy a városi közszolgáltatások a saját maguk által megtermelt energiából működhessenek, vagyis ne legyenek kiszolgáltatva az orosz energiának elszánás és pénz is kell. Az elszánás adott, a városvezetésben legalábbis, és a pénz is rendelkezésre állna, ha a magyar kormány végrehajtaná végre azt a jogállami fordulatot, ami az uniós források megszerzéséhez szükséges. Vagyis a jogállam nem elvont fogalom többé, hanem az élhető jövő egyik feltétele.”

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője elmondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy egy kreatív, hozzáértő és elhivatott csapattal sikerült Magyarországon, sőt Közép-Európában is úttörő módon egy 21. századi alkalmazást fejleszteniük. „A térkép, a napelemes tanácsadó-irodánk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapunk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a Főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40%”-os csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig.”
https://nappalhajtva.budapest.hu/elkeszult-a-budapest-szolar-terkep/

(itt nem a civilek segítenek, de hasznos az információ)

Válasz

Nulla rezsi – így szabadulhatna ki Magyarország az energiacsapdából

Ha a jogállamiság megsértése miatt visszatartott uniós pénzekhez hozzájutnánk és azokat – a lehető legnagyobb mértékben – a gázfüggésünk megszüntetésére fordítanánk, Magyarország rövid időn belül kiszabadulhatna a kilátástalan helyzetbe kerülő emberek millióit fogva tartó csapdából.

-- Az eszközök ismertek: az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások hasznosítása.

A pénzek megkapásának legfőbb akadálya – sokat sejtető, hogy erre a Válasz Online-on megjelent interjúban éppen Lentner Csaba, Matolcsy bizalmasa hívja fel a figyelmet – maga Orbán Viktor.
https://www.valaszonline.hu/2022/07/26/gazdasag-inflacio-gyorffy-dora-lentner-csaba-interju/

Ez nagyon nagy kár, mert az uniós transzferekre alapozva maximálisan kiaknázhatnánk, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom: a termálvíz gyakorlatilag mindenhol jelen van, hasznosíthatósága annak függvénye, hogy milyen kitermelési technológia áll rendelkezésre. A felszíni rétegekben található talajvíz hője is alkalmas fűtésre (és hűtésre is), az ország területének mintegy negyven százaléka kavicságyon fekszik, ahol már családi ház szintjén is érdemes lehet a hasznosításával foglalkozni.
https://g7.hu/tech/20220305/magyarorszagon-az-orosz-gaz-helyett-a-talaj-hojevel-konnyen-lehetne-futeni/

Az Orbán-kormány a tizenkét év alatt, amióta hatalomban van, nem fordított figyelmet a geotermikus energia hasznosítására. A csodafegyvernek tekintett rezsicsökkentés teljesen elvakította. Árulkodó, hogy még most is csak az jut eszükbe, hogyan lehetne átállítani az iskolákat fatüzelésre.
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/szijjarto-peter-moszkvai-ut-foldgaz-vasarlas.756585.html

De ugyancsak Hadházy Ákos kutatásaiból tudjuk, hogy egy jó kormányzati kapcsolatokat ápoló cég geotermikus kutak fúrására ki tudott préselni azért több mint 10 milliárd forintos uniós támogatást, ám ebből a temérdek pénzből semmi sem épült meg.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/bemutatjuk-a-geotermikus-energia-kiralyanak-ceghalojat/

Pedig a távfűtés kiváltására – mint ez a szegedi példa is mutatja – a termálenergia nagyon is alkalmas.
https://index.hu/belfold/2022/07/12/szeged-termalviz-futes-olaj-foldgaz-atallas/

A magas hőfokú – termelőkúton keresztül kiszivattyúzott – víz hőjével egész lakótelepeket lehet fűteni, a lehűlt víz visszasajtolásával pedig a természet egyensúlya sem bomlik meg.

-- A visszajuttatott víz újra felmelegszik a mélyrétegekben, vagyis ez valóban megújuló energiaforrás.

12 év alatt a távfűtés jelentős részét át lehetett volna állítani, és akkor az energiamixben a gáz aránya a 30-ról akár 20% alá is csökkenhetett volna.

Hasonlóan vérbeli megújuló energiás megoldás a kétkutas hőszivattyús rendszer: a 12-14 fokos – termelőkúton keresztül kiszivattyúzott – talajvíz hőjét hőszivattyú hasznosítja az adott ingatlan fűtésére, a lehűlt vizet itt is nyelőkút segítségével juttatják vissza a talajba. A rendszer eddig azért nem terjedt el, mert a visszasajtolási technológia alkalmatlansága miatt a nyelőkutak minduntalan eldugultak, és a magas javítási költségek lehetetlenné tették a gazdaságos működtetést. Ám egy magyar találmánnyal (amelyet már egy korábbi írásomban említettem)
https://www.valaszonline.hu/2020/07/30/greenpet-papp-jozsef-elemzes/
ez a probléma kiküszöbölhető, és ahol magasan van a talajvíz (5-30 méter), már egyedi ingatlanok fűtésére is versenyképes megoldás.

