Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Járványügyi intézkedési terv a 2020/21-es tanévben

EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

INTÉZKEDÉSI TERV

A 2020/2021. TANÉVBEN A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN A JÁRVÁNYÜGYI

KÉSZENLÉT IDEJÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSRENDRŐL

A köznevelésben tanuló gyermekek és a munkájukat végző pedagógusok közvetve több millió állampolgárral vannak napi szintű kapcsolatban. Ezért az esetükben különösen fontos a koronavírus elleni védekezés minél hatékonyabb megszervezése.

A járványügyi adatok nyomon követése alapján látható, hogy Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt. A környező országok besorolása azonban láthatóan változik, a járvány terjedése nehezen kiszámítható, ezért a köznevelési ágazatnak fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely megfelelő támpontot nyújt ahhoz, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények. A fenti feladatok eredményes végrehajtása céljából, a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Operatív Törzzsel együttműködve, az alábbi intézkedési tervben foglaltuk össze a szükséges intézkedéseket.

Jelen intézkedési terv (protokoll) módosításig vagy visszavonásig marad érvényben, a módosítására a járványügyi helyzet alakulásától függően, a tapasztalatok figyelembevételével kerül sor. A módosításról az intézmények tájékoztatást kapnak.

A protokoll bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata a megvalósítást ellenőrizni.

1. FELKÉSZÜLÉS A NEVELÉSI ÉVRE, TANÉVKEZDÉSRE

1.1 Minden köznevelési intézményben alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni.

Az intézmények vezetői ellenőrizzék a takarítások végrehajtását.

1.2 A fertőtlenítő nagytakarítás elvégzése során figyelembe kell venni a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) ajánlását, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz.

1.3 A fertőtlenítő nagytakarítás és a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzéséhez szükséges tisztító- és fertőtlenítő szerek biztosítása a fenntartó feladata. Az Operatív Törzs a tanévkezdéshez szükséges mennyiséget rendelkezésre bocsátja.

1.4 Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) honlapján Tanévnyitó 2020 címen aloldalt alakítunk ki, amelyen keresztül az aktuális szakágazati információk mellett a járvány elleni védekezésre való felkészüléssel kapcsolatos és a köznevelési intézményeket érintő kiemelt híreket, tájékoztatókat, feladatokat is közzétesszük.

1.5 A hagyományosan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI), az OH és a Klebelsberg Központ együttműködésével megvalósított, személyes megjelenést igénylő tanévnyitó konferenciák helyett a köznevelési intézmények vezetői online tájékoztatás keretében kapják meg a tanévkezdéshez szükséges információkat.

2. AZ INTÉZMÉNYEK LÁTOGATÁSA, RENDEZVÉNYEK, KIRÁNDULÁSOK

2.1 A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló látogathatja. Az oktatásban és nevelésben, illetve az intézmények működtetésében csak egészséges és tünetmentes dolgozó vegyen részt. Kérjük, az intézmények tájékoztassák a szülőket arról, hogy amennyiben gyermeküknél tüneteket észlelnek, a NNK aktuális eljárásrendje alapján gondoskodjanak orvosi vizsgálatról. A szülő köteles az iskolát értesíteni, ha a gyermeknél koronavírus-gyanú vagy igazolt fertőzés van.

2.2 Minden köznevelési intézménynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az intézményi csoportosulások megelőzésére a tanév folyamán mind az intézmény területén, mind az intézmény épülete előtt.

2.3 Az osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával. A tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni.

2.4 A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság. Szükség esetén a csoportok, osztályok számára elkülönített területeket lehet kijelölni a közösségi tereken belül. Amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.

2.5 Az iskolában a csengetési rendet úgy kell kialakítani, hogy az támogassa a tanórák közötti szünetben a 2.4 pontban jelölt védelmi intézkedések betartását, és elősegítse a védőtávolság megtartását.

2.6 A tantermi oktatás során az osztályok keveredését – amennyiben ez lehetséges – el kell kerülni. A szaktantermek, nyelvi bontótermek kivételével az osztályok a tanítási nap során használják ugyanazt a tantermet. Amennyiben ez nem megoldható, az osztályok váltása között a tantermekben felületfertőtlenítést kell végezni.

2.7 A testnevelésórákat az időjárás függvényében javasolt szabad téren megtartani. Az órák során mellőzni kell a szoros testi kontaktust igénylő feladatokat. Amennyiben ez mégsem kerülhető el, akkor ezeket állandó edzőpartnerrel (párokban, kiscsoportokban) kell végezni.

2.8 A megfelelő védőtávolság betartása különösen fontos a mosdókban, illetve az öltözőkben, ezért a tornaórák előtti és utáni öltözésnél tekintettel kell lenni arra, hogy elkerülhető legyen az öltözőkben történő csoportosulás.

2.9 A gyakorlati foglalkozások során a 1,5 méteres védőtávolságot biztosítani kell. A gyakorlati képzéshez használt eszközöket – amennyiben azokat nem károsítja – felületi fertőtlenítőszerrel tisztítani kell a csoportok váltása között.

2.10 Minden köznevelési intézménynek azt javasoljuk, hogy az első félévben esedékes, nagy létszámú tanuló vagy pedagógus egyidejű jelenlétével járó (pl.: tanévnyitó ünnepség, bál, szalagavató, kulturális program) rendezvény megszervezése során tekintettel kell lenni az alábbiakra:

- az Operatív Törzs által meghatározott létszámkorlát szigorú betartása,

- az alapvető egészségvédelmi intézkedések, szabályok betartása (távolságtartás, maszkviselés, kézfertőtlenítés, szellőztetés),

- zárttéri helyett szabadtéri rendezvény szervezése,

- a rendezvény kisebb létszámú rendezvényekre bontása és a résztvevők körének korlátozása.

2.11 Az osztálykirándulásokkal és tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban azok belföldi megvalósítása lehetséges, de megfontolandó. A külföldre tervezett kirándulásokat, kérjük, belföldi úticéllal tervezzék át.

2.12 Kérjük, a szülők személyes megjelenésével járó szülői értekezleteket csak a járványügyi előírások betartása mellett tartsák meg. Amennyiben lehetséges, a szükséges információk e-mailben, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) vagy az alkalmazott egyéb intézményi adminisztrációs rendszerben küldött üzenetekkel is eljuttathatók a szülőkhöz.

3. EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

3.1 Az intézmények bejáratánál vírusölő hatású kézfertőtlenítőt kell biztosítani, annak használatára fel kell hívni a figyelmet. Az intézménybe érkezéskor, étkezések előtt és után minden belépő alaposan mosson kezet vagy fertőtlenítse a kezét (a gyerekek, tanulók esetében inkább javasolt a szappanos kézmosás).

3.2 A szociális helységekben biztosítani kell a szappanos kézmosási lehetőséget, melyet lehetőség szerint vírusölő hatású kézfertőtlenítési lehetőséggel kell kiegészíteni.

Kéztörlésre papírtörlők biztosítása szükséges, textil törölköző használata kifejezetten kerülendő.

3.3 Kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető higiénés szabályok betartása. Az egyes tevékenységeket megelőzően és azokat követően szappanos kézmosással vagy alkoholos kézfertőtlenítéssel kell biztosítani a személyes tisztaságot.

3.4 A személyi higiéne alapvető szabályairól a gyermekek, tanulók kapjanak részletes, az adott korosztálynak megfelelő szintű tájékoztatást. A gyermekeknek tanítsák meg az úgynevezett köhögési etikettet: papír zsebkendő használata köhögéskor, tüsszentéskor, majd a használt zsebkendő szemetes kukába dobása és alapos kézmosás, esetleg kézfertőtlenítés.

3.5 A köhögéssel, tüsszentéssel a különböző felületekre került vírus inaktiválása érdekében fokozottan ügyelni kell az intézmény tisztaságára, a napi többszöri fertőtlenítő takarítás (termekben, a folyosókon és a szociális helységekben) elvégzésére. A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kézzel gyakran érintett felületek (ilyenek a padok, asztalok, székek, az ajtó-, ablakkilincsek, korlátok, villany- és egyéb kapcsolók, informatikai eszközök (billentyűzet, monitor, egér, egérpad, stb.), mosdók csaptelepei, WC lehúzók, stb.) valamint a padló és a mosható falfelületek vírusölő hatású szerrel fertőtlenítésére kerüljenek.

3.6 A takarítást, fertőtlenítést úgy kell megszervezni, hogy az a gyermekek, tanulók egészségét ne veszélyeztesse. A takarítást végző dolgozók részére a felhasznált szernek megfelelő védőeszköz biztosítása és azok viselése szükséges.

3.7 Zárt térben a kórokozók koncentrációjának csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatos vagy rendszeres, fokozott intenzitású természetes szellőztetésre, mely vonatkozik minden zárt térre, így a folyosókra, valamint a szociális helyiségekre is. A helyiségek ablakát időjárás és környező forgalom függvényében lehetőség szerint nyitva kell tartani.

