Internet: Mit kezdjen a tanár az agresszív gyerekkel ...

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1250 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1250 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1250 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1110 db
  • Blogbejegyzések - 1250 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

http://abcug.hu/ha-kell-odacsapok-az-asztalra-csak-tunjenek-mar-el-innen/
írja az abcug.hu


Egyre több diákot rúgnak ki fegyelmivel az iskolákból, pedig ezzel csak továbbtolják a problémát. Sok tanár nem tudja, mit kezdjen egy agreszív gyerekkel, ami nem meglepő, hiszen senki sem tanította meg neki, és hiába van pszichológus az iskolában, neki nem ez a dolga. Ahol mégis belátják, hogy van jobb út a fegyelminél, ott plusz figyelemmel próbálják lecsillapítani a rossz gyerekeket.

A legtöbb tanárnak fogalma sincs, mit kezdjen egy agresszív, frusztrált, netán lopásba keveredő gyerekkel, ezért sokan írásbeli intőkkel próbálják megoldani a gondokat, általában sikertelenül. Ha végképp nem látnak más megoldást, fegyelmi eljárást indítanak, ami az Oktatási Hivatal múlt héten nyilvánosságra került jelentése szerint
http://abcug.hu/egyre-tobb-fegyelmi-indul-az-altalanos-iskolasok-ellen/
egyre több általános iskolást érint. A 2012/2013-as tanévben még csak 213-an, a következő tanévben már 264-en, majd 265-en voltak ilyenek, jelentős részben hátrányos helyzetűek. A fiúknál a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya minden évben meghaladta a 70 százalékot, közülük a kilencedikes, szakképzésben tanuló 16-17 évesek ellen indult a legtöbb eljárás.

A köznevelési törvény szerint fegyelmi eljárás akkor indítható, ha “a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi”. Értelmezés kérdése, hogy ebbe mi fér bele, de általában tényleg a legdurvább esetekben szokták alkalmazni. A Magyar Nemzet által idézett OH-jelentés szerint a fegyelmit érő ügyek közt volt rongálás, előfordult, hogy egy diák lelökte a tanárát a lépcsőn, egy másik tanuló pedig megütötte és megrugdosta az egyik pedagógust, majd felédobott egy virágtartót.

A fegyelmi nem feltétlenül jelent egyet a kirúgással. Előfordul, hogy csak megrovásban részesítik a diákot, megállapodnak vele, hogy milyen feltételek mellett folytathatja az iskolában a tanulmányait, esetleg áthelyezik egy másik osztályba. Ha mégis kizárják, a szülőnek 15 napon belül új iskolát kell találnia, de ha nem sikerül, a kormányhivatal jelöl ki egyet. Az OH jelentése szerint a pedagógusokkal szembeni elfogadhatatlan magatartás miatt a 2012/2013-as tanévben a fegyelmit kapott tanulók 18 százalékát, a következő tanévben pedig közel egyharmadát zárták ki az iskolából.

 

Nem akarta kirúgni a gyerekeket, kiközösítette a tantestület

“Amikor eltanácsoltak valakit, mindig arra gondoltam: rendben, de mi lesz vele ezután?” – mondta Hortoványi Judit középiskolai rajztanár, aki az elmúlt években több Baranya és Pest megyei iskolában is dolgozott hátrányos helyzetű gyerekekkel. “A korábbi iskoláimban mindenhol volt évente több fegyelmi eljárás, de egyszer sem voltam képes az elbocsátásra szavazni. Közvetlenül csak azokat az eseteket ismerem, amelyekben én is érintett voltam, de ha növekszik a fegyelmik száma, az nem jó jel, mert arra utalhat, hogy a tanárok a fáradtság és az elkeseredettség miatt

-- erőből, jogszabályok mögé bújva próbálják kezelni a problémákat, és azt mondják: odacsapok az asztalra, csak tűnjenek már el innen!

Hortoványi doktori dolgozatában roma gyerekek rajzait kutatja, és az évek alatt sikerült elérnie, hogy a legkeményebb gengsztersrácok is feltárják előtte félelmeiket.

A rajzokból készült galériánkat itt nézheti meg.
http://abcug.hu/rajzban-tarjak-fel-felelmeiket-a-legkemenyebb-gengsztersracok/

“Egyszer négy gyerek az osztályomból kipakolta az iskolát, világos volt, hogy ők loptak, kamerafelvételek is készültek. Néhány nappal a ballagás előtt történt” – emlékezett vissza egy korábbi munkahelyén történt esetre. “A tantestület azonnal fegyelmit és kirúgást akart, egyedül én álltam melléjük. Érveltem, hogy ne kaszáljuk el a jövőjüket, inkább találjunk ki valami mást. Sok-sok beszélgetés után végre bevallották, hogy ők voltak, és mindent visszahoztak. Erre az igazgató azt mondta: ‘végre megvan a bizonyíték, jöhet a rendőrségi eljárás!’ Teljesen kizártam magam a tantestületből, pedig nem a lopást és a felelősség elkenését pártoltam, hanem, hogy ne tegyük tönkre őket pont akkor, amikor elindultak a helyes irányba” – mondta.

Ettől még ő sem törne pálcát a tanárok feje felett, hiszen sokszor nincs erő és idő a személyes törődésre, ami megoldhatná a konfliktusokat. “Törvényi szinten kellene tisztázni, hogy kinek a dolga hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Sokszor a tanárok egyáltalán nem akarnak kibújni a felelősség alól, de nem tudnak minden esetet elvállalni, különösen, ha sok problémás gyerek jár az osztályba vagy az iskolába” – mondta. “Ráadásul az iskolának az összes gyerek igényeit és jogait figyelembe kell vennie, és nem csak a hátrányos helyzetben lévőkét. Ez sokszor rendkívül bonyolult helyzetet teremt, hiszen a nem problémás gyerekek sem szorulhatnak háttérbe”.

 

Nincs, aki segítsen

Hortoványi szerint sok tanár azért reagál rosszul, mert senki sem készíti fel őket arra, hogyan kell kezelni a konfliktusokat. “Biztosan javult a helyzet, mióta én jártam a tanárképzőre, de a fiatalabb kollégákon sem látom, hogy jobban értenének ehhez. Ráadásul sok tanár azt mondja, hogy nem nevelni, hanem tanítani akar” – mondta. Szerinte sokat segítene a helyzeten egy tanácsadó szolgálat, ahová segítségért fordulhatnának a tanárok. “Ha van is iskolapszichológus, ő legfeljebb az iskolával és a szülőkkel kapcsolatos problémákat kezelheti, terápiát nem folytathat. Vagyis a legsúlyosabb esetek, amelyek fegyelmihez vezetnek, eleve kiesnek az ő hatásköréből” – mondta.