Sőt, hűteni, pusztán a talajvíz átfolyatásával, hőszivattyú bekapcsolása nélkül is lehet, ennél olcsóbb és környezetkímélőbb technológia hűtésre talán nem is létezik. (A feltaláló 2016-ban pályázott a prototípus kialakítására, 2018-ban el is nyert 50 millió forintot, amelyből 2020-ra meg is épült a prototípus. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek.)

A hőszivattyús megoldásokat sok helyen sikerrel alkalmazzák a gáz helyettesítésére. Svájcban és Svédországban a háztartások gyakorlatilag gázzal már nem fűtenek.
https://www.ekonomifakta.se/fakta/energi/energibalans-i-sverige/energianvandning/?graph=%2F25585%2F1%2C2%2C3%2C4%2C5%2C6%2C7%2C8%2C9%2C10%2C11%2F1973-%2F

További előnyük ezeknek a rendszereknek, hogy jól illeszkednek a decentralizált energia-modellbe,
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/11/21/megmentonk_a_decentralizalt_energia/
amely a teljes energiafüggetlenség megvalósításának elsődleges eszköze.

Ebben a modellben napelemmel vagy szélgenerátorral elégítik ki az ingatlan áramigényét (beleértve a hőszivattyúkat is). A modell képes megvalósítani a nulla rezsi követelményét (az amortizációt leszámítva, mert erre minden rendszerben kell fedezetet képezni). Ma már arra is van lehetőség, hogy a megújuló áramot tárolóba (akkumulátorba) táplálják
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220414/nagyon-rakaptak-a-nemetek-az-otthoni-energiatarolasra-ez-var-europa-tobbi-orszagara-is-539375
és ne a hálózatba, megspórolva azokat a nehézségeket, amivel eddig a nap- és szélenergiával termelt áram hasznosítása együtt járt.

-- A megújuló energia hasznosításának – de kiváltképp, ha mindez a decentralizált modellben történik – éppen az a lényege, hogy általa teljes mértékben megvalósítható a nulla rezsi programja.

Amit eddig a drága energiahordozók importjára fordítottunk, az a pénz itthon marad, a fogyasztónál, szabadon elkölthető jövedelemmé válik, akár éppen a decentralizált modellre történő átállást megvalósító beruházás finanszírozására is fordítható. Ezek a felszabaduló források – ha okosan használjuk fel őket – lehetővé teszik, hogy tovagyűrűző hatások induljanak be a gazdaságban. Ezt egy korábbi írásomban Münchhausen-effektusnak neveztem el.
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/05/05/valsagkezeles_munchausen-modra/

Ha a kormány hozzájutna az uniós támogatásokhoz, azzal (vagy ami ennél is jobb lenne, a támogatások által fedezett adókedvezményekkel) ösztönözhetné a lakosságot a decentralizált modellre történő átállásra. (Vagy ahol nem lehetséges, ott az energiahatékonyság más módjainak – például szigetelés – a bevetésére.)

A szolgáltatónak nemhogy fejlesztésre, de a lerobbant vezetékek karbantartására sincsen forrása. Közgazdasági alaptétel, hogy ha az árak nem tartalmazzák az amortizációt, akkor valami ilyesmi szokott előfordulni. Mint a hatósági árak paradicsomában, a szocializmusban, ahogy ezt mi, idősebbek megtapasztalhattuk annak idején.

A rezsicsökkentés szemléletét, annak következményeit fel kell számolni: nincs más út kikászálódni abból a gödörből, amibe az elhibázott politika taszította az országot. Uniós források nélkül ez lehetetlen, de azokkal is csak úgy lehetséges, ha a vesztünket okozó energiafüggőségen radikálisan változtatunk. Azon pedig csak úgy tudunk enyhíteni, ha megértjük az idők szavát, és kihasználjuk a megújuló energia adta lehetőségeket. Minden rosszban van valami jó. A rezsicsökkentés összeomlása kellett ahhoz, hogy mindenki előtt világossá váljon, amit Jaksity György a Corvinus Egyetem évnyitóján a minap ki is mondott:
https://telex.hu/belfold/2022/07/26/jaksity-gyorgy-corvinus-diplomaoszto-magyar-demokracia
ez így nem mehet tovább!
https://www.valaszonline.hu/2022/08/01/energiavalsag-rezsicsokkentes-gaz-orosz-fuggoseg-hoszivattyu/

Válasz