3.8 Mesterséges szellőztetés esetén amennyiben nyithatóak az ablakok, javasolt a minél gyakoribb, nyitott ablakokon keresztüli természetes szellőztetés egyidejű alkalmazása. Amennyiben az ablakok nem nyithatóak, úgy egyéb úton kell biztosítani a folyamatos friss levegőellátást, és kerülni kell a használt levegő visszakeverését a rendszerbe. A légtechnikai eszközök használatával kapcsolatos NNK ajánlást a 2. számú melléklet tartalmazza.

3.9 Az óvodában, iskolában használt játékok, sporteszközök, játszótéri eszközök felületét rendszeresen fertőtleníteni kell.

4. ÉTKEZTETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1 Fokozottan kell ügyelni az étkezés helyszínének tisztaságára, a rendszeres fertőtlenítésére. A felületek tisztításakor ügyelni kell a környezet vírusmentességének a megőrzésére, a munkafolyamatok megfelelő szétválasztásával, valamint gyakoribb fertőtlenítéssel.

4.2 Étkezés előtt és után kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek alapos szappanos kézmosására vagy kézfertőtlenítésére.

4.3 Az étkezéseket úgy kell megszervezni, hogy az osztályok, óvodai csoportok keveredése elkerülhető legyen, sorban állás esetén a védőtávolság betartható legyen.

4.4 Az étteremben az asztalokon elhelyezett, közös használatú eszközök tisztántartására, fertőtlenítésére fokozottan kell figyelni, átmenetileg célszerűbb kis, egyéni igények biztosításával kiváltani használatukat. Ha ez nem megoldható, az eszközöket megfelelő számban kell kihelyezni, azok más asztalhoz átadásának elkerülése érdekében.

4.5 Ajánlott a biztonságos hőkezeléssel (legalább 2 percen át tartó 72°C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75°C-ot biztosít) készíthető ételek étlapon tartása. Kiemelten fontos a zöldségek, gyümölcsök alapos folyóvizes lemosása. A nyers, kellően nem tisztítható alapanyagot tartalmazó ételek feltálalása kerülendő.

4.6 Rendkívül fontos a gyermekek által használt edények, evőeszközök, poharak, tálcák megfelelő hatásfokú fertőtlenítő mosogatása, a tiszta evőeszközök, poharak, tányérok, tálcák cseppfertőzéstől védett tárolása, önkiszolgáló rendszerben történő tálalásnál az evőeszközök, tányérok, poharak gyermekek általi tapogatásának elkerülése, pl.: evőeszközök szalvéták egyéni csomagolásával. A kenyérkosarak tisztítása, a bennük elhelyezett kendők cseréje minden használatot követően indokolt. A textíliák gépi úton történő fertőtlenítő mosása ajánlott.

4.7 Az étkeztetést végző személyzet számára vírusölő hatású, alkoholos kézfertőtlenítő szert kell biztosítani, és annak rendszeres használatára fokozott hangsúlyt kell fektetni. Az étterem üzemeltetőjének felelőssége, hogy a dolgozók egészségi állapotát fokozottan monitorozza és betegség gyanúja esetén intézkedjen.

5. KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ KOLLÉGIUMI TANULÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5.1 A külföldön tartózkodó, kollégiumban lakó tanulók számára javasoljuk, hogy legkésőbb augusztus

28-ig érkezzenek meg a kollégiumokba.

5.2 Amennyiben a tanuló sárga, illetve piros besorolású országból érkezik, a határátlépéskor házi karanténban tartózkodásra kötelezik, ezért a kollégium biztosítsa a tanuló elkülönített elhelyezését és ellátását. A tanulók tesztelését az NNK honlapján közzétett, erre kijelölt laboratóriumokban lehet elvégezni. Mivel a tanuló jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, ezért a tesztelés pénzügyi és adminisztratív terheit az állam viseli.

5.3 A kollégiumi tanulók esetében a kollégiumnak biztosítania kell a megfelelő elkülönítést addig, amíg a negatív teszteredmények rendelkezésre nem állnak.

5.4 A külföldről érkező tanuló Magyarországra való belépése az aktuális szabályok alapján lehetséges: beléphet a magyar állampolgár, vagy a magyar állampolgárokkal egy megítélés alá eső külföldi állampolgár. A magyar állampolgárokkal egy megítélés alá esik, vagyis az országba való belépés szempontjából magyar állampolgárként kell kezelni azt is, aki magyar állampolgár családtagja, vagy Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, valamint az ő családtagjaik, továbbá aki az idegenrendészeti hatóság által kiadott, 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik. Szintén karantén nélkül léphet az országba a határ 30 km-es sávjából ingázó tanuló.

6. KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6.1 A kollégiumokba/diákotthonokba kizárólag egészséges, új típusú koronavírus megbetegedés tüneteket nem mutató, magát egészségesnek érző személy költözhet be. A beköltözésénél a tünetek esetleges meglétéről ki kell kérdezni a beköltöző tanulókat. Ennek dokumentálása és testhőmérés szükséges.

6.2 A kollégiumokban/diákotthonokban lakó tanulók figyelmét fel kell hívni, hogy ha bármilyen betegségre utaló panaszuk van, azt azonnal jelezzék a nevelőtanárnak. A tanulók egészségvédelméért a kollégiumi/diákotthon a felelős a szülő helyett, ezért a lakókat naponta kikérdezik(szóban) egészségi állapotukról és szükség szerint, panaszok esetén testhőmérséklet mérést végeznek rajtuk, amit eltérés esetén dokumentálnak. A koronavírus megbetegedés tüneteit mutató személyt azonnal el kell különíteni.

6.3 A beköltözési folyamatot úgy kell megszervezni térben és időben, hogy a minimum 1,5 méteres védőtávolság folyamatosan betartásra kerüljön.

6.4 Az elhelyezés során törekedni kell arra, hogy az azonos tantermi órákat látogató tanulók kerüljenek egy-egy kollégiumi szobában elhelyezésre.

6.5 A szobákban a létszámot a rendelkezésre álló férőhelyek kihasználására törekedve, a megfelelő higiénés szabályok betartása mellett kell meghatározni. A kollégiumban/diákotthonban, ha zárt térben rendezvény van, vagy több személy együttesen tartózkodik és a 1,5 méteres védőtávolság nem tartható, a maszk használata javasolt. A közös használatú helyiségekben, így a konyhában és az egészségügyi, fürdő- és illemhelyiségekben is térben és időben lehetőség szerint tartsák be a bentlakók a távolságtartás szabályait.

6.6 Kollégiumonként/diákotthononként a férőhelyek 5%-át üresen kell tartani, elkülönítési és hatósági karantén helyszín céljából. A pihenőterek, közös használatú helyiségek (bel- és kültéren egyaránt) berendezéseinek számát szükség szerint csökkenteni kell a zsúfoltság elkerülése érdekében.

6.7 A közös használatú helyiségeket fokozottan kell takarítani és ajánlott rendszeresen fertőtleníteni. A közösségi helyeknél virucid hatású kézfertőtlenítő készüléket kell elhelyezni, melyet folyamatosan fel kell tölteni.

6.8 A kollégiumi/diákotthoni karanténban elhelyezett tanulók ellátását a járványügyi szabályoknak megfelelően kell megszervezni.

6.9 Fertőzésgyanú esetére egy riasztási protokoll kialakítása szükséges, melynek segítségével az érintett elkülönítése a lehető leggyorsabban megvalósul. Ezzel párhuzamosan az NNK honlapján elérhető általános eljárásrend alapján szükséges az azonnali intézkedések megtétele.

7. ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZABÁLYAI

7.1 Az iskolai szűrővizsgálatok és az iskola-egészségügyi ellátás során az egyéb egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályokat szükséges betartani. Ennek megfelelően, amennyiben az egészségügyi ellátás korlátozásának elrendelésére nem kerül sor, a szűrővizsgálatokat, és egyéb feladatokat maradéktalanul el kell végezni.

7.2 A járványügyi készültség időszakában az iskola-egészségügyi ellátás védőnői vonatkozásban az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 3. sz. melléklete, az egyeztetett munkaterv, az oktatási intézményekre vonatkozó, valamint a járványügyi helyzetnek megfelelő eljárásrend alapján történik, mely feltételezi a pedagógus, a védőnő, az iskolaorvos és a tanuló folyamatos együttműködését.

7.3 A személyes találkozást igénylő teendők esetében – védőnői szűrővizsgálatok, tisztasági vizsgálatok, védőoltások, védőnői fogadóóra – a feladatok elvégzése a fenti járványügyi óvintézkedések (személyi higiéné, a használt eszközök fertőtlenítése, szellőztetés, zsúfoltság kerülése, maszkhasználat) figyelembe vételével történik. A megfelelő szervezéssel (időbeli ütemezés, pontos időpont megadásával) az eltérő osztályokban tanulók közötti találkozások számát csökkenteni kell.

7.4 Az egészségügyi ellátás során be kell tartani az infekciókontroll szabályokat (a koronavírustól függetlenül is), különös tekintettel az új koronavírus járvánnyal kapcsolatban az NNK által kiadott, a járványügyi és infekciókontroll szabályokat tartalmazó Eljárásrendben részletezett utasításokat. A szűrővizsgálatok helyszínén (iskolaorvosi rendelő/védőnői szoba/szűrővizsgálati helyiség, védőnői tanácsadó) biztosítani kell a szappanos kézmosás és a kézfertőtlenítés lehetőségét, gondoskodni kell a fertőtlenítőszeres takarításról és a gyakori szellőztetésről.