“Tudjuk, hogy integrálni nagyon jó de Nyugat-Európában minden problémás gyerek mellett van egy pedagógiai asszisztens, aki külön foglalkozik a viselkedési-tanulási gondokkal küzdőkkel. Nálunk nincs ilyen, a tanárnak egyedül kell megoldania az órát harminc gyerek közt” – tette hozzá.

Egy hátrányos helyzetű térségben levő Hajdú-Bihar megyei általános iskolában csak utazó iskolapszichológus van, pedig az egyik neve elhallgatását kérő tanár az Abcúgnak azt mondta, több, teljes állású szakemberre is szükség lenne. “Jó lenne valaki, aki nevelési tanácsokat adna a szülőknek, például, hogy ne nézessenek horrorfilmet egy alsó tagozatossal. Ennek önkéntes alapon kellene működnie: azok a szülők, akik elfogadják a tanácsokat, maguk is elmondhatnák az elvárásaikat” – mondta.

“Hívhatok ide rendőrt, hiába. Nincs sem iskolapszichológus, sem fejlesztőpedagógus. Senki, aki segíteni tudna” – mondta erről egy másik, neve elhallgatását kérő tanár, aki húsz éve dolgozik hátrányos helyzetű gyerekek közt, most éppen Budapesten a VIII. kerületben. “Régebben volt egy gyermekvédelmi felelős, aki félállásban dolgozott, de már ő sincs”. Bár az iskolának gyermekvédelmi feladatokat is el kell látnia, nincs rá se pénz, se státusz, se órakeret.  Korábban mi is írtunk róla,
http://abcug.hu/iskolai-szocialis-munkas/
hogy a köznevelési törvény egyik végrehajtási rendelete ugyanis jóformán lehetetlenné tette, hogy ifjúságvédelmi szakembert, ezzel együtt iskolai szociális munkást alkalmazzanak, akik helyett ma inkább iskolarendőrök dolgoznak.

 

Van, ahol más utat választanak

A már említett Hajdú-Bihar megyei általános iskola tanára azt mondta az Abcúgnak, náluk is előfordul agresszió a gyerekek közt, mégsem a fegyelmi eljárásokat választják. “Semmi értelme pellengérre állítani a gyereket, és adni neki valami figyelmeztetést, aminek úgysincs visszatartó ereje. Helyette inkább leülünk többször a szülőkkel, és ha kell, bevonjuk a családsegítő szolgálatot” – mondta. “Előfordult, hogy összeverekedett két gyerek, és már nem lehetett követni, hogy ki, hova kívánta a másik anyját. Behívtuk a szülőket és a diákokat, tisztáztuk, hogy mi történt, a gyerekekkel pedig leírattuk, hogy mit gondolnak az esetről, és mit tudnak ígérni, hogyan fognak viselkedni a jövőben. Ennek önmagában is van visszatartó hatása, ráadásul utólag is számonkérhető, hiszen nyoma van” – mondta.

“Nem akarom nagyon rószaszínnek láttatni a dolgokat, de nálunk nincsenek nagyon súlyos esetek” – mondta Bacskay Bea, a VIII. kerületi Deák Diák Általános Iskola tanára. Pedig a körzetükben sok hátrányos helyzetű gyerek él, Bacskay frissen végzett osztályába több sajátos nevelési igényű és hét autista diák is járt. “Az első évtől kezdve olyan szeretetetteli nevelést kapnak, hogy nagyon durva viselkedési problémák nem is jelennek meg. Lopás így is előfordul, de a lényeg, hogy olyan legyen a közeg, amelyben a gyerek érzi, hogy ez nem helyes. Egyszer egy kislány napokig nem mert bejönni, végül odaállt a társa elé, és bevallotta, amit tett. A büntetéssel meg a kicsapással semmit sem oldunk meg, mert az iskolák csak pingpongozni fognak a diákkal” – mondta.

Bacskay szerint az elmúlt tíz évben nem is tanácsoltak el senkit, és ha valaki körül mégis helyzet van, akkor gyermekvédelmi szakember bevonásával próbálnak megoldást találni.

Odafigyeléssel sok minden megoldható

Az Emberség Erejével Alapítvány pécsi tanodájában évek óta foglalkoznak délutánonként hátrányos helyzetű gyerekekkel. Tasnádi Zsófia, az alapítvány munkatársa is úgy látja, hogy a tanárok nem mindig kezelik jól a konfliktusokat. “Ha ketten összeverekednek, és nem lehet eldönteni, ki kezdte, sokszor csak azzal szemben lépnek fel, aki általában rosszabb gyereknek van kikiáltva. Ezzel csak tovább fokozzák a feszültséget, és ha megfogják, megrángatják a gyereket, éppen az agresszív magatartást erősítik bennük”.

Tasnádi szerint látszik, hogy aki plusz figyelmet és segítséget kap, azzal az iskolában is kevesebb a probléma. “Egyszer egy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdő fiút küldtek hozzánk, akivel évek óta pingpongoztak az iskolák, mert rosszul viselkedett. Eleinte nálunk is dührohamai voltak, rendszeresen kirohant a teremből, de ahogy többet foglalkozott vele a mentorunk, úgy egyre inkább lecsillapodott. Nem mondom, hogy ma nincsenek vele gondok az iskolában, hiszen nem tudunk varázsolni, de sokat javult a helyzet” – mondta.

Ez a fiú fél évig úgy járt a tanodába, hogy közben magántanuló volt, vagyis csak időnként járt be az iskolába, ahol a tanárai különórákon segítették. Tasnádi nem támogatja a magántanulói státuszt, mert az iskolák sokszor csak eszközként használják, hogy megszabadulhassanak a problémás gyerekektől. Hortoványi Judit szerint ez nagyon gyakori, főleg cigány gyerekeknél. “Csak arra jó, hogy kinyomjuk őket, ne legyenek ott, ne okozzanak bajt. Így elvesznek a gyerekek, mert csak vizsgázni és konzultálni mennek be, és otthon csak nagyon ritkán tudnak tanulni” – mondta.