7.5 Amennyiben az egészségügyi ellátás során a gyermeknél fertőzés tünetei észlelhetők, jelen tájékoztató „Teendők beteg személy esetén” pontja szerinti intézkedések megtétele szükséges, mely egyidejűleg kiegészítendő a vizsgálatok felfüggesztésével, a helyiség és az eszközök fertőtlenítésével, és alapos szellőztetéssel.

8. TANULÓI HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE

8.1 Annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Igazolt hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek, a tanuló hatósági karanténba kerül a részére előírt karantén időszakára.

8.2 Ezen időszakban a tanuló az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban.

8.3 A gyermek, a tanuló távolmaradásával kapcsolatos valamennyi szabály a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint érvényes, azok betartása szerint szükséges eljárni.

9. TEENDŐK BETEG SZEMÉLY ESETÉN

9.1 Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál, vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskolaegészségügyi orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről. Gyermek esetén a szülő/gondvisdelő értesítéséről is gondoskodni kell, akinek a figyelmét fel kell hívni arra, hogy feltétlenül keressék meg telefonon a gyermek háziorvosát/házi gyermekorvosát. Azt követően az orvos utasításainak alapján járjanak el.

9.2 A beteg gyermek felügyeletét ellátó személynek kesztyű és maszk használata kötelező.

9.3 Amennyiben felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, fontos, hogy megfelelő felkészültséggel rendelkező egészségügyi dolgozó kerüljön értesítésre. A háziorvos, házi gyermekorvos, illetve a kezelőorvos jogosult a COVID-19 fertőzés gyanújára vonatkozóan nyilatkozni. Amennyiben fennáll a gyanú, nekik kötelességük az NNK által kiadott aktuális eljárásrendnek megfelelően ellátni a beteggel kapcsolatos teendőket.

9.4 A gyermek az iskolába – hasonlóan más megbetegedésekhez – kizárólag orvosi igazolással térhet vissza, melyet az intézmények el kell fogadnia, azt saját hatáskörben nem bírálhatja felül.

9.5 Amennyiben krónikus betegséggel élő gyermek az új koronavírus okozta járványügyi helyzet miatt speciális eljárást, védelmet igényel, erről a kezelőorvosnak kell döntenie, mely alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

10. INTÉZKEDÉSEK FERTŐZÉSSEL ÉRINTETT INTÉZMÉNYEK ESETÉBEN

10.1 Annak érdekében, hogy szükség esetén minden iskola felkészült legyen a munkarend átalakítására, a nevelőtestületnek ki kell dolgoznia a saját protokollját és bevezetésére fel kell készülnie. Ehhez kövessék az intézmények az Oktatási Hivatal honlapján közzétételre kerülő módszertani ajánlást.

10.2 Az NNK - a területi népegészségügyi hatóság, azaz a Megyei/Fővárosi Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró járási/kerületi hivatala által elvégzett járványügyi vizsgálat és kontaktkutatás eredménye alapján - az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságát tájékoztatja azon köznevelési intézmények, illetve feladat ellátási helyek alapadatairól, amelyekről bebizonyosodik, hogy az intézménnyel jogviszonyban álló tanuló, pedagógus vagy egyéb személy tesztje koronavírus-pozitív.

10.3 Az adatok alapján az EMMI és az NNK közösen megvizsgálja, hogy szükséges-e elrendelni az intézményben más munkarendet. Az intézményben a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről az Operatív Törzs dönt. Az intézmény a jogszabályok alapján arra jogosult szervtől haladéktalanul tájékoztatást kap a döntésről. Az átállást okozó állapot megszűnése után az intézmény jelzést kap arra, hogy térjen vissza a normál munkarend szerinti oktatás folytatására. A további népegészségügyi döntéseket az NNK és az érintett szervezetek hozzák meg és hajtják végre.

10.4 A tantermen kívüli, digitális munkarendben a nevelés-oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában – elsősorban digitális eszközök alkalmazásával – történik. A tanulók a tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelését követő naptól az iskolát oktatási célból nem látogathatják.

10.5 Amennyiben egy nevelési-oktatási intézményben átmenetileg elrendelésre kerül a tantermen kívüli, digitális munkarend, a gyermekfelügyeletet az érintett intézményben meg kell szervezni a szülők támogatása érdekében. Amennyiben az intézményben objektív okokból nem szervezhető meg a gyermekfelügyelet, arról a tankerületi központ gondoskodik.

10.6 A gyermekfelügyelet során a gyermekétkeztetési feladat ellátójának változatlanul biztosítania kell a gyermekétkeztetést.

11. KOMMUNIKÁCIÓ
11.1 Nyomatékosan kérjük az intézményeket, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és ennek fontosságára hívják fel az iskola közösségéhez tartozók figyelmét. Az oktatással kapcsolatos híreket a www.kormany.hu és a www.oktatas.hu felületein kell követni.

11.2 Az intézmények kérdéseinek megválaszolására tematikus e-mail-címet hoztunk létre (vedekezesakoznevelesben@emmi.gov.hu), amelyen a kérdéseket és bejelentéseket a köznevelési szakterület munkatársai válaszolják meg.

11.3 Az új koronavírus vonatkozásában a rendeletben előírtak teljesítéséhez az NNK által kiadott és honlapján közzétett tájékoztatók nyújtanak segítséget.

1. számú melléklet
A nevelési év/tanév kezdete előtti takarítással kapcsolatos feladatok
A tanítás megkezdése előtti alapos mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítás során a padló és felülettisztításon túl a nagytakarítás lehetőség szerint terjedjen ki az alábbiakra:

- klímaberendezések tisztítása, fertőtlenítése;

- felesleges, használaton kívüli tárgyak összegyűjtése, elszállítása;

- ajtók, faburkolatok, lambériák, szekrények, székek, padok, asztalok, egyéb bútorok vegyszeres tisztítására;

- padló és játszószőnyegek, egyéb textília tisztítására;

- játékok, sporteszközök tisztítására;

- radiátorok, csövek lemosására;

- ablakok, üvegfelületek tisztítására;

- szemétgyűjtők tisztítására, fertőtlenítésére;

- képek, tablók, világítótestek portalanítására;

- pókhálók eltávolítására;

- rovar- és rágcsálóirtásra;

csaptelepek óvatos, lehetőség szerint fröccsenésmentes megnyitása, kb. 10 perces folyatása azért,

hogy a hosszú ideig nem használt vízvezetékből a pangó víz kifolyjon.

A nagytakarítást követően annak intézményvezető általi visszaellenőrzése indokolt.

2. számú melléklet

Légtechnika rendszerek helyes használata
Újabb tanulmányok szerint az egészen apró nyálcseppek hosszabb ideig a levegőben maradhatnak fertőzőképességüket megőrizve. Az apró nyálcseppecskék elsősorban zárt térben jelenthetnek kockázatot, ahol koncentráltan megmaradnak.

A nem megfelelően működtetett légtechnikai eszközök természetes szellőztetés hiányában növelhetik a fertőzés kockázatát.

Az olyan légtechnikai készülékek, amelyek friss levegő pótlására nem alkalmasak, és kizárólag a belső levegőt forgatják (pl.: split klíma és fan-coil berendezések, mobil légtisztítók), a levegőben tarthatják a vírusos cseppeket, szállíthatják a kórokozókat. Ezek a készülékek csak akkor használhatóak, ha egyidejűleg intenzív levegő utánpótlás történik kültérből.

Split klímaberendezések a nyári időszakban, amennyiben használatuk a nagy melegre tekintettel indokolt, az alábbi feltételek betartása mellett működtethetők:

• a készüléket úgy állítsák be, hogy a helyiség alsó felében ne okozzon nagy légáramot, (a levegőáramot felfele irányítsák),

• a klímaberendezések használatával párhuzamosan végezzenek napi többszöri, lehetőleg óránkénti intenzív (teljes ablakfelületet kitáró) szellőztetést,

• a készülék beltéri egységének hőcserélője és porszűrője gyakran (súlyosabb járványhelyzetben hetente vagy gyakrabban) kerüljön fertőtlenítésre, engedélyezett vírusölő hatású szerrel,

• nagyobb igénybevétel (például rendezvények) előtt és után is fertőtlenítsék a készülékeket,

• a cserélhető szűrővel is rendelkező készülékek szűrőjét cseréljék az előírtnál gyakrabban a megfelelő óvintézkedések betartása mellett, figyelembe véve, hogy a használt szűrő fertőzés forrása lehet (maszk és kesztyű használata mellett a szűrőt a helyszínen óvatosan helyezzék műanyag zsákba és azt azonnal zárják le),

• megfelelő hőmérséklet beállítása szükséges a berendezésen (a külső hőmérsékletnél maximum 6-8°C-kal hidegebbre javasolt a klímaberendezést beállítani).