Tasnádi szerint ennél a hiperaktív fiúnál “szerencsére nem erről volt szó, mert az igazgató mindent megtett, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást” – mondta. “Végül új osztályba került, ahol tiszta lappal indulhatott, nem égett rá olyan bélyeg, mint az eredeti közösségben”. Az osztályváltás Hortoványi szerint is gyakran jó megoldás. “Lehet, hogy egy új tanár könnyebben tudja kezelni a gyereket, mert megfelelő eszközökkel nyúl hozzá. Ha egy fegyelmivel sújtott, vagy magántanulói státuszból visszatérő gyerek mégis a korábbi osztályába keül, a tanár felelőssége, hogy kiálljon mellette, és segítse a visszailleszkedést. Ha ezt nem tudja megértetni az osztállyal, bukott ügy az egész”.

:::::

Egyre több fegyelmi indul az általános iskolások ellen
http://abcug.hu/egyre-tobb-fegyelmi-indul-az-altalanos-iskolasok-ellen/

abcug.hu | 2016-06-17

 

Egyre agresszívebbek az általános iskolás diákok, legalábbis ezt jelzi, hogy egyre több fegyelmi eljárást indítanak ellenük. Az Oktatási Hivatal jelentése szerint előfordult, hogy valaki lelökte a tanárát a lépcsőn, máskor pedig virágtartót dobtak a pedagógus felé. A szakiskolások ellen viszont egyre kevesebb eljárás indul.

Egyre több általános iskolást vonnak fegyelmi eljárás alá, írja a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal 2016-os jelentésére hivatkozva. Az adatok szerint a 2012/2013-as tanévben még csak 213, a következő tanévben már 264, majd 265 általános iskolás ellen indult eljárás. Eközben az érintett szakiskolás diákok száma folyamatosan csökkent (279, 270, 263).

A 2012/2013-as tanévben a fegyelmi alá vont diákoknak 11,68 százaléka volt általános iskolás, egy évvel később már hét százalékkal több, a 2014/2015-ös tanévre pedig már közel 23 százalékra nőtt az arányuk. A lap szerint csökkent a fegyelmi alá vont hátrányos helyzetű tanulók aránya (33,21-ről 30,24-re), a halmozottan hátrányos helyzetűeké viszont nőtt.

A Magyar Nemzet által idézett jelentés szerint a fegyelmit érő ügyek közt volt rongálás, előfordult, hogy egy diák lelökte a tanárát lépcsőn, egy másik tanuló pedig megütötte és megrugdosta az egyik pedagógust, majd felédobott egy virágtartót.

“A tanulmány szerint a pedagógusokkal szembeni elfogadhatatlan magatartás miatt a 2012/2013-as tanévben még csak a tanulók 17,53 százalékát zárták ki az iskolából, a következő tanévben azonban már közel egyharmadát, és ez az arány nagyjából állandósult” – írják.


Agresszívebbek az általános iskolások
Brutális esetek a fegyelmi jelentésekben:

égő papírrepülőt dobott az iskolára,

beton virágtartót hajított a pedagógus felé.
http://mno.hu/belfold/agresszivebbek-az-altalanos-iskolasok-1347634
mno.hu | 2016. június 17.


Lelökte osztályfőnökét a lépcsőn, beton virágtartót hajított tanára felé, égő papírrepülőt dobott a tűzveszélyes iskola tetejére – ilyen és ehhez hasonló brutális esetek is szerepelnek az Oktatási Hivatal lapunk által megismert jelentésében. A hatóság azt ellenőrizte, milyen esetekben indítanak az iskolák fegyelmi eljárást a diákokkal szemben, és ennek során jogszerűen járnak-e el. Az adatok szerint folyamatosan nő a fegyelmi eljárás alá vont általános iskolások száma, akik többnyire túlkorosak, sok közöttük a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Az iskolájukból kizárt diákok negyede máshol sem folytatja a tanulmányait.

Évről évre nő a fegyelmi eljárás alá vont tanulók száma az általános iskolákban – derült ki az Oktatási Hivatalnak a Magyar Nemzet által megismert, 2016-os jelentéséből. A 2012/2013-as tanévben e körben a diákoknak még csupán 11,68 százaléka volt általános iskolás, egy évvel később már hét százalékkal több, a 2014/2015-ös tanévre pedig már közel 23 százalékra nőtt az arányuk. A felső tagozaton is egyre több tanulót vonnak fegyelmi eljárás alá, az érintett gyerekek életkorukat tekintve nagy számban „túlkorosak”, gyakran két vagy több évvel alacsonyabb évfolyamra járnak az életkoruknak megfelelőnél. Bár a fegyelmi eljárások kétharmada még mindig szakiskolás tanulók ellen indul, arányuk azonban évről évre csökken. Míg a 2012/13. tanévben az összes fegyelmi eljárás 83 százalékát miattuk indították, a következő tanévben ez már csak 77,39 százalék, további egy évvel később pedig csupán 73,37 százalék volt. A vizsgált években a fegyelmi eljárás alá vont hátrányos helyzetű tanulók száma 33,21 százalékról 30,24 százalékra csökkent, ugyanakkor a halmozottan hátrányos helyzetűeké 3 százalékkal emelkedett.

network.hu

A fegyelmi eljárás alá vont tanulók között nagyon magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. A fiúknál – enyhe emelkedő tendenciát mutatva – az arány mindegyik tanévben meghaladta a 70 százalékot, ezen belül leggyakrabban a szakképzés 9. évfolyamán tanulmányokat folytató 16-17 éves fiúk ellen indítottak fegyelmit. Összességében ugyanakkor az eljárások alá vont diákok aránya a következő: míg az ellenőrzési időszak első két tanévében az összes általános és szakiskolai tanuló 0,5 százalékát érintették az eljárások, az utolsó tanévben ez az arány 0,39 százalékra csökkent. A vizsgált tanévben 3464 fegyelmi büntetés kiszabásával végződött eljárást folytattak le az intézmények. Ugyanakkor azoknak a gyerekeknek, akiket eltiltottak a tanév folytatásától, átlagosan 20 százaléka maradt ki az iskolából. A kizárásra ítélt gyerekeknél 21–24 százalékos volt a kimaradási arány.