Ventilátorok használata csak folyamatosan kitárt ablakok mellett javasolt a helyiségekben több személy egyidejű tartózkodása esetén. E készülékek kitárt ablakok mellett segíthetik a beltéri levegő gyors kicserélődését, ezáltal a kórokozók koncentrációjának csökkentését, zárt ablakok mellett azonban fokozzák a fertőződés kockázatát.

Egyes UV-fénnyel, HEPA-szűrővel vagy elektrosztatikus légszűrővel működő mobil légtisztító készülékek csökkenthetik a levegőben lévő vírusok számát, azonban szintén hozzájárulhatnak a vírusos cseppek lebegtetéséhez is. Hamis biztonságérzetet keltve elterelődhet a figyelem az alapvetően fontos természetes szellőztetés szükségességéről, így akár emelhetik is a fertőződés kockázatát a zsúfoltabb belterekben.

Légtisztítók járványhelyzetben való használata esetén az alábbiakra kell figyelmet fordítani:

• használatukkal párhuzamosan folyamatos, vagy gyakori (óránkénti) intenzív (teljes ablakfelületet kitáró) szellőztetés szükséges (amennyiben a helyiségben egyidejűleg többen is tartózkodnak), nehezebben szellőztethető helyiségek esetén a szomszédos helyiségek felől ajtón keresztül szükséges biztosítani a friss levegőt.

• a szűrővel rendelkező készülékek általában félévente előírt szűrőcseréjét végezzék gyakrabban (3-4 havonta), a megfelelő óvintézkedések betartása mellett, figyelembe véve, hogy a használt szűrő is fertőzés forrása lehet,

• az UV-C fénnyel (germicid lámpával) ellátott légszűrő-készülékeknél fontos, hogy ózontermelődés-mentesek legyenek, azaz csak 253,4 nanométer feletti hullámhosszúságú ibolyántúli

(UV-C) sugarakat bocsásson ki a készülékben működő UV fényforrás, mert az ennél rövidebb hullámhosszúságú UV fény alkalmazásánál ózon termelődik. Emellett fontos, hogy az UV-fény zárt rendszerben működjön, és teljesen fedett legyen a szem- és bőrkárosodás elkerülése érdekében,

• az elektrosztatikus szűrővel rendelkező készülékek előírt tisztításának elhagyása a hatékonyságot csökkenti,

• ózontermelő légtisztítók használata ellenjavallt, mivel az ózon káros az egészségre, s Magyarországon nem engedélyezett a használata.

Forrás: https://www.facebook.com/pedagogusok.d.szakszervezete/photos/a.718405034934736/3037151846393365/?type=3&theater

Kapcsolódó tartalom
http://eduline.hu/kozoktatas/20200818_iskolakezdesi_szabalyok

http://eduline.hu/kozoktatas/20200819_iskolakezdes_velemenyek

Az EMMI által kiadott intézkedési terv:

https://nedolgozzingyen.hu/wp-content/uploads/2020/08/intezkedesi-terv.pdf

Nyílt levél

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Ne dolgozz ingyen honlapon reagált arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elküldte az iskoláknak a szeptembertől érvényes járványügyi protokollt.

A PDSZ Országos Választmánya szerint abból a tárca alá tartozó szakmák jó része kimaradt, az előírások pedig azt igazolják, hogy a kormányzat vagy nem ismeri az általa működtetett rendszert, vagy nem hajlandó forrásokat biztosítani a legalább elfogadható szintű védekezéshez.

Ezért nyílt levelet írtak Kásler Miklós miniszternek, akinek jelezték, elfogadhatatlannak tartják a járványügyi intézkedési tervet, amit Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár írt alá.

A PDSZ felszólítja a minisztériumot, hogy haladéktalanul teremtse meg a digitális tanrendhez szükséges feltételeket. Az állami fenntartók nem tudják biztosítani a köznevelési intézményekbe belépők egészségét, az ottani munkavégzést.

A terv figyelembe sem veszi az oktatásban dolgozók, a szélesebb társadalom egészséghez, biztonságos munkafeltételekhez való jogát. Olyan előírásokat fogalmaz meg, amelyekhez a feltételeket nem biztosítja (pl. homloklázmérő), miközben sok intézményben a gyerekek kézfertőtlenítése sem biztosított, noha az első hullám enyhülése óta lett volna idő megteremteni a tárgyi feltételeket.

Elfogadhatatlan, hogy a maszkviselést csak ott ajánlják, ahol nem tartható be a 1,5 méteres távolság, ami ellentmond az eddigi járványügyi kommunikációnak és az európai gyakorlatnak is.

Önök nincsenek tisztában a mai magyar valósággal: egy harminc fős osztályban egyszerűen NEM lehet 1,5 méteres távolságot tartani. Az igazság az, hogy országszerte alig vannak olyan tantermek, ahol ezeket a szabályokat be lehetne tartani.

Hasonló a helyzet az óvodákban is: nem egy óvodában az ágyakat egymástól kb. 5 cm távolságra tudják csak elhelyezni. A csoportbontás pedig lehetetlen, lévén gyerek nem maradhat ellátatlanul.

Elfogadhatatlannak tartják a kettős mércét, azt hogy a biztonsági előírásoknál lényeges különbség van a köz- és a felsőoktatásban. Miért csupán a szakképzés esetén gondoltak arra, hogy a tanóra

amennyiben a 1,5 méteres védőtávolság nem tartható […] szükség esetén […] online módon, önálló otthoni felkészüléssel szervezhető meg. Nem csak a szakképzésben releváns továbbá annak taglalása, hogy milyen megoldások támogatottak a szóbeli és írásbeli számonkérésre vagy a papírkezelésre. Egyáltalán: a 18 év alattiakat és a velük foglalkozó felnőtteket miért kell kevésbé védeni a fertőzéstől?

Az Emmi-anyag nem foglalkozik a leszakadó régiók, az alacsony osztályhelyzetű gyermekek oktatásának megszervezésével. Erről egyetlen mondat sincs az irányelvekben. Azzal sem számolt a tárca, hogy

nagyon kevés az olyan iskola, ahol a szaktantermeken kívül az osztályoknak külön termük is van. A vándorlás csökkentése a sok csoportbontás, tagozatos óra miatt lehetetlen. Sérül az oktatás minősége, ha kiesnek a szaktantermek, mert oda is osztályokat raknak be. Sérül továbbá az esélyegyenlőség, hiszen lesznek olyan osztályok, akiknek jobban felszerelt, pl. projektoros terem jut.

A kormány fő célja: a gyerek ne maradjon otthon

A szakszervezet elfogadhatatlannak nevezi, hogy míg koncerteket és hasonló rendezvényeket nem lehet szervezni, addig tömegeket engednek az iskolákba, miközben az orvosi rendelőkbe egyesével engedik csak be az embereket.

Megdöbbentőnek tartják az optimizmust, amivel a tárca a helyzet humánerőforrás-igényét kezelik, miközben kevés a nevelést-oktatást segítő ember, a pedagógiai asszisztens, a takarító.

Elfogadhatatlannak nevezik, hogy

az anyag nem számol a veszélyeztetett korosztállyal, akik a pedagógustársadalom nagy részét teszik ki. Ezt a tervet a jelenlegi formájában nem tudjuk másként értelmezni, mint sok nyugdíj előtt álló pedagógus veszélyeztetéseként.

A PDSZ szerint ez még munkaanyagnak is nehezen nevezhető, hiszen abban a pedagógiai szakszolgálatok meg sem említik, így nem biztosított a biztonságos ellátás az alábbi területeken:

nevelési tanácsadás,
gyógypedagógiai tanácsadás,
korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
fejlesztő nevelés,
szakértői bizottsági tevékenység,
logopédiai ellátás,
konduktív pedagógiai ellátás,
gyógytestnevelés,
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

Elfogadhatatlanok a teszteléssel kapcsolatos ajánlások is. A tárca szerint ahhoz, hogy a gyermek iskolába mehessen, elég, ha a szülő egészségesnek látja.

Tesztelés nélkül a tünetmentes, de hordozó gyermekek veszélyt jelentenek az iskolai közösségekre, de akár saját családjaikra is. Az oktatási intézmények továbbra is az egyik legfontosabb szuperterjesztők a társadalomban – attól, hogy erről nem veszünk tudomást, ez tény marad.

A kormányzat alapvető kötelezettsége lenne egy jól átgondolt tesztelési program átfogó alkalmazása, a PDSZ várja, hogy ennek feltételeit megteremtsék.

A tervet jelenlegi formájában úgy tudja értelmezni, hogy a kormány célja az, hogy kiskorú gyerekek ne maradjanak otthon. Nem akarja támogatni sem a munkáltatókat a kieső munkaerő és a bevételek miatt, sem a munkavállalókat, hogy gyermekeik biztonságban legyenek a járvány idején. Az óvodai nevelés és az iskolai oktatás biztonságos feltételeit nem képes megteremteni, ezért tereli olyan terekbe, körülmények közé a gyerekeket és a közoktatásban dolgozókat, amelyekben az alapvető biztonsági előírásokat sem képesek biztosítani.