 

Nem megszabadulni kell tőlük

 

– A magyar iskolarendszer roppant szelektív, a szakiskolákba kerülnek a tanulmányok és a magatartás szempontjából legproblematikusabb gyerekek, ezért ott a legtöbb a fegyelmi eljárás – reagált az eredményekre Nahalka István a Magyar Nemzetnek. Az oktatáskutató szerint a megoldás egyik lépése a pedagógusok jobb felkészítése lenne a konfliktusok megelőzésére és a gyerekek közti esélyegyenlőtlenségek kezelésére. Hangsúlyozta: nem szabad arra a következtetésre sem jutni, hogy a problémás gyerekeket jobb kitenni az iskolákból, hiszen a pedagógiának kellene választ adni a helyzetükre. Az oktatáskutató szerint nehéz lenne megállapítani, miért nőtt a fegyelmi eljárások száma az általános iskolákban, hiszen három tanév időtávlatából még nehéz lenne stabil tendenciát megállapítani, ehhez legalább 10 év eredményeire lenne szükség.

 

Fegyelmi eljárást az iskola akkor indíthat a diákja ellen, ha a gyerek többször megszegi az intézmény szabályait, esetleg agresszív, kárt okoz, alkoholt vagy drogot használ, illetve árusít. Az eljárásnak többféle következménye lehet: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy másik iskolába, kedvezmények megvonása, eltiltás a tanév folytatásától vagy a legsúlyosabb: a kizárás az iskolából. A köznevelési intézmények a diák iskolán kívül tanúsított magtartása miatt alapesetben nem kezdeményezhetnek a tanulók ellen fegyelmi eljárást, de az egyházi iskoláknak törvényes lehetősége van az iskola szellemiségét követő viselkedési szabályok és kötelezettségek előírására, amelyek megsértése jogszerűen szankcionálható. Iskolán kívül tanúsított magatartás miatt valamennyi tanévben indítottak a tanulók ellen fegyelmi eljárást, de ezek az összes eljárás kevesebb mint 1 százalékát adták. Az érintett diákok közt volt olyan, aki rossz érdemjegye miatt tett sértő megjegyzéseket tanárára Facebookon, más templomlátogatási igazolást hamisított, vagy ruhát próbált lopni.

 

Közveszély

 

Az agresszió miatt fegyelmi eljárás alá vont diákok kapcsán egészen döbbenetes példákat mutat be a jelentés. Beszámol például egy magántanulói státusba sorolt 16 éves, de csupán ötödik osztályos diákról, akit „közveszélyesnek” minősítettek, miután az iskola felszereléseit szándékosan rongálta, társait fenyegette, bántalmazta és „minden ok nélkül brutálisan lépett fel még a saját testvérével szemben is”. Egy másik tanulóról azt írták: osztályfőnökét lelökte a lépcsőn, aminek következtében a tanárnő legurult és hanyatt esett. „Nagyon megütötte a fejét, térdét és a hátát. A XIII. kerületi traumatológián kapott ellátást” – szól a beszámoló. A harmadik példa is brutális esetről számol be: egy tanuló 2015 márciusában durván bántalmazta osztálytársát, az ügyeletet ellátó pedagógust szidalmazta, megrugdosta, öklével arcon ütötte, majd az udvaron található beton virágtartót a pedagógus felé dobta.

 

A tanulmány szerint a pedagógusokkal szembeni elfogadhatatlan magatartás miatt a 2012/2013-as tanévben még csak a tanulók 17,53 százalékát zárták ki az iskolából, a következő tanévben azonban már közel egyharmadát, és ez az arány nagyjából állandósult. A pedagógusokkal szemben tanúsított agresszió miatt a fegyelmi eljárások 4-5 százalékát, míg a tanulótársakkal szemben elkövetett agresszió miatt az eljárások 10-12 százalék kezdeményezték.

 

Szintén extrém példa az alábbi diák esete, akit végül eltiltottak a tanév folytatásától: „A tanuló a tanórai szünetben égő papírrepülőt dobott az iskola lapos tetejére. Iskolánk kiemelten tűzveszélyes hely, ezért ez súlyos fegyelmi vétség.” A jelentés arra is felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló adatok alapján az alkohol, drog használata miatt indított fegyelmi eljárások száma évről évre növekedett. A 2012/2013-as tanévben az eljárások 3,2 százalékát indították tiltott élvezeti szerek használatáért, de a 2014/2015-ös tanévben már ennek több mint kétszeresét.

 

A jelentés azt is vizsgálta, az alkalmazott fegyelmi büntetés megválasztása mögött milyen szempont húzódott meg. Míg a „kedvezmények megvonása” büntetés kiszabását egyetlen esetben sem motiválta a megtorlás, ez, ha ritkán is, de szerepet játszott a tanévtől való eltiltásban. Erre példa annak a diáknak az esete, akinek 23 óra igazolatlan és 310 óra igazolt mulasztása volt, és harmadszor járt a 9. évfolyamra, de volt, akit a megtorlás szándéka miatt zártak ki az iskolából, miután a tanítási órán patront robbantott, „veszélyeztetve ezzel önmaga és mások egészségét, súlyosan megsértve a házirendet”.

 

 

Fusimeló lett a gyermekvédelem az iskolákban

http://abcug.hu/iskolai-szocialis-munkas/

abcug.hu | 2014-10-07

 

Háromszor kevesebb szociális munkás dolgozik ma az iskolákban, mint ahány iskolarendőr van. Az igazgatók nem vehetik fel őket, így jobb híján az osztályfőnök vagy valamelyik lelkes tanár próbál segíteni a bántalmazott vagy elhanyagolt gyerekeknek. A kormány elvárja, hogy az iskola gondoskodjon a gyermekvédelemről, de az már nem érdekli, hogy ezt hogyan oldják meg.

 

-- “Egy édesanya, akit rendszeresen ver a férje, az osztályfőnöktől kért segítséget. A tanárnak persze gőze sem volt róla, hogy mit is kéne csinálni, kihez kéne fordulni, tőlem kért valamilyen telefonszámot, akiket fel lehet hívni ilyenkor”

 

-- “Mikor már hosszú hónapok óta pisil be, vagy veri az osztálytársait egy gyerek, akkor jönnek oda hozzám az osztályfőnökök, hogy tudnék-e csinálni valamit? Ilyenkor szembesülök vele, hogy a háttérben egy brutális válás zajlik éppen, vagy, hogy az anyukánál súlyos depressziós gondok vannak. Olyan dolgok derülnek ki hónapokkal később, amiket már az elejétől kezelni kellett volna, nem akkor szólni, amikor már nagy a baj”

 

-- “Az iskolai gyermekvédelemmel megbízott kolléga azt az elvet vallja, hogy ha egy családban már akkora a probléma, hogy azt jelezni kéne valamilyen hatóságnak, akkor inkább maradjunk csendben, még a végén kiveszik a gyereket a családból”.

 

Egy fővárosi, több oktatási intézményben is dolgozó, névtelenséget kérő iskolapszichológus tapasztalatai ezek arról, milyen rosszul működik a gyermekvédelem az iskolákban, mióta a köznevelési törvény egyik végrehajtási rendelete gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy ifjúságvédelmi szakembert, ezzel együtt iskolai szociális munkást alkalmazzanak. Amit meghagytak, az az ifjúságvédelmi felügyelők munkaköre, de ők is csak a fogyatékkal élők képzési intézményeiben dolgozhatnak – mesélte az abcúgnak Máté Zsolt, az INDIT Közalapítvány munkatársa. A gyermekvédelmet ugyan előírják az iskoláknak, de nincs rá órakedvezmény, se státusz, se pénz.

 

Embert erre nem vehetnek fel az igazgatók, így jobb híján megbízzák az osztályfőnököket, vagy valamelyik tanárt, hogy ezentúl foglalkozzanak a gyermekvédelemmel is. Túlórában, fizetés nélkül, szívességből. Feladat pedig bőven jár ezzel a munkakörrel, hiszen a szociális munkások voltak azok, akik segíteni tudtak az iskolai nehézségek, a szociális problémák, párkapcsolati konfliktusok, családi gondok, hiányzások, krízishelyzetek, alkohol- és drogproblémák, beilleszkedési nehézségek, iskolai agresszió, stressz, továbbtanulás vagy iskolaváltás esetében, de a diákmunkák, pályázatok, ösztöndíjak kiválasztásában, felkutatásában is. Szorosan együttműködtek az ifjúsági, szociális és egészségügyi intézményekkel, és tisztában voltak a megfelelő jogi, pszichológiai és társadalom-politikai ismeretekkel is.

 

“Tavaly ősszel elkezdődött minden általam ismert helyen a nyomásgyakorlás: rárakni a feladatot arra a kollégára, aki nem tudja visszautasítani. Vagy a korábbi kollégára, csak mostantól ingyen, vagy az iskolapszichológusra, vagy valakire, aki úgyis foglalkozik a gyerekekkel. De volt olyan is, hogy nyomasztás helyett nemes egyszerűséggel úgy döntöttek, ez mostantól az osztályfőnökök feladata” – mesélte az iskolapszichológus. Máté Zsolt szerint egy másik bevett módszer lett, hogy az iskolaigazgatók az intézményükben dolgozó szociális munkásokat gyakorlatilag más munkakörökbe bújtatták. Így lett egyik napról a másikra az ifjúságvédelmi szakemberből pedagógiai asszisztens, vagy laboráns.

 

Az iskolapszichológus úgy látja, hogy egyik megoldás sem szerencsés. “Ha az osztályfőnökre bízzák, akkor egyszerűen nincs ellátva a feladat, mert honnan is tudná az osztályfőnök, mit kell csinálnia. Halvány fogalma nincs a törvényekről, az intézményrendszerről, a bántalmazás fogalmáról úgy általában, szóval nevetséges. Ha egy tetszőleges valakié az iskolában, akinek amúgy más a munkája, csak lelkes és szereti a gyerekeket, és úgyis sokat beszélget velük, ugyanez a helyzet, honnan is tudná, mi számít minek és mit kell tenni, ha van valami. A legjobbnak tűnő megoldás, ha a korábbi gyerekvédelmis kapja meg a szuper feladatot, de az meg azért problémás, mert ha tudja is, mit kell csinálni, akkor is az van, hogy a százezredik túlórájában tenné azt a valamit, ingyen, szívességből. Nem számonkérhető, nem várható tőle” – mondta.

 

Hiába foglalkoznak ezzel az osztályfőnökök gyakran erejükön felül, a szakemberek hiánya a problémás esetek számában is lemérhető az egyik miskolci középiskolában. Az igazgató szerint nehezebben oldódnak meg a gyermekvédelmis ügyek, sokkal több időt vesz igénybe, mire egyáltalán az osztályfőnök rájön, hogy milyen problémával hova irányítsa a gyereket vagy a szülőt. Nem ismerik annyira az egyes családokat és az ő helyzetüket, mint a régi kollégák, akik csak ezzel foglalkoztak.

 

A bántalmazási esetek ráadásul csak egy részét jelentik az ifjúságvédelmi szakember munkájának, számtalan szintén nagyon fontos adminisztratív feladat is ellátatlanul maradt. Például a nehéz anyagi helyzetben lévő családoknak hasznos lenne, ha valaki információt adna a családsegítő szolgáltatásairól, vagy elintézné a tankönyvtámogatást. “Sokszor az anyagi problémák terhelik túl úgy a szülőket, hogy ennek negatív következményei csapódnak le a gyereken, és nagyon jó lenne, ha nem gyerekvédelmi ügy lenne belőle, hanem a kezdeti szakaszban valaki tudná a szülőket önkéntes alapon a családsegítőbe irányítani. De erre sincs ember” – mondta az iskolapszichológus.

 

Máté Zsolt szerint jó dolog, hogy legalább iskolapszichológusok maradtak, de ők csak a puzzle egy darabját jelentik. Ezt megerősítette az iskolapszichológus is, aki szerint azokban az iskolákban, ahol ötszáz és ezer közé tehető a gyerekek száma, csak fél státuszban dolgozhatnak, ami azt jelenti, hogy nagyjából két napot ven bent egy héten, a hozzá forduló nagyjából száz gyereket kellene ennyi idő alatt ellátnia. “Amikor a 15 perces szünetben végigmegyek a folyosón, legalább három olyan esetet látok, amibe be kéne avatkozni, túl sok gyerek jut túl kevés felnőttre” – mondta.

 

“A kialakult helyzet miatt sokan el is hagyták a pályát, ezért ma ott tartunk, hogy országos szinten nagyjából 30-40 szociális munkás maradt összesen az iskolákban. Jelenleg ennek több mint háromszorosa az iskolákban lévő iskolarendőrök száma, ami azért érthetetlen mert az iskolai problémák jelentős része nem rendőrségi, rendészeti jellegű probléma. Például iskolai erőszakon, zaklatáson belül a legnagyobb problémát a közvetett zaklatások, kirekesztések jelentik, ezek pedig pszicho-szociális beavatkozást igényelnek. A mentálhigiénés területen képzetlen, alulképzett olykor szerepzavarral küzdő rendőrök fellépése pedig többnyire inkább ronthat a helyzeten” – mondta az INDIT munkatársa.