Forrás:

https://24.hu/belfold/2020/08/18/pdsz-hajmereszto-az-iskolaknak-kuldott-jarvanyugyi-protokoll/

Címkék: 2020/2021. tanÉv emmi innovációs és technológiai minisztérium iskola itm jÁrvÁnyÜgyi kÉszenlÉt járvány járványügyi intézkedési terv köznevelési intézmény nevelÉsi Év oktatás pdsz pedagógusok demokratikus szakszervezete tanÉvkezdÉs

Kapcsolódó hírek:

Március 16-tól pedagógussztrájk!

Külföldi Nyelvtanulási Program

Szülői nyílt levél a NAT-ról

A szakképzés rendszere: változások 2020-tól

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 3 éve

A középiskolák úgy készülnek, hogy jövő hétfőn újraindul az élő tanítás, de senki sem tud semmit

A 444 tudomása szerint egyre több hazai középiskola jelzi a diákoknak és a szülőknek: úgy készülnek, hogy a jövő héten megnyitnak. Van, ahol előre közlik a tervezett biztonsági intézkedéseket és akad olyan intézmény, ahol már az ebédpénzt is beszedték.

Csakhogy, mint megtudtuk, ennek nem az az oka, hogy a KLIK bármiféle - akár nemhivatalos - információt adott volna nekik az újranyitás valós esélyeiről. Hanem egyszerűen az, hogy az érvényben lévő, vonatkozó kormányrendelet szerint 11-én véget ér a középiskolák bezárása és mivel nem kaptak semmiféle segítséget vagy háttérinformációt arról, hogy ez ne így történne, kénytelenek eszerint cselekedni.

A jövő heti giminyitás mellett szól az is, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs december 16-ai ülése utáni tájékoztatón kijelentő módban közölte, hogy a téli szünet után az általános iskolákban január 4-én, a középiskolákban pedig január 11-én kezdődik újra a helyszíni oktatás.

https://444.hu/2021/01/05/a-kozepiskolak-ugy-keszulnek-hogy-jovo-hetfon-ujraindul-az-elo-tanitas-de-senki-sem-tud-semmit

Válasz

M Imre üzente 3 éve

Egyre több digitális oktatásban tanulót veszélyeztet a kiégés | 2020. december. 12.

A sokak által csak Jocó bácsiként ismert Balatoni József, középiskolai osztályfőnök szerint a diákok már annak is örülnek, ha konzultációra mehetnek hozzá, mert legalább egy kicsit kimozdulhatnak otthonról.

A brit Országos Diákszövetség novemberben készített egy kutatást, amelyből kiderült, hogy az online tanuló hallgatók körében komoly gond a stressz és a depresszió - számolt be róla az RTL Híradó.

Ettől félti a diákjait Balatoni József - vagy ahogyan sokan ismerik Jocó bácsi -, középiskolai osztályfőnök is. Ő úgy pórbál segíteni a diákjain, hogy kettesével konzultál velük az iskolában, hogy addig is kimozdulhassanak otthonról.

Az RTL Klub Híradója által megkérdezett pszichológus szerint az általában a felnőtteknél tapasztalható burnout szindróma, vagyis a kiégés egyre többször jelentkezik a koronavírus miatt otthonról tanuló diákoknál.

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/diakok-otthon-tanulas-szocialis-elet-kieges-depresszio

-- Elsősorban a motiválatlanság, ami a tanulásnál jól látszik. De tulajdonképpen attól is lehet már kiégéses szindróma, ha túl sokat van képernyő előtt a gyerek, és ettől megváltozik a személyisége - mondta.

Az ingerek hiányát a téli depresszió is súlyosbíthatja, ezért szerinte fontos, hogy a szünet az valóban szünet legyen a diákoknak, így pihenhetnek és feltöltődhetnek a következő iskolai időszakra.

https://eduline.hu/kozoktatas/20201212_egyre_tobb_a_kiegett_diak

Válasz

M Imre üzente 3 éve

Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág | 2020. november 28.

Tavasszal a digitális munkarendre való átállás mindenképpen különleges helyzet volt az iskoláknak és a tanároknak is. Péntek reggel a miniszterelnök még fizetés nélküli szabadsággal fenyegette a tanárokat, majd este már bejelentette, hogy hétfőtől zárva lesznek az iskolák.

-- Nyugodtan mondhatjuk, hogy az oktatásirányítás magára hagyta a tanárokat és az igazgatókat, egy pár hét késéssel megjelent link gyűjteményen túl nem sok segítséget adott nekik.

A végén persze sikerként könyvelte el az egészet, rámutatva, hogy milyen sok jegy született, és milyen kevés volt a bukás. A digitális oktatásból kihulló tíz százalékra pedig a kormányzat a Csernobil sorozatból elhíresült nem jó, de nem is rettenetes hozzáállással reagált.

Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást – amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nemhogy arról, hogy például melyik könyvből tanítson – hirtelen ennyire magára hagyták, sok pozitív és legalább annyi negatív következménnyel is járt. Kiderült (amit eddig is lehetett tudni), hogy nagyon nagyok a különbségek az iskolák között Magyarországon, azonban nemcsak a diákok szociális hátterében és az eszközellátottságban nagyok ezek, hanem az innovációra való hajlamban is. Eldugott települések iskolái szervezték meg egy hétvége alatt a hatékony átállást, míg elit iskolák fulladtak bele a káoszba az elkövetkező hónapokban. Miközben az elvárások a helyzet különlegessége miatt sem voltak túl magasak azzal szemben, hogy minek is kellene történnie a karanténoktatás idején, nagyon sok tanár próbált ki teljesen új megközelítéseket, szembesülve azzal, hogy a klasszikus módszerek itt nem alkalmazhatók. A tavaszi karantén legnagyobb tanulsága az volt, hogy rámutatott arra, valójában mennyire elavult és mennyire értelmetlen az a paradigma, amibe a magyar oktatás ragadt benne egy gyorsan változó világban.

Kiderült, hogy amint nincsenek fizikailag arra kényszerítve a diákok, hogy a tanári előadást hallgassák, nem is fogják ezt megtenni.

-- Amint az óráknak az Among Us játékkal vagy éppen a Witcher sorozattal kell versenyezniük a diákok figyelméért, nem sok esélyük van.

Látványos lett, hogy mennyire elavult az a tudáskoncepció, ami a magyar iskolákat még mindig meghatározza. Az elmúlt évek egyik szimptomatikus vitája a minisztérium és a Történelemtanárok Egylete között arról folyt, hogy vajon a történelematlasz végén legyen-e részletes kronológia, vagy sem. A tanári szervezet amellett érvelt, hogy ha a diákoknak nem az évszámokat kell megtanulniuk, akkor esetleg lehetőségük van arra, hogy a társadalmi folyamatokra, történelmi összefüggésekre figyeljenek, míg a minisztérium szerint a kronológia tulajdonképpen csalás, mert onnan kinézhető, hogy mikor mi történt. Természetesen nem a szakmai szervezet nyert, és az új segédanyagban alig vannak évszámok, hiszen a klasszikus felfogás szerint a konstanzi zsinatból a legfontosabb azt tudni, hogy pontosan melyik évben volt, nem pedig azt, hogy ott mi és miért történt. Amint az online oktatási rendszerben megakadályozhatatlanná vált, hogy a diákok a Google-t is használják, látványossá vált, hogy ilyenfajta tudásra ma már csak milyen korlátozottan van szükség.

A legnagyobb csapást az értékelés és számonkérés rendszere
http://tanarblog.hu/cikk/fegyverletetel
szenvedte el, a klasszikus számonkérési formák tulajdonképpen használhatatlanok, ha nem az iskola mesterséges környezetében alkalmazzák őket.

-- A diák, miközben dolgozatot old meg, online használhatja az internetet, és a telefonján beszélhet a társaival, sőt a legtöbb online tesztmotor esetén egy kattintással megnézheti a forráskódból, hogy mi is a helyes válasz. Ebből még világosabbá válik, hogy a dolgozatok és felelések számonkérési rendszere valójában mennyire nem kapcsolódik a valósághoz.

A való életben szinte soha nincs olyan helyzet, amikor minden erőforrás nélkül, egyedül kellene valakinek egy problémát megoldania, amit jól ismer, és aminek a megoldását begyakorolta. Jellemzően olyan problémákkal találkozunk az életben, amik újak a számunkra, másokkal együtt kell megoldanunk őket, és ehhez használhatunk mindenféle eszközt.

Aki kicsit is kritikusan gondolkodik az iskoláról, tanításról, annak rá kellett jönnie, hogy a tavaszi problémákat, gondokat a karantén nem okozta, csak látványossá tette. Az iskola már nagyon rég le volt maradva a világtól, ami abban a pillanatban, hogy megszűnt az a mesterséges környezet, amiben működött, csak még látványosabbá vált.

Így ért véget a tanév, és jött el a nyár, amiben nagyon sok dolog történhetett volna, hiszen mindenki tudta, hogy ősszel jön a második hullám. Lehetett volna alaposan összegezni a tapasztalatokat,
http://tanarblog.hu/cikk/most-jon-a-neheze
és nem elintézni annyival, mint a Pedagógus Kar tette, amely szerint a rendszer négyesre vizsgázott. Ki lehetett volna dolgozni azt a rendszert, amiben a rászorulók és kimaradók eszközökhöz és internethez jutnak, ehelyett egy kampányhajrában átadtak egy darab, közadakozásból szerzett laptopot. Lehetett volna módszertani ajánlásokat, segítséget adni a tanároknak.
Valami ilyesmit például: http://tanarblog.hu/cikk/a-digitalis-tanulas-kezikonyve
A központi adminisztrációs rendszer, az eKréta nagy csinnadrattával beharagozott fejlesztése a Digitális Kollaborációs Tér
http://www.tanarblog.hu/cikk/ekreta-digitalis-kollaboracios-ter-de-hol-a-kollaboracio
tulajdonképpen csak dokumentumok feltöltésére használható, amolyan Google Classroom light, nem véletlen, hogy alig használja valaki. A minap az eKrétába integrálták a Cisco Webex szolgáltatását, ami már lehetővé teszi az online órák megtartását, ami legalább egy lépés afelé, hogy a digitális tanítás több legyen a munkafüzet oldalszámainak elküldésénél.

Nagyjából ilyen felkészültséggel szakadt rá a következő digitális szakasz a középiskolákra, és félő, hogy egyhamar talán az általánosokra is. A tanárokkal való beszélgetésekből, az internetes fórumok hangulatából érzékelhető azonban, hogy a tavaszhoz képest megváltozott az iskolák, a tanárok és a diákok hozzáállása is. Az iskolák felismerték, hogy valamit tenniük kell ebben a rendszerben, nem úszható meg pár feladat elküldésével a tanítás. Azt is sok helyen belátták, hogy kell valamilyen egységesség a keretrendszerekben és a digitális órarendben is. A legtöbb helyen azt is előírják, hogy valamilyen formában meg kell tartani az online órákat. Jellemző, hogy ezek a lépések többnyire adminisztratív szemléletűek, tehát a mennyiséget és nem a minőséget próbálják kontrollálni. Legyenek megtartva az órák, mindegy, hogy azokon mi történik. Ennek köszönhetően azután ezek

-- az órák többnyire online előadások, a frontális tanítás digitális változatai, amelyek a diákoktól alig követelnek meg bármilyen aktív tevékenységet. Nem véletlen, hogy a tanulók napi négy-öt, képernyő előtt töltött, teljesen passzív óra után, ahol még a szünetben sem tudnak a társaikkal szaladgálni, igazi ülő halottak lesznek, menekülnek is a helyzetből.

A legegyszerűbb, ha a tanár zsongító hangja mellett valamilyen más dologgal foglalják el magukat. Erre reakcióként jön az ukáz, hogy az óra alatt mindenkinek be kell kapcsolnia a kameráját, ami persze szintén könnyen kijátszható, csak jó szögben kell a kamerát elhelyezni. A dolgozatok is maradnak a régi rendszerben, a változás csak annyi, hogy olyan sok kérdést kell adni olyan kevés időre, hogy a diáknak ne legyen ideje mással kommunikálni. Ha más nincs, marad a felelés, ahol van olyan tanár, aki ahhoz ragaszkodik, hogy a felelő bekapcsolt kamerával, de csukott szemmel beszéljen, mert úgy nem tudja a képernyőről olvasni, amit mond.

Az új remény, amit minden nehézsége ellenére a tavaszi rendszer ígért, hogy ki lehet lépni a már régóta kontraproduktív oktatási paradigmából, csalókának bizonyult. Pedig lehetett volna mire építeni, tavasszal az első ijedtségen és sokkon túl nagyon sok tanár fedezte fel újra, hogy a tanári hivatás egy alkotó értelmiségi szakma, hogy lehet a diákokkal és a szülőkkel partneri viszonyt kialakítva, a bizalomra épülő rendszerben dolgozni. Ezekre a tapasztalatokra építve lehetne a digitális munkarend a magyar oktatás megújulásának nagy esélye, míg most sokkal inkább úgy tűnik, csak egy rémálomszerű epizódja marad.

A szerző középiskolai tanár, a Tanárblog szakértője.

https://telex.hu/velemeny/2020/11/28/digitalis-oktatas-ujra-a-birodalom-visszavag

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Mert ez a hivatásuk

Látott bárki is óvó nénit, dadát, tanító nénit, hátrébb lépni, ha egy kisgyerek ölelésre tárt karokkal állt elé? Olyat, aki eltolta magától hozzá bújó kis tanítványát, mert akkor mi lesz a másfél méterrel?

Elképzelhető, hogy óvó néni vagy dadus maszkban, gumikesztyűben ül le a gyerekek közé a szőnyegre? Vagy a tanító néni ugyanilyen védőfelszerelésben nyúl a füzet után?

Életszerű, hogy óvó néni vagy dadus csak távolról magyarázza a helyes ceruzafogást? Vagy a tanító néni a kettes farkincáját nem segít azonnal kiigazítani, ha csáléra sikerül?

Magára hagyja-e az óvó néni vagy dadus az orrát ügyetlenül fújó gyermeket, vagy hozzálép és segít neki „beletrombitálni” a zsebkendőbe? A tanító néni el tud-e minden tüsszentés elől időben hajolni?

Látta-e a pedagógusokon kívül más, hogyan viselkednek féléves kihagyás után a gyerekek az óvodában, iskolában? Hallotta-e, milyen szavakat használ egy részük? Tapasztalta-e, sokan mennyire elfelejtettek minden megtanult magatartási formát?

Belelát-e az óvó nénik, tanító nénik napi felkészülésébe bárki is, aki nem családtag? A keserves igyekezetbe, hogy pótolják, ami még ideális körülmények között nevelkedő gyermekek esetében is alig pótolható?

Látja-e bárki is, a titokban hullatott könnyeket, mert nem megy, mert szinte lehetetlen, de mégis meg kell próbálni? Mert nem veszhet el egy generáció?

Átélte-e az óvó néniken, tanító néniken kívül azt az önmarcangoló kétséget, hogy alkalmas-e a hatalmas feladatra? Hogy lesz-e elég ereje, türelme, mosolya?

Adott-e valaki biztatást egy ismerős pedagógusnak? Hogy veled vagyunk és sikerülni fog? Szülőként partner leszek, barátként szurkolok neked, ismerősödként tisztelem, amit csinálsz?
Elgondolkodott-e az, aki írta, azon, hogy „mikor hozza neki a postás a pedagógus fizetését?” Tényleg sajnálta, hogy megkapják rendesen a veszélyhelyzet idején is? ( Ózdon legalább a tanítók, tanárok.)

Belegondolt-e aki sajnálta tőlük a pénzt, hogy ők minden nap több tucat gyermekkel érintkeznek közvetlenül, több százzal pedig közvetve?

A csoportszobában, tanteremben maszk nélkül? Mert úgy nem lehet gyermekekkel foglalkozni, hogy az ember arca el van takarva?

Hogy az óvó nénit, dadus nénit, tanító nénit odahaza a saját családja várja? Férj, gyermek, gyermekek? Akiknek hazaviheti a betegséget? Akiket megbetegíthet úgy, hogy nem is tud róla esetleg, hogy ő maga tette?

Hogy az óvó néninek, dadusnak, tanító néninek is vannak szülei, akikről gondoskodniuk kell? Olyan korúak, akiknél végzetes lehet, a haza hurcolt vírus?

Hogy maguk az óvó nénik, dadák, tanító nénik az életükkel játszanak, nap mint nap? Mert nem tagadják meg a szeretetet a gyermekektől, mert megölelik őket, mert odahajolnak hozzájuk? Mert sokszor anyjuk helyett az anyjuk?

Tudják-e az emberek, mennyire bántó és fájó a hülye viccük, mely szerint „nem szagolni, tanítani?” Akik még mindig mondják, tudják-e, hogy már régen immunisak az óvó nénik, dadák, tanító nénik a szagokra?

Tudják-e, hogy megedződtek és elviselik a bántó szavakat is, a lekicsinylő megjegyzéseket is? Nem a gyerekektől. A gyerekek pontosan tudják, mit tesznek értük az óvó nénik, dadusok, tanító nénik.

És az óvó nénik, dadusok, tanító nénik meg is teszik értük mindazt, amit kell, amit lehet. Ami az erejükből telik. Többet. Minden nap. Újrakezdve. Hittel, reménnyel, szeretettel. Ezekben a nehéz időkben is.

Mert ez a hivatásuk. Az óvó néniknek. A dadusoknak. A tanító néniknek.

Szentandrássy Béla
(A tanító nem őrmester)

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Mikor lesz az őszi szünet a vidéki felsőoktatási intézményekben? Mutatjuk a nagyobb egyetemek időpontjait.

Korábban már megírtuk, hogy mikor lesz az őszi szünet a fővárosi egyetemeken.
https://eduline.hu/felsooktatas/20201005_oszi_szunet_az_egyetemeken
Most pedig annak jártunk utána, mikor pihenhetnek a nagyobb vidéki városok egyetemistái.

Az egri Eszterházy Károly Egyetemen október 26-tól 30-ig, a veszprémi Pannon Egyetemen pedig október 30-tól november 2-ig lesz az őszi szünet.

A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán - az Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratodományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, a Műszaki és Informatikai Karon, a Természettudományi Karon, illetve a Művészeti Karon - október 26-tól 30-ig pihenhetnek a hallgatók. A Közgazdaságtudományi Karon viszont valamivel korábban, október 19. és 23. között lesz az őszi szünet.

A Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem nem tart (egységes) őszi szünetet. Ugyanakkor az október 23-a mindenhol ünnepnap, így egy hosszú hétvégétek biztosan lesz pihenni.

http://eduline.hu/felsooktatas/20201005_oszi_szunet_a_videki_egyetemeken

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Rendszergazdák is felügyelhetnek a gyerekekre az iskolákban
Infostart | 2020. szeptember 18.

Hivatalosan nincs pedagógushiány, de azért több ponton könnyített a kormány a gyermekfelügyelettel kapcsolatos előírásokon annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szakemberhiány az óvodákban és az iskolákban.

Törvény helyett kormányrendelet szabályozza már a pedagógusok végzettséggel és szakképzettséggel kapcsolatos követelményeit. Jelentős változás az intézmények létszámgazdálkodásának megkönnyítése érdekében, hogy idén szeptembertől már nemcsak pedagógusok láthatják el az iskolai ügyeleti feladatokat, a szünetekben a gyerekek felügyeletét vagy az ebédeltetést, hanem a pedagógusokat segítő munkatársak is, például iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek vagy akár rendszergazdák is - közölte a Magyar Nemzettel Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő.

Mivel a mindennapos testnevelés megszervezése is kihívást jelent sok intézményben, ezért a 2024-2025-ös tanévig a felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel, vagy testnevelő-edzői szakképzettséggel rendelkezők is megtarthatják a tornaórákat.

-- A lap idézi a kormány álláspontját, mely szerint rendszerszintű pedagógushiány nincs.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban úgy nyilatkozott: a pedagógusok létszáma az elmúlt tíz évben 167 ezer és 170 ezer között alakult. Az idei pontos statisztikát ugyan csak november elejére várják, de az állami intézményeknél úgy látják, hogy nőtt a létszám, ezért nincs ellátatlan feladat a magyar közoktatásban. Ugyanakkor a 2030-ig szóló köznevelési stratégia célkitűzése az, hogy a pedagógusok tehermentesítése érdekében a nem pedagógiai jellegű feladat (például a mérés, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése, hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció) asszisztensekre is rábízható legyen. Egyébként utóbbiakból is sokkal többre lenne szükség.

A tanügyigazgatási szakértő arról is beszélt a lapnak, hogy hasonló könnyítést kaptak az óvodák is. Az óvodapedagógusnak már nem kell a teljes nyitva tartási időben jelen lenni a csoportban, a 8 órás nyitás előtt és délután dajka vagy pedagógiai asszisztens is vigyázhat a kicsikre. Óvodapedagógus nélkül azonban nem folytatható nevelési jellegű vagy fejlesztő foglalkoztatás.

A lap beszámolt arról is, hogy a friss kormányrendelet szerint az új Nemzeti alaptanterv által bevezetett tárgyakat kik és milyen végzettséggel oktathatják majd. A digitális kultúra tárgyat például az informatika és a számítástechnika szakos pedagógusok taníthatják, a technika és tervezés tantárgyat csak technika szakosok, a hon- és népismeretórákat pedig történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, illetve ének-zene szakos végzettséggel is meg lehet tartani.

https://infostart.hu/belfold/2020/09/18/ebben-kaptak-konnyitest-a-letszamgondok-miatt-az-iskolak

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Hidegháborús remények és tragédiák: Samantha Smith vakációja a Szovjetunióban

A hidegháború csúcspontján, 1982-ben, az akkor 10 éves amerikai Samantha Smith levelet írt a Szovjetunióban...

https://www.szabadeuropa.hu/a/samantha-smith-artek-soviet-usa-cold-war/30823793.html

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Feuer Yvette, színész, drámapedagógus, a Láthatáron Csoport alapítója. A középiskolás korosztályt megszólító, egy-egy fontos társadalmi-családi problémát középpontba helyező színházi nevelési előadásaikat budapesti és vidéki színházakban, középiskolákban és gyerekotthonokban egyaránt játsszák. A Láthatáron Csoport 2017 óta felnőtteknek is készít előadásokat, széles rétegeket megszólító témákban kortárs színházi formanyelven, részvételi színházi elemekkel. Szeptember 18-án (újra)bemutatóval készülnek. A Pitbull Kamilla Gimnázium című előadásuk témája kapcsán többek között az iskolai zaklatásról és a színházi nevelés fontosságáról is beszélgettünk.

– A bullying vagyis iskolai zaklatás kifejezés nagyjából tíz éve létezik a köztudatban, de jóval régebbre nyúlik vissza, csak épp nem nevezetük nevén. Neked milyen személyes indíttatás kellett ahhoz, hogy ezzel az érzékenyítő témával foglalkozz, mint a Láthatáron Csoport alapítója és mint színész?

https://papageno.hu/featured/2020/09/feuer-yvette-fontos-hogy-tudjunk-kozosen-gondolkodni/

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Egészséges és nehézségekkel küzdő gyerekeknek ugyanúgy segíthet a pszichodráma. Nagyon sok problémára megoldást tud hozni. Az hogy a gyerekek egy kis csoportban kipróbálhatják magukat, segítségül szolgálhat számukra a legkülönbözőbb helyzetekben. Például abban, hogyan viszonyuljanak a másikhoz, hogyan képviseljék a saját véleményünket, hogyan tudják késleltetni a saját akaratukat, ami kisebb, mondjuk óvodás gyerekeknél jelentkező probléma, mondta Gellért Fruzsina, a Ferencvárosi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. Maga a játék felszabadító hatású a gyerekekre. A gyerekdrámában elutaznak a fantázia világába a szimbólumok, mesék, jelmezek segítségével. Mindenki azzá válhat, akivé csak szeretne. Katartikus élményt jelent, hogy a játékban a gyermek olyan új szerepekben cselekedhet, amilyeneket a hétköznapokban nem tud kipróbálni. Ennek a katarzisnak az énerősítő hatása beépül a személyiségbe, ami hosszú távon sok pozitív hatással jár.

Nem csak katasztrófák idején hasznos

Eltérő, hogy az iskolák, tanárok milyen helyzetben tartják indokoltnak a pszichodráma csoport elindítását. Amikor kiugrik egy gyerek az ablakon, és ott meghal a többiek szeme előtt, akkor elhívnak egy dramatistát, mondja Janda Zsuzsa kiképző gyerekdráma-, pszichodráma vezető. Vagy ha egy osztályból 20 gyerekből 8 elmegy, és kérdésessé válik, hogy a következő tanévben el tud-e indulni az osztály, akkor is elhívnak egy dramatistát. Csakhogy nem ekkor kellene. „Szerintem nagy baj, hogy csak a katasztrófák ébresztik rá a pedagógusokat a pszichodráma szükségességére. Régebben vezettem pszichodráma csoportot egy iskolában. Az osztályokban periférikus helyzetben lévő iskolások szüleinek ajánlották fel, hogy heti rendszerességgel egy tanéven keresztül járhatnak a gyerekek a csoportba. Ehhez természetesen szükséges volt, hogy az alsós igazgató fontosnak gondolja a beavatkozást, és lehetőséget adjon arra, hogy a szülői értekezleteken minden osztályban elmondjam, miről is van szó. A szülő ugyanis könnyen megijed: „Úristen, a gyerekem a periférián van?” és ettől „befeszül”. Ugyanakkor, ha meg tudjuk értetni vele, hogy ez micsoda lehetőség, nem kötelező, de jó lesz a gyereknek, jó esetben belemegy, hogy kipróbálja.” tette hozzá a pszichodráma vezető.

Önismeret fejlesztésre és közösségépítésre is kiváló

A gyermekpszichodráma módszertanát elsősorban terápiás célú alkalmazásra dolgozták ki. Játékos eszköztára azonban kiválóan alkalmas önismereti csoportokban és csapatépítő programokon való használatra is. A játék során a gyerekek jobban megismerik önmagukat és egymást. Rácsodálkoznak a társaik megoldásaira. Kipróbálnak saját maguk számára is szokatlan, új megoldásokat, szerepeket. Visszajelzést adnak és kapnak. Mindezt egy védett közegben, amelynek magatartási szabályrendszere előírja a kölcsönös tiszteletet és elősegíti az egymásra való ráhangolódást. Valódi csodákra képes az a módszertan és szemléletmód, ami a gyerekdrámát jellemzi. Pár évvel ezelőtt egy vízivárosi általános iskolai osztályt például, ahol a kíméletlen versengés és agresszivitás már olyan méreteket öltött, hogy a gyerekek és tanárok többségének egyaránt szenvedés volt elviselni az együtt töltött órákat, a pszichodráma segítségével egy év alatt sikerült „megszelídíteni”, együttműködő közösséggé tenni.

https://hogyanmondjamelneked.hu/onismeret/2016/12/19/onismeret-fejlesztes-az-iskolaban

Válasz

M Imre üzente 4 éve

Szerzőnk, a történelemtanár Balatoni József „Jocó bácsi” azt mondja, hogy tanárként fontos feladatának érzi, hogy észre vegye, ha egy gyereket piszkálnak, zaklatnak, vegzálnak. „Mert ennek azért vannak jelei: megváltozhat a viselkedése, a tanulmányi eredménye, a hangulata. Fontos, hogy ismerjük a diákjainkat, és olyan kapcsolatot alakítsunk ki velük, hogy merjenek hozzánk fordulni, ha baj van. Drámajátékkal, csoportos foglalkozásokkal, érzékenyítéssel felkészíthetők a gyerekek a támadások kivédésére, kezelésére, a lelki sérülések feldolgozására. Ha konfliktus van, akkor mediátorként kell fellépni, az érintett feleket le kell ültetni egymással és közösen megbeszélni, megoldani a helyzetet.”