Címkék: agresszió bántalmazás bűnözés fegyelmi fegyelmi eljárás gyerek gyermekvédelem iskola iskolapszichológus iskolák közoktatási törvény közveszély oktatás oktatási hivatal szociális munka

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hónapja

2018.júl.28.
A gyerek egész személyiségét figyelembe kell venni

Tom dán pedagógus, aki magyar feleségével és kislányukkal Magyarországra szeretne költözni. Megragadtam az alkalmat, hogy kifaggassam őt a dán iskolarendszerről. Habár az utóbbi években nálunk a finn modell lett a „bezzegiskola”, Vekerdy Tamás például sokszor említi a legjobbak között a dán oktatási rendszert. Figyelem, a szövegben sok magyarázat található, mert a magyar és a dán iskolarendszer- és felfogás között alapvető különbségek vannak, nehéz egymással megfeleltetni bizonyos fogalmakat.

Ezek a dánok: Tom, te nem tanár vagy, hanem pedagógus. Ez mi jelent tulajdonképpen?

Tom: 9-10 éves gyerekekkel foglalkozom iskolaidőben, és nagyobbakkal iskolaidő után, amit szabadidős pedagógusnak hívnak. A pedagógusképzés más, mint a tanárképzés. 3 évig tart, 6 modulból áll össze, szemben a hosszabb tanárképzéssel. Már 18 éve iskolában dolgozom, de a diplomámat 2014-ben szereztem meg a munka mellett.

Dániában az iskolákban dolgoznak tanárok (lærer), amelyet talán szaktanárnak fordíthatnánk. A tanárképzés általában 10 félévig tart, és a leendő tanárok specializálódnak a tanított életkorra, és 2 tárgyat kell választaniuk. A 10. félév után egy félév gyakorlat jön, és ha valaki gimnáziumban szeretne tanítani, további egy évig kell tanulnia.

A pedagógus (pædagog) nem a gyerekek szaktárgyi tudásával, hanem inkább egyéb, főleg szociális kompetenciáival foglalkozik. Többek között tanítás alatt segíti az órát, segít a lemaradó vagy nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Iskolaidő után szabadidős tevékenységeket szervezhet, ami hasonlít, bár nem teljesen egyezik meg a magyar napközis tanár vagy szabadidő szervező fogalmával. De specializálódhat 6 év alatti gyerekek fejlesztésére is, így állást kaphat bölcsődében vagy óvodában is. További szakirány a szociálpedagógia és a gyógypedagógia. Ez az alapképzés 3,5 évig tart, amiből fél év a gyakorlat, de a tanulmányokat folytatva mesterdiplomát is lehet szerezni belőle.

Létezik egy harmadik kategória is, a pædagogmedhjælper, vagyis tulajdonképpen pedagógiai asszisztens, ahol a szakmai képzés 2 évig és 9 hónapig tart, de nem ad főiskolai diplomát.

Tom: Ha az ősszel Budapestre költözünk, bízom benne, hogy itt is találok valamilyen pedagógiai jellegű munkát. Abban bízom, hogy érdekes lehet itt a skandináv pedagógiai gondolkodásmód.

Ezek a dánok: Hogy érted azt, hogy skandináv gondolkodásmód?

Tom: A gyerekeket a maguk egészében kell látni. Az ember sosincs egyedül: hat rá a családja, a barátai, a környezet, amiben él, az iskola, és az iskola utáni programok is. Fontos lenne megtanítani a gyerekeket például tanulni, de arra is oda kell figyelni, hogyan viselkednek az iskolában, miben jók, hogyan beszélnek, hogyan lehetne őket fejleszteni. A gyerek egész személyiségét figyelembe kell venni, talán ez a skandináv megközelítési mód.

Ezek a dánok: Ez nagyon jól hangzik, de hogyan néz ki ez a mindennapokban? Vegyünk például egy általános iskolát. Mettől meddig tart a tanítás?

Tom: Reggel 8-kor kezdünk. A 2013-as iskolareform óta hosszabbak a tanítási napok, az alsósok délután 1-ig, fél 2-ig vannak bent. 13-14 éves korukig körülbelül úgy fél 3-ig, az idősebbek egy órával tovább. Az azt jelenti, hogy egy harmadikos diák akár 6.5 órát tölt bent az iskolában, ami elképesztően sok! Az több, mint 30 óra is lehet egy héten!

A 2013/2014-es tanévben bevezetett iskolareform valóban nagy változást hozott a dán iskolások életébe. Az iskolai előkészítő osztálytól (børnehaveklassen) a 3. osztályig 30 órát kell a suliban tölteni, 4-6. osztályig 35-öt, 7-9.-ig (itt kilenc évfolyamos az általános iskola) 37-et. Ezek az addigiakhoz képest egy-egy extra matek- és dán órát jelent, 7.-től pedig 2 választható órát. Elsőtől kötelező lett az angoltanítás. Bevezettek úgynevezett aktivitásórákat is, amelyek vagy a szaktárgyi fejlesztést segítik, vagy a projektmunkára adnak időt, de szervezhetnek ez időre játékokat és mozgást is. A cél a diákok sokoldalú, tárgyi és személyiség központú fejlesztése, és ebben kiemelt szerep jut a pedagógusoknak és a pedagógiai asszisztenseknek is. (forrás)

Az iskolareformot a dán társadalom nem fogadta egyértelmű örömmel, mert úgy érezték, hogy hiába a nagyszerű szlogen (Legyen a jó iskola még jobb!), az iskolareform a gyerekek szabadidejét kurtítja meg, és elveszi tőlük a gyerekkorukat. A reform bevezetése után még most is tart az a folyamat, amelyben az iskolában dolgozó felnőttek megtalálják a pontos szerepeiket.

Ezek a dánok: És nálatok is minden nap van tesióra?

Tom: Nem, dehogy! Mozognak eleget a szünetekben. Illetve az órák is úgy épülnek fel, hogy egy helyhez kötött feladat, például matematikapélda után a gyerekek csinálnak valamilyen mozgásos feladatot, kimennek a táblához, játékosan gyakorolnak. És közben jól érzik magukat.

Ezek a dánok: Hány diák van átlagosan egy osztályban?

Tom: Jelenleg 23-27 gyerek van egy osztályban, amiről azt gondolom, hogy rendben van. De úgy hallottam, gondolkodnak azon, hogy növeljék az osztálylétszámokat, pedig az nem vezet jóra. Nem lehet mindenkire odafigyelni, félő, hogy egyes gyerekekre nem jut elég figyelem, és lehet, hogy ez a jelenlegi toleranciaszintet is rosszul érintené, kevesebb idő jutna az egyes gyerekek integrációjára.

Ezek a dánok: Minden osztályért két felnőtt felel?

Tom: Igen, egy szaktanár és egy pedagógus, vagy két tanár. Ami persze elég sokba kerül a rendszernek.

Ezek a dánok: És kettejükhöz jönnek még a pedagógiai asszisztensek?

Tom: Ők mindig az osztállyal vannak. Az dán iskolák egyre nyitottabbá válnak, egyre több olyan gyerek jár az iskolába, akinél valamilyen tanulási zavart diagnosztizálnak, például ADHD-t vagy bármi mást. Ilyenkor szükség van egy extra segítő kézre az osztályban. Elengedhetetlen a jelenlétük, mert a így a szaktanár is jobban tud dolgozni.

Ezek a dánok: Mit gondolsz, mi a jellemző munkaforma az osztályokban?

Tom: Alsóbb évfolyamokban, úgy becsülöm, talán az idő 40%-ában egyedül dolgoznak a gyerekek, 30%-ban páros munkában és 30%-ban csoportban. A csoportmunka nagyon fontos, ott tudnak a legtöbbet fejlődni a gyerekek. Egy ilyen 4-5 fős csoportban aztán minden szerepet ki tudnak próbálni, és ezután tulajdonképpen mindegy is, hogy csoportban vagy egyedül dolgoznak. Mindkettő egyformán fontos: amikor majd dolgozni kezdenek, önállóan és csoportban is kell tudniuk dolgozni. Fontos a csapatjáték.

Itt olvashatsz arról, mennyire fontos a közösség a dán társadalomban.

Ezek a dánok: Ez az arány megmarad középiskolában is?

Tom: Az arány eltolódik az egyéni munka irányába. Azt mondanám 60 vs. 40% lehet a reális arány, de lehet, hogy még több az egyéni munka. Ekkorra már nagyon jól tudják a diákok, hogy segítséget kérhetnek egymástól, de a lényeg, hogy minél idősebbek, annál önállóbban kell dolgozniuk.

Ezek a dánok: Kérdezhetek valami személyeset is? Te miért döntöttél úgy, hogy pedagógus leszel?

Tom: Ez tényleg személyes, a gyerekkoromig vezethető vissza. Elég sokat piszkáltak az iskolában. De később igazából csak belecsöppentem. Amikor 18 évesen befejeztem a középiskolát, volt egy ismerősöm, aki szabadidőpedagógusként dolgozott (fritidspædagog). Ő hívott oda dolgozni. Eleinte nagyon könnyen vettem, azt gondoltam, itt csak játszani kell a gyerekekkel, semmi komoly. De minél jobban beleláttam a szakmába, annál jobban ráébredtem, milyen fontos és felelősségteljes feladat a gyerekkel fejlesztésén dolgozni a szabadidejükben is. 10 évig dolgoztam az iskolában, és közben munka mellett 2014-ben le is diplomáztam. De azóta is, már 18 éve ugyanott dolgozom.

Azt szeretem a legjobban, látom, hogy vannak a gyerekek, hogyan fejlődnek. Igazán lázba hoz ez a munka, szeretném a lehető legjobban csinálni. Hát, mondjuk nem is azért, hogy meggazdagodjak belőle. Ez az egyik legrosszabbul fizetett munka Dániában. Ok, árufeltöltőként egy szupermarketben rosszabbul keresel, de ezt a munkát senki sem azért választja, hogy milliomos legyen. A legfontosabb, hogy szeress emberekkel dolgozni.

Ezek a dánok: 18 alatt sosem voltál kiégve?

Tom: Előfordul, hogy stresszes vagyok, és arra gondolok, rendben, talán jobb lenne, ha szereznék valami kétkezi munkát inkább. Reggel 7-kor kezdenék, 3-kor hazamennék, és nem kellene később otthon is a munkámmal foglalkozni. Sokszor jár az agyam az iskolai helyzeteken, hogy hogyan lehetne segíteni a gyerekeknek, hogyan lehetne őket fejleszteni. Ez abszolút stresszfaktor pszichikailag.

Ezek a dánok: Hogyan lehet a túl sok stresszt kezelni? Vannak erre bevett módok Dániában?

Tom: 2010-ben, amikor meghalt az édesapám, volt egy rosszabb időszakom. Annyira stresszes voltam, hogy végül leültem beszélgetni a főnökömmel. Mi nagyon odafigyelünk arra Dániában, hogy jó legyen a hangulat a munkahelyeken, nyíltan lehet beszélni bármiről. A főnököm is jól látta, hogy nagyon kimerült vagyok, ezért kaptam egy 12 alkalmas, ingyenes terápiát, ami nagyon sokat segített. Előtte sosem jártam pszichológusnál, nem olyan családból jövök, ahol sokat beszélünk az érzéseinkről.

Lényeg a lényeg: ha az embernek segítségre van szüksége, mindig van hová fordulnia. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy jó legyen a kapcsolat az osztályt tanítók között, észrevesszük, ha valaki kiégés közeli állapotba kerül. Az is fontos, hogy jó legyen a vezető, hogy lássa a kollégái emberi oldalát, ne csak alkalmazottakat lásson, akik előállítanak valamilyen terméket. Nem tudom, hogy van ez más országokban, de az mindenhol igaz, hogy a tanárok, ápolók, mindenki, aki emberekkel kerül kapcsolatba a munkája során, időnként túl sok stresszt él meg. Közben pont a mi munkánk a legfontosabb: tanítjuk ezeket a kis embereket, megtanítjuk őket, hogyan legyenek jó állampolgárok. Figyeljük, hogyan teljesítenek az iskolában, hogy illeszkednek be… De visszatérve a kérdésedre: ha úgy érzed, valami baj van, minden segítséget megkapsz.

Ezek a dánok: És mi történik, ha egy gyerekkel van valami probléma?