Van erre kapacitás?

Sokan erre azt mondják, „na, igen, de túlterheltek a tanárok, rengeteg a feladat, nagy létszámúak az osztályok, tengernyi az adminisztráció”… Vagyis a gyerekek közti kommunikáció figyelemmel követése, az erőszakos helyzetek kezelése púp a pedagógus hátán. Vannak közülük, akik úgy érzik, nem az ő feladatuk a diákok közti csetepaték rendezése, pláne, ha iskolán kívül zajlik a konfliktus, mondjuk, a Viberen. Jocó bácsi írta egy korábbi cikkében a WMN-en: „Lehet, hogy a tanár úgy érzi, az iskolán kívüli ügyek – pláne azok, amelyek az online térben folynak – nem az ő feladatai. Neki talán nincs Facebookja sem, nem is tudja, hogy mi ez az egész. Akkor meg miért foglalkozzon vele?”

A saját kérdésére a szerző úgy válaszolt, hogy szerinte igenis ez is a tanár feladatai közé tartozik. „Meg kell védenie a gyerekeket. Ha tetszik, ha nem, a diákok kommunikációjának egyik fontos terepe a virtuális tér. Nem tehetünk úgy tanárként, mintha ehhez nekünk semmi közünk nem lenne csak azért, mert »a mi időnkben ez még máshogy volt«. Meg kell tanítanunk nekik a helyes viselkedést a virtuális térben is. (…)

-- Egy intő nem old meg semmit. A hátradőlés pedig még annyira sem. Mert a folytatásban nem változik semmi, legföljebb csendben, némán folyik tovább. Ami sokkal rosszabb.”

Bántalmazottból agresszor

Gyakori, hogy a kiközösített, bántalmazott gyerek egy másik szituációban maga válik zaklatóvá. A pszichológiai magyarázat nem túl bonyolult: a saját frusztrációját éli ki ezáltal – a megismert, saját bőrén tapasztalt feszültség-levezető séma mentén. Ha a felnőttek nem mutatnak a gyerekeknek másfajta mintákat, akkor a közösség kommunikációjának rendezőelve az erőszak lesz.

A konfliktushelyzetek a mindennapi élet részei, nincs velük baj, ha feloldódnak, ha előrevisznek minket, ha nem rombolók, hanem építők, és nem torkollnak erőszakba. Asszertivitás: sokat hallott és hangoztatott fogalom manapság. Nem mást jelent, mint megfelelő konfliktuskezelési készségeket.

Az élet minden területén szükségünk van asszertivitásra, ha viszont nem vagyunk rá képesek, az senkinek sem jó.

-- A kutatók szerint sok gyerek azért erőszakos, mert nem rendelkezik megfelelő konfliktusmegoldó készségekkel. A megoldás tehát az lenne ideális esetben, ha büntetés helyett megtanítanánk a gyerekeket asszertíven kommunikálni, amelynek alapja, hogy képesek legyenek dekódolni és tiszteletben tartani mások érzéseit – és a sajátjaikat is.

„Az iskolák megfélemlítésre nevelnek?”

– teszi fel egy népszerű blogger, középiskolai tanár a kérdést, nem nálunk, hanem Új-Zélandon – de akár nálunk is feltehetné. Egyébként az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán olvastam Richard Wellsről, aki úgy tapasztalta saját iskolájában, hogy a 14 éves korosztály, és a lányok körében okozza a legtöbb problémát az iskolai „szívatás”. A konfliktusok fóruma pedig elsősorban a net.

-- Virtuális profilok mögül mindent kontrollt elvesztve piszkálják, zaklatják egymást a gyerekek.

Wells az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatás híve. Diákjaival először is megpróbálja megértetni, hogy a bántalmazó gyerek maga is szenved, mert agressziója feltételezhetően egy mélyebben gyökerező, iskolai vagy családi konfliktus folyománya.

Wells sem hisz a hagyományos, büntetésen alapuló nevelési módszerben, a megfélemlítésben – abban, hogy üdvözítő lehet, ha az agresszorokat valamiképpen megfenyíti a tanár annak érdekében, hogy leálljanak mások terrorizálásával.

Szerinte a retorzió ritkán segíti a kapcsolatok helyreállítását, ráadásul negatív példát mutatunk: erőszakkal válaszolunk erőszakra.

Igaz, sokszor gyorsabb és egyszerűbb megoldásnak tűnik a klasszikus eszközökkel: intővel, szidással, megszégyenítéssel elérni az engedelmességet, de hosszú távon ennek a módszernek nincs értelme.

Ellentétben a konfliktuskezelés megtanításával, ami viszont nagyon időigényes. Különösen azért, mert sokszor az iskolákra hárul az a feladat, hogy közvetítsen a szülők és a diákok között, előbbiek ugyanis sokszor nem látnak bele a gyerekek napközbeni konfliktusaiba, különösen az online akciókba – véli Wells.

-- A konfliktuskezelés lényege Wells szerint az tehát, hogy papolás helyett megfelelő mintát mutassunk – saját konfliktuskezelő magatartásunkkal is, és kialakítsuk az egymás iránti együttérzést, valamint kreatívan erősítsük a kapcsolatot, az összetartást az összes résztvevő (bántalmazó, bántalmazott, szülök, a bántalmazást szemlélő gyerekek, tanárok) között, visszaszorítva a negatív viselkedésformákat.

Wells egy vírushoz hasonlítja az erőszakot

Amely sorra fertőzi meg az arra érzékeny gyerekeket. Ha így nézzük a jelenséget, akkor nyilvánvaló: az egész közösségnek együtt kell foglalkoznia a problémával. És ennek a „foglalkozásnak” rendszeresnek kell lennie, nem csupán alkalomszerűnek, miután már súlyos dolgok történtek.

De nem kell Új-Zélandig utaznunk hasonlóképpen gondolkodó pedagógusokig.

Kökéndy Ákos tanár, iskolaigazgató sem mond mást a bullying kezeléséről, mint kollégája. „Az egyik legnehezebb probléma, amivel manapság a tanároknak meg kell küzdeniük, az mindenképp az agresszió. Remek módszertanok vannak a nyelvek, matematika stb. tanítására, ám sajnos nincs odaírva az apró betűs részben, hogy »csak szelíd és együttműködő gyerekek esetében hatékony!«. Mondhatni, folyamatosan »helyzet« van az iskolákban. Hol inkább a fizikai-, hol pedig a lelki terror az erősebb, ez korosztályonként is változik.

-- Kökéndy azt vallja, hogy tanárként nem a tantárgyáért felelős, hanem a gyerekekért, akiket tanít. „Ha precíz definíciókat meg tudok nekik tanítani, de az alapvető szociális készségeik folyamatos ápolásával, gyógyításával nem foglalkozom, akkor sajnos nem vagyok jó tanár” – mondja.

És ezt kiegészíti azzal, hogy „a szülőkkel az állandó és bizalomteljes kapcsolat kiépítése nagyon fontos, mert ebben a helyzetben lehet kideríteni, hogy egy gyermek miért kerülhet bántalmazó vagy bántalmazott helyzetbe. Ezeket a szerepeket egyébként minden gyerek kipróbálja, de akkor van nagy baj, ha ezekbe bele is ragad.

A közösség fejlesztése kulcskérdés, mert a gyerekek viselkedésére nagyon nagy hatással van a helyzeteket közönségként szemlélő közösség: meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy az agresszort csillapítsák, a bántalmazottat pedig védjék. Akkor is szükséges ápolni a gyermeki lelket, ha a bántó viselkedése a problémáiról árulkodik, és akkor is, ha a bántalmazott szerepbe ragad bele! Ma sokkal nagyobb feladat a gyerekek lelki nevelése, mint az intellektuális, a legfontosabb kérdés ugyanis az ma a jövőnk szempontjából, hogy milyen lelkület válik meghatározóvá a világban.”

Szakértőink véleményével egybecseng az Európa Tanács által támogatott „egész iskolára kiterjedő megközelítés”, amelynek középpontjában a párbeszéd, a barátságos, biztonságos és demokratikus iskolai környezet megteremtésének szándéka áll. A tanulmányok azt mutatják, hogy a komplex, egész iskolai közösséget bevonó kezdeményezések, programok nagyobb valószínűséggel csökkentik a bántalmazást, mint csak egy-egy osztályt érintő tüneti kezelés.

https://wmn.hu/ugy/50174-nem-lehet-passziv-a-tanar-ha-bantjak-egymast-a-gyerekek---agressziokezeles-az-iskolaban