Tom: Összedolgozunk az évfolyammal foglalkozó teammel. Például az iskolámban a hetedik osztályosokat 3 pedagógus tanítja, minden osztálynak megvan az osztályfőnöke, és osztályonként van 3-4 fix szaktanár is. Mindenkit összehívunk, ha van egy problémás diákunk, és megpróbálunk kitalálni valamit, hogyan tudjuk őt segíteni. Ha nem válik be a dolog, megkérdezhetjük a vezetőket is, mit javasolnak. Ha ez után sem javul a helyzet, beszélünk a szülőkkel. Elmagyarázzuk a helyzetet, tudunk beszélgetni, javasolni dolgokat. Legrosszabb esetben szükség lehet a megfelelő hatóságok bevonására is. De az ember először mindig a kollégáitól kér tanácsot, nem? Közösen sok tapasztalattal bírunk, általában találunk jó megoldást.

Ezek a dánok: Összességében mit gondolsz, jó a dán iskolarendszer?

Tom: Régen jó volt. De 2013 óta nagyon sokat stresszelnek a gyerekek. Nő rajtuk a nyomás, több órájuk van, egyre fiatalabb korukban kapnak jegyeket, azt lehet mondani, nem jut idejük gyereknek lenni, csak úgy ellenni a suliban. Más országokkal összehasonlítva (hagyományosan az angol, német, francia, olasz, spanyol iskolarendszerrel szoktak párhuzamba állítani minket), mi még jobbak vagyunk. Nehéz ezt elmagyarázni… amikor jött a reform, mi úgy gondoltuk, egy szabad iskolarendszer részesei vagyunk. Ez a rendszer a hetvenes évek óta működött. Ezt megváltoztatni ilyen rövid idő alatt? Azt hiszem, még el kell telnie egy kis időnek, hogy jól lássuk a reform hatásait.

Nem értem például, hogy miért kell már hetedikben osztályozni a gyerekeket, és ez túlzott teljesítménykényszert okoz.

Külön cikket is megérne a dán osztályozási rendszer. Hétfokozatúnak nevezik, de az osztályzatok a - 03-tól a 12-ig terjednek. Ezek a fokozatok vannak érvényben:

12-est a legkitűnőbb tanulók kaphatnak (a diákok 10%-ától elvárható ez)

10-est a kiváló teljesítményért jár (25%)

7-es a jó eredményért jár (30%)

4-es az átlagosért (25%)

02-es felel meg az elégségesnek (10%)

00-ást kap az elégtelen

-3 jár az elfogadhatatlan teljesítményért

Ezt leszámítva, azt hiszem, jó az iskolarendszerünk. Jó kapcsolatot tudunk kialakítani, mi, szabadidősök a tanárokkal és a szülőkkel is, ki tudunk alakítani egy közös nyelvet, ahol mindig a gyerek érdeke a legfontosabb. Az, hogy a gyereket a maga teljességében fejlesszük. Elkezdődött egy folyamat, amikor minden gyereknek ki kell alakítania egy tanulási/fejlődési tervet. Minden egyes tárgyból kell találnia három olyan dolgot, amelyekből a következő hónapokban fejlődni szeretne. Ez lehet az, hogy nagyobb mértékben vesz részt a csoportos feladatokban, vagy több leckét ír, vagy hogy több szereplést vállal, többet szólal meg az órán.

Ezek a dánok: És ezeket a célokat át is beszélitek a gyerekkel?

Tom: Szívesen tennénk, de nagyon nehéz rá időt találni. Különböző megoldásokat keresünk és találunk, például a gyerekek online fogalmazzák meg a terveiket. Aztán a szaktanárok is kommentálják a beadott tervet, és a pedagógusok is megjegyzéseket írnak a nem szaktárgyakat érintő kérdésekhez. Mondjuk ahhoz, hogy jönnek ki a többiekkel, hogyan érzik magukat. Ez a feladat egyszerűbb a felsőbb évfolyamokban, a kisebbek nehezebben értik meg, miért kell ilyen sok kérdésre válaszolniuk. Megpróbálunk az iskolában is időt szakítani a személyes beszélgetésekre, de ez néha nehéz, mert a matekórának azért meg kell lennie.

Ezek a dánok: Az, hogy hosszabb az iskolában töltött idő, azt jelenti, hogy házit sem írnak a gyerekek?

Tom: Nem. Az iskolareform bevezetésekor próbáltak még leckeírós alkalmakat tartani, háziíró kávézónak nevezték őket (lektiecafé), hiszen fontos, hogy házit írjanak, hogy rögzítsék az órán tanultakat. De ezeket nem egyszerű megszervezni, mert délután vannak például a korrepetálások is. Szóval marad az otthoni háziírás.

Ezek a dánok: És ez szerinted olyan rossz dolog?

Tom: Nem, mert a gyerekek jó esetben együtt írják a leckét a szüleikkel vagy a testvéreikkel, ami remek dolog. Kivéve, ha olyan élethelyzetben vannak, vagy olyan a társadalmi helyzetük, hogy a szülő képtelen segíteni a gyereknek. Ilyenkor jó, hogy az iskolában is van lehetőség megírni a leckét. Én hiszek benne, hogy egy kis házi feladat nem árt meg. Sőt, jobb, mint ha valaki a telefonját nyomkodná, meg mindenféle képernyő előtt ülne. Arról nem is beszélve, hogy mi, felnőttek is viszünk haza „leckét” néha. Mondjuk szakkönyveket olvasunk a szabadidőnkben.

Végül is minden a fejlődésről szól.
... https://ezekadanok.blog.hu/2018/07/28/a_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 8 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

http://www.litera.hu/hirek/az-elte- btk-magyar-irodalom-es-...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A kisebbségi kérdés rendezését sürgette Tőkés László az ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Júliusra el kellett volna készülnie annak a 10 ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Greenpeace Magyarország: Elfogadhatatlan, hogy rákkeltő ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Japán Napok 2018: november 6.–november 8., Központi Vásárcsarnok, Vámház körút 1-3, Budapest 1093, Magyarország 2018.11.06.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Japán Napok egyik harcművészeti programja: 2018. november 08., csütörtök, 14:30 2018.11.08. 14:30

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Négy hónappal azután, hogy Kárpátalja válogatottja ...

M Imre írta 2 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Ingyenes jogsegélyszolgálat Beregszászban - 2018.10.03. ...

M Imre írta 2 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Újabb súlyos magyarellenes provokáció Kárpátalján - 2018....

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Fortepan: Akik filmre vették a forradalmat – 1956. október...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu